Page 1ARI PÁLL KRISTINSSON
Árni Magnússon Izlandi Tanulmányok Intézete, Nyelvtervezési Tanszék, Reykjavík, Izland
SZKÜLLA ÉS KHARÜBDISZ KÖZÖTT: A NYELVI HELYZETRŐL ÉS A NYELVPOLITIKÁRÓL A KORTÁRS IZLANDON
ABSZTRAKT
Izland irodalmi hagyománya, konzervatív nyelvi öröksége és a nyelvi purizmus ideológiái az izlandi nemzeti identitás fontos összetevői. A nyelvi és irodalmi folytonosság megőrzése az explicit módon megfogalmazott izlandi kultúrpolitikák egyik fő célja. Ugyanakkor a globalizáció megjelenése az izlandi mellett egy nemzetközi nyelv mindennapi jelenlétének növekedésével járt együtt a modern élet fontos területein. Aggodalomra ad okot, hogy ez hatással van az olvasási szokásokra, a nyelvi bemenetre és általában véve a nyelvi környezetre. E háttér előtt a jelen tanulmány bemutatja a jelenleg uralkodó izlandi nyelvi ideológiákat, a modern nyelvi gyakorlatokat, a nyelvpolitikákat, valamint a jelenkori nyelvmenedzsment törekvéseinek lehetőségeit és korlátait.
KULCSSZAVAK: nyelvmenedzsment, nyelvpolitikák, nyelvi ideológiák, izlandi nyelv, presztízstervezés.
ANNOTÁCIÓ
Izland irodalmi hagyománya, konzervatív nyelvi öröksége és a nyelvi purizmus ideológiái az izlandi nemzeti identitás fontos összetevői. A nyelvi és irodalmi folytonosság megőrzése az explicit módon megfogalmazott izlandi kultúrpolitika fő célja. A globalizáció következtében azonban a modern élet fontos területein egyre inkább jelen van egy nemzetközi nyelv. Ez aggodalomra ad okot, mivel változnak az olvasási szokások, hatások érik a nyelvi fenntarthatóságot és általában a nyelvi környezetet. Ezzel összefüggésben a tanulmány bemutatja a domináns izlandi nyelvi ideológiákat, ismerteti a modern nyelvi gyakorlatot és a nyelvpolitikát, valamint a mai nyelvmenedzsment lehetőségeit és korlátait.
KULCSSZAVAK: nyelvmenedzsment, nyelvpolitika, nyelvi ideológiák, izlandi nyelv, presztízstervezés.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 2ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 2
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
1. A NYELVI HELYZET
1.1. Történeti háttér
Az izlandi egy északi germán („északi”) nyelv. Szerkezetét tekintve közel áll a modern feröerihez és egyes nyugat-norvég nyelvjárásokhoz. Távolabbi északi rokonai a svéd, a dán és a kelet-norvégiai, illetve a norvég bokmål. A modern izlandi erősen hasonlít nyelvi elődjére, az óészaki nyelvre, amelyet a 9–13. században Skandináviában, a Feröer-szigeteken és Izlandon, Nagy-Britannia egyes részein, valamint más olyan helyeken beszéltek, ahová a vikingek és az északi kereskedők a középkorban eljutottak. Az óészaki, illetve korai izlandi nyelven írt terjedelmes szövegek maradtak fenn; sokukat nagy becsben tartják, például az úgynevezett családi sagákat, a verses Eddát, a királyok sagáit stb. Ezek a szövegek többnyire a 12., 13. és 14. században, főként Izlandon, részben pedig Norvégiában íródtak. Nyelvük ma is többnyire érthető a modern izlandi átlagos olvasója számára, a nyelvészet vagy az irodalomtudomány különösebb ismerete nélkül is. Ennek oka, hogy a modern izlandi megőrizte az óészaki nyelvtani kategóriák és alapszókincs nagy részét, miközben a hangrendszer jelentős változásokon ment keresztül.
1.2. Nyelvi jellemzők
A modern izlandi főneveknek, mellékneveknek és névmásoknak, valamint az 1–4 számneveknek négy nyelvtani esetük van. A főneveknek, mellékneveknek, a legtöbb névmásnak és az 1–4 számneveknek három nyelvtani nemük van. Az igéket idő, személy, szám, mód és igenem szerint ragozzák. Szerkezetét tekintve tehát az izlandi nagyrészt megőrizte az óészak-germán nyelvtan számos jellemzőjét.
A modern izlandinak egy másik jellemzője is említést érdemel: a személynévrendszer. Az izlandiak többsége ma is apai vagy anyai nevet használ, vagyis választhatnak, hogy apjuk vagy anyjuk keresztnevét veszik fel vezetéknévként, amelyhez a „fiú” jelentésű son vagy a dóttir „lány” szóelemet illesztik. Például apám keresztneve Kristinn volt, ezért az én nevem Kristinsson, míg a nővéreim vezetékneve Kristinsdóttir. Bár az izlandiak többsége apja vagy anyja keresztnevét használja vezetéknévként, vannak, akik családnevet viselnek, ahogyan Nyugat-Európában szokásos (például Jóhanna Schram), illetve a két módszer kombinációját alkalmazzák (például Jóhanna
BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351–7204
Page 3ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 3
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Adolfsdóttir Schram). Az izlandi névadási szokás másik érdekes sajátossága, hogy az embereket soha nem szólítják pusztán a vezetéknevükön; alapértelmezés szerint a keresztnevüket használják, amelyet esetleg a vezetéknév követ. Ez a társadalom valamennyi tagjára érvényes, társadalmi státusztól és pozíciótól függetlenül.
Az izlandiban gyakorlatilag nincsenek nyelvjárások a „nyelvjárás” szó legelterjedtebb értelmében. Létezik azonban egy sajátos „északi akcentus”: ez nagyjából azt jelenti, hogy Izland északi részének középső területein sokan a magánhangzók közötti zárhangokat erősebb utólélegzéssel ejtik, mint az izlandi beszélők többsége általában. Némiképp rejtély, miért nem oszlik egyértelműen elkülönülő nyelvjárási régiókra egy olyan nagy és ritkán lakott sziget, mint Izland. Az izlandi nyelv változatosságát leginkább a műfaj, a kommunikációs közeg, a beszédhelyzet és a beszélgetőpartnerek közötti közelség határozza meg.
Az izlandiban nagy hagyománya van a saját nyelvi neologizmusok alkotásának, és számtalan ilyen szó használatos a mindennapokban. Példák: sími „telefon”, tölva „számítógép”, fíkill „függő”, dagskrá „műsor”, ráðstefna „konferencia” stb. Emiatt a skandináv nyelveket (dán, norvég, svéd) vagy más germán nyelveket beszélőknek külön erőfeszítést kell tenniük a modern izlandi elsajátításáért, mivel például az izlandi újságszövegek jelentését nem tudják könnyen megfejteni: az úgynevezett nemzetközi szókincs aránya viszonylag alacsony (különösen a nyomtatott anyagokban), és a kölcsönszavak helyett saját neologizmusokat alkottak.
1.3. A nyelvi közösség tagjainak nyelvi meggyőződései
A nyelvtani, helyesírási és lexikai purizmus az izlandi nyelvi attitűdök és ideológiák központi témája, amint azt közvélemény-kutatások és a nyelvi diskurzusok vizsgálatai ismételten kimutatták (vö. pl. Ottósson 1990, Árnason 2006, Vikør 2010, Leonard, Árnason 2011, Kristinsson 2014, Jökulsdóttir et al. 2019). A nyelvhasználatot a laikusok gyakran megvitatják, és sokan hajlamosak határozott véleményt alkotni, például amikor a szókincs új szavaira vonatkozó különféle javaslatok közül kell választani. Számos beszélő rendszeresen aggodalmának ad hangot amiatt, amit a fiatalabb nemzedék körében a helyes izlandi nyelv romlásának érzékel. Bár Izlandon a protekcionista nyelvi ideológiák uralkodnak, úgy vélem, hogy az efféle
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 4ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 4
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
attitűdök elsősorban a nyelvi formákra összpontosítanak, míg a státuszkérdések, vagyis a használati területek elvesztésének veszélye kevésbé aggasztja a széles közvéleményt (vö. Kristinsson 2014).
Földrajzi okokból az izlandi nyelvet anyanyelvként beszélők többsége évszázadokon át (különösen 1400–1800 között) alig került tartós nyelvi kontaktushelyzetbe. A dán, majd később az angol nyelvű csoportokkal való érintkezés a 19th. és a 20th. században fokozatosan gyakoribbá vált. Izlandot 1940-ben angolul beszélő szövetséges erők szállták meg, a háború után pedig NATO-támaszpontot hoztak létre, amelyet évtizedeken át működtettek. A 20. század közepétől az angol izlandi nyelvre gyakorolt hatásától való félelem táplálta a hazai nyelvi tisztaságról szóló diskurzusokat. Ez különösen a terminológiát és a szókincs modern megújítását érintette.
A 19th. és a 20th. század elején a nyelvi purizmus az izlandi nyelvi attitűdök és nyelvi gyakorlatok fontos és befolyásos jellemzőjévé vált. A nyelvi purizmus az izlandiak nemzeti önazonosságának jelentős tényezőjévé lett. Korábban a purifikáció fő célpontjai a dán jövevényszavak voltak, míg a 20th. század második felétől az angol jövevényszavak jelentik a fő aggodalmat. Ez a nacionalista nyelvpolitikai diskurzusokban is megmutatkozik. Még az izlandiak különálló nemzetként való létezését és függetlenséghez való jogukat is az izlandi nyelvhez kötötték, lehetőleg annak legtisztább formájához (vagyis a lehető legközelebb az óészakihoz, a középkori északi irodalmi aranykor nyelvállapotához).
1.4. A jelenlegi nyelvi helyzet
Izlandon az izlandi nyelvet a mindennapi élet minden területén használják: az államigazgatásban, a parlamentben, az iskolákban az oktatás nyelveként (a felsőoktatásban is), a vállalatoknál, a sportban, a tömegtájékoztatásban stb. Egy mindössze mintegy 360 000 lakosú nemzethez képest rendkívül sok kiadvány jelenik meg izlandiul; 2019-ben körülbelül 1000 könyvcím jelent meg izlandi nyelven, ami növekedést jelentett a korábbi évekhez képest. A fiataloknak és gyermekeknek szóló könyvek kiadása 2019-ben 50%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva. Úgy tűnik, néhány hagyományos nyomtatott újság nehézségekkel küzd, miközben az internetes írott hírportálok virágoznak. Számos rádióállomás és néhány országos televízióadó működik.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 5ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 5
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Bár az izlandi az állam és az önkormányzatok hivatalos nyelve, Izlandon mindössze egy elismert hagyományos kisebbségi nyelv van, az izlandi jelnyelv, amely mintegy 300 ember első nyelve.
Izland népessége az utóbbi időben sokkal sokszínűbbé vált, mint korábban. Körülbelül negyedszázad alatt a bevándorlók aránya a teljes népesség kevesebb mint 2%-áról mintegy 14%-ra nőtt (Statistics Iceland 2020). Néhányan izlandi állampolgárságot szereztek, míg a külföldi származású lakosok többsége más országok állampolgára, akik izlandi (ideiglenes) tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. A lengyelek messze a legnagyobb bevándorlócsoport, a második legnagyobb csoportot pedig a litvánok alkotják. Az Izlandon élők mintegy 5%-a lengyel állampolgár (2019-ben 19 000 fő), a népesség körülbelül 1%-a pedig litván állampolgár (2019-ben 4000 fő; Statistics Iceland 2020).
In 2016, 12.6% of children at pre-primary school age in Iceland had another language than Icelandic as home language, and there are at least about 50 different home languages in the country (Jónsdóttir et al. 2018: 10). Some estimates have figures as high as 100 different home languages.
Bár az izlandi hivatalos nyelvi státusza nem vitatott, és ez a mindennapi kommunikáció fő nyelve, az izlandi munkaerőpiac egyes ágazatai egyértelműen többnyelvűvé váltak, például az idegenforgalmi szolgáltatások, a karbantartás és az építőipar. Sok bevándorló mindent megtesz azért, hogy megtanuljon izlandiul beszélni. A demográfiai változások következtében a külföldi akcentussal beszélt izlandi a mindennapi nyelvhasználat részévé vált. Ez alól az izlandi közszolgálati műsorszolgáltatás sem kivétel. Ez a helyzet az izlandi anyanyelvű beszélők jelentős része számára új.
Az izlandiul beszélő külföldiek gyakran panaszkodnak arra, hogy amikor az izlandi anyanyelvűek akcentussal hallják őket beszélni, készségesen angolra váltanak. Ez természetesen problémát jelenthet: egyrészt a külföldi akcentussal beszélőkkel szembeni tolerancia hiányát mutatja, másrészt ez a viselkedés megfosztja a nyelvtanulókat attól a lehetőségtől, hogy hiteles beszélgetésekben gyakorolják az izlandit. Az is igaz, hogy sok külföldi nem feltétlenül beszél folyékonyan angolul.
A globalizáció térnyerése az angol mindennapi jelenlétének erősödésével jár a (közösségi) médiában, a kereskedelemben, a tudományos életben, a populáris kultúrában, a digitális technológiákban stb. Széles körben úgy érzékelik
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 6ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 6
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
mindez szükségszerűen hatással van az olvasási szokásokra, az anyanyelvi nyelvi inputra, valamint a nyelvhasználati területek társadalmi szintű megoszlására. Az izlandi társadalom néhány területén gyakori az angol nyelv használata (sokszor az izlandi mellett), például a turizmusban, egyes vállalkozásoknál, a bankszektorban, valamint részben az egyetemeken az oktatás nyelveként. Annak ellenére, hogy ezeken a területeken erőteljesen jelen van az angol, kétségtelenül az izlandi a mindennapi élet fő nyelve: ezen folyik az oktatás az alap- és középfokú oktatásban, és messze ez a leggyakoribb oktatási nyelv az izlandi egyetemeken és főiskolákon. Más északi országok egyetemeihez hasonlóan az anyanyelv az alapképzési szinten őrzi erős pozícióját, míg a mesterképzések és a doktori képzések esetében nagyobb az angol nyelvű kurzusok aránya. Egy 2014-es felmérés kimutatta, hogy az alapképzési kurzusok körülbelül 10%-át, a mesterképzési kurzusoknak pedig átlagosan mintegy 18%-át angolul tartották (Kristinsson, Bernharðsson 2014). Érdekes módon erős bizonyítékok támasztják alá (Arnbjörnsdóttir 2017), hogy az izlandi főiskolai hallgatók hajlamosak túlbecsülni saját angoltudásukat, és nehézségeik vannak, amikor tanulmányaik során az akadémiai angollal kell megbirkózniuk.
2. A NYELVI ÖKOLÓGIA VÁLTOZÁSA ÉS A NYELVPOLITIKAI KIHÍVÁSOK
A késő modernitásban az izlandi kultúra és társadalom a nyelvmenedzsmenttel kapcsolatos választások és kihívások előtt áll, legyen szó a nyelvi korpuszról, a nyelv státuszáról vagy a nyelvelsajátítás tervezéséről (lásd például Kristinsson 2014, 2018). Egy kutatócsoport az elmúlt három évben az izlandi nyelvi gyakorlatokat és attitűdöket vizsgálta (vö. Sigurjónsdóttir 2019). A kutatók részben olyan bizonyítékokat igyekeznek szolgáltatni, amelyek észszerű nyelvmenedzsment-erőfeszítéseket alapozhatnak meg a jelenlegi nyelvi helyzet kezelésére és módosítására, részben pedig általánosságban kívánnak elmélyültebb elméleti betekintést nyújtani a nyelvelsajátításba, a nyelvfejlődésbe és a nyelvi kontaktusba. Jelenleg tehát olyan kutatások folynak, amelyek célja, hogy további fényt derítsenek Izland nyelvi helyzetére, nem utolsósorban az izlandi angolhoz viszonyított státuszára. Átfogó céljuk, hogy tájékoztassák az izlandi közvéleményt arról, mennyire kell aggódniuk az izlandi nyelv jövőjéért, illetve hogy az angol fokozott jelenléte befolyásolja-e a mindennapi izlandi nyelvhasználatot, nyelvtant és szemantikát. Egyesekben – például tanárokban – felmerült az az érzés, hogy az iskoláskorúak körében valami gyorsan változhat
BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Page 7ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 7
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
a gyermekek és fiatalok körében, a nyelvtani rendszerben és a szókincsben. Az elmúlt egy-két évtizedben megfogalmazott homályos aggodalmak főként anekdotákon és hasonlókon alapultak.
Ilyen anekdotikus bizonyítékra példa a következő: a kutatók megállapították, hogy a PISA-mérések szerint 2000-ben a 15 év alatti izlandi gyermekek 15%-a, 2015-ben pedig már 22%-a küzdött nehézségekkel egy szöveg olvasása, értékelése és értelmezése során. Amikor 2018-ban nyilvánosságra került a hír, Ragnar Péturssont, az Izlandi Tanári Szakszervezet elnökét egy újságcikkben a következőképpen idézték:
„Ragnar bírálta a helyi intézményeket, amiért túl kevés időt szánnak […] az izlandi nyelvre az általános iskolai tantervben. Ami azonban igazán elszomorító, hogy miközben az izlandi gyerekek sok időt töltenek olyan technológiai eszközök használatával, amelyek nyelve többnyire az angol, a szülők láthatóan nem szánnak elég időt arra, hogy beszélgessenek velük arról, amit az interneten látnak és olvasnak. »Húsz éve vagyok tanár, és elmondhatom, hogy a gyerekek soha nem éltek még olyan jó körülmények között, mint most« – mondja Ragnar. »De nem adunk nekik eleget abból, ami igazán fontos – időt«” (Demurtas 2018).
Az Országgyűlés és a Kormány által nemrégiben írásban kifejezetten rögzített hivatalos nyelvpolitikai intézkedések közé tartozik:
(1) egy részletes hivatalos nyelvpolitika 2009-ben (Ministry of Education, Science and Culture 2009; az Országgyűlés ratifikálta),
(2) az izlandi nyelvről és az izlandi jelnyelvről szóló külön jogszabály 2011-ben (Althingi 2011),
(3) egy ambiciózus, 2018–2022-re szóló nyelvtechnológiai program (Nikulásdóttir et al. 2017; Rannís 2018). A nyelvtechnológiai támogatás és program kifejezett célja
„az izlandi nyelv védelme és támogatása, valamint az új információs technológiák használatának elősegítése az izlandi közösségben, a lakosság, az intézmények és a vállalatok javára” (Rannís 2018).
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 8ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 8
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
(4) 2019 júniusában az izlandi parlament egyhangúlag elfogadott egy, az izlandi nyelvről szóló parlamenti határozatot. A határozat előmozdítja az országos nyelvi tudatosságnövelő kampányt (Áfram íslenska [Hajrá, izlandiul!]), hangsúlyozza a tanárképzés támogatásának szükségességét, valamint az izlandi nyelv digitális térben való megőrzésének célját (Althingi 2019).
Noha jelenleg az izlandi lakosság mintegy 86%-ának az izlandi az első nyelve, átfogó, közelmúltbeli felmérések szerint az izlandiak többsége rendszeresen hall és olvas valamennyi angolt, és sokan közülük azt is állítják, hogy rendszeresen használják az angolt. Az alábbi adatok a fejezet korábbi részében említett átfogó vizsgálat első eredményeiből származnak: a 3–5 éves izlandi gyermekek mintegy 60%-a néz angol nyelvű műsorokat olyan csatornákon, mint a Netflix és a YouTube (Sigurjónsdóttir 2019). A 3–12 éves korosztályban a gyermekek mintegy 50%-a játszik izlandi nyelvű számítógépes játékokkal, míg az angol nyelvű játékok esetében ez az arány körülbelül 75%; a fiatalabb gyermekek azonban nagyobb valószínűséggel játszanak izlandi játékokkal (Nowenstein et al. 2018). A serdülőket és fiatalokat illetően a kutatások arra utalnak, hogy a 16–20 éves izlandi beszélők fokozott angol nyelvi inputja pozitív összefüggést mutat az izlandi igei rendszer kötőmódjának és kijelentő módjának fokozott bizonytalan használatával és nem standard használatával (Thórsdóttir 2018).
Mint korábban említettük, az izlandiak többsége azt állítja, hogy rendszeresen hall és olvas valamennyi angolt, és sokan közülük azt is állítják, hogy rendszeresen használják az angolt. Egy 2002-ben végzett felmérésben a válaszadók mintegy 50%-a állította, hogy szinte naponta használja az angolt (azaz angolul olvas, ír vagy beszél), míg 25%-uk azt válaszolta: „(szinte) soha” (Árnason 2006). Az angol formális vagy szervezett elsajátítását illetően kimutatták (Jóhannsdóttir 2018), hogy a 4th. osztályos izlandi gyermekek, akik az iskolában kezdik tanulni az angolt, angol szókincsük nagy részét az osztálytermen kívül sajátítják el: az motiválja őket, hogy megértsék az angol nyelvű televíziós műsorokat, popdalok szövegét és hasonlókat, továbbá számítógépek használata és az izlandiul nem tudó, angolul kommunikáló emberekkel való érintkezés révén tanulnak. Más szóval, az iskolai angolórák csupán másodlagos szerepet játszanak az angol elsajátításában.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 9ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 9
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Elképzelhető, hogy a két nyelvi kód, az izlandi és az angol, valamiféle egészséges egyensúlyba került, vagyis Izland különböző érintkezési helyzeteiben és színterein stabil párhuzamos nyelvi helyzet alakult ki. A kérdés inkább az, hogy ez a helyzet „sérülékennyé” teszi-e az izlandit Izlandon, akár a nyelvi formák, akár a funkciók, akár mindkettő tekintetében.
Az egyik lehetőség az, hogy talán nem pusztán az angolnak az izlandi formákra és az izlandi nyelvhasználati színterekre gyakorolt hatását tapasztaljuk – azt, hogy miként és hol, illetve mikor használják az izlandit, és mindez hogyan változik –, hanem az angol a közösségben egy további nyelvi kód. Más szóval, jelei mutatkozhatnak a kibontakozó hozzáadó kétnyelvűségnek: az angol az izlandi mellett van jelen, nem pedig „meghódítja” az izlandit sem a használati színterek, sem a nyelvhasználati jártasság tekintetében.
Amint arról korábban szó esett, az angolt széles körben használják Izlandon, és bizonyos helyzetekben, illetve színtereken olykor még az izlandi helyett is. Ez például számos izlandi ügyfélszolgálati helyzetben előfordul, például üzletekben és éttermekben, Reykjavík olyan kerületeiben, ahol sok turista és más külföldi látogató fordul meg. Ugyanakkor az izlandi beszélőközösségben élénk metanyelvi diskurzus zajlik, amely az izlandiak negatív hozzáállását mutatja az angol ilyen jellegű nyilvános használatához Izlandon.
Ragnar Jónasson (2018) izlandi regényíró egyik újságcikke jól példázza, miként írják le a helyzetet az izlandi anyanyelvűek, akiket aggasztanak az izlandi nyelv kilátásai:
„Az éttermekben és kávézókban gyakran angolul köszöntik az embert izlandi helyett, és az izlandi nyelv sokszor semmit sem ér, ha ételt vagy italt akar rendelni. A vállalatok angol neveket használnak, vagy angolul alakítják át a márkájukat. A turisták gazdasági jelentősége gyorsan azt eredményezi, hogy az angol nemcsak a szolgáltatóipar második nyelvévé, hanem szinte első nyelvévé válik.”
Az izlandi közösségi médiában számos példát találhatunk az angolnak az izlandi nyilvános és társadalmi térben láthatóan megnövekedett státuszával szemben kifejezésre juttatott negatív hozzáállásra. A közösségi média hozzászólói olykor még arra is buzdítanak, hogy bojkottálják azokat az üzleteket és éttermeket, amelyekben nincs izlandiul beszélő személyzet, vagy amelyek rendszerint angolul hirdetik termékeiket
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 10ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 10
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
és szolgáltatások angolul, nem pedig izlandiul. Más szóval, miközben az angol domináns nyelvhasználati gyakorlatok – például a reykjavíki turizmusban, valamint néhány más területen és szférában – mindenféle változatos kommunikációs helyzetben előfordulnak, a beszélőközösség tagjai körében egyúttal e gyakorlatok megbélyegzésének egyértelmű jelei is megfigyelhetők. Ez nyilvánvalóan az izlandi nyelvet előnyben részesítő, uralkodó ideológián alapul, amely heves, a nyelv veszélyeztetettségéről szóló és nyelvi tisztaságot hirdető diskurzusokat táplál.
Bár a beszélőközösség tagjai aggodalmuknak adnak hangot az izlandi nyelv jövőjét illetően, nem szabad megfeledkezni arról, hogy az izlandi – egy virágzó, modern, független nemzetállam hivatalos nyelve – a hagyományos EGIDS-skálán az 1. helyen szerepel (intézményi szinten). Más szóval, az izlandi egyáltalán nem szerepel a veszélyeztetett vagy sebezhető nyelvek között. Generációk közötti továbbadása nincs veszélyben, és de facto, valamint de jure egyaránt Izland nemzeti nyelve. E tekintetben azonban vannak árnyalatok a máskülönben nem veszélyeztetett nyelvek – köztük az izlandi – úgynevezett digitális kisebbségi helyzetbe szorulásának lehetőségét illetően (Drude et al. 2018). Előfordulhat, hogy a hagyományos nyelvi vitalitási mutatók még nem építették be maradéktalanul a nyelvi input digitális összetevőjét. A nyelvi vitalitás felülvizsgált skálájának el kell ismernie a digitális nyelvi kisebbségi helyzetbe szorulás fogalmát (vö. Drude et al. 2018).
3. NYELVI MENEDZSMENTRE IRÁNYULÓ ERŐFESZÍTÉSEK
Milyen korlátai és lehetőségei vannak a nyelvi menedzsmentnek az olyan helyzetekben, mint az izlandi?
Véleményem szerint a nyelvpolitika mindhárom összetevője (a gyakorlatok, a hiedelmek és a menedzsment) – ahogyan Spolsky modellje (2004, 2009, 2018/2019) leírja őket – valamilyen módon szerepet kap, ha valaki nyelvpolitikai szempontból kísérli meg elemezni az angol és az izlandi nyelv érintkezését, valamint a két nyelv közötti státuszviszonyt (amelyről az előző fejezetben volt szó). Ha a nyelvi menedzsment sikeres akar lenni, el kell ismerni, hogy nem csupán módosítja a nyelvpolitika másik két pillérét, hanem azok is módosítják őt: vagyis a gyakorlatok és a hiedelmek (Spolsky szóhasználatával). Más szóval, a menedzsment csupán egy tényezője a sikeres nyelvpolitikának. A menedzsmentre irányuló erőfeszítések eredményei nagymértékben attól függenek, mennyire szilárdan gyökereznek az adott beszélőközösség tényleges nyelvhasználati gyakorlataiban és aktuális ideológiáiban.
BENDRINÉ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 11ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 11
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Az izlandi nyelv menedzselése során nem lehet figyelmen kívül hagyni a globalizáció kortárs nyelvi repertoárokra gyakorolt hatását, ahogyan a gazdag nyelvi és irodalmi hagyomány megőrzésének súlyos elhanyagolása sem elfogadható, hiszen ezt egyedülálló kulturális örökségnek tekintik. Ezért szükség van a napjaink nyelvi menedzsmentre irányuló erőfeszítéseinek lehetőségeit és korlátait kiegyensúlyozottan elemző megközelítésre.
A szakasz hátralévő részében röviden három, nyelvi menedzsmentre irányuló erőfeszítést tárgyalunk.
(1) Nyilvánvaló, hogy a gyermekek angol nyelvi környezetben (YouTube, Netflix, számítógépes játékok stb.) töltött ideje nem fordítható egyidejűleg valamely izlandi nyelvű fórumon való kikapcsolódásra, ezért érvelni lehet amellett, hogy az angol nyelvű tartalmakkal való jelenlegi, intenzív érintkezés az angol nyelvi input növekedéséhez, az izlandi nyelvi input csökkenéséhez vezethet a gyermekek életének egy kritikus időszakában. Ha ezt a jelenlegi helyzet pontos leírásának fogadjuk el, akkor a nyelvmenedzsmentet végző szerveknek, az iskolai igazgatásnak és hasonló intézményeknek nagyobb finanszírozásért kellene lobbizniuk az izlandi nyelvű nyelvtechnológia és digitális fejlesztés támogatására, mivel az ilyen technológiai megoldások elősegíthetnék azoknak a vállalatoknak és innovátoroknak a munkáját, akik izlandi nyelvű számítógépes játékokat, az izlandi gyermekek és fiatalok érdeklődésére számot tartó izlandi filmeket, valamint a különféle területeken nemzetközi szinten felkapott új irányzatok fordítását és tolmácsolását kívánják megvalósítani és piaci forgalomba hozni. Emellett rendkívül fontosak az izlandi nyelvű hangvezérlésű eszközök, a vásárlást segítő izlandi nyelvű alkalmazások és számos egyéb, izlandiul működő kütyü; nemcsak gyakorlati hasznuk miatt, hanem jelképes jelentőségük okán is, hiszen megerősítik azt a meggyőződést, hogy napjainkban az élet bármely területén használható az izlandi nyelv.
Az izlandi hatóságok elhatározták, hogy mindent megtesznek e kihívás teljesítéséért: 2018–2022-ben jelentős összegeket különítettek el egy nyelvtechnológiai programra, továbbá létrehoztak egy alapot, amely gyermekeknek és fiataloknak szóló, értékes könyvek kiadását támogatja.
(2) Különféle, látszólag nem nyelvi vonatkozású társadalmi-gazdasági intézkedések is relevánsak lehetnek, ha céljuk, hogy több minőségi időt biztosítsanak a fiatal családok számára, lehetőleg elősegítve a hagyományos nyelvi input növekedését, és ezáltal az izlandi nyelv sikeres generációk közötti továbbadását. Ez nemcsak az izlandi nyelvű alapvető kommunikációs készségeket érinti, hanem a biztos nyelvtudást és a kifejezőeszközök gazdagságát, valamint a nagyobb szókincset is erősíti és fejleszti,
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 12ARI ÞÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 12
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
az idősebb izlandi beszélőgenerációk által még ma is használt régi idiomatikus kifejezések jelentésének és használatának ismerete stb.
Ezzel összefüggésben megemlíthető, hogy az izlandi állam és az önkormányzatok alkalmazottait képviselő szakszervezetek nemrégiben tárgyaltak a bérekről és a munkafeltételekről. Érdekes módon a két legnagyobb szakszervezet egyik legfontosabb célja nem feltétlenül a magasabb bérek elérése volt, hanem a rövidebb munkahét. Izlandon a szokásos munkahét 40 órás volt. A jelen írás készítésekor (2020 májusában) számos szakszervezet és az általuk képviselt munkavállalók megállapodtak abban, hogy átlagosan 36 órára csökkentik a munkahetet. A rövidebb munkahét mellett szóló egyik fő érv a kiégés egyre gyakoribb előfordulása számos közszolgálati szakmában, például a tanárok és az ápolók körében. A rövidebb munkahét mellett szóló másik gyakori érv, hogy a munkavállalók több időt tölthessenek gyermekeikkel és más családtagjaikkal. A kevesebb munkaóra egyik mellékhatása — amikor ezt teljes egészében bevezetik — az lehet, hogy a kisgyermekek néhány órával több anyanyelvi nyelvi inputhoz jutnak a szüleikkel folytatott kommunikáció során. (Vagyis ha szüleik a plusz időt arra fordítják, hogy felolvassanak nekik és beszélgessenek velük, és nem csak a saját digitális eszközeiket bámulják.)
Ahogy a nyelvpolitikában gyakran előfordul, a társadalmi fejlődés és változások különféle pozitív vagy negatív mellékhatásokkal járhatnak, amelyek a nyelvpolitikára és a nyelvi irányításra is hatással vannak. Így a nyelvpolitika gyakran más szakpolitikák végrehajtásának mellékhatásaként alakul ki.
(3) Végül Izland parlamentje (Althingi) 2019 júniusában egyhangúlag határozatot fogadott el az izlandi nyelv hivatalos nyelvként való megerősítéséről Izlandon. A határozat három fő célt jelöl ki: először is azt, hogy az izlandi nyelvet az izlandi társadalom minden területén és szférájában használják — ez a célkitűzés volt a 2009-ben a parlament által elfogadott, Izland jelenleg érvényes hivatalos nyelvpolitikájának fő témája is; másodszor az izlandi nyelv oktatásának, valamint a tanárképzésnek és -továbbképzésnek az előmozdítását, különös figyelemmel az izlandi nyelv nem anyanyelvi beszélőknek történő oktatására. A harmadik cél az izlandi nyelv biztonságos jövőjének biztosítása a digitális nyelvhasználat világában.
A fent említett, 2019-es parlamenti nyelvpolitikai határozathoz egy 2019–2021-es, hároméves tervjavaslat és az Áfram íslenska nyelvi tudatosságot növelő projekt társult. A hároméves terv összesen 22 pontja közül az első az izlandi nyelv fontosságára, értékére és egyediségére kívánja felhívni a figyelmet.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 13ARI ÞÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 13
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
A parlament elé terjesztett, a határozatot támogató indokolás külön is hangsúlyozta a nyelvvel kapcsolatos pozitív attitűdök fontosságát (saját fordításom):
„Az [izlandi] nyelvhez való pozitív viszonyulás és a fokozott tudatosság döntő fontosságú ahhoz, hogy biztosítsuk az [izlandi] nyelv további használatát a társadalom minden területén.”
„A társadalomban az izlandi nyelv sokféleségéről folytatott pozitív eszmecserék és az erről szóló oktatás fontos az új nyelvhasználók számára.”
„A tanárképzésben fontos az izlandi nyelvvel kapcsolatos pozitív attitűdök előmozdítása, hogy [a leendő tanárok] továbbadhassák ezeket majdani tanítványaiknak.”
A határozat a státuszkérdéseket hangsúlyozza, és kifejezetten említ néhány korpusztervezési tényezőt (például a terminológiákat), valamint a nyelvelsajátítás tervezéséhez kapcsolódó tényezőket (például az izlandi mint második nyelv oktatását).
Más szóval, ez a nyelvi irányítási törekvés a nyelvtervezés klasszikus fő összetevőivel foglalkozik, vagyis a státusztervezéssel, a korpusztervezéssel és a nyelvelsajátítás tervezésével.
Ezenfelül a javasolt nyelvi irányítási terv számomra az izlandi kontextusban presztízstervezési kísérletnek is tűnik, mivel a pozitív attitűdök fontosságát kifejezetten alapvető célként, a többi nyelvi irányítási tényező sikeres megvalósításának előfeltételeként jelöli meg.
Összefoglalva: a tudatosság és az attitűdök fogalma a közelmúltban elindított nyelvpolitikai terv kulcstényezői közé tartozik.
A nyelvpolitikai és nyelvtervezési kutatások területén bevezették a presztízstervezés fogalmát (vö. például Haarmann 1990). Ez az attitűdök módosításával függ össze. Bizonyos értelemben a presztízstervezés Spolsky (2004) modelljében az „ideológia és meggyőződések” összetevőhöz sorolható (vö. Ager 2005), amelyet korábban említettem.
Az izlandiak hagyományosan nagy becsben tartották nyelvüket; büszkék voltak régi anyanyelvükre, és úgy tűnik, a purista törekvések széles körű társadalmi támogatást élveznek (Jökulsdóttir et al. 2019). Kvantitatív és kvalitatív kutatások (Árnason 2006, Óladóttir 2009) egyaránt kimutatták, hogy az izlandi beszélők körében túlnyomórészt pozitív attitűdök jellemzik az irántuk
BENDRINÉ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 14ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 14
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
anyanyelv. Amint azonban fentebb említettük, a szemléleti tényezők további megerősítése érdekében a kormány és a parlament most figyelemfelkeltő kampányt indított, amelynek többek között kifejezett célja a nyelvi attitűdök módosítása; ez talán presztízstervezési törekvésként elemezhető.
4. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK
A görög mitológiában Szkülla és Kharübdisz mitikus szörnyeket jelölnek, amelyek egy veszélyes tengerszoros két oldalán helyezkednek el. Átvitt értelemben az izlandi nyelvi és irodalmi örökség eljuttatása az izlandi beszélők fiatalabb nemzedékeihez olyan, mintha veszélyes vizeken hajóznánk, ahol sem az egységes globális kommunikációs kód és az azzal járó homogén populáris kultúra csillogása által nem akarunk foglyul esni, sem a túloldalon leselkedő szörnynek, a pusztító elszigetelődésnek és provincializmusnak. Állításom szerint a tájékozott nyelvpolitika valóban lehetővé teheti a biztonságos hajózást Szkülla és Kharübdisz között. Néhány tényt említettem az izlandi jelenlegi nyelvi helyzetről, és folyamatban van egy olyan vizsgálat, amelynek célja, hogy számszerűsítse és értelmezze a modern okoseszközök hatását az izlandi gyermekek nyelvi inputjára és nyelvi attitűdjeire. A jövőbe vezető sikeres út egyik legfontosabb tényezője az izlandi nyelvi korpuszok, valamint a megfizethető és hozzáférhető nyelvtechnológiai infrastruktúra, továbbá a modern írott és beszélt izlandira épülő nyelvi eszközök és műszaki készülékek fejlesztése, csakúgy, mint az izlandi tartalmú számítógépes játékok és filmek létrehozása, amelyek az anyanyelvükön szólíthatják meg a gyermekeket és a fiatalokat (vö. Kristinsson 2016).
REFERENCES
Ager Dennis 2005: Image and Prestige Planning. – Current Issues in Language Planning 6(1), 1–43.
Althingi [Iceland’s Parliament] 2011: Lög um stuð̌u íslenskrar tungu og íslensks táknmáls 61.
Althingi [Iceland’s Parliament] 2019: Þingsályktun um að efla íslensku sem opinbert mál á Íslandi 36/149.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 15ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 15
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Árnason Kristján 2006: Island. – Nordiske språkhaldningar. Ei meiningmåling, eds. T. Kristiansen, L.S. Vikør, Oslo: Novus, 17–39.
Arnbjörnsdóttir Birna 2017: The Policies and Contexts that Frame English Education and Use in Iceland. – Language Development Across the Life Span, eds. B. Arnbjörnsdóttir, H. Ingvarsdóttir, Springer, 19–34.
Demurtas Alice 2018: 22% of Icelandic Children Show Difficulties In Reading Their Own Language. – The Reykjavik Grapevine, 13 Feb. 2018.
Drude Sebastian, Ingason Anton Karl, Kristinsson Ari Páll, Arnbjörnsdóttir Birna, Sigurðsson Einar Freyr, Rögnvaldsson Eiríkur, Nowenstein Iris Edda, Sigurjónsdóttir Sigríður 2018: Digital Resources and Language Use: Expanding the EGIDS Scale for Language Development into the Digital Domains. – FEL XXI Communities in Control: Learning Tools and Strategies for Multilingual Endangered Language Communities. Proceedings of the 21st FEL Conference 19–21 October 2017, Hungerford: Foundation for Endangered Languages.
Haarmann Harald 1990: Language Planning in the Light of a General Theory of Language: A Methodological Framework. – International Journal of the Sociology of Language 86, 103–126.
Jóhannsdóttir Ásrún 2018: English Exposure and Vocabulary Proficiency at the Onset of English Instruction. – Language Development across the Life Span, eds. B. Arnbjörnsdóttir, H. Ingvarsdóttir, Springer, 57–78.
Jökulsdóttir Tinna Frímann, Ingason Anton Karl, Sigurjónsdóttir Sigríður, Rögnvaldsson Eiríkur 2019: Um nýyrði sem tengjast tölvum og tækni. – Orð og tunga 21, 101–128.
Jónasson Ragnar 2018: Can the Language of the Vikings Fight off the Invasion of English? – The Guardian, 17 Oct. 2018.
Jónsdóttir Kriselle Lou Suson, Ólafsdóttir Sigríður, Einarsdóttir Jóhanna Thelma 2018: Linguistically Diverse Children in Iceland: Their Family Language Policy and Icelandic Phonological Awareness. – Icelandic Studies on Diversity and Social Justice in Education, eds. H. Ragnarsdóttir, S. Lefever, Newcastle: Cambridge Scholars Publishing, 7–38.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 16ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 16
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Kristinsson Ari Páll 2014: Ideologies in Iceland: The Protection of Language Forms. – English in Nordic Universities: Ideologies and Practices, eds. A.K. Hultgren, F. Gregersen, J. Thøgersen, Amsterdam: John Benjamins Publishing Company, 165–177.
Kristinsson Ari Páll 2016: English Language as ‘Fatal Gadget’ in Iceland. – Why English? Confronting the Hydra, eds. P. Bunce, R. Phillipson, V. Rapatahana, R. Tupas, Bristol: Multilingual Matters, 118–128.
Kristinsson Ari Páll 2018: National Language Policy and Planning in Iceland – Aims and Institutional Activities. – National Language Institutions and National Languages. Contributions to the EFNIL Conference 2017 in Mannheim, ed. G. Stickel, Budapest: Research Institute for Linguistics, Hungarian Academy of Sciences, 243–249.
Kristinsson Ari Páll, Bernharðsson Haraldur 2014: Íslenska og enska í íslensku háskólastarfi. – Orð og tunga 16, 93–122.
Leonard Stephen Pax, Árnason Kristján 2011: Language Ideology and Standardisation in Iceland. – Standard Languages and Language Standards in a Changing Europe, eds. T. Kristiansen, N. Coupland, Oslo: Novus, 91–96.
Ministry of Education, Science and Culture 2009: Íslenska til alls. Tillögur Íslenskrar málnefndar að íslenskri málstefnu samþykktar á Alþingi 12. mars 2009, Reykjavík: Ministry of Education, Science and Culture.
Nikulásdóttir Anna B., Guðnason Jón, Steingrímsson Steinþór 2017: Málteknir fyrir íslensku 2018–2022. Verkáætlun, Reykjavík: Ministry of Education, Science and Culture.
Nowenstein Iris Edda, Guðmundsdóttir Dagbjört, Sigurjónsdóttir Sigríður 2018: Að tileinka sér móðurmál í tæknivæddum heimi. – Skíma 2018, 17–21.
Óladóttir Hanna 2009: Shake, siejk eller mjólkurhristingur? Islandske holdninger til engelsk språkpåvirkning, Oslo: Novus.
Ottósson Kjartan G. 1990: Íslensk málhreinsun. Sögulegt yfirlit, Reykjavik: Íslensk málnefnd.
Rannís 2018: The Strategic Research and Development Programme for Language Technology, Reykjavík: https://en.rannis.is/funding/research/the-strategic-research-and-development-programme-for-language-technology/ (accessed May 5, 2020).
Sigurjónsdóttir Sigríður 2019: Ljáðu mér eyra. Framtíð íslenskunnar og málumhverfi ungra barna. – Skírnir 193, 47–67.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 17ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 17
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Spolsky Bernard 2004: Language Policy, Cambridge: Cambridge University Press.
Spolsky Bernard 2009: Language Management, Cambridge: Cambridge University Press.
Spolsky Bernard 2018/2019: A Modified and Enriched Theory of Language Policy (and Management). – Language Policy 18(3), 323–338 (first online September 5, 2018).
Statistics Iceland 2020: http://www.hagstofa.is (accessed May 5, 2020).
Thórsdóttir Elín 2018: Áhrif aukinnar enskunotkunar á íslenska málfræði. Breytileiki í háttanotkun og áhrif ílags, MA Thesis, University of Iceland.
Vikør Lars S. 2010: Language Purism in the Nordic Countries. – International Journal of the Sociology of Language 204, 9–30.
Received: 19 12 2019
Accepted: 06 05 2020
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
Page 18ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 18
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
BETWEEN SCYLLA AND CHARYBDIS: ON LANGUAGE SITUATION AND LANGUAGE POLICY IN CONTEMPORARY ICELAND
Summary
In late modernity, Icelandic culture and society is facing important choices and challenges as to language management. The advent of globalisation entails increased everyday presence of English in (social) media, commerce, academia, popular culture, digital technologies, etc., and there are concerns that this impacts, among other things, on reading habits, linguistic input, and allocation of linguistic domains in society at large. While Icelandic is the first language of about 86% of the Icelandic population at present, majority of Icelanders claim to hear, to read and use some English on a regular basis. About 60% of Icelandic 3–5 years old children watch English language programmes on channels such as Netflix and YouTube (Sigurjónsdóttir 2019). Concerns have been raised that such extensive English language environment on a daily basis is bound to have negative implications for traditional Icelandic language culture, i.e., firstly, for language attitudes in general, as English is favourably viewed, and, secondly, for the native grammar and lexicon, since it is suspected that linguistic input in Icelandic will decrease proportionally as English language input increases.
In Icelandic language management, ignoring the impact of globalisation on contemporary linguistic repertoires is not an option, and again, neither is major negligence in preserving a rich linguistic and literary tradition which is perceived to be a unique cultural heritage. Thus, there is need for some balanced analysis of the possibilities and limitations of present-day language management efforts. One of the most important factors for safe navigation between Scylla and Charybdis is the development of Icelandic language corpora and affordable and accessible language technology infrastructure, and linguistic tools and technical gadgets based on written and spoken modern Icelandic, as well as computer games and films carrying Icelandic content which can appeal to children and youths in their native tongue. Other ways of supporting intergenerational transmission of written and spoken Icelandic include socio-economic efforts that aim at facilitating more quality time for young families, preferably resulting in increased linguistic input in traditional Icelandic.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351-7204
Page 19ARI PÁLL KRISTINSSON. Between Scylla and Charybdis: on Language Situation and Language Policy in Contemporary Iceland | 19
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.02
Icelandic authorities have decided to do their best to live up to this challenge, among other things by allocating huge sums to a language technology program in 2018–2022, and through a fund that supports the publication of interesting books for youths and children. Iceland’s parliament (Althingi) unanimously passed a resolution in June 2019, on strengthening Icelandic as the official language in Iceland. The resolution highlights the need to raise awareness about the importance of the Icelandic language, its value and its uniqueness; and to promote teaching of Icelandic, paying special attention to non-native learners, and the principal goal is that Icelandic be used in all fields and domains in Icelandic society.
ARI PÁLL KRISTINSSON
Árni Magnússon Institute for Icelandic Studies
Laugavegur 13, IS-101 Reykjavík
[email protected]
BENDRINĖ KALBA 93 (2020)
http://journals.lki.lt/bendrinekalba
ISSN 2351–7204
