DAIVA MURMULAITYTĖ

Litván Nyelvi Intézet

A MURDYTI(S), MURGDYTI(S), MURKDYTI(S) IGÉK SZÓTÁRI MEGJELENÍTÉSE ÉS MAI HASZNÁLATA

BEVEZETÉS

A készülő A litván köznyelv szótára (a továbbiakban BŽ) egyik újdonsága (és késedelmének egyik oka), hogy nem ábécérendben írják és szerkesztik, mint korábban, hanem a szavakat közös szemantikai jegyeik és képzésük alapján csoportosítják (Liutkevičienė 2006: 9). Ezzel a szótár lehető legnagyobb rendszerességű létrehozása a cél. Kiindulópontul A mai litván nyelv szótára (a továbbiakban DŽ) 3. kiadásának számítógépes változatát vették. A címszavakat lexikai-szemantikai csoportokba sorolják, az adatokat elemzik, javítják, kiegészítik, vizsgálják a mai használatot és a legújabb lexikográfiai forrásokat (köztük a DŽ későbbi kiadásait is), és mindez végül új szócikkekké válik¹.

Az -yti képzős igék és származékaik (e csoport egyik alcsoportja) szócikkeinek írásakor feltűnt, hogy a murdyti, murgdyti, murkdyti igék (valamint származékaik) közötti kapcsolatokat a DŽ különböző kiadásai és a Litván nyelv szótára (a továbbiakban LKŽ) kiadásai igen eltérően kezelik. A mai használat azt mutatja, hogy változatokról van szó²: a mur- és murk- tövű igéknek (egy-két kivételtől eltekintve) azonos a jelentésük, míg a legritkábban használt, murg- tövű igéknek általában kevesebb jelentésük van, mint az murk- tövű fő változatnak. Így e szócikkek megírásakor felmerült a kérdés: mennyiben lehet támaszkodni a korábbi lexikográfiai

¹ Lásd még D. Liutkevičienė cikkét e kötetben, a Nyelvművelés rovatban (141–150. o.).

² Kalbotyroje varianto sąvoka suprantama įvairiai (ЛГС 1990: 80). Šiame straipsnyje variantais vadinamos to paties kalbos vieneto, šiuo atveju – žodžio, skirtýbės, atmainos, turinčios tapačią semantiką ir skirtingą raišką. Pagrindinis, nusistovėjęs, bendrinėje kalboje reikalaujamas variantas yra norma (KTŽ 1990: 225, 134).

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

151

forrásokra, fenntartható-e a szavak bennük alkalmazott bemutatásának folytonossága, előnyben részesíthető-e ezen igék mai használata, ha annak vizsgálata lehetővé teszi, hogy az említett szavakat változatoknak tekintsük, és egyikük egyértelmű fölényét mutatja, hogyan egyeztethető össze a BŽ és az LKŽ, amelyben az egyik változatot hibásnak tekintik, és így tovább. E kérdésekre a válaszok még nem teljesen világosak, ezért e cikk célja, hogy vitát indítson³, valamint kritikát és javaslatokat kapjon, amelyek lehetővé teszik e szavak megfelelő szerepeltetését a BŽ-ben, a norma követelményeinek megsértése és a tényleges használat tényeinek eltorzítása nélkül.

1. A VIZSGÁLT IGÉK SZÓTÁRI MEGJELENÍTÉSE

1.1. A ₁ mindhárom tárgyalt igét közli, közülük kettőt – murdyti és murgdyti – egyetlen szócikkben:

mùr(g)d∥yti, ~o, ~ė 1. vízbe, sárba merít, alámerít: M., belesüllyeszt valamit a tócsába. A falusi utak (tavasszal) fel vannak túrva, nem lehet rajtuk haladni. 2. töm, betesz, belegyömöszöl: A szénát betömi a pajtába. A mércét teletömték, túlcsordult. A pajtát színültig megtömték szénával. 3. sngr. dagonyázik, fürdik (sárban): A síkságon, a völgyben ~ytis. ~ymas (1)

mùrkd∥yti, ~o, ~ė 1. tócsába tesz, alámerít, sárba márt: Az állatokat a tócsákba ~o. ~ydamiesi szénát húztak ki a pocsolyából. Az összes fehérneműt belemurkálta a katlanba. 2. prk. összekuszál, bajba kever. ~ymas (1)

A DŽ₁ előtag nélküli igék szócikkeiben a használati példák mellett a címszóigék előtagos és visszaható képzős származékai is szerepelnek (DŽ₁ VII, XI), így ebbe a szótárkiadásba még az įmurdyti, išmurdyti, numurdyti, primurdyti, mur(g)dyti ir sumurkdyti. alakok is bekerültek. Nyilvánvaló, hogy a takarékosság jegyében egyetlen szócikkben a murdyti és a murgdyti alakokat változatokként tüntetik fel, amelyek jelentése teljesen megegyezik. Az illusztrációkban szereplő előtagos származékok alapján, amelyek mind kizárólag a murdyti igéből képződnek, arra lehet következtetni, hogy az utóbbi változatot tekintik alapformának. Ezzel magyarázzák az önálló szócikként szereplő murkdyti igét is, amely csak az első...

³A szótár szerkesztőinek kérésére (Aiste Pangonyte, az Állami Litván Nyelvi Bizottság vezető szakértőjének közvetítésével) Jurgis Pakerys docens és dr. Albinas Drukteinis docens is kifejtette véleményét az őket foglalkoztató kérdésről. Nagyon hasznos lenne, ha vállalnák gondolataik részletesebb kifejtését, és azokat a szélesebb nyilvánossággal is megismertetnék.

152

KALBOS KULTŪRA | 83

jelentése megegyezik a másik két igéével, ezenkívül azonban van egy rájuk nem jellemző átvitt jelentése is. A visszaható murkdyti származékot nem külön jelentésként tüntetik fel (vö. mur(g)dyti 3. sngr.).

1.2. A DŽ₂ a tárgyalt prefixum nélküli igék közül csak kettőt közöl:

mùrd‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe, sárba merít, alámerít: Ne merítsd olyan mélyre. ‖ sngr.: A sárban ~ytis. 2. töm, betesz, belegyömöszöl: A szénát ~o a zsákba, a pajtába. ~ymas (1) mùrk‖dyti, ~o, ~ė 1. vízbe merít, sárba márt: ~o a gyereket a folyóba – még megfullad. ‖ sngr.: ~ydamiesi szénát húztak ki a pocsolyából. 2. prk. összekuszál, bajba kever. ~ymas (1)

Mind a DŽ₂-ben, mind a későbbi kiadásokban az előtagos igék külön szócikkekben szerepelnek, a ne- előtagú származékok kivételével. Ebben a kiadásban több, murg- gyökű előtagos ige található, tehát a DŽ₂ lényegében mindhárom gyök (mur-, murg-, murk-) igéit közli. Érdekes, hogy a murádyti és a murkdyti, valamint az įmurádyti és az įmurkėdyti külön szócikkekben szerepelnek. A többi előtag származékai a murg- gyökű változataikkal együtt ugyanabban a szócikkben szerepelnek (išmur(g)dyti, numur(g)dyti, primur(g)dyti, sumur(g)dyti, užmur(g)dyti), kivéve a pamurádyti és a pamurgdyti alakot, amelyek külön szerepelnek. Egyébként a pamurgdyti jelentését „pamurdyti”-ként adják meg (nem utalnak rá). Az illusztrációs példák (mind a rövidítettek, mind a teljesek) ebben az esetben nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy melyik változatot tekintik alapformának. Például:

išmùr(g) d‖yti, ~o, ~ė vízbe merítve megfürdet: M. meg a kiskutyát. ‖ sngr.: Beleesett a folyóba, és teljesen megfürdött. užmùr(g)d‖yti, ~o, ~ė 1. bedug, betöm: Dugóval bedugja az üveget. 2. sárba mártva gyötör: A gyerekek ~ys a kiscicát. 3. a fejére húz: U. a sapkát a fejére.

A tárgyalt igék és származékaik jelentésszerkezete hasonlóan jelenik meg, mint a szótár előző kiadásában, kivéve a visszaható igéket, amelyeket már nem közölnek külön jelentésként.

1.3. A DŽ₃₋₄ mindhárom képző nélküli igét feltünteti:

mùrd‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe, sárba süllyeszt, merít: Ne merítsd ilyen mélyre. ‖ sngr.: Sárban ~ytis. 2. töm, dug, gyömöszöl: Szénát ~o a zsákba, az istállóba. 3. átv. bajba sodor, kever: Ő maga bajba került, engem is ~o. ~ymas (1) mùrgd‖yti, ~o, ~ė lásd: m u r d y t i mùrkd‖yti, ~o, ~ė 1. lásd: m u r d y t i 1. 2. lásd: m u r d y t i 3

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murga(dyti)(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinėje vartosenoje

153

Jelentéseiket másképp osztják el, vagyis az átvitt „bajba sodor, kever” jelentést, amely a DŽ korábbi kiadásaiban kizárólag a murkdyti igére volt jellemző, most a murdyti igéhez is hozzárendelik, amelyet fő változatnak tekintenek; a többi igét csupán erre utalva adják meg. Ezenkívül a murgdyti szemantikája teljesen megegyezik a murdyti igéével (akárcsak a DŽ₁-ben), a murkdyti igének pedig nincs „töm, dug, gyömöszöl” jelentése (ez valamennyi DŽ-kiadásra jellemző). A DŽ₃₋₄ legszembetűnőbb újítása, hogy eltűntek a -g- tövű prefixumos igék változatai, amelyeket az előző kiadásban a fő változattal együtt, egy szócikkben közöltek. Az egyetlen išmur(g)dyti (ez egyben az egyetlen eset, amikor a változatokat egyetlen szócikkben adják meg) feltehetően tévedésből maradt meg. Így a DŽ₃₋₄-ben mindössze két, murg- tövű ige maradt: murgdyti és išmurgdyti.

1.4. Az elektronikus DŽ₅₋₆-ban alapvetően megváltozik a kép: eltűnnek a murk- tövű változatok (a prisimurkdyti kivételével), a murg- tövű igéket pedig mindenütt következetesen a fő változatra, a murdyti igére, illetve annak prefixumos származékaira utalva adják meg.

Az is érdekes, hogy a DŽ valamennyi kiadása az első kivételével megadja az užmurdyti második jelentését: „murdyti (a DŽ₂-ben: murgdyti) közben agyonnyom”: A gyerekek agyonnyomják a kiscicát. Az alapszó igéjének szócikkében azonban nincs olyan jelentés, amelyre a származék támaszkodhatna (vö. az LKŽ által megadott „gyűröget, gyömöszöl” jelentéssel).

1.5. A tárgyalt igék és prefixumos származékaik megadása az LKŽ-ben

és az LKŽₑ-ben eltér. Mindenekelőtt figyelemre méltó, hogy az LKŽₑ a murgdyti alakot hibának tekinti, murkdyti alakra javítja, szemléltető példák nélkül közli, és származékai sincsenek benne. A nyomtatott LKŽ egyaránt tartalmazza a murgdyti igét, valamint annak visszaható és prefixumos származékait: įmurgdyti, numurgdyti, nusimurgdyti, pamurgdyti, pasimurgdyti, primurgdyti, prisimurgdyti, sumurgdyti. Ezek mind a murdyti igére vagy annak megfelelő prefixumos, illetve visszaható származékaira utalnak; élőbeszédből és írott forrásokból származó példák szemléltetik őket. Általában véve az LKŽ számos, azonos vagy hasonló jelentésű szót rögzít mur-, murg-, murk- stb. tövekkel: murà „mocsaras, sáros hely”; ¹ mùras „átázott, felázott föld”; mùras², -à „nedves, felázott”; murdėti, mùrda (mùrdi?), -ėjo „elmerülve, víz alá merülve lenni, süllyedni”; murdýnas, murdỹne „mocsaras, ingoványos hely, iszapos terület”; mùrdinti (-yti), -ina, -ino lásd: murdyti 4 („vízbe vagy más folyadékba dug, süllyeszt, merít”); mùrduloti, -oja, -ojo „összevissza mos, murdyti”; ¹ murgėti,

154

KALBOS KULTŪRA | 83

mùrga, -ėjo „szitálva esik, permetez”; murglà „sűrű köd; nagyon finom eső”; mùrglinas, -à 1. „sáros, piszkos”; 2. „forró, verejtékes”; murglýnas „sártenger”; murglýnė „nagyon ingoványos hely, iszapos terület”; 2 muõglinti, -ina, -ino „bepiszkol, beken”; muõglytis, -ijasi, -ijosi „fürdik, dagonyázik”; murgliuoti, -iuoja, -iavo „beken, összemaszatol”; murglótas, -a „szitáló esővel kísért, ködös”; murglóti, -ója, -ójo „szitáló eső esik, szemerkél”; 3 mùrinas, -à 1. „sáros, piszkos, bekent”; 2. „nedves, izzadt, átmelegedett”; 1 mùrinti, -ina, -ino 1. „beken, összemaszatol, összekoszol”; | refl.; 2. „áztat, benedvesít”; 2 mùrinti, -ina, -ino „murdyti”; 2 įmùrinti „belemerít, bedug”; 2 išmùrinti lásd: išmurdyti 3 („járművel kitapos, széttapos”): Išmùrintas kelýs; mùrioti, -ioja, -iojo 1. „beken, beszennyez, sárossá tesz”; 2. refl. „rosszul mosakszik, összemaszatolja magát”; mùrkyti, -o (-ia), -ė „gyűröget, gyömöszöl”; įmùrkyti „bedug, belegyömöszöl”; sumùrkyti 1. „összegyűr, összemurdyti, összenyom”; 2. „összezúz, szétver, összemurdyti”; 3. „vízbe dug, beáztat”; murklýnė lásd: murglýnė; 2 mùrklinti, -ina, -ino lásd: 2 murglinti; murklóti, -ója, -ójo „dagonyázik, cuppog a sárban”; murknà „olvadás, enyhülés”; murknùs, -i „borús, esős”; murksóti, mùrkso, -ójo 3. „borús idő van”; 1 murkšlà „szitáló eső”; murkšlénti, -ėna, -ėno „beken, sárossá tesz, piszkosan végez valamit (pl. mos)”; 1 mùrkšlinti, -ina, -ino „beken, összemaszatol”; mùrkšlioti, -ioja, -iojo 3. „rosszul, piszkosan mos, mosakszik”; murkšlótas, -a „borús; apró cseppekben esős”; 1 murkšlóti, -ója, -ójo „szitál, szemerkél”; mùrkteleti, -ėja (-ia), -ėjo 1. „hirtelen alámerül”; 2. „hirtelen bemászik, berohan, besurran”; 2 mùrkti, -ia, -ė „szüntelenül esik, áztat”; 2 murla „köd, pára”; 2 murlìà „ingoványos, iszapos hely”; muõliotis, -iojasi, -iojosi „szitál, szemerkél”; muõlyti, -ija, -ijo 1. „beszennyez, beken, zavarossá tesz”; 2. refl. „sárban fekve, fröcskölődve, dagonyázva szenved”; mùrti, -sta (mūra), -o 1. „nedvesedik, ázik, megpuhul”; 3. „ingoványba süllyed, elmerül” stb. Vö. még: mùrmaliuoti, -iuoja, -iavo lásd: murlyti 2: A kiskacsák mùrmaliuoja a pocsolyában; murmýnė 1. „ingovány”; mùrminti (-yti), -ina, -ino 3. „dug, gyömöszöl, murdyti”; 5. refl. „rossz úton halad, dagonyázik”. A formai és jelentésbeli azonosságot, illetve hasonlóságot tekintve a cikkben tárgyalt, mur-, murg-, murk- tövű, valamint az itt felsorolt további szavak a mirkti, merkti, maurai stb. szavakkal is kapcsolatba hozhatók.

Az LKŽ gazdag adatai azt mutatják, hogy mind a murg-, mind a murk- tövű szavak jelentős szócsaládokat alkotnak. Mindkét esetben előfordulhat a mássalhangzó magánhangzó, illetve félhangzó előtti helyzetben (például: murgėti, murgla, murkti (murkia, murkė), murkyti, murkna), ezért téves volna a murg- tő írásmódját mássalhangzó-asszimiláció miatt hibásnak tekinteni.

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murga(dyti)(s), murk(dyti)(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

155

Az LKŽ és LKŽₑ adatainak összegzése alapján megállapítható, hogy a mur– tővel alkotott igék inkább a szamogitokra és a nyugati aukštaitokra jellemzők, míg a murg– / murk– tővel alkotottak a keleti aukštaitokra.

2. AZ ETIMOLÓGIAI FORRÁSOK ADATAI

Ernst Fraenkel Lietuvių kalbos etimologiniame žodyne című művében a mūrg̃linas „átázott” szó -gl- elemét -*dl- alakból vezeti le; ezt a szót a mùrdyti, mùrti, mùras, murióti, máuras „iszap, sár” szavakkal, továbbá a lett murdi „vízsugár, forrás (Sprudel)”, mùrdēt „forr”, murdinât „felkavar”, murga „pocsolya, tócsa, tisztátalan lény (Pfütze, unreines Wesen)”, murît, -êt „beszennyez, bemocskol” szavakkal hozza kapcsolatba (Fraenkel 1965: 472). Karl Mühlenbach és Jānis Endzelīns szótárában a murdinât jelentése: 1. „felkavar” (vandeni); 2. „forrásra, bugyogásra késztet” (vanduo); 3. „dorombolásra késztet” (katė); lehetséges kapcsolata a litván mùrdyti igével (Wohl zu li. murdyti „valamit a vízben rázogatva kezelni”; ME 1925–1927: 668), míg a murga a litván mùrti igével kapcsolható össze (ME 1925–1927: 669).

A lett etimológiai szótár a murdyti igével a lett murdēt^b „bugyog, forr” igét, valamint az orosz nyelvjárási мурда́ „sár, mocsár” szót kapcsolja össze. A tő alapjelentését a nyelvjárási murît „fröcsköl, beszennyez, bemocskol”, murga „pocsolya, tócsa” mutatja. A lett szó jelentésére hatással volt a homonim murdēt^a „érthetetlenül beszél, motyog, mormog” (Karulis 1992: 608–609)⁴.

Wojciech Smoczyński Lietuvių kalbos etimologiniame žodyne című művében a murk- tőhöz tartozó murksėti „alámerül, süllyed” és murknà „olvadás” szavakat a merkti ige etimológiájának tárgyalásakor közli; a mur– tő igéi és névszói (i)mùrti, mùrdyti(s), murdėti, mùrinti, murà, mùras, mùrinas stb. pedig a máuras szó etimológiájának tárgyalásakor szerepelnek. A murgėti, murglà, murglóti szavakat pedig a lengyel mżyć jelentései közötti kapcsolat alapján (1. „szitál, szemerkél”; 2. „ködön át látható, szórt fénnyel világít, felvillan, pislákol”) a lett mùrgt „álmatlanul tölti az időt, robotol, küszködik”, mùrgi „látomás, káprázat; kísértetek; északi fény”, mùrguôt „látomásai vannak, képzelődik, fantáziál” szavakkal kapcsolja össze, és a mirgėti ige etimológiájában tárgyalja (Smoczyński 2007: 378, 390, 404).

⁴ Vö. a litván mùrminti (–yti), –ina, –ino 1. intr. N „motyog, mormog”. 2. tr. „bosszant, dühít”: Kam mùrmini juos, t. y. pykini! J. 3. tr. „bedug, belegyömöszöl, vízben rázogat”: Dukrele, mùrmink gerai siūlus, kad dažai geriau nukąstų Kp. 4. tr. „piszkál, kapargat”: Dalgiočiu èmiau murmýti liūną, ir atsivėrė eketėlė Slm. 5. refl. „rossz úton halad, nehézkesen jár”: Mùrminas po duobes, ir gana Skr. (LKŽₑ).

156

KALBOS KULTŪRA | 83

A Lietuvių kalbos etimologinio žodyno duomenų bazės egyik szócikkében (http://etimologija.baltnexus.lt/?w=murdyti) murdyti „ráz”) az ősszláv eredetű szerb–horvát szavakkal hozzák kapcsolatba (amelyek alapja *mъrd-) *mъrdati (sę) – mȍdamu (ce)), valamint ezek megfelelőivel: szlovén mȑdati, bolgár мъ̀рдam, мръ̀двам, мръ̀дна, lengyel mardać, merdać, szerbhorvát mrdati (mindegyik jelentése hasonló: „mozgat, érint”). A murgdyti, murkdyti igékről nincs adat (a lekérdezés dátuma: 2010 11 24).

Az etimológiai forrásokban a vizsgált igékről meglehetősen változatos, esetenként kétségeket ébresztő információk találhatók. Egyetlen etimológiai tárgyalásban sem említik mindhárom igét. Valószínűleg a murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) különböző eredetű szavaknak tekinthetők. Szinkrón szempontból az első a murti igével, a harmadik pedig a merkti, mirkti igékkel hozható kapcsolatba. A második, a murgdyti(s) nyilvánvalóan nem a zöngésült murkdyti(s) változata.

3. SZEMANTIKA

A tárgyalt igék murdyti, murgdyti, murkdyti alapjelentése: „(rendszerint ismételten) folyadékba vagy hasonló közegbe dugni, meríteni”; például: vízbe, hóba meríteni; sárban dagonyázni (ennek és más jelentéseknek további használati példáit lásd a cikk 5. fejezetében közölt első BŽ-szótári szócikkben). E jelentésből alakult ki az átvitt jelentés: „ártani, bajba keverni, megalázni, megvetni, tönkretenni”; például: a jó emberek hírnevét most sárba tiporják; a bíróságokon tönkretették; a legyőzött versenytárs aligha tér magához. A murdyti ige sajátos vonása, hogy az iš-murdyti származéka még azt is jelenti: „szétlágyítani, elrontani taposással, közlekedéssel (utakról)”⁵. Figyelemre méltó, hogy az e jelentésben való használatra csak az összes DŽ-kiadás közül az elsőben található példa (lásd az idézett murgdyti szócikket), amely azonban tévesen a korábban említett első jelentést szemlélteti. A használat vizsgálata alapján viszont úgy tűnik, hogy az išmurdyti igét leggyakrabban a szétlágyítás jelentésében használják.

A folyadékba vagy hasonló közegbe merítés alapjelentéséhez kapcsolódnak a visszaható származékok murdytis, murgdytis, murkdytis jelentései: „cuppogva járni, süppedve haladni, küszködni stb.”, valamint „fürödni, merülni, pancsolni”; továbbá van

⁵Valószínűleg az išmurdyti ebben a jelentésben prefixel ellátott, nem pedig prefixumképzős ige, vagyis az -dyti képzővel, kauzatív módon az išmurti igéből képzett származék, nem pedig az iš- prefixummal az murdyti igéből képzett származék. Az utóbbi szócikkében az LKŽ ezt a jelentést nem tünteti fel. Természetesen a szövegkörnyezettől függően az išmurdyti, sok más, prefixummal és képzővel rendelkező igéhez hasonlóan, másképpen is elemezhető (Urbutis 1978: 92).

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

157

átvitt jelentésben: „fáradozni, küszködni, akadályokba ütközni, erőfeszítéseket tenni a gondok kezelésével, a problémák megoldásával stb.”; például: adósságokba, intrikákba, botrányokba keverni.

A nyomtatott DŽ-kiadások adatai alapján a murkdyti igének nincs meg a „erővel betolni, betömni, belegyömöszölni” jelentése, amely a murdyti és murgdyti igékre jellemző. Az LKŽₑ közöl példákat az įmurkdyti, primurkdyti és sumurkdyti igék használatára, amelyek ezt a betömésre, belegyömöszölésre utaló jelentést mutatják: És ki gyömöszölt téged ebbe a zsákba? rš. Amivel csak találkozott, megtömte a zsákját Svn. Az asszony, miután visszagyömöszölte a kosárba a már éppen előbújó kakast, sietve továbbment a maga útján P. Cvir. Igaz, hogy a nyomtatott LKŽ-ben az első két mondat az įmurgdyti és primurgdyti igéket szemlélteti (ugyanazokat a forrásokat megjelölve)⁶.

4. A MAI HASZNÁLAT TÜKRÖZŐDÉSE AZ INTERNETEN

A murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) igék és prefixumos származékaik mai használatának vizsgálatához a Google keresőmotort használtuk (a keresés időpontja: 2010. 06. 16–20.; a visszaható igéket 2010. 11. 08-án is vizsgáltuk, és az eredmények alapvetően megegyeztek a korábbiakkal). A nyilvánosan hozzáférhető internetes szövegek kommunikációs jellegük alapján feltételesen információs és kommunikatív szövegekre oszthatók; az utóbbiak inkább „az írott forma (többé-kevésbé) magánjellegű beszélt nyelvi változatának” tekinthetők (Vaicekauskienė 2008: 71–72). Ebben a vizsgálatban az internetes szövegekből származó statisztikai adatokat anélkül gyűjtöttük, hogy a szövegeket a fent említett csoportokba soroltuk volna, bár első pillantásra megállapítható, hogy a kommunikatív jellegű szövegek voltak túlsúlyban. Ez természetes, mivel a vizsgált szavak stilisztikailag jelöltek, és a beszélt nyelvre jellemzők. Különösen gyakran használják őket átvitt értelemben. A kommunikatív jellegű szövegek részben talán még fontosabbak is e kutatás számára – ellensúlyozzák a vizsgált lexikográfiai forrásokat, amelyekből (a közlés meglehetősen heterogén volta miatt) nehéz

⁶ Általánosságban elmondható, hogy a nyomtatott LKŽ-ben a murg- tővel közölt példák egy részét az elektronikus kiadásban megfelelően módosították, és így a murk- tő igéinek használatát szemléltetik (erre Albinas Drukteinis docens, PhD hívta fel a BŽ szerkesztőinek figyelmét). A módosított példák többsége élőbeszédből származik; a szavak gyűjtői saját helyesírási felfogásuk alapján jegyezhették le őket (azaz –g–-vel). Mivel az LKŽₑ szerkesztői a murgdyti alakot hibás írásmódnak minősítették, az idézett és más használati példákat kijavíthatták, és a helyes írásmódú igék szócikkeiben közölhették. Igaz, írott forrásokból származó néhány példát is kijavítottak, ezek azonban régiek vagy más okból helyesírási szempontból kevéssé megbízhatók – a BsP (= Lietuviškos pasakos įvairios. Surinko Dr. J. Basanavičius. I–IV dalis. Chicago 1903–1905) és rš rövidítéssel vannak jelölve (= fordításokból és egyéb, kevésbé kitűnő írásművekből származó szó vagy mondat).

158

KALBOS KULTŪRA | 83

következtetni az említett igék tényleges használatára és egymáshoz való viszonyára. Mind az egyszerű, mind a visszaható igék ragozott alakjaira, továbbá az aktív és passzív participiumokra kerestünk rá. Mivel a keresőkifejezés hossza korlátozott, az igék pedig számos és változatos alakban fordulnak elő, a legvalószínűbb, azaz leggyakoribb alakot választottuk a kereséshez (vö. Aleksandravičiūtė 2008: 270). Például a murdyti, murdytis esetében a keresőkifejezések a következők voltak:

(1) egyszerű ragozott alakok – „murdyti“ OR „murdau“ OR „murdai“ OR „murdo“ OR „murdomė“ OR „murdote“ OR „murdžiau“ OR „murdei“ OR „murdė“ OR „murdėme“ OR „murdėte“ OR „murdydavau“ OR „murdydavai“ OR „murdydavo“ OR „murdydavome“ OR „murdydavote“ OR „murdysiu“ OR „murdysi“ OR „murdys“ OR „murdysime“ OR „murdysite“ OR „murdytų“ OR „murdyk“ OR „murdykite“;

(2) visszaható ragozott alakok – „murdytis“ OR „murdausi“ OR „murdaisi“ OR „murdosi“ OR „murdomės“ OR „murdotės“ OR „murdžiausi“ OR „murdeisi“ OR „murdėsi“ OR „murdėmės“ OR „murdėtės“ OR „murdydavausi“ OR „murdydavaisi“ OR „murdydavosi“ OR „murdydavomės“ OR „murdydavotės“ OR „murdysis“ OR „murdytusi“ OR „murdykis“ OR „murdykitės“;

(3) aktív participiumi alakok – „murdomas“ OR „murdomo“ OR „murdomam“ OR „murdomą“ OR „murdomu“ OR „murdomame“ OR „murdomi“ OR „murdomų“ OR „murdomiems“ OR „murdomus“ OR „murdomais“ OR „murdomuose“ OR „murdoma“ OR „murdomos“ OR „murdomai“ OR „murdomoje“ OR „murdomoms“ OR „murdomomis“ OR „murdomose“;

(4) passzív participiumi alakok – „murdytas“ OR „murdyto“ OR „murdytam“ OR „murdytą“ OR „murdytu“ OR „murdytame“ OR „murdytiems“ OR „murdytus“ OR „murdytais“ OR „murdy tuose“ OR „murdyta“ OR „murdytos“ OR „murdytai“ OR „murdytoje“ OR „murdytoms“ OR „murdytomis“ OR „murdytose“.

A keresési eredmények az 1. táblázatban láthatók. Az első (1) oszlop az egyszerű, a (2) a visszaható igék ragozott alakjainak statisztikáját, a (3) az aktív, a (4) pedig a passzív participiumok számszerű adatait tartalmazza (a többes szám alanyesetű és birtokos esetű alakok kivételével, amelyek egybeesnek a főnévi igenévvel és a feltételes mód 3. személyű alakjával, ezért az egyszerű ragozott alakok között számoltuk őket). Az első számsor előtag nélküli igéket mutat, a továbbiak pedig különféle igekötővel ellátottakat; például a második sorban: į(si)murdyti, į(si)murgdyti, į(si)murkdyti, a harmadikban: iš(si)murdyti, iš(si)murgdyti, iš(si)murkdyti, és így tovább.

Vizsgáltuk az említett igékből képzett elvont főneveket is; keresőkifejezéseik az egyszerű és visszaható főnevek teljes ragozási paradigmáiból álltak. A cselekvésnevek használati gyakoriságát a 2. táblázat mutatja.

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

159

1. TÁBLÁZAT. A mur-, murg-, murk- tővel rendelkező igék használata

Igekötő murdyti (1) (2) (3) (4) összesen murgdyti (1) (2) (3) (4) összesen murkdyti (1) (2) (3) (4) összesen − 153 192 31 9 385 52 86 16 4 158 278 529 122 21 950 į- 53 1 15 16 85 8 1? − 2 11 108 5 6 35 154 iš- 10 2 − 4 16 8 5 − 2 15 31 21 2 18 72 ne- 16 12 1 1 30 1 12 1 4 18 16 19 3 4 42 nu- 10 2 − 7 19 3 − − 1 4 8 1 1 4 14 pa- 39 35 1 5 80 31 21 − 5 57 76 92 5 10 183 pri- 11 3 − 1 15 1? − − − 1 4 4 − 2 10 su- 51 11 1 22 85 23 − 1 8 32 78 2 5 31 116 už- 4 − − 2 6 − − − − − 7 4 3 1 15 Összesen 347 258 49 67 721 127 125 18 26 296 606 677 147 126 1556

2. TÁBLÁZAT. A mur-, murg-, murk- tővel rendelkező cselekvésnevek használata

Igekötő murdymas egyszerű visszaható összesen murgdymas egyszerű visszaható összesen murkdymas egyszerű visszaható összesen − 19 23 42 11 5 16 39 5 44 į- 1 − 1 1 − 1 − − − iš- − − − − − − 2 2 4 ne- − − − − − − 1 − 1 nu- − − − − − − − − − pa- 2 3 5 1 6 7 7 19 26 pri- − − − − − − 1 − 1 su- 5 − 5 − − − 3 1 4 už- − − − − − − − − − Összesen 27 26 53 13 11 24 53 27 80

160

KALBOS KULTŪRA | 83

Az 1. és 2. táblázat egyértelműen mutatja, hogy a murk- tövű igék és absztrakt főnevek a leggyakoribbak: használati példáik száma 1556, illetve 80. Jóval ritkábban fordulnak elő a mur- tövű igék és főnevek (721, illetve 53), míg a murg- tövű igék több mint ötször (az absztrakt főnevek 3,3-szor) ritkábbak, mint a leggyakoribb, murk- tövű igék (296 igei és 24 főnévi előfordulást találtunk). Az internetes szövegek változatosságát, a kommunikációs jellegű szövegek túlsúlyát, szerzőik eltérő íráskészségét (a szövegek többségét nem szerkesztették) és más, nyelven kívüli tényezőket figyelembe véve ezekre a gyakorisági mutatókra csak részben támaszkodhatunk, amikor a tövek egyik vagy másik változatát választjuk főváltozatként. Nem tudni, hogy a murg- és murk- változatot használó szerzők közül kik választják tudatosan az adott alakot, és kik írnak egyszerűen úgy, ahogyan hallják, nem ügyelve a mássalhangzó-asszimilációra. A statisztikai adatok azonban igen beszédesek, és azt mutatják, hogy a murk- tövű alakok egyértelműen dominálnak a mai használatban⁷.

5. A SZÓTÁRI MEGJELENÍTÉS A LITVÁN KÖZNYELVI SZÓTÁRBAN

A BŽ koncepciója szerint ennek a szótárnak „a tényleges normákat kell rögzítenie: a helyesség kritériumait differenciáltan alkalmazva, és a változatok megadásától sem tartózkodva, a presztízsnyelvet kell formálnia, a mindennapi nyelv felszámolása nélkül” (Naktinienė 2000: 16). A mindennapi nyelvben az elvégzett kutatás szerint a mur-, murg- és murk- tövű igéket változatként használják, alapvető jelentéseik azonosak, a mur- és murk- tövű szavak jelentése pedig csaknem teljesen megegyezik.

Szem előtt kell tartani, hogy az új szótár normatív lesz, a norma változásai pedig nem lehetnek hirtelenek. A kodifikáció alapvető követelménye a norma lényegi tulajdonságának, a stabilitásnak a megőrzése (Pupkis 1980: 37; Vitkauskas 1995: 88). Másfelől „a BŽ szerkesztőinek figyelembe kell venniük a normák társadalmi jellegét, és ha több, a köznyelvben elfogadható változat közül választanak, a használat elsőbbségének elvét kell követniük” (Naktinienė 2000: 17).

A BŽ főváltozatának kijelölésekor figyelembe kell venni a szavak eredetét, az azonos szóalkotási családba tartozó szavakkal való képzési kapcsolataikat (jelentésük és alakjuk tekintetében), a szótárakban való megjelenésük történetét és mai használatukat. Ez utóbbi tényező ebben az esetben különösen fontos, mert a mai írásbeli használat azt mutatja, hogy a murdyti és a murkdyti jelentése csaknem teljesen azonossá vált, a szavak ugyanazokkal a

⁷ jelentésekkel rendelkeznek. Érdekes, hogy a Google keresőeszköz saját statisztikai adatai és a használati gyakorisági mutatók alapján néha visszakérdez, és a gyakoribb változatot javasolja, például: „Talán erre akart rákeresni: įmurkdyti?” (amikor a keresés erre irányul: įmurgdyti).

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinėje vartosenoje

161

ugyanazokkal a jelentésekkel. Az előtagos származékok közül csak a sajátos jelentésű išmurdyti emelkedik ki. Egyes előtagos murgdyti származékoknak kevesebb jelentésük van, mint főváltozataiknak – legalábbis az internetes használat erre utal.

A készülő szótár főváltozatának a leggyakrabban használt, és a legtöbb jelentéssel rendelkező murkdyti alakot javasolják. A ritkább murdyti változat jelentéseit külön-külön, szemléltető példákkal kell megadni az egyes jelentéseknél. A Murgdyti alakot – annak érdekében, hogy ne távolodjanak el túlságosan az LKŽ-től – jelenleg úgy tervezik feltüntetni, hogy csupán a főváltozatra utaljon, jelentések szerinti tagolás és szemléltető példák nélkül. A tárgyalt igék szócikkei tehát nagyjából így nézhetnének ki a BŽ-ben (ez még nem végleges szerkesztés; többek között itt túl sok használati példa szerepel, amelyek célja a szavak jelentésszerkezetének és egymáshoz való viszonyának jobb bemutatása):

mùrkdyti, mùrkdo, mùrkė ige. 1. (kit) (rendszerint többször) vízbe vagy más folyadékba, sárba, hóba stb. mártogatni, meríteni, és az alámerített tárgyat mozgatni: A gyerekek szeretnek úszni, és egymást a víz alá nyomni. Szerencsére időben észrevettem a hullámok által dobált lányokat. | (kit, mibe, miben): Zsíros tányérokat törlök le szappanos ronggyal, és a vízben mosogatom őket. A sofőrök megint a társasházak udvarának sárrá vált gyepén hajtják keresztül az autóikat. Fánkot sütöttem, aztán mézbe mártogattam. | visszaható: Amikor az úszó elkezd lebukni, húzd be a horgászbotot. | tagadó alakban (mit, mibe, mi alá): A téli csizmámat már nem mártom sárba és pocsolyákba, elővettem a bakancsomat. A vízben nem szabad hancúrozni, egymást a víz alá nyomni. Jó ez a terepjáró: nem hajtották mocsarakon és sáron keresztül. | átvitt értelemben (mivel): Hálás voltam a szerzőnek, amiért nem dörgölte az orrom alá az általa leírt libát. 2. visszaható (hol, mi alatt) dagonyázik, gázol, süppedve halad, vergődik, kaparászik: A fotós csizmában dagonyázott a réten [a sárban]. A használt ruhákkal kereskedők esőben dagonyáznak a pocsolyákban [a pocsolyákon át]. Úgy tűnik, a rögbijátékosok nagyon szeretnek a sárban dagonyázni. Egy (elveszett) drága gyűrű miatt a vízvezeték-szerelők órákig dagonyáztak a csatornában. Az emberek úgy vergődtek, hogy közben átkeltek a kis folyón. | átvitt értelemben: Te önsajnálatban dagonyázol. | tagadó alakban (hol, mi alatt): Nem fogok a hóban dagonyázni. Hogy az embereknek ne kelljen a tavaszi és őszi sárban dagonyázniuk, az állandóan felázó kavicsos utat kővel burkolták le. 3. visszaható (hol) fürdik, úszik, lubickol: Gyerekek, elég a lubickolásból, gyertek ki a partra! Napoztunk, és a tengerben [a hullámokban] lubickoltunk, míg egészen elkékültünk. A madarak a patakban lubickolnak. Télen a lékben lubickoltak. 4. (kit) ártani, rosszat tenni, bajba sodorni, kellemetlenséget okozni, megalázni, megvetni, tönkretenni: Amíg a cár sanyargatott minket, más népek remekműveket alkottak. A kulturális főváros évében Vilniust dicsőítették és ócsárolták is. Egyszerű a stratégia: valahogy odacsalogatni az ügyfelet, aztán már lehet is tönkretenni. Az ember ember volt, és az is marad, akárhogy alázzák is. | (kit, mibe, miben, mivel, mi alá): A reklámipar létrehozóját folyton sárba tiporják. A hatalom Litvániát belerángatja

162

KALBOS KULTŪRA | 83

az adósságok ingoványába. Meddig engedjük még, hogy az ország jó hírnevét a sárba tapossák? Igyekezzünk beszélgetőpartnerünket bátorítani, támogatni, ne pedig a kritikában sárba tiporni. Miért kell most ennyire egymást a sárba taposni? Én magam is nemegyszer voltam arccal a sárba nyomva. • vö. elsüllyeszt, belekever. | tagadó (kit): Ha már magadat dicséred, legalább a kollégáidat ne sározd be. Nem kell másokat sárba tiporni. | tagadó (kit, mibe): Egy igazi újságírónak nem kellene az olvasót a szemétbe taszítania. 5. visszaható (miben, mivel) küszködik, gyötrődik, akadályokkal találkozik, erőfeszítéseket tesz valamilyen állapotban (rendszerint gondokkal, kellemetlenségekkel birkózva, problémákat megoldva): A szegénységben [a korrupcióban, az érdekellentétekben, az intrikákban, az adósságokban] vergődik. A rutinban [a törvények útvesztőjében] vergődünk, ahogy eddig is vergődtünk. Én is ugyanabba a gödörbe kerültem, amelyben egész Litvánia vergődik. Az egykori elnök a botrányok mocsarában vergődik. A csapat a bajnoki tabella alján vergődik (sport.). Sorban állok, és ismét megfogadom, hogy legközelebb előre bevásárolok. • vö. süllyed, beleragad. | (mivel): Már második napja küszködöm ezzel a jelszóval. 6. (mit, mibe) erővel belenyom; [szin.] betöm, begyömöszöl: A kislány becsukja a könyvet, és begyömöszöli a táskájába. Egy ilyen ajándékot csak fogj, és dugd bele a Télapó zsákjába. | átv.: A gyerekek a tanulásba temetkeznek. | tagadó (mit, mibe): Ne erőltesd a gyerek lábát a cipőbe. 7. (mit) gyűröget, nyomkod: A kislány által gyömöszölt kiscica egy ideig nem ellenkezik.mùrdyti, mùrdo, mùrdė ige. MURKDYTI: 1. (mit): A jégzápor újra meg újra nyomta, gyűrte a fákat. | (mit, mibe, miben): A kiskutya folyton a hóba nyomja sérült kis pofáját. A terepjárókat a sárban hajtják, veszélyes útvonalakon kergetik őket. | tagadó (kit, mibe, miben): Nem fogsz engem a hóba [hótorlaszok közé] nyomni, és hógolyózni sem fogunk többé. | átv. (mivel): A rendőrségünk még nem vágja az elkövető nők arcát az aszfalthoz. 2. visszaható (miben, mi alatt): Árokban [sárban, mocsárban] vergődöm, fuldoklom. (A piacra) megérkezve a hóban hempergőztünk. A terepjárók az útvonalon a pocsolyákban dagonyáztak. 3. visszaható (miben): A gyerekek önfeledten pancsolnak a tóban. Az utcák szennyében disznók, madarak és kutyák fetrengtek. 4. (kit): Nem hagyta magát megalázni, és még az ügyet is megnyerte. Az ötven éven át megszállók által elnyomott Litvánia újra szabadságot lélegzett. | (kit, mibe, miben): Adósságokba taszítani. A hazugság és rágalom mocskában vergődő emberek igazságra vágytak. A különbizottság hatalmas fegyver politikai ellenfele sárba tiprására. A lakosságra kivetett szemétdíj káoszba taszít. | tagadó (kit, mibe, miben): Bárcsak ne taszítanának minket a mocsokba még mélyebben, mint amiben vagyunk. Engem ebben a káoszban többé nem fognak vergődtetni! (a törvények útvesztőjéről). 5. visszaható (miben): Te is a szürke hétköznapok rutinjában fogsz vergődni. Ha a fejlődő országok gazdasága nem növekszik, továbbra is szegénységben fognak vergődni. Az enciklopédiában kutatok, de semmit sem találok. Vesz az ember egy jó autót, aztán a rozoga utcákon [a dugóban] kell küszködnie. | tagadó visszaható (miben): A jelenben élek, nem a múltban vájkálok. 6. (mit, mibe): A kertész összegereblyézi a lehullott leveleket, és zsákba tömi őket. Behunyt szemmel egyre mélyebbre nyomtam az arcomat a

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

163

párnába. A tetőn, a küllő szélén álló gólya a csőrében hozott ágat a küllők közé nyomta. Minden hivatalnok az államkincstárba dugja a kezét. | tagadó (mit, mibe): A „Papír” feliratú konténerbe nem kellene tapétát dobni. 7. (mit): A kis (húgát) folyton piszkálja, gyötri. | tagadó (kit): Most ne zavard a kiskutyákat, hiszen jóllakottak és nyugodtak, alszanak.

mùrgdyti, mùrgdo, mùrgdė ige. MURKDYTI.

Hasonlóképpen tervezik megadni az igekötős származékokat is. Figyelembe véve az szétmállasztani ige említett sajátosságát (vagyis legjellemzőbb, szétmállasztást, széttaposást stb. kifejező jelentését, amelyben leggyakrabban használatos), az itt tárgyalt igéket az iš– igekötővel némileg másképpen tervezik megadni:

išmurdyti, išmùrdo, išmùrdė ige. 1. (mit) járművel közlekedve megrongál, szétáztat, letapos: Az út már alaposan szét van járva. A meleg földet a kerekek szétjárták, az állatok felvájták. 2. (mit, miben) lásd IŠMURKDYTI 1: Vizet és mosogatószert öntöttem a mosogatóba, és elmosogattam az edényeket. A fiúk a tavat [a tóban] felkavarják az iszapot. 3. visszaható (miben) lásd IŠMURKDYTI 2: Tegnap beleesett a folyóba vagy az árokba, a pocsolyába, és csuromvizesen sáros lett.

išmùrkdyti, išmùrkdo, išmùrkdė ige. 1. (mit, miben) kimos, megfürdet, alaposan benedvesít, folyadékba, sárba, hóba vagy hasonlóba merítve beszennyez: Sikerült teljesen eláztatnom a macskát, de a letörléséhez és megszárításához már nem volt elég türelmem. A húst nem elég csak bepácolni, több órán át kell pácolódnia. Az eső rendesen eláztatott minket. Azokat a tárgyakat nem a rossz öntés károsította, szándékosan áztatták el őket a pocsolyákban. 2. visszaható (miben) dagonyázva teljesen átázik, összesározza magát: A túrázóknak a mocsárban is sikerült elázniuk. Úgy tűnik, végigúsztam a víz felszínén, és közben jól eláztam benne. A kutya, mielőtt beszállt a csónakba, meghempergett az iszapban. | átv.: Ahhoz, hogy tökéletessé válj, el kell merülnöd a hibákban. 3. (kit) árt neki, rosszat tesz vele, bajba kever, megaláz, megvet: A sértett is legalább annyira megalázva érzi magát ebben az ügyben. Kivel kezdtél ki? Alaposan elbánnak veled! 4. (mit) összegyűr, összenyomkod: Amikor hazaértem, először összegyűrögettem és megölelgettem az összes macskámat. 5. (mit, mivel) lásd IŠMURDYTI 1: A tíz tonnás gépekkel nemcsak az utakat, hanem a gazdák földjeit is szétjárják.

išmùrgdyti, išmùrgdo, išmùrgdė ige. Lásd IŠMURKDYTI.

A murg- tővű igéket következetesen a murk- tőváltozatra utalva megadva azt igyekeznek jelezni, hogy írásmódjuk nem hibás (hiszen bekerültek a normatív szótárba), és egyúttal nem távolodnak el túlságosan az LKŽₑ-ben alkalmazott megadási módtól. Mégsem pontos így megadni őket, mert az internetes használat és az LKŽ szerint a murg- tővel rendelkező igék jelentése nem minden esetben esik teljesen egybe az alapváltozat jelentéseivel. Legtöbbször kevesebb ilyen jelentésük van.

164

KALBOS KULTŪRA | 83

Például az szétmállasztani igének csak egy jelentése van: „kimosni, megfürdetni, alaposan benedvesíteni, folyadékba, sárba, hóba vagy hasonlóba merítve bepiszkítani”: Tejföl, sok fűszernövény <...>, bors, hagyma, fél citrom leve – aztán ebben az egészben szétmállasztod a húst (a pácolásról). A kutyus elveszi tőlem a kesztyűt, egyszerűen lehúzza a kezemről, aztán szétmállasztja a hóban. A visszaható išsimurgdyti szintén csak „a murgdyti ige által kifejezett módon nagyon elázni, bepiszkolódni” jelentésben használatos: Megcsinálod a kiskutya frizuráját, és ugyanabban a pillanatban a többiekkel együtt elmerül a sárban – bosszantó. A túlélőversenyen sokan sárba merültek. Ez a két jelentés csupán kettő az alapváltozat szétmártani szócikkében szereplő öt közül, noha ha az utalás a teljes szócikkre vonatkozik, nem pedig az alapváltozat valamely konkrét jelentésére, természetes arra számítani, hogy a mellékváltozat szemantikailag teljesen azonos az alapváltozattal, vagyis annak minden jelentésével rendelkezik. Másfelől a megfürdetni (magát) az internetes használatban több jelentéssel bír, mint a megfürdetni (magát), amelyre utalni tervezik. A vizsgált ige a következő mondatban: Az én (macskám) ilyen fennhordja az orrát, csak akkor jön oda hozzád, ha ő maga akarja, persze néha erővel is megfürdetem egyértelmű kapcsolatot mutat az igekötő nélküli gyömöszölni 7. jelentésével: „gyömöszölni, gyurkálni”; ezt, mivel nem találtak rá használati példákat, nem tervezik felvenni a megcirógatni szócikkébe. Ezt a jelentést az elvont főnév használata is tanúsítja a következő mondatban: Barbė (kutya) a kiállításon arra várt, hogy megfürdessék. Azt is figyelembe kell venni, hogy a BŽ a visszaható igéket a megfelelő nem visszaható igék szócikkeiben közli; ez további zavart okozhat, ha a hivatkozás a teljes szócikkre vonatkozik, nem pedig az egyes jelentésekre. Arról nem is beszélve, hogy a nem filológus szótárhasználók nehezen értik meg a változatok közötti utalásos összekapcsolást (Naktinienė 2000: 21). Igaz, a BŽ-be csak a murgdyti(s) igék leggyakoribb, igekötős származékait tervezik felvenni, az be-, ki-, le-, meg- és össze- igekötővel; közülük ritka használatuk miatt csak a megfürdetés (magát) elvont főnév kerülne be. E gyök igéiből és más igekötőkkel képzett elvont főneveiből a használat vizsgálata során nem találtak elegendő példát ahhoz, hogy felvegyék őket a BŽ-be. Általánosságban a murg- gyökű szavak, amint azt a statisztika mutatja, jóval ritkábban használatosak; pusztán a használati gyakoriság kritériuma alapján talán nem kellene felvenni őket a BŽ címszavai közé. Teljesen elvetni őket azonban szintén helytelen volna, éppen az itt tárgyalt változatosság miatt; és ha elismerjük, hogy ez a három változat közül a legritkább és szemantikailag legegyszerűbb, akkor ennek megfelelően kell bemutatni – ellentétben a második változattal, amely szemantikailag majdnem teljesen megfelel az alapváltozatnak, és a mur- gyökű.

Tehát a murg- tövű igék és elvont főneveik bemutatásának e módját a jelenleg elméletileg lehetséges több megoldás közül a kisebbik rosszként választották. Ez

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

165

elkerülhetetlen hátrány, mivel ilyen esetben a BŽ a szavak egy részét pontatlanul mutatja be. Ez a rész azonban nagyon kicsi. Előnyei is vannak: a kettős utalások lehetővé teszik a változatok közötti különbség bemutatását; a legritkább változat mégis bekerül a szótárba, mivel a rokon szavak stb. elemzése alapján a köznyelvben nem kerülendő.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A BŽ az murdyti, murgdyti, murkdyti igéket, valamint visszaható és prefixumokkal képzett származékaikat lényegében másként tervezi bemutatni, mint a korábban kiadott szótárak és azok elektronikus változatai.

2. Ezeket az igéket és származékaikat a mai nyelv különféle kiadványaiban, illetve az akadémiai szótár kiadásaiban meglehetősen eltérően mutatják be, ezért a BŽ-ben nehéz volna valamiféle folytonosságot fenntartani. A norma stabilitásának és a nyelvhasználat elsődlegességének ebben az esetben nehezen összeegyeztethető követelményeit megpróbálva összehangolni, a változatok differenciált, utalásokkal történő bemutatását választották.

3. A leggyakoribb használat és a leggazdagabb jelentéskészlet miatt a BŽ az murk- tövű igéket tekintené alapváltozatoknak; ezekre utalnának a ritkábban használt, majdnem azonos jelentésű, mur- tövű igék, amelyeket szintén jelentések szerint tagolnának, és használati példákkal látnának el. A legritkább, szemantikailag csak részben egyező, murg- tövű igéket ugyancsak az alapváltozatokra utalva tüntetnék fel, de nem különítenék el jelentés szerint, és példákkal sem illusztrálnák.

4. A murg- tövű igék ilyen bemutatása némileg torz képet ad szemantikájukról. Ha azonban a mur- tövű igék megfelelőiként mutatnák be őket, az a két változat (az murg- és mur- tövűek) egyenértékűségének elismerését jelentené, és így ellentmondana az LKŽ_e-nek, amely a murg- tövű igéket hibásnak tekinti, és kijavítja.

5. Ahhoz, hogy a BŽ az murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) igéket és prefixumokkal képzett származékaikat megfelelően – pontosan, rendszerszerűen, a normakövetelményekkel összhangban, a tényleges nyelvhasználatot nem torzítva – mutassa be, igen hasznos volna nemcsak a lexikográfusok, hanem a lexikológusok, a szemantika, a szóalkotás, az etimológia és különösen a helyesírás szakértőinek véleményét is meghallgatni. Ha már a BŽ első kiadásában megvitatnák a kérdést, ezeket az igéket és jelentős szócsaládjuk tagjait új módon lehetne bemutatni, kijavítva a korábbi szótárak valamennyi hibáját és következetlenségét, valamint szemléltetve a mai nyelvhasználatot.

166

KALBOS KULTŪRA | 83

ŠALTINIAI

DŽ₁ 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Atsak. red. J. Kruopas. 1 leidimas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla.

DŽ₂ 1972: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Atsak. red. J. Kruopas. 2 leidimas, Vilnius: Mintis.

DŽ₃ 1993: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 3 leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

DŽ₄ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 4 leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

DŽ_5e 2003: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 5 (elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. – Prieiga per internetą: www.lki.lt

DŽ_6e 2006: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6 (elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

LKŽ 1966, 1970: Lietuvių kalbos žodynas 7, 8. Atsak. red. J. Kruopas, Vilnius: Mintis.

LKŽ_e 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. – Prieiga per internetą: www.lkz.lt

Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. – Prieiga per internetą: http://donelaitis.vdu.lt

Interneto tekstų ištekliai (naršyta paieškos sistema Google).

LITERATŪRA

Aleksandravičiūtė S. 2008: Paieškos sistemos Google naudojimo galimybės tiriant kalbos reiškinius. – Kalbos kultūra 81, 266–282.

Fraenkel E. 1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch 2, Heidelberg: Carl Winter. Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht.

Karulis K. 1992: Latviešu etimoloģijas vārdnīca 1, Rīga: Avots.

KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa.

Lietuvių kalbos etimologinio žodyno duomenų bazė. – Prieiga per internetą: http://etimologija.baltnexus.lt

Liutkevičienė D. 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos [Leksikografija ir leksikologija 1], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–18.

ME 1925–1927: Mīlenbahs K. Latviešu valodas vārdnīca 2. Red. J. Endzelīns, Rīga: Kultūras fonds.

Naktinienė G. 2000: Bendrinės kalbos žodynas ir leksikos norminimo problemos. – Kalbos kultūra 73, 12–24.

Pupkis A. 1980: Kalbos kultūros pagrindai, Vilnius: Mokslas.

D. MURMULAITYTĖ. Murdyti(s), murga(d)yti(s), murkdyti(s) pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

167

Smoczyński W. 2007: Słownik etymologiczny języka litewskiego, Wilno: Wydawnictwo Universitето?

Urbutis V. 1978: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslas.

Vaicekauskienė L. 2008: Nauji naujųjų skolinių norminimo klausimai. – Kalbos kultūra 81, 65–79.

Vitkauskas V. 1995: Apie „Lietuvių bendrinės kalbos žodyną“: – Kalbos kultūra 67, 87–91.

ЛЭС 1990: Лингвистический энциклопедический словарь. Гл. ред. В. Н. Ярцева, Москва: Советская энциклопедия.

Gauta 2010 11 26

TREATMENT IN THE DICTIONARIES AND THE CURRENT USAGE OF THE VERBS MURDYTI(S), MURGDYTI(S), MURKDYTI(S)

Summary

The article compares the presentation of the verbs murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) ‘dip (into), plunge (into)’ in different dictionaries of Lithuanian, namely, six editions of the Dictionary of Contemporary Lithuanian (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas) and two editions of the Dictionary of Lithuanian (Lietuvių kalbos žodynas), which have been released both in the print and electronic versions, analyzes the current usage of the verbs, their interrelation and semantics. The analysis of frequency in the contemporary Lithuanian language and semantic analysis of the verbs call for a new treatment of these verbs and their derivatives in the Dictionary of Standard Lithuanian.

Attempts to accomodate the requirement of norm stability and the criterion of variable language use encouraged the application of differentiated approach to the inclusion of cross-references. Yet this approach has certain drawbacks as it fails to accurately reveal the semantics of variants with the root murg-. Hopefully, this article will stimulate a discussion among lexicographers, lexicologists, language norm prescribers and other experts and will eventually allow to improve the treatment of the above-mentioned and other verbs in the Dictionary of Standard Lithuanian.

DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]

168

KALBOS KULTŪRA | 83