Skip to document
Back
Go to original Localized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…

A Litván Köztársaság szabványa: „A terminológia alapelvei és módszerei”

1990. január 1-jétől hatályba lépett a Litván Köztársaság 1115–90 számú szabványa (litván állami szabvány, Lietuvos RST), „A terminológia alapelvei és módszerei” címmel (példányszám: 250), amelyet az ISO 704–87 nemzetközi szabvány alapján dolgoztak ki. Ezt a szabványt a Vilniusi Egyetem és a Litván Nyelvi Intézet munkatársai készítették; hatálybalépésének dátumát a Szabványosítási és Minőségügyi Főosztály hagyta jóvá és határozta meg.

Az említett szabvány öt fejezetből és négy mellékletből áll.

Az első fejezet meghatározza a szabvány rendeltetését és alkalmazási körét.

A második fejezet azokat a nemzetközi dokumentumokat sorolja fel, amelyekre a terminológia létrehozása és rendezése során szükség lehet.

A harmadik, „Fogalmak” című fejezet azt magyarázza el, mi a fogalom, a fogalom tartalma és terjedelme, valamint a fogalmi rendszerek. Tárgyalja a fogalmak közötti kapcsolatokat. A terminológiai munka gyakorlati során a fogalmak kapcsolatainak két típusát különböztetik meg: a hierarchikus és a nem hierarchikus kapcsolatokat. A hierarchikus kapcsolatok nem–faj viszonyokra, valamint egész–rész viszonyokra oszlanak. A nem hierarchikus kapcsolatok időbeli és térbeli összefüggést, illetve ok-okozati kapcsolatot jelentenek.

Egy adott szakterület fogalmainak összessége rendszert alkot, amelyben minden fogalom meghatározott helyet foglal el. A fejezet bemutatja a fogalmi rendszer jelentőségét a terminusok rendezésében. Két példát mutat be a fogalmi rendszerek grafikus ábrázolására. A fogalmakat olyan ismérvek alapján osztályozzák, amelyek segítenek megkülönböztetni az adott szakterület egyik fogalmát a másiktól. Az ismérvek lehetnek belsők vagy külsők, lényegesek vagy nem lényegesek.

A negyedik, „Definíciók” című fejezet ismerteti a definíció általános fogalmát. Felsorolja a definíció céljait. A definíció a terminusok kiválasztásának és elemzésének alapja. A terminológiai munkában leggyakrabban a definíciók két típusát alkalmazzák: az intencionális és az extenzionális definíciókat. A rendszert alkotó valamennyi fogalom definíciójának összhangban kell lennie egymással.

A fejezet tárgyalja a definíciók megalkotásakor betartandó követelményeket. Ezek a következők:

1. A definíciónak tükröznie kell a fogalom lényeges ismérveit.

2. A definíciók adekvátsága.

3. A definíciók rendszeressége.

4. A definíciók tömörsége.

99

A meghatározások illusztrációkkal (fényképekkel, rajzokkal, műszaki rajzokkal stb.) egészíthetők ki.

Az ötödik, „Terminológia” című fejezet a következő kérdéseket tárgyalja:

1. A terminus általános értelmezése.

2. A terminusok szerkezete és képzése.

3. Terminusrendszerek.

4. A terminus és a fogalom kapcsolata.

5. A terminusok kiválasztására és megalkotására vonatkozó követelmények.

6. Betűszavak és rövidítések.

7. A terminusok transzliterációja és latinizálása.

8. A litván terminusok rendezése.

A terminus egy fogalom megnevezésére használt szó vagy szókapcsolat. Tehát a terminus, akárcsak bármely szó, a következő elemekből áll: szótő, toldalékok (előtag, képző), végződés.

A terminusalkotás főbb módjai a következők:

1. A jelentés megváltoztatása.

2. Szintaktikai mód.

3. A szintaktikai kategória megváltoztatása.

4. Morfológiai mód — szótövek és toldalékok összekapcsolása.

5. Rövidítések alkotása.

6. Terminuskölcsönzés.

A terminus és a fogalom kapcsolatának tárgyalása.

Minden terminusnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. Nyelvi helyesség.

2. Pontosság.

3. Rövidség.

4. Szóképzési alkalmasság.

5. A terminus és a fogalom egyértelmű megfeleltetése.

A „Fogalmak”, „Meghatározások” és „Terminusok” című fejezetekben tárgyaltakat példák szemléltetik.

Amint azt már említettük, ennek a szabványnak négy melléklete van. Az első melléklet a szabványban használt alapfogalmak meghatározásait tartalmazza, a második pedig a terminusok grafikus rövidítéseit. A harmadik melléklet egy terminuskártya mintáját mutatja be, amelyet a litván terminusok rendszerezéséhez ajánlanak. A kártya formázására vonatkozó követelményeket a negyedik melléklet ismerteti.

Adelė NOREIKAITĖ

100

Document details