ALBRECHT GREULE Regensburgi Egyetem Tudományos kutatási területek: szöveggrammatika, teolingvisztika és egyházi ének, névtudomány, történeti szintaxis. DOI: doi.org/10.35321/all89-01

ANTREITEN-TŐL EISCHENIG. A KÖZÉPFELNÉMET SZINTAKTIKAI IGE-SZÓTÁR (MSVW) műhelyéből

Az antréiten-től az eischenig. A középfelnémet igék szintaktikai szótárának (németül MSVW) műhelyéből

ANNOTÁCIÓ

A középfelnémet igeszótár megírására, amely a történeti német grammatika fontos része, mintegy 2000 óta nemzetközi keretben többször is történtek megfontolások. Eddig minden megközelítés eredménytelen maradt. A Középfelnémet szótár (MWB) 2006 óta nyomtatott és internetes megjelenésével az MWB felhasználásával 2018-tól folyamatosan készülnek a Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) szócikkei. A tanulmány bemutatja azt a módszert, amely szerint a szótári cikkek készülnek, és előzetes közlésként közli a középfelnémet ænigen, antreiten, arzātieren, backen, bären, dringen, eischen. igék szótári bejegyzéseit.

KULCSSZAVAK: történeti szintaxis, középfelnémet, valencia, lexikográfia, jelentésváltozás.

ANNOTÁCIÓ

A középfelnémet valenciaszótár megírására, amely a történeti német grammatika fontos része,

Straipsniai / Articles

11

ALBRECHT GREULE

mintegy 2000 óta nemzetközi összefüggésben többször is történtek kísérletek. Eddig egyik megközelítés sem vezetett eredményre. A Középfelnémet szótár (MWB) 2006 óta nyomtatott és internetes közzétételével az MWB-t 2018-tól a Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) szócikkeinek folyamatos megírására használják. A tanulmány bemutatja a szótári cikkek megírásának módszerét, és előzetes közlésként közli a középfelnémet ænigen, antreiten, arzâten, backen, bâren, dringen, eischen. igék szótári bejegyzéseit.

KULCSSZAVAK: történeti szintaxis, középfelnémet, valencia, lexikográfia, jelentésváltozás.

1. AZ MSVW ELŐMUNKÁLATAI

A Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) megírására – részben „Középfelnémet igevalencia-szótár” címen is – mintegy 2000 óta nemzetközi keretben többször is történtek megfontolások. Eddig egyik megközelítés sem vezetett lexikográfiailag említésre méltó eredményre. Miután a történeti valenciakutatás egyrészt az ófelnémetre, másrészt a korai újfelnémetre (Korhonen 1978) összpontosított, egészen a „A 9. századi ófelnémet szövegek szintaktikai igeszótárának” megjelenéséig (Greule 1999), felmerült az igény egy középfelnémet valenciaszótár iránt. Emellett világossá vált, hogy az igevalencia sajátos megjelenési formájának leírása a német nyelv történeti nyelvállapotaiban – nem utolsósorban a középfelnémetben is – a történeti grammatika lényeges része lenne a szintaxis és a lexika metszéspontján. Az igevalencia leírásának genuin helye az egyszerű mondat struktúráinak leírása, illetve a mondatminták vagy mondatszerkezeti tervek tipológiája (Greule 2005: 51–54, vö. még Schmid 2017: 185–201).

A kutatási feladat abban állt és áll még mindig, hogy a középfelnémet szövegekben rejlő, az igékhez kapcsolódó valenciapotenciált az egyes igék szintaktikai környezetének leírásával feltárjuk, rendszeresen leírjuk, és egy (középfelnémet) valenciaszótárban hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegyük. Egy középfelnémet valenciaszótár ezenfelül alapvető hozzájárulás lenne a nyelvfejlődés és a jelentésváltozás történetéhez, és fontos részlépést jelenthetne egy diakrón valenciaszótár felé. Továbbá a medievisztikán belül segédeszközként kellene megalkotni, mert egy ilyen kézikönyv révén a konkrét szövegmunka és -értelmezés

12

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW)

a középfelnémet szövegek nyelvi szempontú munkáját és értelmezését támogatná (Greule, Braunn 2010: 71).

A konkrét szövegmunka támogatását az is biztosítaná, hogy a középfelnémet valenciaszótár – ófelnémet megfelelőjéhez hasonlóan – szövegalapú lenne. Módszerként minden korábbi kísérletben a korpusz feldolgozásán alapuló mondatanalízist alkalmazták. Az ófelnémet 9. századi szövegek szintaktikai igeszótárának elkészítésekor alkalmazott módszerhez képest (Greule 1999), amely a nyomtatott szövegkiadások fokozatos feldolgozását jelentette a bizonyító mondatok kivonásával és szegmentálásával, majd szintaktikai elemzésükkel (vö. Greule, Korhonen 2021: 149f.), a középfelnémet valenciáját kutató kutatónők és kutatók a „Bochumi korpuszra” támaszkodtak (Greule 2003: 418; Greule, Lénard 2004: 25–31). A Bochumi korpusz válogatott korpusz: csak középfelnémet verses, prózai és okleveles szövegek kéziratait (kiadásokat nem) integrálták bele. Elektronikus adathordozókon tárolták; egy címszólista segítségével egy ige bizonyító helyei gépi úton lekérhetők voltak. Az állítmányhoz tartozó kotextust (mondatot) azonban továbbra is a kódolt szövegekből kellett kinyerni és értelmezni (Greule 2006).

2. VALENCIAELEMZÉSEK A KÖZÉPFELNÉMET SZÓTÁR ONLINE ALAPJÁN

A Középfelnémet szótár (MWB) nyomtatott megjelenésével (1. kötet 2006, ²2013) az MSVW feldolgozásának forráshelyzete ismét és alapvetően megváltozott. „A Középfelnémet szótár (MWB) egy korszakos szótár a koraközépkori (magas)némethez (1050–1350). Az ebben az időszakban fennmaradt német nyelvű szövegek teljes spektrumának szókincsét és szóhasználatát dolgozza fel. [...] A leírt szókincshez az MWB nemcsak grammatikai adatokat és jelentésmagyarázatokat kínál, hanem bizonyító idézeteket tartalmazó szótárként magát az értelmezett nyelvhasználatot is részletesen bemutatja.” (Idézet a Mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia 2017-es szórólapjából.) A sorozat öt kötettel 2025-ben zárul. A nyomtatott kiadással párhuzamosan az MWB az interneten is elérhető a www.mhdwb-online.de címen. Jelenleg az a-tól kachez-ig minden középfelnémet címszó lekérdezhető (2023.8.1.).

Straipsniai / Articles

13

ALBRECHT GREULE

Az MWB online használatát és az ott egy igei címszó alatt összegyűjtött bizonyító mondatokat egy esettanulmány előzte meg, amely azt vizsgálta, hogy a történeti szótárak, különösen a „Jacob és Wilhelm Grimm Német szótára” (DWB), egyáltalán felhasználhatók-e a történeti valenciakutatás forrásaiként (Csiky, Greule 2008). Ez a kérdés áll a történeti szintaktikai igeszótár nemzetközi projektjét elindító tanulmánykötet középpontjában is (Greule, Korhonen 2016): Michael Prinz (2016) alapvetően a digitális bizonyítéktárakat tekinti egy MSVW forrásainak, a szótárakkal mint MSVW-forrásokkal szemben pedig szkeptikus álláspontot képvisel. A középfelnémet brüeten MWB online alapján végzett valenciaelemzésének esettanulmánya (Greule 2018) azonban bizonyos munkatechnikai előnyöket mutat a digitális lexikon használatában: a forrásokra hivatkozó linkekkel ellátott bizonyító mondatokat és a bizonyítékok szemantikai előrendezését; még az olyan grammatikai-szemantikai adatok is, mint „a személy genitivusa” stb., felhasználhatók az aktánsok jellegére vonatkozó első támpontokként.

Az MWB online első példaszerű használata egy „Történeti szintaktikai szótár” (HSVW) terveivel áll összefüggésben (Greule, Korhonen 2016; 2021: 156f., 190–192), és megvalósítja a Történeti szintaktikai igeszótár online kidolgozására tervezett modell előírásait (vö. Burghardt, Reimann 2016). Egy olyan középfelnémet szintaktikai igeszótár kidolgozásához, amelynek – az MWB-hez hasonlóan – nyomtatásban és interneten is rendelkezésre kell állnia, a „Generikus parafrázisok” annotálása és levezetése, amint azt a középfelnémet brüeten példája mutatja (Greule 2018: 69–72), nem szükséges. Összességében azt kell lehetővé tenni, hogy az MSVW egy szócikke gyorsan elkészüljön közvetlenül a számítógépen, az MWB online által rendelkezésre bocsátott anyagokból (lásd alább, 3. fejezet).

3. A KÖZÉPFELNÉMET SZINTAKTIKAI IGESZÓTÁR (MSVW): RÖVID PROJEKTLEÍRÁS ÉS MÓDSZER

A Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) korszakos szótárként folytatja „A 9. századi ófelnémet szövegek szintaktikai igeszótárát” (Greule 1999) – azzal a különbséggel, hogy az MSVW más szövegalapon készül. Az MWB kompendiumaként tervezték, vagyis az MWB online-ban

14

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW)

egy X igéhez meglévő szemantikai és szintaktikai információkat digitálisan kivonatolják, a valenciaelmélet szerint értelmezik, rövidítésekkel általánosítják, és egy szótári cikkben foglalják össze.

Az X igével együtt előforduló mondatrészek (valenciaelméleti hagyományos megnevezéssel: vonzatok, röviden E) értelmezését a feldolgozó két irányban végzi – az átfogóan leírt eljárással analóg módon (Greule 2018: 69–72), csak digitális mentés nélkül:

1) szemantikailag, az ige jelentéséből kiindulva, szemantikai szerepként/mélyesetként; 2) morfológiailag, eset szerint.

Ezt a struktúrát ige–aktáns-konstellációnak (VAK) nevezik.

Példa: a középfelnémet ænigen/enigen jelentése az MWB online szerint valakit/valamit valakitől/valamitől megszabadítani; egy dologtól megszabadulni. Ebből következik az állítmány „tevékenységként” való besorolása, és jelen kell lennie egy „tevékenységhordozó/ágens” szerepű vonzatnak (E). Az MWB online-ban található bizonyító mondatokból kiderül, hogy az ágens nominativusban álló főnév formájában jelenik meg. Ezt képletszerűen a következőképpen írják:

E Ágens (a felszabadító/aki felszabadít) → Sn

Az olyan rövidítések, mint Sn, Sg, Sd, Sa = főnév (nominativusban, genitivusban, dativusban, accusativusban), Helbig, Schenkel (1973: 97–99) nyomán szerepelnek. Az S szimbólum a korpuszban bizonyított, vonzatként/aktánsként szereplő, más jellegű helyettesítőket is magában foglal, például főnévcsoportot, prepozicionális csoportot, névmást, határozószót vagy (mellék)mondatot. Az aktánsszerepek megnevezése nagyrészt Peter von Polenz szemantikai szerepeinek leírását követi (2008: 167–172).

A jelentésleírásból és az MWB online-ban található bizonyító mondatokból továbbá kiderül, hogy a középfelnémet ænigen/enigen állítmányi funkciójában két további mondatrész (E) veszi körül: a) egy mondatrész, amely azt jelöli, akit valami terhel, és b) egy mondatrész, amely azt jelöli, ami terhes, például a teljes mondatban (bibliai): Jézus (= ágens) megszabadítja a megfáradtan megterhelteket (= patiens) terhüktől (= objektum). Ebből két további vonzat következik a következő képletekkel:

E Patiens (a megterhelt) → Sa (accusativusban álló főnév) E Objektum (a teher) → Sg (genitivusban álló főnév).

Összefoglalva, az MWB online adatai alapján a következő szócikk fogalmazható meg:

ænigen / enigen

valakit/valamit valakitől/valamitől megszabadítani; egy dologtól megszabadulni

P Tevékenység (felszabadítani)

Straipsniai / Articles

15

ALBRECHT GREULE

E Ágens (felszabadító, pl. ember, angyal) → Sn E Patiens (megterhelt, pl. ember) → Sa (reflexíven is) E Objektum (a teher) → Sg

Példák: a) és megteszi, hogy Mychaelen wern / mit sinen under tenigen, / die sie der engel enigen / die Sathanas boten sind. HeslApk – b) unde wiltû dich sîn nicht ænigen [...], sô sullent dirz die erbæren kœre gebieten bî der âht unde bî dem banne. PrBerth.

A példamondatokat az MWB online-ban található bizonyító mondatok közül választották ki a maximális valencia szemléltetésére. Az MWB forrásadataival együtt (jelzetek formájában) bemásolják őket a szócikkbe. Az MSVW nem ismétli meg a VAK leírása szempontjából nem fontos információkat, például az ige morfológiájára vonatkozókat, mivel ezek megtalálhatók az MWB-ben, és ott megkereshetők, illetve lekérhetők.

Megjegyzés: az ænigen / enigen igéhez csak egy szeméma tartozik. Monoszémikus, és háromértékű VAK-ot mutat, vagyis az ige minden bizonyító mondatban három aktáns „veszi körül” állítmányként. Sajátosság: a Patiens → Sa szerep reflexíven is betöltött.

4. HÁROM SZÉMÉMÁVAL RENDELKEZŐ POLISZÉM KÖZÉPFELNÉMET IGÉK

A középfelnémet ænigen/einigen igével ellentétben a legtöbb középfelnémet ige poliszém, azaz összesen legalább két szemémával rendelkezik. A szemémákat az MWB online már megkülönbözteti, és onnan kerülnek át a szócikkbe (szükség esetén javításokkal).

4.1. antre iten

valamit rendezni, rendbe tenni, valakinek elkészíteni

1. szeméma

P Tevékenység (rendezés) E Ágens (a rendező) → Sn E afficiált objektum (a rendezett) → Sa (fakultatív)

16

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW)

Példák: a) dich minnent unde erent [...] driu riche, / [...], / dei du zeches unde antreites, enges und breites, als du will. Himmerl 2,7 – b) von angenge dirre werlde was unser herre antreitente, do er den armen mennescen gescôf. Spec 148,31.

2. szeméma

P Tevékenység (rendbe tenni)

E Ágens (aki rendbe tesz) → Sn

E efficiált objektum (a rendbe tett) → Sa

E afficiált objektum (amiből/amivel rendbe tesznek) → pS (p = -tól/-től)

Példa: zwo hosen er an leite, / di waren gantraitet / uon golde unt uon berelen. Rol 3320. 2723.

3. szeméma

P Tevékenység (elkészíteni, hozzárendelni)

E Ágens (aki elkészít) → Sn

E efficiált objektum (amit elkészítenek) → Sa

E Címzett (akinek elkészítik b-t) → Sd

Példa: den trost den du, herre, gordnet unde gantreit hast [quod parasti] aller dirre welte (Konr(Sch) 28,15).

Megjegyzés: Nem problémamentes az antreiten igét az MWB-hez hasonlóan poliszém igének tekinteni csak azért, mert a három szeméma egy etimológiailag egységes igéhez tartozik – ellentétben a bâren igével (lásd alább, 6.). Az antreiten poliszémiáját szemantikailag kellene bizonyítani, és ennek alapján el kellene utasítani a homonímiát.

4.2. eischen / heischen

1. szeméma

valamit (valakitől) kérni, követelni, akarni

P Tevékenység (kérni, követelni, akarni)

E Ágens (kérő/követelő) → Sn

E Címzett (ember, akitől valamit kérnek/követelnek) → Sd / pS / Sa / Sg (p = ane + Akk / von)

E Objektum (a kért, követelt dolog) → Sa / Inf / NS_das

Példák: a) er uns eischet gelt. SM: UvS 35: 5,2 – b) die triuwe [...] muoz got ane mich eisken. Gen 2409.

Straipsniai / Articles

17

ALBRECHT GREULE

2. szeméma (valamit) megkérdezni’ P Tevékenység (kérdezni valamiről) E Ágens (kérdező) → Sn E Objektum (a megkérdezett dolog) → pS / Adv / NS_ob (p = nach)

Példák: a) Chrysostomus Johannes eischt dar nâch und vrâget des. JvFrst 9522 – b) Pilatus [...] eischte ob unser hêre / ein Galileus wêre. JvFrst 6467.

3. szeméma (jogi nyelvben) valakit kérni, felszólítani, megidézni P Tevékenység (kérni, felszólítani, megidézni) E Ágens (felszólító) → Sn E Címzett (a felszólított) → Sa E Cél (amire felszólítanak) → Inf / Adv / pS (p = an)

Példák: a) der künic von Portegal [...] iesch den fürsten von Brabant. RvEWJh 8455 – b) den ellenden jungen knaben / hiesche er mitt manlicher cur / zû im treten da für. GTroj 8993.

Megjegyzés: Néhány morfológiai sajátosságon kívül (a protézises h és az erős múlt idő (h)iesch az eischete mellett) figyelemre méltó ennek az igének az „igen differenciált jogi tárgyi köre” (így az MWB), amelyet itt 3. szemémaként foglaltunk össze.

5. NÉGY SZEMÉMÁVAL RENDELKEZŐ POLISZÉM KÖZÉPFELNÉMET IGE

dringen

1. szeméma „valamit valahová sürgetni, törekedni”, ûf valakire ~ „valakit megtámadni” P Tevékenység (sürgetni, törekedni, megtámadni) E Ágens (sürgető/k) → Sn E Kiindulópont/út/cél → NSunz / daz / pS / Adv (p = unz / durch / ingēn / in / umb / zuo / nach / ûz)

18

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW)

Példák: a) Vlixes [trat vf des schiffes bort / vnde sluc vnd] dranc, unz er vf den stat spranc Herb 4395; b) [wer dinet ane dank, do er niht sol, / dem wirt gelonet selten wol] wer also vergeben drunge [strebt], / daz er ein lit doch sunge / […] / [er was und ist der wisen spot] jüngl 129; c) durch sin hut ünc z uf das bain drungent die dorne vil gemain WernhM 9338; d) sin zorn vz sime herzen dranc Herb 2022.

2. szeméma

valakit sürgetni, zaklatni, (haeher ~ magasabb követelésekkel zaklatni)

P Tevékenység (sürgetni, zaklatni) E Ágens (zaklató) → Sn E Patiens (zaklatott) → Sa

Példák: a) (passzív) [iz geschach daz] Jhesus uf dem wege gedrungen wart von der schare EvBerl 106,3; b) [daz vns da mitte begnvgen sal, vnd] [daz wir] si nit hoher dringen mit deheime gerichte UrkCorp (WMU) 1831.7.

3. szeméma

valakit valamiből kiszorítani, refl. furakodni, tolakodni P Tevékenység (kiszorítani) E Ágens (sürgető/s) → Sn E Patiens (kiszorított/s) → Sa/Refl. E Kiindulópont/út → pS / ADV (p = üz/-ból/-ből/keresztül)

Példák: a) az dise manigvaltige sussekeit irdenischer dingen dich nit von ime dringet Mechth 6: 5,10; b) sînes swertes klingen wil er durch mîn herze dringen HeidinII_1722; c) (reflexív) ob du dich dringest durchz volc Parz 647,10. 637,10.

4. szeméma

valamit nyomni, préselni P Tevékenység (nyomni, préselni) E Ágens → Sn E Patiens → Sa E Kiindulópont/cél → (pS) (p = in/von-an)

Példa: drifaldig got sin forme drang in menschen wachs Mügeln 11,2.

Megjegyzés: Nem vettük figyelembe a speciális jelentéseket: „valamit lefordítani”, például [a Buch] wart von im gedrungen / üz kriechischer zungen / in latînische schrift (LBarl 8), valamint „valamit szőni, fonni” (< a szövés/fonás közben összeszorítani), például alle sine löke gar / warend schon

Straipsniai / Articles

19

ALBRECHT GREULE

getrungen GTroj 8833, valamint a hoher dringen frazeológiai fordulatot, „magasabb követelésekkel zaklatni”, például daz vns da mitte bevngven sal, vnd [daz wir] si nit hoher dringen mit deheime gerichte UrkCorp (WMU) 1831,7.

6. HOMONIM KÖZÉPFELNÉMET IGÉK

6.1. bâren

^¹bâren / bæren

valakit ravatalra fektetni, felravatalozni

P Tevékenység (fektetni)

E Ágens (a felravatalozó) → Sn

E Patiens (akit felravataloznak, pl. holttesteket) → Sa

E Hely/helyszín (ahová a ravatalozandót fektetik) → pS (p = ûf, in)

(fakultatív)

Példa: in ainen sarc man ^bærin sach / die lichamen baide. RvEWh 1968; RoI 7620; En 6797; Wh 462,29.

Megjegyzés: Mindhárom bizonyító adatban a bâren infinitivusi szerkezetbe ágyazódik: der kaiser hiez si pâren; hiez si bâren; man bærin sach.

^²bâren

viselkedni, magát adni

P Állapot (viselkedni)

E Állapothordozó (a magát adó ember) → Sn

E Mód (ahogyan valaki viselkedik, pl. hoflichen, tugentleich) → Adv

Példa: ein schöne tochter er gewan, ein chind pey zwelef jaren; dy chund auch wol paren / und gar recht tugentleich. Hawich 4503.

Megjegyzés: A homonímia etimológiai megalapozottsága ellenére egységes címszót és szemémánként számozott alcímszavakat állapítunk meg. Problémás a ²bâren „állapotige” kategorizálása.

20

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Az antre iten-től az eischen-ig. A Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) műhelyéből

6.2. arzātīen / arzedīen

^¹arzātīen, arzedīen

valakit orvosilag kezelni, meggyógyítani

P Tevékenység (orvosilag kezelni) E Ágens (aki orvosilag kezel, orvos) → Sn E Patiens (akit orvosilag kezelnek) → Sa

Példa: sie hetten yn gebatt und gearczendit, wann sie wol sahen das er sere geqwetst was an sim lib. ^Lanc 192,37. – Szinonima: arzen, arzenen.

^²arzātīen, arzedīen

(vallási kontextusban) valakinek az üdvösséget, megváltást hirdetni

P Tevékenység (üdvösséget hirdetni) E Ágens (aki üdvösséget hirdet) → Sn E Címzett (akinek üdvösséget hirdetnek) → Sa/Sd

Példák: a) wir habin gearzediyt Babylŏnem, und sy ist nicht heil wurdin. ^Cranc Jer 51,9 – b) dit korn kan der selen arzedien. ^MarlbRh 5,1. – Szinonima: arzen, arzenen.

Megjegyzés: Bár a két arzātīen / arzedīen címszó etimológiailag azonos, a világos szemantikai távolság és az eltérő használati összefüggések miatt két szócikket állapítunk meg.

7. PROBLÉMÁS ESET: BACKEN / BACHEN

Az a probléma, amely a középfelnémet backen / bachen MSVW-beli szócikkének megfogalmazásakor felmerül, általánosan jelentkezik a dativus commodi (benefaktív dativus) kezelésében. A benefaktív dativust (röviden bD) a valencigrammatika „szabad esetként” nem a vonzatok, hanem a „(szabad) határozók” közé sorolja. A középfelnémet backen / bachen maximális bizonyítékanyagát keresve Prinz (2016: 35–44) kimutatja, hogy a bD az MWB-ben és a bevett lexikográfiai forrásokban mennyiségileg alulreprezentált. A bD előfordulásának javára lényegesen eltérő kép bontakozik ki, ha – Prinzhez hasonlóan – a maximális bizonyítékanyagot a segítségével

Straipsniai / Articles

21

ALBRECHT GREULE

a digitális bizonyítéktárakban jelentősen megnövekedett. Felmerül a kérdés, hogy ez a megállapítás bekerüljön-e az MSVW-be, és a benefaktív dativust alapvetően E-ként kell-e értékelni. Tekintettel arra a jelentőségre, amelyet a konstrukciós grammatikában az a mondatminta hordoz: Ágens – Recipiens (dativus) – Paciens, amelyet a mhd. backen / bachen is képvisel, ha a bD bekerül a mondatmintába (vö. Greule, Korhonen 2021: 131f.), a függelékben megfelelő semem szerepel.

backen / bachen

1. semem

„(valamit) sütni, kisütni” – „valamit aszalni” – „valamit sütni, pirítani”

P Tevékenység (sütés, aszalás, sütés, pirítás)

E Ágens (sütő személy) → Sn

E „efficiált objektum” (ehető dolog) → (Sa) (fakultatív)

E Hely → (pS), (p = in) (fakultatív)

Példák: a) [a [egy tésztabatyut] forró zsírba] bakez keményre BvgSp 27; b) „valamit aszalni”: ouch machstu in der svnnen backin allirleyge frucht Pelzb 134,13; c) „valamit sütni, pirítani”: backe in [a csukát] egy fa rostélyon [vnd brat in gar schone] BvgSp 17.

2. semem

(hevítés következtében) megszilárdulni

P Folyamat (megszilárdulás)

E A folyamat hordozója (tészta) → Sn

E Hely (sütő) → (pS), (p = in) (fakultatív)

Példa: [végy egy tököt, és főzd meg azt tésztában, majd vesd egy kemencébe, míg] a tészta megsül; [azután vedd a levet, amely a tökből kifolyik, és add inni] Barth 152,22.

Függelék: 3. semem (benefaktív dativusszal)

valakinek valamit sütni

P Tevékenység (sütés)

E Ágens (sütő személy) → Sn

E Címzett (aki számára sütnek) → Sd

E Efficiált objektum (kenyér) → Sa (fakultatív)

Példa: A múzsák bizony nekünk sütik a kenyeret Berthold v. Regensburg (Prinz 2016: 43 alapján).

22

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Az antreiten-től az eischen-ig. A Középfelnémet szintaktikai igei szótár (MSVW) műhelyéből

Megjegyzés: A MWB-ben a backen / bachen címszó alatt felsorolt három semem (valamit sütni, kisütni, valamit aszalni és valamit sütni, pirítani) az MSVW-ben abból a szempontból, hogy mindhárom esetben ehető dolog hevítéssel történő előállításáról van szó, egyetlen semembe van összevonva.

8. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS

A fent „a műhelyből” idézett példák az MSVB számára készített szócikkekből származnak, és az MSVW-projekt első szakaszának eredményei. Ez – az MWB online megjelenésének előrehaladásával összhangban – az MWB szövegarchívumában egynél többször adatolt egyszerű (nem derivált és nem összetett) középfelnémet igék sememszerkezetét és VAK-ját dolgozza fel. Az a-val kezdődő igék feldolgozása lezárult, a b-vel kezdődő igék feldolgozása folyamatban van. A második projektfázisra a derivált vagy összetett igék feldolgozását tervezik. A publikáció legegyszerűbben „work in progress” formájában, egy platformon tehető közzé, majd az első projektfázis lezárása után nyomtatott könyvként is.

Már az MSVW-szócikkek megfogalmazása során újra és újra utalások adódnak az adatok értékeléséhez, amelyek arra csábítanak, hogy az értékelési ösztönzéseket közvetlenül átvegyük a szótárba, például az ófelnémetben adatolt igékkel való összehasonlításokat. A gyors feldolgozás érdekében elhagyjuk az olyan kereszthivatkozásokat, amelyek túlmutatnak a középfelnémeten. Az MSVW elsősorban az MWB szintaktikai kompendiuma; a középfelnémet grammatikában a mondatszerkezeti tervek összeállításához szükséges anyagalapot kell szolgáltatnia, és nem utolsósorban támogatnia kell a középfelnémet korszakot a HSVW-ben, amelynek alapján megírható az újfelnémet igék (jelentés)változásának története (Greule, Korhonen 2021: 184–187).

IRODALOM

Burghardt Manuel, Reimann Sandra 2016: Az elektronikus feldolgozás és felhasználás lehetőségei egy történeti szintaktikai német igei szótár esetében. – Történeti szintaktikai igei szótár, szerk. A. Greule, J. Korhonen, Finnische Beiträge zur Germanistik, 34, Frankfurt am Main és másutt: Peter Lang Edition, 301–322.

Straipsniai / Articles

23

ALBRECHT GREULE

Csiky Nandor, Greule Albrecht 2008: A szótárak mint a történeti valenciakutatás forrásai a verzeihen ige példáján. – Történeti szintaxis és szemantika az ófelnémettől az újfelnémetig. Yvon Desportes 60. születésnapjára készült emlékkönyv, szerk. M. Lefèvre, F. Simmler, Berlin: Weidler Buchverlag, 371–377.

Greule Albrecht 1999: Szintaktikai igei szótár a 9. századi ófelnémet szövegekhez, Regensburger Beiträge zur deutschen Sprachund Literaturwissenschaft, Reihe B: Untersuchungen, 73, Frankfurt am Main: Peter Lang GmbH.

Greule Albrecht 2003: Előzetes megfontolások egy középfelnémet igei szótárhoz. – Magister et amicus. Kurt Gärtner 65. születésnapjára készült emlékkönyv, szerk. V. Bok, F. Shaw, Bécs: Praesens Verlag, 415–423.

Greule Albrecht 2005: A középfelnémet szintaktikai igei szótár. – Mondat – szöveg – kulturális kontraszt. Marja-Leena Piitulainen 60. születésnapjára készült emlékkönyv, szerk. E. Reuter, T. Sorvali, Finnische Beiträge zur Germanistik, 13, Frankfurt am Main: Peter Lang GmbH, 51–61.

Greule Albrecht 2006: A középfelnémet zwiveln szintaxisa. – „Mítoszokról és mesékről”. Középkori kultúrtörténet egy tudós életrajzának tükrében. Otfried Ehrismann 65. születésnapjára készült emlékkönyv, szerk. G. Marci-Boehncke, J. Riecke, Hildesheim, Zürich, New York: Georg Olms Verlag, 441–450.

Greule Albrecht, Braun Christian 2010: A történeti valenciakutatás helyzete és feladatai. – A germanisztikai nyelvtörténet-kutatás perspektívái, szerk. H. U. Schmid, Jahrbuch für germanistische Sprachgeschichte, 1, Berlin, New York: De Gruyter, 64–75.

Greule Albrecht, Korhonen Jarmo, szerk., 2016: Történeti szintaktikai igei szótár. Valencia- és konstrukciós grammatikai tanulmányok, Finnische Beiträge zur Germanistik, 34, Frankfurt am Main, Berlin, Bern Bruxelles, New York, Oxford, Wien: Peter Lang Edition.

Greule Albrecht, Korhonen Jarmo 2021: Történeti valencia. Bevezetés a német nyelvtörténet valenciaelméleti alapú kutatásába, Tübingen: Narr Francke Attempto Verlag GmbH + Co. KG.

Greule Albrecht, Lénárd Tibor 2004: Egy középfelnémet igevalencia-szótár a „Bochumi korpusz” alapján. – Studia Germanica Universitatis Vesprimiensis 8, 23–45.

Helbig Gerhard, Schenkel Wolfgang 1973: A német igék valenciájának és disztribúciójának szótára, Leipzig: VEB Bibliographisches Institut.

24

Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX

Az antrêiten-től az eischen-ig. A Középfelnémet szintaktikai igei szótár (MSVW) műhelyéből

Korhonen Jarmo 1978: Tanulmányok a dependenciáról, a valenciáról és a mondatmodellről 2: Egy Luther-szöveg alapján végzett vizsgálat, Europäische Hochschulschriften, 271, Bern, Frankfurt am Main, Las Vegas: Peter Lang.

MWB – Középfelnémet szótár. A Mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia és a Göttingeni Tudományos Akadémia megbízásából, szerk. K. Gärtner, K. Grubmüller, K. Stackmann. 5 kötet, 1. köt. (a – ēvrouwe). Stuttgart: S. Hirzel Verlag, 2013.

Polenz Peter von 2008: Német mondatszemantika, 3. kiadás, Berlin, New York: De Gruyter.

Prinz Michael 2016: Szótárak és digitális bizonyítéktárak mint egy történeti szintaktikai igei szótár forrásai. A benefaktív dativus példája a mhd. bachen esetében. – Történeti szintaktikai igei szótár, szerk. A. Greule, J. Korhonen, Finnische Beiträge zur Germanistik, 34, Frankfurt am Main és másutt: Peter Lang Edition, 17–53.

Schmid Hans U. 2017: Bevezetés a német nyelvtörténetbe 3, átdolgozott és aktualizált kiadás, Stuttgart: J. B. Metzler Verlag.

ONLINE SZÓTÁRAK

MWB – Középfelnémet szótár. Elérés: http://www.mhdwb-online.de/.

Az antreiten-től az eischen-ig. A Középfelnémet szintaktikai igei szótár (németül MSVW) műhelyéből

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmányban a még készülő Középfelnémet szintaktikai igei szótár (németül MSVW) példáit idézik. Az elektronikus Középfelnémet szótár (németül MWB) szerkesztési rendjét követve itt azoknak az egyszerű (nem derivált és nem összetett) igéknek a sememszerkezete és aktánsrendje szerepel, amelyek az utóbbi szótár archívumában egynél többször vannak adatolva.

Straipsniai / Articles

25

ALBRECHT GREULE

Az A betűvel kezdődő igék feldolgozása már befejeződött, a B betűvel kezdődő igék feldolgozása folyamatban van. A projekt második szakaszában a derivált és összetett igék elemzése szerepel. A szótár szerkesztésének folytatása során úgy döntöttek, hogy a projekt anyagát elektronikus formában publikálják, majd ennek lezárása után könyvként is kiadják.

A szótári szócikkek készítése során az adatok értékelése szükségessé tette, hogy a felismeréseket és ösztönzőket közvetlenül a szótárban alkalmazzák, például az ófelnémet nyelv igéivel való összehasonlítás révén. Az adatok szokásos, következetes leírása során eltekintenek e sokirányú, a középfelnémet nyelv határain túlmutató kapcsolatok érintésétől. Mindenekelőtt a készülő szótár a már említett elektronikus szótár szintaktikai kompendiuma. Feladata, hogy a középfelnémet grammatikában a mondatszerkezeti terület összeállításához szükséges legfontosabb anyagrészt biztosítsa, és csak ezt követően, hozzájárulva a Történeti szintaktikai igei szótár (németül HSWV) középfelnémet korszakot tárgyaló fejezetéhez, nyílhat lehetőség az újfelnémet igék (jelentés)változási történetének megírására (Greule, Korhonen 2021: 184–187).

Beérkezett 2023. augusztus 28-án.

ALBRECHT GREULE Regensburgi Egyetem, Germanisztikai Intézet, D-93040 Regensburg [email protected]

26

Acta Linguistica LXXXIX