LIETUVIŲ KALBOS MORFOLOGINĖ SANDARA IR JOS RAIDA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

A LITVÁN NYELV ÖSSZETETT PARTIKULÁI

V. LABUTIS

§ 1. A litván nyelv számos partikula egyszótagú, képzés szerint nem elemezhető szó (pl.: ar, be, gi, juk, ne, nė, tik, vis, jos stb.). Mellettük néhány olyan partikula is van, amely összetevőire bontható (pl.: argi, bene, kone, nebe, negi, tiktai, ko tik, tik tik stb.), amelyek egyszerű partikuláknak felelnek meg. E partikulák összetevői közötti viszonyok leggyakrabban hasonlók egyes önálló összetett szavak tagjai közötti viszonyokhoz. Például a bene partikula tagjainak viszonya az önálló be és ne szavakhoz hasonló ahhoz, ahogyan például a kiekvienas névmás tagjai viszonyulnak a kiek és vienas szavakhoz; vagy például a „alig” jelentésű ko tik partikula képzése hasonló az olyan összevonásos egységekhez, mint a tas pats, šis tas névmások stb. Így a több összetevőből álló partikulák sajátos összetett szavaknak tekinthetők, amelyek az önálló összetett szavaktól lényegében csupán mennyiségi jegyeikben különböznek: tagjaik szemantikai terhének gyengeségében és a köztük lévő kapcsolat lazaságában. Ezért a partikulák szerkezetét és képzését itt ugyanazokkal a módszerekkel vizsgáljuk, amelyeket rendszerint az önálló szavak képzésének elemzésére alkalmaznak.

§ 2. A tagok összeforrásának mértéke szerint az összetett partikulákat összetételekre és szókapcsolatokra lehet osztani. Természetesen a szókapcsolati és az összetett partikulák között nincsenek éles határok, mivel tagjaik összeforrásának mértéke nem mindig egyértelmű. Néha még a helyesírás is fontos. Például ha a kadgi, dargi, netgi stb. partikulát két szóban írnánk, kétségkívül szókapcsolatok lennének; így azonban célszerűbb összetételeknek tekinteni őket, noha tagjaik kevésbé forrtak össze, mint például a bene, argi, negi, tiktai partikulák tagjai.

Összetett partikulák

§ 3. Az összetett partikulák két (néha három) tagból állnak, amelyek teljesen egyetlen szóvá olvadtak össze. Más szóval sajátos összetett szavak ezek, amelyek tagjai korábban önálló partikulák voltak.

119

Számos összetett partikula első vagy második tagja azonos. Ennek alapján bizonyos csoportokra oszthatók.

§ 4. Az első tag alapján az összetett partikulák a következő csoportokra oszthatók¹:

ar-: ar-gi, ar-gu; vö. összetétel: ar-ba;

be-: be-gu, be-ne;

ne-: ne-be, ne-bent, ne-gi, ne-jau (gi); vö. összetétel: ne-gu;

te-: te-gi, te-gu(l).

§ 5. Az ar- tag az ar kérdő partikula, amely rendszerint az egész összetett partikula jelentését is meghatározza. Vö. az ar, argi, argu jelentéseit:

Jártál az orvosnál? SimBT 66. Talán megosztjuk egymással a részt, hogy ne találkozzunk? PP 106.

Hát nem ismered Petro Kurmelis munkáját? ŽemRR 199. Hát nem te voltál ott? Srj. Tőled magadtól vajon mások mondták el neked ezt rólam? argu DP 164 (LKŽ I 242). Talán nem sajnálja tőled. JV 169 (LKŽ I 242).

A kérdő argu partikula a mai litván irodalmi nyelvben nem használatos; csak a régi írásokból ismerjük. A délnyugati aukštaitis nyelvjárásokban néha használják, amikor a beszélő kijavítja azt, amit mondott, például:

A rozs mázsája akkor tizenhat, argu (=nem) tizennyolc lit volt. Vrb (LKŽ I 242). Józsi, argu Vince, menj, hozz vizet. Dkš.

Tehát itt az argu elem ar- jelentése közelebb áll a kizáró vagy kötőszó ar és az összetett kötőszó arba ar- elemének jelentéséhez, mint a kérdő partikula ar jelentéséhez².

§ 6. A kérdő partikulának megfelelő be- elem be határozza meg az összetett partikulák beg(u), bene jelentését, például:

Talán nem kezdtél álmodni vagy szunyókálni? — felelte ő maga. ŽemR II 239. Talán elindulsz, és nem leszel meggyalázva? Kp (LKŽ I 572).

A kertben voltál, vagy rutát szedtél, beg vajon nem a te könnycseppjeid hullanak a zöld rutára? Pnd....belépve még körül is nézhettél, begu csak éppen a saját kunyhódba jutottál. VaizgV 197. — Talán megint feljelentette Adomas a deszkák miatt? — futott át hirtelen Dėdelė fején. VienR I 281. Vajon ez a Jatulis most erdőőr lett? Skn.

A bene partikula nemcsak a be- elem által hordozott kérdő árnyalatot fejezi ki, hanem a bizonytalanság és a feltételezés árnyalatát is, amelyet a tagadás és a kérdés kölcsönhatása határoz meg (vö. Talán nem kezdtél álmodni..? és Talán megint feljelentette..?). Néha ez a feltételező árnyalat még a kérdőnél is kifejezettebb. Ilyenkor természetesen a be- elem kérdő jelentése is teljesen elhalványul. Például:

¹ Vannak olyan összetett partikulák, amelyeknek első eleme teljesen terméketlen, és nem alkot csoportokat ezen elem alapján, például: ne-maž, net-gi, jau-gi stb.

² A kizáró kötőszó ar eredetét tekintve nem különíthető el a kérdő partikulától, ar, lásd E. Fraenkel, Litauisches etymologisches Wörterbuch, Göttingen (a továbbiakban: Lit. et. Wb.), 15. o. Ezért az arba kötőszó képzéstani szempontból az argi, argu. partikula mellé is állítható.

120

Talán már itt volt az ideje, hogy kihaljanak a Šalteikiaiak. SimVK I 16. A gyűjtemény szerzője talán elsőként a szovjet kritikusok közül fordított valamivel nagyobb figyelmet a balti népek irodalmára... KorsLD I 124.

A keleti aukštaitisi nyelvjárásokban (és olykor az írott nyelvben is) előforduló bag partikula jelentése és képzése megegyezik a beg(u) partikuláéval, csak a be- elem helyett ba- elemet tartalmaz. Létezik külön ba kérdő partikula is³. Pl.:

Bag nem volt a kertben, bag, nem maradt rutácska? Skp. Most már maga is összegörnyedve zihál, bag, már negyedéve nyikorog az ágyban. BaltPV I 179. Ba, itt esett le a kötőtű? LKŽ I 440. Nézd csak a száraz ágacskákat: ba, zöldellnek, ba, levelet hajtanak? JD 576.

Ide sorolhatók a régi írásokban, olykor pedig a nyelvjárásokban előforduló kérdő partikulák is: bes (bės), bei, amelyek ugyanazt a be- elemet tartalmazzák. Pl.:

Bes engem is átvisz a folyón? Ds (LKŽ I 635). Bes asch jus ir jusu waikus docziau eiti? BB II Moz X 10. Íme, bės hozz gyümölcsöt, ha pedig nem, kivágom őket. LKŽ I 635. Bei kapsz majd tőle? Klp (LKŽ I 598). Vajon bei láttad már? Vvr (LKŽ I 635).

§ 7. A ne- elem. Ennek az elemnek a tagadó jelentését egyértelműen csak a nebe(-) partikula őrzi meg, míg a nebent, nejau(gi), negi partikulák ne- elemének tagadó jelentése alig érzékelhető, pl.:

Nem minden hasznos, amit a gyerekeknek tudniuk kell. BalcAP 29. Két fej nem egy. PP 177. Most nem a tudomány érdekli. JablRR I 335.

Akkor már nem lesz idő futkosni, hiszen már semmilyen [más] nem marad. ŽemRR 200. Már nem a mesék érdekelnek, már elfelejtettem. Skb.

És mit visznek majd el tőlünk? Legfeljebb azt az utolsó tehenecskét. VenclR III 280. Legfeljebb a csűrben próbáljuk még megérlelni. Hát nem tudsz ilyen apróságot? Šil. Hát csak így legeltetsz nap nap után? VienR V 264. Fogy a takarmány, csak nem pusztul el az állat az istállóban? Myk-PutS I 96. Csak nem fogjuk ilyen korban elűzni magunktól a gyereket?! BaltPV I 29.

§ 8. A te- elem. A tegu(l) összetett partikula és a régi írásokban előforduló tegi ugyanazt az óhajtó vagy engedélyező jelentést hordozza, mint az első te- elemmel egyező te. Hasonlítsuk össze használatuk példáit:

Menjen valaki más. Vs. — Hadd károgjon! — mondta egyszer az ember, mintha megszánta volna. CvR II 30. Menjen szénát kaszálni. Žl. Te ilyenek maradnak a későbbi gombaszedőknek. VaižgV 48. Te a gyűlöletté vált hamu könyékig égeti majd a kezüket. JstMarcKP 98. Tėgi parod mumus atskatinis jei ką tokio szitoie teip szwentojai ir nauiei pataisitoi bažniczioi sawoikada nor padare. DP 19₅₁.

³ A be, ba (és a mai litván nyelvben már nem használatos bo) partikulák közös eredetűek, lásd J. Endzelīns, Latviešu valodas gramatika, Rīgā, 1951 (a továbbiakban: Latv. val. gr.), p. 702; E. Hermann, Litauische Studien, eine historische Untersuchung schwachbetonter Wörter im Litauischen, Berlin, 1926 (a továbbiakban: Lit. St.), p. 347—348. Ugyanez a ba- elem történetileg a ba-u partikulában is szerepelhetett, lásd uo., p. 342; E. Fraenkel, Lit. et. Wb., p. 36.

121

§ 9. Az első tag alapján elkülönített összetett partikulatípusok meglehetősen változatosak, és igen kevés van belőlük. A partikulaalkotás teljesen improduktív, nem produktív esetei ezek. Sajátos kivétel a ne- tag, amellyel több partikula is képződött, és amely sok más szó előtagjaként is szerepelhet.

§ 10. A második tag alapján az összetett partikula következő csoportjai különíthetők el:

-be: ne-be(-), te-be és mások;

-gi: ar-gi, dar-gi, kad-gi, na-gi, ne-gi, nejau-gi, net-gi, va-gi, vis-gi és mások;

-gu: ar-gu, be-gu, vö. a régi írott nyelvben: jei-gu, ne-gu és hasonlók. te-gu(l);

-ne: be-ne, beg-ne, ko-ne, kuo-ne, maž-ne;

-vis: vö. az előtagokkal: per-vis, su-vis, už-vis.

§ 11. A -be(-) tag szemantikailag összefügg az esemény vagy állapot időtartamát jelölő be- előtaggal, és talán az érzelmi be partikula is ide kapcsolódik⁴, például:

Sem ő nem ment, sem ő nem megy — már nem ifjúság. Skn. Itt tartózkodva berekedtem, a hangom elvesztette csengését. BalčAP 310. Zöld ruta, zöld ruta még mindig zöldell... JD 465. Miféle munkanélküli vagy te. Pn.

Etimológiailag itt összevethető a -b képző is, amely régi írások vagy nyelvjárások szavaiban található: „jėib”⁵ ‘ha’ (geraus butų buvę jam, jei b nebūtų gimęs szen tasai. WP 133¹³), „jėb” ‘ó, bárcsak; ó, ha!’ (Jeb aš nuveinu, būt šitei nepasidarę. Dkš), valamint a -ba képző is az „arba” szóban.

§ 12. A -gi tag az a nyomatékosító partikula gi, amely enklitikusan egy másik szóhoz kapcsolódik⁶. Ez a tag viszonylag produktív és termékeny: szinte minden egyszerű partikula után, továbbá számos határozószó, kötőszó és más szó után tehető⁷. A -gi a legtöbb partikula mellett megőrzi nyomatékosító jelentését (argi, dargi, kadgi, netgi, visgi...), még inkább a határozószók mellett (čiagi, tengi, kaipgi, kurgi...), a kötőszók mellett (norsgi, betgi, beigi...), az indulatszók mellett (ėgi, ogi, ugi...) és így tovább. Van azonban néhány szó, amelyben a -gi nyomatékosító jelentése már nem érzékelhető⁸, például: irgi ’is, szintén’

⁴ Etimológiailag a be érzelmi partikula, valamint a be-, -be tagok valószínűleg szintén összefüggenek, vö. J. Otrębski, Gramatyka języka litewskiego, III, Warszawa, 1956 (a továbbiakban: Gram.), p. 359.

⁵ A -b után valószínűleg kiesett a -e vagy a -a, lásd erről E. Hermann, Lit. St., p. 347.

⁶ A gi partikula eredetéről és más indoeurópai nyelvekbeli megfelelőiről lásd: B. Delbrück, Vergleichende Syntax der indogermanischen Sprachen, Bd. 2, Strassburg, 1897, p. 498 és köv.; E. Hermann, Lit. St., p. 323—327 és köv.; J. Endzelīns, Latv. val. gr., p. 699; E. Schwyzer, Griechische Grammatik, Bd. 2, München, 1950, p. 558; K. Būga, Rinktiniai raštai, II, Vilnius, 1959; E. Fraenkel, Lit. et. Wb., p. 126.

⁷ Az, hogy a gi partikula külön vagy egy másik szóval egybeírva szerepel-e (vagyis a -gi összetett szótagként való átírása), megállapodás kérdése. Az írásmód nem mindig tükrözi a gi önállóságának fokát.

⁸ F. Kuršaitis már említette, hogy a -gi olykor nem hordoz egyértelmű nyomatékosító jelentést; lásd F. Kurschat, Wörterbuch der littauischen Sprache, Erster Theil, B. I, Halle, 1870, p. 121.

122

„pat”, ‘mivel, tehát’. Ilyen jelentése a -gi összetett kérdő partikulaelemnek, a „negi” elemnek sincs.

A -gi toldalék -g-re rövidülhet. A régi írásokban a rokon toldalékok -gi, -ge, -g sokkal gyakoribbak voltak, mint a mai nyelvben — ott gyakran kapcsolódnak igékhez, névmásokhoz és más szavakhoz, például: Weizedeg DP 15₁₄, Imkiteg DP 387, Wienoig DP 11₃₈, Kągi DP 14₂₅, kasge BB 1, Kor 3₅ stb.⁹ Hasonló -g(i) toldalék a régi írásokban még a névutók után is meglehetősen gyakori volt. Lehetséges, hogy a -g(i) az ingi, išgi, nuogi, pergi szavakban némi nyomatékosító (emfatikus) jelentéssel is bírt¹⁰.

Etimológiailag a gi partikulához közeli eredetű -gi (vagy -ge, -g) toldalék a jog, jogei szavakban is felismerhető¹¹.

§ 13. A -gu elem a mai nyelvben csak az argu, begu partikulákban és a jeigu, negu kötőszókban maradt fenn.

A régi írásokban a gu partikula kétféleképpen fordul elő: 1) önálló partikulaként gu (ritkábban), valamint szabad, posztpozíciós -gu toldalékként (leggyakrabban)¹²; 2) az összetett partikulák (argu, begu) és kötőszók (negu, jeigu) elválaszthatatlan elemeként. Például:

1) Akis gu tavo pikta yra? Ev (LKŽ III 688). Sākai mān essi gu tu, krikščionis? VoK 4. Jus gu teypag esate dar neiszman eleys? Ch II 34.

2) ...makslų nessimakinna nei waikų ergu schaiminas ta nemakinna. WP 85 (Hermann, Lit. St., 172). ...weisdeti begu dabar giwena. BB 2. Mos 4₁₈ (Hermann, Lit. St., p. 174). ...jeigu smanemus passimekczia, tada tarnas Chaus nebucziu. WP 18 (Hermann, Lit. St., p. 172).

Külön vizsgálatok nélkül nehéz biztosan megmondani, hogy az első esetben milyen jelentése van a (-)gu partikulának, és milyen szemantikai, illetve etimológiai kapcsolata van a -gu elemmel. A legvalószínűbb, hogy a (-)gu partikula a régi írásokban kérdő¹³ és egyúttal nyomatékosító jelentésű is: például M. Daukša Postillájában leggyakrabban a lengyel ażės, izali, -li kérdőszavakat fordítják vele, amelyeknek nyomatékosító árnyalatuk is van. Például:

„Te vagy-é az a megígért Messiás, akinek el kellett jönnie? Vagy másvalakit kell várnunk?... Avagy valamennyien (=Bo izali wszyscy... W 639) lehetnek-e poroszok? Avagy mindnyájan bölcsek? DP 17₄₂ — 18₁ (=A t y ž ė s iest on Messyasz obiecanny ktory miał przyść z y l i kogo inszego czekać mamy? W 27). Nes

⁹ E. Hermann számos régi írásból származó példát közöl a -gi, -ge, -g használatára; lásd E. Hermann, Lit. St. p. 106—171, 185—211 és másutt.

¹⁰ Lásd Chr. Stang, Die Präpositionen ing(i), prieg(i), nuog(i), išg(i) und der litauischen Lokalkasus, „Scando-Slavica“, 1. köt., Copenhagen, 1954, p. 15.

¹¹ Lásd E. Fraenkel, Lit. et. Wb., p. 194.

¹² Ebben az esetben a gu partikula különálló vagy egybeírt volta gyakran pusztán helyesírási kérdés lehet.

¹³ A Ruigio és Milkus szótáraiban is kérdőnek nevezik a (-)gu partikulát, például az utóbbiban: „Gu Particul. interrog. insep.“; lásd Ch. G. Mielcke, Littauisch-deutsches Wörterbuch, Königsberg, 1800, p. 88; P. Ruhig, Littauisch-Deutsches Lexicon, Königsberg, 1747, p. 44.

123

Ezenkívül megjegyzendő, hogy M. Daukša Postillájában a gu(-gu) partikula gyakran váltakozva fordul elő az ar, különösen pedig az argu partikulával.

Elképzelhető, hogy a régi írásokban az argu és begu partikulák -gu eleme nemcsak kérdő, hanem nyomatékosító árnyalatú is volt (vö. az ar és argi viszonyával, lásd § 5). Úgy tűnik, M. Daukša Postillájában az ar gyakrabban felel meg az eredeti czy, izali alakjának, az argu pedig a že, -li, izali alakoknak.

A régi írások kérdő mondataiban időnként a negu¹⁴, jeigu szavakat is használják, például:

Mert nem minden testvérünk (=Bo ažażesmy nie... W 904) a csont alkotásából és a csont javításából, valamint a lélek és a test csontjából való? A csont alkotásából nem egyetlen van (=izali nie jeden... W 904), a mi mindannyiunk Atyja? DP 529₄₃–₄₄. Uram, nem jó magot vetettél a földedbe? Ch II 30....megparancsolta nekünk, hogy kérdezzünk téged: vajon te vagy-e az, akinek el kellett jönnie (=iesliś ty jest... W 28), vagy másra kell várnunk (=czyli) most? DP 18₄₀–₄₂.

A negu, jeigu szavak -gu elemének jelentése itt feltehetőleg szintén nem annyira kérdő, mint inkább nyomatékosító, hiszen kérdő mondatot önmagában a ne¹⁵ partikula is kezdhet (például: Sakysi, ne tavo čia darbas? Dkš, vö. még a negi partikulát, lásd § 7), a régi írásokban pedig olykor a jei¹⁶ szó is, például: Kad tad tarssime? arbā kam nūdžiu atlaidimą priraszinet turime? e i inti-keimui argū meitai, ārgū gaiteimo darimui? DP 48₁₄₁–₄₂ (=lesli wie-rze czyli mitosci czyli pokucie? W 809–810). Tare mǒkitump zakonė ir Pariseuszump bildāmas lei dera subatoie gīdit? DP 33₈₁₀–₁₁ (=Bo-dzili sie w sabat uzdrawiác? W 559).

Így a régi írások kérdő mondataiban használt negu, jeigu szavak -gu eleme feltehetően ugyanazt jelenti, mint a (-)gu partikula, valamint az argu, begu szavak -gu eleme.

Más kérdés a negu „amikor” kötőszó és a jeigu „ha” kötőszó -gu elemének jelentése. Aligha hozható összefüggésbe a (-)gu partikula kérdő árnyalatával¹⁷. Itt valószínűleg csak a -gu nyomatékosító jelentése halványult el. Erre utal többek között a -gu elem fakultatív volta is: a jeigu mellett ugyanabban a jelentésben széles körben használatos a jei kötőszó is, a negu mellett pedig időnként a ne (például: Antażiegės laukė žolės daugiau, ne mūsų. Ds). A nyomatékosító partikulákra különösen jellemző a fakultatív használat (vö. a (-)gi partikulával, lásd § 11).

A gu partikula és a -gu elem kapcsán elmondottakból arra lehet következtetni,

¹⁴ A negu szót K. Sirvydas és M. Miežinis szótárai is említik a kérdő partikulák között, lásd Dictionarium trium linguarum... Avctore... Constantino Szyrwid... Quinta editio, Wilnae, 1713 (a továbbiakban — SD), p. 30; M. Miežinis, Lietuwiszkai-latviszkai-lenkiszkai-rusiszkas žodynas, Tilžė, 1894, p. 146.

¹⁵ M. Daukša Postillájában a negu szóval kezdődő kérdő mondatoknak, amennyire megfigyelhető, tagadó jelentésük is van.

¹⁶ Vö. Л. Дротвинас, Условные конструкции (союзные) в Постилле Н. Даукши, „Kalbotyra“, I, Vilnius, 1958, p. 127.

¹⁷ Hasonlóképpen vélekedik E. Hermanas is, lásd E. Hermann, Lit. St., p. 259–261.

124

kad: a) etimologiškai gu (-gu) siejasi su gi (-gi, -ge, -ga, -g)¹⁸, b) semantiškai dalelytė gu ir, ypač dėmenį -gu su gi (-gi, -g..) greičiausiai sieja emfatinis atspalvis; c) senuosiuose raštuose gu (-gu) klausiamasis ir emfatinis atspalviai yra sumišę: kartais ryškesnis vienas, kartais — kitas.

A mai litván irodalmi nyelvben a korábban kérdő árnyalatú gu (-gu) partikula helyett az ar, be, bene partikulákat használják, ugyanennek a korábban nyomatékosító árnyalatú partikulának a helyén pedig leggyakrabban a gi (-gi) áll. Ezért a (-)gu partikula eltűnt, a -gu elem pedig csak a negu, jeigu, begu szavakban maradt meg (ez a szó ritka az irodalmi nyelvben), ahol emfatikus jelentése egyáltalán nem vagy alig érezhető.

§ 14. Külön megemlítendő a kívánságot kifejező tegu(l)¹⁹ partikula, amelyben szintén szembetűnik a -gu(l) elem. Ez a mai litván nyelvben meglehetősen gyakori partikula, amely szinte valamennyi nyelvjárásban elterjedt (ritkábban fordul elő a žemaitiai nyelvjárásban és az aukštaitiai nyelvjárások legészakibb peremvidékein, ahol a lai arba lei partikula helyettesíti). Régi írásos emlékeinkben a tegu(l) partikula jóval ritkább (némelyikben talán egyáltalán nem is használatos²⁰), mégsem tekinthető napjainkban keletkezett alaknak, mivel M. Daukša, K. Sirvydas és néhány más régi szerző is ismeri; a tegul D. Klein nyelvtanában is szerepel²¹.

Sok nyelvész úgy véli, hogy a tegul partikula a te partikula és a guli²² ige jelen idejű, harmadik személyű alakjának összetételéből jött létre, a tegu pedig abból a már partikulává vált tegul alakból keletkezett, hogy annak szóvégi -l hangja lekopott. A tegul partikula ilyen származtatását különösen alátámasztják a régi írásokban előforduló, -gi(-g) — tegigul és tegulig elemmel bővült változatok. Néha a tegul (vagy tegulig) itt sajátos igei jelentésben használatos²³, például:

Mindened legyen trágyáért, hogy ennyire elnyerd az Úr kegyelmét—és DP 350₁₁–₁₂ (= wszytro sobie miey za gnoy... W 577). De ha akarod

¹⁸ Vö. E. Fraenkel, Lit. et. Wb., p. 126. Úgy tűnik, hasonlóképpen vélekedett K. Būga is, lásd Rinktiniai raštai, I, Vilnius, p. 442.

¹⁹ A mai írott nyelvben úgy tűnik, gyakrabban használatos a tegul partikula. A nyelvjárásokban a tegu ir tegul sok helyütt felváltva használatos, bár talán valamivel gyakrabban fordul elő a tegul Kelet-Litvániában, a tegu pedig Nyugat- és Dél-Litvánia nyelvjárásaiban. A tegul partikula szóvégi -l hangjának ejtése is változó: többnyire lágy, de néhány déli nyugat-aukštaitiai nyelvjárásban keményen ejtik. Ez valószínűleg másodlagos jelenség; vö. az ail, sakyt (kemény t) alakokat az eili, sakyti helyett Dkš.

²⁰ A tegu(l) helyett a régi írásokban rendszerint a te partikulát használják. E. Hermann azt állítja, hogy a tegu alakot sok régi írásban nem találta; lásd E. Hermann, Lit. St., p. 255. P. Ruigys és K. Milkau szótáraiban sem szerepel.

²¹ Žr. D. Klein, Grammatica Litvanica... Regiomonti, 1653, p. 137; SD 179.

²² Lásd F. Kurschat, Wörterbuch der littauischen Sprache, Erster Theil, B. 1, Halle, 1870, p. 451, valamint F. Kurschat, Grammatik der littauischen Sprache, Halle, 1876, p. 372; E. Hermann, Lit. St., p. 255–259; Chr. S. Stang, Das slavische und baltische Verbum, Oslo, 1942, p. 245; J. Otrębski, Gram., p. 369–370.

²³ Vö. J. Otrębski, Gram., p. 369; E. Hermann, Lit. St., p. 259.

Nem térünk ki a tegul összevetésére a régi írásokban és egyes dzūk nyelvjárásokban előforduló tėstą (testo, testow) kívánságpartikulával, amelyet a te+stovi alakból származtatnak (lásd J. Otrębski, uo.), mivel eredetének ilyen magyarázata nem tekinthető teljesen bizonyosnak.

125

nem érdemes úgy dolgozni, ahogy szeretnénk, hogy a munkánk megfelelő legyen: ez legyen a legelső és legnagyobb gondunk… DP 333₁₇–₂₀ (= niechayže to będzie... W 551).

A tegu(l) partikula használatának párhuzamossága a te és a tegi partikula használatával (lásd § 8), valamint az ar: argi: argu; be: begi: begu; ne: negi: negu; jei: jeigu alakokkal való analógia alapot ad arra, hogy működését másként magyarázzuk, mégpedig úgy, hogy a te+ partikula + gu+ partikula + -l²⁴ affixum. Ez utóbbi eredetét tekintve összefügghet a lai (lei)²⁵ partikulával és a -lei (-le, -li, -l) posztpozíciós affixummal, például: kol ei, namol ei, es le KIG 137 és így tovább.

Érdekesek továbbá a lei (le) partikula ritkán, itt-ott a szamogit nyelvjárásokban előforduló, -gu(l) elemet tartalmazó származékai is, például:

Ha elmegy, ő is Skd. Legul’ alighanem eltűnődött, miért mentek el, mindent hátrahagyva Pp. Legul’ elmegy, ha meg akarja nézni||Tėgul’ azért van — a kutya Sg.

Lehetséges, hogy ez a két, ugyanabban a nyelvjárásban használt tegu(l) és lai partikula egyszerű kontaminációja, vagy talán a -gu(l) elem önállóan járult a lei partikulához, akárcsak a te? elemhez?

§ 15. A -ne elem a ne (ne-, vö. § 7) partikulának felel meg. Összetett szó valódi elemeként a -ne nem produktív; sokkal gyakoribb, hogy a ne más partikulákkal olyan, egyetlen szóvá véglegesen össze nem olvadt szerkezeteket alkot, mint például: ar ne, vos ne stb. (lásd § 20).

A bene, kone, kuone, mažne összetett partikulák, amelyek a -ne elemet tartalmazzák, többnyire kopulatív jelentésű képzésekre emlékeztetnek. Ezekben a -ne elem tagadó jelentése viszonylag világos. Például:

Úgy megijedtem, hogy már-már kiabálni kezdtem. DonM 108. Ősszel szinte mindennap esik az eső. Krž. A Dilba háznépe csaknem egyszerre faggatta Partūnast. ŽemRR 180.

További példákat lásd §§ 6, 7.

§ 16. A -vis elem, amely a vis partikulának felel meg, ritka és nem produktív. Csak néhány névutóval alkot néhány, a partikulákhoz közel álló határozószót: pervis, suvis, užvis. Jelentésük olykor a labiausiai, visai, visų szavakéhoz áll közelebb, máskor pedig a ypač partikula jelentéséhez. Például:

A hasa pervis jobban jelzi az időt… ŽemR I 94. Ő suvis semmit sem tud, és nem is tanul. Žž. De édrūmu különösen leginkább híres volt. CvR₁ VI 267. Itt a kutyácskák, kiváltképpen a kastélyban élők, úgy vélték, nekirontanak az idősebbeknek. ValR 388.

§ 17. Külön is meg kell említeni azokat az összetett partikulákat, amelyeknek egyik vagy mindkét eleme nem partikulából, hanem más szóból ered. A mai nyelv szempontjából egyértelműen ilyen képzésű a tiktai és kažin. partikula.

²⁴ Vö. A. Bezzenberger KZ XLI, p. 112—113. Valószínűleg K. Būga is hasonlóképpen gondolkodott; lásd levelének kéziratát (a Litván Nyelv és Irodalom Intézet könyvtárának kézirattára, KB-2, p. 32).

²⁵ K. Būga véleménye szerint a lai partikula és a lett lai nem feltétlenül a laist ige (litván leisti) laid <*laidi felszólító módú alakjából származik (lásd J. Endzelīns, Latv. val. gr. 892 és a vonatkozó irodalmat), mivel a -d kiesése itt állítólag lehetetlen. Különösen az óporosz būu-lai, ēi-lai alakokban a -lai elem nem származhat a *laidas alakból; lásd KB-2, p. 31—33.

126

A tiktai partikula a tik partikula és az elhalványult jelentésű tai névmás összetételéből keletkezett. Kizáró jelentését teljes egészében az első tag, a tik határozza meg. Hasonlítsuk össze a tik és a tiktai használatára vonatkozó példákat:²⁶²⁷

Az asztalnál csak urak és papok. PP 85. Őket csak az erdőben nevelkedett emberek ismerik... BarAS 9. Más nem terem, csak boróka. Žg. Uralkodj, akin akarsz, csak rajtam ne. SrR II 18.

A tik partikulával nincs több összetett partikula, de egyes több szóból álló partikulák és más szavak alkotóelemeként szerepelhet (lásd §§ 20).

A kažin partikula a kas névmás és a žino ige összevonásából keletkezett. A nyelvjárásokban a partikula még inkább megrövidült, illetve különféle toldalékokkal ellátott kažin változatai is használatosak: kaži, kaž(-), kažne, kažna, kažno, kažnai, kažnec stb. A kažin partikula (és változatai) bizonytalan, kétkedő kérdő jelentésű, és a mondatban többnyire más kérdőszavak mellett áll. Pl.:

Vajon akar inni a tehén? Grz. Vajon megtalálod? Jrb. Vajon hol van a nagymamám? JD 733. Vajon mitől lett ilyen? Slv.

Az összetett kažin (kaži, kaž...) partikula határozatlan névmások és határozószók alkotóelemévé válhat, pl.: kažin kas, kažin koks, kažkur, kažin kaip stb.

§ 18. Az összetett partikulák hangsúlyozása. Az összetett partikulák hangsúlyozása nem állandósult, a nyelvjárásokban pedig nagyon változatos. A hangsúlyozás szempontjából könnyebb a partikulákat második alkotóelemük alapján csoportosítani.

Az irodalmi litván nyelvben az összetett partikulák második alkotóeleme kapja a hangsúlyt a leggyakrabban; csak azoknál a partikuláknál, amelyek második alkotóeleme -be vagy -gi, hajlanak az első alkotóelem hangsúlyozására. A nyelvjárásokban sokkal gyakrabban hangsúlyos az első alkotóelem; egyes helyeken szinte az összes összetett partikula így hangsúlyozódik.

A partikulákhoz hasonlóan hangsúlyoznak néhány olyan összetett kötőszót és határozószót is, amelyek ugyanezeket az alkotóelemeket tartalmazzák.

Az irodalmi nyelvben az összetett partikulák hangsúlyozásának következő csoportjai különíthetők el (mellettük, zárójelben, a nyelvjárási hangsúlyozás változatai szerepelnek):

nèbe (nebė), tèbe (tebė);

ar̃gi (argi), baũgi (báugi, baugi), dárgi (dargi), ìrgi, kàdgi (kadgi), vìsgi (visgi)...;

begù (bègu), negù (nègu), tegù (tègu), tegùl (tegul, tègul), de argù (argù), jéigu (jeigù);

26 A régi írásokban és a nyelvjárásokban gyakran előfordul a tikt, is, ezért K. Jaunius a tiktai szót a tikt és a nyomatékosító -ai partikula összetételének tartja (vö. tas-ai, kurs-ai stb.); lásd K. Jaunius, Lietuvių kalbos gramatika, Petrapilis, 1908–1916, p. 107.

27 Vö. J. Otrębski, Gram., p. 298. A tik partikula eredetét tekintve feltehetően a tiek szóval hozható összefüggésbe; lásd J. Endzelīns, Latv. val. gr., p. 609, E. Fraenkel, Lit. et. Wb., p. 1087–1088. M. Daukša Postillájában ugyanezt a jelentést (lengyel tylko) a tiktai is kifejezi: DP 10₁₇, valamint a tiktai DP 10₂₈.

127

alig (àlig), ugye (úgye), mégis (mégis), valahogy (valãhogy), majdnem (mãjdnem).

A nyelvjárásokban, és nem ritkán az írott forrásokban is, különösen változatos az -gu elemet tartalmazó összetett partikulák és kötőszók hangsúlyozása. Például: argu Brt, Dkš, Gs, Mrj, Rdm, Vrb... DP 11₁, 13₂₁₅, 48₁₄₁, LKŽ I 242... és argu (a argų mellett) DP 424₂₅, 425₂₈, JV 169... bėgu VoK 48 és begù Krkl, Tv, Rt, Pc, Srv, K 43, JV 240, nėgu²⁸ Dkš, Gs..., és negù Als, Plv, Rm, Vks, DLKŽ 489, jėigu Als, Dkš, Gs, Lp, Rm, Slm, Škn, Vkv, DLKŽ 289 és jėigu Trgn, Slm, Vks; tėgi²⁹ Al, Brš, Dkš, Dkšt, Drsk, Grš, Gs, Jd, Jrb, Kpč, Krm, Krk, KzR, Lkč, Lp, Nm, Rsn, Rmš, Sdr, Sūsn, Št, Skn, Tršk, Vl, Vkv, Zp, Zm... és tėgu³⁰ Als, Bb, Dt, Grk, Gs, Klm, Krkn, Nd, Sdb, Škt, Sln, Šlv, Tt, Vg, Vgr, Vnd...; a szókezdő hangsúlyt használók tėgul vagy tegùl³¹ Alks, Alz, Antz, Ant, Auk, Brė, Db, Krs, Kps, Ker, Krn, Onš, Pin, Pbr, Rk, Raud, Sb, Skp, Slm, Šmn, Ukm, Žl, Žsl... és tegul Als, Btr, Dkš, Jzv, Kv, Lnkm, Lp, Nmj, Prn, Rtn, Smal, Slnt, Škn, Šr, Tj...

Az irodalmi nyelvben a második tagra esik a hangsúly a kažin, kažì, tiktai, beveik, bemãž partikulumokban is, bár a nyelvjárásokban ezek másféle hangsúlyozása is gyakori: kažin, kažì, kažìn, tiktai, bemãž stb.

Általában az összetett partikulumok hajlamosak megőrizni önálló hangsúlyukat, bár gyors beszédben más hangsúlyos szavakhoz is tapadhatnak.

Partikulumkapcsolatok és partikulumhalmozások

§ 19. Partikulumkapcsolatoknak azokat a szerkezetileg még nem teljesen összeforrott, de szemantikailag már szét nem választható, lexikai egységet alkotó partikulumokat nevezzük. E partikulumok egyik tagja gyakran valamely névmás, határozószó vagy kötőszó, a másik pedig partikulum, különösen gyakran a tik partikulum (mindkét tag is lehet partikulum), például: ko tik „éppen csak”, ką tik „éppen csak”, tik ką „éppen csak”, kaip ir „mintha, úgymond”, bet tik (tiktai) „csak úgy, mindegy”, ne bet „nem csak úgy”, tik tik „alig-alig”, vos vos „alig, éppen hogy” stb. Például:

Juozui nem olcsón jutottak ezek az ajándékok: micsoda erőfeszítést nem tett, miközben az uracskákat mentette a vízbefúlástól. LzPR II 12. Hogy kipihenjem magam, épp most fejeztem be a szekér megrakását. Épp csak meleg. Ds. Az a katona úgy tesz, mintha menekülne amaz elől. Nekünk csak egy meleg helyen kellene üldögélnünk... VienR III 50. Ő nem akárki — van mit nézni rajta! Jnšk (LKŽ I 642). Nerimaičia találkozáskor mindenkinek azt hirdette, hogy a bátyja már-már tábornok lett. VaižgR II 26. A gyengéd dalocska alig-alig visszhangzott. SNNerP II 34.

A beszélt nyelvben az ilyen kapcsolatok gyakran egyetlen szóvá olvadnak össze, például:

²⁸ Hogy ugyanazokon a helyeken a nėgu és a negù hangsúlyozás is előfordul, lásd J. Senkus, Kapsų ir zanavykų tarmių jungtukas, jaustukas ir ištiktukas, „Lietuvos TSR MA Darbai“, Serija A, 1(10), 1961, p. 109.

²⁹ A „Lietuvių kalbos tarmių atlaso” cédulakatalógusára támaszkodik.

³⁰ Észak-Litvánia nyelvjárásaiban itt valószínűleg a hangsúly visszahúzódott.

³¹ Dél- és Kelet-Litvániában itt a szókezdő u-t meg kell nyújtani.

128

Olyan, m i n t h a (=mintha) már láttam volna valahol. Dkš. Mi a dolga, csak é l d e g é l. Kp (LKŽ I 643).

Egyes összetett partikulaegyüttesek (pl.: de csak, nem akármi) jelentése meglehetősen sajátos — a határozószókéhoz áll közel. Az olyan együtteseket, mint a ką tik „nemrég” (A padlás söpredékéből k i s h í j á n a padlóra szóródott szét... ŽemRR 211), a kaip tik „éppen az, ahogy kell” (Nappal kényelmetlen, éjjel pedig — é p p e n ú g y. VienR VI 172), vos ne-vos „éppen csak” (Éppen csak hogy kiszabadult, a farkas az erdőbe futott. BasRP 301) stb., már határozószóknak lehet tekinteni.

§ 20. Az összetett partikulaegyüttesek nem túl gyakoriak. Sokkal gyakrabban két (vagy több) partikula — rendszerint egymás mellett használva — kiegészíti egymás jelentését, és intonációs kapcsolatok révén bizonyos mértékig összefügg, de mégis megőrzi minimális szemantikai súlyát és szerkezeti önállóságát. Az ilyen partikulakapcsolatok közül a következők említhetők: ugye nem, talán nem, még és, még nem, még csak, és már, már már, már és, már hogy, hogy legalább, még ha, hogy bár, hogy csak, mintha és, mintha hogy, mintha úgy, még és, bár és, lám már és, hát hogy, csak és, csakis, még mindig, majdnem, alighogy. Például:

Az én kis fészkem — akár egy udvarház. JD 593. Hát te tudod, mit róluk. Mrs. Volt még egy lánya, Ona. VencIR III 132. Ma még a varjú is körbe-körbe járkál. PP 322....Vincelis csak az első nadrágját viselte. CvR I 3. Már és már fáradunk. Vlk. Máris hallani az éneket, mindjárt közeledik, már minden szépség látható... ŽemRR 423. Csak megfenyítem a gyereket, azt aztán megfenyítem, ha soványan jön haza! Slm (LKŽ IV 294). Bárcsak egyszer véget érne ez a fagy... ŽemR II 58. A mieink legalább nem ettek parjogát. Mžš. Maga tönkrement, és a gyerekeket is tönkreteszi! Bárcsak már szükségünk lenne arra a pénzre!... KrėvRg 173. Maguk csak álljanak tovább, és csóválják a farkukat... VaižgV 64. Azokban a szekerekben mintha ülne valaki... SimBT 196. Mintha az a mohás méh megmutatta volna nekem az utat: becsukom a könyvet. CvR II 7. Mintha itt maga a kígyóasszony siratna. BarAŠ 8. Az ágyból már felkelni sem tudó nagyapa már otthon semmiben sem tudott segíteni... Gud-GuzKIT 42. Még a kétségbeesés mosolyával is elmosolyodott. SimVK II 71. Máris megérett a rozs. MašAMB 30. Annyira meggazdagodott: tűből bújt elő. PP 66. A grúzinok pedig akkoriban csupán azért bizony születtek. VienR I 22. Mindenkit elöntött a szégyen már attól is, ha ilyen hajat látott. Jst Marc KP 50. A fehér öreg még mindig ugyanott ült. BalčAP 272. Ő aztán mindenkit reggelente, alig pirkadat után, ébresztgetni kezdett. BaltPV I 44. Parnūrė, a lemaradt batyus vándor, lovai alig futottak. ŽemRR 60.

Az ilyen kapcsolatok leggyakrabban úgy jönnek létre, hogy az és, csak, nem partikula egy másik partikulához kapcsolódik.

Az említett kapcsolatok azt mutatják, hogy a partikulák hajlamosak bizonyos párokba rendeződni, mintegy sajátos kölcsönös vonzást mutatva. Összetevőik azonban lazábban kapcsolódnak egymáshoz, és könnyebben különválaszthatók, mint az összetett partikulaegyütteseké. Természetesen nincsenek éles határok az összetett partikulaegyüttesek és a partikulakapcsolatok között. Még azt sem lehet pontosan megmondani, hogy valójában hány összetett partikulaegyüttes és hány partikulakapcsolat van. A partikulák képződése, egyetlen összetett lexikai egységgé való közeledése élő, továbbra is zajló nyelvi jelenség.

9. Lietuvių kalbos morfologinė sandara ir jos raida

129

RÖVIDÍTÉSEK³²

BalčAP — H. K. Andersenas, Pasakos, vertė J. Balčikonis, Vilnius, 1957.

BaltPV — J. Baltušis, Parduotos vasaros, I, Vilnius, 1958.

BarAŠ — A. Baranauskas, Anykščių šilelis, Vilnius, 1954.

BasRP — J. Basanavičius, Rinktinės pasakos, Vilnius, 1948.

BB — (a bibliai szövegre való hivatkozásokkal) Biblia tatai esti Wissas Schwentas Raschtas, Lietuwischkai pergulditas per Janą Bretkūną Lietuvos Plebona Karaliaucziuie (1579—1590).

Ch — Chylinskis litván Bibliája, Újszövetség, II. kötet — Szöveg, szerk. Cz. Kudzinowski — J. Otrębski, Poznań, 1958.

CvR — P. Cvirka, Raštai, I—XIII, Vilnius, 1949—1957.

CvR₁ — P. Cvirka, Raštai, I—VIII, Vilnius, 1959.

DonM — K. Donelaitis, Metai, Vilnius, 1956.

DP — Daukšos Postilė, fényképes kiadás, Kaunas, 1926.

Ev — Ewangelie Polskie y Litewskie... Wilnae..., 1690.

Gud-GuzKIT — A. Gudaitis-Guzevičius, Kalvio Ig noto teisybė, Vilnius, 1952.

JD — A. Juška, Litván dalok, I—III, Vilnius, 1954 (A rövidítés melletti számok a dal sorszámát jelölik).

JstMarcKP — Just. Marcinkevičius, Kraujas ir pelenai, Vilnius, 1960.

JV — Litván lakodalmi dalok, amelyeket Antanas Juškevičė jegyzett le, és Jūnas Juškevičė nyomtatott ki, Petropylė, 1883 (A rövidítés melletti számok a dal sorszámát jelölik).

KB-2 — K. Būga, J. Endzelynasnak írt levele (a feltételezett címzett) kézirata (A Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet könyvtára, jelzet: KB—2).

KIG — Grammatica Litvanica... először M. Daniele Klein által kiadva... Regiomonti... 1653.

KorsLD — K. Korsakas, Literatūrų draugystė, I, Vilnius, 1963.

KrėvRg — V. Krėvė, Raganius, Vilnius, 1958.

KŽ — Zeitschrift für vergleichende Sprachforschung auf dem Gebiete der indogermanischen Sprachen, amelyet A. Kuhn alapított (1852 óta jelenik meg).

LKŽ — Litván nyelv szótára, I—VI, Vilnius, 1941—1962.

LzPR — Lazdynų Pelėda, Művei, I—VII, Vilnius, 1954—1955.

MašAMB — Pr. Mašiotas, Ir aš mažas buvau, Vilnius, 1956.

Myk-PutS — V. Mykolaitis-Putinas, Sukilėliai, I, Vilnius, 1957.

MP — Litván posztilla. Azaz az evangéliumok egyszerű magyarázata minden vasárnapra és ünnepre az egész évben, amelyeket Isten templomában a régi szokás szerint olvasnak. Most újra, alapos átdolgozással kiadva... Wilnuj per Jokubą Morkuną... Metuose... 1600.

PP — Közmondások és szólások, Vilnius, 1958.

SD — Háromnyelvű szótár, a tanuló ifjúság használatára, R. P. Constantino Szyrwid szerzőtől... Ötödik kiadás... Wilnae, 1713.

SimBT — I. Simonait y tė...o buvo taip, Vilnius, 1960.

SimVK — I. Simonait y tė, Vilius Karalius, I—II, Vilnius, 1956.

SNėrP — S. Nėris, Poezija, I—II, Kaunas, 1946.

SP — Syrwids, Punktay sakimu (Punkty kazáń), rövid nyelvtani bevezetéssel kiadta F. Specht, Göttingen, 1929.

SrR — B. Sruoga, Raštai, I—VI, Vilnius, 1957.

VaižgRR — Vaižgantas, Válogatott művek, I—II, Vilnius, 1957.

VaižgV — Vaižgantas, Képek, Vilnius, 1947.

ValR — M. Valančius, Raštai, Kaunas, 1931.

VenclR — A. Venclova, Raštai, I—III, Vilnius, 1955.

³² A helyneveket a „Litván nyelv szótárában” szereplő módon rövidítik.

130

VencIR — A. Venclova, Raštai, I—III, Vilnius, 1955.

VienR — A. Vienuolis, Raštai, I—VII. Vilnius, 1953—1955.

Vlk — Valkininkai.

VoK — Литовский катихизись Даукши, По изданию 1595 года, вновь перепечатанный и снабженный объяснениями Э. Вольтером, Санктпетербург, 1886.

W — Postille... Przez D. Jakoba Wuyka w Krakowie... 1617 (šėstasis leidimas).

WP — Wolfenbütteli Postilla (a Wolfenbütteli könyvtár 1573-ból származó kézirata).

ZemR — Žemaitė, Raštai, I—VI, Vilnius, 1956—1957.

ZemRR — Žemaitė, Rinktiniai raštai, Kaunas, 1946.

ÖSSZETETT PARTIKULÁK A LITVÁN NYELVBEN

В. ЛАБУТИС

Összefoglalás

Az egyszerű, morfológiailag oszthatatlan partikulákon kívül a litván nyelvben olyan partikulák is vannak, amelyek összetevőik összeolvadásának mértéke szerint két csoportra oszthatók: összetett partikulákra (pl.: argi, beгу, bene „vajon, hát nem”, kone „alig, csaknem”, nebe „nem, már nem” stb.) és összetett partikulákra, illetve partikulakapcsolatokra (pl.: ko tik, tik tik „csak egy kicsit, éppen csak”, vos tik „mihelyt, alighogy”, vien tik „csak” stb.).

Az összetett partikulák két, olykor akár három (pl.: nejaugi „vajon”) teljesen egyetlen szóvá összeolvadt partikulából állnak. E partikulák képzése kevéssé produktív, sajátos szóalkotási mód. Produktívnak csupán a -gi „bizony, hát” partikulaelemet tekinthetjük, amely szinte bármely egyszerű partikulához kapcsolódhat, és új összetett partikulát alkothat.

Figyelemre méltó a -gu elem. A mai litván nyelvben a -gu önálló partikulaként nem használatos, csak az argи, beгу „vajon, hát” partikulákban, valamint a jeigu „ha”, negu „mintsem” kötőszókban fordul elő. A -gu elem azonban meglehetősen elterjedt a litván írásbeliség régi emlékeiben (itt a gu különálló partikula formájában is előfordul). M. Daukša Postillájának (XVI. század) egyes részleteit az eredetivel, Wujek Postillájával összevetve feltételezhető, hogy a -gu elemnek (és partikulának) nyomatékosító-kérdő, vagy egyes esetekben egyszerűen nyomatékosító jelentése volt. Etimológiailag a -gu partikula a gi (-gi, -g) partikulával függ össze.

Az összetett partikulák, amelyek formailag még nem alkotnak egyetlen szót, de már közös jelentésük van, szintén nem nagy számúak és nem változatosak. A litván nyelvben sokkal gyakrabban fordul elő, hogy két partikula szemantikailag különálló, de rendszerint együtt használt szókapcsolatot alkot, például: ar ne „vajon nem”, lyg kad „mintha”, net ir „még … is”, štai ir „íme, … is” stb. Az ilyen kapcsolatok különösen gyakran az ir „és”, ne „nem”, tik „csak, csupán” partikulákkal jönnek létre. Az ilyen partikulakapcsolatok számát pontosan meghatározni, valamint az összetett partikuláktól elhatárolni őket szinte lehetetlen, mivel mindkettő kialakulása egy élő, ráadásul még le nem zárult folyamatot tükröz: az egyik partikula vonzódását a másikhoz.

9*

131