LIETUVIŲ KALBOS GRAMATIKOS TYRINĖJIMAI

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

ELÖLJÁRÓS HELYNEVEK

Z. RABAČIAUSKAITĖ

A litván névanyag egyik legjellegzetesebb névképzési típusa az úgynevezett elöljárós helynevek csoportja. Ezek összetett helynevek, amelyek első tagja elöljárószó, második tagja pedig tulajdonnév vagy köznév, illetve főnevesült melléknév, például: Pàs ąkmenį falu, Antz, Pō Misiūnais falu Švnč környékén, Prie Mykoliūno tanya Tj környékén, Ant Kemsinių erdő Vrn környékén.

A litván helynévkutatásban ezeket a helyneveket mindeddig nem vizsgálták. Talán ezért a helynévi adatokat gyűjtők közül sokan nem is tekintették őket helyneveknek. Emiatt korántsem jegyezték fel az összes, a nyelvben létező elöljárós helynevet.

Ez a tanulmány az LTSR MA Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének helynévtani gyűjteményeiben található adatok alapján első ízben tesz kísérletet a litván elöljárós helynevek szélesebb körű áttekintésére és osztályozására.

A tanulmányban vizsgált elöljárós szerkezetek állandósultak. Meghatározott, rögzült helynevekként használatosak. Az elöljárós helynév második tagja csak egy meghatározott elöljárószóval fordul elő. Például az említett erdőt Ant Kemsinių néven soha nem nevezik Už Kemsinių, Prie Kemsinių, Pàs Kemsinės stb. néven. Csak nagyon ritka esetekben fordul elő, hogy a második tag több elöljárószóval is használható; például a Plateliai-tó ugyanazon helyét Pō beržalių és Prie beržalio. néven is említik.

Az elöljárós helynevek többségének nincs megfelelő, elöljáró nélküli alakja (néhány esettől eltekintve, amelyekről a tanulmány végén lesz szó).

Egyes elöljárós szerkezetek jobban, mások kevésbé helynévszerűsödtek (azaz váltak állandó helynevekké). Nehéz éles határt húzni az előbbiek és az utóbbiak között. Megállapítható azonban, hogy inkább azok az elöljárós helynevek helynévszerűsödnek, amelyeknek második tagja helynév vagy személynév, és kevésbé azok, amelyeknek második tagja közszó.

A tanulmány az elöljárós helyneveket első tagjuk szerint nem osztályozza külön, mivel képzéstani szempontból első tagjuk minden esetben azonos: elöljárószó. Az elöljárós tagot csak akkor veszi figyelembe, amikor ábécérendben sorolja fel e helynevek konkrét példáit. A példák ilyen felsorolása azért praktikus, mert könnyen megállapítható belőle az egyes elöljárószavak származékainak összesített száma és földrajzi elterjedése.

16*

243

Az elöljárószós helyneveket a második komponensük alapján osztályozzuk. Ez a felosztás segít megérteni az ilyen típusú helynevek legfontosabb tipológiai és szemantikai jellemzőit.

Az elöljárószós helynevek második komponense lehet köznév (apelatívum), helynév (toponima) vagy személynév (antroponima). Ennek megfelelően az elöljárószós helynevek apelatívumi, toponimiai és antroponimiai csoportokra oszthatók. E három fő csoport helyneveinek szerkezete nem egységes, némelyikük további kisebb alcsoportokra is felosztható. Az összes elöljárószós helynév második komponensük alapján felállított szerkezeti sémája a következő:

I. Apelatívumi:

1. Elöljárószó + egyszerű apelatívum;

2. Elöljárószó + összetett apelatívum.

II. Toponimiai:

1. Elöljárószó + egyszerű helynév:

a) elöljárószó + mikrotoponima,

b) elöljárószó + településnév,

c) elöljárószó + folyó- vagy tónév;

2. Elöljárószó + összetett helynév;

3. Elöljárószó + többszavas helynév:

a) elöljárószó + nominativusi (alanyesetű) helynév,

b) elöljárószó + genitivusi (birtokos esetű) helynév, amelynek első komponense főnév.

c) elöljárószó + genitivusi helynév, amelynek első komponense személynév, településnév vagy folyó- vagy tónév.

III. Antroponimiai.

IV. Antroponimikus, közszói vagy helynévi eredetű helynév + nomenklatúrai terminus.

I. 1. A közszói eredetű helynevek első csoportjába (elöljárószó + egyszerű főnév) a következő helynevek tartoznak:

Ąnt balėlės 1. Vrn, Ąnt bradū 1., pv. Drsk, Ąnt darželio 1. Mrc, Ąnt dernų bl. Mrc (dernà szl. „gyep“), Ąnt duobelės tó. része Drsk, Ąnt duobių erdőrészlet Drsk, Ąnt desentinos 1. Vrn (desentinà szl. „tized, földterület”), Ąnt ežerų rét Šlu, Ąnt kadagyno erdőrészlet Šv, Ąnt kalnàlio || Antkalnalis 1. Klp, Ąnt kalnėlio 1. Mrc, Ąnt kalnyčio 1. Vlk, Ąnt kalno 1. Dkšt, Mrk, Prk, erdőrészlet Vrn, Ąnt kalvōs 1. Grg, Ąnt kamšōs pv. Dkšt, Ąnt klyno 1. Mrk, Ąnt krēnto 1. Vrn (krēntas szl. „part”), Ąnt kryželio 1. Rod, Ąnt krokšlės erdőrészlet, 1. Vrn (krokšlė „vízesés“) Ąnt laukelio szántó, tanya, bl. Mrc, Ąnt laukō 1. Drsk, Ąnt mėžimėlio 1. Mrc, Mrk, Ąnt pėklos || Peklà pv. Rud, Ąnt pievelių 1. Vrn, Ąnt prūdo 1. Tj, Ąnt rēvės pv. Drsk, Ąnt salėlių 1., erdőrészlet, láp. Vrn, Ąnt silo falu része Pgg, Ąnt tāko tó része Plt, Ąnt upēlio 1. Švnč, Ąnt upės 1. Tj, falu Rud, Ąnt užuoganų 1. Mrk, Ąnt velkėlių 1. Drsk, Ąnt vertimo pv. Mrc (vertimas „ahol sok forrás tör fel a földből“), Ąnt vygano pv. Mrc (výganas szl. „kifáraszt”), Ąnt žydaukos || Žydáuka pv. Rud, Ąnt žviro 1. Mrk;

Į brastàs 1. Tvr;

Pagal kártis gn. Sk, Pagal miškėlį 1. Glv;

244

Pař akmenis kő, út Slk, Pař akmenį 1. Ktk, Pař álksnį 1. Ktk, Pař brastėlei (?) pv. Ut, Pař eglėlė erdőrészlet Dgč, Pař eglės pv. Lkm, Pař ežerėlį 1. Lkm, Pař ievą tó Lel, Pař kaístį 1. Ktk, Pař kelėlį 1. Mrk, Pař liepetėlius erdőrészlet Lel, Pař linamarkas pv. Dkšt, Pař magaziną 1. Km (magazinas szl. „raktár; bolt“), Pař mėlynčią 1., pv. Ktk, tó Lel, Pař molynėlė 1. Mrk, Pař ravėlį 1. Šr, Pař sodžiaukėlės pv. Km (sodžiauka szl. „tó“) Pař šaką 1. Drsk, Pař triūbą pv. Ign (triūba szl. „vízelvezető cső“), Pař tvõrą 1. Šr, Pař versmelę pv. Slk, Pař versmelės 1., pv. Rk, 1. Lel, Pař žvyrėlį 1. Mrk, Pař žvyrūną 1. Mrk;

Paš akį pv. Vrn, Paš akmenį pv. Antz, 1. Drsk, Paš ąžuolą 1. Mrc (2)¹, Vrn, pv. Vrn, Paš ąžuolėlį erdőrészlet Mrc, Paš balą pv. Mrk, 1. Mrc, Paš balėlę erdőrészlet Drsk, 1. Rud, Paš barakuš 1., gn. Mrc, Paš beržą 1. Mrc, Paš beržynaitį 1. Drsk, Paš beržyną 1. Vlk, Paš būgną 1. Mrc (2) (bōgnas szl. „mocsár, láp“), Paš bonką 1. Mrc (2), Drsk, erdőrészlet Mrc (bonka „szabályosan elrendezett kőhalom tégla- vagy mészégetéshez“), Paš brastàs || Brāstos 1., pv. Mrc, Paš daržinę 1. Rud, Paš daržinėlę 1., pv. Mrc, Paš debesylą 1. Vrn, Paš desentiną 1 Mrc, Paš drėvę 1. Mrc (2), Paš drėvelę erdőrészlet Mrc, Paš duobėlę 1. Mrk, Paš duobės 1. Mrc, Vrn, Paš eglę 1. Mrc, Paš epušyną || Epušynas 1. Mrc, Paš ežerą 1. Vrn, Paš ežeraičius láp Mrc, Paš ežerėlį erdőrészlet Drsk, Paš gluosnėlį 1. Vrn, Paš grābę 1. Mrc (2) (grābė német „árok“), Paš grabėlę 1. Drsk, Paš grėblių 1. Mrc (grėblius szl. „kavics- és kőhalom“), Paš grūšaitę 1. Vrn, Paš grūšelę erdőrészlet Mrc, Paš vyrýklą pv. Vrn (vyrýklą „hely, ahol csónakázni lehet“), Paš kamšą pv. Drsk, Paš kamšą || Kamšà 1., pv. Vrn, Paš kapùs 1. Vrn, Paš kojelę tó része Vrn, Paš kriaučius 1. Mrc (kriaučius szl. „szabó“), Paš kryželį 1. Drsk, erdőrészlet Mrc, bozót Drsk, Paš kryžių 1. Drsk, Paš kuznėlę 1. Vrn (kūznė szl. „kovácsműhely“), Paš malūną 1. Drsk, Paš mėlynčią 1. Vrn, Paš mišką 1. Mrc, Paš obelį pv. Mrc, Paš pirkiàs 1. Vrn, Paš pirtį 1. Mrc, Paš plieniką erdőrészlet Mrc (plienikas szl. „hadifogoly“), Paš pušėlę 1. Mrc, Paš raistą 1. Mrc, Paš rais tēlį erdőrészlet Mrc, Paš ravėlį 1. Rud, Paš salelę tó része Mrc, Paš salelės 1. Mrc, Paš skynimą pv. Mrc, Paš sklėpą erdőrészlet Mrc (sklėpas szl. „pince“), Paš skrynią erdőrészlet Mrc, Paš skujyną 1. Mrc Paš smaliárnią pv. Rud (smaliárnia szl. „kátrányfőző“), Paš strāžnyčią erdőrészlet Mrc (strāžnyčia szl. „őrkunyhó“), Paš stulpą 1. Mrc, Paš stulpėlį 1. Mrc, erdőrészlet Drsk, Paš šaltinėli 1. Vrn, Paš šaltinį pv. Mrk, 1. Drsk, Mrc, tó része Mrc, Paš šermukšnaičius 1. Mrc, Paš šūnelį || Šūnelis pv. Mrc, Paš šūnelį 1. Mrc, Vlk, Paš šūlnį pv. Mrc, Paš takėlį 1. Mrc, Paš tiltelį 1. Rud, 1., pv. Vrn, Paš triūbą pv., láp Vrn, Paš triūbas 1. Mrc, Paš upėlę 1. Drsk, Paš ūpę 1., pv. Vrn, 1. Mrk, Paš várną tó része Mrc (talán Paš Várną — Várnas személynév?), Paš vartelius 1. Vp, Paš velkėlę 1. Drsk, Paš viešakelį erdőrészlet Mrk;

Pō ajerynu pv. Šv, Pō akmeniu pv. Krn, Pō álksnėliais erdőrészlet Krt, Pō álksnių 1. Mrc, Pō ąžuolais erdő Šr, gn. Rod, 1. Lel, Vp, pv. Krn, Pō ąžuolėliu pv., erdőrészlet Drsk, Pō ąžuolu 1., pv. Mlt, 1. Mrk, 1., erdőrészlet, pv. Dkšt, láp Skm, Pō balėlėm tó része Vrn, Pō beržais 1. Dkšt, Rud, tó része Ign, Pō beržalių || Beržalis tó része Plt, Pō berželiais pv. Ukm, Pō berželiu 1. Mrc, Pō béržu erdő, 1. Lel, 1. Mrc, Rud, Pō būdą pv., gn. Rud, Pō būkais 1., erdőrészlet Drsk, Pō cegelnia 1. Drsk (cegelnià szl. „téglagyár“), Pō daržų rét Plt, Pō dirvelėm tó része Mrc, Pō drevę 1. Drsk, Vrn, Pō drevelę erdőrészlet Mrc, 1. Mrc, Vrn, Pō drevelėm 1. Mrk, Pō eglė erdőrészlet Dkšt, Pō eglalė tó része Plt, Pō eglėlė 1. Tj, Pō eglēm pv. Švnč, bogyós hely Drsk, Pō eglutę pv. Lkm, Pō epušėm 1. Mrk, Pō epušynu

¹ A helységnév rövidítése mellett álló szám azt jelzi, hogy ugyanilyen nevű objektum több (ebben az esetben kettő) található ugyanazon a környéken, de különböző falvakban.

245

Vrn, A vályúnál falu Plt, A kis gereblyénél falu Drsk, Az ároknál tanya Drsk, A kis körténél falu, dűlő Drsk, A körténél falu Drsk, Mrc (2), A szilfánál falu Vrn, A szilfáknál falu, dűlő Mrk, A borókánál dűlő Šv, A hegyen falu Drsk, Vrn, A sarkoknál falu Drsk, A tuskóknál falu Mrk, Šr, A kiszögelléseknél falu Dkšt, A kiszögelléskéknél falu, dűlő Ssk, A kis kocsmáknál falu Dkšt, Az udvarokon falu Drsk, A kolostornál || Paklėstarė falu, dűlő Drsk (klėštaras szlávul „kolostor”), A juharfánál dűlő Dkšt, A határnál dűlő Drsk, A mezsgyénél falu Mrk (kreisà litvánul „a mezők határa, mezsgye”), A kereszt mellett falu Aln, Mlt, Rud, dűlő JnšM, A kis tavacskáknál || Kūdrėlės dűlő Rod, A papoké a tó része Plt, A fenyőknél falu Drsk (kvaja szlávul „fenyő”), A hársfánál falu Dkšt, A kis hársfánál falu Mrc, A majorosnál falu [v („ott esett el a majoros”), A maskoliunál falu Mrc, A gépnél kereszt, út Lel, Az erdőnél a tó része Ign, A mocsárnál tó Vrn (molė „mocsár”), A parcellánál falu Drsk (nadzielas szlávul „földparcella”), A kis almafánál falu Drsk, Švnc, Az almafánál falu Lel, Plt, Pnt, Slk, dűlő Krn, Az almafánál falu Vrn (2), A parkasznál a tó része Plt, Az átkelőknél falu Drsk (pervažas szlávul „komp”), A fürdőháznál forrás Vrn, A nagymamánál falu Drsk, A pótföldcsíkoknál falu Sv (pridotikas szlávul „kiegészítő földcsík”), A kis fenyőnél kolostor Mlt, A fenyőnél kolostor Aps, A fenyő mellett kolostor Slk, A mocsaras rétnél falu Drsk, A keréknél falu Eiš, A vízmosásnál a tó partvidéke Ign, A szorosnál a tó része Plt, A görbe fáknál falu Jon, A ládánál a tó része Mrc, A hordónál dűlő Btr, A kertnél tó Drsk, A kis oszlopnál falu Drsk, Az oszlopnál a tó része Lkm, A forrásoknál dűlő Ukm, A lejtőn falu Vrn, A kiskutyánál dűlő Ssk, Az ösvénynél a tó része Vrn, A hídnál dűlő Eiš, A kerítéseknél a tó része Ign, A kőrisnél falu Drsk, A pataknál dűlő Dkšt, A patak mellett falu Lkm, A fűzfáknál dűlő Mrk (verbà szlávul „fűzfa”), A szilfánál || Pavinkšnys falu Žž;

Pō būdòs tanya, tó részlete Plt, Pō kelálio tó részlete, útkereszteződés, keresztút Plt, Pō liepos tó részlete Plt, Pō mėlynčios tanya, falu Šv, Pō pagriuvimo falu Šv, Pō pušālės tó részlete Plt, Pō stulpo tó részlete Plt, Pō šaltinio tanya, falu Lk, Pō vyšnàliù tó részlete Plt;

Prie beržalio || Beržalis tó részlete Plt, Prie berželio forrás Tj, Prie epušėlės forrás Tj, Prie kapinyno tanya Mrk, Prie kelio falu Pbs, Prie klojimo tanya Ktk, Prie ledaũnios tópart An, Prie liepų tó részlete Plt, Prie magazino tanya An, Prie pušikės település Šln, Prie salėlės tó részlete Plt (2), Prie stulpėlio falu Švnc, Prie šunelio falu Žmt, Prie ūlytelės tanya Tj, Prie vartų falu Girg;

Prie aviliàm tanya Tvr, Prie karklui falu Mlt, Prie malūnui forrás Dkšt, Prie obeliai falu Blnk, Prie šileliui tanya Žmt, Prie trūbėlei falu Dgč, Prie žvyriūkai falu Ign;

Prō kryžiùką út Vn;

Tiẽs molė tanya Mrk, Tiẽs raveliù tanya Mrk;

Až eglyno tanya Švnc, Až kapų tanya, falu Dkšt, Až kamaros tanya Ktk, Až kiškių tanya Mlt (talán Až Kiškių – a Kiškis családnévből?), Až kluonų falu Ad, Až krūmelio tanya Ktk, Až liepčio tanya Ktk, Až tilto falu JnšM, Až upelių falu Švnc, Až upės tanya Lkm;

Ažù ganiavų tanya Dv, Ažù kvainykėlio tanya Dv (2), Ažù kvainykų tanya Dv, Ažù smėlių falu Dkšt, Ažù sōdo tanya Mlt, Ažù varyklos tanya Dv, Ažù vōpnyčios tanya Mlt (vōpnyčia szláv „mészégető”);

Už balėlės tanya Mrk, Už balos tanya, 2 erdő² Vrn, 1. Drsk, Mrk, Už beržyno tanya Drsk. Už bradėlio tanya Mrc (brādas szláv „nagy sár, nedvesség, ingovány; gázló”), Už brādo forrás, erdő Drsk, Už bradų tanya, erdő Mrc, Už bradų || Bradai tanya Rud, Už dėgsnių tanya Rud, Už epušyno tanya Mrc, Už ežero tanya, erdő Rud, tó részlete Vrn, tanya Rud (2), Vrn, erdő Rud, falu Drsk, Už girėlės tanya Mrc, Už girios tanya Drsk, Mrc, Už grabų tanya Drsk, Už kalno bogyós hely.

^²A helynév nómenklatúrai terminusának rövidítése utáni szám azt jelzi, hogy az adott környéken több (jelen esetben két) azonos nevű objektum található.

246

Drsk, l. Drsk, Mrk, A hegyeken túl l. Vrn, A temetőn túl l. Mrk, rst. Drsk, A sírokon túl mš. An, A csűrön túl l. Drsk, Mrc, A tűzrakóhelyen túl mš. Mrc, A vasútvonalon túl l. Mrc, Az erdőn túl l. Drsk, Mrk, A vasúti őrházon túl l. Mrc (paustánka sz. „vasúti félállomás”), A lápokon túl mš. Pp, A fürdőn túl pv. Tj, A tócsán túl l. Tj, A mocsáron túl l. Mrc, l., pv. Drsk, A kis tisztáson túl gn. Iv, A kis szigeteken túl pv. Mrk, A forráson túl pv. Drsk, A hídon túl kl., 2 l., šlt. Mrc, l. Vrn, A kis hídon túl l. Mrk, A folyón túl l. Drsk, Vrn, gn. Mrk, A közúton túl l. Mrc;

A hegyeken túli bl. Lel, A sírokon túli l., rst. Lel.

2. A közneves helynevek második csoportjába (elöljárószó + összetett köznév) a következő helynevek sorolhatók:

A magas dombon túl pv. Lkm, A kátrányégető gödrön túl mš. Lkm egy része, A két nyírfán túl l. Slk, A mogyoróbokron túl l. Ktk;

A két kis fához l. Mrc, A kanca fejéhez m. Mrc, A sűrű mocsárhoz mš. Mrc, A zöld kis fához l. Mrc;

A gólyafészkek alatt pv. Drsk, Mlt, l. Drsk, Rod, A fenyő tuskói alatt pv. Rk, A fekete föld alatt folyópart Žmt, A fekete éger tuskói alatt l., pv. Pnt, A régi áfonyás alatt l. Žmt.

Az ilyen (elöljárószó + összetett második tagú) helynevek száma még nagyobb, de olykor kétséges, hogy a közneves vagy a tulajdonnevi helynevek közé sorolandók-e. Második tagjuk ugyanis lehet egy nem dokumentált vagy már kihalt összetett helynév. Ezért a tulajdonnevi elöljárós helynevek közé is sorolhatók. Ilyen helynevek:

A mély mezőnél a tó egy része Drsk, A hosszú hegyénél l. Vrn, A Majoko-hegynél l., mš. Vrn;

A második mocsárnál l. Mrc, A Gėnio-tónál l. Mrc, A király keresztjénél mš. Mrc, A királyné égeresénél l. Mrc, A nyúl rétjénél³ a. Mrc, A görbe nyírnél mš. Tv, Az első mocsárnál l. Mrc;

A nagy kis sziget alatt a tó egy része Plt;

A magas hegy alatt pv. Vrn, A Magas-hegy alatt bl. Km, A Fehér kő alatt l. Dkšt, A Nyír kanyarulata alatt pv. Žsl, A Nagy kő alatt l., pv. Dkšt, rst. Glv, A Nagy-hegy alatt l. Jž, Grušelė-foka alatt a tó széle Drsk, A fekete tuskók alatt pv. Glv, A vörös kereszt alatt l. Glv, Az ezüstös lankás alatt jl. Plt;

A nagy nyírnél pv. Kvr, A vörös kereszt mellett l. An;

A nagy kőnél l. Žmt;

A vörös kereszten át kel. Vn;

A magas fokon túl a tó egy része Mrc, A nagy mocsáron túl l. Mrc.

II. 1. A tulajdonnevi helynevek első csoportjába tartozó (elöljárószó + egyszerű helynév) alakulatok második tagja lehet: a) mikrotoponima (csak az adott település lakói által ismert, többnyire nem túl régen köznévből keletkezett, tehát viszonylag új), b) lakott hely neve, c) folyó vagy tó neve (ez utóbbi nevek rendszerint jóval régebbiek a mikrotoponimáknál).

a) Elöljárószó + mikrotoponima:

Añt Beviršės rét. – Beviršės kalnas domb Rud, Añt Dadõtko rét. – Dadõtkas rét. Mrc (dadõtkas or. „hozzáadott földcsík”), Añt Klõnio rét. – Klõnis falu Drsk, Añt Kūdrós erdő – Kūdra rét, falu Rud, Añt Lisanõrų rét. – Lisanõrai falu Mrk (lisa nora lengyelül „rókalyuk”),

³Talán a helynevek: Pas Gėnio ežį, Pas Karaliaus kryžių, Pas Karalienės ežį, Pas Kiškio pievelę között családnevek (Genys, Karaliūnas, Karalienė, Kiškis) is szerepelnek. Ebben az esetben ezeket a helyneveket a toponimikai helynevek harmadik csoportjának c alcsoportjába kellene sorolni (lásd 249. o.).

247

Ant Pãgiraičio rét, erdő – Pagiraitis rét Vrn, Ant Prūdo erdő – Prūdas rét Vrn, Ant Ràvių rét – Ravai földhát Mrk, Ant Šiaurūkų 2 rét – Šiaurūkai falu Drsk, Ant Skidulio rét – Skidulys falu Rod, Ant Šiekštos mocsár, falu – Šiekšta rét Drsk, Ant Venčiškės erdő – Venčiškė mocsár, rét Vrn, Ant Vidutinės rét – Vidutinė falu Vrn;

Par Lanką falu – Lankà rét, falu Drsk, Par Pilėlę rét – Pilėlė falu Lkm;

Pàs Åstravą falu – Åstravas rét, erdő Mrc (остров oroszul „sziget; tisztás”), Pàs Aukštoją rét – Aukštoja falu Mrc, Pàs Balėlę rét – Balėlė, láp Mrc, Mrk, Pàs Bråda rét – Brådas földhát Mrc, Pàs Bradėlį erdő – Bradėlis tanya Mrc, Pàs Bradėlį rét – Bradėlis falu Rud, Pàs Daržėlį falu – Daržėlis rét Mrk, Pàs Daržėlius rét – Daržėliai falu Drsk, Pàs Giliją 2 rét – Gilióji mocsár Mrc, Pàs Giráitę || Pagiraitýs rét – Giráitė falu Mrc, Pàs Grabėlę tó része – Grabėlė rét Mrc, Pàs Ilgūlį || Ilgūlis erdő – Ilgūlis falu Mrc, Pàs Kemsinę rét, falu – Kemsinė mocsár Mrc, Pàs Kūpstinę rét – Kūpstinė falu Mrc, Pàs Merkėklą rét – Merkėkla mocsár Mrc, Pàs Pérkasą rét – Pérkasas part Mrc. Pàs Prūdali rét – Prūdalis csűr Plt, Pàs Raištą rét – Raištas tanya Rud, Pàs Raistėlius rét – Raistėliai rét Mrc, Pàs Raistėlę rét – Raistėlis mocsár Mrc, Pàs Sodėlį rét – Sodėlis part Vrn, Pàs Stūburį rét – Stūburys rét Vrn, Pàs Trāką rét – Trākas erdő Mrc, Pàs Varyklas tó része – Varyklos homokdomb Mrc;

Pō Pylos folyó – Pylà út Plt;

Pō Aukštuoju falu – Aukštasis falu Lzd, Pō Darželiais rét – Darželiai erdő Dkšt, Pō Dubōju rét – Dubōjus erdő Rod, Pō Dundeklių rét – Dundėklis erdő Rod, Pō Grumtų rét, falu – Grūmtas rét Rod (grūmtas „kiszáradt földdarab”), Pō Karklynai tó része – Karklynai rét Vrn, Pō Keičiuliu rét – Keičiulis erdő Rod (talán Keičiulis családnév?), Pō Kvainyku rét – Kvainykas erdő, falu Rod, Pō Liūline rét – Liūlinė rét Švnč, Pō Palinikele rét – Palinikelė mocsár Mrk, Pō Persėdom rét – Persėda (?) rét Dkšt, Pō Plytnyčia falu – Plytnyčia falu Mrk, Pō Sangavinė rét – Sangavinė csűr Rod, Pō Šilais rét – Šilai erdő Mrc;

Prie Gilijai rét – Giliója mocsár Dkšt, Prie Majākui rét – Majākas falu Dkšt;

Ąž Platėlio rét – Platėlis a tó része Dkšt;

Už Aviliuko rét – Aviliukas rét Drsk, Už Bålos rét – Båla falu Drsk, Mrc, Už Duobėlių rét – Duobėlės rét Vrn, Už Eglyniuko tanya – Eglyniukas tanya Grnk, Už Grabėlkos rét – Grabėlka erdő Mrc, Už Klampės rét – Klampė mocsár Mrc, Už Liesiškės rét – Liesiškė rét Drsk, Už Merkėklos rét – Merkėkla mocsár Mrc, Už Pievėlių rét – Pievėlės láp Mrc, Už Raisto rét – Raistas falu Mrc, Už Šilėlio rét, erdő – Šilėlis rét Rud.

Nem világos, hogy ide sorolhatók-e az Ant Pačiåšo rét és Prie Pačiåšo rét helynevek – Pačiåšas tanya Tj, mivel a Pačiåšas talán családnév, s akkor ezeket a helyneveket antroponimikainak kellene tekinteni.

Néhány helynévhez nem találtak megfelelő (elöljáró nélküli) helynevet, de feltételezhető, hogy volt vagy van ilyen, csak még nem jegyezték fel, és nem került be a kartotékba. Íme ezek a helynevek:

Ant Aukštųjų rét Vrn, Ant Plačiųjų || Plačiosios rét Mrc, Ant Platukio rét Rod, Ant Platūlių || Platūliai rét Mrk;

Par Kastinę rét Ktk, Par Šaltąją forrás Lkm;

Pō Drumitiškėm láp Ign., Pō Pakalninėm folyó Ign, Pō Raudonūčiū rét, falu Dkšt, Pō Želtaisiais falu Km.

248

Érdekes, hogy e helynevek többségének második tagja főnevesült melléknév. Hasonló jelenség a belarusz toponímiában is előfordul⁴.

b) Elöljárószó + lakott hely neve:

Ańt Vaštakų pv. – Vaštakai k. Km; Į Dūbą l. – Dūbas k. Mrc; Põ Anūliškėm l. – Anūliškės k. Šlčn, Põ Dailidėm ež. dalis – Dailidės k. Dkšt, Põ Dubiniais pv. – Dubiniai k. Rod, Põ Dubininkų l. – Dubininkas k. Mrc, Põ Gribaša kl., mš. – Gribaša k. Rud, Põ Krokšlių l. – Krokšlys k. Rud, Põ Lavysais (?) ež. dalis – Lavysas k. Vrn, Põ Lỹnėžerių l., mš. – Lỹnėžeris k. Rud, Põ Márgiais l. – Márgiai k. Rud, Põ Miliautiškė ež. dalis – Miliautiškė k. Dkšt, Põ Misiūnais pv. – Misiūnai k. Švnč, Põ Petūkais kr. – Petūkai k. Dkšt, Põ Prūtėlė bl. – Prūtėlė vk. Dkšt, Põ Rudnią l. – Rudnia k., Põ Skireikiais l. – Skireikiai dv. Rod, Põ Stoniūnais mš. – Stoniūnai vk. Rud, Põ Špókiškią bl. – Špókiškis k. Km, Põ Ūtą mš. – Ūtą k. Rud, Põ Valašinais l. – Valašinai k. Tj;

Šlavėnų l. mellett – Šlavėnai k. An; Bimbiriais pv. mellett – Bimbiriai k. Mlt; Dainavõs pv. mögött – Dainavà k. Dv; Valašinų l. mögött – Valašinai k. Tj.

c) Elöljárószó + folyó vagy tó neve:

Ańt Kūisio l. – Kūisis patak Šv, Ańt Tïtno l., pv. – Tïtnas tó Rud; Į Grūdą l. – Grūdà folyó Mrc; Pàs Bieliųką l. – Bielìukas tó Rud, Pàs Dumblėlį l. – Dumblėlis tó Rud, Pàs Dūmblį l. – Dūmblis tó Rud, Pàs Įlgį mš. – Įlgis tó Vrn, Pàs Išrūginį l. – Išrūginis tó Rud, Pàs Malinę l. – Malinis tó Rud, Pàs Plaušinį l. – Plaušinis tó Vrn, Pàs Ūlą l. – Ūla folyó Rud, Pàs Versminį l. – Versminis tó Vrn; Põ Kūisio pv. – Kūisis patak Šv, Põ Viešnálio ež. dalis – Viešnális tó Plt; Põ Bradū l., pv. – Brãdas patak Rud, Põ Žirnają pv. – Žirnają folyó Pbs; Už Brãdo l. – Brãdas patak Rud, Už Dumblėlio mš. – Dumblėlis tó Rud, Už Odmenis l. – Odmuõ folyó Vn.

2. A toponimikai helynevek második csoportját az összetett helynevekkel álló elöljárószók alkotják:

Ańt Sūlatakio l. – Sūlatakis l. Mrc; Par Sausavirsę l. – Sausavirsė m. Drsk; Pàs Dvilýpę gn. – Dvilýpė m. Mrc, Pàs Krakiabalę mš. – Krakiabalė bl. Mrk, Pàs Šaũsupį l., mš. – Šaũsupis upl. Vrn, Pàs Skėršbalę l. – Skėršbalė bl. Mrc, Pàs Švėdabalę pv. – Švėdabalės (?) bl. Mrc; Põ Júodupio ež. dalis – Júodupis upl. Plt, Põ Rõspelkiõ il. – Rõspel̃kis pl. Plt; Põ Béržaragiu mš. – Béržaragis ež. sekluma Lkm, Põ Júodeglyniu ež. dalis – Júodeglynis mš. dalis Plt, Põ Pėtrakálniu l. – Pėtrakálnis kl. Mrk, Põ Sausavirsę l. – Sausavirsė m. Drsk, Põ Ubãgsale ež. dalis – Ubãgsalė sala Plt; Tiẽs Mólduobiu up. vingis – Mólduobis dauba Vn; Ažù Senátiltės upl. pakrantė – Senátiltė upl. Lkm.

⁴ A. M. Priščepcsik, A Za raka, Zaráka, Zarécšča típusú mikrotoponimák, in: Konferencia a Szovjetunió északnyugati övezetének helynévkutatásáról (Előadások és közlemények tézisei), Riga, 1966, 137. o.

249

A Pàr Šakarvietę l. Ktk és a Põ Piliakalniu l. Lkm helyneveknek nem találtak prepozíció nélküli megfelelőit (ezek talán már feledésbe merültek, vagy még nem jegyezték fel őket).

E prepozíciós helynevek második komponenseit áttekintve azt látjuk, hogy ezek többnyire mikrotoponimák (Sūlatakis l, Sausaviršė m., Krakiabalė bl. stb.). Előfordulnak kisebb pataknevek is: Snašupis, Juodupis, Senatiltė.

3. A helynevek harmadik toponimikai csoportját az összetett helynevekkel álló prepozíciók alkotják; ezeknek három alcsoportja különíthető el.

a) Prepozíció + alanyesetű helynév:

Ant Aukštos riėvos mš. – Aukštos riėvos kl. Mrc, Ant Baltojo smėlio mš. – Baltas smėlys l. Lkm;

Par Aukštąją balelę l. – Aukštoja balelė pv. Ktk, Par Žemąją balelę l. – Žemoja balelė pv. Ktk;

Pas Baltą kalnelį l. – Baltas kalnelis kl. Mrk;

Põ Baltu kalnu mš. – Baltas kalnas kl. Vrn, Põ Pākamantiniu tiltelīu l. – Pākamantis tiltelis tl. Dkšt, Põ Spālinu tiltelīu l. – Spālinis tiltelis tl. Dkšt, Põ Šventų Jõnų l. – Šventas Jõnas || Švento Jõno upelis up. Vb, Põ Vidutiniu tiltelīu l. – Vidutinis tiltelis tl. Dkšt;

Prie Švento Jõno pv., bl. – *Šveñtas Jõnas Ign (nem találtak megfelelő nevet; ez vagy patak, vagy kereszt);

A Fehér Ancsán túl erdő – Fehér Ancsá folyó. Kpč.

A Apiē Spālinį tiltą bl. Dkšt helynévnek nem találtak prepozíció nélküli megfelelőjét.

b) Prepozíció + birtokos esetű helynév, amelynek első komponense főnév:

Ant Bālos laukų mš. – Bālos laukai l. Mrc;

Pas Gudų balelę l. – Gudų balelė bl. Mrk, Pas Ožkų bradelį l. – Ožkų bradelis br. Mrk, Pas Žydo tiltą bl. – Žydo tiltas l., pv. Rud, Pas Žvirgždžių balą l. – Žvirgždžių bala bl. Mrk;

Põ Āžuolo kėlmų ež. dalis, pv. – Āžuolo kėlmas l. Dkšt, Põ Kūnigo upę pv. – Kūnigo upė ež. dalis Plt, Põ Pýlių pėlkę l. – Pýlių pėlkė pv. Plt (pýlė „kacsa“), Põ Pušėlių kalnu rst. – Pušėlių kalnas kl. Dgč, Põ Raudų kalnu pl. – Raudų kalnas kl. Plt, Põ Sidābro vingiu ež. dalis – Sidābro vingis il. Plt, Põ Žydo pečium l. – Žydo pečius l. Drsk;

Prie Vidumiškio rėvo l. – Vidumiškio rėvas gr. Vp;

Āž Duobių kalno dűlő – Duobių kalnas falu Dkšt.

c) Elöljárószó + birtokos esetű helynév, amelynek első tagja személynév, lakóhelynév vagy folyó- vagy tónév:

Ant Bandžiūko lauko föld, dűlő – Bandžiūkas szántó Mrc, Ant Bōro pirkaitės föld – Bōras szántó vagy tanya Vrn, Ant Cesų kalno föld – Cesai || Cėsūkai falu Mrk, Ant Klimšos kampelio föld – Klimša szántó vagy tanya Mrc, Ant Labōno degimo föld – Labōnas szántó Mrc, Ant Narkūnų kelio föld, dűlő – Narkūnai falu Km;

Par Kisiėliaus obelėlę gyümölcsös – Kisiėlius szántó Lel, Par Minkos pirkėlę tanya, föld – Minka szántó Dkšt, Par Naviko pušį föld – Navikas szántó Lkm;

Pas Ādōmo ravėlį föld – Ādōmas falu Mrk, Pas Dubininko kelią föld – Dubininkas falu Mrc, Pas Kaniavōs pievas föld, rét – Kaniava falu Rud, Pas Kūrpiko liepą föld – Kūrpikas szántó Mrc, Pas Likočių kelią 2 l. – Likočiai falu Mrc, Pas Liolio raistą föld – Liolys szántó Rud, Pas Mašnyčių kelią gombászhely – Mašnyčios falu Drsk, Pas Ma-

250

žõno bãlą gn. – Mažõnas szántó Mrc, Pàs Merkinės kelią föld – Merkinė falu Drsk, Pàs Milius bognėlį föld – Milius szántó Mrc, Pàs Norūlių kelią föld – Norūliai falu Mrk, Pàs Pãulių tiltą dűlő – Pãuliai falu Vrn, Pàs Peteškos drėvę föld – Peteška szántó Vrn, Pàs Raudõnio bãlą mocsár – Raudõnis szántó Mrk, Pàs Svirnelių daržą föld – Svirneliai, a falu része (Svirnėlis szántó) Vrn, Pàs Vieciūnų kelią gombászhely – Vieciūnai falu Drsk, Pàs Žiūrų tiltą mocsár Vrn;

Põ Almino upės öböl – Almino upė folyóág (Alminas szántó) Plt, Põ Pãlsio lankalės öböl – Palsys szántó Plt;

Põ Bãltuvienės daržų tónál a part – Bãltuvienė szántó Lkm, Põ Béržoro galų tó része – Béržoras tó Plt, Põ Eidūkopelkė tó része – Eidūkas szántó Plt, Põ Jãkumo upalių öböl – Jãkumo upãlis folyóág (Jãkumas szántó) Plt, Põ Jõselio pelkė tó része – Jõselis szántó vagy falu Plt, Põ Jurčiāus upė || Jurčiaus upė tó része – Jurčius szántó Plt, Põ Nãivos balā láp – Nãiva szántó Vp, Põ Strazdų pirčia tópart – Strazdas szántó Lkm;

Prie Grinio kélmo dűlő – Grinis, Grinỹs szántó Dkšt, Prie Skineikių tilto dűlő – Skineikiai falu Ds, Prie Šveikautiškių gronyčios határ – Šveikautiškiai falu (gronyčia „fal, határ”) Tj;

Prie Bãltakienės šūlniui föld – Bãltakienė szántó Dkšt.

Nehéz meghatározni, hogy melyik alcsoportba soroljuk a Pàs Stambinės brãdą föld – Stambinė mocsár Mrk, Pàs Starinos brãdą dűlő – Starina föld, dűlő Mrc, Pàs Vértamedžio kãlną mocsár – Vértamedžio kãlnas hegy Drsk, Pàs Vijūninės kelią gombászhely – Vijūninė mocsár Drsk helyneveket. Itt az elöljárószók birtokos esetű helynevekkel állnak, amelyek első tagjai a Stambinė és Vijūninė melléknevek, amelyek összetett főnévi szerkezetekben fordulnak elő; az etimológiailag nem teljesen világos Starina szó (orosz старина „régiség; öregember, -nő”; ez családnév is lehet), valamint a vertamedis főnév, amelyet köznévnek tekinthetünk.

III. Az antroponimikus elöljárós helynevek egy elöljárószóból és személynévből (családnévből, keresztnévből vagy ragadványnévből) keletkeztek:

Anìt Baškiriaus l. Mrc – vö. Baškiêrius családnév, Anìt Mataušūko pv. – Mataušūkas keresztnév. Drsk;

Pàs Mažõną l. – Mažõnas családnév. Mrc, Pàs Piùrky eiguvą – Piùrkus családnév. Mrc;

Põ Jõno ež. dalis – Jõnas keresztnév. Plt, Põ Kvėdaro (?) pv. – Kvėdaras családnév. Jž;

Põ Bãltakių l. – Bãltakis családnév. Lel, Põ Baltrimų pv. – Baltrimas családnév. Mrk, Põ Bukauskais mš. – Bukãuskas családnév. Švnč, Põ Dùnda pv. – Dùnda családnév. Dgl, Põ Garbačiausku pv. – Garbačiauskas családnév. Dkšt, Põ Girčių pv. – Girčys családnév. Antz, Põ Jõnių ež. dalis – Jõnis keresztnév. Dkšt, Põ Jonukù sietuva – Jonùkas keresztnév. Vn, Põ Jūrša l., rst. – Jūrša családnév. Ktk, Põ Kálvėnais l. – Kálvėnas családnév. Dkšt, Põ Karosù l. – Karõsas családnév. Lel, Põ Krankliais l. – Kranklỹs családnév vagy ragadványnév. Rud, Põ Kurõnais l. – Kurõnas családnév. Dkšt, Põ Mirinu l. – Mirinas családnév. Dkšt, Põ Rukšėnu slėnis – Rukšėnas családnév. Ign, Põ Tūzu l. – Tūzas családnév. Ign, Põ Vãnagų mš. – Vãnagas családnév. Kš;

Prie Mykoliūno gn. – Mykoliūnas családnév. Tj;

Už Adámkės pv. – Adámkė keresztnév vagy ragadványnév. Mrc, Už Benedõko l. – Benedõkas keresztnév. Tj, Už Dvareckų l. – Dvareckas családnév. Vrn, Už Kalpõko l. – Kalpõkas családnév. Mrc, Už Trajãno l. – Trajãnas keresztnév vagy családnév. Mrc.

251

Nehéz megállapítani, hogy a helynevek az antroponimikus vagy az appellatív eredetű típusba sorolandók-e: Pãr Grąužą pv. Dgč és Pãr Žilvytį pv. Dgč. Itt a második tag vagy a grąužas és a žilvitis közszavakból, vagy a Grąuža (Grąužas) és Žilvytis családnevekből áll.

IV. A felsorolt elöljárós helyneveken kívül létezik még egy kisebb csoport, amelynek képzése kissé eltérő. Itt a helynév az elöljárószó mellett az objektum megnevezésére szolgáló köznevet is tartalmaz (hegy, út, rét, mocsár stb.). Némelyiküknek található megfelelője – helynév vagy antroponima:

Añ̃ taklį kal̃nas kl. Žmt;

Apie balą prūdelis kd. Lzd;

A Gaiveniushoz vezető út út – Gaiveniai falu. Tj, A Ringyshez vivő két keréknyom út – Ringys folyó. Vžns, A földúthoz vezető út út. Tj;

Palei pridotkus šniūras l. Tj;

Põ eglė balà pv. Slk, Põ juodalksnias balà bl. Km, Põ Skrebūnu pasódė l. – Skrebūnas családnév. An, Põ srovė akmuõ akm. Erž, Põ Valašinai šniūras l. – Valašinai falu. Tj, Põ Zemlėnsku raistẽlis rst. – Zemlėnskas családnév. Glv;

Prie kryžiaus pievýtė pv. Blnk, Prie kryžiaus raistelīs rst. An, Prie Švento Jõno lieptas lp. – Švento Jõno upėlis patak. Tj;

Až upelių krūmas bozót. Lel;

Už balos daržas parcella, pv., Mrc, Už Karolio laukas parcella – Karolis falu, Plt, Už Kulìnės laukas rét – Kulìnė falu, Vrn, Už sõdno dirvà parcella, Plt.

Az ilyen helynevek többsége kevésbé toponimizálódott, és egyszerű szókapcsolatokhoz hasonlít, de mivel folyamatosan bizonyos objektumok megnevezésére használják őket, a helynevek közé soroljuk őket.

Összesen mintegy 750 elöljárós helynév ismert jelenleg. A cikkben 730-at soroltunk fel. Az elöljárós helynevek legnagyobb részét közszói eredetűek (422) alkotják, kisebb részüket a toponimikusak (207), ezután következnek az antroponimikusak (30). Figyelembe véve, hogy nem minden elöljárós helynévnek van elöljáró nélküli megfelelője, egyes helynevek bizonyos típusokhoz sorolása csak feltételes.

A legtöbb elöljárós helynév a põ elöljáróval keletkezett – 257, ezt követi a pàs – 180, az už(ù) – 85, az aż(ù) – 23, az añ̃ – 85, a pãr (pàs jelentésben) – 43, a priẽ – 41, az į̃ – 6, a tiẽs – 3, az apiẽ – 2, a pagal – 2, a prõ – 2, a palei – 1.

Az elöljárók használata az elöljárós helynevekben az egyes nyelvjárások elöljáró-használatának általános szabályait tükrözi. Például előfordul a põ birtokos esettel, hozzávetőleges helyet jelölő jelentésben: Põ liepos tó-rész, Põ mėlnýčios parcella, rét, Põ pušalės tó-rész, Põ vyšnalį tó-rész, Põ Didžiosios salalės tó-rész, Põ Pylõs öböl (a példák mind Plateliai környékéről származnak). Kelet-Litvániában a priẽ részes esettel használatos: Prie aviliam parcella, Ign, Prie karklui rét, Dkšt, Prie žyvriukui rét, Žmt. Előfordul a priẽ eszközhatározói esettel is: Prie Bimbiriais parcella, Mlt.

Mivel a fent említett okból nem gyűjtötték össze az összes elöljárós helynevet, elterjedésükről csak hozzávetőleges kép alkotható. A cikkben tárgyalt elöljárós helyneveket leginkább a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben, Kelet-Litvániában (a Rokiškis, Kamajai, Anykščiai, Taujenai, Ukmergė, Pabradė vonaltól keletre és északra), valamint Žemaitijában (Plateliai, Kartenà, Gargždai, Švėkšna) jegyezték fel.

252

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a legtöbb ant elöljáróval képzett helynevet a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben jegyezték fel, egyes helynevek pedig Rokiškis körzetében, Taujėnai, Lyduokiai (Ukmergėi járás), Kirdeikiai (Utenai járás), Dūkštas és Švenčionys környékéről származnak. Az ant elöljárós helynevek Žemaitijában is előfordulnak – Plāteliai (Plungėi járás), Gargždai, Rimkai (Klaipėdai járás), Švėkšna (Šilutėi járás), Priekulė, Šilutė és Pagėgiai környékén.

A par elöljárós helynevek Kelet-Litvániában használatosak (ahol a paš elöljáró helyett a par használatos). Ezenkívül Merkinė és Rātničia környékén is feljegyezték őket (Varėnai járás).

A paš elöljáróval képzett helyneveket legnagyobb számban a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben jegyezték fel. Egy-egy ilyen helynevet rögzítettek Antāžavė környékén (Zarasai járás) és Plāteliai területén.

A pō elöljáróval képzett helynevek többségét a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben, valamint azon a területen jegyezték fel, amelynek nyugati határa Moškėnai (Rokiškis járás), Svėdasai, Taujėnai, Kulvā (Jonavos járás), déli határa pedig Gėlvanai (Širvintai járás), Širvintos, Joniškis (Molėtai járás), Šūtai (Švenčionys járás). Több mint 30 pō elöljáróval képzett toponimát jegyeztek fel Plāteliai területén; ezek tó-részek nevei. Egy-két ilyen toponimát más helyeken is feljegyeztek: Kaišiadorys, Krūonis, Palōmenė (Kaišiadorys járás), Šventežeris (Lazdijai járás), Eržvilkas (Jurbarkas járás), Švėkšna, Vainutas (Šilutėi járás), Pāramačis (Telšiai járás) környékén.

Érdekes, hogy Belarusz északi részén is sok olyan helynév van, amelyben a nao elöljáró szerepel, és amelyek a litván pō megfelelői. A rendelkezésre álló adatok szerint Litvániában a pō és a paš a legtermékenyebb a helynévképzésben, Belarusz északi részén pedig a nao (pō) és a за (už). Belaruszban над elöljáróval képzett helynevet csak a Nemunas jobb partján rögzítettek⁵. Feltételezhető, hogy a belarusz és litván nao és pō elöljáróval képzett helynevek elterjedési területe egykor a Nemunas jobb partján húzódott.

A prie elöljáróval képzett helynevek Dusėtai-tól délre, Raguvōs (Panevėžys járás) környékén, valamint Jonavos, Gėlvanai, Molėtai és Švenčionys városától északra találhatók. Egy-egy ilyen helynevet Merkinė, Šiaulėnai és Gargždai környékéről jegyeztek fel, négyet pedig Plāteliai környékén.

A legtöbb už(u) elöljáróval képzett helynevet a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben jegyezték fel (amint már említettük, Belarusz északi részén is sok за elöljárós helynév található). Egy-egy ilyen helynevet Kāpčiamiestis környékén (Lazdijai járás), Grinkiškis (Radviliškis járás) és Krākės (Kėdainiai járás) között, Vainutas közelében, Šiaudinėn (Akmenė járás) jegyeztek fel; kettőt Plāteliai környékén, hetet pedig Dieveniškistől északra (Eišiškės járás).

A aż(u) elöljáróval képzett helyneveket Kelet-Litvániában jegyezték fel, Troškūnai (Anykščiai járás), Taujėnai, Molėtai, Dubingiai és Mielagėnai (Švenčionys járás) között.

Amint látjuk, a négy elöljáró (pō, paš, ant, už(u)) képződményeit legnagyobb számban a Nemunas és a Merkys közötti folyóközben jegyezték fel. Ezen a területen összesen mintegy 300 elöljárós helynevet rögzítettek, vagyis a ma ismert összes elöljárós helynév kevesebb mint felét. Az elöljárós helynevek a Nemunas és a Merkys közötti folyóköz névanyagának jellegzetes sajátosságai.

Elöljárós helyneveket a Belarusz SZSZK litvánok lakta vidékein is feljegyeztek: 8 pō és 3 ant elöljárós helynevet Pelesojában (Rōdūnios járás), egy-egy pō elöljárós helynevet Dubiniuose, Smilginiuose, Kargauduose (Rōdūnios járás), Pasalyje (Jū-

⁵ A. M. Priscsipcsik, A Za raka, Зарака, Зарачча típusú mikrotoponimák, in: Konferencia a Szovjetunió északnyugati övezetének helynévtanáról (Előadások és közlemények tézisei). Riga, 1966, 139. o.

253

rótiškių r.), Žiguosė (Varėnavo r.) és Pužėnuose (Breslaujos r.), 1 helynév a añi Vigonyse (Ródūnios r.) helyen.

A prepozíciós helynevek az orosz nyelvben is előfordulnak. O. A. Kupcsinszkij⁶ levéltári adatokra és cédulakatalógusokra támaszkodva megállapítja, hogy az orosz nyelvben egykor nagy számban használt prepozíciós helyneveket egyszerű vagy összetett (alanyesetű vagy birtokos esetű) alakokkal szokás helyettesíteni. Ennek következtében a prepozíciós helynevek aránya az elmúlt évszázadok adataihoz képest észrevehetően csökken.

Hasonló tendencia figyelhető meg a litván nyelvben is. A prepozíciós helynevek alanyesetű vagy birtokos esetű alakokká válnak. Feljegyeztek olyan eseteket, amikor ugyanannak a helynek a megnevezésére a prepozíciós helynév mellett előtagos alakot is használnak, például: Pō klēstauru || Paklēštarē l., pv. (Viečiūnai Drsk), Pàs Giraitē || Pagiraitýs l. (Piesčiai Mrc), Pō vinkšna || Pavinkšnys l. (Bačkōnys Žž). Gyakoribbak azok az esetek, amikor ugyanazt a helyet prepozíciós és prepozíció nélküli néven is nevezik, például: Añt Plačiūjų || Plāčiosios l. (Šklėriai Mrc), Añt Platūlių || Platūliai l. (Češai Mrk), Pàs brastàs || Brāstos l., pv. (Daržėliai Mrc), Pàs Ilgūli || Ilgūlis mš. (Daržinėles Mrc), Pàs šulnēli || Šulnēlis pv. (Daržėliai Mrc), Pàs epušyną || Epušynas l. (Piesčiai Mrc) és így tovább. Ezek a párhuzamos nevek azt mutatják, hogy idővel a prepozíciós helynévalakokat kiszoríthatják a prepozíció nélküliek.

ELÖLJÁRÓS HELYNEVEK

3. RABACSAUSKAITE

Összefoglalás

A cikk az elöljárós helyneveket vizsgálja, vagyis az elöljáró + köznév, helynév vagy személynév típusú neveket.

Az elöljárós helynevek szerkezeti sémája a következő:

I. Köznévi elemekkel:

1. Elöljáró + egyszerű köznév;

2. Elöljáró + összetett köznév.

II. Helynévi elemekkel:

1. Elöljáró + egyszerű helynév:

a) elöljáró + mikrotoponima,

b) elöljáró + településnév,

в) elöljárószó + folyó vagy tó neve;

2. Elöljárószó + összetett helynév;

3. Elöljárószó + összetett helynév:

а) elöljárószó + összetett nominativusi helynév,

б) elöljárószó + genitivusi helynév, amelynek első eleme köznév,

в) elöljárószó + genitivusi helynév, amelynek első eleme személynév, település- vagy folyónév, tó neve.

⁶ O. A. Kupcsinszkij, A mikrotoponímia szóalkotási szerkezetének változásai, in: Földrajzi nevek tanulmányozása, „Mysl”, 1966, 122. o.

254

III. Személynévi.

IV. Elöljárós helynév + nomenklatúrai terminus.

A cikkben a fenti felosztás szerint 730 elöljárós helynevet vizsgáltunk. A legnagyobb csoportot a köznévi helynevek alkotják (422). A helynévi csoporthoz 207 elöljárós helynév tartozik, a személynévihez pedig 30. Egyes elöljárós helyneveket csak többé-kevésbé viszonylagosan lehet egyik vagy másik típusba sorolni.

Az elöljárós helynevek képzésében a pō elöljárószó a legtermékenyebb — 257 helynévvel; ezt követi a pàs — 180, az ūž(ù) — 85, az àž(ù) — 23, az añt — 85, a par (pàs jelentésben) — 43, a priē — 41, az ī — 6, a tiēs — 3, az apiē — 2, a pagāl — 2, a prō — 2, a pālei — 1.

Az elöljárós helynevekben az elöljárószók az adott nyelvjárás normáinak megfelelően használatosak.

A vizsgált elöljárós helynevek a Nemunas és a Merkys folyóközében, Kelet-Litvániában és Žemaitijában fordulnak elő. A Nemunas és a Merkys folyók között mintegy 300 elöljárós helynevet jegyeztek fel. Körülbelül 20 ilyen helynevet jegyeztek fel a Belorusz SZSZK területén fekvő litván falvakban.

A litván (a névanyaghoz hasonlóan az orosz) helynévrendszerben is megfigyelhető az a tendencia, hogy az elöljárós helyneveket nominativusiakkal helyettesítik. Erről tanúskodnak az olyan párhuzamos nevek, mint a Pō klēštaru || Pakleštarė mező, rét (Večionys, Varėnai járás), valamint a Pàs šūnelē || Šūnelis rét (Daržėliai, Varėnai járás).