Individualieji L. Ivinskio „Lenkų–žemaičių kalbų žodyno“ ir „Prigimtūmenės“ augalų vardai

Albina AUKSORIŪLietuvių kalbos institutas TĖ L. IVINSKIS LENGYEL–- ŽEMAITIS NYELVI SZÓTÁRÁNAK ÉS A PRIGIMTŪMENĖS-NEK EGYEDI NÖVÉNYNEVEI Laurynas Ivinskis (1810–1881) Jurgis Ambraziejus Pabrėža mellett a litván természettudományos, különösen a botanikai terminusok egyik első megalkotójának tekintendő. Munkáinak többsége, amelyekben litván botanikai terminusokat közölt, nyomtatatlanul maradt; ezek közé tartoznak a Lengyel–žemaitis nyelvi szótár és a Prigimtūmenė kéziratai is. A Lengyel–žemaitis nyelvi szótár (Stownik polsko-zmudzki) kézirata Ivinskis fennmaradt két kétnyelvű és egy négynyelvű szótárkézirata közül a legnagyobb. Az A–R betűket öleli fel, és 2060 oldalas. A szótár kéziratát a Krakkói Lengyel Tudományos Akadémia könyvtárában őrzik. A szótár elkészítésének pontos időpontja nem ismert, Ivinskis leveleiből azonban arra lehet következtetni, hogy a szerző 1862 végén vagy 1863-ban írta meg (lásd Ivinskis 1995: 465–467). Ivinskis a vizsgált szótárba számos botanikai, zoológiai és mineralógiai nomenklatúrai nevet felvett, amelyek mellett sok helyen latin megfelelőket is közölt. A szótárban több mint 350 növény, főként növénynemzetség neve szerepel (bővebben lásd Auksoriūtė 1999: 22—33). Ivinskio Prigimtiimenéje egy tudományos, két részből álló mű, amely később íródott, mint a szótár; megírásának ideje körülbelül 1870. A Prigimtūmenė kéziratát, akárcsak az említett szótárt, Krakkóban őrzik, míg az első rész piszkozatváltozata, valamint litván, latin, lengyel és német megfelelőinek mutatói a Litván Irodalmi és Folklórintézet könyvtárának kézirattárában találhatók. A kézirat első részében, a Žemėminában, Ivinskis az ásványtan tárgykörének leírását adja, ahol a litván terminus mellett latin, lengyel, olykor pedig német megfelelőt is közöl. A második rész, a Žolėmina, a gombák és növények elnevezéseinek rendszerezett jegyzéke, amely 218 család és több mint 2520 nemzetség litván elnevezéseit, valamint latin, lengyel és német megfelelőiket tartalmazza. A szerző emellett valamennyi nyelv megfeleléseinek betűrendes mutatóit is összeállította (részletesebben lásd: Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 1998: 102–110). 135 Bár a Lengyel–žemaičių nyelvi szótár és a Prigimtūmenė eltérő jellegű munkák — az előbbi fordító szótár, az utóbbi pedig tudományos mű —, a bennük közölt növénynevek összehasonlíthatók, mivel a szótárban megadott latin megfelelők lehetővé teszik a litván nevek azonosítását. A tanulmányban a mindkét műben szereplő, kizárólag L. Ivinskis egyéni ir névalkotásával létrehozott növényneveket vizsgálják összehasonlító módon, mivel a terminologizálódott népi növénynevek rendszerint nem különböznek. Mintegy 80, Ivinskis mindkét kéziratába felvett növény nevét hasonlították össze. Mindegyik két csoportba sorolható: 1) a Szótárban és a Prigimtiimenében ugyanazon növények megnevezésére ugyanazok a nevek szerepelnek, valamint 2) az eltérő növénynevek, vagyis ugyanazt a növényt a Szótárban egyik módon, a Prigimtiimenében pedig másik módon nevezik meg. Az első csoport növénynevei az összevetett elnevezések mintegy 54 százalékát teszik ki. Képzésüket tekintve ezek az elnevezések meglehetősen változatosak, többségükben képzős származékok, pl.: -ainis: lat. Arrhenatherum, lengy. Wysypka, awižajnis —avižainis (: aviža) Z VIII 1619, P 125, vö. avižuolė BV Ž 1998: 41; lat. Commelina, lengy. Przewdziekla, žiedrajnis ~ žiedrainis (: žiedras „kékes“) LKŽ 2002) Ž VII 1373, P 130; lat. Mesembryanthemum, lengy. Przypoludnik,spugajnis ~ spūgainis (: spūgas „pattanás“) Ž VIII 1467, P 186, vö. pluoštagėlė BVZ 1998: 195; lat. Silybum, lengyelül. Ostropest, pstrost, margajnis —margainis (: margas) Ž VIII 1557, P 253, vö. margainis BV Ž 1998: 277. -enis: latinul. Dactylis (Dactylis glomerata Ž.), lengyelül. Rinigczka, kutyafű Z, emésztési zavar P, piewénis ~ pievenis (: pieva) Z VIII 1551, 1553, P 125, vö. lot. Dactylis glomerata, SunaZolé Iv, Min, szin. pamienis Iv St LBZ 1938: 115, sunazolé BVZ 1998: 107; lot. Lrythronium, lengyelül. Psi zab Ž, srzewnik P, skajsténis ~ skaistenis (: skaistus) Ž VIII 1551, P 134, vö. eritronis BVŽ 1998: 126; latinul. Smyrnium, lengyelül. Przewloka, gardoklėnis ~ gardoklenis (: gardoklis) Ž VII 1379, P 196 (šio vedinio pamatiniu žodžiu laikytinas kitas Ivinskio teiktas augalo vardas — gardoklis, lot. Angelica Archangelica Ž. 11 245). -ene: latin Methonica, lenk. Pysznokwiat, wdziekostawa Ž, stebuklėnė ~ stebuklené (: stebuklas) Z VIII 1596, P 133; latin Saponaria, lenk. Psie goždziki Z, mydlnica, mydtownik P. mujléné ~ muilenė (: muilas) Ž VIII 1551, P 182, plg. putoklis BVZ 1998: 267; latin Isopyrum, lenk. Przyjemka, zdrojowka, rautėnė ~ rautenė (: rautas) Z 136 VII 1425, P 161, vö. bligna BVZ 1998: 164. Néhány származékszó nagyon ritka képzőkkel (-minys, -menis, -minis, -minys, -Enis, -etis, -ėtras stb.) alakult, pl.: lat. Chara, lengy. Ramienica, suktminis Ž VIII 1622,sūktminis ~ suktminys (; suktas) P 96, vö. maurabragis Min, szin. graudelė Iv LBŽ 1938: 83, maurabragis BVZ 1998: 81: lat. Potamogeton (Potamogeton natans Ž), lengy. Rdestnica, wrzecznica Ž, wrzecznik, wodnica, rdestnica P. wandminis ZVI 1636,wandminis ~ vandminys (: vanduo) P 119, vö. lat. Potamogeton natans, úszó békaszőlő, szin. plaudenės Iv LBZ 1938: 277; lat. Diospyros, lengy. Przyspora, fekete ~ fekete (: juodas) Ž VII 1497, P 216, vö. persimonas; fekete fa BVŽ 1998: 114; lat. Cynoglossum (Cynoglossum officinale 7), lengy. Psi jezvk, lézmiinis ~ lezmiinys (: lezti,nuvytus gulti, leipti (apie augalus)“ DūnŽ 1976: 174) Z VIII 1551, P 233, vö. sunliele BVZ 1998: 106; lat. Helichrysum. lengyel Radostka, szárazvirág P, szárazsömörény ~ szárazimenisz (: száraz) Ž VIII 1614, P 255, vö. slamutis BVZ 1998: 150; latin Albuca, lengyel Ptaszla, sultienisz ~ sultėnisz (; sultys) Ž VIII 1562, P 132; latin Erineum, lengyel Rdzawnik, rudi čtras — rudėtras (: rudas) Z. VIII 1637, P 48 és másutt. Valamivel ritkábban fordulnak elő az előtagos (pa-, san-, ap-) származékok, pl.: latin Cycas, lengyel Rdzenica, pūwerbė ~ paverbė (: verba) Z VIII 7, P 143, vö. cikas BVŽ 1998: 104; lat. Cynometra, lengyel Psia rozga Ž, Otretwa P, papienis ~ papienis (: pienas) Ž VIII 1551, P 211; lat. Eranthis, lengyel Rannik, sanwasaris Z VIII 1625, sgnwasaris — sanvasaris (: vasara) P 161, vö. erantis BVZ 1998: 124; lat. Majanthemum, lengyel Pstroczek, padziaugsmis ~ padzZiaugsmis (: dZiaugsmas) Z VIII 1556, P 131, vö. Majinthemum bifélium, meduté, szin. miejiigas Iv LBZ 1938: 210. Egy végződésképzésű származékszó található: lat. Cunonia, lengy. Radziliszek, ap rajzgis ~ apraizgis (: apraizgė) Ž VIII 1616, P 188, valamint egy összetétel: lat. Euphorbia, lengy. Psie mléko, wilczomlecz lancetowaty Ž, Ostromlecz P, kdartpiené ZVIIL1551- ,kartpiéné ~ kartpiené (: kartus + pienas) P 150, vö. karpazole, szin. kartpiené Iv LF 1971: 580. E csoport elnevezései mintegy negyedének képzése nem világos, mivel a képzés alapja ismeretlen, pl.: lat. Atraphaxis, homorú Raci¢znica, háromszög 137 Z VIII 1607, háromsz- ~ ög háromszög P 157; lat. Banksia, homorú Pyszlin, skūbras ~ skūbras Ž, VIII 1595, P 155; lat. Bupleurum, lengyelül Przewiercien, cséplő Z VII cséplő 1375, lándzsa — P 192, vö. gaivenis BVŽ 1998: 59: latinul Coldenia, lengyelül Rociag, stramas ~ stramas 7. VIII 1607, P 234: lot. Excaccaria (Excaecaria agalocha 7), lenk. Rajskie drzewo Z, Slepin, slepodrzew P, araszas rojiszkasis Ž VIII 1620, araszas ~ araSas P 150; lot. Farsetia, Berteroa, lenk. Pyleniec, plejnis ~ pleinis Z VIII 1591, P 176, „vö. Bertéroa incdna, pilkoji miltinaité Iv LBZ 1938: 48, miltinaité BVZ 1998: 51: lat. Fedia, lengyel Rapunkul najstis ~ naistis Z VIII 1629, P 252; latin Ocnanthe, lengyel Przewtoka, ilksnis ~ ilksnis Z VII 1379, P 192, vö. Oendnthe aquatica, vízi zeller Iv LBZ 1938: 237, zeller BVZ 1998: 208; lot. Ornithopus, görbített Praszvniec, sanstris Z VIII. 1562, ízület ~ sanstris P 208, vö. Ornithopus sativus, vetett szarvaskerep Iv, szin. szarvaskerep Iv LBZ 1938: 241, szarvaskerep BVZ 1998: 211; lat. Valerianella, lengyelül Rapontyka, kiejtés ~ szerint klainis 7. VIII 1627, P 252, vö. Valerianélla olitoria, sultené Iv, Min LBZ 1938: 365, sultené BVŽ 1998: 307. A szótárban ir A Prigimtūmenė-ben ugyanazok az elnevezések szerepelnek ugyanazon növények megnevezésére; alakjukban és helyesírásukban teljesen megegyeznek, csupán egy-egy elnevezés különbözik diakritikus jellel. Iš a tárgyalt csoportban ma már csak Ivinskis egyetlen újítása, a margainis használatos ugyanazon lat. Silybum nemzetség megnevezésére (lásd: LBŽ 1938: 323 ir BVŽ 1998: 277). Ha akár egyetlen említett mű ki lett volna nyomtatva, talán több iš olyan új szó is meghonosodott volna, amelyek motivációja világos volt. tų Ivinskio A Litván botanikai jo szótár összeállításakor nem használták fel a fent említett ir Ivinskis-kéziratokat, a növényneveket a naptárakból vették. jo iš ir Kazys Grinius által kapott más Ivinskis-kéziratok. Áttekintve į az LBŽ-ben szereplő növénynélų v-szinoniIr mákat, megfigyelhető, hogy egyes, már említett növények megnevezésére más Ivinskis-féle elnevezéseket adtak meg, mint a tárgyalt kéziratokban, például: šunažolė, išnė, sultenė, miltinaitė, seradėlė, amelyek a mai botanikai nevezéktanban ir használatosak (lásd: BVŽ 1998). A négy iš említett elnevezés – - išnė, miltinaitė, sultenė, šunažolė – — valószínűleg Ivinskio alkotásai, o az ötödik név — jövevényszó (lásd még: Matulionis 1907: 12, 23, 60). Még néhány Ivinskio elnevezései Az LBŽ-ben szinonimaként megadva, például: graudelė (lat. Chara) ir plauden138 ės (lat. Potamogeton), azonban a jelenlegi nevezéktanban nem használatosak. És a tárgyalt csoport Ivinskis-- féle új szavai közül csak egyet ad meg az LBZ szinonimaként — kartpienė. A második csoportba tartozó növénynevek jelentős részének, vagyis azoknak, amelyek a Lengyel–- žemaitis nyelvi szótárban és a Prigimtiimenėben különböznek, a képzése szintén tisztázatlan, például: lat. Aulax, lengyelül Rososna, dromienis ~ dromėnis Ž IX 1722, plintras ~ plyntras P 154; lat. Dirca, lengyelül Rzemienica, jėrkūjnis ~ jerkainis Ž X 2046,sajtuwas ~ sailuvas P 155; lot. Epacris, lengyel. Rzest,jūstras —jūstras Ž X 2051,tiėkszras —tiekšras P 14; lot. Himantallia, lengyel. Rzemienica (A Prigimtūmenėben nem adták meg a lengyel nyelvű megfelelőjét), sfiėmuo ~ stiemuo Ž X 2046, są nkietris ~ sankėtris P 96; lot. Onosma, lengyel. Rumianica, raumié — raumė Ž. X 2007.liėsmuo ~ liesmuo P 233; lot. Umbilicus pendulinus, lengyel. Windröschen, giniawas ~ gyniavas Z. X 2041, lot. Umbilicus, lenk. Urocznik, pępowiec, étkras — elkras P 187; lot. Sisyrinchium, lenk. Ryjaczek, jėlis ~ jelis Ž X 2027, sąnrinklis ~ sanrinklis P 136, vgl. vikšruolė BVZ 1998: 278 und andere. Die genannten Pflanzen sind mit Ausnahme der letztgenannten weder in LBZ noch in BVZ aufgenommen. Beim Vergleich der in den behandelten Werken zur Bezeichnung derselben Pflanze angegebenen unterschiedlichen Namen lässt sich feststellen, dass sich die von Ivinskis geschaffenen Namen meist völlig unterscheiden. Diejenigen Pflanzennamen, deren Bildung klar ist, unterscheiden sich sowohl im Grundwort als auch im Bildungssuffix; nur einige wenige Namen lassen sich miteinander verbinden. A szótárban: lat. Nasturtium, lengyelül. A Rūkiew elnevezésére adott gdrstis ~ garstis név Z X 2003, 0 A Prigimtiimenėben szereplő előtagos származéka, a pagarstis —pagarstis P 161, amelynek alapszavául valószínűleg a szótárban megadott, erre a növényre vonatkozó nevet vették (vö. rėžiukas BVZ 1998: 203). Fordítva, lat. Thalictrum, lengyelül. Rutewka — a szótárban szereplő rūtmetič ~ rūtmetė Z. X 2017 származék, amelynek képzési alapjául talán a -m16 képzővel képzett riūtiniė —riitme P 161 tekinthető, amelyet a Prigimtūmenėben e növény megnevezésére adtak meg (vö. vingiris, szin. rūtnicės Iv LBZ 1938: 344). Megemlítendő még két olyan növénynév, amelyek ugyanazokra az alapszavakra épülnek: lat. Agrimonia, lengyelül. Rzepik, twilkietris ~ tvilkėtris (: tvilkės + -ėtris) Ž X 2048 és twilkéné ~ tvilkenė (: tvilkės + -enė) P 203 (vö. lat. Agrimonia Eupatéria, dirvuolė gydūnė, szin. tvilkės Iv, St LBŽ 1938: 11, dirvuolė BVZ 1998: 22); lat. Cakile, lengyelül Rukwiel, snapėjnis 139 —snapeinis (: snapas + -einis) Z X 2005 és snapėtis ~ snapotis St LBŽ 1938: 60, stoklė BVZ 1998: 60). (: snapas + -otis) P 178 (plg. lot. Cdkile maritima, pajūrinė stokle Iv, Néhány eltérő növénynév képzése Ivinskis egyik kéziratában világos, míg egy másik kéziratban a megadott elnevezések képzése nehezebben követhető nyomon, vagy egyáltalán nem világos. Néhány növénynév példája, amelyek képzése világosabb a Szótárban: lat. Marchantia, lengyelül Porostnica, kerpėnė ~ kerpené (: kerpė + -enė) Ž VI 1225, iwajris ~ yvairis P 99, vö. maršantija BVZ 1998: 190; lat. Onobrychis, lengyelül. Rzesnia, dobiliénis ~ dobilénis (: dobilas + -énis) Ž X 2050, szitbrunis ~ Silbrunis P 209. vö. latinul. Onobrichis viciaefolia, takarmány-baltacim. szin. jungenés Iv, St, sparceta Iv LBZ 1938: 238, esparcetas BVZ. 1998: 209; lat. Peganum, lengyelül. Rutewnik, rutéjnis ~ riteinis (; rita + -einis) Ž X 2017, gandronitis ~ gandronitis P 165, vö. peganas BVZ 1998: 219; lat. Sium, lengy. Potocznik, upénis ~ upenis (: upė + -enis) Ž VII 1249, tantéklis ~ lanteklis P 192, vö. drégmené Iv LBŽ 1938: 324, drégmené, sin. lanteklis Iv LF 1976: 61; lat. Jacquinia, lengy. Rozwdzigcznia, sk djstra ~ skaistra (: skaistus + -ra) Ž X 1981, jokiinis ~ jokūnis P 218 ir kt. Šis augalas neįtrauktas nei į LBZ, nei į BVZ. Növénynevek, amelyek képzése világosabb a Prigimtiimencjében, pl.: latinul Celastrus, lengyelül Rošlidlawa, dajgonis ~ daigonis (: daigoti „irtani, ölni“ + -onis) P 213,rūrwienis ~ rūtvėnis (?: rūtva + -ėnis) Ž IX 213, vö. smaugikas BVŽ 1998: 74: latinul Galega, lengyelül Rutwica, žirnūklas —žirnūklas (: žirnis + -ūklas) P 207, rūtwajnis ~ rūtvainis (: rūtva + -ainis, $io vedinio pamatinis žodis greičiausiai paimtas sekant lenkų kalbos atitikmeniu) Z X 2017, vö. latinul Galéga officinalis, vaistinis ožiarūtis, sin. žirnytės I, St LBZ 1938: 149, ožiarūtis BVZ 1998: 137; latinul Isotes, lengyelül Rypina, panariinis ~ panariinis (: pa-+ narinas) P 116, skąndūnis ~ skandinis Ž X 2032, plg. slepiserée BVZ, 1998: 163; lot. Magnolia, lengyel. Rozwon, didéné ~ didené (: didis + -ené) P 163, žiėgris ~ Ziegris Z X 1993, plg. magnolija BVZ 1998: 187; lot. Restio, lengyel. Rzesé, pramaudis ~ pramaudis (: pra-+ maudai, zr. mauddj (lot. Scirpus) P 121) P 129, riėzgis ~ riezgis Ž X 2049, plg. restijas BVZ 1998: 251; lot. Nissolia (Lathyrus Nissolia), lengyel. Rydzyn, razuwas ~ raZuvas (: raZas + rintis rintis 140 -uvas) P 209, ~ Ž, X 2025, vö. lat. Lathyrus, lednek, szin. borsóka Iv, borsóka Iv LBZ. 1938: 191; lat. Callitriche, lengyelül. Rzęsl, nertis ~ nertis (2 nerti + -tis) P 199, dsztwié — aštvė Ž X 2050, vö. praujenė Iv LBZ 1938: 63; lat. Elate, lenk. Roskawa, sk lėjstis ~ skleistys (: skleisti + -tvs) P 128,gičitres ~ gietrės Ž IX 1719 ir stb. Az utóbbi növény nem szerepel az LBZ-ben és a BVZ-ben. A jelenlegi botanikai nomenklatúrában nem használatos nė egyetlen Ivinskisnek a tárgyalt iš második csoportban alkotott újítása, azonban a három említett növényt ma az Ivinskis által alkotott nevekkel — nevezik: stoklė (lat. Cakile), homokfű (lat. Onobrychis) ir baltacsenkesz (lat. Callitriche), amelyek be lettek vo mutatva a ne Szótárban ir ne A o Prigimtiimenéjejo -ben, más írásokban. Összehasonlítva Ivinskis A litván–žemait nyelv szótára ir A Prigimtūmenė kézirataiban közölt, saját jo maga alkotta növényneveket vizsgálva világosan látható, hogy a növények csaknem felének az egyik kéziratban egyik, a másikban pedig másik nevet adott. o — Miért történt ez így, nehéz megmondani. Prigimtūmenė Ivinskis valamivel később írta a Prigimtūmenė-t, mint a Szótárt, be továbbá a Prigimtūmenė-ben a növényeket a taxonómiai kategóriák elkülönítésével osztályozta, így azok összehangolása során talán megváltoztatta a korábban használt növénynemzetség-nevekkel kapcsolatos véleményét, hogy pontosítsa és javítsa azokat. ar IRODALOM IR ÉS FORRÁSOK Auksoriūtė A. 1998: Laurynas Ivinskis kéziratai Krakkóban. — Terminológia 5, 102-110. Auksoriūtė A. 1999: Laurynas Ivinskis szótárainak terminológiája. — Lituanistica 2(38), 22— 33. BVŽ 1998: A botanikai nevek szótára. Összeáll. R. Jankevičienė, Vilnius. DinZ 1976: V. Vitkauskas. Az északkeleti dūnininkai nyelvjárások szótára, Vilnius. Ivinskis L. 1995: Írások. Szerk. R. Mikšytė, Vilnius. Jankevičius K., Jankevičienė R. 1962: Néhány új adat L. Ivinskio munkáiról a litván botanikai terminológia területén. — Botanikai kérdések 2, 151— 163. LBŽ 1938: Litván botanikai szótár, Szerk. J. Dagys, Kaunas. LF 1071: Litvánia flórája 4, Vilnius. LF 1976: Lietuvos flora 5, Vilnius. LKŽ 2002: A litván nyelv szótára 20, Vilnius. Matulionis P. 1907: Növénygyűjtemény: Litván növényszótár, ir növények taislas, Vilnius. 141 P: Természetrajz (Prigimtuménd, a föld, a növények és az állatok dolgait, használatuk bemutatásával magában foglaló), kézirat. Z: Lietuvių=- žemaičių kalbų žodynas (Lengyel–žemaitis szótár), kézirat. A növények egyedi elnevezései L. IVINSKIS | LENKU-ZEMAICIU KALBŲ ŽODYNAS ÉS PRIGIMTŪMENĖ CÍMŰ MŰVEIBEN Összefoglalás A tanulmány két kéziratban – a Lenkų-žemaičių kalbų žodynas (Lengyel–žemaičiai szótár) (kb. 1863) és a Prigimtūmenė (Természet) (1870) című tudományos műben – bemutatott, egyedi szóképzésű növénynevekkel foglalkozik. A két kéziratban szereplő mintegy 80 egyedi nevet összehasonlítjuk. A mindkét kéziratban szereplő litván nevek hasonlóságát latin megfelelőik mutatják. Įvinskis valamennyi összehasonlított, egyedi szóképzési terminusa két csoportra osztható: 1) azonos nevek, amelyeket mind a szótárban, mind a Prigimtiimenéban ugyanazon növények megnevezésére használnak, 2) különböző növénynevek —i. Az e. szótárban és a Prigimtitmenėben ugyanazt a növényt eltérően nevezik meg. Az első csoport nevei az összehasonlított nevek mintegy 54 „6-át teszik ki. A szóképzés szempontjából a nevek meglehetősen különbözőek, többségük toldalékolással képzett származék, és mintegy egynegyedük képzésének módja nem világos, mert az alapul szolgáló szó nem ismert. A szótárban és a Prigimtivmenében ugyanazon növény megnevezésére használt különböző nevek összehasonlítása azt mutatja, hogy ezek a nevek teljesen különbözőek. Többségük szóképzése nem világos, azoknak pedig, amelyeknek világos a szóképzési mintájuk, eltérő az alapul szolgáló szavuk és eltérő a formánsuk. Nehéz megmondani, miért adott Ivinskis a két kéziratban a növények csaknem felének eltérő neveket. A Prigimtiimené később íródott, mint a szótár. A Prigimtitmenében a növényeket rendszertani kategóriák szerint osztályozta, ezért lehetséges, hogy megváltoztatta a véleményét, amikor megpróbálta összehangolni e kategóriák elnevezéseit, illetve pontosabbá és jobbá tenni a növényneveket. Albina AUKSORIUTE Beérkezett: 2003-10-31 P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E-mail: [email protected] Lietuvių kalbos institutas 142