Albina AUKSORIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

L. IVINSKIS EGYEDI NÖVÉNYNEVEI A LENGYEL–ŽEMAITIS NYELVI SZÓTÁRBAN ÉS A PRIGIMTŪMENĖBEN

Laurynas Ivinskis (1810–1881), greta Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos, laikytinas vienu iš pirmųjų lietuviškų gamtos mokslų, ypač botanikos, terminų kūrėjų. Dauguma darbų, kuriuose jis pateikė lietuviškų botanikos terminų, taip ir liko neišspausdinti, tarp jų minėtini Lenkų–žemaičių kalbų žodyno ir Prigimtūmenės rankraščiai.

A lengyel–žemaitis nyelvi szótár (Słownik polsko-żmudzki) kézirata Ivinskis fennmaradt két kétnyelvű és egy négynyelvű szótárkézirata közül a legnagyobb. Az A–R betűket foglalja magában, és 2060 oldalas. A szótár kéziratát a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárában őrzik. A szótár elkészítésének pontos dátuma nem ismert, Ivinskis leveleiből azonban arra lehet következtetni, hogy a szerző 1862 vége körül vagy 1863-ban írta (lásd Ivinskis 1995: 465–467). Ivinskis számos botanikai, zoológiai és mineralógiai nomenklatúrai elnevezést vett fel a tárgyalt szótárba, amelyek mellett sok esetben latin megfelelőket is közölt. A szótár több mint 350 növénynevet, zömmel nemzetségneveket tartalmaz (bővebben lásd Auksoriūtė 1999: 22–33).

Ivinskis Prigimtūmenė című műve két részből álló tudományos munka, amely később készült, mint a szótár; megírásának ideje körülbelül 1870. A Prigimtūmenė kéziratát – az említett szótárhoz hasonlóan – Krakkóban őrzik, első részének fogalmazványát, valamint a benne szereplő litván, latin, lengyel és német megfelelőket tartalmazó mutatókat pedig a Litván Irodalmi és Folklór Intézet könyvtárának kézirattárában. A kézirat első, Žemėmina című részében Ivinskis ásványtani tárgyak leírását adja, ahol a litván terminus mellett latin, lengyel, olykor pedig német megfelelő is szerepel. A második rész, a Žolėmina, gombák és növények rendszerezett névjegyzéke, amelyben 218 család és több mint 2520 nemzetség litván neve, valamint ezek latin, lengyel és német megfelelői szerepelnek. A szerző valamennyi nyelv megfelelőinek betűrendes mutatóit is összeállította (bővebben lásd Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 1998: 102–110).

135

Bár a Lengyel–žemaitiszi nyelvi szótár és a Prigimtūmenė eltérő jellegű művek – az első fordítószótár, a második tudományos munka –, a bennük szereplő növénynevek összevethetők, mivel a szótárban közölt latin megfelelőkkel azonosíthatók a litván nevek. A tanulmány mindkét műben szereplő, kizárólag L. Ivinskis egyéni szóalkotású növényneveket vizsgálja és veti össze, mivel a terminusként használt népi növénynevek általában nem különböznek.

A két Ivinskis-kéziratban szereplő mintegy 80 növény nevét vetettük össze. Ezek mindegyike két csoportba sorolható: 1) a Szótárban és a Prigimtūmenėben ugyanazokat a neveket adják meg ugyanazon növények megnevezésére; 2) az eltérő növénynevek, vagyis ugyanazt a növényt a Szótárban az egyik, a Prigimtūmenėben pedig másik néven nevezik meg.

Az első csoport növénynevei az összevetett elnevezések mintegy 54%-át teszik ki. Szóalkotási szempontból ezek a nevek meglehetősen változatosak; többnyire képzős származékok, például:

-ainis: lat. Arrhenatherum, lengy. Wysypka, awižainis ~ avižainis (: aviža) Ž VIII 1619, P 125, vö. avižuolė BVŽ 1998: 41; lat. Commelina, lengy. Przewdziękła, žiedra[j]nis ~ žiedrainis (: žiedras „žydras“ LKŽ 2002) Ž VII 1373, P 130; lat. Mesembryanthemum, lengy. Przypołudnik, spūgāinis ~ spūgainis (: spūgas „pattanás“) Ž VIII 1467, P 186, vö. pluoštagėlė BVŽ 1998: 195; lat. Silybum, lengy. Ostropest, pstrošt, margāinis ~ margainis (: margas) Ž VIII 1557, P 253, vö. margainis BVŽ 1998: 277.

-enis: lat. Dactylis (Dactylis glomerata Ž), lengy. Rżniączka, psia trawa Ž, niestrawa P, pievēnis ~ pievenis (: pieva) Ž VIII 1551, 1553, P 125, vö. lat. Dactylis glomerata, šunažolė Iv, Mln, szin. pamienis Iv St LBŽ 1938: 115, šunažolė BVŽ 1998: 107; lat. Erythronium, lengy. Psi ząb Ž, szewnik P, skajstēnis ~ skaistenis (: skaistus) Ž VIII 1551, P 134, vö. eritronis BVŽ 1998: 126; lat. Smyrnium, lengy. Przewłoka, gardoklēnis ~ gardoklenis (: gardoklis) Ž VII 1379, P 196 (e származék alapszavának Ivinskis egy másik növénynevét kell tekinteni: gardōklis, lat. Angelica Archangelica Ž II 245).

-enė: lat. Methonica, lengy. Pysznokwiat, wdziękostawa Ž, stebuklėnė ~ stebuklenė (: stebuklas) Ž VIII 1596, P 133; lat. Saponaria, lengy. Psie goździki Ž, mydlnica, mydlownik P, muilėnė ~ muilenė (: muilas) Ž VIII 1551, P 182, vö. putoklis BVŽ 1998: 267; lat. Isopy-

136

rum, lengyel Przyjemka, zdrojówka, rautėnė ~ rautenė (: rautas) Ž VII 1425, P 161, vö. bligna BVŽ 1998: 164.

Egyes származékok igen ritka képzőkkel jöttek létre (-minys, -menis, -mūnis, -mūnys, -ėnis, -ėtis, -ėtras stb.), például: lat. Chara, lengyel Ramienica, suktminis Ž VIII 1622, sūktminis ~ suktminys (: suktas) P 96, vö. maurabragis Mln, szin. graudele Iv LBŽ 1938: 83, maurabragis BVŽ 1998: 81; lat. Potamogeton (Potamogeton natans Ž), lengyel Rdestnica, wrzecznica Ž, wrzecznik, wodnica, rdestnica P, vandminis Ž VIII 1636, vandminis ~ vandminys (: vanduo) P 119, vö. lat. Potamogeton natans, plūduriuojančioji plūdė, szin. plaudenės Iv LBŽ 1938: 277; lat. Diospyros, lengyel Przysproa, juodmūnis ~ juodmūnis (: juodas) Ž VII 1497, P 216, vö. persimonas; juodmedis BVŽ 1998: 114; lat. Cynoglossum (Cynoglossum officinale Ž), lengyel Psi język, lėžmūnis ~ ležmūnys (: ležti „fonnyadtan feküdni, elernyedni (növényekről)“ DūnŽ 1976: 174) Ž VIII 1551, P 233, vö. šinlielė BVŽ 1998: 106; lat. Helichrysum, lengyel Radostka, suchokwiat P, sausūmėnis ~ sausūmenis (: sausas) Ž VIII 1614, P 255, vö. šlamutis BVŽ 1998: 150; lat. Albuca, lengyel Ptaszla, sūltienis ~ sultenis (: sultys) Ž VIII 1562, P 132; lat. Erineum, lengyel Rdzawnik, rudietras ~ rudėtras (: rudas) Ž VIII 1637, P 48 stb.

Valamivel ritkábbak az előtaggal (pa-, san-, ap-) képzett származékok, például: lat. Cycas, lengyel Rdzenica, pāverbė ~ paverbė (: verba) Ž VIII 7, P 143, vö. cikas BVŽ 1998: 104; lat. Cynometra, lengyel Psia rózga Ž, Otrewa P, pāpienis ~ papienis (: pienas) Ž VIII 1551, P 211; lat. Eranthis, lengyel Rannik, sānwasāris Ž VIII 1625, sānwasāris ~ sanvasaris (: vasara) P 161, vö. erantis BVŽ 1998: 124; lat. Majanthemum, lengyel Pst roczek, pādziaugsmis ~ padžiaugsmis (: džiaugsmas) Ž VIII 1556, P 131, vö. Majánthemum bifólium, medutė, szin. mieji̇gas Iv LBŽ 1938: 210.

Egyetlen végződéssel képzett származékot találtak: lat. Cunonia, lengyel Radziliszek, āp- rāžgis ~ apraizgis (: apraizgė) Ž VIII 1616, P 188, valamint egy összetétel: lat. Euphorbia, lengyel Psie mleko, wilczomlecz lancetowaty Ž, Ostromlecz P, kārtpienė Ž VIII 1551, kārtpienė ~ kartpienė (: kartus + pienas) P 150, vö. karpažolė, szin. kartpienė Iv LF 1971: 580.

E csoportba tartozó nevek egynegyedének szóalkotása nem világos, mivel a képzési alap nem ismert, például: lat. Atraphaxis, lengyel Racięžnica, aj-

137

szmas Ž VIII 1607, ājszmas ~ aišmas P 157; lot. Banksia, lenk. Pyszlin, skūbras ~ skūbras Ž VIII 1595, P 155; lot. Bupleurum, lenk. Przewiercień, daunzas Ž VII 1375, lānszas ~ lansās P 192, plg. gaivenis BVŽ 1998: 59; lot. Coldenia, lenk. Kociąg, strāmas ~ stramas Ž VIII 1607, P 234; lot. Excaecaria (Excaecaria agalocha Ž), lenk. Rajskie drzewo Ž, Ślepin, slepodrzew P, araszas rōjiskāsis Ž VIII 1620, āraszas ~ arasas P 150; lot. Farsetia, Berteroa, lenk. Pyleniec, plė jnis ~ plėinis Ž VIII 1591, P 176, plg. Berté́roa incána, pilkoji miltinaitė Iv LBŽ 1938: 48, miltinaitė BVŽ 1998: 51; lot. Fedia, lenk. Rapunkul, nājstis ~ naistis Ž VIII 1629, P 252; lot. Oenanthe, lenk. Przewłóka, ilksnis ~ ilksnis Ž VII 1379, P 192, plg. Oenánthe aquática, vandeninė išnė Iv LBŽ 1938: 237, išnė BVŽ 1998: 208; lot. Ornithopus, lenk. Ptaszyniec, sānstris Ž VIII 1562, sānstris ~ sanstris P 208, plg. Ornithopus sativus, sėjamoi seradelė Iv; sin. saradelė Iv LBŽ 1938: 241, seradelė BVŽ 1998: 211; lot. Valerianella, lenk. Rapontyka, klāinis ~ klainis Ž VIII 1627, P 252, plg. Valerianella olitória, sultenė Iv, Mln LBŽ 1938: 365, sultenė BVŽ 1998: 307.

A Szótárban és a Prigimtūmenėben ugyanazok a növények megnevezésére szereplő nevek alakjukban és írásmódjukban teljesen azonosak, csupán egy-egy név tér el diakritikus jelében. A tárgyalt csoportból ma csak Ivinskis egyetlen új alkotású neve használatos: margainis a lat. Silybum nemzetség megnevezésére (lásd LBŽ 1938: 323 és BVŽ 1998: 277). Ha Ivinskis említett művei közül akár egyet is kinyomtattak volna, talán több olyan új alkotású neve is elterjedt volna, amelyek motivációja világos.

A Lietuviškas botanikos žodynas összeállításakor nem használták a fent említett Ivinskis-kéziratokat; növényneveit kalendáriumokból és Kazys Grinius által átadott más Ivinskis-kéziratokból vették. Az LBŽ-be felvett növénynevek és szinonimák áttekintésekor megfigyelhető, hogy némelyik, már említett növény megnevezésére más Ivinskis-féle nevek szerepelnek benne, mint a vizsgált kéziratokban, például: šunažolė, išnė, sultenė, miltinaitė, seradelė, amelyek a mai botanikai nomenklatúrában is használatosak (lásd BVŽ 1998). Az említett nevek közül négy – išnė, miltinaitė, sultenė, šunažolė – minden bizonnyal Ivinskis alkotása, az ötödik név pedig jövevényszó (lásd még Matulionis 1907: 12, 23, 60). Ivinskis további két neve az LBŽ-ben szinonimaként szerepel, például: graudelė (lat. Chara) és plau-

138

denės (lat. Potamogeton), ám a mai nomenklatúrában nem használják őket. A tárgyalt csoportból pedig Ivinskis mindössze egyetlen új alkotású neve szerepel az LBŽ-ben szinonimaként: kartpienė.

A második csoportba tartozó növénynevek jelentős részének, vagyis azoknak a neveknek a szóalkotása is tisztázatlan, amelyek eltérnek a Lenkų-žemaičių kalbų žodynas és a Prigimtuomenė között, például: lat. Aulax, lengyel Rososna, dròmienis ~ dromenis Ž IX 1722, plīntas ~ plýntas P 154; lat. Dirca, lengyel Rzemienica, jèrkāinis ~ jerkainis Ž X 2046, sàjluwas ~ sailuvas P 155; lat. Epacris, lengyel Rzęst, jūstras ~ jūstras Ž X 2051, tièkšzras ~ tiekšras P 14; lat. Himantalia, lengyel Rzemienica (a Prigimtuomenė nem adja meg a lengyel megfelelőjét), stièm uo ~ stiemuo Ž X 2046, sànkietris ~ sankietris P 96; lat. Onosma, lengyel Rumianica, ràumiē ~ raumė Ž X 2007, lièsmuō ~ liesmuo P 233; lat. Umbilicus pendulinus, lengyel Rząsa wietrzna, gīniāwas ~ gyniavas Ž X 2041, lat. Umbilicus, lengyel Urocznik, pępowiec, ēl k r a s ~ el kras P 187; lat. Sisyrinchium, lengyel Ryjaczek, jèlis ~ jelis Ž X 2027, sànrinklis ~ sanrinklis P 136, vö. vikšruolė BVŽ 1998: 278 stb. Az utóbbi kivételével a felsorolt növények nem szerepelnek sem az LBŽ-ben, sem a BVŽ-ben.

A vizsgált művekben ugyanazon növény megnevezésére szolgáló különböző neveket összehasonlítva megfigyelhető, hogy Ivinskis alkotta nevei többnyire teljesen eltérnek egymástól. Azok a növénynevek, amelyek képzése világos, mind alapszavukban, mind képzőelemükben különböznek; csupán néhány név hozható kapcsolatba egymással. A Szótárban a lat. Nasturtium, lengyel Rūkie w növény neveként a gárstis ~ garstis Ž X 2005 név szerepel, a Prigimtuomenė pedig a pàgārs tis ~ pagars-tis P 161 előtagos származékot közli, amelynek alapjául feltehetőleg a Szótár által ehhez a növényhez megadott név szolgált (vö. rėžiukas BVŽ 1998: 203). Ezzel ellentétben a lat. Thalictrum, lengyel Rutewka növény neveként a Szótár a rùtmetië ~ rūtmetė Ž X 2017 származékot adja meg; ennek képzési alapja talán az -mė képzővel alkotott rùtmiē ~ rutmė P 161 származék lehet, amelyet a Prigimtuomenė közöl e növény megnevezésére (vö. vingiris, szin. rūtnicis Iv LBŽ 1938: 344). Említést érdemel még két növénynév, amelyek ugyanazon alapszavakra épülnek: lat. Agrimonia, lengyel Rzepik, twìlkietris ~ tvilkėtris (: tvilkės + -ėtris) Ž X 2048 és twìlkēnē ~ tvilkenė (: tvilkės + -enė) P 203 (vö. lat. Agrimonia Eupatoria, dirvuolė gydūnė, szin. tvilkės Iv, St LBŽ 1938: 11, dirvuolė BVŽ 1998: 22); lat. Cakile, lengyel Rukwiel, snapėjnis

139

~ shapeinis (: shapas + -einis) Ž X 2005 és s n ā p o t i s ~ snapotis (: snapas + -otis) P 178 (vö. lat. Cákile maritima, tengerparti stokle Iv, St LBŽ 1938: 60, stokle BVŽ 1998: 60).

Néhány eltérő növénynév képzése Ivinskis egyik kéziratában világos, míg a másik kéziratban szereplő elnevezések képzése nehezebben követhető vagy egyáltalán nem világos. Néhány példa a Szótárban található, világosabban képzett növénynevekre: lat. Marchantia, lengy. Porostnica, kerpėnė ~ kerpenė (: kerpė + -enė) Ž VI 1225, i w a j r i s ~ yvairis P 99, vö. maršantija BVŽ 1998: 190; lat. Onobrychis; lengy. Rzesnia, d ò b i l ė n i s ~ dobilėnis (: dobilas + -ėnis) Ž X 2050, s ž i b r u n i s ~ šilbrunis P 209, vö. lat. Onobrychis viciaefolia, vetett baltacím, szin. jungenes Iv, St, sparceta Iv LBŽ 1938: 238, esparcetas BVŽ 1998: 209; lat. Pegamum, lengy. Rutewnik, r u t ė j n i s ~ rūtėnis (: rūta + -ėnis) Ž X 2017, g a n d r ò n i t i s ~ gandonitis P 165, vö. peganas BVŽ 1998: 219; lat. Sium, lengy. Potocznik, u p ė n i s ~ upenis (: upė + -enis) Ž VII 1249, l a n t ė k l i s ~ lanteklis P 192, vö. dregmenė Iv LBŽ 1938: 324, dregmenė, szin. lanteklis Iv LF 1976: 61; lat. Jacquinia, lengy. Rozwidzcznia, s k à i s t r a ~ skaĩstra (: skaistrus + -ra) Ž X 1981, j ò k ū n i s ~ jokūnis P 218 stb. Ez utóbbi növény sem az LBŽ-ben, sem a BVŽ-ben nem szerepel.

Azok a növénynevek, amelyek képzése világosabb a Prigimtūmenėje, például: lat. Celastrus, lengy. Roślidlawa, d à j g ò n i s ~ daigonis (: daigoti „pusztítani, ölni“ + -onis) P 213, r ù t w i e n i s ~ rūtvenis (?: rūtva + -ėnis) Ž IX 213, vö. smaugikas BVŽ 1998: 74; lat. Galega, lengy. Rutwica, ž i r n ū k l a s ~ žirnūklas (: žirnis + -ūklas) P 207, r ù t w à j n i s ~ rūtvanis (: rūtva + -ainis, e származék alapszavát valószínűleg a lengyel megfelelő nyomán vette át) Ž X 2017, vö. lat. Galéga officinális, orvosi kecskeruta, szin. žirnytės Iv, St LBŽ 1938: 149, kecskeruta BVŽ 1998: 137; lat. Isotes, lengy. Rypina, p a n a r ū n i s ~ panarūnis (: pa- + narūnas) P 116, s k à n d i n i s ~ skandinis Ž X 2032, vö. slepišėre BVŽ 1998: 163; lat. Magnolia, lengy. Rozwoń, d i d ė n ė ~ didenė (: didis + -enė) P 163, ž i ė g r i s ~ žiegis Ž X 1993, vö. magnólia BVŽ 1998: 187; lat. Restio, lengy. Rześć, p r á m a u d i s ~ pramaudis (: pra- + maudai, lásd maudai (lat. Scirpus) P 121) P 129, r i è z g i s ~ riezgis Ž X 2049, vö. restijas BVŽ 1998: 251; lat. Nissolia (Lathyrus Nissolia), lengy. Rydzyń, r ã ž u w a s ~ ražūvas (: ražas +

140

-nvas) P 209, rìntis ~ rìntis Ž X 2025, vö. lat. Lathyrus, pelėžirnis, szin. pažìrnis Iv, žirnikas Iv LBŽ 1938: 191; lat. Callitriche, lengy. Rzęśl, nertis ~ nertis (: nerti + -tis) P 199, ašìtwie ~ ašivė Ž X 2050, vö. praujene Iv LBŽ 1938: 63; lat. Elate, lengy. Rosława, skléjstis ~ skleístys (: skleisti + -tys) P 128, gietres ~ gietrès Ž IX 1719 stb. Ez utóbbi növény nem szerepel az LBŽ-ben és a BVŽ-ben.

A jelenlegi botanikai nómenklatúrában az Ivinskis által megalkotott, a tárgyalt második csoportba tartozó új nevek közül egyet sem használnak, három említett növényt azonban ma Ivinskis alkotta neveken neveznek – stoklė (lat. Cakile), drėgmenė (lat. Onobrychis) és praujėnė (lat. Callitriche); ezek nem a Szótárban és nem is a Prigimtūmenėben szerepeltek, hanem más írásaiban.

Ivinskio Litván–žemaičių nyelvi szótárának és a Prigimtūmenės kézirataiban szereplő, saját maga alkotta növényneveket összehasonlítva világosan látható, hogy a növények csaknem felének az egyik kéziratban az egyik, a másikban pedig másik nevet adott. Nehéz megmondani, miért történt így. A Prigimtūmenęt Ivinskis valamivel később írta, mint a Szótárt, ráadásul a Prigimtūmenėje a növényeket taxonómiai kategóriák elkülönítésével osztályozta, így azok összehangolásakor talán megváltoztatta a véleményét néhány korábban használt növénynemzetségnévről, hogy pontosítsa vagy jobbá tegye őket.

LITERATŪRA IR ŠALTINIAI

Auksoriūtė A. 1998: Lauryno Ivinskio rankraščiai Krokuvoje. – Terminologija 5, 102–110.

Auksoriūtė A. 1999: Lauryno Ivinskio žodynų terminija. – Lituanistica 2(38), 22–33.

BVŽ 1998: Botanikos vardų žodynas. Sud. R. Jankevičienė, Vilnius.

DunŽ 1976: V. Vitkauskas. Šiaurės rytų dünininkų šnektų žodynas, Vilnius.

Ivinskis L. 1995: Raštai. Sud. R. Mikšytė, Vilnius.

Jankevičius K., Jankevičienė R. 1962: Kai kurie nauji duomenys apie L. Ivinskio darbus lietuviškos botanikos terminijos srityje. – Botanikos klausimai 2, 151–163.

LBŽ 1938: Lietuviškas botanikos žodynas. Red. J. Dagys, Kaunas.

LF 1971: Lietuvos flora 4, Vilnius.

LF 1976: Lietuvos flora 5, Vilnius.

LKŽ 2002: Lietuvių kalbos žodynas 20, Vilnius.

Matulionis P. 1907: Žolynas: Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas, Vilnius.

141

P: Prigimtūmenė (Prigimtūmenė, amely a föld, a növények és az állatok dolgait, valamint azok használatának bemutatását tartalmazza), kézirat.

Ž: Lietuvių-žemaičių kalbų žodynas (Słownik polsko-żmudzki), kézirat.

AZ EGYEDI NÖVÉNYNEVEK L. IVINSKIS LENKŲ-ŽEMAIČIŲ KALBŲ ŽODYNAS ÉS PRIGIMTŪMENĖ című műveiben

Summary

A tanulmány két kéziratban bemutatott, egyedi szóalkotású növénynevekkel foglalkozik: a Lenkų-žemaičių kalbų žodynas (lengyel–szamogit szótár) (kb. 1863) című műben, valamint egy tudományos munkában, a Prigimtūmenė (Természet) címűben (1870). Összehasonlítja a két kéziratban szereplő mintegy 80 egyedi növénynevet. A mindkét kéziratban szereplő litván nevek hasonlóságát latin megfelelőik szemléltetik.

Ivinskis valamennyi összehasonlított, egyedi szóalkotású szava két csoportba sorolható: 1) azonos nevek jelölik ugyanazokat a növényeket mind a szótárban, mind a Prigimtūmenė című műben; 2) eltérő növénynevek – vagyis a szótárban és a Prigimtūmenė című műben ugyanazt a növényt különbözőképpen nevezik meg. Az első csoport nevei az összehasonlított nevek mintegy 54%-át teszik ki. Szóalkotás szempontjából a nevek meglehetősen különbözőek: többségük képzős származék, körülbelül egynegyedük alkotásmódja pedig nem világos, mivel az alapszó nem ismert.

A szótárban és a Prigimtūmenė című műben ugyanazon növény megnevezésére használt különböző nevek összehasonlítása azt mutatja, hogy ezek a nevek teljesen eltérnek egymástól. Többségük szóalkotása nem világos; azoknak pedig, amelyek szóalkotási mintája egyértelmű, más az alapszavuk és a képzőjük.

Nehéz megmondani, miért adott Ivinskis a két kéziratban a növények majdnem felének eltérő nevet. A Prigimtūmenė később készült, mint a szótár. A Prigimtūmenė című műben a növényeket rendszertani kategóriák szerint osztályozta; elképzelhető tehát, hogy megváltozott a véleménye, amikor megpróbálta összehangolni e kategóriák neveit, illetve pontosítani és pontosabbá tenni a növényneveket.

Albina AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E. paštas [email protected]

Beérkezett: 2003-10-31

142