The Development of Library Sector Terminology in Latvia and Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms

8 0 Maira Kreislere A könyvtári szakterminológia fejlődése Lettországban és Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms doi.org/10.35321/term28-04 A könyvtári szakterminológia fejlődése Lettországban, valamint az RDA1 fordításának problémái és megoldásai Szabványos kifejezések Maira Kreislere The National Library of Latvia ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-0191-0255 inta Virbule The National Library of Latvia ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-5891-5591 ABSZTRAKT A Lett Nemzeti Könyvtár (NLL) a lettországi könyvtárak módszertani központja az adatok létrehozása és az adatstandardok fejlesztésének biztosítása terén, továbbá a könyvtári szakterület és a kapcsolódó ágazatok terminológiai munkáját koordináló módszertani központ. A történeti áttekintés bemutatja a terminológiai munka fejlődését, és lehetővé teszi a terminológiai munka fejlődésének és problémáinak nyomon követését. A kifejezéseket a Lett Tudományos Akadémia (LAS) Terminológiai Bizottságának albizottsága fogadta el és hagyta jóvá. A cikk kiemeli a NLL szerepét a Resource Descriptions and Access (RDA) szabvány lettországi bevezetésében és fordításában. Ez a leíró katalogizálás szabványa, amelyet könyvtárak és más kulturális szervezetek, például múzeumok és levéltárak számára szánnak. Az RDA szabvány adatelemek, iránymutatások és utasítások együttesét tartalmazza, amelyek a világ más információs közösségei, például múzeumok és levéltárak számára is adaptálhatók. Bemutatják az RDA Glossary fordítási problémáit, valamint az RDA kifejezéseinek és magyarázataiknak lett nyelven történő helyes visszaadására vonatkozó elveket és megoldásokat. Áttekintést nyújtanak arról, hogyan követték a kifejezések fordítási folyamatában a helyes, megfelelő terminológiát annak érdekében, hogy a kiválasztott kifejezést a megfelelő jelentésben a teljes fordításban és a kapcsolódó dokumentumokban használhassák. 1 Resource Description & Access. 8 1Terminologija | 2021 | 28 Végül az RDA-terminusok hatása a lettországi memóriaintézmények közös adatmodelljére a kulturális örökség digitális forrásainak egységes felfedezéséhez sources is also outlined. KULCSSZAVAK: terminológia, terminusok és adatbázisok; a terminusok fordítása/adaptációja; az RDA megvalósítása; RDA-szójegyzék. ANNOTÁCIÓ A Lett Nemzeti Könyvtár (LNB) a lett könyvtárak módszertani központja, amely az adatalkotás és az adatstandardok fejlesztésének biztosítása területén dolgozik. Egyben olyan módszertani központ is, amely a könyvtári és más kapcsolódó területeken végzett terminológiai munkát koordinálja. A történelmi betekintések feltárják, hogyan zajlott a terminológiai munka, és lehetővé teszik e munka folyamatának és problémáinak meghatározását. A terminusokat a Lett Tudományos Akadémia (LMA) Terminológiai Bizottságának albizottsága hagyja jóvá. A cikk hangsúlyozza a Lett Nemzeti Könyvtár szerepét az Erőforrás-leírási és -hozzáférési szabvány (angolul Resource Description and Access, RDA) lettországi bevezetésében és lefordításában. Ez a leíró katalogizálási szabvány könyvtárak és más kulturális szervezetek, például múzeumok és levéltárak számára készült. Ez a szabvány adatelemek, irányelvek és útmutatások olyan gyűjteménye, amely a világ más információs közösségeiben, például múzeumokban és levéltárakban is alkalmazható. A cikk az RDA-szabvány magyarázó szótárának fordítási problémáit, valamint a terminusok és magyarázataik lett nyelvre történő pontos átültetésének alapelveit és megoldásait mutatja be. Áttekinti, hogy a terminusok fordításának folyamatában miként választották ki a pontos és megfelelő terminológiát annak érdekében, hogy a kiválasztott terminus az adott jelentésben az egész fordításban és a kapcsolódó dokumentumokban használható legyen. A végén hangsúlyozzák az RDA-szabvány terminusainak hatását a lettországi memóriaintézmények közös adatmodelljére, amely a digitális kulturálisörökség-források közös keresését szolgálja. KULCSSZAVAK: terminológia, terminusok és adatbázisok, terminusok fordítása / adaptálása, az RDA-szabvány megvalósítása, az RDA-szabvány értelmező szótára. A KÖNYVTÁRI ÁGAZAT TERMINOLÓGIÁJA FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE LETTORSZÁGBAN A változó társadalmi, politikai és gazdasági feltételek, valamint a gyors technológiai fejlődés következtében a könyvtári és információs ágazat — beleértve a terminológiát is — az elmúlt évtizedekben óriási változásokon ment keresztül. A webtechnológiák fejlődése új fogalmak és terminusok megjelenéséhez vezetett, és szükségessé tette az új, az adatok nyitottságáról, interoperabilitásáról és újrafelhasználhatóságáról szóló filozófián alapuló nemzetközi szabványok és szabályozások adaptálását és bevezetését. 8 2 Maira Kreislere A könyvtári ágazat terminológiájának fejlődése Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms Lettországban A nemzeti terminológia szerepe a könyvtári és információs ágazat fejlődésében növekedett, ugyanakkor új kihívások is jelentkeztek a megfelelő terminusok megtalálásában vagy olyan új terminusok létrehozásában, amelyek cally accurate definitions of new realities and concepts. Terminology efforts szemantikai... nem mindig sikerült megfelelő terminusokat azonosítaniuk vagy újításokkal előállniuk. Az új terminusokat gyakran nem fogadták el, és a gyakorlatban sem használták őket. A lett könyvtári terminusok első kidolgozói lett könyvtári gyakorlati szakemberek és teoretikusok voltak. A könyvtári terminológia fejlődése során a második világháború előtti időszakban a Librarian (Bibliotekārs, 1937–1940) című folyóirat azért volt érdekes, mert a könyvtári munkafolyamatok leírására olyan fontos könyvtártudományi fogalmakat használt, mint: norādes („hivatkozások”), sējums („kötet”), izdevums („szám; kiadás”), saturs („tartalom”), katalogs („katalógus”), inventāra grāmata („leltárkönyv”), oriģināls („eredeti”), eksemplārs („példány”), grāmatu patapināšana („könyvkölcsönzés”). E terminusok némelyike a technológiai fejlődés korszakában is megőrizte jelentőségét. A nemzeti terminológia fejlődésének egyik kulcsfontosságú eseménye volt a Lett Tudományos Akadémia (LAS) Terminológiai Bizottságának 1946-os megalapítása. A Bizottság munkájának hatóköre rendkívül széles volt, és számos tudományterületen kiterjedt a nemzeti terminológia fejlesztésére. 1948-tól kezdődően a Bizottság által jóváhagyott terminusokat rendszeresen közzétették: először terminológiai hírlevelekben tervezetként, majd szótárakban, és hivatalos használatuk kötelező volt. A LAS Terminológiai Bizottság létrehozása egyben a könyvtári ágazat terminológiájának fejlesztését is megindította. 1957-ben megjelent a könyvtári terminológia első szótára orosz és lett nyelven. A szótár mintegy 1 300, a könyvtárés bibliográfiai szférába tartozó terminust, valamint a kiadás és a könyvtártudomány közös terminusait tartalmazta. A könyvtártudomány terminológiájának fejlesztése, pontos könyvtártudományi terminusok létrehozása, elfogadása, közzététele és gyakorlati alkalmazása érdekében az 1960-as/70-es években a Lett SZSZK Vilis Lācis Állami Könyvtárának (ma NLL) Kutatási Osztálya aktívan kezdett dolgozni a terminológián. 1969-ben a könyvtári szakemberek létrehozták a Könyvtári és Bibliográfiai Terminológiai Albizottságot. Az Albizottság működésének időszakában, 1976 és 1994 között kiadta a Bibliotekārie un bibliogrāfiskie termini („Könyvtári és bibliográfiai terminusok”) című folytatásos kiadványt. minden terminusjegyzék új vagy edited terms relating to different library operations – cataloguing, index- 8 3Terminologija | 2021 | 28 ing, a könyvtári munka megszervezését, a könyvtári szolgáltatások nyújtását; Tartalmazták továbbá a számítástechnikai fogalmak első fordításait is. Megalakulásától 1990-ig a Terminológiai Bizottság 58 terminológiai hírlevelet és 15 szótárt adott ki. A közzétett terminusok e bőséges tárházára alapozva az 1990-es évek elején több mint 40 könyvtári terminológiai gyűjteményt állítottak össze és adtak ki lett és orosz nyelven. Az 1990-es évek későbbi részében már négy nyelven készültek újabb szótárak: a terminusok további fordításait angol és német nyelvű meghatározásokkal látták el. A könyvtári ágazat terminológiájának, valamint magának a lett nyelvnek a fejlődéséhez való egyik fontos hozzájárulás a Bibliotēku fondi un katalogi („Könyvtári gyűjtemények és katalógusok”) című kiadvány megjelentetése volt. A kiadvány előkészítése során megszüntették a terminusok korábban pontatlan megnevezéseit és az idegen nyelvi jövevényszavak helytelen használatát. A terminusszótárakat a lett könyvtári ágazatban nem adták ki gyakran, ezért Janete Stevenson Dictionary of Library and Information Management (1997) című művét lefordították és 2001-ben lett nyelven is kiadták (Bibliotēku un informācijas pārvaldība), majd a gyakorlatban aktívan használták. A kiadvány 4 500 kulcsfontosságú terminust tartalmazott nemcsak a könyvtárés információtudomány, hanem az információmenedzsment, az üzleti élet, a számvitel, valamint a könyvnyomtatás és -kiadás területéről is. 1999-től kezdődően a terminológiai munkát a LAS Terminológiai Bizottsága hangolta össze és irányította. Mintegy 30, különböző tudományterületeket képviselő albizottságból állt. Mindegyik albizottság fő feladata a nemzeti terminológiapolitika végrehajtása volt az Állami Nyelvi Központtal együttműködésben. A LAS Terminológiai Bizottsága által hozott határozatok jogszabályi státuszt kaptak. A jóváhagyott terminusok használata kötelező volt a nemzeti jogszabályokban, a médiában és minden típusú intézmény dokumentációjában. 2000-ben a LAS Terminológiai Bizottságának egy albizottsága mittee on Library Science, Bibliography, Book Science and Information Science Terminology was established under the leadership of specialists az NLL-től. A szakemberek közötti nemzetközi kommunikáció bővülésével, valamint a helyi strukturális reformokkal összhangban 2011 végén a LAS Terminológiai Bizottságát egy Információs és Dokumentációs Terminológiai Albizottság létrehozásával bővítették, amelybe levéltári szakembereket is bevontak. Jelenleg 11 könyvtári és kapcsolódó szakterület a technológiai specialists are actively involved in this subcommittee. The tasks set for the Information and Documentation Terminology Subcommittee are: 8 4 Maira Kreislere A könyvtári ágazati terminológia fejlődése Lettországban és · Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms az információval és dokumentációval kapcsolatos jogszabálytervezetekben, valamint jogszabálygyűjteményekben szereplő kifejezések értékelése; · jogi és természetes személyek tanácsadása az információ és dokumentáció területén felmerülő terminológiai kérdésekben; · a műveletek összehangolása az információ és dokumentáció területén működő intézményekkel és szervezetekkel; · a kapcsolódó szakterminológia szabad hozzáférhetőségének biztosítása az interneten. Az Információs és Dokumentációs Terminológiai Albizottság a terminusok kidolgozásán és jóváhagyásán dolgozik, amely magában foglalja a terminusok és magyarázataik fordítását és adaptálását nemzetközi szabványokból és irányelvekből, valamint a könyvtári és kapcsolódó területek szakértői, akadémikusai vagy hallgatói által benyújtott terminusok fordítását és adaptálását. A LAS albizottsága biztosítja a terminológiai munkát Lettországban, ajánlásokat tesz a terminusképzés és -fordítás elveire, valamint biztosítja a terminológiai munkában részt vevő kulturális és tudományos szervezetek közötti együttműködést. lehetőségek fejlődésével, valamint a 2005–2012 között létrehozott Tiešsaistes terminu banka: arhīvi, bibliotēkas, muzeji („Online terminológiai bank: levéltárak, könyvtárak, múzeumok”) adatbázis korábban előkészített adatainak felhasználásával, amelyben több mint 3 000 terminus és terminológiai kollokáció gyűlt össze, 2017-ben kiadta a Library, Archive and Museum Terms2 új adatbázisát a felhasználók számára. Az NLL által kifejlesztett és fenntartott adatbázis célja a kulturális örökségi intézmények közötti, terminológiai kérdésekkel kapcsolatos együttműködés előmozdítása. Az adatbázis létrehozásában együttműködő partnerek a LAS Terminológiai Bizottsága, a Lett Nemzeti Levéltár, a Lett Egyetem, az NLL, valamint számos múzeum voltak. Ez a forrás a könyvtári ágazatból és a kapcsolódó területekről származó kifejezéseket és azok magyarázatait tartalmazza lett nyelven, a kifejezések angol megfelelőivel, továbbá ahol lehetséges, németül és oroszul is. A kifejezések kiválasztásakor különböző ágazati jogszabályokat használtak fel, beleértve az adaptált nemzetközi szabványokat, a szakirodalmat, valamint a gyakorlatban jelenleg szükséges kifejezések jegyzékeit. Az adatbázisban a kifejezések különböző státuszokat kapnak – jóváhagyott, módosított, ideiglenes és elavult –, továbbá a hatályon kívül helyezett szabványokból és jogszabályokból származó, kutatási célokból megőrzött kifejezések is szerepelnek. A szükséges kifejezések gyorsabb megszerzése érdekében az adatbázis 2 Elérhető: http://termini.lnb.lv. 8 5Terminológia | 2021 | 28 porary status. A terminológiai adatbázist könnyen also includes terms that have not yet been approved, granting them temhasználhatónak értékelték, mivel magyarázatokat ad a terminusokhoz és azok forrásaihoz. 2017 őszén a LAS Információs és Dokumentációs Terminológiai Albizottsága az NLL Könyvtárfejlesztési Központjával és Bibliográfiai Intézetével együtt, valamint a LAS Terminológiai ogy Konferenciájának bevonásával „A kulturális örökség adatainak Commission, renewed the tradition of organising conferences dedicated to library and related sector terminology. The theme of the 2021 Terminolinteroperabilitása In2018 végén a Tilde technológiai vállalat által az Állami stitutions in the Digital Space: Terminological Aspect”, to which experts from estonia, Lithuania, Finland and Germany have also been invited. Nyelvi Központtal, a Lett Nyelvi Ügynökséggel és a LAS-szal együttműködésben kifejlesztett lett nemzeti terminológiai portál3 nyilvánosan elérhetővé vált. A terminológiai portál több mint 96 terminusgyűjteményből biztosít hozzáférést több nyelven elérhető információkhoz. A lett nemzeti terminológiai portál az AkadTerm adatbázis adatait is tartalmazza, így az NLL által létrehozott Könyvtári, Levéltári és Múzeumi Terminusok Adatbázisának terminusait is. A nemzeti könyvtári terminológia kiegészítésének egyik forrása szintén a szakmai szabványosításhoz kapcsolódik – a nemzetközi szabványoknak a lett könyvtárak igényeihez való igazítása és nemzeti szabványok kidolgozása révén. Minden új, működő szabvány bevezetése gazdagítja a könyvtári ágazat terminológiáját. Az angol vált a nemzetközileg használt idegen szavak fő forrásává, miközben a korábban rákényszerített orosz nyelv kezdett a feledés homályába merülni. A maguk részéről a szabványos kifejezések magyarázatait nagymértékben módosították és az adott szabvány működési területéhez igazították. AZ ERŐFORRÁS-LEÍRÁS ÉS -HOZZÁFÉRÉS (RDA) SZABVÁNY BEVEZETÉSE A LETT KÖNYVTÁRI RENDSZER ADATELŐÁLLÍTÁSÁBA A könyvtárakban az adatok létrehozása folyamatos folyamat; formájuknak és tartalmuknak mindig meg kell felelniük a nemzetközileg elismert szabványoknak, amelyek maguk is folyamatosan fejlődnek (Gold3 Elérhető: https://termini.gov.lv. 8 6 Maira Kreislere A könyvtári ágazat terminológiájának fejlődése Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms Lettországban és berga et al. 2014: 3–4). E feltétel teljesítése biztosítja, hogy egy intézmény által létrehozott adatok univerzálisan újrafelhasználhatók legyenek, és beilleszthetők legyenek a globális tudáshálózatba. Az NLL a lett könyvtárak adat-előállításának, valamint az adatstandardok fejlesztése biztosításának módszertani központjaként működik. Az NLL Bibliográfiai Intézet adatszakértői és adat-előállítási szakemberei aktívan nyomon követik az adatokkal kapcsolatos innovációkat, értékelik és előmozdítják az új nemzetközi metaadatmodelleket és szabványokat, valamint döntéseket hoznak azok bevezetéséről. Emellett magas színvonalú és hiteles adatokat hoznak létre, megtakarítva ezáltal más könyvtárak erőforrásait, így optimalizálják működésüket és javítják az adatok általános minőségét. Az új adat-tartalomformátumok elterjedése és a közzétett elektronikus források számának növekedése hozzájárult ahhoz, hogy a források katalogizálására vonatkozó szabályokat a 21. századi információáramlás követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Az RDA-szabvány adatelemek, irányelvek és utasítások együttesét tartalmazza, amely a világ más információs közösségeihez, például a múzeumokhoz és a levéltárakhoz is adaptálható. 2013-ban, egy strukturális változást követően, az NLL Bibliográfiai Intézete létrehozta az Adatés Tudásmenedzsment Osztályt, amelyen belül megalakult az RDA bevezetésével foglalkozó szakértői csoport. Az RDA bevezetésével foglalkozó csoport fő céljait és előfeltételeit a következőképpen határozták meg: · a digitális erőforrások magasabb színvonalú kezelése és az adatok web felé való nyitottsága; · a lett könyvtárak által létrehozott adatok bekapcsolása a nemzetközi adatforgalomba, valamint az adatok újrafelhasználhatóságának biztosítása; · az AACR24 alkalmazása az adat-előállításban 2000 óta megkönnyítette az RDA-szabvány bevezetését az NLL és a tudományos könyvtárak által létrehozott közös katalógusadatok előállításában. A finanszírozás hiánya miatt úgy döntöttek, hogy nem fordítják le a teljes RDA-dokumentumot, hanem csak bizonyos részeket (az RDA-referenciát, a bevezetést, az RDA alapvető elemeinek jegyzékét; az AACR2 és az RDA összehasonlító táblázatait stb.) (Goldberga et al. 2014: 3–4). Az egyik befolyásoló tényező az volt, hogy a részleges fordítás nem teszi szükségessé a licencdíj megfizetését, és ez jelentősen csökkenti a fejlesztési és karbantartási követelményeket. 4 AACR2 – Anglo-American Cataloguing Rules, második kiadás, 2005-ben frissített változat. 8 7Terminologija | 2021 | 28 RDA STANDARD TRANSLATION RULeS ÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALAT Az RDA fejlesztői által kitűzött célok egyike az volt, hogy biztosítsák a szabvány használhatóságát az idegen nyelvű közösségekben. Az RDA szabvány is english, and in order for these materials to be used in other languagnyelvét illetően az országoknak kellett dönteniük a fordításról. Az RDA szerzői jogainak birtokosai fordítási megállapodásokat kötöttek más szervezetekkel/partnerekkel (például kiadókkal, nemzeti könyvtárakkal vagy könyvtári szervezetekkel) a magas színvonalú RDA-fordítások biztosítása érdekében. Kidolgozták az RDA fordítási politikáját, amely meghatározza a fordítási lehetőségeket és követelményeket. Az első nemzetköziesítési kezdeményezések már 2013-ban megkezdődtek, amikor az RDA első francia és német nyelvű fordításai megjelentek az RDA Toolkit5 használatával. Az RDA fordításával és feltételeivel kapcsolatos további információk az RDA Registry6-ben is elérhetők. Ez az entitás7, az elemek és a kapcsolati jelölők szemantikus webes reprezentációit tartalmazza az RDA Steering Committee (RSC)8 által jóváhagyott azonosítók formájában. Az RDA fordításának különböző megközelítései állnak rendelkezésre: · teljes fordítás, beleértve az RDA Toolkitet is; · részleges fordítás, amely a tanulási folyamatban használható (nem tartalmazza az RDA Toolkitet, és helyileg használható); · részleges fordítás – RDA Reference – online használható, az RDA Registryben fordítási nyelvi felülettel érhető el. Az RDA fordítási projektje egyedülálló, ugyanakkor rugalmas és nyitott a különböző felhasználási feltételekre. Az RDA teljes körű lefordításához megfelelő pénzügyi forrásokra és olyan szakemberekre (fordítókra, szerkesztőkre) van szükség, akik ismerik az adat-előállítási szabványokat és adatmodelleket, gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek azok alkalmazásában, valamint nagyon jól tudnak angolul. Az első RDA-fordítások óta vizsgálják az RDA bevezetési folyamatait és a több európai országban fennálló helyzeteket. Az RDA in Europe: Implementations and Perceptions (Ducheva, Pennington 2017) című műben a szerzők 12 európai ország adat-előállító közösségeit vizsgálják (mind a 5 Elérhető itt: https://rdatoolkit.org. 6 Elérhető itt: https://www.rdaregistry.info. 7 entitás – az emberi diskurzus univerzumában előforduló fizikai vagy fogalmi dolog absztrakt osztálya (RDA). 8 Elérhető itt: http://www.rda-rsc.org. 8 8 Maira Kreislere A könyvtári ágazat terminológiájának fejlődése Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms Lettországban és angolul, illetve nem angolul beszélő), amelyeket bevontak a felmérésbe. Megállapították, hogy az RDA iránti érdeklődés és annak európai bevezetése gyorsan növekedett az eURIG (European RDA Interest Group)9 2013-ban (Svéd Nemzeti Könyvtár, Stockholm) és 2016-ban (NLL, Riga) tartott találkozói után. A tanulmány összefoglalója több okot is megjelölt arra, hogy miért elégtelen az RDA bevezetésével kapcsolatos tevékenység, valamint hogy milyen problémákkal szembesülnek a nem angolul beszélő európai országok. Az RDA bevezetését akadályozó egyik fő ok a magas költsége. Több ország, például Svédország, Lettország és Izland úgy döntött, hogy részlegesen lefordítja az RDA-t, és az RDA-szabványon alapuló nemzeti irányelveket dolgoz ki. Norvégia és Spanyolország a teljes fordítást az RDA sikeres bevezetésének előfeltételének tekintette, mivel az adatalkotóknak képesnek kell lenniük arra, hogy ezzel a szabvánnyal anyanyelvükön dolgozzanak. A szerzők (Ducheva, Pennington 2017) cikkükben szintén megemlítették az NLL tapasztalatait. AZ RDA SZÓTÁRI KIFEJEZÉSEINEK, ELEMTULAJDONSÁGAINAK ÉS ENTITÁSKAPCSOLATAINAK FORDÍTÁSA A fordítás egyedülálló pszichológiai folyamat, mivel minden fordítás jelentőséggel bír egy nemzet kultúrájában, valamint az emberi tudatban és tudatalattiban foglalt megnyilvánulások szempontjából. A fordítás gyorsabban és egyszerűbben megvalósítható a lett nyelvbe különböző ágazatokból beépült idegen szavak használatával. Ha a kölcsönzendő szó nemzetközi, az előnyökkel jár, és könnyebben felismerhető. azonban az idegen szavak nagy száma érthetetlenné teszi a szövegeket, mivel a lényeges tartalmat nem érzékelik pontosan. A lett nyelv fejlődésének az egyre növekvő befolyással járó tendenciája az, hogy az idegen szavak fokozatosan kiszorítják a lett szavakat a mindennapi használatból. A probléma az, hogy ezeknek az idegen szavaknak nincsenek megfelelő lett kifejezései, vagy legalábbis nincsenek könnyen alkalmazható lett kifejezések. Az RDA-szójegyzék fontos szerepet fog betölteni a mindennapi of Latvian library specialists, because without a unified terminology and understanding of concepts, the implementation of RDA is impossible. In munkában; ahhoz, hogy egy konkrét RDA-kifejezést helyesen lehessen reprodukálni lett nyelven, jelentését pontosan meg kell határozni az RDA-adatmodell kontextusában, és azt is meg kell érteni, hogyan használják a kifejezést angolul. 9 Elérhető: http://www.rda-rsc.org/europe. 9 5Terminológia | 2021 | 28 Table 1. Comparison of key entities relevant to the unified cultural heritage management and dissemination platform in sector conceptual models LRM, RiC CM12 and CIDOC CRM13, also EDM14 (Rekomendācijas… 2021: 32) entitástípus LRM(2017)/ RDA (2020) Könyvtárak (RiC CM) ric-cm-0.2 Levéltárak CIDOC CRM CRM_v.7 Múzeumok Kulturális örökség (europeana) EDM v5.2.8 Ügynök LRM-e6 Szereplő edm:Agent rdac:C10002 Ügynök/RiC-e07 Ügynök e39 Ügynök/LRM-e7 Személy Per-RiC-e08 son/rdac:C10004 Személy e21 Személy edm:Ügynök Ügynök/LRM-- Intézményi e8 ügynök/rardac:C10005 Collec-RiC-e11 te Testület Testület e74 Csoport edm:Ügynök Ügynök/LRM-e8 Családi Collec-RiC-e10 ügynök/ rdac:C10008 Család e74 Csoport edm:Ügynök Ügynök/LRM-e8 Csoportos Collec-RiC-e09 ügynök/ rdac:C10011 Csoport e74 Csoport edm:Ügynök Hely LRM-e10 Hely/RiC-e22 rdac:C10009 Hely e53 Hely edm:Place Időtartam LRM-e11 span/Span rdac:C10010 esemény e5 esemény Idő-RiC-e18 Dátum e52 esemény A RiC-e14 Időedm:TimeSpan alosztálya edm:event LRM-e1 Res/ rdac:C10012 mű LRM-e2 nformardac:Cmű/RiC-e02 10001 RiC-A28 Név Rekord e89 Erőforrás + Javasoltedm:Itális Objektum cióErőforrás A felhasználók új, intuitív keresési szokásainak és igényeinek (megtalálás, azonosítás, kiválasztás, megszerzés, feltárás, azaz az erőforrások egymással való kapcsolatai és kontextusai révén történő felfedezése) támogatását a könyvtári adatok és azok hierarchiája területén olyan konceptuális modellek határozzák meg, mint az IFLA FRBR (weMI (mű, kifejezés, 12 Elérhető: https://www.ica.org/sites/default/files/ric-cm-0.2_preview.pdf. 13 Elérhető itt: http://www.cidoc-crm.org. 14 Elérhető itt: https://pro.europeana.eu/page/edm-documentation. 9 6 Maira Kreislere A könyvtári ágazat terminológiájának fejlődése Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms Lettországban és a megjelenési forma, Tétel hierarchia, 1998) és az IFLA LRM (beleértve a weMI-t, 2017). Az LRM-modell magas szintű konceptuális modell, amely magasabb fokú általánosítással rendelkezik, mint a korábbi IFLA-adatmodellek. Az LRM entitáskapcsolat modell (Rekomendācijas… 2021: 23). Az LRM általában a teljes bibliográfiai univerzumot modellezi – szövegeket, hangokat, képeket és moving images, sheet music, spoken words, objects, data sets, computer programs, transmedia. It does not directly model processes (museums) tevékenységeket (archívumokat). Az LRM gyakorlati megvalósítása az el és azok by introducing RDA regulations in the creation of Latvian library data, which are based on the categories defined in the LRM conceptual modhierarchiájában történik (Rekomendācijas… 2021: 26). A múzeumok területén a kulcsfogalmakat a CIDOC-CRM koncepcionális modell – a kulturális örökség területén az információcserét szolgáló ontológia (ISO 21127, 2006; frissítve 2014-ben; továbbra is fejlesztés alatt) – határozza meg, amelyet összehangoltak a könyvtárak LRM koncepcionális modelljével (Rekomendācijas… 2021: 26). A levéltárak RiC CM koncepcionális adatmodellje négy, a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) által kidolgozott szabvány kulcsfogalmait hangolja össze és integrálja: General International Standard Archival Description (ISAD (G)); International Standard Archival Authority Records Corporate Bodies, Persons, and Families (ISAAR (CPF)); International Standard Description of Functions (ISDF); International Standard Description of Institutions with Archival holdings (ISDIAh), valamint az ISO Records management standard ISO 2308111 szabványa (Rekomendācijas… 2021: 21). Az europeana létrehozásában részt vevő könyvtárak, levéltárak és múzeumok – több mint 60 résztvevő, beleértve Lett memóriainstitúziók. Minden Europeana digitális objektumot az eDM (Europeana Data Model) szerinti metaadat kísér, amely objektumorientált adatmodell. Az adatmodell biztosítja valamennyi tagintézmény adatainak interoperabilitását. Az eDM elválasztja a kulturális örökségi objektumot annak digitális reprezentációjától, hogy a megfelelő metaadatértékek ennek megfelelően legyenek összekapcsolva. Az eDM biztosítja a különböző modellekből származó adatok kompatibilitását és az egyes területek sajátos követelményeinek való megfelelést, továbbá megakadályozza az adatvesztést, miközben fenntartja az adatok minőségét és az eredeti adatokkal való együttélést (Rekomendācijas… 2021: 37–38) ties “Person, Group, Institution, Family”. In all three standards, an entity Mindezekben a szabványokban az „Agent” entitás a személynek vagy csoportnak a mű, kifejezés, megtestesülés vagy példány tartalmának, formájának, illetve előadásának létrehozásáért fennálló felelősségét jelölő entitás szuperosztálya. 9 7Terminologija | 2021 | 28 A múzeumi CIDOC CRM szabványban használt „Actor” megkülönböztetett terminus lényegében ugyanarra az „Agent” entitásszuperosztályra utal, mint a könyvtári és levéltári szabványokban. E szabványok abban különböznek, hogy milyen részletességgel írják le a saját adatmodelljükben az információ strukturálásában részt vevő entitásosztályokat. Például az RDA-szabványban a „Kollektív ágens” entitás az „Intézmény, Csoport és Család” entitások szuperosztálya. Ezzel szemben a weMI (work, expression, Manifestation, Item) hierarchikus felosztása a könyvtári adatszabványokban csak az RDA-LRM szabványra jellemző, azonban más kulturálisörökség-intézményi szabványok terminusai módosíthatók annak való megfelelés érdekében. KÖVETKEZTETÉSEK Az RDA-referencia lett nyelvre fordítása összetett és fontos folyamat volt. Az elvégzett munkára visszatekintve, valamint más országok fordítási tapasztalatait megismerve arra a következtetésre juthatunk, hogy: 1) előre nem látott megszakítások történtek a munkafolyamatban, mivel az RDA-kiegészítések és -módosítások több éven át folyamatosan zajlottak, és a vártnál több időt igényeltek; 2) a fordítás nagyfokú szemantikai pontosságot igényel, azaz a logikai és szemantikai kapcsolatok fenntartását a kulcsfogalmak között a különböző szókészletekben; 3) a fordítói munkacsoportnak készségekkel és ismeretekkel kell rendelkeznie a tartalom valamennyi típusához és formátumához tartozó erőforrások katalogizálásában, továbbá folyékonyan kell beszélnie angolul és lettül; 4) a fordítási munka megkezdése előtt el kell különíteni a gyakori kifejezéseket vagy általános terminusokat, és létre kell hozni a szavak és kifejezések jegyzékét. Ezt kell először lefordítani, mivel ez megkönnyíti a további munkát; 5) figyelmet kell fordítani azokra a terminusokra, amelyeknek nincs pontos megfelelőjük lett nyelven. Számos terminus elveszíti jelentését lett nyelven, amikor közvetlenül angolból fordítják. A fordítás megköveteli a logikai és szemantikai kapcsolatok megőrzését. Az RDA Reference fordításának eredménye csaknem 5000 frissített és teljesen új lett terminus, amelyek hasznosak a kulturális örökséggel which is a step forward not only in the development of the Latvian lanfoglalkozó intézmények számára, guage, de mivel a nemzetközi RDA Registry részeként szerepelnek, a terminusokat nemzetközileg is használni fogják. 9 8 Maira Kreislere A könyvtári ágazat terminológiájának fejlődése Lettországban és Inta Virbule Problems and Solutions for Translating RDA Standard Terms REFERENCES Behrens Renate 2019: RDA – Chances and Perspectives. The European Region. Available at: file:///C:/Teksti/ RDA_materiali/projektam_raksts_RDA_2020/eDA_europe_eURIG%20presentation%20for%20colloquium.pdf [accessed 2021-07-06]. Ducheva Dilyana, Pennington Diane 2017: RDA in europe: Implementations and perceptions. – Journal of Librarianship and Information Science. Available at: https://doi.org/10.1177/0961000617709060 [accessed 2021-07-06]. Dunsire Gordon 2019: The IFLA Library Reference Model and RDA, Santiago de Chile, 21 October, 2019. Available at: https://slideplayer.com/slide/17727598/ [accessed 2021-07-06]. eURIG Annual Meeting 2020: Community reports 2020. Available at: http://www.rda-rsc.org/sites/all/files/ RDA%20in%20europe%20May%202020_0.pdf [accessed 2021-07-06]. Goldberga Anira, Kreislere Maira, Sauka Jogita, Stūrmane Aiva, Virbule Inta 2014: RDA: From Strategy to experiments and Implementation in Latvia (Including an Overview of the Situation in the Baltic States). – Journal of Library Metadata 14(3–4), 205–221. Rekomendācijas Atsauču datu semantiskās sadarbspējas veicināšanai starp Latvijas kultūras mantojuma institūcijām = Recommendations for promoting the semantic interoperability of Reference Data between Latvian cultural heritage institutions, izstrādes darba grupa: Mārīte Apenīte, Uldis Bojārs, Anita Goldberga, Maira Kreislere, Anita Rašmane, Jogita Sauka; LNB Bibliogrāfijas institūts, Rīga: LNB Bibliogrāfijas institūts, 2021. 1 tiešsaistes resurss (72 lp.): ilustrācijas, tabulas; 1,96 MB. ISBN 9789934610004 (PDF). Available at: https://doi.org/10.52197/IBIV6839 [accessed 2021-07-20]. Seppälä Marja-Liisa 2016: RDA in Finland. Available at: https://dom.lndb.lv/data/obj/file/304137.pdf [accessed 2021-07-06]. Sporāne Baiba 2010: Nacionālā identitāte un atmiņas institūcijas. Available at: http://identitate.lnb.lv/wp-content/uploads/2010/12/working-papers_sporane.pdf [accessed 2021-07-06]. Translation Policy for RDA and RDA Toolkit. Available at: https://www.rdatoolkit.org/sites/default/files/ translation_policy_for_rda_current.pdf [accessed 2021-07-06]. LATvIjOS bIbLIOTEKų SEKTORIAuS TERMINOLOgIjOS RAIDA IR RDA STANDARTO TERMINų vERTIMO pRObLEMOS IR SpRENDIMAI Santrauka Nacionalinės terminologijos vaidmuo auga visose srityse, tačiau per pastaruosius dešimtmečius didžiuliai pokyčiai įvyko būtent bibliotekų ir informacijos sektoriuose. Terminų identifikavimas ar naujovių diegimas ne visada buvo sėkmingas. Latvijos mokslų akademijos (LMA) Terminologijos komisijos įsteigimas 1946 m. buvo pagrindinis įvykis nacionalinės terminologijos vystymo srityje. Įsteigus LMA Terminologijos komisiją, prasidėjo ir bibliotekų sektoriaus terminologijos kūrimo procesas. 2000 m. buvo įsteigta Latvijos mokslų akademijos Terminologijos komisijos Bibliotekininkystės, bibliografijos, knygotyros ir informatikos terminologijos pakomisė, o 2011 m. Terminologijos komisija buvo išplėsta įsteigiant Informacijos ir dokumentų terminologijos pakomisę, kuri taip pat apėmė archyvistikos specialistus. 2018 m. pabaigoje prasidėjo Latvijos nacionalinės terminologijos svetainės kūrimo darbas, kurį atliko technologijų bendrovė „Tildė“ kartu su Valstybinės kalbos centru, Latvių kalbos agentūra ir LMA. Išteklių aprašymas ir prieiga (angl. Resource Description and Access, RDA) – tai naujas standartas, skirtas bibliotekoms ir kitoms kultūros organizacijoms, tokioms kaip muziejai ir archyvai. RDA standarto diegimas kuriant duomenis Latvijos bibliotekų sistemoje taip pat svarbus ir tolimesnei terminologijos plėtrai. Latvijos nacionalinės 9 9Terminologija | 2021 | 28 bibliotekos Bibliografijos instituto duomenų ekspertai ir duomenų kūrimo specialistai aktyviai seka duomenų naujoves, vertina ir skatina naudoti naujus tarptautinius metaduomenų modelius ir standartus bei sprendžia dėl jų diegimo. RDA standartas – tai duomenų elementų, gairių ir instrukcijų rinkinys, kurį galima pritaikyti ir kitose informacinėse bendruomenėse visame pasaulyje, tokiose kaip muziejai ir archyvai. Vertimas yra ypatingas psichologinis procesas, nes kiekvienas vertimas atskleidžia tautos kultūros, žmonių sąmonės ir pasąmonės apraiškas. RDA nuorodų (angl. Reference) vertimas į latvių kalbą buvo sudėtingas ir svarbus procesas, kurio metu buvo atsižvelgta į jau atliktą darbą ir kitų šalių vertimo patirtį. Vertimas reikalauja didelio semantinio tikslumo, t. y. loginių ir semantinių pagrindinių sąvokų ryšių išlaikymo skirtinguose žodynuose. Az RDA-szabvány összehangolása a kulturálisörökség-intézmények más szabványaival elősegítheti a különböző erőforrástípusok leírásának, az entitások (angl. entities) azonosításának, valamint a közös adatközegben a további terjesztéshez alkalmas metaadatok létrehozásának biztosítását. Beérkezett 2021-07-26 Maira Kreislere The National Library of Latvia Bibliográfiai Intézet Adatés Tudásügyi Osztály Mūkusalas utca 3. Riga, LV-1423, Lettország e-mail [email protected] Inta Virbule The National Library of Latvia Bibliográfiai Intézet Data and Knowledge Department Mūkusalas utca 3. Riga, LV-1423, Lettország e-mail [email protected]