doi.org/10.35321/term28-04

A könyvtári szakterületi terminológia fejlődése Lettországban, valamint az RDA¹ szabvány terminusainak fordításával kapcsolatos problémák és megoldások

MAIRA KREISLERE

Lett Nemzeti Könyvtár

ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-0191-0255

INTA VIRBULE

Lett Nemzeti Könyvtár

ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-5891-5591

ÖSSZEFOGLALÓ

A Lett Nemzeti Könyvtár (NLL) a lett könyvtárak módszertani központja az adatalkotás és az adatstandardok fejlesztésének biztosítása terén, továbbá a könyvtári szakterület és a kapcsolódó ágazatok terminológiai munkáját koordináló módszertani központ. A történeti áttekintés bemutatja a terminológiai munka fejlődését, és lehetővé teszi annak alakulása, valamint problémái nyomon követését. A terminusokat a Lett Tudományos Akadémia (LAS) Terminológiai Bizottságának albizottsága fogadja el és hagyja jóvá.

A cikk kiemeli az NLL szerepét a Resource Descriptions and Access (RDA) szabvány lettországi bevezetésében és fordításában. Ez a leíró katalogizálás szabványa, amelyet könyvtárak és más kulturális szervezetek, például múzeumok és levéltárak számára dolgoztak ki. Az RDA-szabvány adatelemek, irányelvek és utasítások együttesét tartalmazza, amelyek a világ más információs közösségei, például múzeumok és levéltárak igényeihez is igazíthatók. A cikk ismerteti az RDA Glossary fordításának problémáit, valamint az RDA-terminusok és magyarázataik helyes lett nyelvű visszaadásának elveit és megoldásait. Áttekintést ad arról, miként érvényesült a fordítás során a pontos és megfelelő terminológia, hogy a kiválasztott terminus a megfelelő jelentésben szerepeljen a teljes fordításban és a kapcsolódó dokumentumokban.

¹ Resource Description & Access.

80

Maira Kreislere | Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

Végezetül a cikk ismerteti az RDA-terminusok hatását a lettországi közgyűjtemények közös adatmodelljére, amely a kulturális örökség digitális erőforrásainak egységes keresését szolgálja.

KULCSSZAVAK: terminológia, terminusok és adatbázisok; terminusok fordítása/adaptálása; az RDA bevezetése; RDA Glossary.

A N O T Á C I Ó

A Lett Nemzeti Könyvtár (LNB) a lett könyvtárak módszertani központja, amely az adat-előállítás, valamint az adatstandardok fejlesztésének biztosítása területén tevékenykedik. Emellett módszertani központként koordinálja a könyvtári és más kapcsolódó területek terminológiai munkáját. A történeti áttekintés feltárja, miként zajlott a terminológiai munka, és lehetővé teszi e munka folyamatának és problémáinak megismerését. A terminusokat a Lett Tudományos Akadémia (LMA) Terminológiai Bizottságának albizottsága hagyja jóvá.

A cikk kiemeli a Lett Nemzeti Könyvtár szerepét az Erőforrás-leírás és hozzáférés szabvány (angolul Resource Description and Access, RDA) lettországi bevezetésében és fordításában. Ez a leíró katalogizálás szabványa, amelyet könyvtárak és más kulturális szervezetek, például múzeumok és levéltárak számára dolgoztak ki. Az RDA szabvány adatelemek, irányelvek és utasítások együttese, amely a világ más információs közösségeiben, például múzeumokban és levéltárakban is alkalmazható. A cikk ismerteti az RDA szabvány szójegyzékének fordításával kapcsolatos problémákat, valamint a terminusok és magyarázataik lett nyelvű, pontos visszaadásának elveit és megoldásait. Áttekinti, hogyan törekedtek a terminusok fordítása során a pontos és megfelelő terminológia követésére, hogy a kiválasztott terminus a megfelelő jelentésben következetesen szerepelhessen a teljes fordításban és a kapcsolódó dokumentumokban.

Végezetül a cikk rámutat az RDA szabvány terminusainak hatására a lettországi közgyűjtemények közös adatmodelljére, amely a kulturális örökség digitális erőforrásainak egységes keresését szolgálja.

KULCSSZAVAK: terminológia, terminusok és adatbázisok, terminusok fordítása / adaptálása, az RDA szabvány bevezetése, az RDA szabvány szójegyzéke.

A KÖNYVTÁRI ÁGAZAT TERMINOLÓGIÁJA FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE LETTORSZÁGBAN

A változó társadalmi, politikai és gazdasági körülmények, valamint a gyors technológiai fejlődés következtében az elmúlt évtizedekben a könyvtári és információs ágazat — a terminológiát is beleértve — jelentős változásokon ment keresztül. A webtechnológiák fejlődése új fogalmak és terminusok megjelenéséhez vezetett, és szükségessé tette a nyitottság, az interoperabilitás és az adatok újrafelhasználhatóságának új filozófiáján alapuló nemzetközi szabványok és előírások adaptálását és bevezetését.

Terminoloģija | 2021 | 28

81

A nemzeti terminológia szerepe a könyvtári és információs ágazat fejlődésében megnőtt, ugyanakkor új kihívások is jelentkeztek a megfelelő szakkifejezések megtalálása vagy újak alkotása terén, amelyek szemantikailag pontos meghatározást adnak az új valóságoknak és fogalmaknak. A terminológiai munka nem mindig járt sikerrel a megfelelő terminusok azonosításában vagy újítások bevezetésében. Az új szakkifejezéseket gyakran nem fogadták el, és a gyakorlatban sem használták őket.

A lett könyvtári terminológia első kidolgozói lett könyvtári szakemberek és elméleti szakemberek voltak. A könyvtári terminológia második világháború előtti fejlődése során a Librarian (Bibliotekārs, 1937–1940) című folyóirat azért volt érdekes, mert a könyvtári munkafolyamatok leírására a könyvtártudomány fontos fogalmait használta, például: norādes („hivatkozások”), sējums („kötet”), izdevums („füzet; kiadás”), saturs („tartalom”), katalogs („katalógus”), inventāra grāmata („leltárkönyv”), oriģināls („eredeti”), eksemplārs („példány”), grāmatu patapināšana („könyvkölcsönzés”). Ezek közül néhány a technológiai fejlődés korszakában is megőrizte jelentőségét.

A nemzeti terminológia fejlődésének egyik kulcsfontosságú eseménye volt a Lett Tudományos Akadémia (LAS) Terminológiai Bizottságának 1946-os megalapítása. A Bizottság tevékenységi köre rendkívül széles volt, és a nemzeti terminológia számos tudományterületen való fejlesztésére terjedt ki. 1948-tól kezdve a Bizottság által jóváhagyott terminusokat rendszeresen közzétették: először terminológiai hírlevelek tervezeteiként, majd szótárakban; használatuk hivatalos célokra kötelező volt. A LAS Terminológiai Bizottságának megalakulása a könyvtári ágazati terminológia fejlesztését is elindította. 1957-ben jelent meg az első orosz és lett nyelvű könyvtári terminológiai szótár. A szótár mintegy 1300 könyvtári és bibliográfiai szakterületi terminust, valamint a kiadásból és a könyvtudományból származó általános terminusokat tartalmazott. A könyvtártudományi terminológia fejlesztése, a pontos könyvtártudományi terminusok létrehozása, elfogadása, közzététele és gyakorlati bevezetése érdekében a Lett SZSZK Vilis Lācis Állami Könyvtárának (ma: NLL) Kutatási Osztálya az 1960-as és 1970-es években aktívan dolgozni kezdett a terminológiai munkán. 1969-ben könyvtári szakemberek megalapították a Könyvtári és Bibliográfiai Terminológiai Albizottságot. Működése során, 1976 és 1994 között, az Albizottság kiadta a Bibliotekārie un bibliogrāfiskie termini („Könyvtári és bibliográfiai terminusok”) című folytatásos kiadványt. Az egyes terminusjegyzékek új vagy szerkesztett, különböző könyvtári műveletekhez kapcsolódó terminusokat tartalmaztak – katalogizálás, indexel-

82

Maira Kreislere |

Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and

Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

és, a könyvtári munka szervezése, könyvtári szolgáltatások nyújtása; emellett a számítástechnikai fogalmak első fordításait is tartalmazták. A Terminológiai Bizottság megalakulásától 1990-ig 58 terminológiai hírlevelet és 15 szótárt adott ki. A közzétett terminusok gazdag gyűjteményére alapozva az 1990-es évek elején több mint 40 könyvtári terminusgyűjteményt állítottak össze és adtak ki lett és orosz nyelven. Az 1990-es évek későbbi szakaszában már négy nyelven készültek további szótárak: a terminusokhoz angol és német nyelvű fordításokat, valamint meghatározásokat is mellékeltek. A könyvtári ágazat terminológiájának és magának a lett nyelvnek a fejlődéséhez egyaránt fontos hozzájárulást jelentett a Bibliotēku fondi un katalogi („Könyvtári gyűjtemények és katalógusok”) című kiadvány megjelenése. A kiadvány előkészítése során kiküszöbölték a terminusok korábban pontatlan megnevezéseit és az idegen nyelvi jövevényszavak helytelen használatát. A lett könyvtári ágazatban nem jelentek meg gyakran terminológiai szótárak, ezért Janete Stevenson Dictionary of Library and Information Management (1997) című művét lefordították és 2001-ben lettül is kiadták (Bibliotēku un informācijas pārvaldība), és a gyakorlatban széles körben használták. A kiadvány 4500 kulcsfontosságú terminust dolgozott fel nemcsak a könyvtár- és információtudományból, hanem az információmenedzsment, az üzleti élet, a számvitel, a könyvnyomtatás és a könyvkiadás területéről is.

Beginning in 1999, terminology work was coordinated and managed by the LAS Terminology Commission. It consisted of about 30 subcommittees of different sciences. The main task for each subcommittee was to implement the national terminology policy in cooperation with the State Language Centre. Decisions made by the LAS Terminology Commission were accorded legislative status. Use of the approved terms was mandatory in national legislation, in the media and in the documentation of all types of institutions. In 2000, a LAS Terminology Commission subcommittee on Library Science, Bibliography, Book Science and Information Science Terminology was established under the leadership of specialists from the NLL. In accordance with the expansion of international communication between professionals as well as local structural reforms, at the end of 2011 the LAS Terminology Commission was expanded by establishing a Subcommittee on Information and Documentation Terminology, also involving archival specialists. Currently, 11 library and related branch specialists are actively involved in this subcommittee. The tasks set for the Information and Documentation Terminology Subcommittee are:

Terminoloģija | 2021 | 28

83

az információról és dokumentációról szóló jogszabálytervezetekben, valamint jogszabályi kiadványokban szereplő terminusok értékelése;

jogi és természetes személyek terminológiai kérdésekben való tanácsadása az információ és dokumentáció területén;

az információ és dokumentáció területén működő intézményekkel és szervezetekkel végzett tevékenységek összehangolása;

a kapcsolódó szakterületi terminusok szabad internetes hozzáférhetőségének biztosítása.

Az Információs és Dokumentációs Terminológiai Albizottság a terminusok kidolgozásán és jóváhagyásán dolgozik. Ennek része a nemzetközi szabványokból és irányelvekből származó terminusok és magyarázataik fordítása és adaptálása, valamint a könyvtári és kapcsolódó szakterületek szakemberei, tudósai vagy hallgatói által benyújtott terminusok fordítása és adaptálása. A LAS albizottsága biztosítja a lettországi terminológiai munka feltételeit, ajánlásokat tesz a terminusalkotás és -fordítás alapelveire, valamint gondoskodik a terminológiai munkában részt vevő kulturális és tudományos szervezetek közötti együttműködésről.

A technológiai lehetőségek fejlődésével és a korábban előkészített adatok felhasználásával 2017-ben a felhasználók számára is elérhetővé vált az új Könyvtári, levéltári és múzeumi terminusok adatbázisa². Ez az adatbázis a 2005 és 2012 között létrehozott Tiešsaistes terminu banka: arhīvi, bibliotēkas, muzeji („Online terminológiai adatbank: levéltárak, könyvtárak, múzeumok”) adatbázisra épült, amely több mint 3000 terminust és terminológiai szókapcsolatot gyűjtött össze. Az NLL által fejlesztett és fenntartott adatbázis célja, hogy előmozdítsa az együttműködést a kulturális örökséget őrző intézmények között terminológiai kérdésekben. Az adatbázis létrehozásában együttműködő partner volt a LAS Terminológiai Bizottsága, a Lett Nemzeti Levéltár, a Lett Egyetem, az NLL és számos múzeum. Ez az erőforrás lett nyelven tartalmazza a könyvtári ágazatból és kapcsolódó szakterületekről származó terminusokat és magyarázataikat, valamint azok angol megfelelőit, és ahol lehetséges, német és orosz megfelelőit is. A terminusok kiválasztásához különböző ágazati jogszabályokat használtak, köztük adaptált nemzetközi szabványokat, szakirodalmat, valamint a gyakorlatban aktuálisan szükséges terminusok jegyzékeit. Az adatbázisban a terminusok különböző státuszt kapnak: jóváhagyott, módosított, ideiglenes és elavult; emellett kutatási célból a visszavont szabványokból és jogszabályokból származó terminusokat is megőrzik. A szükséges terminusok gyorsabb megtalálása érdekében az adatbázis

² Elérhető: http://termini.lnb.lv.

84

Maira Kreisler | Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

olyan kifejezéseket is tartalmaz, amelyeket még nem hagytak jóvá, így ideiglenes státuszt kaptak. A terminológiai adatbázist könnyen használhatónak értékelték, mivel magyarázatokat és forrásokat is közöl a terminusokhoz.

In the autumn of 2017, the LAS Information and Documentation Terminology Subcommittee, together with the NLL Library Development Centre and the Bibliography Institute, and involving the LAS Terminology Commission, renewed the tradition of organising conferences dedicated to library and related sector terminology. The theme of the 2021 Terminology Conference is “The Interoperability of Data of Cultural Heritage Institutions in the Digital Space: Terminological Aspect”, to which experts from Estonia, Lithuania, Finland and Germany have also been invited.

At the end of 2018, the Latvian national terminology portal³, developed by the Tilde technology company in partnership with the State Language Centre, the Latvian Language Agency and the LAS, was released to the public. The terminology portal provides access to information from more than 96 collections of terms in a number of languages. The Latvian national terminology portal also includes data from the AkadTerm database, thus also terms from the Database of Library, Archive and Museum Terms created by the NLL.

A nemzeti könyvtári terminológia bővítésének egyik további forrása a szakmai szabványosításhoz is kapcsolódik: a nemzetközi szabványok hozzáigazításához a lett könyvtárak igényeihez, valamint a nemzeti szabványok kidolgozásához. Minden új, működő szabvány bevezetése gazdagítja a könyvtári ágazat terminológiáját. A nemzetközi használatú idegen szavak fő forrásává az angol vált, míg a korábban ránk kényszerített orosz nyelv fokozatosan feledésbe merül. A szabványok terminusainak magyarázatait pedig nagyrészt módosították és az adott szabvány alkalmazási területéhez igazították.

A FORRÁSLEÍRÁSI ÉS -HOZZÁFÉRÉSI (RDA) SZABVÁNY BEVEZETÉSE AZ ADATELŐÁLLÍTÁSBAN A LETT KÖNYVTÁRI RENDSZERBEN

A könyvtári adat-előállítás folyamatos folyamat; formájának és tartalmának mindig meg kell felelnie a nemzetközileg elismert szabványoknak, amelyek maguk is folyamatosan fejlődnek (Gold-

³ Elérhető: https://termini.gov.lv.

Terminologija | 2021 | 28

85

berga et al. 2014: 3–4). Fulfilling this condition ensures that data created by an institution can be universally re-used and included in the global knowledge network.

Az NLL a lett könyvtárak adat-előállításának, valamint az adat-szabványok fejlesztése biztosításának módszertani központjaként működik. Az NLL Bibliográfiai Intézetének adatszakértői és adat-előállítási szakemberei aktívan követik az adatokkal kapcsolatos újításokat, értékelik és támogatják az új nemzetközi metaadatmodelleket és -szabványokat, valamint döntenek azok bevezetéséről. Emellett magas színvonalú és hiteles adatokat hoznak létre, ezáltal kímélik más könyvtárak erőforrásait, optimalizálják működésüket és javítják az adatok általános minőségét. Az új adattartalom-formátumok elterjedése és a közzétett elektronikus források számának növekedése szükségessé tette az erőforrások katalogizálási szabályainak módosítását, hogy azok megfeleljenek a 21. századi információáramlás követelményeinek. Az RDA-szabvány adatelemek, irányelvek és utasítások olyan készletét tartalmazza, amely a világ más információs közösségei, például múzeumok és levéltárak igényeihez is igazítható.

In 2013, following a structural change, the NLL Bibliography Institute established a Data and Knowledge Management Department, within which a team of RDA implementation experts was established. The main goals and preconditions for RDA implementation team were defined as:

a digitális erőforrások magasabb színvonalú kezelésének és az adatok webes hozzáférhetőségének biztosítása;

a lett könyvtárak által létrehozott adatok bevonása a nemzetközi adatforgalomba, valamint az adatok újrafelhasználhatóságának biztosítása;

az AACR2⁴ 2000 óta történő alkalmazása az adat-előállításban megkönnyítette az RDA-szabvány bevezetését az NLL és a tudományos könyvtárak által készített közös katalógus adatainak létrehozásában.

A finanszírozás hiánya miatt úgy döntöttek, hogy nem fordítják le a teljes RDA-dokumentumot, hanem csak bizonyos részeit (az RDA Reference-et, a bevezetőt, az RDA alapvető elemeinek listáját, az AACR2 és az RDA összehasonlító táblázatait stb.) (Goldberga et al. 2014: 3–4). A döntést befolyásoló egyik tényező az volt, hogy a részleges fordítás nem teszi szükségessé a licencdíj megfizetését, ami jelentősen csökkenti a fejlesztési és fenntartási igényeket.

⁴ AACR2 – Angol-amerikai katalogizálási szabályok, második kiadás, 2005-ben frissített változat.

86

Maira Kreislerē | Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

AZ RDA SZABVÁNY FORDÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A NEMZETKÖZI TAPASZTALATOK

Az RDA fejlesztői által kitűzött célok egyike az volt, hogy biztosítsák a szabvány használhatóságát az idegen nyelvű közösségekben. Az RDA szabvány nyelve az angol, ezért ahhoz, hogy az anyagokat más nyelveken is használhassák, az egyes országoknak dönteniük kellett a fordításról. Az RDA szerzői jogainak birtokosai fordítási megállapodásokat kötöttek más szervezetekkel/partnerekkel (például kiadókkal, nemzeti könyvtárakkal vagy könyvtári szervezetekkel) a magas színvonalú RDA-fordítások biztosítása érdekében. Kidolgoztak egy RDA-fordítási szabályzatot, amely meghatározza a fordítási lehetőségeket és követelményeket. Az első nemzetköziesítési kezdeményezések már 2013-ban megkezdődtek: ekkor jelentek meg az RDA első francia és német fordításai az RDA Toolkit használatával⁵. Az RDA fordításáról és feltételeiről további információk az RDA Registryben is elérhetők⁶. Ez az RDA Irányító Bizottsága (RSC) által jóváhagyott, az entitások⁷, az elemek és a kapcsolati jelölők azonosítóinak formájában megjelenő szemantikus webes reprezentációkat tartalmazza⁸.

Az RDA fordításához különböző megközelítések állnak rendelkezésre:

• teljes fordítás, az RDA Toolkit fordításával együtt;

• részleges fordítás, amely a tanulási folyamatban használható (nem tartalmazza az RDA Toolkitet, és helyi használatra szolgál);

• részleges fordítás – az RDA Reference –, amely online használható, és az RDA Registryben fordított nyelvű kezelőfelülettel érhető el.

Az RDA fordítási projektje egyedülálló, ugyanakkor rugalmas, és a felhasználási feltételek különböző változatai előtt nyitott. Az RDA teljes lefordításához megfelelő pénzügyi forrásokra, valamint olyan szakemberekre (fordítókra, szerkesztőkre) van szükség, akik ismerik és gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek az adat-előállítási szabványokkal és adatmodellekkel végzett munka terén, továbbá nagyon jól tudnak angolul.

Az első RDA-fordítások óta tanulmányozták az RDA bevezetésének folyamatait, valamint több európai ország helyzetét. Az RDA in Europe: Implementations and Perceptions című műben (Ducheva, Pennington 2017) a szerzők 12 európai ország adat-előállító közösségeit vizsgálják (mindkettőt

⁵ Elérhető: https://rdatoolkit.org.

⁶ Elérhető: https://www.rdaregistry.info.

⁷ Entitás – a fizikai vagy fogalmi dolgok absztrakt osztálya az emberi diskurzus univerzumában (RDA).

⁸ Elérhető: http://www.rda-rsc.org.

Terminologija | 2021 | 28

87

(angolul és nem angolul beszélő) résztvevők, akik bekerültek a felmérésbe. Megállapították, hogy az RDA iránti érdeklődés és annak európai bevezetése gyorsan növekedett az EURIG (European RDA Interest Group)⁹ 2013-as (Svéd Nemzeti Könyvtár, Stockholm) és 2016-os (NLL, Riga) találkozói után. A tanulmány összegzése több okot is megjelölt arra, hogy miért elégtelen az RDA bevezetésére irányuló tevékenység, és milyen problémákkal szembesülnek a nem angol nyelvű európai országok. Az RDA bevezetését hátráltató egyik fő ok a magas költsége. Több ország, például Svédország, Lettország és Izland úgy döntött, hogy nem teljes körű fordítást készít az RDA-ról, hanem az RDA-szabványon alapuló nemzeti irányelveket dolgoz ki. Norvégia és Spanyolország a teljes fordítást az RDA sikeres bevezetése előfeltételének tekintette, mivel az adatok létrehozóinak képesnek kell lenniük arra, hogy anyanyelvükön dolgozzanak a szabvánnyal. A szerzők (Ducheva, Pennington 2017) cikkükben az NLL tapasztalatait is megemlítették.

AZ RDA-SZÓTÁR KIFEJEZÉSEINEK, ELEMEI ÉRTÉKEINEK ÉS ENTITÁSKAPCSOLATAINAK FORDÍTÁSA

A fordítás sajátos pszichológiai folyamat, mivel minden fordítás jelentőséggel bír a nemzeti kultúrában, az emberi tudatban és a tudatalattiban megjelenő tartalmak szempontjából. A fordítás gyorsabban és egyszerűbben megvalósítható olyan idegen szavak használatával, amelyek különböző területekről kerülnek be a lett nyelvbe. Ha a kölcsönözni kívánt szó nemzetközi, ez előnyös, és könnyebben felismerhető. A nagyszámú idegen szó azonban érthetetlenné teszi a szövegeket, mivel a lényegi tartalom nem érzékelhető pontosan. A lett nyelv fejlődésének egyre erősödő tendenciája, hogy az idegen szavak fokozatosan kiszorítják a lett szavakat a mindennapi használatból. A probléma az, hogy ezeknek az idegen szavaknak nincs megfelelő lett nyelvű megfelelője, vagy az nehezen alkalmazható.

Az RDA-szótár fontos szerepet fog betölteni a lett könyvtári szakemberek mindennapi munkájában, mivel egységes terminológia és fogalomértelmezés nélkül az RDA bevezetése lehetetlen. Ahhoz, hogy egy adott RDA-kifejezést helyesen lehessen lett nyelven visszaadni, pontosan meg kell határozni a jelentését az RDA adatmodelljének összefüggésében, és azt is meg kell érteni, hogyan használják a kifejezést angolul. Ebben

⁹ Elérhető: http://www.rda-rsc.org/europe.

88

Maira Kreišlere | Inta VirbuleThe Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

az ilyen esetekben hasznosak a könyvtári terminológiai szótárakban és a szakirodalomban található kifejezésmagyarázatok. A kifejezések fordítása során azt az elvet kell követni, hogy a kiválasztott kifejezést a megfelelő jelentésében használjuk végig a dokumentumban, valamint a kapcsolódó dokumentumokban is. Az RDA-szótár fordításának megkezdésekor fontos volt szem előtt tartani, hogy az RDA új adat-előállítási szabvány, új filozófiával és hatással, amelyet nemzetközi, többnyelvű környezetben való használatra szántak. Az RDA-szabvány nyelvi kidolgozása az angol nyelvhez igazított AACR2-szabvány alapján történt, amelyet maga is angolul beszélő országok dolgoztak ki. Ahogy az RDA nemzetközi, többnyelvű környezetben alkalmazható szabvánnyá fejlődött, problémák merültek fel az RDA-kifejezések és magyarázataik más nyelvek sajátosságaihoz való igazítása során. Az angolul jól érthető fordulatokat nem könnyű lefordítani és más nyelvekhez, köztük a letthez igazítani. Az RDA-t használó angolul beszélő országok szakemberei nemzetközi szemináriumokon azt is megjegyezték, hogy az RDA-szabvány dokumentumában a kifejezések magyarázatára használt angol nyelv meglehetősen bonyolult és kétértelmű. A nem angol nyelvű országok képviselői ezzel szemben a kifejezésmagyarázatok fordításának nehézségeit hangsúlyozzák (Behrens 2019). A magyarázatok nem igazodnak az adat-előállítók mindennapi munkájához, a nyelvezet bonyolult, a szövegek pedig erősen elméletiek. Az RDA-nyilvántartásban szereplő, kifejezésekre és entitáskapcsolat-jelölőkre vonatkozó meglévő fordítások áttekintésekor látható, hogy nem minden kifejezést és kapcsolatjelölőt fordítottak le a nemzeti nyelvekre. Ez azt jelentheti, hogy nehézségek merültek fel egy adott kifejezés vagy kapcsolat fordításakor. Ez nyilvánvalóan átmeneti megoldás, mivel a nyilvántartásban olyan kifejezések és magyarázatok is szerepelnek, amelyeket angolul hagytak. A nyelvek sajátosságai jól megfigyelhetők például a felelősségi szerepek nemek szerinti megjelölésében: autors/autore („szerző”). Azokban a nyelvekben, amelyekben e szerepeket nyelvtani nem fejezi ki, a fordítóknak el kell dönteniük, hogy mindkét nemű személy esetében ugyanazt a nemű szerepjelölőt használják-e. Az általános nemzetközi gyakorlatban a hímnemet fogadják el közös nemű szerepjelölőként. Ezt a megoldást alkalmazták a lett nyelvű RDA-szótár fordításában is. További problémát jelent a különféle entitáskapcsolatok kifejezése, amely angolul rövid fordulatokkal is megoldható, például „adaptation of work” („mű adaptációja”). Ugyanennek a fordulatnak a lett kifejezéséhez azonban nyelvtani ragozás szükséges.

Terminoloģija | 2021 | 28

89

Egy másik kihívás az angol nyelvre jellemző szinonimák széles körű használata; a lett nyelvben nem mindig található megfelelő kifejezés. Például az angol „publishing, releasing, issuing” kifejezések árnyalatnyi különbségeket hordoznak, míg lettül ezt gyakran egy vagy két kifejezéssel jelölik (izdošana, publicēšana), amelyek jelentése nagyon közel áll egymáshoz. Új kifejezés bevezetésekor gyakran több nyelvi megfelelő is használatban lehet különböző ágazatokban és dokumentumokban, ami akadályozza a kifejezés egységes értelmezését és használatát a nemzeti jelentőségű dokumentumokban. Ilyen például az „Entity” kifejezés lett nyelvi megfelelőinek esete: különböző ágazatok dokumentumaiban az entīte, entītija (könyvtártudományi) és az entitāte (informatikai) forma egyaránt megjelenik. A legmegfelelőbb megfelelő kiválasztása továbbra is vita tárgya.

A fordítók további megjegyzéseket kívántak fűzni az RDA-referenciakifejezések magyarázataihoz, hogy azok pontosító magyarázatokat tartalmazzanak. Az RSC azonban jelezte, hogy ez összezavarná a felhasználókat abban, hogy melyik az alapvető iránymutatás, és melyik a fordítók által hozzáfűzött magyarázat. Felmerült az igény arra is, hogy az RDA-dokumentum példákkal szemléltesse az entitások közötti konkrét kapcsolatokat, de ez a javaslat sem kapott támogatást, noha az EURIG-találkozókon széles körben megvitatták (EURIG Annual Meeting 2020). Az entitáskapcsolatok hálózatának összetettségéről alkotott vélemények az IFLA LRM¹⁰ entitáshierarchiáinak és kapcsolatainak hiányos ismeretén alapulnak. Ezek az igények érthetők, mivel a könyvtárak még mindig MARC-struktúrában hoznak létre adatokat, a jövőben azonban az RDA-adatokat kapcsolt adatként hozzák majd létre, ami más megközelítést igényel az adatok strukturálásához, így ezek a példák kevésbé lesznek relevánsak (Dunsire 2019). Az RDA-szabvány nem kötődik egy konkrét adatbeviteli szabványhoz, hanem a kulturális örökség metaadatainak létrehozására szolgáló webes technológiák alkalmazását szorgalmazza (nyílt kapcsolt adatok, állandó azonosítók az entitások azonosítására, webes szótárak és ontológiaszolgáltatások). A fordításnak biztosítania kellett, hogy a meghatározást alkotó valamennyi elem szerepeljen, még akkor is, ha a szórend eltér. Az RDA-szótár közzétételi követelményei nem teszik lehetővé a meghatározások egyszerűsítését vagy rövidítését.

In 2010, the NLL started translating the 2008 version of the RDA Glossary with approximately 520 terms and their explanations. At first, it seemed

¹⁰ IFLA könyvtári referenciamodell (LRM) https://www.ifla.org/files/assets/cataloguing/frbr-lrm/ifla-lrm-august-2017_rev201712.pdf.

90

Maira Kreislerė | Inta Virbule The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

hogy a Szójegyzék lefordítása nem okoz majd problémát, mivel a kifejezések átnézésekor általában ismertnek tűntek. A Szójegyzék minden újabb változatát azonban új angol kifejezésekkel és magyarázatokkal egészítették ki, amelyek többnyire nem kapcsolódtak a könyvtári ágazathoz. Feladatként tűzték ki, hogy megfeleljenek a lett nyelv sajátosságainak, és biztosítsák az angolul kifejezett fogalmakkal való kölcsönös fogalmi összhangot, anélkül, hogy a kötelező lexikai egyezés elérését is célul tűzték volna ki. 2012/2013-ban az RDA Szójegyzéke 728 új vagy átdolgozott kifejezéssel és azok magyarázataival bővült. Az olyan kifejezések esetében, mint az „unmediated; media; preliminary”, nem volt könnyű megfelelő lett kifejezéseket találni. Olyan kifejezések is bekerültek, mint a „blueline process or blueprint process; white print process, silver halide”, amelyek addig ritkán vagy egyáltalán nem fordultak elő a lett könyvtári adatokat létrehozók munkájában, és nem voltak használatban. A Szójegyzék számos nyomdaipari kifejezést tartalmazott, például a „duodecimo or twelvemo” kifejezést; a videó- és hangfelvételekkel kapcsolatos kifejezések is bővültek, például a „coarse groove; encoded bitrate” kifejezésekkel. Az ilyen, a könyvtári környezetben ritkán használt kifejezések felvétele az RDA Szójegyzékébe azt jelezte, hogy a más kulturális örökségi intézményekben őrzött források leírásához szükséges kifejezések is beépülnek az RDA szabványba.

A fordítás minőségének biztosítása érdekében az NLL különleges gyűjteményeinek (zene, audiovizuális források, térképek stb.) adat-előállítási szakembereit, valamint az állománymegőrzési osztály munkatársait is felkérték, hogy a kulturális örökség más intézményeinek szakemberei számára tanácsadóként működjenek közre. A fordítási folyamat során számos alapfeltevésből indultak ki: a már ismert általános magyarázatokat kell használni; nem elegendő megfelelő lett szót találni, a szót a kifejezés pontos meghatározásával is el kell látni, hogy különféle források leírására lehessen használni, és egyúttal a kifejezés sikeresen beilleszthető legyen a nemzetközi használatba.

Számos ágazatspecifikus kifejezés lefordításához alaposan meg kellett érteni a meghatározásokban szereplő folyamatokat, például a táncjelírás vagy a középkori zenei lejegyzés egyes típusait, illetve a könyvnyomtatással kapcsolatos eljárásokat.

Például egy érdekes kifejezés volt a „Table book” – „A kottaírás olyan formátuma, amely asztalra helyezhető és úgy kiteríthető kottakönyvből áll, hogy az előadók ülve vagy állva, az asztal túloldalán vagy körülötte olvashassák a szólamukat. Minden szólam külön van lejegyezve, rendszerint olyan elrendezésben, amely a könyv kinyitásakor

Terminoloģija | 2021 | 28

91

a különböző szólamokat fordított és/vagy merőleges helyzetben jeleníti meg”. Noha ilyen forrásokkal viszonylag ritkán lehet találkozni, az ilyen anyagok ennek ellenére megtalálhatók a kulturális örökségi intézmények gyűjteményeiben.

Valódi kihívást jelentett a digitális fájlokkal kapcsolatos kifejezések fordítása, mivel gyakran nem könnyű olyan lett szavakat alkalmazni, amelyek közvetlenül kifejezik e sajátos kifejezések szemantikai jelentését. E kifejezések közül sokat lett fordítás nélkül használnak, például: „Master” – „A digitalizálás során, a legnagyobb felbontásban létrehozott generáció, amelyet gyakran származtatott másolatok készítésére használnak”. Sikerült lett fordítást találnunk erre a kifejezésre, amely annak szemantikai jelentését is tükrözi. A digitalizálás e generációjához kapcsolódóan számos kifejezés képezhető, például: plates pirmatnis („Disc Master”) és audiolentes pirmatnis („Audio Tape Master”). Az RDA Szójegyzéke a forráshordozókat leíró kifejezések egy csoportját is tartalmazza; ezek többnyire nagyon sajátos kifejezések, amelyek lefordításához kutatásra és alapos vizsgálatra van szükség. Az egyik nehezebben lefordítható kifejezés az „unmediated” volt: először több új szót is kipróbáltak, de ezek nem bizonyultak megfelelőnek, és nem illeszkedtek a mindennapi használatba. Végül azonban sikerült egy nagyon találó kifejezést találni, amely feltárja a jelentést. Az entitások közötti kapcsolatokhoz új kifejezések jelentek meg, például: „Prequel; Sequel; Remake” – a zene- és filmiparban széles körben használt kifejezések, amelyekhez azonban kutatásra volt szükség a megfelelő lett kifejezések megtalálásához.

A későbbi fordítási gyakorlat során azonban elvetették azt a feltevést, hogy a különféle helyi információforrásokban megtalálható kifejezések fordításait hivatkozásként használják fel, és beemeljék ezeket a Szójegyzékbe, mivel ez nem felelt meg az RDA Szójegyzékére vonatkozó közzétételi követelményeknek. Az RDA Szójegyzék kifejezéseinek fordításakor arra figyeltek fel, hogy a korábban ismert AACR2-kifejezéseket eltérő RDA-kifejezések vagy a kifejezések különböző fordításai váltják fel. Problémák merültek fel a Work, Expression, Manifestation és Item (WEMI¹¹) közötti kapcsolatok jelölőinek fordításakor. Fontos volt a kölcsönös kapcsolatok pontos meghatározása. Ennek sikeres elvégzéséhez,

¹¹ Work – Önálló szellemi vagy művészi alkotás, vagyis a szellemi vagy művészi tartalom (RDA). Expression – Egy mű szellemi vagy művészi megvalósulása alfanumerikus, zenei vagy koreográfiai lejegyzés, hang, kép, tárgy, mozgás stb. formájában, illetve ezek bármely kombinációja (RDA). Manifestation – Egy mű kifejezési formájának fizikai megtestesülése (RDA). Item – Egy megjelenési forma egyetlen példánya vagy előfordulása (RDA). Agent – Olyan entitás, amely képes szándékos cselekvésre, jogok megszerzésére, és felelősségre vonható a cselekedeteiért. Az ágens magában foglalja a kollektív ágenst és a személyt (RDA).

92

Maira Kreišlere | Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

Meg kellett érteni az RDA entitáskapcsolati modelljét, ami nem volt egyszerű a MARC-adatstruktúrákkal dolgozó adat-előállítók számára. A RSC 2016. novemberi ülésén megállapodott abban, hogy az IFLA Library Reference Model (LRM) modellt beépíti az RDA további fejlesztésébe. Az IFLA LRM egy magas szintű fogalmi referenciamodell, amelyet az entitások közötti kapcsolatok modellezésére dolgoztak ki. Ennek eredményeként egységes és logikailag következetes modell jött létre, amely a bibliográfiai adatok minden aspektusát lefedi, miközben korszerűsíti és kibővíti az adatmodellezést. Az LRM hatására három teljesen új entitással bővült az RDA szabvány: „Agent Group”, később „Group”, „Nomen” és „Timespan”. Az entitások közötti kapcsolatokat kibővítették, és beépítették az RDA Reference-be. Néhány megnevező megváltozott – a „Reciprocal relationship” helyébe az „Inverse” lépett –, ahogyan egyes definíciók és magyarázatok is.

2018 új információkat hozott a fordítók számára. Az RDA új entitásokkal és kapcsolatokkal való bővítése mellett számos javítást végeztek az entitáskapcsolati megnevezők rekordjaiban. 2020 áprilisában frissített változat jelent meg az RDA Toolkit beta weboldalán, amely új funkcióiban és szolgáltatásaiban, valamint az RDA szerkezetének módosításaiban tért el az előzőtől. 2020 decemberében ezt a beta változatot hivatalos RDA-szabványoldalként hagyták jóvá, miközben továbbra is hozzáférést biztosítottak az előző változatban elérhető dokumentumokhoz. Ez a változat stabilnak tekinthető, és nem terveznek radikális változtatásokat. Ez jó hír volt az útmutatók kidolgozói és a fordítók számára, mivel a korábbi években rendszeresek és meglehetősen radikálisak voltak a változtatások (Translation Policy for RDA and RDA Toolkit).

Az RDA Reference az RDA kifejezéseinek, értékeinek és entitáskapcsolati megnevezőinek fordítására szolgál, és fontos, hogy a helyi igényekhez igazítsák. Az NLL szakértői munkacsoportja 2020 végén fejezte be az RDA Reference fordítását, és azt tervezik, hogy 2021 végéig benyújtják az RDA Registry számára, hogy lett nyelven közzétegyék.

AZ RDA SZABVÁNY TERMINOLÓGIÁJÁNAK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE MÁS LETT KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI INTÉZMÉNYEK ADATSZABVÁNYAIVAL

A digitális környezet a nemzeti identitás fennmaradását biztosító új lehetőségek egyike. Ezt elősegíti a tudás időben történő integrálása a nyílt adatrendszerekbe és gyors visszakeresése. A digitálisan létrejött és digitalizált források használhatósága és minősége összhangban van

Terminologija | 2021 | 28

93

a társadalom azon igényével, hogy a tudás gyorsan hozzáférhető, hatékonyan bemutatott, rendkívül megbízható, szabadon felhasználható és integrált legyen (Sporāne 2010). Az adatközös létrehozását és újrafelhasználását lehetővé tevő környezet kialakításának célja a kulturális örökségvédelmi intézmények közötti együttműködés fejlesztése, egyetlen tudáshálózat létrehozása és digitális objektumokhoz való kapcsolása. Az RDA szabvány és más kulturális örökségvédelmi intézmények szabványainak (1. táblázat) interoperabilitása segíthet biztosítani a különböző típusú források leírását, az entitások azonosítását, valamint a kapcsolt adatok környezetében történő további terjesztésre alkalmas metaadatok létrehozását.

In 2020, the NLL, in cooperation with the Humanities Faculty of the University of Latvia, launched a research project – Latvian Memory Institution Data in the Digital Space: Connecting Cultural Heritage (Project No 1zp-2019/1-0365) – which is being funded under the Latvian Council of Science 2020–2022 research programme. One of the project’s tasks is to study and describe the semantic interoperability of Latvian cultural heritage institutions (libraries, archives and museums) in the field of data, and this is directly related to the terminology for data models and standards that these institutions use in data creation.

Támogatni kell az RDA szabvány entitásainak használatát a kulturális örökségvédelmi intézmények adatainak egységes modellezésében, és erre már vannak példák a nemzetközi gyakorlatban. Például 2014-ben a finn memóriaintézmények (könyvtárak, levéltárak és múzeumok) úgy döntöttek, hogy harmonizálják adataikat, és beépítik azokat a FINNA egységes, közös gyűjteményi szolgáltatásba (Seppälä 2016). Az RDA-t választották a könyvtárak, levéltárak és múzeumok számára ajánlott szabványok egyikének. Az említett intézmények úgy döntöttek, hogy az Agent metaadatainak létrehozásakor bevezetik az RDA-szabályokat, vagyis az Agent attribútumainak, kapcsolatainak és relátorkódjainak megadására alkalmazzák azokat.

Az NLL (RDA) és a Lett Nemzeti Levéltár által létrehozott authority-adatok képezik majd a lett kulturális örökségvédelmi intézmények egységes referenciarendszerének alapját. Az authority-adatokat keresztleképezik, majd feltöltik a referenciarendszer közös adat-előállítási környezetébe. Az adatok további közös létrehozása a rendszerben már meglévő adatok felhasználásával és új entitások létrehozásával valósul meg. Ahhoz, hogy ennek a közös munkának az eredménye homogén referenciadat-készlet legyen, meg kell állapodni a közös kulcsentitásokról és azok elnevezéseiről, továbbá össze kell hangolni a különböző adat-előállítási szabványokat és modelleket. Az alábbi kulcsentitásokat – amelyek közül néhány közös a könyvtári, levéltári és múzeumi adatszabványokban – az egységes referenciarendszer határozza meg.

94

Maira Kreislere Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

1. táblázat. Az egységes kulturálisörökség-kezelési és -közvetítési platform szempontjából releváns kulcsfontosságú entitások összehasonlítása az LRM, RiC CM¹² ágazati fogalmi modelljeiben és a CIDOC CRM¹³, valamint az EDM¹⁴ modellben (Rekomendācijās… 2021: 32)

Entitástípus

Könyvtárak LRM(2017)/ RDA (2020)

Levéltár (RiC CM) ric-cm-0.2

Múzeumok CIDOC CRM CRM_v.7

Kulturális örökség (Europeana) EDM v5.2.8

Ágens

LRM-E6 Ágens/rdac:C10002

RiC-E07 Ágens

E39 Cselekvő

edm:Agent

Ágens/Személy

LRM-E7 Személy/rdac:C10004

RiC-E08 Személy

E21 Személy

edm:Agent

Ágens/intézmény

LRM-E8 Kollektív ágens/rdac:C10005

RiC-E11 Testület

E74 Csoport

edm:Agent

Ágens/család

LRM-E8 Kollektív ágens/rdac:C10008

RiC-E10 Család

E74 Csoport

edm:Agent

Ágens/csoport

LRM-E8 Kollektív ágens/rdac:C10011

RiC-E09 Csoport

E74 Csoport

edm:Agent

Hely

LRM-E10 Place/rdac:C10009

RiC-E22 Place

E53 Place

edm:Place

Időtartam

LRM-E11 Timespan/rdac:C10010

RiC-E18 Date

E52 Time-Span

edm:TimeSpan

Esemény

Subclass of LRM-E1 Res/rdac:C10012

RiC-E14 Event

E5 Event

edm:Event

Mű

LRM-E2 Work/rdac:C10001

RiC-E02 rekord erőforrás + RiC-A28 név

E89 Propozicionális objektum

edm:Információs erőforrás

A könyvtári adatok és azok hierarchiájának területén a felhasználók új, intuitív keresési szokásait és igényeit (keresés, azonosítás, kiválasztás, beszerzés, feltárás, vagyis az erőforrások közötti kapcsolataikon és kontextusaikon keresztüli felfedezését) olyan fogalmi modellek határozzák meg, mint az IFLA FRBR (WEMI (Mű, Kifejezés,

¹² Elérhető: https://www.ica.org/sites/default/files/ric-cm-0.2_preview.pdf.

¹³ Elérhető: http://www.cidoc-crm.org.

¹⁴ Elérhető: https://pro.europeana.eu/page/edm-documentation.

Terminologija | 2021 | 28

95

manifestation, Item hierarchy, 1998) and IFLA LRM (including WEMI, 2017). The LRM model is a high-level conceptual model with a higher degree of generalization than previous IFLA data conceptual models. LRM is an entity-relationship model (Rekomendācijas... 2021: 23). LRM generally models the entire bibliographic universe – texts, sounds, images, moving images, sheet music, spoken words, objects, data sets, computer programs, transmedia. It does not directly model processes (museums) and activities (archives). The practical implementation of LRM takes place by introducing RDA regulations in the creation of Latvian library data, which are based on the categories defined in the LRM conceptual model and their hierarchy (Rekomendācijas... 2021: 26).

A múzeumok területén a kulcsfogalmakat a CIDOC-CRM fogalmi modell határozza meg – a kulturális örökség területén folytatott információcserére szolgáló ontológia (ISO 21127, 2006; frissítve 2014-ben; továbbra is fejlesztés alatt), amely harmonizált a könyvtárak LRM fogalmi modelljével (Rekomendācijas... 2021: 26).

Az archívumok RiC CM fogalmi adatmodellje harmonizálja és integrálja a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) négy szabványának kulcsfogalmait: General International Standard Archival Description (ISAD (G)); International Standard Archival Authority Records Corporate Bodies, Persons, and Families (ISAAR (CPF)); International Standard Description of Functions (ISDF); International Standard Description of Institutions with Archival Holdings (ISDIAH), valamint az ISO 23081-11 iratkezelési szabványt (Rekomendācijas... 2021: 21).

Az Europeana létrehozásában részt vevő könyvtárak, levéltárak és múzeumok – több mint 60 résztvevő, köztük lettországi memóriaintézmények. Minden Europeana digitális objektumot az EDM (Europeana Data Model) szerinti metaadatok kísérnek, amely objektumorientált adatmodell. Az adatmodell biztosítja az összes tagintézmény adatainak interoperabilitását. Az EDM elválasztja a kulturális örökségi objektumot annak digitális reprezentációjától, így a megfelelő metaadat-értékek ennek megfelelően kapcsolódnak egymáshoz. Az EDM biztosítja a különböző modellekből származó adatok kompatibilitását, a szakterületek sajátos követelményeinek teljesítését, valamint megakadályozza az adatvesztést, miközben fenntartja az adatok minőségét és az eredeti adatokkal való együttélést (Rekomendācijas... 2021: 37–38).

Mindhárom szabványban az „Agent” entitás a „Person, Group, Institution, Family” entitások szuperosztálya. Mindhárom szabványban egy entitás egy személy vagy csoport felelősségét jelöli egy Mű, Kifejezés, Megjelenési forma vagy Példány tartalmának, formájának vagy előadásának létrehozásáért.

96

Maira Kreis lere | Inta Virbule

The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

A múzeumi szabványban, a CIDOC CRM-ben használt „Actor” (cselekvő) kifejezés lényegében ugyanarra az entitás-szuperosztályra utal, mint a könyvtári és levéltári szabványokban szereplő „Agent” (ágens).

E szabványok különböznek abban, hogy milyen részletességgel írják le azokat az entitásosztályokat, amelyek az adott adatmodell információinak strukturálásában vesznek részt. Például az RDA szabványban a „Collective Agent” (kollektív ágens) entitás az „Institution” (intézmény), „Group” (csoport) és „Family” (család) entitások szuperosztálya. A könyvtári adatszabványok WEMI-hierarchiája (Work, Expression, Manifestation, Item) viszont csak az RDA-LRM szabványra jellemző, de más kulturális örökségvédelmi intézmények szabványaiból származó kifejezések hozzáigazíthatók.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az RDA Reference lett nyelvre fordítása összetett és fontos folyamat volt. Az elvégzett munkára visszatekintve és más országok fordítási tapasztalatait megismerve arra a következtetésre juthatunk, hogy:

1) a munkafolyamatban előre nem látott megszakítások történtek, mivel az RDA kiegészítései és módosításai több éven át folyamatosan zajlottak, és a vártnál több időt vettek igénybe;

2) a fordítás nagyfokú szemantikai pontosságot igényel, azaz a kulcsfogalmak közötti logikai és szemantikai kapcsolatok megőrzését a különböző szókészletekben;

3) a fordítói munkacsoport tagjainak jártasnak kell lenniük minden típusú és formátumú tartalom forrásainak katalogizálásában, továbbá folyékonyan kell beszélniük angolul és lettül;

4) a fordítás megkezdése előtt ki kell választani a gyakori szófordulatokat és az általános kifejezéseket, és listát kell készíteni a szavakról és szókapcsolatokról. Ezt kell először lefordítani, mert ez megkönnyíti a további munkát;

5) figyelmet kell fordítani azokra a kifejezésekre, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük lettül. Sok olyan kifejezés van, amely közvetlen angolból történő fordítás esetén elveszíti jelentését lettül. A fordítás során meg kell őrizni a logikai és szemantikai kapcsolatokat.

Az RDA Reference fordításának eredménye csaknem 5000 frissített és új lett kifejezés ¹¹, amelyek hasznosak a kulturális örökségvédelmi intézmények számára. Ez előrelépést jelent nemcsak a lett nyelv fejlődésében, hanem a nemzetközi RDA Registrybe felvéve a kifejezéseket nemzetközi szinten is használni fogják.

Terminoloģija | 2021 | 28

97

REFERENCES

Behrens Renate 2019: RDA – Chances and Perspectives. The European Region. Available at: file:///C:/Teksti/RDA_materiali/projektam_raksts_RDA_2020/EDA_Europe_EURIG%20presentation%20for%20colloquium.pdf [accessed 2021-07-06].

Ducheva Dilyana, Pennington Diane 2017: RDA in Europe: Implementations and perceptions. – Journal of Librarianship and Information Science. Available at: https://doi.org/10.1177/0961000617709060 [accessed 2021-07-06].

Dunsire Gordon 2019: The IFLA Library Reference Model and RDA, Santiago de Chile, 21 October, 2019. Available at: https://slideplayer.com/slide/17727598/ [accessed 2021-07-06].

EURIG Annual Meeting 2020: Community reports 2020. Available at: http://www.rda-rsc.org/sites/all/files/RDA%20in%20Europe%20May%202020_0.pdf [accessed 2021-07-06].

Goldberga Anira, Kreis lere Maira, Sauka Jogita, Stūrmane Aiva, Virbule Inta 2014: RDA: From Strategy to Experiments and Implementation in Latvia (Including an Overview of the Situation in the Baltic States). – Journal of Library Metadata 14(3–4), 205–221.

Rekomendācijas Atsauču datu semantiskās sadarbspējas veicināšanai starp Latvijas kultūras mantojuma institūcijām = Recommendations for promoting the semantic interoperability of Reference Data between Latvian cultural heritage institutions, izstrādes darba grupa: Mārīte Apenīte, Uldis Bojārs, Anita Goldberga, Maira Kreis lere, Anita Rašmane, Jogita Sauka; LNB Bibliogrāfijas institūts, Rīga: LNB Bibliogrāfijas institūts, 2021. 1 tiešsaistes resurss (72 lp.): ilustrācijas, tabulas; 1,96 MB. ISBN 9789934610004 (PDF). Available at: https://doi.org/10.52197/IBIV6839 [accessed 2021-07-20].

Seppälä Marja-Liisa 2016: RDA in Finland. Available at: https://dom.lndb.lv/data/obj/file/304137.pdf [accessed 2021-07-06].

Sporāne Baiba 2010: Nacionālā identitāte un atmiņas institūcijas. Available at: http://identitate.lnb.lv/wp-content/uploads/2010/12/Working-papers_sporane.pdf [accessed 2021-07-06].

Translation Policy for RDA and RDA Toolkit. Available at: https://www.rdatoolkit.org/sites/default/files/translation_policy_for_rda_current.pdf [accessed 2021-07-06].

LATVIJOS BIBLIOTEKŲ SEKTORIAUS TERMINOLOGIJOS RAIDA IR RDA STANDARTO TERMINŲ VERTIMO PROBLEMOS IR SPRENDIMAI

S a n t r a u k a

Nacionalinės terminologijos vaidmuo auga visose srityse, tačiau per pastaruosius dešimtmečius didžiuliai pokyčiai įvyko būtent bibliotekų ir informacijos sektoriuose. Terminų identifikavimas ar naujovių diegimas ne visada buvo sėkmingas.

Latvijos mokslų akademijos (LMA) Terminologijos komisijos įsteigimas 1946 m. buvo pagrindinis įvykis nacionalinės terminologijos vystymo srityje. Įsteigus LMA Terminologijos komisiją, prasidėjo ir bibliotekų sektoriaus terminologijos kūrimo procesas. 2000 m. buvo įsteigta Latvijos mokslų akademijos Terminologijos komisijos Bibliotekininkystės, bibliografijos, knygotyros ir informatikos terminologijos pakomisė, o 2011 m. Terminologijos komisija buvo išplėsta įsteigiant Informacijos ir dokumentų terminologijos pakomisę, kuri taip pat apėmė archyvist ikos specialistus. 2018 m. pabaigoje prasidėjo Latvijos nacionalinės terminologijos svetainės kūrimo darbas, kurį atliko technologijų bendrovė „Tildė“ kartu su Valstybinės kalbos centru, Latvių kalbos agentūra ir LMA.

Išteklių aprašymas ir prieiga (angl. Resource Description and Access, RDA) – tai naujas standartas, skirtas bibliotekoms ir kitoms kultūros organizacijoms, tokioms kaip muziejai ir archyvai. RDA standarto diegimas kuriant duomenis Latvijos bibliotekų sistemoje taip pat svarbus ir tolimesnei terminologijos plėtrai. Latvijos nacionalinės

98

Maira Kreis lere | Inta Virbule The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

bibliotekos Bibliografijos instituto duomenų ekspertai ir duomenų kūrimo specialistai aktyviai seka duomenų naujoves, vertina ir skatina naudoti naujus tarptautinius metaduomenų modelius ir standartus bei sprendžia dėl jų diegimo. RDA standartas – tai duomenų elementų, gairių ir instrukcijų rinkinys, kurį galima pritaikyti ir kitose informacinėse bendruomenėse visame pasaulyje, tokiose kaip muziejai ir archyvai.

Vertimas yra ypatingas psichologinis procesas, nes kiekvienas vertimas atskleidžia tautos kultūros, žmonių sąmonės ir pasąmonės apraiškas. RDA nuorodų (angl. Reference) vertimas į latvių kalbą buvo sudėtingas ir svarbus procesas, kurio metu buvo atsižvelgta į jau atliktą darbą ir kitų šalių vertimo patirtį. Vertimas reikalauja didelio semantinio tikslumo, t. y. loginių ir semantinių pagrindinių sąvokų ryšių išlaikymo skirtinguose žodynuose.

RDA standarto suderinimas su kitais kultūros paveldo institucijų standartais gali padėti užtikrinti įvairių išteklių tipų aprašymą, entitetų (angl. entities) identifikavimą ir tolimesnei sklaidai bendroje duomenų aplinkoje tinkamų metaduomenų sukūrimą.

Gauta 2021–07–26

Maira Kreislere The National Library of Latvia Bibliography Institute Data and Knowledge Department Mūkusalas str. 3 Riga, LV-1423, Latvia E-mail [email protected]

Inta Virbule The National Library of Latvia Bibliography Institute Data and Knowledge Department Mūkusalas str.3 Riga, LV-1423, Latvia E-mail [email protected]

Terminologija | 2021 | 28

99