LIETUVIŲ KALBOS LEKSIKOS RAIDA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

A LITVÁN FOLYÓNEVEK DŪNOJUS ÉS DNIEPRAS EREDETÉRŐL

A. VANAGAS

A litván folyók névanyaga jelenleg több mint nyolcezer folyónévből és azok változataiból áll (az ismétlődőket is beleértve). Ez a több ezer névből álló rendszer a litván nép (bizonyos értelemben a balti népek) fennállásának hosszú évszázadai során alakult ki. Ezért nem egységes eredetű: a litván (balti) nevek mellett idegen eredetű folyónevek is vannak benne. A litván folyónevek képzésének vizsgálatakor a saját, balti eredetű folyóneveket el kell különíteni az idegen, kölcsönzött nevektől. Egyes folyónevek nem balti eredete nyilvánvaló, mások esetében viszont számos kétség merülhet fel. Most, hogy a litván hidronímia és a teljes névanyag is viszonylag gondos gyűjtés tárgya volt, nem egy folyónév eredete vagy képzése részletesebben és bizonyos értelemben pontosabban is magyarázható (mindenekelőtt az anyag bősége és teljessége miatt), mint korábban.

Ebben a cikkben a litván folyónevek (és más helynevek) két csoportját vizsgáljuk meg. Véleményünk szerint az egyik csoport a szlávok közvetítésével került be a litván névanyagba, míg a másik csoport bekerülésének útja még nem teljesen világos. Az utóbbi csoportba tartozó helynevek azonban kapcsolatban állnak a mai szláv hidronímiával. Mindkét helynévcsoport eredete nem teljesen tisztázott.

a) Az ilyen, nem teljesen tisztázott eredetű litván folyónevek egyike a Dunojus (2) 1. Čk., a Dubysa mellékfolyója. 2. Gl., a Jotija mellékfolyója. 3. Ks., Juodkonių falu. 4. Srd., a Naudupys mellékfolyója; valamint Dunãjus (2) 1. Akm., a Dabikinė mellékfolyója. 2. Grnk., Tendžiogalos falu. 3. RdN., az Apaščia mellékfolyója. 4. Rs., Pakapurnio falu. 5. Skd. 6. Vn., a Bikava mellékfolyója. 7. Vn., a Šustis mellékfolyója. 8. Vvr., a Dumblė mellékfolyója. Vö. Dumõjus || Gudonių ežeras Srj., Gudonių falu, valamint Dūnõjus tó Lkm., Trainiškio falu. Jelenleg nem világos, hogy a litván (és lett: Dunajs folyó, például; Dunaji folyó, például; Dunaj-plava folyó, például; vö. a dun-, dūn- tővel alkotott más helynevekkel, amelyeket J. Endzelīnas a lett dunajs vagy a litván Dunõjus, Dūnõjus szóval vet össze — lásd J. Endzelīns, LV I 1. 238, 239, 243) Dunõjus, Dunãjus folyónevek balti eredetűek-e, a dun- tőből – amely a lett névanyagban valamivel gyakoribb – és a -ojus, -ajus képzőből alakultak-e¹, vagy kölcsönzések, amelyek valamiképpen kapcsolatban állnak Európa egyik legnagyobb folyójának, a Dunõjus nevével. Mindenekelőtt arra kell emlékeztetnünk, hogy a litván népköltészetben (leggyakrabban népdalokban) széles körben elterjedt a dunõjus köznév, jelentése „nagy víz”; például: Az udvar közepén széles dunojus Alvt. Felkiáltott nekem a halacska a dunõjusba és a tengerbe Žrm. A tengerparton mély a kis dunojus, ott a fiatal lány fehérre mosta az arcát Lp. A mély tengeren túl, a kis dunojuson túl van az én lányom az anyjánál LKŽ II 606; dunãjus „ugyanott”: Anyácskám a dunajus vizéért küldött. A dunojėliaus belsejébe mentem LKŽ II 606. A du- kezdetű szavakon kívül

¹ Az -ojus és -ajus képzőhöz vö. Luk-õjus folyó, Or-õjus folyó, Ram-õjus folyó, Žiežm-õjus folyó, valamint Blind-ajus folyó, Nik-ajus folyó.

173

nōjus és dūnājūs, a litván népdalokban számos más változata is előfordul ezeknek a szavaknak, például: dunojis „ugyanott”: …dunojin e hideg víz felé Ld.²; dūnojus „ugyanott”: Anyácskám a dūnojus vizéért küldött Vl. LKŽ II 606. Az udvaron át kis dūnojėlis folyik Ld. Elmegyek a csöndes dūnojun felé Ld. Nappal lovagoltam, éjjel lovagoltam, míg egy kis dūnojėlįhez értem Ld.; dunujėlis: A dunujėlis közepén Ld.; dūnavėlis: És elfújta a koszorút abba a dūna dūnavėlį Ld.; dunava: És feltámadt az északi szél, és elfújta a koszorút a dunava kis tavába Ld.; dujonaitis: Kiúszik egy kis kő a dujonaitisból LKŽ II 560; dujonėlis: A dujonėlis partján: Dobj egy kis követ a dujonėlisba LKŽ II 560; dujūnas „ilyen víz, mély folyó, dunojus” (dalban): És Bendorutė beleesett a mély dujūnasba Jrb. LKŽ II 560. Vö. a porosz litván donajus, dano jus³; donujėlis: A donujėlis túloldalán Kdn. Ld.; donojėlis: A donojėlis túloldalán Slč. Ld.; danujėlis: A danujėlis túloldalán zöldellt a rét Ps. Ld.; duinojėlis: Ažū duino duinojėlio Ad. Ld. (és talán duinajėlis: Ažū duina duinajėlio Ad. Ld. Až to duino duinajėlio Ml. Ld., bár az n utáni a itt nyelvjárási sajátosság lehet); daina: Anyácskám a dainon folyóba küldött a vízért Kltn. Ld.; dauni: Anyácskám daunion [folyóba] küldött hideg vízért Ld. A dunojus, dunājūs, dūnojus és hasonló szavak – amint az itt közölt néhány példából is látható – nem egy bizonyos folyót jelölnek, hanem általában a vizet⁴. Belőlük a litván népdalokban számos más, dun-, dūn- tövű szó jött létre (rendszerint refrénekben), szinte kivétel nélkül olyan szövegkörnyezetben, amely a vízről szól, például: dūnoja refr.: Mély kis tavacska dūnoja, a folyó dūnoja Ds.; dūnojo refr.: Dūnojo; dūnojo, a kis dunojėlis folyik, hallottam, hallottam, mit beszél az apám Sb.; dūnō: Te ostoba legény, dūno dūnoj a kis patak, dūno dūnoj a kis patak. Dūnō, dūna a folyó, dūna a folyó, lylio, a tóba folyik Jž.; sudunti (-dūna, -duno) intr.: Zúgott a patak, dūno, könnyeimtől, dūno LKŽ II 606; dunolaiški refr.: Dunojau, a dombon udvarház, dunojau dunolaiški Kb. LKŽ II 606 (vagy dunala iške: Dunojau, a dombon udvarház, dunojau dunala iške Kb. LKŽ II 589); duna: Csendesen folyik a duna kis patak Brž. Ld.; dunas „?”: A duno kis dunojėlis mögött Ml. Ld.; Anyácskám a dunanba küldött hideg vízért, vö. donas: Anyácskám a donanba küldött hideg vízért, ajai ajai, a donanba hideg vízért Ld., vö. dūnelė „?”: Koszorú úszott a mély dūnelėbe, ai ai, a mély dūnelėbe LKŽ II 602; dunūs,-i „?” (dalszó): Dunios tengerek LKŽ II 606. A köznevek dunojus, dunājūs fejlődési irányát ezeknek az egy litván népdal különféle változataiból származó kezdőszavaknak a sora is mutatja⁵:

„In dunojų, in dunojų…” „Dūno jis, dūno jis, dunojėlis teka…” „Dunojau, dunojau, dunojėlis teka…” „Dunojo, dunojau, dunujėlis teka…” „Dūnojo, dūnojo, donujėlis teka…” „Dunojo, dunojo, dunojėlis teka…”

^² Ez és a további példák, amelyek után az Ld. rövidítés szerepel (a népdalok szövegét jelöli), a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet folklórgyűjteményéből vagy a litván népdalok rendszerezett katalógusából származnak.

^³ Lásd Chr. Bartsch, Über litauische Volksliteratur, „Mitteilung der litauischen litterarischen Gesellschaft“, Heft 8 (II.2), Heidelberg, 1884, p. 107.

^⁴ A. Juška szerint a dunojus jelentése „mélység (tóban, folyóban), tó” (Литовский словарь А. Юшкевича с толкованием слов на русском и польском языках, I, С. Петербург, 1904, p. 366); O. Kollberg szerint a dunajus jelentése „bármilyen víztömeg: hatalmas tavacska, tó, tenger” (Pieśni ludu litewskiego zebrął Oskar Kollberg, p. 212).

^⁵ A Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet Néprajzi Osztályának népdal-katalógusa alapján (itt és a továbbiakban).

174

Érdekes, hogy a litván népdalokban a dūnojus, dūnojus stb. formái gyakran váltakoznak más köznevekkel vagy tulajdonnevekkel (folyónevekkel). Íme egy ismert népdal különféle változatainak kezdete: Csendesen, csendesen folyik a dūnojelis; Csendesen, csendesen folyik a Nemunėlis; Ó, csendesen, csendesen folyik a Širvintėlė Šk. Ld.; …Švento toja folyik Ds. Ld.; Csendesen, csendesen folydogált a patak; Csendesen, nyugodtan folydogált a patak; Csendesen, dūmiai módra folydogált a patak; Ó, csendesen, ó, csendesen folyik a dūnojelis; Csendesen, nyugodtan folydogál a Nemunėlis; Csendesen folyik a dūna patakocska stb. Vagy: Az udvaron át folyik a tavacska; A majoron át folyik a dūnojelis; Az udvaron át folyik a dunajėlis; A Šalinėlis folyik át az udvaron; Az udvaron át folyik a dūnojelis; A mezőn át folyik a patakocska; Patak, tavacska folyik; Tavacska, patak folyik; A tavacskán, tavacskán sebes folyó folyik; A patakon át folyik a tavacska; A patakocska a tengerpart felé csörgedezik; A dunajėlis nem patak, hanem folyik; Ó, bor, bor folyik a folyóban; A majoron át folyik a Nemunėlis; A majoron át folyik a dūnojelis; Az udvaron át folyik a dūnojelis; A nagymama majorja mellett folyik a dūnojelis stb.

A litván néphagyomány kutatói közül néhányan úgy vélték, hogy a népdalokban a dūnojus, Nemunėlis, upelė, ežerėlis stb. a dal földrajzi elhelyezkedésétől függően váltakoznak (azokon a vidékeken, ahol több a tó, az ežeras szót használják, a Nemunas közelében a Nemunas, Nemunėlis, a tenger mellett pedig a marios, jūra stb. szavakat). Ez a nézet nem teljesen alaptalan, de kissé pontosítható. Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy viszonylag kevés olyan dal van, amelyet Litvánia egész területén énekelnek, és amelyben a dūnojus más szavakkal váltakozna. A területi dalok kevésbé alkalmasak a dūnojaus használati földrajzának megállapítására. A Litvánia-szerte legnépszerűbb és legismertebb dalok közül, amelyekben a dūnojus más szavakkal váltakozik, a következőket kell megemlíteni: „A Nemunėlis túlsó partján zöldellt a rét”, „Szombat este”, „Csendesen, csendesen folyik a Nemunėlis”, „Anyám elküldött dūnų vandenėlio-ért”. E négy dal közül az első kettő a legismertebb, a harmadik és a negyedik kevésbé népszerű. Igaz, egy dal népszerűsége és elterjedtsége csak hozzávetőlegesen állapítható meg, hiszen valamennyi dal „vándorol”. Ezért némelyik, köztük a négy említett dal, talán csak nemrég és különféle utakon jutott el Litvánia egyik vagy másik vidékére. Így a dalok és változataik földrajzi elterjedésére vonatkozó megjegyzéseink semmit sem mondanak keletkezési helyükről és vándorlási irányaikról, csupán az elmúlt három–öt évtizedbeli elterjedésüket mutatják. E négy dal együttes vizsgálatakor elmondható, hogy a dūnojaus más szavakkal való váltakozása és a vidék fiziográfiája között nem látható számottevő összefüggés. Például a „Csendesen, csendesen folyik a Nemunėlis” című dalban a Nemunėlis szót leggyakrabban az ežerėlis szó helyettesíti egy viszonylag tóban szegény vidéken, Észak-Litvánia középső részén (Mažeikiai, Joniškis, Pušalotas, Linkuva és más környékén). Litvánia talán legtavasabb, északkeleti csücskében a Nemunėlis szót nagyon gyakran (egyes környékeken – Smalvos, Dūkštas, Daugėliškis, Tverečius, Mielagėnai és másutt – mindig) az upelė, upelis szavak váltják fel. A Nemunas és a Neris folyóktól délre a Nemunėlis szót szinte soha nem cserélik le másikra.

A „Anyám elküldött dūnų vandenėlio-ért” című dal, amely Žemaitijában szinte ismeretlen, ritkán cseréli fel a dūnojaus szót másik szóval; néhány kivételtől eltekintve ez csak Északkelet-Litvániában fordul elő (leggyakrabban az upelė, upytėlė szóval és hasonlókkal helyettesítik).

A „Szombat este” című dalban a dūnojaus szó csak ritkán váltakozik más szavakkal, de nincs számottevő változás a vidék fiziográfiájával való összefüggésben.

A négy említett dal közül talán a „A Nemunėlis túlsó partján” című dalban váltakozik leggyakrabban a dūnojaus sokféle más szóval. Érdekes, hogy Litvánia északkeleti részén,

175

azaz Litvánia különösen tavakban gazdag csücskében, a dalokban a dūnoju, Nemunėli szavakat nagyon gyakran az ežeras, ežerėlis váltja fel. Világos szabályszerűség azonban itt sincs. Például a Nemunėlis szó a dūnojus helyett nemcsak Jurbarkas, Raudonė és Kaunas környékén, hanem Mažeikiai, Vieksniai, Akmenė és Laižuva környékén is gyakran előfordul.

Ezenkívül e négy dalban a dūnojaus más szavakkal való váltakozásának térképi képe nem igazolja egyes néphagyománykutatók feltevését, miszerint a népdalokban a dūnojus leggyakrabban a lengyel és belarusz területekkel határos vidékeken fordul elő, és észak, illetve északnyugat felé haladva fokozatosan ritkul, átadva helyét az upelis, ežerėlis, marelės és hasonló szavaknak. Igaz, a „Anyám elküldött” című dalban a dūnojus különösen gyakori a Nemunas és a Neris folyóktól délre, de úgy tűnik, maga a dal is népszerűbb itt. A „Csendesen, csendesen folyik a Nemunėlis” című dalban, mint már említettük, a Nemunėlis helyébe a dūnojus néhány kivételtől eltekintve csak a Nemunas és a Neris folyóktól északra lép.

A „Szombat este” és „A Nemunėlis túlsó partján” című dalokban a Nemunas és a Neris folyóktól északra a dūnojus talán gyakoribb, mint délen. Ez arra utal, hogy a dūnojus valószínűleg már meglehetősen régen meghonosodott a litván népdalokban.

Mit jelentenek a litván népdalokban oly gyakran előforduló dūnojus, dunājūs, dūnōjus stb. szavak, és milyen kapcsolatban állnak a Dunōjus, Dunājus folyónevekkel? Saját, balti eredetű képződmények-e, vagy valamilyen módon összefüggenek az európai folyó Dunōjus nevével? Érdekes megállapítani, hogy a Dunōjus hidronímiabeli és a dūnojaus folklórbeli vagy nyelvjárási használatával kapcsolatban elsősorban a bolgárok, szlovének, lengyelek, oroszok, ukránok, csehek és más szláv népek körében merülnek fel a litvánokéhoz hasonló bizonytalanságok. A szláv nyelvekben nemcsak sok, Дунай, Дунаеџ stb. nevű folyó van⁶, hanem a dunajъ (дунай, dun’aj, dunaj stb. köznév is igen széles körben használatos, jelentése: „folyó, áramlat, mélység, folyómeder, sebes folyás; ismeretlen és távoli folyó, igen sebes vagy nagyon mély és csendes folyó; tó, csatorna, állóvíz; vízzel telt mély gödör, forrás, vízforrás, víznyelő” stb.⁷. Figyelemre méltó, hogy a Dunōjus folyónévként és köznévként való használata nem egyedülálló eset: egyes szláv nyelvekben hasonló a helyzet a Visla szóval is, amely nemcsak folyónevet jelöl (lengyelül Wisła), hanem közszóként is használatos: lengyelül wisła: „folyó, nagy víz, bármely nagy folyó, patak, áradás”⁸. Bizonyos analógia a litván Nėmunas szóval is megfigyelhető: ez nemcsak folyóneveket jelöl (Nėmunas – két folyó, Nemunėlis – négy folyó, Nemuniūkas folyó, Nemuny kštis folyó), hanem általában folyót vagy vizet is (vö. nemunai, nėmunai: „Azon a tavaszon a folyók nem áradtak ki” Grg. „Zöld réteken lovagolunk, kis folyócskákon fogunk átkelni. Tavacskákon, kis folyókon átúszik egy deres lovacska” Drsk.; nemunaičiai: „A hegyen kis nyírfaligetek, a hegy lábánál kis folyók; nemunėlis: „A hegyen kis folyócska, a hegy alatt dunojėlis” LKŽ K).

⁶ Žr. T. Lehr-Splawiński, Rozmieszczenie geograficzne prasłowiańskich nazw wodnych, „Rocz. sł.“ XXI, cz. I, p. 11; П. Маштаков, ДБ, p. 248; В. Топоров, О. Трубачёв, ЛАГВП, p. 224.

⁷ Lásd B. Ślaski, Dunaj i Wisła, „Sl. occ.“, t. 16, p. 183; T. Lehr-Splawiński, Rozmieszczenie…, p. 11; M. Jurkowski, Rzeka, potok i jej synonimy w języku ukraińskim, „Sl. or.“, rocz. XII, Nr. 3, p. 462; V. Jagić, Dunav-Dunaj in der slavischen Volkspoesie, AslPh, I, p. 299—333.

⁸ Lásd M. Rudnicki. Etymologies du nom de la Vistule et de la dénomination Veneti, „Premier Congrès International de Toponymie et d’Anthroponymie. Actes et mémoires“, Paris, 1938, p. 205 (ugyanott: „Sl. occ.“, t. 17, p. 132); B. Ślaski, Dunaj i Wisła, „Sl. occ.“, t. 16, p. 186; T. Lehr-Splawiński, Rozmieszczenie…, p. 7.

176

Hasonló eredetűek lehetnek a litván köznyelvi szavak is: alaušai || alaušos „ahol sok víz gyűlt össze; tócsa”: Kad pripylė, tai alaušai ant dirvų stovi Užp. Žiūrėk, ant stalo alaušus padirbai Užp. Kiek jų turto — alaušai gėrybės! Ds. Ant laukų alaušai stovi vandenio Užp. LKŽ I 76; vö. alaušą „üresfejű ember, fecsegő”: Klausyk tu to alaušos — grūdelis jam kalnu pavirsta Ds. Amint a példákból látható, mindezek a köznyelvi szavak csak igen kis területen ismertek (Užpaliai, Dusetos). Éppen ezen a vidéken található két tó Alaūšas (Alaūšas) néven, Alaūšas (Alaūšas), egy tó Alaūšai néven, valamint egy folyó Alaūša⁹ néven.

Van tehát okunk azt gondolni, hogy nem egy kivételes, teljesen elszigetelt jelenséggel, hanem a köznevek és a hidronimák képzésének egy sajátos típusával van dolgunk. Ami a litván Nėmunas és nemunai alakokat illeti, úgy tűnik, kétségtelen, hogy a közszó csupán metaforikus használatban a vidék legnagyobb folyójának neve; néhány más folyónév (Nėmunas, Nemunykštis, Nemunėlis) pedig valószínűleg másodlagos képzésű, és a nagy Nemunas nevéhez kapcsolódik (egy-két esetben talán közvetett módon, a nėmunas, nemunėlis köznéven keresztül). Hasonló a helyzet a Visla, visla¹⁰ esetében is. Csupán a Dunojus (az európai folyó neve) és a szláv dunajb kapcsán vannak eltérő vélemények. Egyesek szerint a szláv közszónak, a dunajb-nek semmi köze a Dunojus folyónévhez, hanem az indoeurópai *dheu- „futni, folyni” tőből ered¹¹; mások úgy vélik, hogy a szláv nyelvekben széles körben elterjedt Dunajb hidronima az európai folyó Dunaj nevéből keletkezett; később a Dunaj névből olyan folyónevek származtak, mint Дунай, Дунаец stb.¹². A kérdés végleges megoldását az akadályozta, hogy az európai folyó Dunojus nevének eredete mindmáig igen homályos volt. A Dunojus folyónév (orosz Дунай, román Dunăre stb.) kialakulását sokféleképpen magyarázták. Egyes kutatók az európai Dunojus nevet kelta eredetűnek tartották¹³, mások iráni–szkítának¹⁴, megint mások trák–dák eredetűnek¹⁵, negyedik csoportjuk szlávnak¹⁶; továbbiak nem indoeurópai eredetű névnek vélték (grúznak¹⁷) stb. Az európai Dunojus folyónévről szóló számos munkából

⁹ E hidronimák eredetéről lásd K. Būga, RR, I, p. 311, 500; III, p. 407, 414, 424 stb.

¹⁰ Ugyanott.

¹¹ K. Zierhoffer, Nazwy miejscowe północnego Mazowsza, Wrocław, 1957, p. 162–163; T. Lehr-Splawiński, Rozmieszczenie..., p. 11; T. Lehr-Splawiński, O pochodzeniu i pra-ojczyźnie słowian, Poznań, 1946, p. 73.

¹² Lásd M. Vasmer, REW, p. 380 (ott a szakirodalom is); B. Топоров, О. Трубачёв, ЛАГБИ, p. 224.

¹³ M. Förster, Der Name der Donau, ZsPh, I, p. 23–24; M. Vasmer, REW, I, p. 380 (kelta–latin); B. И. Георгиев, Исследования по сравнительно-историческому языкознанию, M., 1958, p. 254; Wł. Georgijew, Нынешнее состояние ономастических исследований в Болгарии, „I międzynarodowa slawistyczna konferencja onomastyczna“, Wrocław-Warszawa-Kraków, 1961, p. 13; A. Л. Погодинъ, Изъ истории славянских передвижений, С.-Петербургъ, 1901, p. 85; B. Топоров, О. Трубачёв, ЛАГБИ, p. 224.

¹⁴ P. Kretschmer, Zum Balkan-Skythischen (I. Der Name der Donau), „Glotta“, XXIV, 1936, p. 1 ir kt.; A. A. Зализняк, Проблемы славяно-иранских языковых отношений древнейшего периода, ВСЯ, вып. 6, p. 45; R. Meister, Der Name der Donau, KZ, 78, 1/2. Heft, p. 55.

¹⁵ A szakirodalmat lásd G. Ivănescu, Origine pré-indo-européenne des noms du Danube, „Contributions onomastiques“, Bucarest, 1958, p. 127.

¹⁶ T. Lehr-Splawiński, O pochodzeniu..., p. 73; T. Lehr-Splawiński, Rozmieszczenie..., p. 11; K. Zierhoffer, Nazwy miejscowe północnego Mazowsza, p. 162; J. Rozwadowski, Studia nad nazwami wód słowiańskich, Kraków, 1948, p. 247–251. A további szakirodalmat lásd G. Ivănescu, i. m., p. 125.

¹⁷ H. Я. Марр, Лингвистически намечаемые эпохи развития человечества и их увязка с историей материальной культуры, „Сообщения ГАИМК“, 1, Л., 1925, p. 40. (Vagy

12. Užsak. Nr. 174

177

kiemelkedik Vl. Georgijev nemrég megjelent munkája¹⁸. Ebben nemcsak a *Dānavi(s) (a Dunōjus név régi alakja) és a román Dunăre, valamint a szláv Dunajъ és Dunav közötti kapcsolatot magyarázza meg meglehetősen sikeresen (ez a kapcsolat mindeddig nagyon homályos volt), hanem maga az európai folyó, a Dunōjus neve (és vele együtt a szláv Dunaj) eredetének magyarázatát is alighanem a leghitelesebben adja meg. Vl. Georgijev véleménye szerint az európai Dunának három fontosabb neve volt: 1) az alsó szakaszt Ἴστρος-nak hívták (trák név); 2) a felső szakaszt (és a középső szakasz egy részét) — Dānuvius < indoeurópai *dānu-io- (kelta név); 3) az alsó szakasz és a középső szakasz egy része (nagyjából Budapesttől vagy Belgrádtól) egy hasonló dák-miz névvel rendelkezett: *Dānavi(s) < indoeurópai *dānaw-jo-. A dák-miz nyelvben a hosszú, hangsúlyos ā az i. sz. III—IV. század után ō-vá változott (vagyis *Dānavi(s) > *Dōnavi(s)). Később a dák-miz nyelvben a szóközi v szabályosan eltűnt, és *Dōnavi(s) > *Dōnai(s). A szláv Dunajъ (vö. orosz Дунай, lengyel Dunaj, horvát Dunaj) csak a *Dōnai(s) alakból származhatott, mivel az ősszlávban nem volt ǭ fonéma (vö. óbolgár цкоуна < görög εἰκών, būky < gót bōka). Ebből egy, a mi szempontunkból fontos további következtetés adódik: mivel az európai Dunōjus folyónév gyöktövének előzménye *dān- > *dōn (vagy *dān-), a Dānuvius európai folyónév litván Dunōjus változata csak a szláv Dunajъ-ból (< *Dōnai(s)) származhatott, mert ha a litván Dunōjus nem a szlávból került volna át, akkor a gyökben más magánhangzónak kellene állnia.²²

Az a tény, hogy a szláv Dunajъ valószínűleg a dák-miz *Dōnai(s) átvétele, a litván Dunōjus pedig a szláv Dunajъ-ból származik, még nem jelenti azt, hogy számos más, dun- kezdetű szláv víznév (Дунай, Дунаец stb.), valamint a dunajъ közszó és a litván Dūnōjus, Dunajus, Dunōjus helynevek, továbbá a dūnōjus, dunājus, dunōjus közszavak kapcsolatban állnának az európai folyó nevével (szláv Dunajъ, litván Dunōjus). Amint említettük, egyes kutatók úgy vélik, hogy a szláv Dunajъ és dunajъ az európai Dunajъ folyónévtől függetlenül alakult ki. A Dunōjus litván víznevet is megpróbálták úgy elemezni, hogy nem kapcsolták az európai Dunōjus folyónévhez. E magyarázatnak azonban sok tény ellentmond. Ami a dun- kezdetű szláv folyóneveket (Дунай, Дунаец) és a dunajъ közszót illeti, egyet kell értenünk M. Fasmerrel, V. Toporovval, O. Trubačovval és másokkal (lásd fentebb): a szláv dunajъ közszó csupán Európa legnagyobb folyójának metaforikus használatú neve, a többi szláv víznév (Дунай, Дунаец stb.) pedig későbbi, másodlagos eredetű. Úgy véljük, hogy a litván folyónevek, a Dunājus és Dunōjus, valamint a dunōjus, dunōjus közszó is (hasonlóképpen, mint a Nėmunas, Nemunėlis és a ne-

H. Я. Марр, Избранные работы, III, p. 37); G. Ivănescu, min. veik., p. 131—136. (Šio str. recenziją žr. ВЯ, 1960, Nr. 2, p. 141).

¹⁸ Вл. Георгиев, Дунай, Дунаве, Dunāre, „Studia linguistica in honorem Thaddaei Lehr-Spławiński“, Warszawa, 1963, p. 87—90.

¹⁹ A. Vaillant, Gramaire comparée des langues slaves, I, Paris, 1950, p. 120.

²⁰ Vö. még G. Ivănescu, min. veik., p. 126.

²¹ A. Vaillant, min. veik., p. 120; Вл. Георгиев, Дунай, Дунаве, Dunāre..., p. 88.

²² A germán nyelvekben található latin jövevényszavak azt mutatják, hogy bizonyos időszakban az ō ū-vá válhatott a germán nyelvekben is; vö. latin Rōma > *Rūma, óalszász, ófelnémet Rūma; latin Rōmāni > gót Rūmōneis (lásd Сравнительная грамматика германских языков, II, М., 1962, p. 116). Mivel azonban a germán nyelvekben nem találhatók dunaj- kezdetű egyéb víznevek és közszavak, valamint a balti–germán nyelvi kapcsolatok kevésbé intenzívek voltak, mint a balti–szláv kapcsolatok, nehéz elképzelni, hogy az európai folyó, a Dunōjus neve germán közvetítéssel került volna a litván nyelvbe.

Lásd még K. Būga, RR, III, p. 671; E. Fraenkel, LEW, p. 111.

²³ Lásd B. Savukynas, Ežerų vardai, LKK, L. V, p. 197.

178

munai, nemunėlis: Visla és visla· Alaušai és alaušai) összefügg egymással, és genetikailag elválaszthatatlan az európai folyó nevének Dunojus alakjától, valamint a szláv dunajь appellatívumtól. Ez az appellatívum, amelyet a szláv nyelvekben nagyon széles körben, különösen a folklórban használnak, a balti nyelvekbe is átkerülhetett²⁴, mint a folyó vagy a víz sajátos szimbóluma, költői képe. Igaz, a régi szláv jövevényszavakban a litván nyelvben a szláv u helyén rendszerint ū áll, vö. grūšia < spuća, kūmas < кум, dūlia < дуля, būbnas < бубен, tijūnas < тиюн²⁵. Szigorúan fonetikai szempontból úgy tűnhet, hogy a litván dun- nem felel meg a szláv dun- alaknak. Ezt az eltérést a következőképpen lehetne magyarázni: a litván dunãjus, dunõjus (valamint a lett dunavas és a helynevek Dunava folyó, Dunajs tó stb. — lásd J. Endzelīns, LV I 1. 238) későbbi jövevényszavak, amelyek a szlávból a balti nyelvekbe azután kerültek át, hogy a szláv hosszú u megrövidült. A szláv u helyén rövid u-t tartalmazó kölcsönzött közszavakból jó néhány van a litván nyelvben, például bujà, burõkas < brus. буракъ, juká < brus. юха < lengyel jucha, jupà < lengyel jupa < brus. юпа, kupà < brus. купа < lengyel kupa, kūtas < lengyel kut, rujà < lengyel ruja, šūtas < brus. шута²⁶. Amint említettük, a folklórban a dunõjus, dunõjus szavak mellett gyakran előfordul a dunõjus, dunojėlis is, vö. dūnavėlis. A litván helynévállományban is meglehetősen gyakoriak azok a helynevek, amelyek tövében hosszú ū van, például: Dūnãjus tó, Lkm., Trainiškio falu; Dūnãjus domb, Brž., Meilūnų falu; Dūnõjus tó, And., Laičių falu; Dūnõjus tó, Vb., Medžiūnų falu; Dūnõjai tó, Užp., Viešeikių falu; Dūnõjai tó, Všt., Pavištyčio falu. Feltételezhető, hogy a dunõjus és dūnõjus közszavak nem egy időben kerültek át a szláv nyelvekből a litvánba: a dūnõjus régebbi jövevényszó lehet, mint a dunõjus. Több más olyan szó is van, amely nem egy időben került át a szláv nyelvekből a litvánba, például pundùs (K. Būga, RR I 339) és pūdas (uo., II 364), kuila (uo., I 347) és kyla (uo. 348), viešnė (uo., II 660) és vyšnia (uo.) stb. Hogy a dun- tövű szavak később kerültek be a litván folklórba, arra az is utal, hogy a refrénszavak, a dūnoja, dūnojo, dūnõ, amelyek valószínűleg jóval régebbiek a dunõjus, dunãjus appellatívumoknál és hasonlóknál, tövükben hosszú ū-t tartalmaznak.

Később a dunõjus, dunãjus, dunõjus közszavakból néhány kisebb patak vagy pocsolya neve keletkezhetett. Nehéz elhinni, hogy a szláv közvetítéssel átvett európai folyónév, a Dunõjus már korábban is talált volna a balti névállományban más, teljesen önállóan kialakult balti Dunõjus neveket. Igaz, első pillantásra úgy tűnhet, hogy a litván hidronimák, Dūnõjus, Dūnõjus stb., balti–dák–müsziai (vagy balti–trák, balti–illír) izoglosszának tekinthetők. Egy ilyen izoglossza, tekintettel a balti–illír helynevek számos egyéb párhuzamára²⁷, nem lehetetlen. Ezt a feltevést azonban a fonetika cáfolja. Mivel az európai Dunojus név tövének archetipusa *dān- > *dōn- (vagy *dān-), e név balti párhuzamainak tövében nem lehetne ū vagy u magánhangzó.

Arra, hogy a litván helynevek Dūnõjus, Dūnõjus, Dūnõjus, Dunãjus másodlagos, későbbi eredetűek, és a kölcsönzött dunõjus közszóból stb. keletkeztek, a dūn-, dun- tő teljes elszigeteltsége is utal a litván névállományban.

²⁴ A. Becenberger (A. Bezzenberger, Litauische Forschungen. Beiträge der Kenntniss der Sprache und des Volkstumes der Litauer, Göttingen, 1882, p. 18, 1. jegyzet) a litván dunojų alakokat a szláv folklórból származóknak tartotta; Chr. Barčas (Chr. Bartsch, Über litauische Volksliteratur, p. 108) igen óvatosan fogalmazott.

A „Litván nyelv szótára” a dunojų alakot szláv jövevényszónak tekintette, II, p. 606.

²⁵ Lásd K. Būga, RR, I, p. 271; II, p. 621.

²⁶ Žr. P. Skardžius, Die slawischen Lehnwörter im Altltauischen, Kaunas, 1931.

²⁷ B. H. Toporov, Néhány illír–balti párhuzam a helynévtan köréből, „Az indoeurópai nyelvészet problémái”, M., 1964, p. 52.

12*

179

Egy további párhuzam is érdekes. A balti nyelvekben a dūnaj-, dūnoj- mellett megtalálható a dūnav- is, vö. litván dūnavėlis, dunava, porosz Dunow (G. Gerullis, AO 32), lett dunavas ’kis patak; forrás, eredet; be nem fagyó víz’ LVV 518, Dunav-a folyó (J. Endzelins, LVI 1. 238). Hasonló változatok a szláv nyelvekben is gyakoriak (vö. orosz Дунай, Дунаецъ és Дунавец²⁸). A szláv folyónevek Dunav- eleme, a Dunajь elemhez hasonlóan, valószínűleg ugyanabból az európai folyónévből, a Dunōjus névből ered, amelynek a szláv nyelvekben két alakja van: Dunajь és Dunav; vö. orosz, ukrán Дунай, horvát Dūnai, szlovén, cseh, lengyel Dunaj, óbolgár Доунавъ, ó-szerb Доунавъ, bolgár Дунав, szerb Дунав, Дунаво²⁹. Amint említettük, a szláv Dunajь valószínűleg az európai Duna nevének későbbi dák–müsziai alakjából, a *Dōnai(s) formából ered. Vl. Georgijev véleménye szerint a szláv Dunav szintén a Duna nevének régebbi dák–müsziai *Dōnavi(s) alakjából ered³⁰. Így a balti helynevek Dūnav- (a Dūnaj- mellett) és a szláv Dunav (a Dunajь mellett) között valószínűleg nem véletlen párhuzam áll fenn. Feltehető, hogy a balti Dūnav- éppúgy, mint a Dūnaj-, az európai Duna nevének szláv Dunav alakjából származik³¹.

A litván helynevek Dūnōjus, Dūnājus, Dunājus stb. keletkezése grafikusan a következőképpen ábrázolható: *Dōnai(s) (az európai Duna dák–müsziai neve)→Dunajь (a Duna szláv neve)→dūnojus, dūnajus, dunajus, dunojus stb. (litván appellatívumok)→Dūnōjus, Dūnājus, Dunōjus, Dunājus (litván helynevek).

b) A folyónevek egy másik, nem teljesen világos eredetű csoportját alkotják a Dniėpras Šmn., Lakme-nios mellékfolyója, Doniėpras (2) Šln., a Šūšvė mellékfolyója, Dunėprėlis (2) Jž., Čivylių falu. Ehhez a csoporthoz tartozik néhány más helynév is, például Dunėpriai tó, RdN., Latvelių falu; Dunėpras tó, Jž., Čivylių falu. Feltételezhető, hogy mindegyik azonos eredetű, bár a litván nyelv hangtani törvényei alapján a dniepr-, doniepr-, dunepr-, dinepr- tövek nem vezethetők le egyetlen archetípusból. Valószínűleg az ukrajnai folyó, a Dnepras nevével függnek össze. Mint ismeretes, a Dnyeper ókori neve Borysthēnēs (βορυσ-θενης) volt; a később kialakult Dniėpras névnek számos változata volt: Δανάπρις (Danapris), Дънѣпръ, Дънѣпръ, Непръ, Dnieper, Neper, Nieper, Niepor, Niper, Nyeper³². A folyó Dnepras neve nem szláv eredetű. an- < dan- tövét (vö. Danapris) rendszerint az indoiráni danu- ’folyó’ szóval és az oszét don ’folyó, víz’ szóval hozzák kapcsolatba³³. A litván helynevek, Dniėpras, Doniėpras, Dunėprėlis, Dunėpriai, Dunėpras valószínűleg a Dnyeper nevének különféle változataiból származnak. A litván helynevekhez legközelebb a Днепр, Данап-рис, Дънѣпръ változatok állnak, bár a litván helynevek és a Dnyeper névváltozatai összevetésekor részleges hangtani eltérés is megfigyelhető (például Doniepras – Danapris). Feltehető, hogy egyes litván helynevek később változtak meg, vagy a Dnyeper nevének más, írásban nem rögzített változataiból erednek. Emellett nem minden litván helynév kerülhetett át ugyanabban az időben. Nagyon hipotetikusan felvethető, hogy a legrégebbi jövevénynév a Doniėpras folyónév³⁴ (vö. Danapris). Talán ez a folyónév a litván nyelvbe

²⁸ П. Маштаков, ДБ, p. 248.

²⁹ Вл. Георгиев, Дунай, Дунав, Dunāre..., p. 87.

³⁰ Uo., p. 89.

³¹ A litván Dunaj-, lett dunavas szláv eredetéről lásd még M. Vasmer, REW, p. 381.

³² П. Л. Маштаковъ, ДБ, p. 1.

³³ Lásd A. A. Зализняк, Проблемы славяно-иранских языковых отношений древнейшего периода, ВСЯ, вып. 6, М., 1962, p. 45; T. Lehr-Spławiński, O pochodzeniu..., p. 61; M. Viasmer, REW, I. 354.

³⁴ Ha a d és n közötti o nem későbbi, betoldott hang.

180

a nyelvbe nem a szlávok révén került, hanem a Dnyeper-medencében élő ősi baltiak hozták magukkal, vagy a litvánok vették át azoktól a balti törzsektől, amelyek az ókorban a Dnyeper vidékén éltek. Hasonlóképpen a litván nyelvbe talán a dniepr, dunėpr- stb. elemet tartalmazó helynevek is bekerülhettek, bár általában nem világos, milyen úton jutottak a litván nyelvbe. Nincs adatunk arra, hogy későbbi, másodlagos képzésűek lennének (mint a Dunõjus, Dunãjus stb.).

Rövidítések

aukšt. — aukštai nyelvjárás

brus. — belorusz

bulg. — bolgár

chorv. — horvát

dš. — jobb oldali (mellékfolyó)

gn. — legelő

got. — gót

gr. — görög

int. — mellékfolyó

ir. — iráni

kr. — bal oldali (mellékfolyó)

lat. — lett

liet. — litván

lat. — latin

oszét — oszét

pl. — rét

rom. — román

or. — orosz

ó. — ókori

szl. — szláv

ném. — német

szam. — szamogit

AO — G. Gerullis gyűjtötte és nyelvészeti szempontból feldolgozta az óporosz helyneveket, Berlin és Leipzig, 1922.

AšlPh — Archiv für slavische Philologie, Berlin, 1876-tól.

KZ — Folyóirat az indogermán nyelvek összehasonlító nyelvészeti kutatásához, alapította A. Kuhn, Berlin és Gütersloh, 1852-től.

LEW — Litauisches etymologisches Wörterbuch von E. Fraenkel, Göttingen, 1962.

LKK — Litván nyelvészeti kérdések, Vilnius, 1957-től.

LKŽ — Litván nyelv szótára, Vilnius, 1941-től.

LKŽK — Az LTSR Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének „Litván nyelv szótára” cédulakatalógusa.

LV — J. Endzelīns, Lett SZSZK helynevei, Rīga, 1956-tól.

REW — M. Vasmer, Russisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg, I, 1953; II, 1955; III, 1958.

Rocz.sl. — Rocznik slawistyczny. Kraków, 1908 tt.

RR — K. Būga, Rinktiniai raštai, Vilnius, I, 1958; II, 1959; III, 1961.

Sl.Occ. — Slava Occidentalis, Poznań.

Sl. Or. — Savia Orientalis, Warszawa.

ВСЯ — Вопросы славянского языкознания, Москва, 1957 tt.

ВЯ — Вопросы языкознания, Москва.

ДБ — П. Л. Маштаков, Список рек Днепровского бассейна, С. Петербург, 1913.

ЛАГВП — В. Н. Топоров и О. Н. Трубачёв, Лингвистический анализ гидронимов Верхнего Поднепровья, Москва, 1962.

Megjegyzés: A lakott helyek neveinek rövidítései megegyeznek a „Lietuvių kalbos žodynas” című szótárban szereplőkkel (lásd III. kötet, Vilnius, 1956).

181

A litván folyónevek eredetéről

Dunojus és Dniepras

А. ВАНАГАС

Р е з ю м е

A jelen tanulmány a litván folyónevek két csoportját vizsgálja: a) Dunõjus (négy folyó), Dunājūs (nyolc folyó), vö. Dunājūs || Gudonių ežeras tó, Dūnõjus tó, Dūnājūs lug, Dūnõjus lug, Dūnõjai lug. E helynevek és a dunõjus, dunājūs, dūnõjus „nagy víz stb.” közszók között bizonyos kapcsolat áll fenn; vö. dūnõjis, dunujēlis, dūnavēlis, dujonēlis, dūjūnas, donajus, danojus, donajēlis, donojēlis, danujēlis, duinojēlis, a dūnoja, dūnojo, dūno refréneket, az sdundti (-dūna, -dūno), dūma igét, a dūnas ³⁵ és a dūnūs szót ³⁶. Ezek a litván népdalokban igen széles körben elterjedtek. A dunõjus, dunājūs, dūnõjus közszók és más hasonló szavak a szláv népdalokból kerültek a litván folklórba, sajátos költői képként, a víz jelképeként. A litván Dunõjus, Dunājūs, Dūnõjus, Dūnājūs helynevek minden valószínűség szerint e közszókból másodlagosan keletkeztek.

b) Dniepras, Doniēpras, Duneprēlis, vö. Dunēprāi (rét), Dunēpras (rét). E helynevek genetikai kapcsolatban állnak az ukrán folyó, a Dnyeper nevével. Mint ismeretes, a Dnyeper neve a múltban számos változatban fordult elő: Δανήπρ, Дънѣпръ, Дънѣпрь, Непръ, Dnieper, Niper, Nieper, Непер és más alakokban. A litván Dniepras, Doniēpras, Duneprēlis, Dunēpras helynevek feltehetően a Dnyeper-név különböző változataiból erednek. A litván helyneveket a Dnyeper-név változataival összevetve részleges, fonetikai jellegű eltérések figyelhetők meg. Feltételezhető, hogy a litván helynevek egyes változásai később következtek be.

A Днепр folyónév litván helynévanyagba való bekerülésének útja nem egészen világos. Elképzelhető, hogy a Dniēpras, Doniēpras és más nevek annak a távoli kornak a maradványai, amikor a baltiak a Felső-Dnyeper medencéjének kiterjedt területein éltek.

182