ALBINA AUKSORIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

POVILAS MATULIONIS „NÖVÉNYTÁR”-ában közölt növénynemzetség-nevek szerzői forrásai

KULCSSZAVAK: növénynemzetség neve, szerzői forrás, botanikai szótár, növénynevek jegyzéke, Povilas Matulionis „Növénytár”, botanikai nómenklatúra.

ABSZTRAKT

A cikk a Litvániában elsőként nyomtatásban megjelent botanikai terminológiai szótárban – Povilas Matulionis által összeállított növénynévjegyzékben – Žolynas. Dalys II. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas (1906) szereplő litván növénynemzetség-neveket vizsgálja, meghatározza azok szerzői forrásait, valamint a jegyzékben közölt, Jurgis Ambraziejus Pabrėža és Laurynas Ivinskis által használt növénynemzetség-nevek eredeti alakjait. Az elemzett jegyzékben szereplő, J. A. Pabrėža által megadott növénynemzetség-neveket összeveti a kéziratában, a Taislius augyminis című műben, valamint a J. A. Pabrėža 1900-ban Amerikában kiadott szótárában, a Botanika arba Taislius augyminis című műben szereplő növénynemzetség-nevekkel. A Žolyne közölt, L. Ivinskis által használt növénynemzetség-neveket két L. Ivinskis-kézirat (Scaurus Agaricus rufo divaceus és Prigimtūmenėje) növénynemzetség-neveivel veti össze. Röviden tárgyalja a Žolyno összeállítója, Povilas Matulionis, valamint más szerzők alkotta növénynemzetség-neveket is.

BEVEZETÉS

Az első litván botanikai terminológiai szótárakat és növénynévjegyzékeket már a 19. század elején kezdték összeállítani: Jurgis Ambraziejus Pabrėža (1771–1849) žemaitiai pap, aki megkezdte a természettudományi terminusok és nomenklatúrai elnevezések rendszeres rendezését, egyben e terminológiai szótárak első szerzője is volt. 1821-ben kétnyelvű szótárt írt Dictionarium Botanicum Latino Samogiticum címmel.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 2

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

(latin–žemaičiai botanika szótár), amelyben 860 növénynevet közölt. 1834-ben J. A. Pabrėža befejezte az 505 oldalas Sryje Balsenyvyny című munka összeállítását; ez szintén latin és litván nyelvű, kétnyelvű, betűrendbe szedett növénymorfológiai terminusjegyzék. 1843-ban fejezte be legfontosabb tudományos munkájának, a Taislius augyminis (Tayslós augumyynis) az írását. Ebben részletesen leírta egész Žemaitija növényvilágát: tárgyalta a növények felépítését, megmagyarázta a növénymorfológiai terminusokat, valamint 643 virágos növény- és 150 spórás növény- és gombanemzetséget írt le¹. J. A. Pabrėžának nem sikerült kinyomtatnia az említett műveket. Kéziratát néhány évvel ezelőtt publikálta a Litván Nyelvi Intézet: 2009-ben jelent meg a kézirat első része, 2014-ben a második, 2015-ben pedig befejeződött a kézirat hátralévő részének kiadása (lásd TA I, TA II, TA III)².

A botanikai terminológia szempontjából egy másik žemaičiai, Laurynas Ivinskis tanító (1810–1881) munkái is fontosak, különösen kiadatlan kézirata, a Prigimtùmėnė, turentė sawiejė dalijkus žemiės, žoliun ir gwiunun su parodimu anun wartojimo (a továbbiakban: Prigimtùmenė), amely 1870 körül íródott. E kézirat második részében, a Žolėmina címűben a szerző rendszerezett gomba- és növénynévjegyzéket közölt, amely 218 család és több mint 2520 nemzetség litván nevét sorolja fel (bővebben lásd Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 2000; 2004).

A litván nyelvű, Amerikában megjelenő Dirva című újság szerkesztője, Antanas Milukas pap kezdeményezésére 1900-ban nyomtatták ki J. A. Pabrėža Taisliaus augyminis című kéziratának egy részét, Botanika arba Taislius auguminis címmel. Ez az első nyomtatásban megjelent litván botanikai terminológiai szótár, amely növénynévjegyzéket is tartalmaz, de Amerikában nyomtatták ki. A második nyomtatott litván botanikai terminológiai szótárnak az 1902-ben Oroszországban, Irbit városában megjelent, hektográffal sokszorosított kiadványt tekinthetjük: Lietuviški augalų vardai. Lietuvių–lotynų kalbų botanikos terminų žodynėlis, amelyet Kazimieras Drąsutavičius állított össze. Ez egy 42 oldalas szótárfüzet, Bugienis álnévvel aláírva (bővebben lásd Kruopas 1998 (1975): 266–267; Klimavičiūtė 2005: 26; LKTŽ 2008: 13).

Az első Litvániában nyomtatott botanikai szótár Povilas Matulionis 1906³-ban kiadott Žolynas. Dalys II. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas című műve (a továbbiakban: Žolynas), noha időrendben a szakterület harmadik nyomtatott szótára (lásd 1. ábra). Növénynévjegyzék, amelyben néhány botanikai terminus is megtalálható.

¹ Apie J. A. Pabrėžos kalbą ir rašybą plačiau žr. Subačius (1996: 10–113; 2009: 9–28).

² A Taislius augyminis kéziratát dr. Rita Šepetytė készítette elő nyomtatásra; köszönöm neki a konzultációkat.

³ A könyv első lapján 1906 szerepel, mert a könyvet abban az évben tervezték kiadni, de a nyomda késlekedett a kinyomtatásával, ezért a borítón 1907 van feltüntetve.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 3

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

P. Matulionis (1860–1932) – įžymus lietuvių miškininkas, mokslininkas ir pedagogas. „Daugeliui P. Matulionio darbų tenka vartoti pažyminį pirmasis: jis pirmasis paskelbė kraštotyrinį straipsnį lietuvių kalba (1891), pirmasis lietuviškai aprašė gintarą (1922) ir pripažintas pirmuoju kraštotyrininku; jis pirmasis lietuvis, nustatęs lietuvių paplitimo ribas Vilniaus gubernijoje (1901) ir rengęs etnografinį žemėlapį; jis – pirmosios Lietuvos žuvininkystės ir vandens ūkio plėtros programos (1903) <...> bendraautoris; jis parengė ir išleido pirmąjį lietuvišką augalų pavadinimų žodyną (1906), žinomą Žolyno pavadinimu, pirmąjį Lietuvos geografinį žemėlapį (1923), pirmąjį reljefinį žemėlapį Lietuvių ir latvių žemė (1921); jis vadovavo Aukštųjų mokslų draugijai, dalyvavo steigiant Aukštuosius kursus <...>“ (Deltuvas 2014: 12–13).

1. ÁBRA. A Žolynas borítója

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 4

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

P. Matulionis, amikor hozzákezdett a növénynévjegyzék összeállításához, litván erdészként már jelentős mennyiségű litván növénynevet gyűjtött össze. Elődeivel és kortársaival szemben vitathatatlan előnye volt, hiszen a pétervári erdészeti intézetben botanikát tanult, és elsajátította a növényrendszertan tudományos alapjait (Deltuvas 2014: 312). P. Matulionis kétkötetes művet tervezett kiadni: az első rész a növények morfológiáját írta volna le, és illusztrációkat tartalmazott volna, a második részt pedig Litvánia növényeinek szótára és a növények rendszere alkotta volna. Az első rész kiadatlan maradt. Ahogy Jonas Dagys írja: „A legfőbb akadály az volt, hogy szolgálati helyét Litvániából Szmolenszkbe helyezték át. Vilniustól távol kerülve már nem tudott szoros kapcsolatot fenntartani a vilniusi kiadókkal, és talán az adminisztratív munka is megnövekedett, így a szerző nem szentelhette magát többé a kizárólag tudományos munkának” (Dagys 1957: 33).

A Žolynas előszavában P. Matulionis megfogalmazza, mit kívánt elérni a névjegyzék összeállításával: „1. közreadni hazánkban megismert növényszámot, 2. összegyűjteni a mindenfelé szétszórt ismereteket, 3. rendszerezni és összehangolni őket, valamint a növényeknek az emberek nyelvében és az írásokban szétszórtan használt elnevezéseit, amivel számos ellentmondás megszűnne” (Ž 3). Hangsúlyozta, hogy az élőbeszédben, de még gyakrabban az írásokban egyetlen szóval 2–3 különböző növényt neveznek meg, és fordítva: egy növénynek többféle neve is van. A szerző azt is megadta, milyen elvek alapján tünteti fel ezeket a névjegyzékben: „Ilyen esetekben csak azokat a neveket emeltem ki, amelyek szélesebb körben ismertek, vagy pontosabban fejezik ki a növény jellemzőit, régebbi eredetűek, vagy rokon népeink nyelvével jobban igazolhatók: a lett, a lengyel és az orosz nyelvvel” (Ž 3).

P. Matulionis szerint a névjegyzékbe mintegy 3000 litván növénynevet válogatott ki az általa hallott vagy olvasott 5000 szó közül. Néhány nevet tévesnek ítélt, mert nem minden szógyűjtő értett a botanikához vagy a litván nyelvhez, a növénynevek adatközlői pedig nem mindig ismerték fel a növényt, így pontatlan neveket is mondtak. A Žolynas csak Litvániában növő növények neveit tartalmazza; P. Matulionis nem közölte a cserepes és a behozott növények neveit (Ž 4). A Žolyne 716 növénynemzetség és mintegy 2000 faj neve található meg. Figyelemre méltó, hogy a névjegyzék nem különíti el, hanem együtt közli a növények és a gombák neveit. Abban az időben a gombákat a növények közé sorolták, még nem alkottak külön országot, ezért ebben a tanulmányban is a növények részeként tárgyaljuk a gombákat.

P. Matulionis Žolynas című műve három részből áll: 1. Rodikle sulyg lotiniško abecyno; 2. Rodikle sulyg lietuviško abecyno; 3. Augalų taislas sulyg istoriškai-gamtiškosios tvarkos. Az első részben a növénynevek latin ábécé szerinti sorrendben szerepelnek; először a latin nevet adják meg, majd a litván nevet

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 5

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

a név, az azt említő szerzőre való hivatkozással, valamint az orosz és lengyel megfelelőkkel. Először a nemzetség neve szerepel, majd felsorolják a fajneveket, például:

Asperugo. L. – Šiurkštelė. P. (Ašryna) – Острщца – Lepczyca

A. procumbens. L. – Š. mėlinoji. – О. Лежачая – L. Leżąca (Ž 10).

Ritkán fordul elő, hogy csak a nemzetség neve szerepel, például Ligustrum. – Lubistras, Mln. – Ligustr. (Ž 37); leggyakrabban a fajneveket is megadják, számuk változó; egyes növényeknél több mint tíz fajnév szerepel, például a plūdės esetében 15 fajnevet sorolnak fel (lásd a 2. ábrát).

2. ÁBRA. Žolyno 48. oldal

Néhány litván nemzetség- és fajnév mellett szinonimák is szerepelnek, amelyeket zárójelben, közvetlenül a név mellett tüntetnek fel, például: Althaea – Ybiškė. P. (Rožė) (Ž 7); Lactarius trivialis F. – Pienius Paalksne Iv.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 6

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

(Kiaulgribas) (Ž 35). Másutt a szinonimákat zárójel nélkül írják, például: Convallaria, Lin. – Gludišius. Pakalnutis (Ž 21); Cornus mas – Sedula tikroji P., Smiltre Iv. (Ž 21). Előfordul, hogy egy litván nemzetségnév mellett szinonimaként fajnév szerepel, például: Lamium L. – Notruolė (Dilgele kurčioji) (Ž 35). Figyelemre méltó, hogy nem minden nemzetség- és fajnév mellett találhatók meg az orosz és lengyel megfelelőik, például:

Ptilidium – Kerpunele – Orlica

P. ciliare Ness. – K. Pintinele Mln. Brzęsniak (Ž 49)

Sphaerella Wittr – Apivale P.

S. aquilina Auers – A. areline (Ž 56).

A Žolyno második részében a litván ábécé szerint sorolják fel a litván növénynemzetség- és fajneveket, mellettük feltüntetve latin megfelelőiket (lásd a 3. ábrát).

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 7

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A harmadik Žolynas-részben P. Matulionis a dán botanikus, Johan Eugenius Warming (1841–1924) Ökológiai növényföldrajz című művében (Oekologische Pflanzengeographie, 1896) lefektetett elveken alapuló növényrendszert mutat be (Deltuvas 2014: 315). Ennek bemutatását a 4. ábra szemlélteti. Ahogyan Jonas Dagys hangsúlyozza: „[H]a összehasonlítjuk P. Matulionis rendszerét a mai filogenetikai növényrendszerrel, azt látjuk, hogy ma csak a virágtalan növények törzsét osztályozzák másképpen: amit Matulionis osztályoknak tekintett, azt ma külön törzseknek tekintik. A virágos növények rendszerében viszont nem történtek lényeges változások” (Dagys 1957: 33).

4. ÁBRA. A Žolynas III. részének kezdete, 97. oldal

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 8

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

P. Matulionis munkáiról és Žolynas című művéről főként természettudományos kutatók írtak: 1957-ben jelent meg az Neves litván erdész – Povilas Matulionis professzor című tanulmánykötet, 2014-ben pedig Romualdas Deltuvas monográfiája, a Povilas Matulionis: a jövő kezdete – mi magunk.

A tanulmány célja, hogy leíró összehasonlító módszerrel meghatározza a P. Matulionis által a Žolynas című műben közölt növénynemzetség-nevek forrásait, valamint a névjegyzékben szereplő növénynemzetség-nevek eredeti alakját. Az összehasonlítás alapját J. A. Pabrėza és L. Ivinskis kézirataiban szereplő nevek képezik. A tanulmány tárgya a Žolynas első részében közölt 716 litván növénynemzetség-név, a szinonimák nélkül.

A ŽOLYNAS CÍMŰ MŰBEN SZEREPLŐ NÖVÉNYNEMZETSÉG-NEVEK FORRÁSAI

P. Matulionis a Žolynas előszavában felsorolta a felhasznált forrásokat, utolsó forrásként pedig az általa Litvánia különböző vidékein 15 év alatt gyűjtött növényneveket jelölte meg. A litván növénynév mellett rendszerint megadta annak a kutatónak a nevének rövidítését, aki a növény nevét feljegyezte vagy javasolta; a rövidítések jegyzékét a könyv végére illesztette (lásd az 5. ábrát). A jegyzék 17 rövidítést tartalmaz, ám az első rész litván nemzetségnevei mellett feltüntetett rövidítések áttekintésekor további, a jegyzékből hiányzó rövidítésekre is bukkantunk, például: Ficus – stega Al., Melilotus – barkūnas Al., Platanus – jievaras All.; Actaea – kiauleogė Hag., Chaerophyllum – gurgždis Hag., Cardamine – kresa H.; Ceramium – ragmaurė I.; Elaphomyces – riešutys Sember.; Lupinus – lubinas Staug., Viburnum – putinas Staug., Castanea – kaštanas St.; Conferva – maurena Z.; Oenanthe – išne Ž. Amint a Lietuviško botanikos žodyno (a továbbiakban LBŽ) alapján látható, a stega (LBŽ 142) és a barkūnas (LBŽ 218) nevek mellett Alk és Mln rövidítés szerepel, a jievaras (LBŽ 266) mellett pedig Alk. Ez utóbbi Jonas Aleksa nevének rövidítése; a Suvalkijában gyűjtött növényneveinek jegyzékét Jonas Staugaitis használta (LBŽ XXIX), Mln pedig P. Matulionis nevének rövidítése. P. Matulionis tehát feltehetően J. Aleksa nevét rövidítette Al. alakban, a jievaras mellett azonban sajtóhiba csúszott a szövegbe. Hasonló hibának tekinthető a Hag. és H., illetve a Staug. és St. rövidítések eltérése is. Az előbbiek K. G. Hagen nevének rövidítései, bár a rövidítések jegyzékében P. Matulionis Hg. alakban rövidítette a nevet; az utóbbiak pedig J. Staugaitis nevének rövidítései. Ezt az LBŽ adatai is alátámasztják. Nehéz megmondani, mit jelentenek az I., Sember., Z. és Ž. rövidítések.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 9

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

mivel az LBŽ szerint a ragmaurė J. A. Pabrėza által megadott név, az išnė pedig L. Ivinskis neve (lásd LBŽ 79 és 237).

5. ÁBRA. A növénynevek rövidítéseinek jegyzéke, 110. oldal

1. A Žolynas és J. A. Pabrėža írásaiban szereplő növénynemzetség-nevek összehasonlítása

A Žolynas főként J. A. Pabrėža által javasolt növénynemzetség-neveket közöl – ezekből 303 van. Amint P. Matulionis az előszóban megjegyzi, J. A. Pabrėža szótárát használta, a Botanika arba Taislius auguminis című művet (a továbbiakban: BT), amely Amerikában jelent meg 1900-ban (Ž 3). Ez a szótár J. A. Pabrėža 1843-as kéziratának, a Taislius augyminis című műnek (a továbbiakban: TA) egy kis részét – a bevezetőt és a növényjegyzéket – nyomtatja ki; erről a BT előszava ezt írja: „A mű legfontosabb része a Nyugat-Litvániában előforduló növények betűrendes jegyzéke, mindegyik mellett a latin név feltüntetésével” (BT 8). A BT szerkesztői jelezték, hogy J. A. Pabrėža műve žemaitis nyelven íródott, és a nyomtatás során csak az írásmódot változtatták meg: „Egyébként mindent, amink van, szóról szóra nyomtatunk, csak az írásmódot változtatjuk meg” (BT 8).

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 10

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A Žolynas című műben közölt, J. A. Pabrėža nevének rövidítésével ellátott növénynemzetség-neveket a BT-ben szereplő növénynemzetség-nevekkel összehasonlítva látható, hogy vannak eltérések. Igaz, 153 növénynemzetség neve, vagyis a Žolynas című műben J. A. Pabrėžának tulajdonított nevek 50,5%-a teljesen megegyezik mindkét névjegyzékben, például: paršė (Achyrophorus), ajaras (Acorus), aldrunė (Aldrovanda), gašiokė (Amaryllis), niukštarutė (Andropogon), vyrskaida (Androsace), katpėdė (Antennaria), uolunė (Azalea), šiušelė (Erigeron), šluotytis (Himantia), platužė (Sticta), bokštytė (Turritis)⁴. Megjegyzendő, hogy a Žolynas műben az -ė végződés kétféleképpen szerepel: a ma szokásos módon, ponttal, de másutt pont nélkül, -e formában, például: soroke (Milium). A BT-ben ezt a végződést vonással jelölik, vagyis –ē alakban írják, például: sorokē BT 152; tehát a végződés írásmódjában nincs különbség a BT-hez képest.

Az egyes, mindkét névjegyzékben szereplő nevek közötti különbség csupán az azonos nemzetség nevének végződésében álló magánhangzó hosszúsága: Žolyne az -is végződésű neveket adja meg, a BT pedig az -ys végződésűeket, például: kibis (Aretium) Ž, kibys BT, vö. kybis (~kibis) TA II 394; kietis (Artemisia) Ž, kietys BT, vö. kyitis (~kietis) TA II 410; jautšonis (Bupleurum) Ž, jautšonys BT, vö. jautšonis (~jautšonis) TA I 327; driekis (Isaria) Ž, driekys BT, vö. dryikis (~driekis) TA III 134; blusganis (Physarum) Ž, bluzganys BT, vö. blóōzganis (~bluzganis) TA III 129⁵. Tizenöt ilyen eltérő nevet találtak, egyet pedig fordítva adtak meg: hosszú végződéssel Žolyne (žvaginys) (Melampyrum), de a BT-ben rövid végződéssel (~žvaginis), vö. žvagyynis (~žvaginis) TA II 255. Az említett magánhangzó-különbség a szótőben is előfordul: skidunė (Parmelia) Ž, skydunė BT, vö. skidauny (~skydūnė) TA III 48; dobilas (Trifolium) Ž, dobylas BT, vö. dobyts (~dobilas) TA II 335. Ezek a különbségek helyesírási jellegűek. Amint azt már említettük, J. A. Pabrėža kéziratának helyesírását a BT-ben megváltoztatták.

A Žolynas című műben közölt nevek fele többé-kevésbé eltér a BT-ben szereplőktől (150 növénynemzetség neve). Ha az eltérő növénynemzetség-neveket összevetjük J. A. Pabrėža TA-beli neveivel (a kézirat 2015-ben befejezett közreadásának része a BT-ben kinyomtatott növénynevek jegyzékét is tartalmazza), látható, hogy az eltérő Žolynas- és Taislius augyminis-nevek többsége csak kis mértékben különbözik. Néhány növénynemzetség neve nyelvtani nemben tér el, például: ramunis (Anthemis) Ž, ramunė BT, vö. ramóóny (~ramunė) TA II 429; uolobelis (Cotoneaster) Ž, uolobelė BT, vö.

⁴ Zárójelben a Žolynas című műben megadott növénynemzetség latin neve szerepel.

⁵ Zárójelben a köznyelvbe átírt növénynemzetség-név szerepel. A TA fő, növényeket leíró részében J. A. Pabrėža által megadott nevet tüntetjük fel, ezért a nyomtatott kötet, nem pedig a kézirat sorszámát és oldalszámát adjuk meg.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 11

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

óulobely (~uolobelė) TA II 156; šalpusnis (Tussilago) Ž, šalpusnė BT, vö. szalpósny (~šalpusnė) TA II 406; činčiberas (Verbena) Ž, činčibėrė BT, vö. čžínčýbeery (~činčiberė) TA II 251. A Žolynas ezekben az esetekben megváltoztatta a nyelvtani nemet, és hímnemű neveket közöl.

Egy másik kis csoportba tartozó nevek (20 név) nyelvtani neme azonos, csak a végződésük különbözik, például: dirsa (Bromus) Ž, dirsė BT; kaukis (Caucalis) Ž, kaukas BT, vö. kauks (~kaukas) TA I 335; pentinius (Delphinium) Ž, pentinas BT, vö. pęntyns (~pentinas) TA II 196; salotis (Lactuca) Ž, salotas BT, vö. saloots (~salotas) TA II 445; raukšlė (Marrubium) Ž, raukšla BT, vö. raukszla (~raukšla) TA II 250; biretune (Nicandra) Ž, biretuna BT, vö. byretuna (~biretūna) TA I 303; šiurkštė (Stereocaulon) Ž, šiurkšta BT, vö. śziórkszta (~šiurkšta) TA III 47. Amint a példák mutatják, a végződés a Žolynasban változott meg, mert a BT olyan neveket közöl, amelyek végződése megegyezik a TA eredetijében szereplőével.

A Žolynasban közölt néhány név csupán az összetétel egyik tagjában vagy a képzőben tér el a BT-ben szereplő nevektől, például: liutonasris (Antirrhinum) Ž, liaunasrė BT, vö. launasry (~liaunasrė) TA II 259; plikaplaiskis (Gymnostomum) Ž, plikžiopla BT, vö. plykžiopla (~plikžiopla) TA II 561; ankstyve (Draba) Ž, anksta BT, vö. anksta (~anksta) TA II 277; sausmedis (Lonicera) Ž, sauskune BT, vö. sauskuuny (~sauskunė) TA I 310; erškėtys (Rosa) Ž, erškrozė BT, vö. erszkroožy (~erškrožė) TA II 174; šepe (Leskea) Ž, kopturšepše BT, vö. kopturšzeepšzy (~kopturšepšė) TA II 576.

P. Matulionis a Žolynas című műben több növénynemzetség megnevezésére a J. A. Pabrėža TA-jában szereplő szinonimákat vagy fajneveket használta, amelyek többsége a beszélt nyelvből származik, például: epejeida (Hedera Helix) Ž, slanka BT, vö. jonoosžós slaŋka (~jonošius slanka), sin. pruus. epėjęydós (~epejeidos) TA I 321; uožekšnis (Evonimus) Ž, atkašnys BT, vö. aatkašznis (~atkašnis), sin. pruus. ožeksznis TA I 312; kularda (Chenopodium) Ž, balanda BT, vö. baląada (~balanda) TA I 349, baląada kuularda (~balanda kūliarda) (Chenopodium Ambrosioides) TA I 351; kenis (Abies) Ž, eglė (Abies Picea) BT, vö. egly (~eglė), egly kienys (~eglė kėnis) (Abies Picea) TA II 517; žliūgis (Stellaria) Ž, žvaizdininkė BT (žliūgis – Stellaria media BT), vö. žwayzdynyky (~žvaizdininkė), žwayzdynyky žliūgis (~žvaizdininkė žliūgis) (Stellaria media) TA II 125.

Külön tárgyalandó az a 11 növénynemzetség-név, amely a Žolynas című műben J. A. Pabrėža nevének rövidítésével szerepel, és teljesen eltér a BT-ben megadott nevektől, például: plukė (Anemone) Ž, balas BT, vö. baals (~balas) TA II 212; šilinykas (Alisma) Ž, igautrama BT, vö. igautrama (~igautrama) TA II 83; kartuolė (Aristolochia) Ž, numgina BT, vö. nómgyna (~numgina) TA II 466; šiurkštelė (Asperugo) Ž, ašruna BT, vö. aszruną (~ašrūna) TA I 285; žande (Eryngium) Ž, zunda BT, vö.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 12

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

zuunda (~zunda) TA I 326; glimždis (Exosporium) Ž, glimširtys BT, vö. glymšzyyrtis (~glimširtis) TA III 138; rukštelis (Oxalis) Ž, uksunė BT, vö. óksuuny (~uksinė) TA II 136; anomadonė (Anomodon) Ž, tarpdantblakštenė BT, vö. tarpdątbtakstieny (~tarpdantblakštenė) TA II 575; kardylas (Gladiolius) Ž, měčalis BT, vö. miečzáalis (~miečalis) TA I 177; indega (Indigefera) Ž, anglija BT, vö. ąglyje (~anglija) TA II 359; peple (Populus) Ž, tapalis BT, vö. tapalis (~tapalis) TA II 97. Amint a példákból látható, a BT-be felvett növénynemzetség-nevek J. A. Pabrėža TA című munkájából származnak, P. Matulionis pedig a Žolyne című művében az említett munkákban szereplőktől eltérő neveket közölt. Az LBT-ben az említett növénynemzetség-neveket és szinonimákat áttekintve megállapítható, hogy egyik mellett sem szerepel J. A. Pabrėža nevének rövidítése; leggyakrabban P. Matulionis nevének rövidítését tüntették fel. Így megalapozottan kétségbe vonható, hogy ezek a növénynemzetség-nevek J. A. Pabrėža írásaiból származnak. Úgy tűnik, P. Matulionis a BT-ben szereplő egyes jövevényszavakat litvánosította (uksūnė > rukštelis, mėčalis > kardylas), az általa bonyolult képzésűnek ítélt nevet latinból származó jövevényszóval helyettesítette (tarpdantblakštenė > anomadonė), vagy az ország nevének elhagyásával a latin névhez igazította (anglija > indega).

A BT-ben és a TA-ban közölt neveket összehasonlítva világosan látható, hogy a BT J. A. Pabrėža kéziratából származó növénynemzetség-neveket tartalmaz; csak néhányuk írásmódját változtatták meg a BT-ben. P. Matulionis nem írta át pontosan J. A. Pabrėža BT-ben szereplő összes nevét, és ezek a pontatlanul átírt nevek a Žolyne című műben J. A. Pabrėža növényneveként megjelölt nevek több mint 49,5%-át teszik ki.

2. A Žolynas és L. Ivinskis írásaiban szereplő összehasonlító növénynemzetség-nevek

A növénynemzetség-nevek második legnagyobb csoportját 144, L. Ivinskis írásaiból átvett név alkotja. P. Matulionis jelezte, hogy növénynévgyűjteményének egyik forrása L. Ivinskis Mečislovas Davainis Silvestravičius által neki ajándékozott „botanikai gomba- és gyomnövényrajzai” voltak (Ž 3). Ismeretes, hogy L. Ivinskis 1873-ban gombaatlaszt készített (a továbbiakban: GA), amelyben tudományos leírást adott a gombákról, és számos rajzukat is közölte. Ezt az atlaszt a Varsóban rendezett botanikusgyűlésen kiválasztották, majd elküldték az 1873-ban Bécsben megrendezett világkiállításra. Miután a gombaatlasz Bécsben elveszett, szerzője később újból elkészítette (bővebben lásd Petkevičiūtė 1988: 93–94). L. Ivinskis által tárgyalt gombákról készült rajzok maradtak fenn; ezeket a Litván Irodalmi és Folklór Intézet könyvtárának kézirattárában őrzik. Két kéziratot őriznek ott: Agaricus aeruginosus IV Pratella (F1-660) és Scaurus Agaricus rufo divaceus (F1-661), összesen 226 oldal, L. Ivinskis saját gombarajzaival; a rajzok száma 769. A gombákat 1868–1874-ben és 1876-ban írta le.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 13

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

Ezekben a gombaleírásokban L. Ivinskis 73 litván gombafajnevet közölt (bővebben lásd Auksoriūtė 2012: 217–243, valamint a Lauryno Ivinskio grybų atlaso rankraštis című CD-ROM-ot). Lehetséges, hogy P. Matulionis rendelkezett L. Ivinskis e kéziratai közül valamelyikkel.

Az L. Ivinskis fennmaradt GA-kézirataiban közölt litván gombaneveket a Žolyne című műben megadott nevekkel összehasonlítva látható, hogy 8 gombanemzetség neve mindkét műben megegyezik: šukėnis (Clavaria) Ž, vö. szukėnis GA; gniaužtenis (Helvella) Ž, vö. gniaužtėnis GA; ausunis (Peziza) Ž, vö. àusūnis, bòbausis GA; rudetras (Erineum) Ž, vö. rudiētras GA; lapelaizis (Merulius) Ž, vö. lapièlājizis GA; három nevüknek csak a végződése tér el: skilemynas (Boletus) Ž, vö. skiliėmina GA; vinguris (Daedalea) Ž, vö. wìngurīs GA; dygminas (Hydnum) Ž, vö. dīgminīs GA.

Mint említettük, L. Ivinskis legjelentősebb természettudományi műve a Prigimtūmenė. P. Matulionis nem sorolta fel ezt a kéziratot a forrásai között, ám amikor megpróbáltuk összehasonlítani a Žolyne című műben L. Ivinskis nevének rövidítésével megjelölt neveket a Prigimtūmenė neveivel, kevés egyező növénynemzetség-nevet találtunk: mindössze 22-t, ami a Žolyne című műben L. Ivinskis nevének rövidítésével megadott növénynemzetség-nevek körülbelül 15%-át teszi ki. Figyelemre méltó, hogy e nevek többsége az akkori köznyelvből származik, mivel L. Ivinskis egyik terminusalkotási módszere a köznyelvi szavak terminologizálása volt (bővebben lásd Auksoriūtė 2000: 57–68). A következő nevek egyeznek: katpėde (Gnaphalium) Ž, vö. katpiedė (~katpede) Pr 255; linas (Linum) Ž, vö. linas (~linas) Pr 167; lapelaizis (Merulius) Ž, vö. gaidkojis, lapièlājizis (~gaidkojis, lapelaizis) Pr 66; briedgaure (Nardus) Ž, vö. bridgaūris (~briedgauris) Pr 127; pušis (Pinus) Ž, vö. pušzis, kwājé (~pušis, kvajė) Pr 143; aviete (Rubus) Ž, vö. awiètė (~avietė) Pr 203; ruta (Ruta) Ž, vö. rūta (~rūta) Pr 165. Az említett nevek közül csak egynek tér el a végződése: a Žolyne című műben briedgaurė szerepel, míg a Prigimtūmenė címűben briedgauris. J. A. Pabrėža BT-jét és TA-ját ellenőrizve ugyanezt a növénynevet találtuk: briedgaurys BT, brydgauris (~briedgauris) TA I 184. Tehát ezt a növénynemzetséget J. A. Pabrėža és L. Ivinskis is megnevezte, ami megerősíti, hogy ez a név a köznyelvből származik. Nem világos azonban, miért nem tüntette fel P. Matulionis a Žolyne című műben ezt a BT-ben szereplő nevet J. A. Pabrėža nevének rövidítésével. Megjegyzendő, hogy a Nardus nemzetség növényét a žemaitiai nyelvjárásban nőnemű és hímnemű alakban is nevezik. A Lietuvių kalbos žodynas adatai szerint (a továbbiakban: LKŽe) a briedgaurė alak csak Šilalėban használatos, míg a briedgauris jóval elterjedtebb: Kvėdarnában, Šaukėnaiban, Šatėsaiban, Gargždaiban, Šilalėban és másutt (lásd LKŽe).

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 14

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A Žolyne és a Prigimtūmenėje azonos növénynemzetségek nevei között kölcsönszavak is vannak, például: blodustas (Allium) Ž, vö. blodūstas, bładūstas, czesnākas (~blodūstas, bladūstas, česnakas) Pr 132, śzesznaks (~česnakas) TA II 55; cinamonas (Cinnamomum) Ž, vö. cināmonas, cinēmonas (~cinamonas, cinemonas) Pr 155; gvazdikas (Eugenia) Ž, vö. gwajzdikas (~gvaizdikas) Pr 201. L. Ivinskis néhány kölcsönszót az akkori beszélt nyelvből is átvehetett, vagy régi írásokban találhatta meg őket (bővebben lásd Auksoriūtė 2000: 121–126). Figyelemre méltó, hogy J. A. Pabrėža Taisliuje augyminiame című művében a fahéj nevű növény nem szerepel, a gvazdikas név pedig egy másik növényre vonatkozik: gwazdyks (~gvazdikas) (Tagetes) TA II 425.

A tárgyalt csoportban vannak olyan növénynemzetség-nevek is, amelyeket valóban L. Ivinskis alkotott, például: paskinis (Epipogum) Ž, vö. paskinis (~paskinis) Pr 140, qntbaarzdy (~antbarzdė) TA II 462; rudetras (Erineum) Ž, vö. rudietras (~rūdėtras) Pr 48, ruudyniiks (~rūdin ykas) TA III 136; gniaužtenis (Helvella) Ž, vö. gniaužtenis (~gniaužtenis) Pr 65, alwiity (~alvytė) TA III 119; begalis (Laserpitium) Ž, vö. begālis, begalinis (~begalis, begalinis) Pr 194, dydžiōly (~didžiulė) TA I 348; garduoklis (Myrrhis) Ž, vö. gardōklis (~garduoklis) Pr 195, perlieweens (~perlėvenas) TA I 337; liesmuo (Onosma) Ž, vö. lièsmuō (~liesmuo) Pr 233, looty (~lutė) TA I 278; linovietis (Thesium) Ž, vö. linōvietis (~linovietis) Pr 153, lynołapis (~linolapis) TA I 321. Összevetésükből kitűnik, hogy J. A. Pabrėža munkájában más, valószínűleg maga alkotta neveket használt a tárgyalt növénynemzetségekre.

Megemlíthető néhány, L. Ivinskis nevének rövidítésével a Žolyne című műben közölt növénynemzetségnév, amelyeket a Prigimtūmenėje megadott nevektől képző vagy összetételi tag különböztet meg, például: medumele (Melittis) Ž, vö. mĕdūnis (~medūnis) Pr 231; laiškenis (Mercurialis) Ž, vö. laiškėtis (~laišketis) Pr 150; vaškenis (Myrica) Ž, vö. waszkuonė (~vaškuonė) Pr 145; pludmene (Salvinia) Ž, vö. plūdūris (~plūdūris) Pr 117; garstinykas (Sisymbrium) Ž, garstītininkas (~garstytininkas) Pr 179; siaurenis (Sparganium) Ž, vö. siaurōnis (~siauronis) Pr 120; sausaziedis (Carlina) Ž, vö. sausūnis (~sausūnis) Pr 254.

A Žolyne L. Ivinskisnek tulajdonított növénynemzetség-neveit a Prigimtūmenės neveivel összevetve egyértelműen látható, hogy kevés az egyezés; a két műben megadott nevek többsége eltér, például: nuokana (Cicuta) Ž, vö. siùtminīs (~siutminys) Pr 191; šunažolė (Dactylis) Ž, vö. piewēnis (~pievenis) Pr 125; nerve (Fontinalis) Ž, vö. pasrowēnis (~pasrovenis) Pr 111; galvenis (Geoglossum) Ž, vö. kùltuwēnis (~kultuvenis) Pr 63; plauretis (Gymnadenia) Ž, vö. plìntis

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 15

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

(~plintis) Pr 140; saulenis (Helianthemum) Ž, vö. švitrūnis (~švitrūnis) Pr 181; skleist(e)nis (Herniaria) Ž, liekandris (~liekandris) Pr 184; driguonė (Listera) Ž, vö. bražis (~brašis) Pr 141; pienraudis (Lycogala) Ž, vö. raudmenė (~raudmenė) Pr 59; menuva (Montia) Ž, vö. šaltrenė (~šaltrenė) Pr 184; prožiklė (Neslia) Ž, vö. grudėnė (~grūdenė) Pr 176; klastotras (Osmunda) Ž, vö. roglenis (~roglenis) Pr 115; bervidis (Scrophularia) Ž, vö. ropeinis (~ropeinis) Pr 222; dygunė (Torillis) Ž, vö. šajtl(i)etis (~saitlietis) Pr 195. Nyilvánvaló tehát, hogy P. Matulionis az L. Ivinskis által alkotott növénynemzetség-neveket nem a Žolynas című műbe vette át a Prigimtūmenė című műből. Feltehetően a szerző más kéziratait vagy másodlagos forrásokat használt, de az is lehet, hogy egyes neveket a Metskaitliuose közölt L. Ivinskis-cikkecskékből vett át.

3. P. Matulionis és más szerzők alkotta növénynemzetség-nevek

A családnév-rövidítéssel jelölt növénynemzetségek harmadik legnagyobb csoportját 63 olyan név alkotja, amelyek mellett az Mln. rövidítés áll, jelezve, hogy ezeket a neveket maga P. Matulionis jegyezte fel, gyűjtötte vagy alkotta. A nevek egy részét a beszélt nyelvből vette át, mivel az előszóban saját forrásai között ezt is megjelölte: „A hazánk különböző vidékein 15 éven át gyűjtött saját tapasztalataim” (Ž 4). P. Matulionis az élő nyelvből gyűjtött nevei a Žolyne közölt nevek mintegy 46%-át teszik ki. Ilyen nevek például: kraujažolė (Achillea), lakišius (Bidens), kukurdvelkis (Bovista), žirnmedis (Caragana), vijoklis (Convolvulus), ąžuolas (Quercus), žalčialankis (Daphne), švylis (Eriophorum), drignė (Hyoscyamus), pienius (Lactarius), peliožirnis (Lathyrus), pupalaiškis (Menyanthes), umedė (Russula), vingerykštė (Spiraea).

A növénynemzetség-nevek több mint felét (mintegy 54%-át) P. Matulionis feltehetően maga alkotta; ezek fele képzős származék, például: dirvuolė (Agrimonia), smilguolė (Agrostis), purvuolis (Liparis), žirnuolis (Orobus), driekana (Lycopodium), plūdena (Lemna), godulis (Anchusa), gleivikas (Arcyria), papartikštis (Ceterach), stepukas (Apocynum), svogūnelis (Colchicum), smilgaitė (Deschampsia), gleivetis (Nostok). Nyolc összetett szó: auselgribis (Auricularia), pašepžioplė (Barbula), slepišere (Isoetes), smiltagraibė (Moehringia), trukažolė (Pirola), uolaskelė (Sacsifraga), kulkšnegalvis (Hippocrepis), šilkam(e)dis (Morus). Kettő előtaggal képzett: posmilgė (Apera), pojudra (Capsella). P. Matulionis további három nevet a latinból vett át: eliodė (Elodea), levanda (Lavandula), mnija (Mnium). A Žolynas szerzője tehát nemcsak gyűjtötte, hanem maga is alkotta a növénynemzetségek neveit.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 16

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A növénynemzetség-nevek közül valamivel kevesebb szerepel a Žolyne című műben Fridrich Kuršaitis nevének rövidítésével – 33: laišis (Eruum), kemeras (Eupatorium), brantimedis (Guajacum), žibutė (Helichrysum), dedėsva (Malva), kaukis (Mandragora), šaukštis (Petasites), raktažolė (Primula), putelis (Tragopogon), dagišis (Xanthium) stb.

P. Matulionis forrásként Konstantinas Sirvydas, Fridrich Kuršaitis, Mykolas Miežinis és más szerzők által összeállított szótárakat is megjelölte (Ž 3). Néhány szerző (Bakutis, Adalbert Bezzenberger, Gabrielė Petkevičaitė-Bitė, Kazys Grinius, Petras Matulaitis, Georg Heinrich Ferdinand Nesselmann, Konstantinas Sirvydas stb.) csupán néhány nevet közölt, ezért itt nem tárgyaljuk őket részletesebben; csak annyit jegyzünk meg, hogy az ilyen nevek összesített száma 71. Ilyen nevek például: papartys Širv. (Aspidium), varnalėša Širv. (Lappa), balkuote Grn. (Briza), barškuti Grn. (Rhinanthus), bitkriesle Ness. (Calaminta), kriaušė Ness. (Pirus), bežis Bezz. (Typha), gurgždis Hag. (Chaerophyllum), kresa Hg. (Cardamine), smidras Gabr. (Asparagus), jurginas Gabr. (Dahlia), durnažolė Jac. (Atropa), sniegulis Jac. (Galanthus), delgutis Mlt. (Erodium), snaudalė Mlt. (Leontodon), putinas Staug. (Viburnum), iev(a)ras All. (Platanus). Mind ezen, mind a már tárgyalt szerzők hozzájárulását a Žolynas növénynemzetség-terminológiájához százalékos arányként a 6. ábra mutatja be.

6. ÁBRA. A Žolyne szereplő növénynevek forrásai szerzők szerint, százalékban.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 17

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A Žolyne 102 olyan növénynemzetség-nevet is tartalmaz, amelyek mellett semmilyen rövidítés nem szerepel, például: kaštanas (Aesculus), alksnis (Alnus), pašiaušėlis (Alopecurus), krapas (Anethum), arnica (Arnica), smilgaveisė (Corynephorus), narstiklis (Diatoma), banguolis (Furcellaria), širdažolė (Gentiana), dumblunė (Limosella), kietžirnis (Ononis), spalgena (Oxycoccus), sidobražolė (Potentilla), kerpunelė (Ptilidium), skutuolė (Rhytizma), tvane (Scheuchzeria), antplysė (Schizophyllum), nasturte (Tropaeolum), dilgyne (Urtica), vandsarge (Zanichellia).

KÖVETKEZTETÉSEK

1. P. Matulionis Žolynas az első Litvániában nyomtatásban megjelent növénynévjegyzék, amely a beszélt nyelvből, valamint különféle nyomtatott művekből és kéziratokból összegyűjtött, Litvániában termő növények és gombák neveit közli. A nyomtatott művekből és kéziratokból gyűjtött nevek mellett feltüntetett rövidítések annak a szerzőnek a nevét jelölik, aki a nevet feljegyezte vagy megalkotta; ez azt mutatja, hogy a Žolyne közölt növény- és gombanemzetség-nevek mintegy 86%-ának van szerzői forrása. P. Matulionis 17 névrövidítést tartalmazó jegyzéket közölt, a névjegyzékben azonban további névrövidítések is szerepelnek, amelyekből még két név azonosítható: J. Aleksa és J. Staugaitis.

2. A Žolyne közölt növénynemzetség-nevek legnagyobb részét (az összes nemzetségnév 42%-át) az 1900-ban Amerikában kiadott, J. A. Pabrėža által írt szótárból átvett nevek alkotják: Botanika arba Taislius auguminis (BT), amely J. A. Pabrėža 1843-as kéziratának, a Taislius augyminis című műnek egy kis részét nyomtatta ki. A J. A. Pabrėžának tulajdonított, a Žolyne szereplő növénynemzetség-neveknek azonban csak valamivel több mint a fele található meg benne a BT-ben közölt alakban; a valamivel kisebb rész eltéréseket mutat a névjegyzékek között. A BT-ben szereplő növénynemzetség-nevek írásmódját J. A. Pabrėža kéziratához képest módosították, néhány név alakját is megváltoztatták. P. Matulionis a BT-ből átvett nevek egy részét szintén módosította. A Žolyne J. A. Pabrėža nevének rövidítésével közölt növénynemzetség-nevek közül 11 sem J. A. Pabrėža kéziratában, sem a BT-ben nem szerepel, így valószínűleg nem e szerző írásaiból származnak.

3. L. Ivinskis nevének rövidítésével jelölt növénynemzetség-nevek feleannyi számban kerültek be a Žolynas című műbe, mint J. A. Pabrėža nevének rövidítésével jelöltek. P. Matulionis L. Ivinskis gombarajzait jelölte meg forrásként, ám a Žolynas című műbe felvett gombanemzetség-nevek összevetése a L. Ivinskis által készített gombaatlasz fennmaradt kézirataival azt mutatta, hogy azokból mindössze 8 gombanemzetségnév származhat.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 18

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

A Žolyne című műben szereplő növénynemzetségneveket L. Ivinskis egy másik kéziratában, a Prigimtūmenė címűben szereplő nevekkel összevetve világosan látható, hogy a szójegyzékben használt növénynemzetségnevek nem ebből az L. Ivinskis-kéziratból származnak. P. Matulionis valószínűleg L. Ivinskis más kéziratait vagy másodlagos forrásokat használt.

4. A Žolyne című műben a szójegyzék összeállítója, P. Matulionis által megadott növénynemzetségnevek mintegy 9%-a található. E növénynemzetségnevek egy részét a szerző a köznyelvből vette át, több mint felüket pedig valószínűleg maga alkotta. A P. Matulionis által alkotott növénynemzetségnevek között a képzett alakok vannak túlsúlyban.

5. Más szerzők (F. Kuršaitis, K. Sirvydas, M. Miežinis, F. Nesselman, K. Grinius és mások) által alkotott vagy feljegyzett növénynemzetségnevekből csak néhányat közöltek; ezek a Žolynas összes növénynemzetségnevének mintegy 10%-át teszik ki.

ŠALTINIAI

BT – Pabrėža A. 1900: Botanika arba Taislius Auguminis, Shenandoah, Pa.

GA – Ivinskis L. Scaurus Agaricus rufo divaceus, rankraštis saugomas Lietuvių literatūros ir tautosakos instituto bibliotekos Rankraštyne, F1-661.

Pr – Ivinskis L. Prigimtūmenė (Prigimtūmenė turentė sawieje dalijkus žemies, žoliun ir giwunun su parodimu annun vartojimo), rankraštis saugomas Lenkijos mokslų akademijos bibliotekoje Krokuvoje, 1 d. katalogo nr. 1801; 2 d. katalogo nr. 2824.

LBŽ – Lietuviškas botanikos žodynas, red. J. Dagys. Kaunas, 1938.

LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. 1–20, 1941–2002): elektroninis variantas, vyr. red. G. Naktinienė Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete www.lkz.lt.

TA I – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. I–223. Parengė O. Kažukauskaitė, R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2009.

TA II – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. 224–776. Parengė R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014.

TA III – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. 777–980. Parengė R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 19

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

Ž – Matulionis P. Žolynas. Dalys II. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas, Vilnius: M. Kutkos spaustuvė, 1906.

LITERATŪRA

Auksoriūtė A. 2000: Lauryno Ivinskio terminologijos darbai. Daktaro disertacija.

Auksoriūtė A. 2004: Neaiškios darybos L. Ivinskio Prigimtūmenės naujažodžiai. – Terminologijos istorijos ir dabarties problemos, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 127–149.

Auksoriūtė A. 2012: Lauryno Ivinskio grybų atlaso rankraštis. – Priešaušrio mokslas, kultūra ir švietimas: Lauryno Ivinskio 200-osioms gimimo metinėms, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 217–243.

Dagys J. 1957: P. Matulionis kaip botanikas. – Įžymus lietuvių miškininkas – prof. Povilas Matulionis, Kaunas, 31–39.

Deltuvas R. 2014: Povilas Matulionis: Ateities pradžia – tai mes, Kaunas: Lututė.

Jankevčius K., Jankevičienė R. 1962: Kai kurie nauji duomenys apie L. Ivinskio darbus lietuviškos botanikos terminijos srityje. – Botanikos klausimai 2, 151–163.

Klimavičiūtė J. 2005: Lietuviškos botanikos terminijos kūrėjai XX a. pirmojoje pusėje. – Botanica Lithuanica, Supplementum 8, 25–28.

Kruopas J. 1998 (1975): K. Dražutavičiaus (Drazučio) terminų žodynėliai bei sąrašai. – Rinktiniai raštai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 265–271.

LKTŽ 2008: Lietuvių kalbos terminų žodynai: Anotuota 1900-2005 m. bibliografijos rodyklė / Gaivenytė-Butler J., Keinys S., Noreikaitė A., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas.

Petkevičiūtė D. 1988: Laurynas Ivinskis: Monografija. Vilnius: Mokslas.

Subačius G. 1996: Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos žemaičių kalba. – Lietuvių atgimimo studijos 8: Asmuo: tarp tautos ir valstybės, 10–113.

Subačius G. 2009: Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taislius augyminis (1843). – Jurgis Ambraziejus Pabrėža. Taislius augyminis I–223, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–28.

Gauta 2019 12 11

Priimta 2019 12 30

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 20

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

AUTHORIAL SOURCES OF PLANT GENERA NAMES OF POVILAS MATULIONIS’ ŽOLYNAS

Summary

The article analyses 716 Lithuanian plant genera names used in Povilas Matulionis’ glossary Žolynas. Dalys II. Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas (1906). Matulionis’ Žolynas is the first plant glossary published in Lithuania. Žolynas contains the names of the plants collected from writings and manuscripts with the abbreviation of the name of the author who wrote or created the name of a plant displayed next to. About 86 percent of names of all the genera of plants and mushrooms presented in Žolynas have such abbreviations. Most of the names included in the glossary are the plant names given by Jurgis Ambraziejus Pabrėža and Laurynas Ivinskis.

Most of the plant genera names in Žolynas (42 percent of all genera names) are those of Pabrėža taken from his dictionary Botanika arba Taislius auguminis (BT) published in the USA in 1900, which contains a small part of his manuscript Taislius augyminis of 1843. Slightly more than half of Pabrėža’s plant genera names given in Žolynas are identical to the ones in BT, and the rest part of the names given in the dictionaries under analysis have differences. The analysis has shown that over 10 plant genera names presented in Žolynas with the abbreviation of Pabrėža were not included in any of his works under analysis, thus, these names are probably not taken from the writings of the said author.

The number of plant genera names by Ivinskis included in Žolynas is twice less than the number of names by Pabrėža. Matulionis referred to Ivinski’s drawings of mushrooms as a source. However, the analysis shows that only eight mushroom genera names were taken from Ivinski’s surviving manuscripts of mushroom atlas Scaurus Agaricus rufo divaceus and included in Žolynas. Comparing the plant genera names given in Žolynas with the names presented in another Ivinski’s manuscript Prigimtūmenė, it is clear that Ivinski’s plant genera names used in the glossary were taken not from the mentioned manuscript. Most likely, Matulionis used other Ivinski’s manuscripts or secondary sources.

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 21

doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11

About 9 percent of plant genera names found in Žolynas were given by Matulionis himself who took part of these plant genera names from colloquial language and, most probably, composed more than a half of them himself. Other authors (F. Kuršaitis, K. Sirvydas, M. Mieżinis, F. Nesselman, K. Grinius, etc.) have only a few plant names that make up about 10 percent of all plant genera names of the glossary.

KEYWORDS: plant genus name, authorial source, a dictionary of botany, plant glossary, Povilas Matulionis’ Žolynas, nomenclature of botany.

ALBINA AUKSORIŪTĖ

Lietuvių kalbos institutas

Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

[email protected]

BENDRINĖ KALBA 92 (2019)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204