Nemzetközi tudományos konferencia

A szótól a szótárig

ANITA BUTĀNE

LU Lett Nyelvi Intézete

AUŠRA RIMKUTĖ

Litván Nyelvi Intézet

2010. február 22–23-án Rigában nemzetközi tudományos konferenciát tartottak A szótól a szótárig (A szótól a szótárig), amelyet Jānis Endzelīns nyelvész születésének 137. évfordulója alkalmából rendeztek. A Latvijas universiteto ügynökségének, a Latvijas universiteto Lett Nyelvi Intézetének szervezésében minden évben megrendezik az akadémikus tiszteletére tartott konferenciát. A konferencián főként lexikográfiai és terminográfiai kérdéseket vitattak meg, és megosztották a szótárkészítés tapasztalatait. Az előadások lett, litván és orosz nyelven hangzottak el. Megjelent a konferencia előadásainak összefoglalóit tartalmazó kötet.

A konferenciát Mārcis Auzinis, a Lett Egyetem rektora nyitotta meg, és ő mondta el az üdvözlőbeszédet. Ilga Jansone, a Lett Nyelvi Intézet igazgatója áttekintette a 2009-ben megjelent lett nyelvészeti munkákat, és bemutatta a legújabb szótárakat.

Sarma Kļaviņa (Riga) előadása Kārlis Mīlenbachs kéziratos Lett nyelvi szótár című művéről szólt, amelyet Jānis Endzelīns szerkesztett és egészített ki.

Ieva Zuicena (Riga) a Lett Tudományos Akadémia levelező tagja, Laimdots Ceplītis professzor (1930–1992) lett nyelvészetért végzett munkásságáról beszélt, és röviden áttekintette legfontosabb műveit. A nyelvész tudományos munkásságának legnagyobb részét – nem kevesebb mint 28 évet – a lexikográfiának és az első nagy lett nyelvi szótárnak szentelte. Haláláig a A köznyelvi lett nyelv szótára (Latviešu literārās valodas vārdnīcas) (az elsőtől a nyolcadik kötetig) felelős szerkesztője volt. Az előadó arról is tájékoztatást adott, hogyan készült a szótár, milyen a felépítése és a minősége.

178

A. Butāne, A. Rimkutė | Tarptautinė mokslinė konferencija No vārda līdz...

Renatė Silinia-Pinikė (Renātė Siliņa-Piņķe, Ryga) a 17. század első felének vidzemei parasztneveit tárgyalta. Gita Elksnytė (Gita Elksnīte, Liepoja) és Elga Skrūzmanė (Elga Skrūzmane, Ryga) előadásai a 17. századi írások nyelvével foglalkoztak, amelyet G. Mancelis (G. Mancelis) „Lettus” (1638) című szótára és a „Postilla” (1654) prédikációgyűjtemény őrzött meg. Mirosław Jankowiak (Mirosław Jankowiak, Varsó) a lengyel Jan Kunowski művének, az Ekspedycyja inflantska 1621 roku címűnek a szókincsét vizsgálta.

Liene Markus-Narvila (Liene Markus-Narvila, Liepoja) azt tárgyalta, milyen típusú nyelvjárási szótárakat adtak ki Lettországban. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy kevés ilyen szótár van, és nem is teljes körűek, továbbá elismerte, hogy a közeljövőben foglalkozni kellene velük; például családi, városi nyelvhasználati és hasonló szótárakat lehetne készíteni. Az előadó szerint a szociolingvistáknak is érdeklődniük kellene a téma iránt. A nyelvjárások kérdéséről Brigita Bušmane (Brigita Bušmane, Ryga) is beszélt.

A lett nyelv különféle más aspektusait Ilze Štrausa (Ilze Štrausa, Ryga), Dace Strelēvica-Ošiņa (Dace Strelēvica-Ošiņa, Ryga), Vineta Ernstsone (Vineta Ernstsone, Ryga), Maija Brēde (Maija Brēde, Ryga) és Daiga Straupeniece (Daiga Straupeniece, Liepoja) vizsgálta. Baiba Bankava és Ojārs Bušs (Ojārs Bušs, Ryga) az eponimákról tartott előadást. Ilga Migla (Ilga Migla, Ryga) előadása a különböző korok szótáraiban előforduló frazeologizmusokat, hasonlatokat és közmondásokat vizsgálta, amelyekben a koks „fa” és a zars „ág” szó szerepel. Laimdota Oldere (Laimdota Oldere, Ryga) a labs „jó” melléknév szemantikáját tárgyalta, Ārija Ozola (Ārija Ozola, Ryga) pedig a dižs „nagy” melléknevet elemezte. Anitra Roze (Anitra Roze, Ryga) előadásában a bēš, blonds, brunets, šatens szavak szemantikáját és használatát vizsgálta a lett nyelvben; ezek egy bizonyos barnás árnyalatot jelölnek. Vineta Poriņa (Vineta Poriņa, Ryga) a 21. század első évtizedének lettországi kétnyelvűségi problémáit taglalta, Jānis Sīlis (Jānis Sīlis, Ventspilis) pedig az angol mint lingua franca ismeretének szükségességét hangsúlyozva a 21. századi lett–angol társalgási kézikönyvek összeállításának nehézségeiről beszélt. Az előadó az angol nyelv lett nyelvre gyakorolt, különösen a 21. század elején megerősödött hatását is megemlítette.

Viesturs Šulcs (Viesturs Šulcs, Ryga) és Inese Ēdelmane (Inese Ēdelmane, Ryga) közös előadása a lettországi nemzeti botanikai nómenklatúra adatbázisáról – annak felépítéséről, elemeiről és terjedelméről – szólt. Az előadók szerint egy ilyen botanikai nómenklatúra-adatbázis megkönnyíti a terminusok elemzését.

Terminologija | 2010 | 17 179

Juris Baldunčiks (Juris Baldunčiks, Ventspilis) arra hívta fel a figyelmet, hogy az élet egyre kevésbé képzelhető el internet nélkül, ezért szükség volna egy elektronikus lexikográfiai forrásra, amely nemcsak a szavak magyarázatát, hanem részletes nyelvi információkat is tartalmaz. Az előadó szerint ilyen lett nyelvi adatbázist (Leksipēdija) a Vikipēdija mintájára lehet létrehozni (a demokratikus együttműködés elvének megvalósításával és a tudományos ellenőrzés biztosításával). Eduards Cauna (Eduards Cauna, Ryga) előadásában hangsúlyozta, hogy az újságírók, fordítók, szerkesztők és korrektorok gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy nincs egyetlen elektronikus forrás, amelyre támaszkodhatnának, és amelyben megtalálhatnák a keresett szót, ellenőrizhetnék annak írásmódját, szinonimákat és más nyelvekbeli megfelelőket kereshetnének, valamint kapcsolatba léphetnének más nyelvhasználókkal és szakemberekkel. Egy ilyen szótár prototípusa a Leksikonas (www.leksikons.lv).

Māris Baltiņš (Māris Baltiņš, Ryga) előadása a 20. század eleji lett terminológia történetével foglalkozott. Az előadó elmondta, hogy 1915 tavaszán a háború miatt a lett nép jelentős része elhagyta hazáját: az értelmiségiek Rigából Moszkvába és Szentpétervárra menekültek. Sok kulturális munkás közölte írásait a Moszkvában megjelenő Dzimtenes Atbalss (Tēvynes aidas) című újságban (1915–1918). Ebben a lett nép számára fontos lapban a saját terminológia – különösen az oktatás területén szükséges terminológia – megteremtéséről folyt vita, arról, hogy lett nyelvű terminusokat kell használni. Ezek a viták eszmeileg előkészítették a társadalmat a Terminológiai Bizottság 1919-es megalakítására.

Valentīna Skujiņa akadémikus (Valentīna Skujiņa, Ryga) a neologizmusok fogalmát és használatát tárgyalta a 21. századi cikkekben. Meghatározta, mi számít neologizmusnak, és tárgyalta a szinonimaként használt neologizmas terminust.

A konferencián a Lietuvių kalbos instituto jelentős számú nyelvésze is részt vett. Grasil da Blažienė professzor áttekintette a lett nyelvész, J. Endzel yno Senprūšu valoda. Ievads, gramatika un leksika (1943) című művének porosz névanyagát.

Danutė Liutkevičienė a Lietuvių kalbos instituto Lexikográfiai Központja által készített Bendrinės lietuvių kalbos žodyną című szótárról tartott előadást. Ez a szótár a nagyközönségnek szánt normatív kiadvány lesz, amelynek fő célja a mai köznyelvi szavak helyes használatának bemutatása. A szótár szerkesztői a lehető legnagyobb rendszerszerűségre törekednek. A mai litván szótárak készítésének hagyományait követve igyekeznek Bendrinės

180

A. Butāne, A. Rimkute | Tarptautinė mokslinė konferencija No vārda līdz...

a litván nyelv szótárának összeállítását fokozatosan korszerűsíteni kell, és a más nyelvek kortárs lexikográfiájához kell igazítani. Emellett befejeződik e szótár adatbázisának létrehozása.

Vilija Sakalauskienė a litván nyelvjárási szótárakat és összeállításuk alapelveit ismertette. A kutató szerint a nyelvjárási szótárak készítésének fő célja az idősebb nemzedék szókincsének rögzítése, amely lehetővé tenné a nyelvjárások lexikájának alapos vizsgálatát, rendszerének bemutatását és a nyelvjárási szavak használatának feltárását. Ezért a nyelvjárási szótár fő forrása az élő nyelv és a nyelvjárási anyag kell legyen; egyes esetekben, amikor a periférikus, eltűnőben lévő nyelvjárások tényeit rögzítik, nyomtatott szövegek is szolgálhatnak forrásul. Szépirodalmi művek nem lehetnek nyelvjárási szótár forrásai.

Rima Bacevičiūtė szintén a nyelvjárási szótárakról beszélt. Előadásában leginkább a nyelvjárási szótárak hangtani sajátosságai (a magánhangzók időtartama, a magánhangzók minőségi változatai, a kettőshangzók helyzeti változatai, a mássalhangzók lágysága, a koartikulációs folyamatok és a prozódiai elemek) bemutatásának elveire és problémáira összpontosított. Az említett sajátosságok szótárakban való megjelenésének áttekintése után a nyelvész arra a következtetésre jutott, hogy a szerzők eltérő részletességgel mutatják be őket; az eltéréseket leginkább a nyelvjárás szerkezetével, a szöveg céljával és címzettjével kapcsolatos okok, valamint a nyomtatás gyakorlati lehetőségei határozzák meg.

Vidmantas Kuprevičius a Kelet-aukštaitiai kéziratos szótár (RtŽ) – az akadémiai „Litván nyelv szótára” lexikai forrása című előadásában a Kelet-aukštaitiai kéziratos szótárból a Litván nyelv szótárába bekerült szavak jelentésének és eredetének néhány kérdését vizsgálta.

Aušra Rimkutė Juozas Laukaitis pap Gyermekeknek szóló kis katekizmusának vallási terminusairól tartott előadást. A katekizmus három kiadásában nemcsak litván vallási terminusok, hanem idegen szavak is szerepelnek. A katekizmusokban a vallási terminusok többségét szinonimaként használják, és általában a litván terminusnak adnak elsőbbséget.

Regina Kvašytė (Šiauliai) a litván és lett nyelv alapján magyarázta el, mi az ekvivalens nélküli lexika, amelyet gyakran egyszerűen nemzeti reáliáknak neveznek. Az előadó szerint ezek egy adott népre, országra vagy világrégióra jellemző, az anyagi és szellemi kultúra egyedi elemei, amelyeknek más kultúrákban és nyelvekben többnyire nincs megfelelőjük (ekvivalensük). Érdekesség, hogy ez a lexikai réteg sajátos, és még az adott nyelv beszélői sem ismerik egyformán jól.

Terminologija | 2010 | 17

181

A kétnapos konferencián leginkább a litván és lett nyelv lexikográfiájának problémáiról esett szó, és ezekről folyt vita; a résztvevők megosztották a szótárak, különösen a nyelvjárási szótárak összeállításával, valamint a terminusok számítógépes kezelésével kapcsolatos tapasztalataikat, és különféle adatbázisokat mutattak be. A XXI. századi nyelvi problémákra is kitértek.

A következő, Janis Endzelīns akadémikusnak szentelt konferenciára 2011-ben kerül sor.

Beérkezett: 2010–09–14

Anita Butāne LMA Terminológiai Bizottság, LU Lett Nyelvi Intézet E-mail: [email protected]

Aušra Rimkutė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]

182

A. Butāne, A. Rimkutė | Tarptautinė mokslinė konferencija No vārda līdz...