Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW)

Straipsniai / Articles 11 ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Tudományos kutatási irányok: Szöveggrammatika, teolingvisztika és egyházi ének, névtan, történeti szintaxis. DOI: doi.org/10.35321/all89-01 ANTREITENTŐL EISCHENIG. A KÖZÉPFELNÉMET SZINTAKTIKAI IGESZÓTÁR (MSVW) MŰHELYÉBŐL Nuo antreiten iki eischen. A Középfelnémet igék szintaxisának szótárából (németül MSVW) rendezett műhelyekből ANNOTATION A középfelnémet igeszótár, a történeti német nyelvtan fontos részének megszerkesztésével kapcsolatos megfontolások körülbelül 2000 óta nemzetközi keretek között több alkalommal is felmerültek. Eddig valamennyi megközelítés eredménytelen maradt. A Középfelnémet szótár (MWB) 2006 óta nyomtatott és internetes megjelenésével az MWB-t használják arra, hogy 2018-tól folyamatosan készítsék a Középfelnémet szintaktikai igeszótár (MSVW) szócikkeit. A tanulmány bemutatja a szótárszócikkek megírásának módszerét, és előzetes közlésként közli a középfelnémet mhd. igék szócikkeit: ænigen, antreiten, arzâtîen, backen, bâren, dringen, eischen. KULCSSZAVAK: Történeti szintaxis, középfelnémet, valencia, lexikográfia, jelentésváltozás. ANNOTÁCIÓ A középfelnémet vonzatszótár megírásával kapcsolatos megfontolások, amely a történeti német grammatika fontos része, körülbelül azóta többször is felmerültek, hogy ALBRECHT GREULE 12 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX az interneten 2006 óta elérhető, az MWB-t pedig 2018-tól the year 2000 in an international context. So far, all approaches have not led to any results. With the publication of the Middle High German Dictionary (MWB) both in print and on kezdődően folyamatosan használják majd a Középfelnémet Szintaktikai Igék Szótárának (MSVW) szócikkei megírásához. A tanulmány bemutatja a szótári cikkek megírásának módszerét, és preprint formájában közli az mhd. igék szótári szócikkeit. ænigen, antreiten, arzâtîen, sütni, bâren, dringen, eischen. KULCSSZAVAK: történeti szintaxis, középfelnémet, vonzat, lexikográfia, jelentésváltozás. 1. Az MSVW-hez kapcsolódó előmunkálatok A közép-felnémet szintaktikai igei szótár (MSVW) megalkotására vonatkozó megfontolások, részben a „Közép-felnémet igei vonzatossági szótár” címen is, nemzetközi keretek között körülbelül 2000 óta többször felmerültek. Eddig egyik megközelítés sem vezetett lexikográfiailag említésre méltó eredményhez. Miután a „Szintaktikai igei szótár a 9. század ófelnémet szövegeihez” megjelenéséig Miután a történeti valenciakutatás egyrészt az ófelnémetre, másrészt a kora újfelnémetre (Korhonen 1978) összpontosított, a „század” (Greule 1999) nyomán felmerült az igény egy középfelnémet valenciaszótár iránt. Továbbá világossá vált, hogy az igei valencia sajátos megjelenési formájának leírása a német nyelv történeti korszakain, nem utolsósorban a középfelnémet nyelvállapoton belül, a történeti grammatika lényeges részét képezné a szintaxis és a lexika metszéspontján. A vonatkozási igevalencia leírásának genuin helye az egyszerű mondat struktúráinak leírása, illetve a mondatminták vagy mondatszerkezeti tervek tipológiája (Greule 2005: 51–54, vö. még Schmid 2017: 185–201). A kutatási feladat abban állt és áll mindmáig, hogy a középfelnémet szövegekben rejlő igék valenciapotenciálját az egyes igék szintaktikai környezetének leírása révén feltárja, rendszeresen leírja, és egy (középfelnémet) valenciaszótárban hozzáférhetővé és felhasználhatóvá tegye. Egy középfelnémet valenciaszótár ezenfelül lényeges hozzájárulás lenne a nyelvfejlődés és a jelentésváltozás történetéhez, és fontos részlépést jelenthetne egy diakrón valenciaszótár felé vezető úton. Továbbá a medievisztikán belül segédeszközként kellene megalkotni, mivel egy ilyen kézikönyv nyelvi szempontból támogatná a középfelnémet szövegek konkrét feldolgozását és értelmezését Straipsniai / Articles 13 Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW) (Greule, Braun 2010: 71). A konkrét szövegfeldolgozás támogatását az is biztosítaná, hogy a középfelnémet valenciaszótár – ófelnémet megfelelőjéhez hasonlóan – szövegalapú lenne. Módszerként minden eddigi kísérlet során a korpuszt elemző mondatvizsgálatot alkalmazták. A 9. századi ófelnémet szövegek Syntaktischen Verbwörterbuch című szintaktikai igeszótárának elkészítésekor alkalmazott módszertől eltérően (Greule 1999), amely a nyomtatott szövegkiadások fokozatos feldolgozását jelentette a példamondatok kivonása és szegmentálása, majd azok szintaktikai elemzése révén (vö. Greule, Korhonen 2021: 149f.), a középfelnémet valenciával foglalkozó kutatók a „Bochumi korpuszra” támaszkodtak (Greule 2003: 418; Greule, Lénárd 2004: 25–31). A bochumi korpusz válogatott korpusz, amelybe csak közép-felnémet verses, prózai és oklevélszövegek kéziratait (kiadásokat nem) integrálták. Elektronikus adathordozókon van tárolva; egy címszólista segítségével egy ige adatolt előfordulási helyei gépi úton lekérhetők voltak. Az állítmányhoz tartozó kotextust (mondatot) azonban továbbra is a kódolt szövegekből kellett kinyerni és értelmezni (Greule 2006). 2. VALENCIAELEMZÉSEK A KÖZÉP-FELNÉMET SZÓTÁR ONLINE ALAPJÁN A közép-felnémet szótár (MWB) nyomtatott megjelenésével (1. kötet 2006, 2. 2013) a forráshelyzet az MSVW feldolgozása szempontjából ismét és jelentősen megváltozott. „A Középfelnémet szótár (MWB) a kora középkori (magas)német nyelv (1050–1350) korszakának szótára. A teljes szókincset és szóhasználatot dolgozza fel A leírt szókincshez az MWB nemcsak nyelvtani adatokat és Spektrums der aus diesem Zeitraum überlieferten deutschsprachigen Texte. […] jelentésmagyarázatokat kínál, hanem bizonyító idézeteket tartalmazó szótárként magát az értelmezett nyelvhasználatot is részletesen bemutatja.“ (A nyomtatott kiadásból idézve az MWB az interneten is elérhető a Flyer der Akademie der Wissenschaften und der Literatur, Mainz, 2017). Das Lieferungswerk soll mit fünf Bänden 2025 abgeschlossen sein. Parallel zur www.mhdwb-online.de címen. Jelenleg az a-tól a kachez-ig valamennyi középfelnémet címszó lekérdezhető (2023.8.1.). ALBRECHT GREULE 14 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Az MWB online használatát és a benne egy igei címszó alatt összegyűjtött bizonyító mondatokat egy esettanulmány előzte meg, amely azt vizsgálta, hogy a történeti szótárak, különösen a „Jacob és Wilhelm Grimm Német szótára” (DWB), egyáltalán bevonhatók-e a történeti valenciakutatás forrásai közé (Csiky, Greule 2008). Ez a kérdés áll annak a tanulmánykötetnek az előterében is, amely egy történeti szintaktikai igeszótár nemzetközi projektjét indította el (Greule, Korhonen 2016), miközben Michael Prinz (2016) alapvetően a digitális bizonyítéktárak mellett érvel egy MSVW forrásaiként, a szótárakkal mint egy MSVW forrásaival kapcsolatban pedig szkeptikus álláspontot fogalmaz meg. A középfelnémet brüeten ige valenciaelemzésének esettanulmánya azonban az MWB online alapján (Greule 2018) bizonyos munkatechnikai előnyöket mutat a digitális lexikon használatakor: a bizonyító mondatok, amelyek olyan grammatikai-szemantikai adatokhoz Quellen verlinkt sind, und die semantische Vorgliederung der Belege; selbst die kapcsolódnak, mint például „a személy genitivusa” stb. az aktánsok fajtájára vonatkozó első jelzésekként használhatók. Az MWB online első példaszerű használata egy „Historisch syntaktischen Wörterbuch” (HSVW) terveivel áll összefüggésben (Greule, Korhonen 2016; 2021: 156f., 190–192), és megvalósítja az ehhez kidolgozott, egy Historisch syntaktischen Verbwörterbuch online előkészítésére vonatkozó modell előírásait (vö. Burghardt, Reimann 2016). A egy középfelnémet szintaktikai igeszótár kidolgozásához, amelynek az MWB-hez hasonlóan nyomtatott formában is meg kell jelennie, és az interneten is hozzáférhetővé kell válnia, nincs szükség „Generischen Paraphrasen” annotálására és levezetésére, ahogyan azt az mhd. brüeten példáján bemutatják (Greule 2018: 69–72). Összességében lehetővé kell tenni az MSVW egy szócikkének gyors kidolgozását közvetlenül a számítógépen, az MWB online által rendelkezésre bocsátott anyagokból (l. alább a 3. fejezetet). 3. A KÖZÉPFELNÉMET SZINTAKTIKAI IGESZÓTÁR (MSVW): KURZE PROJEKTBESCHREIBUNG ÉS MÓDSZER A középfelnémet szintaktikai ige-szótár (MSVW) korszak-szótárként folytatja „A 9. századi ófelnémet szövegek szintaktikai ige-szótárát” (Greule 1999) – azzal a különbséggel, hogy az MSVW más szövegalapon készül. Az MWB kompendiumaként készült, vagyis: az MWB-ben online hozzáférhető, egy X igére vonatkozó szemantikai és szintaktikai információkat digitálisan kigyűjtik, a valenciaelméletnek megfelelően szerep/mélyeset nélkül; Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW) értelmezik, rövidítésekkel általánosítják, és egy szócikkben foglalják össze. Az X igével előforduló mondatrészek (valenciaelméleti hagyományos megnevezéssel: bővítmények, röviden E) értelmezését a szerkesztő két irányban végzi – a részletesen ismertetett eljárással analóg módon (Greule 2018: 69–72), csak digitális Cikkek / Articles 15 Abspeicherung: 1) semantisch, von der Bedeutung des Verbs ausgehend, als Semantische 2) morfológiailag eset szerint. חууд 2) morfológiailag eset szerint. Ezt a struktúrát ige-aktáns-konstellációnak (VAK) nevezik. Példa: középfelnémet Az ænigen/enigen a MWB online szerint azt jelenti, hogy valakit/önmagát valakitől/valamitől megszabadítani; megszabadulni valamitől. Ebből következik, hogy a predikátum „tevékenységként” való besorolása mellett egy „tevékenységhordozó/agens” szerepű bővítménynek (E) is jelen kell lennie. A MWB online-ban található példamondatokból következik, hogy az ágens főnév alakjában, nominativusban jelenik meg. Ezt képletszerűen a következőképpen írjuk: E Agens (felszabadító/az, aki felszabadít) → Sn Az olyan rövidítések, mint az Sn, Sg, Sd, Sa = főnév (nominativusban, genitivusban, dativusban, akkuzativusban), Helbig, Schenkel (1973: 97–99) munkájára vezethetők vissza. Az S szimbólum olyan, a korpuszban adatolt, más jellegű szubsztituenseket is magában foglal, mint a kiegészítések/aktánsok, például főnévi csoportot, prepozicionális csoportot, névmást, határozószót vagy (mellék)mondatot. Az aktánsszerepek megnevezése nagyrészt Peter von Polenz (2008: 167–172) szemantikai szerepekről szóló leírását követi. A jelentésleírásból és az MWB online adatolt mondataiból továbbá az következik, hogy a középfelnémet ænigen/enigen predikátumként két további mondatrész (E) által van körülvéve: a) egy olyan mondatrész által, amely azt jelöli, akit valami terhel, és b) egy olyan mondatrész által, amely azt jelöli, ami terhes, például az egész mondatban (bibliai): Jézus (= Ágens) megszabadítja a fáradságosan megterhelteket (= Páciens) terhüktől (= Objektum). Ebből két további kiegészítés adódik a következő képletekkel: E Páciens (Terhelt) → Sa (akkuzatívuszban álló főnév) E Objektum (a teher) → Sg (genitívuszban álló főnév). Összefoglalva, az MWB online adatai alapján a következő szócikk fogalmazható meg: ænigen / enigen jmdn./sich von jmdm./etw. megszabadítani; megszabadulni valamitől P Tevékenység (megszabadítani) ALBRECHT GREULE 16 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX E Agens (Befreiender, z. B. Mensch, Engel) → Sn E Páciens (a teherrel terhelt, pl. ember) → Sa (reflexív is) E Tárgy (a teher) → Sg Példák: a) und tut sie Mychaelen wern / mit sinen undertenigen, / die sie der engel enigen / die Sathanas boten sind. HeslApk – b) és nem akarsz vele kibékülni [...], akkor a tiszteletre méltó választott bírák az átok és a kiközösítés terhe mellett erre fognak kötelezni. PrBerth. ----- A példamondatokat az MWB online-ban szereplő adatmondatok sokaságából választottuk ki, hogy szemléltessük a maximális valenciát. A forrásmegjelölésekkel együtt (az MWB-ben használt rövidítések formájában) bemásoljuk őket a szócikkbe. A VAK leírásához nem fontos információkat, például az ige morfológiájára vonatkozókat, mivel ezek megtalálhatók az MWB-ben, és ott utánanézhetünk, illetve lekérdezhetjük őket, az MSVW-ben nem ismételjük meg. Megjegyzés: az ænigen / enigen igéhez csak egy szeméma van hozzárendelve. Monoszémikus, és háromértékű VAK-ot mutat, azaz az ige valamennyi adatmondatban három aktáns „veszi körül” predikátumként. Sajátosság: A Patiens → Sa szerep reflexíven is be van töltve. 4. POLISZÉMIÁS KÖZÉPFELNÉMET IGÉK HÁROM SZEMÉMÁVAL Az mhd.-től eltérően. ænigen/einigen a legtöbb középfelnémet ige poliszém, azaz összesen legalább két szemémával rendelkezik. A szemémákat a MWB online már megkülönbözteti, és onnan (adott esetben javításokkal) átveszik őket a szócikkbe. 4.1. antreiten etw. rendezni, rendbe tenni, valakinek előkészíteni Semem 1 P Tevékenység (rendezni) E Ágens (Rendező) → Sn E affiziertes Objekt (das Geordnete) → Sa (fakultativ) Cikkek / Articles 17 Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW) Példák: a) téged szeretnek és tisztelnek [...] három birodalmat, / [...], / amelyeket te vezetsz és irányítasz, keskenyen és szélesen, ahogyan akarod. Himmelr 2,7 – b) Kezdetben, amikor Urunk ezt a világot megteremtette, megalkotta a szegény embert. Spec 148,31. Semem 2 P Tevékenység (elrendezés) E Ágens (aki elrendez) → Sn E effektuált objektum (az elrendezett dolog) → Sa E afficiált objektum (amiből/amivel elrendezik) → pS (p = -ból/-ből) Példa: két nadrágot ő rájuk ad, / amelyeket arannyal és berillkövekkel / díszítettek. Rol 3320. 2723. Semem 3 P Tevékenység (elkészítés, hozzárendelés) E Ágens (a elkészít) → Sn E effektív tárgy (amit elkészítenek) → Sa E címzett (az, akinek b-t elkészítik) → Sd Példa: den trost den du, herre, gordnet unde gantreit hast [quod parasti] aller dirre welte (Konr(Sch) 28,15). ----- Kommentár: Nem problémamentes az antreiten igét – ahogyan az MWB-ben – poliszém igeként felvenni pusztán azért, mert a három szeméma egy etimológiailag egységes igéhez tartozik – ellentétben a bâren igével (l. alább, 6.). Az antreiten poliszémiáját szemantikailag kellene igazolni, és a homonímiát ezen az alapon el kellene utasítani. 4.2. eischen / heischen 1. szeméma vmit (vkitől) kérni, követelni, akarni P tevékenység (kérni, követelni, akarni) E ágens (kérő/követelő) → Sn E címzett (ember, akitől valamit kérnek/követelnek) → Sd / pS / Sa / Sg (p = ane + Akk / von) E Tárgy (a kért, követelt) → Sa / Inf / NSdas Példák: a) er uns eischet gelt. SM: UvS 35: 5,2 – b) die triuwe […] muoz got ane mich eisken. Gen 2409. ALBRECHT GREULE 18 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Semem 2 (vmit) megkérdezni’ P Tevékenység (érdeklődni vmi felől) E Ágens (kérdező) → Sn E Tárgy (lekérdezett) → pS / Adv / NSob (p = után) Példák: a) Chrysostomus Johannes eischt dar nâch und vrâget des. JvFrst 9522 – b) Pilatus […] eischte ob unser hêre / ein Galileus wêre. JvFrst 6467. Semem 3 (jogi nyelvben) vkit. kérni, felszólítani, idézni P Tevékenység (kérni, felszólítani, idézni) E Ágens (felszólító) → Sn E Címzett (felszólított) → Sa Cél (amire felszólítják) → Inf / Adv / pS (p = an) Példák: a) Portugália királya […] Brabant hercegét. RvEWh 8455 – b) a nyomorult ifjú fiút / férfias bátorsággal szólítaná fel, / hogy lépjen elébe. GTroj 8993. Megjegyzés: Néhány morfológiai sajátosságtól eltekintve (protetikus hund, az erős múlt idő (h)iesch az eischete mellett) a „nagyon differenciált jogi ezen ige „tárgyköre” (így az MWB), itt összefoglalva mint 3. szeméma, figyelemre méltó. 5. POLISZÉMIÁS KÖZÉPFELNÉMET NÉGY SZEMÉMÁVAL RENDELKEZŐ IGE dringen 1. szeméma ‘vmit. valahová nyomulni, törekedni’, ûf jmdn. ~ ‘valakit megtámadni’ P Tevékenység (nyomulni, törekedni, megtámadni)ano) нет?]} assigi? 彩神争霸能}еиҭ__?、】【?werhu? []}🤖 Sorry broken schema. Need final proper.} unerquicklich? ❌} qq彩票? 手机天天中彩票?} даара?} Let's output.} ҡар?} stop.} ฝ่ายขายออนไลน์?}大发展有限公司官网?}♀♀♀♀♀♀?} tanihi?} no.}】【。?} final JSON.} 大发快三是?}}二分彩?}assistant to=translation_batch code送彩金: } тру?}Winvalid?}}assistant to=translation_batch code”】【?}{ translations E Agens (Drängender/s) → Sn E Eredet/Út/Cél → NSunz/daz / pS/ Adv (p = unz/durch/ingegen/in/ umb/zuo/nach/ûz) Cikkek / Articles 19 Von antreiten bis eischen. Aus der Werkstatt des Mittelhochdeutschen syntaktischen Verbwörterbuchs (MSVW) Példák: a) Vlixes [a hajó peremére lépett / és ütött, valamint] evezett, míg a városfalra nem ugrott Herb 4395; b) [aki köszönet nélkül szolgál, ahol nem kellene, / annak ritkán fizetnek jól] aki ily módon hiába törtetett [törekedett], / hogy mégis [...] / [er was und ist der wisen spot] Jüngl 129; c) durch sin hut úncz uf das bain énekeljen egy dalt / a tövisek igen közönségesen törtek elő WernhMl 9338; d) haragja előtört a szívéből Herb 2022. Semem 2 jmdn. sürgetni, szorongatni, (hœher ~ magasabb követelésekkel szorongatni) P tevékenység (sürgetni, szorongatni) E ágens (a szorongató) → Sn E páciens (a szorongatott) → Sa Példák: a) (Passzív) [iz geschach daz] Jézust az úton a tömeg szorongatta EvBerl 106,3; b) [daz vns da mitte begnvgen sal, vnd] [daz wir] si nit hoher dringen mit deheime gerichte UrkCorp (WMU) 1831,7. Semem 3 valakit valamiből kiszorulni, kifurakodni, visszaható tolakodni, furakodni P Tevékenység (kiszorulás) E Agens (Drängender/s) → Sn E Patiens (a kiszorított) → Sa/Refl. E Eredet/Út → pS / ADV (p = ûz/von/durch) Példák: a) hogy e sokféle édes gyönyörűsége a földi dolgoknak ne szorítson ki téged őbelőle Mechth 6: 5,10; b) kardjának pengése át akar hatolni a szívemen HeidinII 1722; c) (visszaható) ha keresztülfurakodsz a népen Parz 647,10. 637,10. Semem 4 pl. sz. nyomni, préselni P Tevékenység (nyomni, préselni) E Ágens → Sn E Páciens → Sa E Eredet/Cél → (pS) (p = -ba/-ből) Példa: drifaldig got sin forme drang in menschen wachs Mügeln 11,2. Megjegyzés: Nem vettük figyelembe a speciális jelentéseket: ‘valamit ‘lefordítani’, pl. [das Buch] wart von im gedrungen / ûz kriechischer zungen / in latînische schrift (LBarl 8) és ‘valamit szőni, fonni’ (< szövés/fonás közben összeszorítani), pl. alle sine löke gar / warend schon ALBRECHT GREULE 26 Acta Linguistica Lithuanica LXXXIX Az A betűvel kezdődő igéket már leírták, a munka továbbra is a B betűvel kezdődő igékkel folyik. A projekt második szakaszában a képzett és összetett igék elemzése szerepel. A szótár szerkesztési munkálatainak folytatásaként úgy döntöttek, hogy a projekt anyagát elektronikus formában teszik közzé, és ezek lezárulta után könyv kiadását tervezik. A szótár szócikkeinek előkészítése során az adatok értékelése szükségessé tette, hogy a felismeréseket és ösztönzőket közvetlenül alkalmazzák a szótárban, például összevessék a žodžiais. Paprastai, nuosekliai aprašant duomenis, paliesti šiuos įvairiakrypčius, už vokiečių vidurio aukštaičių kalbos ribų išeinančius santykius atsisakoma. Visų pirma, rengiamas žorégi felnémet nyelvvel; a veiksmadynas az említett elektronikus szótár szintaktikai kompendiuma. Rendeltetése – a középfelnémet nyelv grammatikájában a mondatszerkesztés területének kialakításához szükséges legfontosabb anyagrész bemutatása, és csak ezt követően, hozzájárulva a Történeti igeszintaxis-szótár (németül HSVW) középfelnémet korszakot felölelő fejezetéhez, kaphat helyet az újfelnémet nyelv igéinek (jelentésének) változástörténete is (Greule, Korhonen 2021: 184–187). Beérkezett 2023. augusztus 28-án. ALBRECHT GREULE Universität Regensburg Germanisztikai Intézet, D-93040 Regensburg [email protected]