LIETUVIŲ KALBOS GRAMATINĖ SANDARA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

A LITVÁN NYELV PARTICIPIUMOS SZERKEZETEI KAPCSOLÓSZAVAKKAL

V. AMBRAZAS

§ 1. A mai litván nyelv participiumainak összetett szintaktikai rendszere sok évszázad alatt alakult ki és fejlődött, s ennek a folyamatnak csak a legutolsó láncszemeit tudjuk felismerni az írott hagyomány viszonylag rövid időszakára támaszkodva. A nyelv szintaktikai szerkezetének egyenetlen fejlődése miatt azonban a mai nyelvben is számos, a távoli ókorból örökölt participiumi szerkezet található. Az ilyen szerkezetek ma többnyire elszigetelt helyet foglalnak el, nem illeszkednek a használat fő típusaihoz, sőt gyakran bizonyos megkövesedett frazeologizmusokká váltak. Ezek a sajátosságok segítenek elkülöníteni a szintaktikai archaizmusokat, majd köztük fennálló kapcsolatok megállapítása révén rekonstruálni a participiumhasználat régebbi típusait és tendenciáit.

Ez a tanulmány a litván nyelv participiumainak szintaktikai rendszerében meglehetősen különleges helyet elfoglaló jelenségek egyikét kívánja tárgyalni, nevezetesen bizonyos, kapcsolószavakkal álló participiumi szerkezeteket. Ezzel az elnevezéssel azokat a szerkezeteket jelöljük, amelyekben a participium előtt partikula, kötőszó, határozószó vagy más kapcsolószó áll; ezek kapcsolják össze a participiumot (önmagában vagy bővítményekkel kiterjesztett formában) az igeragozott alakjával (ritkábban egy másik participiummal vagy félparticipiummal). A kapcsolószavas szerkezeteknek a participiumrendszer fejlődésének megvilágításában játszott jelentőségére elsőként A. Potebnia hívta fel a figyelmet, aki a szláv nyelvek megfelelő fordulatait vizsgálva számos litván példát említett, és kimutatta kapcsolatukat a függő beszédet kifejező alakokkal használt participiumokkal¹. Az ilyen litván nyelvi szerkezeteket külön még nem vizsgálták. Használatuk egyes esetei, amelyek a mai nyelvben ritkán vagy csak bizonyos lexikailag korlátozott fordulatokban fordulnak elő, a régi nyelvemlékekben sokkal szélesebb körben dokumentáltak. Ezért e szerkezetek tárgyalásakor a mai

¹ Žr. A. A. Потебня, Из записок по русской грамматике, I—II, М., 1958, 222—228.

43

irodalmi nyelv és a nyelvjárások adatai mellett a XVI—XVII. századi írásokból származó adatokat is közlünk².

§ 2. A kapcsolószavas participiumi szerkezetek nem egységesek. Egyesekben a participium (önmagában vagy bővítményekkel) előtt álló partikulák, határozószók vagy kötőszók csupán pontosítják vagy módosítják annak határozói jelentését, anélkül hogy megváltoztatnák a más szavakkal fennálló szintaktikai viszonyokat. Ilyenkor a múlt idejű cselekvő, valamint a jelen és múlt idejű szenvedő participiumokat használják. A funkciószavak által jelzett határozói jelentésárnyalatok sokfélék.

A participium vagy a participiumi szókapcsolat időviszonyát gyakran a dar, prieš, tik, vos, vos tik és hasonló partikulák teszik pontosabbá, határozottabbá.

Még a fecske meglátása előtt a tócsába hajította a békát. PP 322. Mielőtt megütnének, kiálts, akkor nem ütnek meg. JabIRR 479. Amint behajtottak a faluba, megláttak egy sárga bricskát. Myk-PutR VI 117. Itt meg, alighogy visszatért az idegen lovaktól, a csikó belegabalyodik a hálóba. CvR II 63. Ignotas visszafogottan mond egy-két szót, Dekšnys pedig, mihelyt megérintik, fakadni kezd. Gud-GuzKIT, 302.

Az engedményes jelentést gyakran a participium előtt álló ir, kad ir, nors, nors ir és hasonló kapcsolószavak teszik kifejezetté.

Giniotis biztatás nélkül is elsőként ugrott neki a tető bontásának. LzPR II 110. Akadtak olyanok is, akik hívatlanul is be akartak ugrani Jokūbéknál, mintha volna valami dolguk. Myk-PutS 94. Így aztán az emberek a várdombra özönlöttek, noha a bunkósbotokat a házakban, az ajtó mögött hagyták. VaizgP III 115. Egy óra múlva Anatolis már a kazal tetején volt, noha vasvillával fenyegették és visszafelé taszigálták. CvR III 35. Noha takarmányt is kaptak, egyik (állat) sem evett. CvR III 131.

Az it, kaip, kaip ir, lyg, tartum, tarsi összehasonlító partikulák a participium vagy participiumi szókapcsolat előtt állva összehasonlító, bizonytalanságot, kételyt és más modális jelentéseket kölcsönöznek.

A polgárok mintha makacsul az ajtó közelében maradtak volna. VienR V 171. A férfiak úgy rohantak ki, mintha légy csípte volna meg őket. Šv. Ide-oda rohant, aztán ott áll, mint akit fejbe vertek. Nč. Mit kószálsz itt, mintha elvesztettél volna valamit? Skp. — Milyen váratlan, honnan kerül ide? — kezdte az idegen, mintha örülne, mintha megijedt volna, és a kezét csókra nyújtotta. VienR I 146. Grigas becsapta az ajtót, és úgy rohant ki a házból, mintha száz kutya üldözné. KrėvRg 25. Kūnas is úgy futkározott az udvaron, mintha méhek csípték volna össze. CvR VIII 282. A hold árnyai már egyáltalán nem látszottak; az ég kitisztult, mintha szétoszlott volna a levegő, és a fák, mintha feltárultak volna, barátságosabban kezdtek suttogni az emberhez. VienR I 175. Az apa, mintha valami vidámabbra emlékezett volna, élénkebben kezdett beszélni. VencIR II 39.

A megfelelő szerkezetű konstrukciókban félparticipiumok is használatosak. Ezeket idő- és aspektuskategóriáik alapján állítják szembe a participiumokkal.

² A XVIII—XX. századi írásokból, néprajzi gyűjteményekből és nyelvjárásokból származó példákat a mai irodalmi nyelv helyesírási normái szerint közöljük, az eredeti központozást azonban megtartjuk. A XVI—XVII. századi írások példáit nem ültetjük át az irodalmi nyelvbe; csupán az úgynevezett „gótikus” betűket cseréljük a ma használatos típusú latin betűkre.

44

Az új dolgokról, jelenségekről, folyamatokról, fogalmakról gyakran még azelőtt szerzünk tudomást, hogy nyelvünkben elnevezésük lenne (trš). Miért önti le Ėtmė anya hideg vízzel a szobát, mielőtt felsöpörné? SimonOBT 17. Így ült egész nap, semmit sem csinálva, csak nagy füstöt fújva a pipából. VaižgR II 173. A doktor úr, bár nyálát nyelve, hevesen védekezett. LzPR II 78. Az emberek, bár féltek tőle, és kerülték is, a szemébe úrnak szólították, mintha valami szörnyeteg volna. CvR III 159. Az asszonynak, bár kisgyermeke volt, dolgozni kellett mennie. BsMt II 198.

A fent említett segédszavakkal álló igenevek és féligenévi alakok helyzete a ragozott igealakhoz képest változó lehet, de jóval gyakoribbak és túlsúlyban vannak a prepozíciós esetek.

Az itt említett szerkezetekben az igenevek alanyesete jelentését és a többi szóval fennálló szintaktikai viszonyait tekintve teljesen megfelel azoknak az attribútív-predikatív igeneveknek, amelyeket kapcsolószavak nélkül használnak, és amelyek a mondatban másodlagos cselekvést jelölnek³. Az utóbbiakhoz hasonlóan a mondat alanyával egyeztetődnek, szemantikailag pedig az állítmányhoz kapcsolódnak. A féligenévi alakokhoz való viszonyuk is pontosan olyan, mint a megfelelő, kapcsolószó nélkül álló igeneveké. A partikula, a határozószó és a kötőszó csupán módosítja az igenév vagy féligenévi alak körülményjelölő jelentését, funkcióját lényegében nem változtatja meg (vö.: A tűz oltás közben fellobban. Nj — A tűz ég, és akkor sem alszik ki, ha nem raknak rá. Sim). Mindez azt mutatja, hogy itt az igenevek attribútív-predikatív használatának szokásos eseteivel van dolgunk. Ezért a továbbiakban, amikor a kapcsolószavakkal álló, más jelentésű igenévi szerkezetekről lesz szó, ezeket az eseteket kizárjuk.

§ 3. Külön csoportot alkotnak azok a kapcsolószavas szerkezetek, amelyekben az igenevek és a féligenévi alakok jelentése megfelel a ragozott igealakokénak, anélkül, hogy a közvetett beszédmódra jellemző modális árnyalatokat hordoznának. Az igenevek ilyen jelentésben időnként a kas vonatkozó névmás ragozott alakjaival, valamint a kiek, kur, iki, ligi és más kapcsolószavakkal fordulnak elő. Előfordul, hogy még az ugyanazzal a kapcsolószóval álló igenévi szerkezetek jelentése is eltérő. A két típus közötti különbség jól kirajzolódik, ha összehasonlítjuk a kaip. kapcsolószóval alkotott kétféle szerkezetet.

a) No, te meg miért rohansz el ilyen gyorsan, mintha odaégett volna a maláta? Slm. Fekszik, mintha befejezte volna a munkát a dologidőben. Rdn.

b) Jonukas megnősül, segítséget kap, és élhetünk tovább úgy, ahogy eddig. ŽemR I 66. A major úgy maradt, ahogy állt, csak központnak nevezték. CvR III 112.

Az első típusú (a) szerkezetekben a kaip kapcsolószó az igenévvel jelölt cselekvés bizonytalanságát fejezi ki, és helyettesíthető a lyg, tartum, tarytum és hasonló partikulákkal. A második típusú (b) szerkezetekben ilyen helyettesítés nem lehetséges, mert ebben az esetben két egyformán valós cselekvést állítanak szembe és hasonlítanak össze. Az igenevet itt a ragozott igealak (összetett

³ A kérdés részletesebb tárgyalását lásd: V. Ambrazas, Lietuvių kalbos dalyvių atributyvinė-predikatyvinė vartosena, in: Lietuvių kalbos morfologinė sandara ir jos raida (LKK VII), Vilnius, 1965, p. 47—49.

45

vagy a folyamatos múlt idő) szintaktikai szinonimája (vö.: ahogyan éltek, illetve ahogyan éltek; ahogyan állt, illetve ahogyan állt). A mai litván nyelvben az ilyen szerkezetek meglehetősen ritkák, felépítésük pedig rendszerint egyforma: a kaip kötőszó után egy nem bővített, folyamatos múlt idejű melléknévi igenév áll, amelynek töve megegyezik az állítmányként szereplő ragozott igealak tövével.

Bernas nem mozdult meg, és úgy állt, ahogyan állt. KrėvRg 42. Ám Baltaragis szüleinek ősei is rég meghaltak, a tó mindvégig mosta a partot, a malom pedig továbbra is úgy állt, ahogyan állt, a meredek part fölött. BorBM 3. Aki ostoba volt, elsietett, odaveszett, aki pedig nem ijedt meg, úgy élt, ahogyan élt. AvyžKK 23. A tücsök nem hallgatott a bagolyra, úgy ciripelt, ahogyan ciripelt. P 43. No, no, nyugodj meg, drága kicsikém!.. hazajövök, olyanok leszünk, mint régen. ŽemR I 293. Holnapra megint üres lesz a zsebem, ahogy volt. KrėvLŽ 245. No, mit teszel most? Légy olyan, amilyen voltál, holnap majd meglátjuk. LTRn 300. Azok a kastélyok olyanok voltak, amilyenek voltak. DaukB 196.

Ide tartoznak a megkövült szerkezetek is, amelyekben a kaip az būti ige melléknévi igenevével együtt olyan mondatban szerepel, amelyben nincs ragozott igealak.

Most a legfiatalabb lány lesz az enyém, a kúpok pedig olyanok, amilyenek voltak. Jrk 133. Nu-stebės (a púpos) megkaparintotta magát, a púpok pedig mintha sose lettek volna. CvR V 110. Mintha kenyér sem lett volna (gyorsan megették). Vkš.

Azok a szerkezetek, amelyekben a melléknévi igenév töve eltér a ragozott igealak tövétől, ritkábbak. Ennek ellenére már a legrégebbi írásos emlékektől kezdve használatosak a litván nyelvben is, vö.: A bölcsek úgy tértek vissza, ahogyan elhatározták. DP 419 (ne vročilu wedde obietnice W).

A folyamatos múlt idejű melléknévi igeneveket tartalmazó szerkezetek mellett megfelelő, fél-igeneves szerkezetek is használatosak; ezek jelentésükben szintén közel állnak az ige ragozott alakjaihoz, mégpedig a jelen idejű igékhez.

Mindenki tudja, hogy úgy javítom az épületeket, ahogy csak tudom, hogy jobb legyen nekik. ŽemR II 35. A Ponačiai család tagjai elkezdtek vonítani, táncolni, mulatni, ahogy csak tudtak, és ez így folytatódott kakasvirradatig. S I 171. Még a gyerekek is, otthagyva a kemencepadkát, a felnőttek között furakodtak előre, ahogy csak bírtak. SRagR III 72. Az élők, ahogy csak tudtak, hazafelé menekültek, de nem mindenkinek sikerült elmenekülnie a pestis elől. ValžV I 173. Ej, beszéljen csak mindenki, ahogyan akar; az olajfa gyümölcse miatt kedvesebb nekem. DaukRR 316.

Az ilyen fél-igeneves szerkezetek a mai litván nyelvben megkövültek és terméketlenek. A fél-igeneveket bennük leggyakrabban modális jelentésű igékből képzik (galėti, įmanyti, pajėgti, norėti stb.). A nyelvjárásokban olyan szerkezetek is előfordulnak, amelyekben a fél-igenév és a ragozott igealak töve közös, például: Dolgozz úgy, mintha dolgoznál, aztán kiderül, hogy nem vagy megfelelő az úrnak. Trk.

A régi litván nyelvemlékekben, részben pedig néhány mai nyelvjárásban a fél-igenevekhez hasonló jelentésben a jelen idejű aktív melléknévi igenevek alanyesetű alakjait használják a kaip kötőszóval. A jelen idejű aktív melléknévi igeneveknek a mai fél-igenevek helyetti ilyen használata azt mutatja, hogy ezek

46

a megmerevedett, lexikailag korlátozott szerkezetek archaikus jellegét (vö. P. Skardžius, APh VI 102—103).

Hadd folyjon el az, ahogyan akarjuk, csak folyjon el nemzetségünk törzse atyánk törzséhez. BrB IV Moz 36 (wie es jnen gefelt LB). Hogy mi is úgy meg tudjuk becsülni azt, amit ő tisztel, az ő elfogadásáért. DP 617₁₁. És mindent cselekszik, és egy Lélek, kiosztva mindenkinek úgy, ahogyan akarja. DP 261₂₀ (rozdawiający każdemu iako chce W). Hogy miként lehet ennyire súlyos büntetést kirónia (co maż tak wiele zadał). SP I 146₂₄. Te pedig, amint lehet, keress gyógyszerészt (iako może). SP I 247₁₃. Megpróbáljuk, amennyire tudjuk, másoknak is tanítani. AK 11. Wladystaus... úgy rendezte, hogy képes legyen kapcsolatba lépni a litván... törzsekkel. DD 142. Tedd ezt úgy, mint aki ért hozzá. Grg.

A jelen és a múlt idejű passzív participiumok a kaip kötőszóval alkotott szerkezetekben jóval ritkábban kapnak a ragozott igealakokéhoz hasonló jelentést, és akkor is csak bizonyos megkövült kifejezésekben.

A házba belépve talán alkalmasnak látta az ivásra. DaukB 74. Tegyétek, ahogy jónak látjátok. Grg. Ugyanez történt a litván néppel is, amikor még a világ olyannak látszott, amilyennek mondják. DaukB 122. (Milyen makacs — soha nem teszi meg, ahogy parancsolták. Skd. (Vö.: Három nap múlva az ember, ahogy megparancsolták neki, megérkezett a királyhoz. LKŽ VII 430.)

Az itt tárgyalt, kaip, kötőszóval alkotott szerkezetekkel azonos típusú a kas vonatkozó névmás ragozott alakjaival, a kur, kiek, kada, határozószókkal, az iki, ligi kötőszókkal és hasonló kapcsolóelemekkel alkotott participiális szerkezetek többsége is. Ezekben a szerkezetekben a befejezett múlt idejű participiumok szintén a félparticipiumokhoz viszonyulnak; mellettük a nyelvjárásokban és a régi írásos emlékekben jelen idejű aktív participiumok alanyesetű alakjai is előfordulnak. A participium és a ragozott igealak által jelölt cselekvések alanya azonos.

Szerkezetek befejezett múlt idejű aktív participiumokkal

§ 4. A kas vonatkozó névmás ragozott alakjai közül ezekben a szerkezetekben leggyakrabban a tárgyeset tölti be a kapcsolóelem szerepét.

A faluban mindenki elmesélte a szomszédoknak, mit hallott. Myk-PutS 47. Ő pedig, miután megpihent, elmesélte, mit tett. SRagR III 111. Később, hazatérve, (a testvérek) egy szót sem szóltak Eglének arról, mit tettek. LTt III 299. Bármennyire is próbálta mindhárom fiú és az öregasszony kiszabadítani az öreg Dirda kezét, az nem engedett, nem eresztette el azt, amit megragadott. BaltPV I 276. Jó lányka volna, csak éppen mindjárt elszomorodik, mihelyt valamit elkap. Sml. Ő éles szemű, nem hallgat arról, amit meglátott. Rm.

Nyelvünk régi emlékeiben is találunk megfelelő szerkezeteket, vö.:

Te pedig, aki nem vetettél, mégis aratsz, és aki nem ültettél, mégis szüretelsz. VEE 186. A bűnös vallja meg, mit tett. DP 122₉ (niech się grzesznik spowiada co uczynił W 211). Piktadeia pasisako ku padaris (wyzna co uczynil). SP I 249₂₄.

47

A mai litván nyelvben a múlt idejű cselekvő melléknévi igenevek szerkezetei a kas vonatkozó névmás tárgyesetével meglehetősen produktívak. Csak kevés ilyen szerkezetet, különösen azokat, amelyekben a melléknévi igenév és a ragozott igealak töve megegyezik, használnak bizonyos frazeologizmusokként (pl.: Daryk ką nedaręs. ŠRagR III 68). Többségükön nem mutatkoznak a frazeológiai megkövülés jellegzetesebb vonásai. A melléknévi igenév ezekben gyakran bővítményeket is kap.

A férfiak istrángot sodortak, köteleket, gyeplőt fontak, fáklyának való fát hasogattak, és elbeszélgették, mit láttak vagy hallottak. A faluban. VienA 63. Hogyne! Hiszen mondom, amit a fülemmel hallottam és a szememmel láttam. LzPR II 83. Hallgattam, noha még nem értettem, miféle rosszat követtem el. BaltPV I 344.

Az ilyen szerkezetek nagyobb szabadsága és produktivitása az analógiával magyarázható: a megfelelő mellékmondatokéval, amelyekben az állítmány összetett befejezett igeidő-alak (vö.: elbeszélgették, amit láttak vagy hallottak volt). A ką-val és múlt idejű melléknévi igenevekkel alkotott szerkezetek jelentős része a mai nyelvben zéró kötőszavú ilyen mellékmondatként értelmezhető.

A múlt idejű cselekvő melléknévi igenevek szerkezetei a vonatkozó névmás alanyesetével csak nagyon ritkán fordulnak elő (vö.: Lesz, aki nem volt ott — ezt nem hiszem! Šts). A tárgyesetűeknél jóval ritkábbak a birtokos esetű szerkezetek is.

Mindannyian, bár még kicsik voltak, megérezték, minek a hiányát szenvedik. VaižgRR I 389. Most aztán, öcsém, olyat hallasz majd, amit még sosem hallottál... sajnállak. ŽemR III 103. Tavasszal... az ember nem siet el a kovácsműhelyből, sokáig kotorászik minden zsebében, és keresi, amit nem tett el, míg végül rátalál. BaltPV I 212.

§ 5. A kur (iš kur), kiek, kada, ligi és más kötőszavakkal alkotott szerkezetek a mai litván nyelvben nem produktívak.

Vágja (Misiulis), nyúzza, faragja... Éjszakánként ösvényeken szállítja, ahonnan megbeszélte. KrėvRg 167. Vajon elkéstünk, vagy nem tudtuk, hol szálltunk fel a villamosra? ŽemR IV 89. Menjetek — mondja — oda vissza, ahonnan jöttetek! Grž. Add vissza onnan, ahonnan kaptad! CvR IX 54. Nem annyira képes rá, mint amennyire elhíresztelte. Srv. Csak most értjük meg, milyen messzire jutottunk. CvR II 22. Feküdt ott, ameddig feküdt, aztán elaludt. LKŽ V 743. Már nem emlékszem, mikor kóstoltam utoljára halat. LTt III 377. Miután belépett a kamrába, (Kurmelis) már nem emlékezett, mikor járt itt utoljára. ŽemR I 169.

Ne örülj, amíg el nem fogtad; még elszökhet. Sim (LKŽ I 592). Lukošiusnak... három lánya és két fia volt, mind meghaltak, mielőtt megöregedtek volna. ŠRagR II 225—226. Mások... sok idegen gyanúsítást magukra vállaltak, mielőtt még keresztényekké lettek volna. DaukB 93.

Az ilyen típusú szerkezetek nagy részében, akárcsak a kas névmás különböző eseteivel alkotott megfelelő kifejezésekben, a múlt idejű cselekvő melléknévi igeneveket ma az összetett befejezett igealakok megfelelőinek tekintik, vö.: Elmentek oda, ahová menni szándékoztak. BsMt II 238. — A gužutis-madár oda repül, ahová nem is készült (rš).

48

J. Bretkūnas bibliafordításában az iki-val alkotott szerkezetek leggyakrabban az eredetiben bib vagy ehe kötőszóval bevezetett mellékmondatokat fordítanak.

És az Úr... Sem nem késik, sem nem szenved tovább. Míg a gonoszok... derekát összezúzva, rajtuk bosszút áll. Sir 35, 23 (bis er den unbarmherzigen die Lenden zuschmettere / und sich an solchen Leuten reche LB). Gyalog megyünk, míg el nem érünk a te határodig. IV Moz 21 (bis wir durch deine Grenze komen LB). Ne aggódj, az az ember nem nyugszik, míg ma el nem végzi a dolgot. Rut 3, 18 (er brings denn heute zum ende LB)⁴.

A régi írásokban a befejezett múlt idejű cselekvő melléknévi igenévi szerkezetek is előfordulnak a kur (honnan), pirm nei, net, net pirm. kötőszavakkal.

Mutasd meg nekünk, honnan jöttek. DP 460 (skąd poszli W) Azok... elpusztulnak, mielőtt megérnének. BrB Sir 41 (ehe es reiff wird LB). Ellenségeimet üldözöm és elpusztítom őket; nem térek vissza, míg meg nem öltem őket. BrB II Sam 22, 38 (bis ich sie umbbracht habe LB). Hogy ne lássam arcodat, előbb hozd elém Saul leányát, Michalt. BrB II Sam 3,13 (das du mein angesicht nicht sehest / du bringest denn zuvor zu mir / Michal LB). Ne halj meg, mielőtt meghallanád a hírt. BrB Sir 10 (ehe du die Sache zuvor erkennest LB).

A net, net pirm szerkezetek, valamint a fő cselekvés határát kifejező megfelelő mellékmondatok idővel teljesen eltűntek, és a mai litván nyelvben már nem fordulnak elő. Kötőszóként használva a net partikula ma rendszerint kiemelő és nyomatékosító jelentésű, korlátozó viszonyok kifejezésére nem használatos.

A félparticipiumos szerkezetek

§ 6. A kas vonatkozó névmás alakjai közül a féligenévi szerkezetekben szintén leggyakrabban a tárgyeset, ritkábban a birtokos eset és az eszközhatározói eset használatos.

Ha magatok nem tudjátok, röviden elmondom, amit csak tudok ŽemR II 351. Mondd el, amit tudsz. VaižgRR I 279. Nincs mit tennie, hát farag, amit csak megragad. Gs. A szemébe vágja, amit csak megragad. SimonVK I 199. Amerre ilyen vihar támad, mindent elsodor, amivel találkozik. Jž.

Kérj, amit csak akarsz. GM 18. Így segítették a szomszédasszonyok az öreg Balsienét, ahogy csak tudták. Myk-PutR VI 103. A fiú gyógyította a madarat, ápolta és etette is, amivel csak rendelkezett és amire csak képes volt. TMPs 113.

A kas vonatkozó névmás eseteihez hasonlóan a féligenévek más kötőszavakkal (kur, kiek, ligi stb.) is előfordulnak.

Járj-kelj, amerre csak akarsz, és keresd azt, aki neked a legalkalmasabb. Ahogy az öreg Maceikis meséli, a törökök háborújában volt; amikor lőttek és döftek, élő embereket öltek meg, akárhol támadtak rájuk. ŽemR III 74. De sehogy sem tudok pénzre szert tenni, bár minden erőmmel keresem, és követem Saliamutét, ahogy csak tudom

Vö.: Az ember addig nem pihen, míg be nem fejezi az aznapi munkát. Ch. (Volte 100).

4. Lietuvių kalbos gramatinė sandara

49

amennyire csak képes. BaltPV I 205—206. Az asszonyok megijedtek, sietnek, amennyire csak bírnak. ŽemR II 328. Barátom, miután behajtotta az állatokat, futva jön, ahogy csak tud. CvR II 52. A gólya kihányta a malacot, és úgy rohan, ahogy csak bír. LTt III 228. A farkas eszébe idézte a szerdai böjtöt — húst eszik, amikor csak hozzájut. LTRn 284. Az sohasem siet dolgozni — még most is a földeket szántja, amikor eszébe jut. Ob. A magáét, ha van, akkor használja, amikor akarja; a másét akkor szerzi meg, amikor hozzájut. Ppr. 130.

Beszéljük meg, kedves legényem, amíg fiatalok vagyunk. Kltn. Addig mulatoztam, míg meg nem untam. JablRR I 324. Addig ittunk, míg be nem rúgtunk. JablRR II 351. Csak addig viselték azokat, míg ki nem jöttek a templomból. ValPJ 21.

§ 7. Az ilyen szerkezetek többségének körülményhatározói jelentésárnyalata van, amelyet a félrészes igenév használatának általános tendenciái határoznak meg a mai litván nyelvben. Például a Kasiulienė még napokig panaszkodott a fiára, a szomszédjára, valahányszor csak találkozott vele (KrevSP 210) mondatban a vonatkozó névmás és partikula (éppen most) helyett főnevet (pl. embereket, ismerősöket) használhatunk, és így a másodlagos cselekvést jelölő szokásos félrészesigenév-szerkezetet kapjuk. A körülményhatározói jelentés különösen kifejezett azokban a szerkezetekben, amelyekben a kuo eszközhatározói alak szerepel, és amelyek a fő cselekvés módját magyarázzák. Azonban bár a félrészes igenevek a kötőszavas szerkezetekben körülményhatározói jelentésárnyalatot hordoznak, egyúttal a ragozott igealakok megfelelőiként is működnek, vö.: (A béka) elkezdte húzni a bőrét, amennyire csak tudta. PP 13. — (A farkas) kifújta magát, és akkorát tátotta a száját, amekkorát csak tudott. PP 285. A ragozott igealakok jelentésében, körülményhatározói árnyalat nélkül, a félrészes igenevek a kas vonatkozó névmás alakjaival ritkán használatosak, és nem jellemzők a mai irodalmi nyelvre, vö.: Ne sírj, apám, nem tudod, mit gondolva. LB 258. Ugyancsak csak alkalomszerűen fordulnak elő azok a nyelvjárási, nyomatékosító szerkezetek, amelyekben a félrészes igenév azonos tövű igével áll.

Tégy, amit teszel, nézd meg, mi lesz a vége. Sln. Törjetek, lányok, amit csak törni akartok, a csúcsát ne törjétek le. NS 210. Menj csak egyenesen az úton, amerre jársz, ne kanyarogj sehová. NžR (LKŽ II 772). A király arra utazik, amerre csak jár. Pn. Bármi is legyen, ma mégis kívánatos, hogy a litván nyelv tudósai összegyűjtsenek minden még fennmaradt maradványt. DaukB 136.

Ehhez a szerkezettípushoz kapcsolódnak az ilyen, ragozott igealakot nem tartalmazó frazeologizmusok is:

Akármi is történt, az a két férfi sok szót váltott. DD 41. Gediminas mégis elhatározta, hogy valahogy betör a várba. MLLG III 309.

Az iki kötőszóval a félrészes igenevek a mai litván nyelvben nagyon ritkán fordulnak elő. A régi írásbeliség, különösen J. Bretkūnas bibliafordításának adatai arra utalnak, hogy a 16. században ezek termékenyebbek voltak.

⁵A régi fordított szövegekben ezt az eredetikkel való összevetés is mutatja, vö.: Eija katrul galėdami. BrB I Sam 23, 13. — Wandelten wo sie hin kunden. LB.

50

Így mentek együtt, míg el nem érkeztek Betlehembe. Rut 1, 19 (bis sie gen Bethlehem kamen LB). Az emberek... dolgoztak, míg már nem tudtak tovább dolgozni. I Sam 30, 4 (wein(e)ten bis sie nicht mehr weinen kundten LB). Ő pedig prófétált, míg el nem jutott Naiothba, Rámában. I Sam 19,23 (weissaget / bis er kam gen Naioth in Rama LB). Ezzel a karddal sújts, míg el nem pusztítod őket. I Kar 22,11 (weirstu... stossen / bis du sie auffreumest LB). Ioáb pedig Edómban maradt hat hónapig egész Izraellel, míg ki nem irtotta az összes férfit, aki Edómban volt. I Kar 11,16 (bleib... bis er ausrottet alles was Mansbilde war in Edom LB). Júdás pedig mindenfelé bátorította őket, míg el nem vezette őket Júdea földjére. I Mak 5,53 (troestet sie... bis er sie ins land Iudea bracht LB).

Szerkezetek jelen idejű cselekvő melléknévi igenevekkel

§ 8. A jelen idejű cselekvő melléknévi igenevek alanyesetű alakjai kötőszavakkal ma már csak itt-ott fordulnak elő a nyelvjárásokban, ritkábban pedig a szépirodalomban. Többnyire nem szabadon használatosak, hanem csak bizonyos lexikai összetételű kifejezésekben fordulnak elő. A régi írásokban az egyes kötőszavakkal alkotott szerkezetek jóval elterjedtebbek.

A kas vonatkozó névmás alakjai közül ezekben a szerkezetekben leggyakrabban a tárgyeset fordul elő.

Nyomban elkezdte a gyakorlatban megmutatni, mit tud LzPR II 470. (A žemaitisok) megmutatták, mit tudnak. ValŽV I 52. Én mindjárt siettem megmutatni, mit tudok. VenclPU 100. Tedd, amit tudsz. ValTK 22. Šeškutis, a halász maga sem tudja, mit beszél. CvR IX 122. Miután jól felöntöttél a garatra, nem tudod, mit fecsegsz; inkább feküdj le. ŽemR II 443. Ona... munka közben alig fogta fel, mit csinál, kérdésre pedig nem tudta, mit válaszol. CvR III 40. Ti magatok sem sejtitek, mit tesztek. ValVK 3. Ne légy ilyen tökfej, nézd, mit csinálsz. Skr. Tedd, amit teszel, nem ültetünk a földre. Jrk 25. És tedd, amit a szegény ember tesz! Nm.

Mind a melléknévi igenevek, mind a ragozott igealakok lexikai összetétele itt korlátozott: azoktól az esetektől eltekintve, amikor az igenév és az ige ragozott alakjának töve megegyezik, az állítmány rendszerint az észlelést és a megmutatást jelölő igék közül kerül ki (verba percipiendi et demonstrandi), az igenév pedig modális jelentésű, képzési vagy beszédigékből képződik (verba faciendi et dicendi). Néhány ilyen szerkezet, például a tedd, amit teszel, teljesen megkövült, és elvesztette közvetlen jelentését.

A jelen idejű cselekvő melléknévi igeneves szerkezeteknek csak egy része rendelkezik határozói igenévvel alkotott szinonim szerkezettel, vö.: Tedd, amit tudsz és Tedd, amit csak tudsz. Sokukban az igenevet egyáltalán nem lehetne határozói igenévvel helyettesíteni. A határozói igenevektől eltérően a jelen idejű cselekvő melléknévi igenevek itt egyáltalán nem hordoznak határozói jelentést, és a jelen idejű igék teljes értékű megfelelőiként szerepelnek, vö.: Zavaros volt a szeme, maga sem tudta, mit csinál.

4*

51

LI. — Jaj, ne egyél, komaasszony, ne egyél, részeg voltam, és nem tudtam, mit csinálok. LTRn 282.

A régi nyelvemlékekben található megfelelő szerkezeteknek az eredetikkel való összevetése azt mutatja, hogy a XVI—XVII. századi beszélt nyelvben még meglehetősen megszokottak és elterjedtek voltak. Az olyan fordítók, mint J. Bretkūnas és M. Daukša, aki különösen kerülte az eredetitől való indokolatlan eltérést, olykor ezekkel fordították a ragozott igealakú mellékmondatokat:

Továbbá Sára... öregségében fiút szült neki, s neki adta mindazt, amije volt. BrB I Moz 24, 36 (dem er hat alles gegeben was er hat LB). Tegyünk meg ott mindent, ami jót csak tudunk. DP 472²⁴ (cokolwiek možem dobrego W). Nem tudta, mit mondott. DP 594⁵⁰ (niewiedział co mowił W 199). Akkor örömétől és a csodáktól nem tudta, mit beszél. DP 595³⁹ (niewiedział co mowił W 200).

A jelen idejű cselekvő melléknévi igenevek jóval ritkábban fordulnak elő a kas névmás más eseteivel, például alanyesettel (Abban a tanulóban, aki csak tanulni akart, lehetett bízni. ValŽV I 8), birtokos esettel (Odament ahhoz a fiatalemberhez, és mesélni kezdett arról, mit keres. LTt III 290), eszközhatározói esettel (Vertelga most dühében az ajkát rágta, amiért az asszony elengedte a nyelvét, nem tudván, kivel beszél. VaižgR VII 35). A régi írásokból vö.: Így azok sem tudják, mit kérnek, akiknek hiányzik az értelem... DP484⁴² (czego proszą W).

§ 9. Ha a kas vonatkozó névmás alanyesetével a būti (ritkábban a turėti, atsirasti) ige ragozott alakja után állnak, a jelen idejű cselekvő melléknévi igenevek sajátos szerkezetet alkotnak (J. Jablonskis ezt alanyesetű személytelen szerkezetnek nevezte, lásd JablRR I 555), amely a megfelelő igei kifejezésekkel párhuzamosan használatos (vö.: nincs, aki dolgozik és nincs, aki dolgozna), és főnévi igeneves részes esetű szerkezetté alakítható (nincs kinek dolgoznia). Ez a szerkezet a žemaitis nyelvjárásokra és a žemaitis szerzők írásaira jellemző. A hímnemű egyes számú alanyeset mellett az igenév semlegesnemű alakja is használatos ugyanebben a jelentésben.

Mit fogsz tenni, ha egyedül maradsz: se kását nem lesz, aki főzzön, se senkit, aki egy szót szóljon. LzPR II 11. Pár évig adogattam ezeket a könyvecskéket — már más is hozzászokott az olvasáshoz — most már nem lesz, aki adja. SRagR III 124. (A kozákok) ingyen adogatták az állatokat, de nem volt aki elvegye. DaukRR 404. A žemaitisok... hamar visszatérhettek volna régi hitükhöz, ha nem lett volna, aki tovább tanítsa és dolgozzon. ValŽV I 45.

A nėra kas daro típusú szerkezet a litvánban más jelentésben is használatos — a nėra kas (ką) daryti típusú szerkezetek szintaktikai szinonimájaként. A főnévi igeneves alanyesetű (tárgyesetű) szerkezettel ugyanígy áll párhuzamban a jelen idejű cselekvő melléknévi igenév semlegesnemű alakjával alkotott megfelelő szerkezet, vö.: Nincs, aki megcsinálja neki (Dglš) és Nem maradt már semmi, amit neki meg lehetne csinálni (Grž); Nincs mit csinálni (Rm). Az ilyen igenévi szerkezetek nemcsak a būti ige után, hanem más igék után is előfordulnak (verba cogitandi, percipiendi, sciendi stb.).

52

Nincs, aki egy ilyen királlyal bármit is tegyen — el kell menni. BsRP 109. Žiužka remegve azon töprengett, vajon ki teszi. LzPR II 187. Aleksiukas nem tudta, hogy egyáltalán ki teszi. VaižgP III 44. Aki élni akar, mindig talál valakit, aki megteszi. VaižgR VII 105.

Ide sorolható alighanem S. Vaišnoras alábbi írásbeli konstrukciója is: Ir nėra ko abioje / jog Ponas Christus... ischkei butu primines. MT (PM) 2^a.

Megjegyzendő, hogy a kas vonatkozó névmással álló részesülői szerkezeteknek, amelyek alanyesetű, tárgyesetű vagy részes esetű főnévi igeneves szerkezetekké alakíthatók, egyáltalán nincsenek megfelelőik félparticípiumokkal.

§ 10. A jelen idejű aktív participiumok szerkezetei a kur, kiek, kada, iki és más kötőszavakkal néha előfordulnak a žemaitiai nyelvjárásokban, valamint a žemaitiai szerzők írásaiban.

A halász... átment az erdőn, anélkül hogy maga tudta volna, hová és miért megy. TMPs 27. És tűnj el, akárhová tűnsz: nincs pénz, és kész. Skrd. Laučkis... nekilátott, amennyire csak tudta, tanítani a gazdákat. ValžV I 80. Minden idegen ember... leülhetett az asztalhoz, ehetett és ihatott, amennyit csak akart. ValžV I 252. A gyermeknek... annyi kenyere volt, amennyit csak akart. ValPŽK 4. Mindezek az emberek... bármilyen munkát vállalhattak, ami a javukat szolgálta. DaukB 169.

Akik nem tudták... visszafizetni az adósságot... azoknak rabszolgaként kellett szolgálniuk, amíg vissza nem fizették, vagy le nem dolgozták. DaukB 169. A vairinkąt (női viseletet) a feleség addig hordta, amíg fiút nem szült. DD 29. (S. Daukantas írásaiból további példákat lásd: APh VI 103.)

Az ilyen szerkezetek néha annyira megkövültek, hogy a számot figyelmen kívül hagyva használják őket, például: Amennyit csak bír dolgozni. Dr. Az iki szóval alkotott szerkezetekkel a mai irodalmi nyelvben már nem találkozunk.

Egészen mást látunk a XVI—XVII. századi nyelvemlékekben. A jelen idejű aktív participiumok alanyesetű, iki szóval alkotott szerkezetei itt a főcselekvés határának kifejezésére szolgáló, igen kedvelt és gyakran használt eszközök. A nyugati aukštaitiai nyelvjárás képviselője, J. Bretkūnas és a közép-aukštaitiai M. Daukša gyakran ezekkel a szerkezetekkel fordította a német és lengyel eredetik ragozott igealakokat tartalmazó mellékmondatainak megfelelőit.

Tedd, ahogyan neked tetszik, maradj (légy) addig, amíg el nem pusztítja őt. BrB I Sam 1,23 (maradj, amíg el nem pusztítod őt LB)⁶. Üldözz téged, amíg el nem pusztít téged. BrB V Moz 28, 22 (amíg meg nem öl téged LB). Salamon pedig tizenhárom évig építette saját házát, míg teljesen el nem készült. BrB I Kar 7, 1 (építette... míg teljesen fel nem építette LB). Ő felövezte derekát, és Ahab előtt futott, míg el nem érkezett Jisreelbe. BrB I Kar 18, 46 (futott... míg meg nem érkezett Jisreelbe). Elküldte szolgáit, hogy megkérdezzék: várjunk, míg meghalunk? BrB II Kar 7, 3 (amíg meghalunk? LB). Akkor Szíria királya elpusztította volna minket, míg mindnyájan el nem fogyatkoztunk volna. BrB II Kar 13, 19 (míg fel nem őrölték őket LB)⁷. Egyenek, és lakjanak jól BrB Ps 22, 27 (hogy jóllakjanak LB). Egyvalaki... megfeszülve kereste

⁶ Hasonlóképpen I Sam 1, 24.

⁷ Hasonló szerkezetek, de jövő idejű igékkel, a II Kar 13, 17; Ezr 9, 14; Jer 9, 16 helyeken is előfordulnak.

53

amíg már nem tudja megnedvesíteni a vizet, míg el nem ájul. BrB Iz 44, 12 (addig... míg már nem tud / iszik... míg el nem gyengül LB). És a kövér húsából esztek, míg jóllaktok, és a vérét isszátok, míg meg nem részegedtek. BrB Ez 39, 19 (eszel... míg jóllaksz / és... iszol... míg megrészegülsz LB). Ám szemünk hiábavaló segítségre tekint, míg el nem fárad. BrB JerR 4, 17 (míg egészen el nem fáradtak LB). Ne várd meg, míg megbetegszel. BrB Sir 18 (míg meg nem betegszel LB). És az első napon Alcimus kivárta, míg eljön az alkalom, hogy kényére-kedvére cselekedhessen. BrB II Mak 14,5 (késlekedett, míg meg nem látta a maga idejét LB)³ Mindnyájan vele... addig csókolóznak, míg jóllaknak, aztán lefekszenek BrP II 1959.

Ugyanígy, ha valaki úgy takargatja az embert, hogy szépen elbújtatja, szinte az egész házat felforgatja, és addig keresgél, míg meg nem találja... DP 281₆ (az egész házat felforgatja / olyan sokáig, amíg meg nem találja W 469). Az asszony... átkutatja a házat és keres, míg meg nem találja. DP 279₁₅ (és szorgalmasan keresi / míg meg nem találja W 466). A bűnökért járó vezeklést halogatja: haláláig. DP 549₁ (a vezeklést a haláláig halogatja W 936)⁹. Lelkem szomorú, mindhalálig. DP 148₃₅ (szomorú az én lelkem / mindhalálig).

Amint a példákból látható, J. Bretkūnas írásaiban az iki-vel alkotott szerkezetek teljesen szabadon használatosak. A bibliafordítás kéziratának javítása során néha másféle megfogalmazásokat is ezekkel helyettesítenek, például: Két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem halálom előtt (fölé írva: amíg meg nem halok) BrB Pat 30,7 (mielőtt meghalok LB). Fordított irányú javításokat nem sikerült megfigyelni. M. Daukša „Postilėjében” az ilyen szerkezetek némelyike (például a gyakran előforduló iki mirštas, -anti) már frazeológiai megmerevedés jegyeit mutatja. Ezek mellett mindkét szerző széles körben használja az iki-vel álló, szinonim alárendelt mondatokat is. Helyenként az iki-s szerkezetek és az alárendelt mondatok egymás mellett szerepelnek, és az eredeti azonos szerkezetű mondataival felelnek meg egymásnak, vö.: A szegények imája áthatol a felhőkön, nem nyugszik, míg oda nem ér, nem hagyja abba a könyörgést, míg a Magasságbeli rá nem tekint. BrB Sir 35,21¹⁰ (A nyomorultak imája... nem szűnik meg / míg oda nem jut / és nem hagyja abba / míg a Magasságbeli rá nem tekint. LB). Idővel az ilyen alárendelt mondatok fokozatosan kiszorították a résztvevős iki-s szerkezeteket, és átvették a helyüket. A résztvevős szerkezetekkel együtt eltűntek az iki-s, abszolút dativusszal, egyes gerundiumokkal (lásd LKK V 74—81, 115) és félgerundiumokkal alkotott szerkezetek is. Bár J. Bretkūnas írásaiban az iki-s, félgerundiumos szerkezetek még gyakrabban fordulnak elő, mint a XIX. században vagy a mai nyelvben, mégis ezek

⁸ A Vulgatában ilyen esetekben leggyakrabban a donec, usque kötőszóval bevezetett alárendelt mondatokat találjuk, ritkábban pedig igei főnevekkel alkotott szerkezeteket, mellérendelő mondatokat stb.

⁹ Az do śmierci elöljárós szerkezetet a Postile más helyein is így fordítják: 161²⁹, 176²², 256⁵, 264¹², 265²¹, 477⁴⁹, 534⁵², 554⁴².

¹⁰ Ugyanezekkel a participiumokkal fordítják a aż do śmierci szerkezetet másutt is: 46⁴⁷, 103¹⁰, 137⁴⁶, 145²⁵, 150³⁶, 159¹⁸, 176²², 186⁵⁴, 354³⁵, 365²⁴, 441²⁵, 479²⁷, 494¹⁷, 501¹, 507⁴², 534⁵². Hasonlóképpen BrP II 99.

54

ritkábbak, mint a megfelelő participiumos szerkezetek. Úgy tűnik, a félgerundiumoknak itt nem sikerült kiszorítaniuk a jelen idejű cselekvő participiumokat, mielőtt maga a szerkezet elenyészett volna.

§ 11. A régi írásokban jóval ritkábban fordulnak elő jelen idejű cselekvő participiumok más kötőszavakkal, mint az iki-vel: pirm, kur, kiek.

Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, előbb leül, és nem számolja össze az építéshez szükséges költségeket? BrB Luk 14,28 (non prius sedens computat)¹¹. Járok, amerre csak tudok. BrB Teis 17,9 (vándorolok, amerre csak tudok LB). Akkora öröm töltötte el a szívét... hogy ő maga sem tudta, hol van, és mit lát (nem tudta / hol volt / és mit látott). Sp II 324. És igyekezzünk, amennyire csak tudunk, hogy egész életünk az ő élete legyen. DP 148₂ (teljes igyekezettel törekedjünk W 255). Azok a szüzek Pétert mindenféle módon meg akarták győzni, és amennyire csak tudtak, kérlelték. DP 468₄₃ (mindenféle módon igyekeztek W 781).

M. Daukša „Postilėjében” ugyanezen típusú, az idant kötőszóval alkotott participiumos szerkezetet is találunk, amelynek más írásokban nem figyelhető meg megfelelője.

Ilyenek azok a férfiak... akik olcsón adnak kölcsönt, hogy eljussanak az öreg keresztények közösségébe, hogy feleségeik ne akadályozzák őket. 277₁₄ (hogy eljöjjenek... hogy feleségeik ne akadályozzák őket W 463).

§ 12. Jövő idejű cselekvő melléknévi igenevek

A második síkban végbemenő cselekvés jelentése nem jellemző rájuk. Az alárendelő kötőszós szerkezetekben azonban néha e melléknévi igenevek alanyesetű alakjai is előfordulnak.

Imádkozott, hogy... bárcsak Isten küldene szerencsét, és hozzájutnának valakihez, akinek vállára hajthatják a fejüket. BsMt II 244. Megparancsolta, hogy se az anyának, se a csecsemőnek ne tegyenek semmit, amíg haza nem térnek. TMPs 47. A harmadik napon a király megparancsolta, hogy töltsenek meg egy zsákot, míg azt nem mondja, hogy kössék be. Jrk 46. Nem tudom, mikor fogok meghalni. BrB I Moz 27,2 (ich weiss nicht wenn ich sterben sol LB).

§ 13. A jelen és múlt idejű szenvedő melléknévi igenevek a vonatkozó névmás kas eseteivel és más alárendelő kötőszavakkal az igeragozott alakok jelentésében ritkán fordulnak elő, rendszerint csak bizonyos megkövesedett, lexikailag korlátozott kifejezésekben.

Tauzyk sau ir zaunyk ką tinkams. ValŽV I 103. Benedikts... įsakė, kad žmonės... dirbtų ką tinkamys. ValŽV II 224. Megütöttem, de a hidegtől megdermedt ujjaim nem engedtek, és nem engedelmeskedtek annak, amire utasították őket. BaltPV I 175. Aleksandra... papokkal uralkodott, és azokat emelte fel, akiket megfelelőnek talált. ValŽV I 209. Alkonyatkor elengedve álmodozom, amerre csak jólesik. DaukRR 311. Elhatároztam, hogy oda megyek, amerre a fejem visz. DaukRR 330. Oda megyek, amerre utasítanak. PIKT 277. Sült, főtt, füstölt ételből mindig van neki

¹¹ Vö.: Ne hagyj el engem, hogy újra erőre kapjak, mielőtt elmegyek. BrB Ps 39,14 (ehe denn ich hinfare LB).

55

tinkamas. Blv (LKŽ V 744). A tudósok... azt teszik az ügyekkel, amit megfelelőnek tartanak. ValŽV I 158. Azt teszem, amire parancsot kaptam. BaltPV I 265. Leültem oda, ahová utasítottak. BaltPV I 211.

§ 14. Azok a melléknévi igeneves szerkezetek, amelyek a megfelelő alárendelt mondatok szintaktikai szinonimáiként használatosak, többnyire az igeragozott alakok után állnak. Posztpozíciós helyzetük révén élesen különböznek azoktól a melléknévi igenevektől és féligenévi szerkezetektől, amelyek előtt álló partikula, határozószó vagy kötőszó csupán a körülményhatározói jelentést módosítja (vö. § 2). A vonatkozó névmás kas eseteivel, a kur, kiek, ligi és hasonló szavakkal alkotott melléknévi igeneves és féligenévi szerkezetek azonban néha prepozíciósan is előfordulnak.

a) Befejezett múlt idejű cselekvő melléknévi igenevekkel alkotott szerkezetek:

Amit megvédtél, azt őrizd is, amit leültél, abban ülj is. Br (Sch 81). Véleményük szerint az embernek azt kell megcsinálnia, amit meglátott. DaukB 71. A zsidó katonák... mohón elragadtak mindent, amit csak találtak. ValŽV I 167. Ahol emberrel találkozott, azonnal kimutatta udvariasságát. DaukB 64. Bár fájdalmas, erőszakkal nem lehet szeretetet szerezni... Én pedig, ahogyan szerettem, most is forrón szeretek. ŽemR IV 255. Akármerre lépett, akármerre járt, Petras nem hagyott fel a bosszankodással. ŽemR I 204. Mielőtt megbíznál valakiben, előbb győződj meg a veszélyességéről. DaukRR 330. Mielőtt meginnád, ne menj a vízbe. P 207. Amíg át nem ugrottátok az árkokat, ne kiáltsatok még „hopp”-ot. DaukRR 323.

b) Féligenévi szerkezetek:

Az emberek olyanok, mint az emberek. Járnak-kelnek, még ha elesettek is; amit tudnak, dolgozgatnak. VaižgRR I 130. Pesiaiék megtartották az esküvőt. Amit csak találtak, az asztalra tették. CvR III 252. Azt mondom, amit akarok, azt talán ügyesebben és ravaszabbul is leírhatom. DD 20. Az emberek... jók voltak, és ahogy csak tudtak, segítettek a menekülteknek. CvR III 211. Az ember mégsem hagyott fel az állat gyötrésével, és ahol csak tudta, befogta a vénasszonyt. CvR II 70. Így aztán, ha valahol egy helybeli ájtatos asszonyt vagy kórházi gondozót értek tetten, körülállták (az asszonyokat), kérdezősködtek, esküdöztek, magasztalták. ŽemR III 114. Ezért, mivel nem ismerem a származásukat, amennyire tudom, leírom tetteiket. ValPŽK 39. A katonák, amennyire csak bírták, futva indultak a mezőkre. CvR II 98. A szülők, ahogy csak tudtak, igyekeztek elkényeztetni a gyermeket. CvR V 227. Kastis nevetve, ahogy csak tudott, így-úgy válaszolgatott. SRagR.

Ezek a szerkezetek csak nagyon megszorító értelemben tekinthetők a megfelelő alárendelő kötőszókkal álló alárendelt mondatok szintaktikai szinonimáinak. Sok közülük sokkal közelebb áll azokhoz az attribútív-predikatív melléknévi igenevekkel alkotott kifejezésekhez, amelyekben a kötőszók csupán a körülményhatározói jelentést módosítják. Például a következő mondatban: Így ez, még le sem feküdve, elment megnézni a lovacskáját (LTt III 393) a melléknévi igeneves szerkezet lig neatgulęs inkább a dar neatgulęs szerkezettel kapcsolható össze (vö. § 2), mint az ligi neatgulė vagy a ligi nebuvo atgulęs. alárendelt mondattal. Általában a vonatkozó névmás kas eseteinek, a kur, kiek határozószóknak és más hasonló szavaknak az összekötő funkciója kevésbé érvényesül a prepozíciós szerkezetekben. Ez különösen igaz a féligenévi szerkezetekre. A kötőszókkal álló prepozíciós féligenévi szerkezetek jelentése valóban csak ritkán felel meg

56

alárendelt mondatokat, vö.: Isten, amint akarta, úgy cselekedett. BrP I 283¹⁵.

A jelen idejű aktív melléknévi igeneves szerkezetek ragozott igealakok előtt ritkán fordulnak elő. Jelentésükben alig különböznek a megfelelő posztpozíciós szerkezetektől.

Amid van, oszd meg másokkal. WK 96. Tedd, amit teszel. ValTK 225. Valsčius... amennyire csak tudta, segítette a saját embereit. ValŽV I 208. Amennyire csak tudsz, távolodj el a nagy gyülekezettől. ValTK 26. Az iskolában azonnal tanulhatott, aki csak akart. ValŽV I 8.

Előfordulnak prepozíciós, ritka, passzív melléknévi igeneves szerkezetek is.

A legkisebb gyermekekre is vigyázott, és megtette, amit parancsoltak neki. Žem (LKŽ VII 430). Így aztán az a kutya, ahová küldték, süteményt, kenyeret és húst vitt. ŽemR IV 204.

Egyes prepozíciós melléknévi igeneves és féligenévi szerkezetek megkövültek, és bizonyos frazeologizmusokként használatosak.

Itt a majorból férfiak és nők, aki csak él és mozog, mind-mind utána szaladnak. ŽemR II 208. Aki csak él és mozog, jöjjön segíteni. Krkl. Az ördög, egyszer csak, előkerült, és elhozta azt a követ. BM 230. Egyszer csak a falu kutyái is megérezték. Škn. Így ő mindig, valahányszor csak erre járt, máris ott volt az ágyamnál. CvR III 99 (vö.: Amikor csak megfordult itt, a fülembe füttyentett a sárgarigó. ŽR₁ 209).

§ 15. Az itt tárgyalt típusú szerkezetek között külön helyet foglalnak el a múlt idejű aktív melléknévi igenevek, amelyek az užuot kötőszóval (ritkábban a negu szóval is) állnak, és olyan cselekvést jelölnek, amely helyett az állítmány cselekvése történik. Az ilyen szerkezetek lehetnek prepozíciósak és posztpozíciósak is, de gyakrabban állnak a ragozott igealak előtt. A melléknévi igenévhez gyakran kapcsolódnak bővítmények (vonzatok vagy szabad határozók).

Lógatja a lábát ahelyett, hogy dolgozna. K I 82. De még jobban teszitek, ha ahelyett, hogy szidnátok és gúnyolódnátok, munkához láttok. JabIR I 222. Ahelyett, hogy segítenél énekelni, fogod magad, és akadályozol. SimonPA 7. A fiatal úrfi ahelyett, hogy elkeseredett volna, ironikusan mosolyogva szólt. LzPR II 474. A nagybácsi meghallgatta, megvakarta a tarkóját, és ahelyett, hogy Vincének válaszolt volna, maga kezdett borotválkozni. Mvk-PutS 393. Márta ahelyett, hogy a boltba ment volna, hazatért. VencIGD 21. Ahelyett, hogy az illatos virágokban gyönyörködnének, szívesebben szedik le az érett gyümölcsöket. AvyžŽLŽ 107. Ahelyett, hogy komoly munkával foglalkozott volna, egy idő múltán új elméletet talált ki. CvR II 213. Anyám, ahelyett hogy engem dicsérnél, inkább gondoskodhatnál arról, hogy finom vacsoránk legyen. KrėvLŽ 176.

Az užuot kötőszóval alkalmanként jelen idejű aktív melléknévi igenevek is előfordulnak, vö.: Ahelyett, hogy azt a vacak szekrényt hazavinném, inkább a folyóba dobom. Sch 226¹².

¹²Az užuot szót néha elöljárószóként is használják birtokos vagy tárgyesettel, például: Régebben a mai kalucsnik helyett bocskort adtak az emberek lábára. BV 15. Hús helyett száraz kenyeret adott. Lžt 58. Koldusasszony helyett gazdag nőt kellett volna elvenni. Lžt 58. Vö. még: A laumė a ló helyett... hozzá mászott fel. BsLP II 1902.

57

§ 16. A bemutatott anyag összefoglalásaként elmondható, hogy a kur, kiek, kada, iki, ligi és hasonló kötőszavakkal alkotott szerkezetekben a melléknévi igenevek a következő sajátos használati jellemzőkkel bírnak:

a) E szerkezetekben a melléknévi igenevek alanyesetű alakjai az igenévi határozókkal állnak viszonyban; ezekhez jelentésükben közel állnak a régi írásokban, s olykor a nyelvjárásokban is még használatos jelen idejű aktív melléknévi igenevek.

b) Az igenévi szerkezet igei szerkezetté alakításakor a melléknévi igenév vagy az igenévi határozó ragozott igealakkal helyettesíthető úgy, hogy közben a szerkezet többi tagjának nyelvtani alakja, pozíciója és egymáshoz való viszonya egyáltalán nem változik.

§ 17. Az első sajátosság (a) az itt tárgyalt szerkezetekben használt melléknévi igeneveket azokhoz az attribútív-predikatív melléknévi igenevekhez kapcsolja, amelyek az idő- és aspektusjelentésük alapján állnak szemben az igenévi határozókkal; lásd LKMS (LKK VII) 56—64. Például az einu kur norėdamas és az einu kur panorėjęs szerkezetek ugyanúgy viszonyulnak egymáshoz, mint az einu norėdamas és az einu panorėjęs. E tekintetben az első két szerkezet azonos típusú, és csak a bennük használt melléknévi igenév, illetve igenévi határozó idő- és aspektusjelentése különbözteti meg őket (a múlt egyszerű idejű aktív melléknévi igenév egy korábbi, az igenévi határozó pedig egy egyidejű cselekvést jelöl). A második szerkezetben (einu kur panorėjęs) azonban a mai nyelv szempontjából a melléknévi igenév a múlt egyszerű idejű befejezett alaknak is tekinthető, zéró kopulával (vö.: einu, kur esu panorėjęs). Az igenévi határozós szerkezetnek viszont nincs kapcsolata az összetett befejezett igeidők rendszerével. Így a múlt idejű aktív melléknévi igenévvel, illetve az igenévi határozóval alkotott szerkezetek, bár azonos felépítésűek, a mai nyelvben eltérően viszonyulnak a melléknévi igenevek más használati típusaihoz.

A múlt egyszerű idejű aktív melléknévi igenevek időjelentésen (és többnyire aspektusjelentésen) alapuló szembeállítása olykor részben elmosódik a kötőszavas szerkezetek megmerevedése miatt. Ez például gyakran akkor fordul elő, ha a melléknévi igenév (az igenévi határozó) és a ragozott igealak közös tőből ered; vö. az olyan kifejezésekkel, mint eik kur ėjęs (eidamas), daryk ką nedaręs (darydamas) és hasonlók. Továbbá korántsem minden szerkezetben használható mind az igenévi határozó, mind a múlt egyszerű idejű aktív melléknévi igenév alanyesetű alakja. Az užuot kötőszóval alkotott szerkezetekben szinte kizárólag múlt idejű melléknévi igenevek fordulnak elő, a nagyon ritkán használatos jelen idejű aktív melléknévi igenevek pedig jelentésükben alig különböznek tőlük.

§ 18. A második sajátosság (b) a kötőszavak után álló melléknévi igeneveket azokhoz a predikatív melléknévi igenevekhez kapcsolja, amelyek összetett igeidőket és a függő módot (modus relativus) alkotják. A predikatív használattal való kapcsolatot a jelen és a jövő idejű melléknévi igenevek alanyesetű alakjainak használata is mutatja (lásd § 13). A jelen idejű aktív melléknévi igenevekkel alkotott szerkezetek nagyobb predikativitása a régi írásokban, valamint megmerevedésük és eltűnésük a mai nyelvből arra enged következtetni, hogy az igenévi határozó itt később honosodott meg, feltehetőleg az attribútív-predikatív funkciójú szerkezetek mintájára. Mielőtt az igenévi határozók az alanyesetű jelen idejű aktív melléknévi igenevek helyébe léptek volna, a kötőszavas szerkezeteknek még szorosabb kapcsolatban kellett állniuk a melléknévi igenevek predikatív használatával.

58

Az eddig tárgyalt szerkezetekben a melléknévi igenév (az igenévi határozó) és az állítmányként szereplő ragozott igealak alanya azonos. Ez azonban nem mindig így van. A vonatkozó névmás, a kas ragozott alakjai, valamint más kötőszavak után álló, alanyesetű melléknévi igenévi alakok alanya eltérhet a ragozott igealak alanyától. Az ilyen szerkezetek kapcsolata a melléknévi igenevek predikatív használatával különösen szoros.

Meghallotta az öreg királyné a hírt a két gyermekről, és nevükből megértette, mifélék lesznek. Jrk 86. Egy idegen ember az úton találkozott vele, és megkérdezte (104), mit kívánt annyira; ő azt felelte. Jrk 104—105. A pap megkérdezte, mit tudok. SimonOBT 132. Egymást kérdezgették (a nemzetségek), hogyan élt ott a kígyókkal. LTt III 299. Oda megy, ahová a hóhér parancsolta (nem hallgat rá). Dr. Ne dugd az ujjaidat oda, ahol ég. Grv. Mindenki csodálkozott, honnan ismeri őt (a királykisasszonyt). Jrk 114. A gazda megkérdezte az urat, merre megy. TDr III 55. Bemierinis arra biztat mindenkit, hogy előtte igyon annyit, amennyit csak akar. Jrk 32.

Ezekben a szerkezetekben a melléknévi igenevek egyáltalán nem állíthatók szembe az igenévi határozókkal. Mivel beszédet, érzékelést vagy észlelést jelentő igék (verba dicendi et percipiendi) után használatosak, azokkal a függő módú alakokkal állíthatók párhuzamba, amelyekkel más beszédének tartalmát közlik, vagy nem teljes bizonyossággal ismert, kétséges dolgokat fejeznek ki; vö.: Tada šiaip taip sužinojau, kad šiaurės pusėje buvę kažkokie raudoni stulpai, ir iš jų kulkos lėkę. SimonOBT 87. Apie beprotę pasakojo, kad ji užmyliuojanti vaikus. CvR III 200. A mai nyelv szempontjából a különböző alanyú szerkezetekben álló melléknévi igenevek egyértelmű predikatív funkciójukkal különböznek a fentebb tárgyalt, azonos alanyú szerkezetekben használt melléknévi igenevektől, amelyek az attribútív-predikatív és a predikatív használat közötti átmeneti helyet foglalnak el. Ez a különbség azonban valószínűleg nem eredendő. Az igenévi határozó alakjainak meghonosodása előtt az azonos, illetve különböző alanyú szerkezetekben használt melléknévi igenevek jelentése lényegében nem lehetett eltérő. Mindkét esetben, amikor a mondatban ragozott igealak mellett álltak, alárendelt cselekvés kifejezésére szolgáltak.

§ 19. Egyes kötőszós és azonos alanyú szerkezetek összevethetők az ún. „nominativus cum participio” típusú szerkezetekkel is, különösen akkor, ha a részes esetű vonatkozó névmással álló participium alanyesete a verba dicendi et percipiendi után következik (vö.: kijelentette, hogy látta az apját és kijelentette, mit látott). Ilyen esetekben a ką vonatkozó névmás a participium cselekvésének tárgyaként értelmezhető, hasonlóan egy főnévhez vagy más névszóhoz; a kur kötőszó pedig összevethető a nominativus cum participio szerkezetekben használt határozószókkal és hasonlókkal.¹³ Íme még néhány ilyen példa:

¹³ Erre alapozva R. Ružička az óegyházi szláv nyelv vonatkozó névmásokat tartalmazó megfelelő szerkezeteit (például: samb bo věděaše čьto chote sъtvoriti „mert maga is tudta, mit akar tenni”) a vonatkozó névmás nélküli nominativus cum participio szerkezetek sajátos változatainak tekinti; vö. věděaše chotę sъtvoriti „tudta, mit akar tenni”, amelyek azonos kiinduló szerkezetűek (gleicher Ausgangsstruktur); lásd R. Růžička, Das syntaktische System der altkirchenslavischen Partizipien und sein Verhältnis zum Griechischen, Berlin, 1963, p. 195—196.

59

Kastis is kinyilvánította, hogy ki ő. ŠRagR III 82. A legény elment a Naphoz, és elmondta, miért jött. LTt III 348. Itt, a saját mezőinken mindenki meg akarja mutatni, mire képes, mit tud. Myk-PutS 68. Ne áruld el, mit hallottál. ŽemR I 220. Látod, részegek… nem tudják, mit csinálnak. ŽemR III 123. (Amint füldugót kapsz, rögtön eszedbe jut, hol hallottad. Klvr. Még azt sem mondta el, hová utazik! ŽemR IV 116. A fiatalember elmondta, honnan való. LTt III 290.

Mindazonáltal a mai litván nyelvben lényeges különbség van az ilyen, kötőszóval bevezetett szerkezetek és a nominativus cum participio között. A kötőszós szerkezet igei szerkezetté alakítható úgy, hogy a participium helyett azonos idejű igét használunk, és a szerkezet egyéb elemei egyáltalán nem változnak (pl.: elmondta, mit látott). A nominativus cum participio szerkezet ennek megfelelő átalakításához a kad vagy jog kötőszót kellene használni (vö.: elmondta, hogy látott). Ebből az összevetésből világosan kitűnik, hogy a kötőszós szerkezetekben a participium és az ige ragozott alakja közötti kapcsolat közvetett, közvetítő jellegű. Ezzel szemben a nominativus cum participio szerkezetekben a participium és az ige ragozott alakja szoros szintaktikai-szemantikai egységet alkot, része a mondat predikatív középpontjának, és a félparticipiumokkal nincs korrelatív viszonyban. Végül a vonatkozó névmással és más kötőszókkal álló szerkezeteknek csak kis része vethető egyáltalán össze a nominativus cum participio szerkezetekkel.

§ 20. Sajátos vonásaik miatt a kötőszós szerkezetek nem illeszkednek maradéktalanul a mai nyelvre jellemző participiumhasználati típusok egyikéhez sem. Funkciójuk a mai litván mondatban sok esetben meghatározatlan, ingadozó. A körülményjelentésű árnyalatokat hordozó félparticipiumi szerkezetek a körülményt jelölő egyéb félparticipiumokhoz és participiumokhoz kapcsolódnak, és rendszerint másodlagos mondatrészként értelmezik őket. Ezzel szemben a múlt egyszerű idő aktív, valamint a jelen és a múlt passzív participiumaival alkotott szerkezetek többségét — noha korrelatív kapcsolatok fűzik őket a félparticipiumi szerkezetekhez — olyan mellékmondatokhoz kapcsolják, amelyek állítmánya összetett befejezett igeidő alakja¹⁴. Megjegyzendő, hogy a mai nyelvben csak a fent említett félparticipium- és participiumhasználati típusokhoz kapcsolható szerkezetek gyakoribbak, és lexikai összetételük, valamint bővíthetőségük is változatosabb. Az összes többi, különösen a jelen idejű aktív participiummal alkotott szerkezetek, nem produktívak. A participium ezekben rendszerint önmagában, függő szavak nélkül áll, ahogyan sok más, régies használatú esetben is. Mivel nem képesek versenyezni a mellékmondatokkal, ezek a szerkezetek a mai nyelvben megmerevednek és eltűnnek. Hogy ez a megmerevedés már régen elkezdődött, arra utal a kas valaki határozatlan névmássá válása a vonatkozó névmási szerkezetből-

¹⁴ A kötőszós szerkezetek funkcionális meghatározatlansága miatt a központozásuk is igen változatos a mai litván nyelvben. A ki nem bővített félparticipiumi szerkezeteket körülménynek tekintik, és többnyire nem választják el vesszővel. A megfelelő, múlt egyszerű idejű aktív participiumokkal alkotott szerkezeteket viszont gyakrabban tagolják vesszővel, a párhuzamosság miatt a

60

névmási kas szerkezetek participiális noris szerkezetekké válásából, amelynek lexikalizálódási folyamata a régi írásokban még megfigyelhető, vö. kas noris: Praszīk’ manē ko nôris idąnt tâve padariczio. DP 236₁₇ (pros odemnie co chcesz W). — Ta wilku walia ira aweis gauditi / ischkl aidinti / ir kaip norins sudraskyti. BrP II 604. Más szerkezetekben a participiumokat és félparticipiumokat meglehetősen korlátozott jelentésű igékből képezik; közülük túlsúlyban vannak a galėti, įmanyti (primanyti), turėti típusú igék (vö. az olyan szerkezeteket, mint: ką, kuo, kaip, kiek kur + įmanęs, įmanydamas, įmanęs; galis, galėdamas, galėjęs¹⁵). Mindez azt mutatja, hogy a kötőszós participiális szerkezetek a mai litván nyelv szintaktikai rendszerében bizonyos maradványszerű, elszigetelt réteget alkotnak.

A litván nyelv kötőszós szerkezeteinek régiségét a rokon nyelvekben található megfelelők is tanúsítják. Felépítésüket tekintve ezek a szerkezetek megfelelnek az óegyházi szláv nyelvemlékekben található, kötőszavakkal álló kifejezéseknek: aki, ami, minek, ahol, ahová, amelynek stb., bár az utóbbiaktól a participiumi alakok és használatuk nagyobb változatosságában különböznek (vö.: o našichъ ne bysto, kto i věsto prinesa Lavr 168 „a mieink közül nem lesz, aki hírt hoz”; ne věsta se česo prosošta Mar Marc 10,38 „nem tudjátok, mit kértek”; žьnjo ideže ne sěavъ Ass Mat 25,26 „aratok, ahol nem vetettetek” stb.). A. Potebnia, aki ilyen szláv nyelvi szerkezeteket vizsgált és a litvánokkal hasonlította össze őket, arra a következtetésre jutott, hogy ezek az ősi típusú mondatokban a participiumok nagyobb predikatív jellegét mutatják¹⁶. A. Potebnia következtetését lényegében megerősítették a szláv nyelvek participiumrendszerének későbbi kutatói; a participiumok predikatív jellegét azonban ma már nem az igékhez való közelségükkel azonosítják, hanem éppen ellenkezőleg, névszói természetükkel magyarázzák¹⁷. A litván nyelv participiumi szerkezetei a vonatkozó névmás aki ragozott alakjaival, valamint az ameddig, ahol, amennyire, amikor és hasonló kötőszavakkal történetileg szintén csak a participiumok predikatív funkciójának maradványaiként magyarázhatók. Valószínűleg abból a korszakból öröklődtek, amikor a participiumok attribútív-predikatív használata még nem alakult ki, és a participiumok önmagukban vagy vonatkozó névmásokkal, illetve határozószókkal állva névszói állítmányi funkciót töltöttek be a mondatban. Később, amikor a kötőszó nélkül álló participiumok az igeragozott alak alá rendelődtek, másodlagos mondatrészekké váltak, a kötőszós szerkezetekben viszont önállóbb jelentésüket őrizték meg. Ennek megőrzését segítette maguknak a kötőszóként működő névmásoknak vagy határozószóknak a szintaktikai-szemantikai funkciója, valamint az alárendelt sa-

mellékmondatokkal való párhuzamosság. Különösen bizonytalan a ritka, jelen idejű aktív participiumokkal, illetve mindkét idő passzív participiumaival alkotott szerkezetek központozása. Ez az ingadozás a cikkben közölt példákban is tükröződik, amelyekben megőriztük az eredeti központozást.

¹⁵ Megjegyzendő, hogy még e megmerevedett kifejezések mellett is már a XVI—XVII. századi írásokban előfordulnak megfelelő jelentésű, az ige ragozott alakjait tartalmazó mellékmondatok, vö.: Bet tha Dziewo szodi kiek primanam praplatinti turim. BrP I 28₁₁. Garbin wieszpāti... Dusia kaip primaną. SIG I 20.

¹⁶ А. А. Потебня, op. cit. p. 208—228, особенно p. 221.

¹⁷ Žr. F. Trávníček, Historická mluvnice česká, III, Praha, 1956, p. 123 tt.; R. Večerka, Ke genesi slovanských konstrukcí participia praes. act. I, „Sborník prací filosofické fakulty Brněnské university“, A (1959), p. 40; R. Růžička, op. cit., p. 200.

61

…kekkel és azzal a körülménnyel, hogy a participium és az igeragozott igealak között itt nem volt közvetlen kapcsolat. Idővel sok ilyen szerkezetet kiszorítottak a mellékmondatok, más részük pedig megmerevedett, és más participiumhasználati típusokhoz csatlakozott.

PARTICIPIUMOS SZERKEZETEK KÖTŐSZÓI ELEMEKKEL A LITVÁN NYELVBEN

В. АМБРАЗАС

Összefoglalás

A cikk azoknak a szerkezeteknek a leírását adja, amelyekben a participium egy olyan ragozott igealakhoz kapcsolódik, amelynek cselekvője azonos, a vonatkozó névmás kas „ki” különböző eseteivel és más kötőszói elemekkel (kur „ahol”, kada „amikor”, kaip „ahogyan”, kiek „amennyit, amennyire”, iki „amíg” stb.). Funkciójukat tekintve a participiumok itt átmeneti helyet foglalnak el az attributív-predikatív és a predikatív participiumok között. Egyfelől szembeállíthatók a félparticipiumokkal, például: einu kur norėdamas (panorėjęs) „oda megyek, ahová akarok”. Másfelől a ragozott igealakok szintaktikai szinonimáiként szerepelnek. Ezért a kötőszói elemeket tartalmazó participiumos szerkezetek átalakíthatók a megfelelő igei szerkezetekké: a participium ragozott igealakkal való helyettesítésekor a szerkezet többi összetevője változatlanul marad (vö.: baik ką pradėjęs és baik, ką pradėjai „fejezd be, amit elkezdtél”). A félparticipiumok mellett ezekben a szerkezetekben (különösen a régi litván nyelvemlékekben) még az aktív jelen idejű participiumok alanyesetű alakjai is használatosak (például: dirbk ką galis (galėdamas) „dolgozz, amennyit tudsz”).

A kötőszói elemekkel álló participiumos szerkezetek strukturális-szemantikai elemzése arra a következtetésre vezet, hogy archaikus jellegűek. Ezt támasztja alá az is, hogy ezek a szerkezetek elszigetelt helyet foglalnak el a modern litván nyelv szintaktikai rendszerében, fokozatosan kihalnak és megmerevedett fordulatokká válnak, továbbá hogy a szláv nyelvek legrégebbi nyelvemlékeiben világos párhuzamaik találhatók (például: ne vėsta sę česo prosešta). E szerkezetek sajátosságai a participium névszói állítmányként betöltött ősi funkciójával magyarázhatók. Miután a kötőszó nélküli participiumok a ragozott igealak alárendelt tagjaivá, a mondat másodlagos mondatrészeivé váltak, a kötőszói elemekkel álló szerkezetekben megőrizték predikatív jellegüket. Ehhez hozzájárult, hogy nem kapcsolódtak közvetlenül a ragozott igealakhoz, valamint a kötőszói elemek szintaktikai-szemantikai funkciója és a mellékmondatokkal való analógia is; idővel a mellékmondatok váltották fel e szerkezetek nagy részét.

62