Povilo Matulionio „Žolyne“ pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai

BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ALBINA AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas A POVILAS MATULIONIS ŽOLYNE CÍMŰ MŰVÉBEN SZEREPLŐ NÖVÉNYNEMZETSÉG-NEVEK SZERZŐI FORRÁSOK KULCSSZAVAK: növénynemzetség neve, szerzői forrás, botanikai szótár, növénynevek jegyzéke, Povilas Matulionis Žolynasa, botanikai nomenklatúra. ANNOTÁCIÓ A tanulmány az első Litvániában kiadott botanikai terminológiai szótárt – a Povilas Matulionis által összeállított Žolynas című növénynevek jegyzékét – vizsgálja. II. rész. A Lietuvos augalų žodynas ir augalų taislas (1906) című műben megadott litván növénynemzetség-neveket, azok szerzői forrásait, valamint a jegyzékben szereplő, Jurgis Ambraziejus Pabrėža és Laurynas Ivinskis által használt növénynemzetség-nevek eredeti formáit határozza meg. A vizsgált jegyzékben használt, J. A. Pabrėža által megadott növénynemzetség-neveket összeveti a Taislius augyminis című kéziratában, valamint a J. A. Pabrėža Botanika arba Taislius auguminis című, 1900-ban Amerikában kiadott szótárában szereplő növénynemzetség-nevekkel. A Žolyne megadott növénynemzetségneveket összevetik a L. Ivinskis két kéziratában (Scaurus Agaricus rufo divaceus aptariami ir paties Žolyno sudarytojo Povilo Matulionio bei kitų autorių sukurti augalų genčių és a Prigimtūmenė címűben) használt növénynemzetségnevekkel. Röviden a nevekről. BEVEZETÉS Az első litván botanikai szakkifejezés-szótárakat és névjegyzékeket már a XIX. század elején elkezdték összeállítani: a žemaitis Jurgis Ambraziejus Pabrėža pap (1771–1849), aki megkezdte a természettudományi szakkifejezések és nomenklatúrai elnevezések rendszeres rendezését, egyben e szótárak első szerzője is volt. 1821-ben kétnyelvű szótárt írt Dictionarium Botanicum Latino Samogiticum ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis-féle Žolyne megadott növénynemzetségnevek szerzői forrásai | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (latin–žemaitis nyelvű botanikai szótár), és abban 860 növénynevet adott meg. a növénymorfológiai 1834 m. J. A. Pabrėža pabaigė rengti 505 puslapių darbą Sryje Balsenyyny, tai taip pat dvikalbis terminusok betűrendes jegyzéke latin és litván nyelven. 1843-ban fejezte be legfontosabb tudományos munkája, a Taislius augyminis (Tayslós augumyynis) megírását, amelyben részletesen leírta egész Žemaitija növényvilágát: tárgyalta a növények felépítését, megmagyarázta a növénymorfológiai terminusokat, valamint 643 virágos növény és 150 spórás növényés 1 gombanemzetséget írt le. Az említett műveket maga J. A. Pabrėža nem tudta kinyomtatni. Kéziratát a Litván Nyelvi Intézet néhány évvel ezelőtt publikálta: 2009-ben jelent meg a kézirat első része, 2014-ben a második rész, 2015-ben pedig befejeződött a kézirat fennmaradó részének kiadása (lásd TA I, TA II, TA III). 2 A botanika terminológiája szempontjából fontosak egy másik žemaitijai – Laurynas Ivinskis (1810– 1881) tanító munkái is, különösen fennmaradt, kiadatlan kézirata, a Prigimtùmēné, turenté sawieje dalijkus źemies, żoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo (a továbbiakban – Prigimtūmenė), amely 1870 körül íródott. E kézirat második részében, a Žolėmina címűben a szerző a gombák és növények rendszerezett névjegyzékét közölte, amely 218 család és több mint 2520 nemzetség litván nevét tartalmazza (bővebben lásd: Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 2000; 2004). Az Antanas Milukas katolikus pap kezdeményezésére, aki az Amerikában litván nyelven kiadott Dirva újság szerkesztője volt, 1900-ban kinyomtatták J. A. Pabrėža Taislius augyminis című kéziratának egy részét, amelynek Botanika arba Taislius auguminis volt a címe. Ez az első litván nyelvű nyomtatott botanikai terminológiai szótár, amely növénynévjegyzéket is tartalmaz, csak éppen Amerikában nyomtatták ki. A második nyomtatott litván botanikai terminológiai szótárnak az 1902-ben Oroszországban, Irbit városában kiadott, hektografált Lietuviški augalų vardai című kiadvány tekinthető. Kazimieras Drąsutavičius által készített litván–latin nyelvű botanikai terminológiai szójegyzék. Ez egy 42 oldalas, Bugienis álnéven aláírt szójegyzék (bővebben lásd: Kruopas 1998 (1975): 266–267; Klimavičiūtė 2005: 26; LKTŽ 2008: 13). Az első Litvániában nyomtatott 3 botanikai szótár Povilas Matulionis 1906-ban kiadott Žolynas című műve. II. rész A Litván növények szótára és növényjegyzéke (a továbbiakban – Žolynas), noha kronológiailag e terület harmadik nyomtatott szótára (lásd az 1. ábrát). Olyan növénynévjegyzék, amelyben néhány botanikai terminus is megtalálható. 1 Apie J. A. Pabrėžos kalbą ir rašybą plačiau žr. Subačius (1996: 10–113; 2009: 9–28). 2 A Taislius augyminis című kéziratot dr. Rita Šepetytė készítette elő nyomtatásra; köszönöm neki a konzultációkat. 3 A könyv első lapján 1906 szerepel, mivel a könyv kiadását abban az évben tervezték, a nyomda azonban késett a kinyomtatásával, ezért a borítón 1907 szerepel. ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 P. Matulionis (1860–1932) – neves litván erdész, tudós és pedagógus. „P. Matulionis számos munkája esetében az első jelzőt kell használnunk: ő tette közzé elsőként litván nyelven a honismereti cikket (1891), ő írta le elsőként litvánul a borostyánt (1922), és őt ismerik el az első honismereti kutatóként; ő az első litván, aki meghatározta a litvánok elterjedésének határait a Vilnai kormányzóságban (1901), és etnográfiai térképet készített; ő volt az első litván halászatés vízgazdálkodás-fejlesztési program (1903) <...> társszerzője; ő állította össze és adta ki az első litván növénynevek szótárát (1906), amely Žolyno címen ismert, az elsőt a Litván Felsőfokú geografinį žemėlapį (1923), pirmąjį reljefinį žemėlapį Lietuvių ir latvių žemė (1921); jis vadovavo Tanulmányok Társasága számára, részt vett a Felsőfokú Tanfolyamok megalapításában <...>” (Deltuvas 2014: 12–13). 1. ÁBRA A Žolyno borítója ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis-féle Žolyno-ban szereplő növénynemzetségnevek szerzői forrásai | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 P. Matulionis, amikor elkezdte összeállítani a növénynévjegyzéket, litván erdészként már jelentős számú litván növénynevet gyűjtött össze. Vitathatatlan előnye volt elődeivel és kortársaival szemben, mivel a pétervári erdészeti intézetben botanikát tanult, és megszerezte a növényrendszertan tudományos alapjait (Deltuvas 2014: 312). P. Matulionis két részből álló mű kiadását tervezte: az első részben a növények morfológiáját kellett volna leírni, illusztrációkat közölni, a második részt pedig a litván növények szótára és a növényrendszer alkotta volna. Az első rész kiadatlan maradt. Ahogy Jonas Dagys írja, „a fő akadályt szolgálati helyének Litvániából Szmolenszkbe történő áthelyezése jelentette. Miután Vilniustól távolra került, többé nem tudott szoros kapcsolatot fenntartani a vilniusi kiadókkal, és talán az adminisztratív munka is megnövekedett, nem engedve a szerzőnek, hogy kizárólag tudományos munkának szentelje magát” (Dagys 1957: 33). A Növénygyűjtemény előszavában P. Matulionis megjelöli, mit kívánt elérni a névjegyzék összeállításával: „1. megadni hazánk megismert növényeinek jegyzékét, 2. egybegyűjteni a mindenütt szétszórt ismereteket, 3. rendszerezni és összehangolni azokat, továbbá rendezni a növénynevek összevisszaságát úgy a nép nyelvében, mint az írásokban, miáltal az ellentmondások sokasága csökkenne” (Ž 3). Hangsúlyozta, hogy az élő népnyelvben, még gyakrabban pedig az keleriopai. Autorius nurodė ir principus, kaip tuos dalykus pateikia vardyne: „Tokiuose írásokban egy szóval 2–3 különböző növényt neveznek meg, és fordítva – egy növényt különböző esetekben neveznek meg én csak azokat a neveket emeltem ki, amelyek vagy szélesebb körben ismertek, vagy pontosabban fejezik ki a növény ismertetőjegyeit, vagy régebbi eredetűek, vagy világosabban igazolódnak közeli népeink nyelveiben: a lettben, a lengyelben, az oroszban” (Ž 3). P. Matulionis szerint a névjegyzékbe 5000 hallott vagy olvasott szóból mintegy 3000 litván növénynevet válogattak be. A szerző egyes neveket tévesként elvetett, mivel nem minden szógyűjtő értett a botanikához vagy a litván nyelvhez, a növénynevek adatközlői pedig nem mindig ismerték fel a növényt, ezért pontatlan neveket is mondtak. A Žolynasba csak a Litvániában termő növények nevei kerültek be, a cserepes és behozott növények neveit P. Matulionis nem közölte (Ž 4). A Žolynasban 716 növénynemzetség és mintegy 2000 növényfaj neve található. Figyelemre méltó, hogy a névjegyzékben nem különítik el, vagyis együtt közlik a növények és a gombák neveit. Abban az időben a gombákat a növényekhez sorolták, még nem különítették el őket önálló országgá, ezért ebben a tanulmányban a gombákat szintén a növények részeként vizsgálják. P. Matulionis Žolynasa három részből áll: 1. A latin ábécé szerint rendezve; 2. Mutató a litván ábécé szerint; 3. A növények rendszerezése történeti-természeti rend szerint. Az első részben a növénynevek latin ábécé ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis Žolynasában megadott növénynemnevek szerzői forrásai | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 sorrendjében vannak felsorolva; először a latin név szerepel, majd a litván név az azt említő szerzőre való hivatkozással, valamint az orosz és lengyel nyelvű megfelelőik. Először a nemzetség neve szerepel, ezt követően pedig a fajnevek vannak felsorolva, pl. : Asperugo. L. – Šiurkštelė. P. (Ašryna) – Острица – Lepczyca A. procumbens. L. – Š. kékes. – О. Лежачая – L. Fekvő (Ž 10). Ritkán fordul elő, hogy csak a nem neve szerepeljen, például: Ligustrum. – Lubistras, Mln. – Ligustr. (Ž 37), leggyakrabban a fajok nevei is meg vannak adva, számuk pedig változó; egyes növényeknél több mint tíz fajnevet tüntettek fel, például a békalencseféléknél 15 faj neve szerepel (lásd a 2. ábrát). 2. ÁBRA Žolyno 48. oldala Néhány litván nemzetségés fajnév mellett szinonimák is szerepelnek; ezeket zárójelben, közvetlenül mellettük írják, pl. : Althaea – Ybiškė. P. (Rózsa) (Ž 7); Lactarius trivialis F. – Pienius Paalksne Iv. ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (Kiaulgribas) (Ž 35). Másutt a szinonimákat zárójel nélkül írják, pl. : Convallaria, Lin. – Gludišius. Pakalnutis (Ž 21); Cornus mas – Sedula tikroji P., Smiltre Iv. (Ž 21). Előfordul, hogy a litván nemzetségnév mellett szinonimaként a fajnevet adják meg, pl. Lamium L. – Notruole (Dilgele kurčioji) (Ž 35). Figyelemre méltó, hogy nem minden nemzetségés fajnév mellett szerepelnek az orosz és lengyel megfelelő nevek, pl. : Ptilidium – Kerpunele – Orlica P. ciliare Ness. – K. Pintinele Mln. Brzęsniak (Ž 49) Sphaerella Wittr – Apivale P. S. aquilina Auers – A. areline (Ž 56). A Žolyno második részében a litván ábécé szerint felsorolták a növénynemzetségek és -fajok litván neveit, mellettük feltüntetve latin megfelelőiket (lásd a 3. ábrát). 3. ÁBRA A Žolyno II. részének kezdete, 63. oldal ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilas Matulionis Növényhatározójában szereplő növénynemzetség-nevek szerzői forrásai | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A Növényhatározó harmadik részében P. Matulionis a dán botanikus, Johan Eugenius Warming (1841–1924) Ökológiai növényföldrajz (Oekologische Pflanzengeographie, 1896) című művében kifejtett elveken alapuló növényrendszert mutat be (Deltuvas 2014: 315). Bemutatása a 4. ábrán látható. Amint Jonas Dagys hangsúlyozza: „[H]a összehasonlítjuk ezt a P. Matulionis-féle rendszert a jelenlegi filogenetikai növényrendszerrel, akkor azt látjuk, hogy ma csak a Virágtalan növények törzsét osztályozzák másképpen: amit Matulionis osztályoknak tekintett, azt ma külön törzsekként értékelik. A virágos növények rendszerében azonban lényeges változások nem történtek” (Dagys 1957: 33). 4. ÁBRA A Növényhatározó III. részének kezdete, 97. oldal doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 8 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 P. Matulionis munkáiról és Növényhatározójáról főként a természettudományok kutatói írtak: 1957-ben megjelent a cikkgyűjtemény Įžymus lietuvių miškininkas – prof. Povilas Matulionis, 2014-ben pedig napvilágot látott Romualdas Deltuvas Povilas Matulionis: ateities pradžia – tai mes című monográfiája. A cikk célja – a leíró összehasonlító módszerre támaszkodva meghatározni a P. Matulionio pateiktų Žolyno augalų genčių vardų autorinius šaltinius, vardyne pateiktų augalų nemzetségnevek eredeti formáit. Az összehasonlítás alapját J. A. Pabrėža és L. Ivinskis kézirataiban szereplő nevek képezik. A cikk tárgya az első Növényjegyzék-részben közölt 716 litván növénynemzetségnév, a szinonimák nélkül. A NÖVÉNYJEGYZÉK NÖVÉNYNEMZETSÉG-NEVEINEK SZERZŐI FORRÁSAI P. Matulionis a Növényjegyzék előszavában felsorolta a felhasznált forrásokat, utolsó forrásként pedig a saját maga által Litvánia különböző vidékein 15 év alatt összegyűjtött növényneveket jelölte meg. A litván növénynév mellett legtöbbször megadta annak a kutatónak a vezetéknevéből képzett rövidítést, aki az adott növény nevét lejegyezte vagy javasolta, a rövidítések jegyzékét pedig a könyv végére illesztette (lásd az 5. ábrát). A jegyzékben 17 rövidítés szerepel, azonban az első részben közölt litván nemzetségnevek mellett feltüntetett rövidítések áttekintése során még néhány, a jegyzékből kimaradt rövidítést is találtunk, pl. : Ficus – stega Al., Melilotus – barkunas Al., Platanus – jievaras All. ; Actaea – kiauleuogė Hag., Chaerophyllum – gurgždis Hag., Cardamine – kresa H.; Ceramium – ragmaure I.; Elaphomyces – riešutys Sember. ; Lupinus – lupinas Staug., Viburnum – putinas Staug., Castanea – kaštanas St.; Conferva – maurena Z.; Oenanthe – išne Ž. Kaip matyti iš Lietuviško botanikos žodyno (toliau – LBŽ), jame prie vardų stega (LBŽ 142) ir barkūnas (LBŽ 218) pateikiamos santrumpos Alk ir Mln, o prie jievaro (LBŽ 266) – Alk. Pastaroji santrumpa yra Jono Aleksos pavardės santrumpa, jo Suvalkijoje surinktų augalų vardų sąrašu naudojosi Jonas Staugaitis (LBŽ XXIX), o Mln yra P. Matulionio pavardės santrumpa. Taigi P. Matulionis, matyt, kaip Al. trumpino J. Aleksos pavardę, tik prie jievaro įsivėlė korektūros klaida. Tokia pat klaida galima laikyti ir santrumpų Hag. és H., valamint Staug. és St. eltérései. Az elsők K. G. Hagen vezetéknevének rövidítései, bár a rövidítések jegyzékében P. Matulionis Hg.-t rövidített, a másodikak pedig J. Staugaitis vezetéknevének rövidítései. Ezt az LBŽ adatai is megerősítik. Nehéz megmondani, mit ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis Žolynas című művében szereplő növénynemzetség-nevek szerzői forrásai | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 jelentenek az I., Sember., Z. és Ž. rövidítések, mivel az LBŽ szerint a ragmaurė J. A. Pabrėža által megadott név, az išnė pedig L. Ivinskio által megadott (žr. LBŽ 79 ir 237). 5. ÁBRA. A vezetéknevek rövidítéseinek jegyzéke, 110. oldal 1. A Žolynas és J. A. Pabrėža írásainak összevetett növénynemzetségnevei A Žolynasban főként J. A. Pabrėža által javasolt növénynemzetségnevek szerepelnek – összesen 303 van belőlük. Mint növénytanit (a továbbiakban – pratarmėje nurodo P. Matulionis, jis naudojosi J. A. Pabrėžos žodynu Botanika arba Taislius BT), amelyet Amerikában adtak ki 1900-ban (Ž 3). Ebben a szótárban egy kis jegyzék kerül közlésre, J. A. Pabrėžos 1843 m. rankraščio Taislius augyminis (toliau – TA) dalis – įvadas ir augalų amelyről a BT előszavában ez áll: „A mű legfontosabb része a Nyugat-Litvánia területén található növények alfabetikus jegyzéke, minden latin név mellé odahelyezve annak [megfelelője]“ (BT 8). A BT szerkesztői jelezték, hogy J. A. Pabrėža műve žemaitiškai, azaz žemaitis nyelven íródott, a nyomtatás során csupán az írásmódot változtatták meg: „Egyébként a nyomtatásban mindent, amivel rendelkezünk, szóról szóra [közlünk], csupán az írásmódot változtatva“ (BT 8). ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis-féle Žolynasban megadott növénynemzetségnevek szerzői forrásai | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Valamivel kevesebb növénynemzetségnév szerepel a Žolynasban Fridrichas Kuršaitis vezetéknevének rövidítésével – 33: laišis (Ervum), kemeras (Eupatorium), brantimedis (Guajacum), žibute (Helichrysum), dedešva (Malva), kaukis (Mandragora), šaukštis (Petasites), raktažole (Primula), putelis (Tragopogon), dagišis (Xanthium) stb. P. Matulionis kaip šaltinius nurodė ir Konstantino Sirvydo, Fridricho Kuršaičio, Mykolo Miežinis és más szerzők által készített szótárakat (Ž 3). Egyes szerzők (Bakučio, Adalbert Bezzenberger, Gabrielė Petkevičaitė Bitė, Kazys Grinius, Petras Matulaitis, Georg Heinrich Ferdinand Nesselmann, Konstantinas Sirvydas stb.) csak néhány nevet közöltek, ezért ezeket részletesebben nem tárgyaljuk; csupán annyi mondható el, hogy az ilyen nevek teljes száma 71. Ilyen nevek például: papartys Širv. (Aspidium), varnaleša Širv. (Lappa), balkuote Grn. (Briza), zörgőfű Grn. (Rhinanthus), csörgőfű Ness. (Calaminta), mentafű Ness. (Pirus), körtefa Bezz. (Typha), gyékény Hag. (Chaerophyllum), turbolya Hg. (Cardamine), zsázsa Gabr. (Asparagus), spárga Gabr. (Dahlia), durnažolė Jac. (Atropa), sniegulis Jac. (Galanthus), delgutis Mlt. (Erodium), snaudale Mlt. (Leontodon), putinas Staug. (Viburnum), jievaras All. (Platanus). Mind ezen, mind a már tárgyalt szerzők hozzájárulását a Žolynas növénynemzetség-terminológiához, százalékos arányban kifejezve, a 6. ábra mutatja. 6. ÁBRA A Žolynasban megadott növénynevek forrásai szerző szerint, %-ban 42% 20% 9% 5% 10% 14% J. A. Pabrėža L. Ivinskis P. Matulionis F. Kuršaitis Egyéb Nincs megadva ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A Žolynasban 102 olyan növénynemzetségnév is található, amelyek mellett semmilyen rövidítés nincs feltüntetve, például: kaštanas (Aesculus), alksnis (Alnus), pašiaušelis (Alopecurus), krapas (Anethum), arnica (Arnica), smilgaveise (Corynephorus), narstiklis (Diatoma), banguolis (Furcelaria), širdažole (Gentiana), dumblune (Limosella), kietžirnis (Ononis), spalgena (Oxycoccos), sidobražole (Potentilla), kerpunele (Ptilidium), skutuole (Rhytizma), tvane (Scheuchzeria), antplyše (Schizophyllum), nasturte (Tropaeolum), dilgyne (Urtica), vandsarge (Zanichelia). KÖVETKEZTETÉSEK 1. P. Matulionis Žolynasa az első Litvániában nyomtatásban megjelent növénynévgyűjtemény, amelyben az élő beszélt nyelvből, valamint különféle írásokból és kéziratokból összegyűjtött, Litvániában növő növények és gombák nevei szerepelnek. Az írásokból és kéziratokból összegyűjtött nevek mellett feltüntetett, a nevet lejegyző vagy megalkotó szerző vezetéknevének rövidítései azt mutatják, hogy a Žolynasban megadott növényés gombanemzetségnevek mintegy 86%-ának van szerzői forrása. P. Matulionis 17 vezetéknév-rövidítésből álló jegyzéket közölt, azonban a névgyűjteményben ennél több 2. Didžiausią Žolyne duodamų augalų genčių vardų dalį (42 proc. visų genčių vardų) sudaro vezetéknév-rövidítés is szerepel, amelyekből további két vezetéknév válik világossá – J. Aleksosé és J. Staugaitisé. Az 1900-ban Amerikában kiadott J. A. Pabrėža-féle Botanika arba Taislius auguminis (BT) szótárból származó nevek, amelyben J. A. Pabrėža 1843-as Taislius augyminis című kéziratának egy kis része jelent meg. J. A. Pabrėža Žolynasában feltüntetett növénynemzetségneveknek azonban csak valamivel több mint a fele szerepel benne úgy, ahogyan a BT-ben, a másik, valamivel kisebb rész pedig a névjegyzékek közötti különbségeket mutatja. A növénynemzetségnevek írásmódját a BT-ben J. A. Pabrėža kéziratához képest megváltoztatták, és egyes nevek alakját is módosították. P. Matulionis a BT neveit átvéve szintén megváltoztatott néhányat. A Žolynasban J. A. Pabrėža nevének rövidítésével feltüntetett növénynemzetségnév közül 11 sem J. A. Pabrėža kéziratában, sem a BT-ben nem szerepel, így valószínűleg nem e szerzőtől származnak raštų. 3. L. Ivinskis nevének rövidítésével ellátott növénynemzetségnevek közül feleannyit vettek fel a nei vardų su J. A. Pabrėžos pavardės santrumpa. P. Matulionis kaip šaltinį nurodė L. Ivinskio Žolynasba, mint amennyi gombarajzot, azonban a Žolynasba felvett gombanemzetségneveket az L. Ivinskis által készített gombaatlasz fennmaradt kézirataival összehasonlítva megállapították, hogy azok közül csak 8 gombanemzetségnév származhat onnan. ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis Žolynasában feltüntetett növénynemzetségnevek szerzői forrásai | 18 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A Žolyne közölt növénynemzetség-neveket összevetve egy másik L. Ivinskis-kézirat – a Prigimtūmenė – neveivel, világosan látható, hogy a névjegyzékben használt növénynemzetség-nevek nem ebből az L. Ivinskis-kéziratból származnak. P. Matulionis nagy valószínűséggel L. Ivinskis más kéziratait vagy másodlagos forrásokat használt. 4. A Žolyne a névjegyzék összeállítója, P. Matulionis által megadott növénynemzetség-nevek mintegy 9 százaléka található meg. A szerző e növénynemzetség-nevek egy részét a beszélt nyelvből vette át, több mint felét pedig valószínűleg maga alkotta. A P. Matulionis által alkotott növénynemzetség-nevek között a legtöbb képzett, toldalékos származék. 5. Más szerzők (F. Kuršaitis, K. Sirvydas, M. Miežinis, F. Nesselman, K. Grinius és mások) által alkotott vagy feljegyzett növénynemzetség-nevekből csak néhányat közöl, ezek a Žolynasban szereplő összes növénynemzetség-név mintegy 10 százalékát teszik ki. ŠALTINIAI BT – Pabrėža A. 1900: Botanika arba Taislius Auguminis, Shenandoah, Pa. GA – Ivinskis L. Scaurus Agaricus rufo divaceus, rankraštis saugomas Lietuvių literatūros ir tautosakos instituto bibliotekos Rankraštyne, F1-661. Pr – Ivinskis L. Prigimtūmenė (Prigimtùmené turenté sawieje dalijkus źemies, żoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo), rankraštis saugomas Lenkijos mokslų akademijos bibliotekoje Krokuvoje, 1 d. katalogo nr. 1801; 2 d. katalogo nr. 2824. LBŽ – Lietuviškas botanikos žodynas, red. J. Dagys. Kaunas, 1938. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (t. 1–20, 1941–2002): elektroninis variantas, vyr. red. G. Naktinienė Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 (atnaujinta versija, 2008). Prieiga internete www.lkz.lt. TA I – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. I–223. Parengė O. Kažukauskaitė, R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2009. TA II – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. 224–776. Parengė R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2014. TA III – Pabrėža J. A. Taislius augyminis. 777–980. Parengė R. Šepetytė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. ALBINA AUKSORIŪTĖ. Povilo Matulionio Žolyne pateiktų augalų genčių vardų autoriniai šaltiniai | 19 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Ž – Matulionis P. Žolynas. II. részek. Litván növényszótár és növényjegyzék, Vilnius: M. Kutkos spaustuvė, 1906. IRODALOM Auksoriūtė A. 2000: Laurynas Ivinskis terminológiai munkái. Doktori disszertáció. Auksoriūtė A. 2004: L. Ivinskis Prigimtūmenė című művének bizonytalan képzésű neologizmusai. – A terminológia történetének és jelenének problémái, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet Kiadója, Auksoriūtė A. 2012: 127–149. Laurynas Ivinskis gombaatlaszának kézirata. – A hajnal előtti tudomány, kultúra és oktatás: Laurynas Ivinskis születésének 200. évfordulójára, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, Dagys J. 1957: P. 217–243. Matulionis mint botanikus. – Híres litván erdész – Povilas professzor Matulionis, Kaunas, 31–39. Deltuvas R. 2014: Povilas Matulionis: A jövő kezdete – mi vagyunk, Kaunas: Lututė. Jankevičius K., Jankevičienė R. 1962: Néhány új adat L. Ivinskis munkásságáról Klimavičiūtė lietuviškos botanikos terminijos srityje. – Botanikos klausimai 2, 151–163. J. 2005: A litván botanikai terminológia megalkotói a XX. század első felében. – Botanica Lithuanica, Supplementum 8, 25–28. Kruopas J. 1998 (1975): K. Drąsutavičius (Drąsutis) terminológiai szójegyzékei és listái. – Válogatott írások, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet, 265–271. LKTŽ 2008: A litván nyelv terminológiai szótárai: Az 1900–2005 közötti időszak annotált bibliográfiai mutatója / Gaivenytė-Butler J., Keinys S., Noreikaitė A., Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Petkevičiūtė D. 1988: Laurynas Ivinskis: Monográfia. Vilnius: Mokslas. Subačius G. 1996: Jurgis Ambraziejus Pabrėža žemaitų kalba. – A litván újjászületés tanulmányai 8: A személy: a nemzet és az állam között, 10–113. Subačius G. 2009: Jurgis Ambraziejus Pabrėža Taislius augyminis (1843). – Jurgis Ambraziejus Pabrėža. Taislius augyminis I-223, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 9–28. Beérkezett 2019. 12. 11. Elfogadva 2019. 12. 30. ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis Žolynas című művében megadott növénynemzetségnevek szerzői forrásai | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 POVILAS NÖVÉNYNEMZETSÉG-NEVEINEK SZERZŐI FORRÁSAI MATULIONIS’ ŽOLYNAS Összefoglalás A tanulmány a Povilas Matulionis Žolynas című szójegyzékében használt 716 litván növénynemzetség-nevet elemzi. II. részek. Litván növényszótár és növényjegyzék (1906). Matulionis Žolynas című műve az első Litvániában kiadott növényszójegyzék. A Žolynas az írásokból és kéziratokból összegyűjtött növényneveket tartalmazza, mellettük feltüntetve a növény nevét leíró vagy megalkotó szerző nevének rövidítését. A Žolynasban bemutatott növényés gombanemzetségek összes nevének mintegy 86 százaléka mellett ilyen rövidítések szerepelnek. A szójegyzékben szereplő nevek többsége Jurgis Ambraziejus Pabrėža és Laurynas Ivinskis által adott növénynév. A Žolynasban szereplő növénynemzetségnevek többsége (az összes nemzetségnév 42 százaléka) Pabrėža 1900-ban az USA-ban kiadott Botanika arba Taislius auguminis (BT) című szótárából származik, amely 1843-ban készült Taislius augyminis című kéziratának egy kis részét tartalmazza. A Žolynasban megadott Pabrėža-féle növénynemzetségnevek valamivel több mint fele azonos a BT-ben szereplőkkel, míg az elemzett szótárakban megadott nevek többi része eltéréseket mutat. Az has shown that over 10 plant genera names presented in Žolynas with the abbreviation of Pabrėža elemzések egyike sem szerepelt az elemzés alatt álló műveiben, ezért e nevek valószínűleg nem az említett szerző írásaiból származnak. Az Ivinskis által adott, a Žolynasban szereplő növénynemzetségnevek száma kétszer kisebb, mint a Pabrėža-féle nevek száma. Matulionis Ivinski gombarajzaira hivatkozott forrásként. Az elemzés azonban azt mutatja, hogy Ivinskis fennmaradt, Scaurus Agaricus rufo divaceus című gombaatlaszának kézirataiból mindössze nyolc gombanemzetségnév került átvételre és a Žolynasba való beillesztésre. A Žolynasban megadott növénynemzetség-neveket összehasonlítva az Ivinskis egy másik kéziratában, a Prigimtūmenėben szereplő nevekkel, egyértelmű, hogy a szójegyzékben használt Ivinskis-féle növénynemzetség-neveket nem az említett kéziratból vették át. Nagy valószínűséggel Matulionis Ivinski más kéziratait vagy másodlagos forrásokat használt. ALBINA AUKSORIŪTĖ. A Povilas Matulionis-féle Žolynasban megadott növénynemzetség-nevek szerzői forrásai | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.11 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A Žolynasban található növénynemzetség-nevek mintegy 9 százalékát maga Matulionis adta, aki e növénynemzetség-nevek egy részét a köznyelvből vette át, és minden valószínűség szerint több mint felüket maga alkotta. Más szerzőknél (F. Kuršaitis, K. Sirvydas, M. Miežinis, F. Nesselman, K. Grinius stb.) csak néhány növénynév található, amelyek a szójegyzék összes növénynemzetség-nevének mintegy 10 százalékát teszik ki. KULCSSZAVAK: növénynemzetség-név, szerzői forrás, botanikai szótár, növénynevek szójegyzéke, Povilas Matulionis Žolynasa, a botanika nómenklatúrája. ALBINA AUKSORIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]