AURELIJA LEONAVIČIENĖ

Kaunasi Műszaki Egyetem

DALIA LIEPUONIŪTĖ

Kaunasi Műszaki Egyetem

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA FŐTANÁCSNOKI INDÍTVÁNYAI FRANCIA NYELVRŐL LITVÁNRA TÖRTÉNŐ FORDÍTÁSÁNAK LEXIKAI ANALITIKUS SZERKEZETEI

KULCSSZAVAK: lexikai analitikus szerkezet, fordítási mód, közigazgatási stílus, a köznyelv normája.

Az elmúlt húsz évben megnőtt az Európai Unió (a továbbiakban: EU) dokumentumainak litván nyelvre fordított mennyisége, felgyorsult a közigazgatási nyelv fejlődése. Az interlingvisztikai hatás következtében a közigazgatási stílusú szövegekben új, olykor a fordítók által indokolatlanul választott nyelvi sajátosságok jelentek meg. Mint ismeretes, a változásokra a lexika reagál a leggyorsabban, és változnak a lexika használatának bizonyos stilisztikai megkülönböztető jegyei is. A lexika használatáról sok hasznos adatot szolgáltat az eredeti és a fordítási szövegek összevetése, különösen az alacsonyabb fokú standardizáltsággal rendelkező közigazgatási litván nyelvi stílus fordított szövegeinek összehasonlítása az e stílusban régi hagyományokkal rendelkező angol vagy francia nyelvű szövegekkel.

Azt, hogy napjaink közigazgatási litván nyelvi stílusában írt fordított szövegek kutatása aktuális, a Litván Köztársaság Seimasának 2008. december 8-án megrendezett „A litván nyelv az Európai Unió terében” című nemzetközi konferenciáján elhangzott gondolatok is jelzik: „Az uniós jogszabályok fordításának gyenge minősége kétségtelenül károsítja a litván közigazgatási és jogi nyelvet. Azokban a dokumentumokban, amelyekbe átültetik az uniós közigazgatási szövegek fordításait, más nyelvek szövegeinek sajátosságai figyelhetők meg: új terminusok, dokumentumok és intézmények elnevezései jelentek meg, megnőtt a nemzetközi szavak száma, más nyelvekből származó, le nem fordított szavak és szókapcsolatok jelentek meg; változik a mondat szerkezete, a mondatok nagyon hosszúak és

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoki indítványai lexikai analitikus szerkezeteinek fordítása franciáról litvánra

95

darabosak; az analitikus angol nyelv hatására megszaporodtak a főnévi szerkezetek.” (Auksoriūtė 2008: 41–49).

Bár a közigazgatási stílus a legszigorúbb, legzártabb és legsablonosabb az összes funkcionális stílus közül, és a legkisebb műfaji differenciáltsággal rendelkezik (Župerka 2001: 95–96), normáinak változásai mégis hatással vannak más funkcionális stílusok, különösen a tudományos stílus nyelvére, sőt általában az egész köznyelvi litván nyelvre is (Vladarskienė 2007: 55–61). Ezért a közigazgatási stílusú fordítások minőségének kérdései és a fordított szövegekben terjedő nyelvi újítások egyre nagyobb figyelmet érdemelnek a nyelvkutatók részéről.

A téma aktualitását figyelembe véve az EU intézményei dokumentum-adatbázisának (EUR-lex) egyik közigazgatási stílusú, jogi alstílushoz tartozó műfaját választottuk vizsgálatra: az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának francia és litván nyelvű indítványait. A vizsgálat tárgyát a francia nyelvre különösen jellemző lexikai analitikus szerkezetek, valamint azok litván nyelvre történő fordítása képezi. E műfaj szövegeinek kiválasztását a stilisztikai szakirodalomban többször megfogalmazott megállapítás indokolta, miszerint „a közigazgatási stílus sajátosságainak, nyelvi jellemzőinek vagy kialakulási tendenciáinak leírásakor leggyakrabban csak a jogi alstílus szövegeire támaszkodnak, mivel ezek felelnek meg leginkább a közigazgatási stílus normáinak” (Bitinėnė 2002: 4). A vizsgálati anyag a 2003–2013-as időszak főtanácsnoki indítványainak 444 oldalából áll (franciául: conclusions), két összehasonlító időszakra osztva: a 2003–2008-as szövegminta 106 171 szót, a 2009–2013-as szövegek pedig 114 870 szót tartalmaznak. Az elemzett dokumentumok teljes szószáma 221 041. A bírósági indítványok mintáinak két időszakra bontása lehetővé teszi a vizsgált közigazgatási szövegek fordításában tíz év alatt bekövetkezett változások megfigyelését és a fordítások minőségében tapasztalható változás megállapítását. A kutatás célja a francia nyelvű főtanácsnoki indítványok lexikai analitikus szerkezeteinek mennyiségi használatát vizsgálni, valamint meghatározni, milyen módon fordítják ezeket litván nyelvre. A következő feladatokat tűztük ki: 1) a francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek elméleti áttekintése, valamint azok megkülönböztetése a grammatikai analitikus szerkezetektől és a szabad szókapcsolatoktól; 2) a lexikai analitikus szerkezetek műfaji használati sajátosságainak feltárása a vizsgált szövegekben, valamint a két vizsgálati időszak használati adatainak összehasonlítása; 3) a lexikai analitikus szerkezetek litván nyelvre történő fordítási módjainak meghatározása és a fordítás minőségének megvitatása. A vizsgált szerkezetek stilisztikai eloszlásának és fordításának elemzése mennyiségi, összehasonlító és fordításelemzési módszerekkel, valamint leíró módszerrel történik. A kutatás a Kaunasi Műszaki Egyetemen, a Litván Tudományos Tanács „A hallgatói tudományos” című projektjében való részvétel keretében valósult meg.

96

KALBOS KULTŪRA | 86

tevékenység ösztönzése” (VP1-3.1-ŠMM-01-V-02-003). A projekt finanszírozása az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 3. prioritása, a „Kutatói készségek fejlesztése” keretében, az Európai Szociális Alap és a Litván Köztársaság állami költségvetésének forrásaiból történik.

A FRANCIA NYELV LEXIKAI ANALITIKUS SZERKEZETEINEK FOGALMA ÉS A VIZSGÁLATI ANYAG MENNYISÉGI ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI

A lexikai analitikus szerkezetek az analitikus angol, francia és más nyelvekre jellemzőek, amelyekben a teljes szerkezet jelentését két vagy több különálló szó fejezi ki, amelyek közül az egyik lexikai, a másik pedig grammatikai jelentéssel bír. A lexikai egységnek ez a formája gyakran áll szemben a szintetikus formával, amely egyetlen szóban fejezi ki mind a lexikai, mind a grammatikai jelentést (Leonavičienė 2009: 24).

A nyelvtudomány a lexikai analitikus szerkezeteket megkülönbözteti a grammatikai analitikus formáktól és a szabad szókapcsolatoktól. A grammatikai analitikus formáktól eltérően (például a francia tu as fait, tu vas dire, il vient de parler stb.), a lexikai analitikus formát egy segédige (franciául: verbe support) és egy főnév (ritkábban melléknév vagy prepozíciós szerkezet) kapcsolata alkotja, amelynek ugyanabban az analitikus nyelvben egyetlen ige felel meg, például: avoir de l’admiration – admirer, donner un ordre – ordonner, donner les définitions – définir, donner l’autorisation – autoriser, faire des recommandations – recommander, faire une demande – demander, prendre en considération – considérer stb. A bemutatott és a vizsgált szövegekben talált egyéb francia lexikai analitikus szerkezeteknek többnyire egyszavas szinonimájuk van, a grammatikai analitikus formáknak azonban általában nincsenek ilyen lexikai szinonimáik.

A lexikai analitikus szerkezeteket valamivel nehezebb elkülöníteni a szabad szókapcsolatoktól és a közigazgatási stílusra jellemző kollokációktól. A szabad szókapcsolatokban és kollokációkban minden alkotóelem megőrzi önálló jelentését, míg Igor Mel’čuk szerint a lexikai analitikus szerkezet az alábbi szükséges feltétel alapján különíthető el: a legfontosabb, alapvető lexémához egy másik szó további flexiós jelentést kapcsol (Mel’čuk 1990: 131–132).

A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek fő szemantikai összetevői főnevek, esetenként melléknevek vagy prepozíciós szerkezetek-

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoki indítványainak lexikai analitikus szerkezetei: fordítás franciáról litvánra

97

A nyelvészek, Martin Riegel, Jean-Christophe Pellat és René Rioul szerint a lexikai analitikus szerkezetekben a főnévnek, melléknévnek gyakran van a nyelvben vele azonos tövű, hasonló jelentésű igéje (faire le résumé d’un livre / résumer un livre), de előfordulnak olyan névszók is, amelyeknek nincs megfelelőjük az igék között (faire le bilan de sa vie ≠ bilaner? sa vie, émettre une hypo-thèse sur la question ≠ hypothéser? sur la question stb.) (Riegel és mtsai. 2006: 232–233). A vizsgált szerkezetek névszói igen különbözőek, a grammatikai információt hordozó segédigék száma azonban korlátozottabb. M. Riegel szerint leggyakrabban az avoir, donner, faire, mettre, porter és más, predikatív viszonyokat kifejező igék szerepelnek segédigeként; ezek a cselekvés kezdetére (Pierre gagne de l’assurance), tartamára (Pierre a de l’assurance / garde (conserve) son assurance) vagy végére (Pierre perd son assurance) utalnak, és stilisztikai megfelelőségük figyelembevételével névszókkal is használhatók (avoir de l’intérêt pour → éprouver, manifester, témoigner, etc. de l’intérêt pour; faire l’examen de → effectuer, procéder à, etc. l’examen de; donner l’ordre de → intimer l’ordre de) (Riegel és mtsai. 2006: 232–233).

A lexikai analitikus szerkezetek az analitikus francia nyelvi rendszer sajátosságai. Ezeket a szerkezeteket M. Riegel, J.-C. Pellat és R. Rioul (2006), I. Mel’cuk (1990) és más nyelvészek tárgyalták; stilisztikai használatuk és litván nyelvre fordításuk kérdéseit Aure­lija Leonavičienė vizsgálta (2009: 23–30; 2010: 135–149), ám mindmáig igen kevés elemzés foglalkozik a francia lexikai analitikus szerkezetek használatával és litván nyelvre fordításuk módjaival nagyobb terjedelmű és reprezentatívabb közigazgatási stílusú szövegekben.

A 444 oldalas francia nyelvű vizsgálati anyag lexikai analitikus szerkezeteinek megoszlását elemezve összesen 705 lexikai analitikus szerkezetet találtunk: tenir / prendre en / rendre compte, prendre en considération, ressortir / résulter des considérations, avoir à la disposition, avoir / énoncer / faire / imposer / fonder l’obligation, poser la/ remettre en/ saisir/ soumettre/ soulever/ déférer question stb. A szövegekben választott szerkezetek a vizsgált szövegek témájához és tartalmához kapcsolódnak. A már ismertetett elméleti megfontolások alapján a vizsgálati anyagból gyűjtött példákat elkülönítettük 1) a grammatikai analitikus alakoktól, 2) az ismétlődő szabad szókapcsolatoktól és 3) a jogi nyelvi kollokációktól. Az első időszak, vagyis a 2003–2008 közötti évek főtanácsnoki indítványaiban 355 lexikai analitikus szerkezetet találtunk; a második időszak, 2009–2013 ugyanezen műfajú szövegeiben 350 lexikai analitikus szerkezet fordult elő. A lexikai analitikus szerkezetek mindkét időszak szövegeiben megfigyelhető, hasonló megoszlása (lásd az 1. táblázatot) e szerkezetek közigazgatási stílusú vizsgált szövegekben való használatának állandóságára utal

98

KALBOS KULTŪRA | 86

szövegekben. A teljes vizsgálati anyag 10 oldalára jutó összesített gyakoriságuk (~6,3 szerkezet) alapján ezek a lexikai egységek a vizsgált közigazgatási stílusú műfaj megkülönböztető jegyének tekinthetők. Az egyes időszakokban használatuk kissé eltér: 2003–2008-ban ~6,14 szerkezet, 2009–2013-ban ~6,5 szerkezet. A második időszakban a lexikai analitikus szerkezetek gyakorisága 10 oldalon mindössze 0,36-tal nagyobb, ezért ez a különbség túl csekély ahhoz, hogy alátámassza a vizsgált műfajú szövegekben történő használatuk növekvő tendenciáját.

1. TÁBLÁZAT. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek mennyiségi megoszlása

Időszak

Oldalak száma

Lexikai analitikus szerkezetek száma

Lexikai analitikus szerkezetek gyakorisága 10 oldalon

2003–2008

218

355

~6,14

2009–2013

226

350

~6,5

2003–2013

444

705

~6,3

A lexikai analitikus szerkezetek használatára vonatkozó kapott mennyiségi adatokat összevethetjük A. Leonavičienė valamivel korábban végzett, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény (jegyzőkönyvek) szövegét vizsgáló kutatásaival (2010: 135–139). A mindössze 31 oldalas szövegben 43 lexikai analitikus szerkezetet talált, vagyis 10 oldalon körülbelül 14-et. A vizsgálati anyag kis terjedelme csupán az elemzett dokumentum lexikai analitikus szerkezeteinek használatát mutatta, és nem tette lehetővé, hogy általánosabb következtetéseket vonjunk le más közigazgatási stílusú műfajokban való gyakoriságukról; ezért e kutatás során úgy döntöttünk, jelentősen bővítjük a vizsgálati anyag mintáját, hogy az objektívebben tükrözze a lexikai analitikus szerkezetek gyakoriságát a vizsgált műfaj szövegeiben.

Ha összevetjük a francia nyelv más funkcionális stílusú szövegeiben, különösen a hasonló terjedelmű szépirodalmi szövegekben található lexikai analitikus szerkezetek használatára vonatkozó vizsgálatokkal (A. Leonavičienė 2009–2010-ben megállapította, hogy négy, összesen 467 oldalas szépirodalmi prózaműben 10 oldalon átlagosan 5,25 lexikai analitikus szerkezet fordul elő, míg a 148 oldalas publicisztikai szövegekben 10 oldalon 5 lexikai analitikus szerkezet (2009: 25; 2010: 139)), megállapíthatjuk, hogy a 444 oldalas, közigazgatási stílusú főtanácsnoki indítványokban 10 oldalon több lexikai analitikus szerkezet fordul elő, vagyis hozzávetőlegesen 6,3. A lexikai analitikus

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo

generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą

99

A konstrukciók nagy száma a francia nyelvű közigazgatási (~6,3), szépirodalmi (~5,25) és publicisztikai (~5) stílusú szövegekben azt támasztja alá, hogy ezek a konstrukciók stilisztikailag nem jelöltek, hanem a francia nyelv általános analitikus rendszerének sajátosságai; közigazgatási stílusú szövegekben való gyakoribb használatuk azonban a vizsgált műfaj nyelvének megkülönböztető jegyévé teszi őket. Ezt az állítást alátámasztja C. Blanche-Benveniste azon gondolata, hogy a szöveg műfaja meghatározza a lexikai és grammatikai eszközök mennyiségi használatát (2000: 55–63), szövegbeli eloszlásukat, és természetesen fordításuk bizonyos módjait is.

A FRANCIA NYELV LEXIKAI ANALITIKUS KONSTRUKCIÓINAK LITVÁN NYELVRE FORDÍTÁSI MÓDJAI

A két vizsgált időszak szövegmintáinak elemzése alapján megállapíthatók az egész évtizedre (2003–2013) jellemző lexikai analitikus konstrukciók fordítási módjai: 1) fordítás litván igével; 2) fordítás főnévi szerkezettel; 3) fordítás főnévvel (lásd a 2. táblázatot); 4) fordítás melléknévvel, illetve melléknévi és igei szókapcsolattal; 5) fordítás határozószóval; valamint 6) a lexikai analitikus konstrukció elhagyása (lásd a 3. táblázatot).

2. TÁBLÁZAT. A francia nyelv lexikai analitikus konstrukcióinak litván nyelvre fordítási leggyakoribb módjai

Időszak | Fordítás igével és annak alakjaival | Fordítás főnévi szerkezettel | Fordítás főnévvel | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | 2003–2008 | 212 | ~59,7 | 125 | ~35,2 | 13 | ~3,7 | 2009–2013 | 213 | ~60,9 | 120 | ~34,3 | 12 | ~3,4 | 2003–2013 | 425 | ~60,2 | 245 | ~34,8 | 25 | ~3,5

A teljes vizsgált időszak kvantitatív elemzésének eredményei alapján a leggyakoribb fordítási módnak az igével, illetve a főnévi szerkezettel történő fordítás tekinthető. A fennmaradó fordítási példák az összes vizsgált példa mindössze 5 százalékát teszik ki.

100

KALBOS KULTŪRA | 86

3. TÁBLÁZAT. A francia nyelv lexikai analitikus konstrukcióinak litván nyelvre fordítási egyéb módjai

Időszak | Fordítás melléknévvel, illetve melléknévi és igei szókapcsolattal | Fordítás határozószóval | A lexikai analitikus konstrukció elhagyása | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | Előfordulások száma | Gyakoriság százalékban | 2003–2008 | 4 | ~1,1 | 1 | ~0,3 | 0 | ~0 | 2009–2013 | 2 | ~0,6 | 1 | ~0,3 | 2 | ~0,6 | 2003–2013 | 6 | ~0,9 | 2 | ~0,3 | 2 | ~0,3

Amint említettük, leggyakrabban igével fordítanak: az első időszak (2003–2008) szövegeiben 355 lexikai analitikus konstrukció közül 212-t fordítottak igével (~59,7 százalék az összes vizsgált példa arányában), a második időszakban (2009–2013) pedig a 350 konstrukcióból 213-at fordítottak igével (~60,9 százalék az összes vizsgált példa arányában). A teljes vizsgált évtizedben (2003–2013) a főtanácsnoki indítványok lexikai analitikus konstrukcióinak igével és annak alakjaival történő fordítása a vizsgált anyag példáinak ~60,2 százalékát teszi ki. A fordítók ezt a fordítási módot a francia nyelv lexikai analitikus konstrukcióinak szemantikája, vagyis az általuk gyakran kifejezett cselekvés miatt választották, valamint figyelembe vették a litván nyelv igei, flektáló természetét is:

(1) Ezért igenlő választ kellene adnunk a második kérdésre. (C-349/01)

Az üzemi tanács véleménye szerint ezért a második kérdésre igenlő választ kell adni. (C-349/01)

(2) <...> egyetlen munkavállalót se érhessen hátrány amiatt, hogy nem hajlandó beleegyezését adni az ilyen munka elvégzéséhez. (C-397/01 à C-403/01)

<...> a munkavállalót a munkáltató intézkedései miatt nem éri semmilyen hátrány amiatt, hogy nem kíván beleegyezni ilyen munka végzésébe. (C-397/01-től C-403/01-ig)

(3) A luxemburgi közigazgatási bíróságnak kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a jövedelemadóra vonatkozó nemzeti jog egyik rendelkezése összeegyeztethető-e a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályokkal. (C-242/03)

A luxemburgi közigazgatási bíróság kétségbe vonja, hogy a jövedelemadóra vonatkozó nemzeti jog egyik rendelkezése megfelel-e a tőke szabad mozgására vonatkozó szabályoknak. (C-242/03)

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoki indítványainak lexikai analitikus szerkezetei francia nyelvről litván nyelvre fordítva

101

Íme további példák erre a fordítási módra:

apporter les preuves – bizonyítani; donner des indications – jelezni; effectuer un travail – dolgozni; exercer le contrôle – ellenőrizni; faire mention – megemlíteni; faire suite – folytatni; faire usage – használni, alkalmazni; fournir les informations – tájékoztatni; fournir des explication – megmagyarázni; mettre fin – befejezni; prendre une décision – dönteni; prendre part – részt venni, közreműködni stb.

A francia nyelv lexikai analitikus szerkezetei nem mindig cselekvést jelölnek; az objektum vagy az eredmény hangsúlyozására is szolgálhatnak. Ezek a jelentések a közigazgatási nyelvre jellemzőek, amelyben „nem a cselekvéseket, hanem azok eredményeit kell kifejteni, fogalmakat és meghatározott terminusokat kell használni” (Kniūkšta 2005: 60). Ezért a fordítók a fordítandó szerkezetek jelentésbeli sajátosságait figyelembe véve a példák mintegy 34,8 százalékát magyar nyelvi főnévi szerkezetekkel fordították:

(4) La requérante au principal, la défenderesse au principal, les gouvernements autrichien, espagnol, italien et du Royaume-Uni ainsi que la Commission européenne ont présenté des observations écrites dans cette affaire. (C-523/10) Pastabas raštu pateikė pagrindinės bylos ieškovė ir atsakovė, Austrijos, Ispanijos, Jungtinės Karalystės ir Italijos vyriausybės bei Komisija. (C-523/10)

(5) A 2011. október 27-én továbbított levélben a Bíróság kérdést tett fel írásbeli megválaszolásra a tárgyalás előtt, a következőképpen [...] (C-522/10) A Bíróság a 2011. október 27-én elküldött levélben a következő kérdést tette fel, amelyre a tárgyalás előtt írásban kellett válaszolni [...]. (C-522/10)

Azok a főnévi szerkezetek, amelyek jelentése eltér a megfelelő igékétől, szükségesek a nyelv számára. Pranas Kniūkšta szerint „a főnevek jelentéséből fakadó jelentéskülönbségek az egyik legfontosabb okai annak, hogy a főnévi szerkezetek meghonosodnak és elterjednek” (2005: 69). Még ha a fordításban a főnévi szerkezet igével is helyettesíthető, jelentésük nem mindig esik egybe. Ezért megállapítható, hogy „a főnévi kifejezési formák objektív okokból terjednek, és bizonyos esetekben elkerülhetetlenül meghonosodnak” (Kniūkšta 2005: 60).

A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a lexikai analitikus szerkezetek főnévi szerkezetekkel való fordítására vonatkozó példák aránya a vizsgált időszakokban hasonló: a főtanácsnoki indítványok 2003–2008 közötti fordításaiban 125 alkalommal választottak főnévi szerkezetet (ez az adott időszak összes példájának mintegy 35,2 százaléka), 2009–2013 között pedig 120 alkalommal (a példák mintegy 34,3 százalékában). Leggyakrabban

102

KALBOS KULTŪRA | 86

a teljes vizsgált korpusz (2003–2013) fordításaiban a következő szerkezetek fordultak elő: joggal rendelkezik (az összes főnévi szerkezet 7,3 százaléka), rendelkezésére áll (4,5 százalék), kérdést vet fel / tesz fel (4 százalék), auditot végez (3,7 százalék), jogot biztosít (3,7 százalék), határozatot hoz (3,3 százalék), észrevételt tesz (2,8 százalék), hatást gyakorol (2,8 százalék), hatást fejt ki (2,4 százalék), hivatkozást tesz (1,6 százalék), kérelmet nyújt be (1,6 százalék), lehetőséget biztosít (1,6 százalék), panaszt nyújt be (1,2 százalék) stb. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy az egyes szerkezetek kiválasztását és használatuk gyakoriságát a vizsgált szövegek témája és tartalma határozta meg. E tényezőket figyelembe véve a fordítók a fordított francia szerkezet pontos szótári megfelelőjét választották (4., 5. példa), vagy az adott kontextusban megfelelőbb és a vizsgált műfaj szövegeire jellemzőbb magyar főnévi szerkezetet, amely a közigazgatási nyelv szókészletének sajátosságait tükrözi:

(6) A 48. cikk úgy rendelkezik, hogy „[a] jelen cím alkalmazásában e megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza a feleket abban, hogy alkalmazzák a természetes személyek beutazására és tartózkodására, foglalkoztatására, munkafeltételeire, letelepedésére, valamint szolgáltatásnyújtására vonatkozó törvényeiket és szabályozásaikat [...]”.

A 48. cikk szerint „e cím alkalmazásában a Megállapodás egyetlen rendelkezése sem gátolja a Feleket abban, hogy alkalmazzák a természetes személyek beutazását és tartózkodását, a munkát, a munkafeltételeket, a letelepedést és a szolgáltatásnyújtást szabályozó törvényeiket és szabályaikat [...]”.

(7) Pontosabban, a 883/2004 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a határ menti munkavállaló „rendelkezésére bocsátja” magát „a munkaügyi szolgálat lakóhelye szerinti tagállamának rendelkezésére” [...]. (C-443/11)

Pontosabban, a 883/2004 rendelet 65. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a határ menti munkavállalónak a „lakóhelye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére kell állnia”. [...]. (C-443/11)

A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek magyar nyelvi főnévi szerkezetekkel való fordítása növeli a főnevek arányát a vizsgált műfaj szövegeiben, és a közigazgatási nyelv egyik sajátosságát tükrözi: a főnevek más szófajokkal szembeni gyakori túlsúlyát. A vizsgált főtanácsnoki indítványok (444 oldal) lexikai analitikus szerkezeteinek főnévi szerkezetekkel való fordítására vonatkozó adatok (mintegy 34,8 százalék) összevethetők a hasonló terjedelmű (467 oldalas) francia szépirodalmi szövegek magyarra fordításáról szóló kutatások eredményeivel (Leonavičienė 2009: 26–29; 2010: 140–149). Az utóbbi kutatások azt állapították meg, hogy a vizsgált szépirodalmi szövegek lexikai analitikus szerkezeteinek mintegy 74 százalékát magyar igével, és mindössze mintegy 23 százalékát főnévi szerkezettel fordították. Hasonló eredmények születtek kisebb terjedelmű (148 oldalas) pub-

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoki indítványai lexikai analitikus szerkezeteinek fordítása franciáról litvánra

103

… Roberto Schumann „Európáért” című, publicisztikai stílusú szövegében: az összes lexikai analitikus szerkezet 74%-át igei, 26%-át pedig főnévi szerkezettel fordították franciáról litvánra. A hasonló terjedelmű szépirodalmi (467 oldalas) és közigazgatási stílusú bírósági főtanácsnoki indítványok (444 oldalas) francia–litván fordításának kutatási eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy a közigazgatási stílusú szövegek fordításakor 12%-kal gyakrabban választanak főnévi szerkezeteket, növelve ezzel az informativitást és statikusságot meghatározó főnevek arányát.

A francia nyelvű főtanácsnoki indítványok lexikai analitikus szerkezeteinek litván főnévi szerkezetekkel történő fordítását vizsgálva 15 olyan példát találtak, amelyek figyelmen kívül hagyják a köznyelvi litván nyelv normáit, és a szó szerinti kifejezésmódot másolják:

(8) Ezenkívül, a 13. cikk (9), az EK 57. cikke (2) bekezdésének c) pontja és az EK 66. cikke (10), illetve az EK 141. cikke (11) alapján elfogadott más irányelvektől eltérően, ez az irányelv nem tesz említést a díjazási feltételekről. (C-307/05)

Ezenkívül, az EK 13. cikke, az EK 57. cikke (2) bekezdésének c) pontja, az EK 66. cikke (10) és az EK 141. cikke (11) alapján elfogadott más irányelvektől eltérően, ez az irányelv nem tesz említést a díjazási feltételekről. (C-307/05) (= nem utal a díjazási feltételekre)

(9) À la suite de cet examen, le tribunal pourra décider s’il se trouve ou pas devant les moyens nécessaires pour a priori porter effectivement atteinte à une marque dans un autre État membre au moyen d’Internet. (C-523/10)

Ezen értékelés végén a bíróság eldönti, hogy rendelkezésre állnak-e azok a szükséges eszközök, amelyekkel előzetesen, az internet igénybevételével ténylegesen megsérthetők a másik tagállamban fennálló védjegyjogok. (C523/10) (= ténylegesen megsérteni a másik tagállamban fennálló védjegyjogokat)

(10) Elemzésünket a harmadik elemmel kívánjuk kezdeni, mivel ez az elem a nemzeti jogrendben akadályozhatja a határozat végrehajtását, mivel jogilag lehetetlenné teszi az Olympic Airways által e határozat elfogadásakor még birtokolt eszközökhöz nyújtott támogatás visszatéríttetését. (C-415/03)

Javaslom, hogy az elemzést a harmadik kérdéssel kezdjük, mivel a nemzeti jogrendszerben ez akadályozhatja a határozat végrehajtását, és ezáltal jogilag lehetetlenné válna az Olympic Airways által a határozat elfogadásakor még birtokolt eszközökhöz nyújtott állami támogatás visszatérítése. (C-415/03) (= akadályozni a határozat végrehajtását, és ezáltal lehetetlenné válna...)

(11) La partie reportée du congé minimal de l’année antérieure ne ferait en effet plus partie du congé annuel minimal. (C-124/05)

Valójában az előző évből átvitt minimális szabadság egy része nem válik a minimális éves szabadság szerves részévé. (C-124/05) (= nem tartozik bele a minimális éves szabadságba...)

104

KALBOS KULTŪRA | 86

Ezek a francia nyelvű lexikai analitikus szerkezetek cselekvést, nem pedig a cselekvés eredményét vagy tárgyát jelölik, ezért nem kellene őket olyan litván főnévi szerkezetekkel fordítani, amelyek jelentése teljesen megegyezik az igék jelentésével, mivel P. Kniūkšta véleménye szerint ezekre a nyelvnek nincs szüksége, ezért a közigazgatási nyelvben sem indokolt a használatuk (Kniūkšta 2005: 70). A főtanácsnoki indítványok fordításakor a fordítóknak alaposan meg kellett vizsgálniuk a fordítandó egység szemantikai tartalmát, a litván nyelvben rendelkezésre álló kifejezési lehetőségeit, majd a közigazgatási nyelvre jellemző lexikai egységet kellett választaniuk. A 2003–2013 közötti időszak főtanácsnoki indítványainak teljes vizsgált mintájában a főnévi szerkezetekkel végzett nem megfelelő fordítások az összes fordítási példa mintegy 2,1 százalékát tették ki. A litván nyelvi normák szempontjából megkérdőjelezhető francia lexikai analitikus szerkezetek másolására több példát találtak a 2003–2008 közötti időszak szövegeiben (12 eset), mint a 2009–2013 között vizsgált főtanácsnoki indítványokban (3 eset). A főnévi szerkezetekkel végzett nem megfelelő fordítások aránya az egyes időszakokban rendre az összes főnévi szerkezetes fordítási példa 3,4, illetve mintegy 0,9 százalékát tette ki. A lexikai analitikus szerkezetek litván nyelvre történő nem megfelelő fordításainak összehasonlítva csökkenő száma arra enged következtetni, hogy az elmúlt öt évben javulni kezdett az uniós dokumentumok fordításának minősége.

A közigazgatási nyelv főnévhasználatra való hajlamát mutatja az is, hogy a francia lexikai analitikus szerkezeteket főnevekkel fordítják, ami logikusabbá és elvontabbá teszi a nyelvet. Az első vizsgált időszak (2003–2008) szövegeiben 13 ilyen példát találtak (azaz az összes vizsgált lexikai analitikus szerkezet fordítási példájának mintegy 3,7 százalékát), a második időszak (2009–2013) szövegeiben pedig 12-t (mintegy 3,4 százalékot). A főnévvel való fordítás gyakorisága a teljes vizsgált évtized (2003–2013) dokumentumaiban az összes fordítási példa mindössze mintegy 3,5 százaléka.

(12) Ha a társadalombiztosítási kollektív szerződés nem tesz különbséget az ideiglenes ellátás kedvezményezettjeinek állampolgársága szerint, ennek ellenére különböző hatásai lehetnek attól függően, hogy a munkavállaló az ideiglenes ellátás folyósításakor Németországban vagy Franciaországban lakik. (C-400/02)

Bár a társadalombiztosítási kollektív szerződés nem tesz különbséget az ideiglenes ellátás kedvezményezettjei között állampolgárságuk alapján, annak hatása attól függően eltérhet, hogy a munkavállaló hol – Németországban vagy Franciaországban – lakott az ideiglenes ellátás folyósításakor. (C-400/02)

(13) 2000. június 16-án Olaszország állandó képviselete az Európai Uniónál továbbította a Bizottságnak a Környezetvédelmi Minisztérium levelét,

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Az Európai Unió Bírósága főtanácsnoki indítványai francia nyelvű lexikai analitikus szerkezeteinek fordítása litván nyelvre

105

május 30-i keltezéssel, amelyben jelezték, hogy az előző határozatot azt követően hozták meg, hogy tudomást szereztek a Környezeti Hatásvizsgálati Regionális Értékelő Bizottság kedvező véleményéről. (C-87/02)

2000. június 16-án Olaszország állandó képviselete az Európai Uniónál továbbította a Bizottságnak a Környezetvédelmi Minisztérium 2000. május 30-i levelét, amely szerint a korábban említett határozatot a Környezeti Hatásvizsgálati Regionális Koordinációs Bizottság kedvező véleményének alapján hozták meg. (C-87/02)

A főnévvel történő fordítás választását nemcsak e szófaj megszokottsága és a közigazgatási szövegekben való nagy gyakorisága indokolta, hanem a fordítás mondatszerkezetének változása, valamint a szótári jelentések helyett a kontextuális jelentések közvetítése is (11., 12. példa). Hasonló okokból a vizsgált anyag lexikai analitikus szerkezeteinek 0,9 százalékát melléknevekkel, melléknévi és igei kapcsolatokkal, 0,3 százalékát pedig határozószókkal fordították (például avoir le droit – jogszerűen, ne faire aucun doute – kétségtelenül stb.). E két csoport együttesen az összes vizsgált példa 1,2 százalékát teszi ki.

(14) Még ha általános postai díjszabást alkalmaznak is, kétségtelen, hogy e tekintetben nem olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek a magánügyfelek közvetlen létfenntartási szükségleteire jellemzőek. (C-357/07) Azonban amennyiben általánosan megállapított postai díjszabást alkalmaznak, ezek a szolgáltatások kétségtelenül nem tekinthetők a magánügyfelek közvetlen szükségleteit kielégítő tipikus szolgáltatásoknak. (C-357/07)

(15) Ha azonban kizárólag azt vennénk figyelembe, hogy a szolgáltatást közszolgáltató postai szolgáltató nyújtotta, akkor azokat a műveleteket is adómentessé kellene tenni, amelyeknek semmi közük nincs a postai szolgáltatásokhoz, például az irodaszerek vagy ajándéktárgyak postahivatalokban történő értékesítését. (C-357/07) Ha azonban ténylegesen kizárólag azt vennénk figyelembe, hogy a szolgáltatásokat közszolgálati postai szolgáltató nyújtja, akkor adómentességet kellene biztosítani azoknak az ügyleteknek is, amelyeknek semmi közük nincs a postai szolgáltatásokhoz, például az irodaszerek vagy ajándéktárgyak postahivatalokban történő értékesítésének is. (C-357/07)

Más funkcionális stílusok – például a szépirodalmi stílus – szövegeinek fordításával összehasonlítva a francia közigazgatási nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek ismétlődő, kevéssé változatos litván fordítási módjai és megoldásai összefüggésbe hozhatók az e stílus szövegeiben ritkábban alkalmazott kreatív fordítási átalakításokkal és stratégiákkal, valamint a közigazgatási szövegek fordításának korlátozott szabadságával. A vizsgált anyag elemzésének eredményei alapján megállapítható, hogy a nyelvi kifejezésmód változásai leggyakrabban a fordítások során alkalmazott különféle mennyiségi és minőségi morfológiai, illetve szintaktikai átalakítások következtében jönnek létre,

106

KALBOS KULTŪRA | 86

a nyelvi és szociokulturális szöveg új kommunikációs helyzethez való igazításának eredményeként. Mindez arra készteti a fordítókat, hogy a használatban megszokott szavakat válasszák, és elhagyják a szemantikailag és stilisztikailag fölösleges elemeket, ezért a szövegekben elkerülhetetlenül kihagyások jelennek meg. A főtanácsnoki indítványok 2003–2013 közötti időszakból származó lexikai analitikus szerkezeteinek litván nyelvre történő fordítását vizsgálva mindössze két kihagyási esetet találtak (ezek az elemzett példák összességének 0,3 százalékát teszik ki).

(16) Mindazonáltal kiegészítő jelleggel szeretnék választ adni, arra az esetre, ha számolnunk kellene azzal a lehetőséggel, hogy a Bíróság nem osztaná az előzetes kérdéssel kapcsolatos elemzésemet, és úgy ítélné meg, hogy a szóban forgó helyzet az 987/2009 rendelet ratione temporis hatálya alá tartozik. (C-522/10) Mindazonáltal kiegészítő jelleggel szeretnék választ adni, arra az esetre, ha a Bíróság nem értene egyet az előzetes kérdéssel kapcsolatos értékelésemmel, és úgy ítélné meg, hogy a szóban forgó helyzet az 987/2009 rendelet ratione temporis hatálya alá tartozik. (C-522/10)

A 16. példában a couvrir l’hypothèse kifejezés elhagyása nem okozott szemantikai veszteséget a litván mondatban; a fordító elkerülte a szócséplést, és megfelelően gördülékennyé tette a közigazgatási szöveget.

Tekintettel arra, hogy „a közigazgatási stílust különösen szigorú műfaji differenciálódás jellemzi, amely segíti a címzettet a szövegek összetett sokféleségében való eligazodásban, a szöveget alkotó feladót pedig a szigorú műfaji követelmények betartásában” (Bitinienė 2002: 4), megállapítható, hogy az Európai Unió Bírósága főtanácsnokainak vizsgált indítványfordításaiban a litván fordítók megalapozottan törekedtek a hivatalosságra, a logikusságra és a tárgyilagosságra, amelyeket a lexikai analitikus szerkezetek fordításakor alkalmazott, a közigazgatási nyelvben megszokott szabványos megoldásokkal és eljárásokkal fejeztek ki.

KÖVETKEZTETÉSEK

A francia nyelvű lexikai analitikus szerkezetek használatának és litván nyelvre való fordításának vizsgálata során az Európai Unió Bírósága főtanácsnokainak indítványai 444 oldalán a következőket állapítottuk meg:

1. A vizsgált anyagban összesen 705 francia nyelvű lexikai analitikus szerkezetet találtunk; átlagos előfordulási gyakoriságuk tíz oldalonként mintegy 6,3 szerkezet. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy a lexikai analitikus szerkeze-

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą

107

...ciókat a francia közigazgatási stílus, pontosabban a főtanácsnoki indítványok nyelvezete megkülönböztető jegyének tekinteni. A vizsgált szövegekben leggyakoribb szerkezetek: tenir / prendre en / rendre compte; prendre en considération; ressortir / résulter des considérations; avoir à la disposition; avoir / énoncer / faire / imposer / fonder l’obligation; poser la/ remettre en/ saisir/ soumettre/ soulever/ déférer question és mások. E szerkezetek szövegbeli használatát és eloszlását a vizsgált műfaj tematikája és tartalma határozza meg.

2. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek magyar nyelvre történő fordítását mennyiségi és minőségi szempontból vizsgálva két leggyakoribb fordítási módot állapítottunk meg: 1) a szerkezet referenciális tartalmának igével történő visszaadása a szemantikai összetevők szintézisével (az összes vizsgált példa 60,2%-a), valamint 2) főnévi szerkezettel történő fordítás (a példák 34,8%-a). A megállapított domináns fordítási módok felhívják a figyelmet arra, hogy a francia nyelv lexikai analitikus szerkezetei cselekvést, tárgyat és eredményt fejeznek ki, amelyeket a magyar nyelv különböző nyelvi eszközökkel ad vissza: az ige jelöli a cselekvést és annak alakjait, a tárgyat és az eredményt pedig főnévi szerkezet.

3. Az egyéb fordítási módok (főnévvel történő fordítás (3,5%), melléknévvel, melléknév és ige kapcsolatával (0,9%), határozószóval (0,3%), valamint kihagyás útján (0,3%)) az összes vizsgált példa mindössze 5%-át teszik ki. Megválasztásukat a fordítási szövegben végrehajtott különféle mennyiségi és minőségi morfológiai, szintaktikai és lexikai transzformációk határozták meg. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezeteinek magyar nyelvre melléknévvel, melléknév és ige kapcsolatával, illetve határozószóval történő fordítására vonatkozó példák alacsony száma, és ezzel szemben az igével és főnévi szerkezettel való rendkívül gyakori fordítás (e két csoport példái együttesen az összes példa 95%-át teszik ki) lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a fordítói döntéseket a célnyelv jellege, a fordított francia nyelvi egységek szemantikája, valamint a szöveg stilisztikai és műfaji sajátosságai határozták meg.

4. A francia nyelv lexikai analitikus szerkezetei jelentésének fel nem ismeréséből eredő fordítási hibák az összes példa mindössze 2,1%-át, azaz 15 esetet tesznek ki; ezek közül tizenkettő a korábbi, 2003–2008-as vizsgálati időszakhoz tartozik. A későbbi időszak (2009–2013) szövegeiben mindössze két, a köznyelvi norma figyelmen kívül hagyására példa került elő. A két időszak fordítási módjainak összehasonlítása azt mutatja, hogy az Európai Unió dokumentumainak fordítási minősége fokozatosan javul, a fordítók figyelmesebbé válnak az eredeti és a célnyelv különbségeire, a nyelvi egységek szemantikájára, és jobban ismerik a magyar nyelv kifejezési lehetőségeit és a köznyelvi normákat.

108

KALBOS KULTŪRA | 86

FORRÁS

EUR-lex – az Európai Unió intézményei dokumentumainak adatbázisa: a főtanácsnoki indítványok. Elérhető az interneten: <http://eur-lex.europa.eu> (letöltés dátuma: 2013. 07. 22.).

LITERATŪRA

Auksoriūtė A. 2008: ES teisės aktų vertimų įtaka tolesnei lietuvių teisinės kalbos raidai. – Lietuvių kalba Europos Sąjungos erdvėje (tarptautinės konferencijos medžiaga). 2008 m. gruodžio 8 d.

Bitinienė A. 2002. Administracinio stiliaus tekstų sakinio ilgis ir struktūros pokyčiai. – Filologija 7, 4–8.

Blanche-Benveniste C. 2000: Approches de la langue parlée en français, Paris: Éditions Ophrys.

Kniūkšta P. 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Leonavičienė A. 2009: Stiliaus vaidmuo vartojant ir verčiant prancūzų kalbos leksines analitines konstrukcijas. – Žmogus ir žodis 11 (3), 23–30.

Leonavičienė A. 2010: Vertimo atodangos: teorija ir praktika (prancūzų–lietuvių kalba), Kaunas: Technologija.

Mel’cuk I. 1990: Lexème et quelques concepts apparentés: essai d’analyse et de définition. – Computational lexicology and lexicography: special issue dedicated to Bernard Quemada, Pisa: Giardini II, 111–137.

Riegel M., Pellat J.-C., Rioul R. 2006: Grammaire méthodique du français, Paris: Presses Universitaires de France.

Vladarskienė R. 2007: Lietuvių kalbos bendrinės ir administracinės kalbos santykis. – Kalbos kultūra 80, 55–63.

Župerka K. 2001: Stilistika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla.

Gauta 2013 10 03

Priimta 2013 12 20

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą

109

TRANSLATION OF LEXICAL ANALYTICAL CONSTRUCTIONS IN THE OPINIONS OF THE ADVOCATE-GENERAL OF THE COURT OF JUSTICE OF THE EUROPEAN UNION FROM FRENCH INTO LITHUANIAN

Summary

Over the past twenty years the translations of EU documents into Lithuanian have been on the increase; the development of the administrative language has been gathering pace as well. As a result of cross-linguistic influence, the texts of administrative style started featuring new, occasionally ill-founded, linguistic peculiarities selected by translators. Lexis was the fastest to react to changes; certain stylistic differential features of the use of lexis underwent changes as well. In the analysis of the use of words from the Lithuanian administrative language, the comparison of the texts of two languages – source text and its translation – is a source yielding numerous valuable data. The relevance of the topic under analysis is determined by frequent errors of translation from analytic (English, French, etc.) languages into a synthetic Lithuanian language as well as the disregard of the peculiar characteristics of the native language system, norm and stylistic use.

The article analyses the opinions of the advocate-general of the Court of Justice of the European Union in French and Lithuanian languages. Lexical analytical constructions characteristic of the French administrative language and their translation into Lithuanian were selected the research object. The study material consists of 444 pages of the opinions of advocate-general of 2003–2013 divided into two comparative periods: texts written in 2003–2008 and in 2009–2013. The total number of words in the documents under analysis is 221,041 words. The distinction of the material under analysis into two periods enables to identify the methods of translating lexical analytical constructions under analysis into Lithuanian as well as the changes in the quality of translation over the past ten years. The following objective was brought forward in the study – to analyse the quantitative use of French lexical analytical constructions in the opinions of the advocate-general and to identify the methods of their translation into Lithuanian.

The study is based on contrastive linguistics, quantitative and descriptive methods. The analysis results lead to the conclusion that in translating 705 French lexical analytical constructions found in the study material into Lithuanian and rendering their reference content, the component synthesis of semantic structures was usually selected, i.e. it is translated by a verb or its forms (60.2% of all examples under analysis), less commonly – by a noun construction (34.8% of the examples). Translation by a noun (3.5% of the examples), adjective, adjective and verb phrase (0.9% of the examples) and adverb (0.3% of the examples) are con-

110

KALBOS KULTŪRA | 86

sidered least common translation methods. To avoid semantically and stylistically excessive units, 0.3% of translation examples omitted lexical analytical constructions altogether. The methods of translation identified in the study lead to the conclusion that the selection of linguistic means in the target language depends on translator’s expertise, understanding of the meaning of the unit being translated and the knowledge of stylistic and genre peculiarities of the target language. The comparison of translation examples from the two periods in terms of the norm of the Lithuanian standard language shows that the translation quality of the EU documents is gradually improving: translators become more careful with regard to the peculiarities of the source and the target language, semantics of language units and are better versed in the norms of the Lithuanian standard language applicable in the administrative language.

KEYWORDS: lexical analytical construction, translation method, administrative style, norm of standard language.

AURELIJA LEONAVIČIENĖ

Kauno technologijos universitetas

Gedimino g. 43, LT-44240 Kaunas

[email protected]

DALIA LIEPUONIŪTĖ

Kauno technologijos universitetas

Gedimino g. 43, LT-44240 Kaunas

[email protected]

A. LEONAVIČIENĖ, D. LIEPUONIŪTĖ. Europos Sąjungos Teisingumo Teismo

111

generalinio advokato išvadų leksinių analitinių konstrukcijų vertimas iš prancūzų kalbos į lietuvių kalbą