MARIUS SMETONA

Vilniusi Egyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, Litván Nyelvi Tanszék

ORCID-azonosító: https://orcid.org/ 0000-0003-2816-5504

KUTATÁSI TERÜLETEK: retorika, etnolingvisztika, balti mitológia, népi kultúra, genealógia, régi írások, kulturális nyelvészet.

DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.03

KOZMOPOLITIZMUS A KORTÁRS LITVÁN VILÁGKÉPÉBEN

KULCSSZAVAK: kozmopolitizmus, kozmopolita, hazafi, haza, kultúra, közösség, érték.

ÖSSZEFOGLALÓ

A tanulmány a Lublini Etnolingvisztikai Iskola módszertanát követve azt vizsgálja, hogyan értelmezik a litvánok a kozmopolitizmus fogalmát. A kutatás litván lexikográfiai adatokra, különféle szövegek anyagára és egy fiatalok körében végzett felmérés eredményeire támaszkodik. Célja annak feltárása, mit gondolnak a litvánok, amikor beszédben vagy írásban a kozmopolitizmus lexémát használják, és milyen új jelentésárnyalatok bontakoznak ki a kontextusban. Mindhárom szint adatai alapján a szintetizáló elemzés a fogalom kognitív definícióját adja meg.

ABSZTRAKT

A Lublini Etnolingvisztikai Iskola módszertanát követve a tanulmány azt vizsgálja, hogyan értelmezik a litvánok a kozmopolitizmus fogalmát. A kutatás litván lexikográfiai adatokon, különféle szövegekből származó anyagon és fiatalok körében végzett felmérés eredményein alapul. Célja annak feltárása, hogy mit értenek a litvánok, amikor beszédükben és írásukban a kozmopolitizmus lexémát használják, és milyen új jelentésárnyalatok jelennek meg a kontextusban. A mindhárom szintről származó adatok alapján végzett szintetikus elemzés a fogalom kognitív definícióját adja meg.

BEVEZETÉS

Ez a tanulmány a Litván Állami Nyelvi Bizottság által finanszírozott „A DEMOKRÁCIA, a PATRIOTIZMUS, a TOLE- koncepció és antonimáinak, valamint szinonimáinak elemzése” című projekt anyagai alapján készült.

54

BENDRINĖ KALBA | 97

RANCIJA, valamint antonimáik és szinonimáik elemzése” című projekt anyagai alapján készült. A kozmopolitizmus fogalmáról való írásra a hallgatók válaszai ösztönöztek a PATRIOTIZMUS-koncepció leírásának elkészítésekor. A Mi az Ön számára a patriotizmus? kérdésre válaszolva a hallgatók véleményük szerint a patriotizmus antonimáit is megadták: sovinizmus; személyes haszonszerzés az állam kárára; a haza gyűlölete; árulás; a haza megvetése; államellenes tevékenység; annak becsmérlése; önmagunk és hazánk nem szeretete; konformizmus; kozmopolitizmus; globalitás (globalizmus).

Az antonimák közül a kozmopolitizmust említették a leggyakrabban, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt tekintjük elsődlegesnek. Érdemes azonban megjegyezni, hogy néhány olyan fogalom, amelyet a hallgatók a patriotizmus ellentétének véltek, a kozmopolitizmussal is összefügg, például a globalizmus, ezért ezt is röviden áttekintjük.

A kozmopolitizmus olyan felfogás, amely szerint minden társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai különbség ellenére az emberek ugyanannak a globális társadalomnak a tagjai. Magában foglalja a társadalmi lét jövőorientált fejlődését, amelyben mindig megőrződnek nemcsak a helyi kultúrák normái, hanem a gondolkodás és a cselekvés alternatív módjai is. A kozmopolitizmus elvei lehetővé teszik és ösztönzik a kulturális örökség közösségi, az egyéni szabadság egyéni, valamint a nyilvános tér legitimációjának demokratikus elveit; így a kozmopolitizmus a dialogikus kultúra szemléleteként nyilvánul meg. A kozmopolitizmus eszméjét meg kell különböztetni az úgynevezett globális civil társadalomtól mint konkrét politikai, jogi és közigazgatási elképzeléstől. A közélet kozmopolita szférája a korlátozás nélküli kommunikációs kapcsolatok fejlődését foglalja magában. A kozmopoliták úgy vélik, hogy az emberi természet közössége sokkal fontosabb, mint a társadalmi és politikai élet különbségei. A kozmopolita gondolkodás egyik alapja az emberi jogok; tiszteletüket egyetemes, az egész világra kötelező érvényű dolognak tekintik. A kozmopoliták egy társadalmilag, kulturálisan és politikailag egységes, az egész világot átfogó társadalomra vágynak. Világpolgárságról, világjogról, világállamról, világparlamentről, világpolgárságról, kozmopolita demokráciáról vagy kozmopolita patriotizmusról elmélkednek. E kulturális és politikai gondolkodási hagyomány hívei hajlamosak kisebbíteni a nemzeti, vallási és közösségi kötelezettségek jelentőségét (PMEŽ 2007: 69; VLE_e).

A kozmopolitizmus gyökerei az ókorig nyúlnak vissza. Amint az elektronikus „Litván Egyetemes Enciklopédia” írja, az ókori cinikus és sztoikus iskolák szerint a kozmopolitizmus az emberiség iránti egyetemes szeretet. A sztoikusok úgy hitték, hogy nem szabad elszakadni származási helyünktől; el kell gondolkodni azon, miként tehetnénk jobbá a világot saját választásainkkal és a polgári jogok keretein belül meghozott döntéseinkkel. Nem politikai passzivitásra buzdítottak, hanem arra, hogy gondolkodjunk

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

55

a közösségre úgy tekinteni, mint valamire, ami több pusztán poliszénál. Ebben az összefüggésben a legfontosabb polgári magatartás az egyenlő bánásmód volt a polgártársakkal, más poliszok polgáraival és a nem polgárokkal szemben (Niersmans, Capanova 2016: 65). „A politikai berendezkedéssel való elégedetlenség és a kozmopolitizmus eszméje az egész Kr. e. V. században érlelődött a görögök gondolkodásában, de csak a cinikusok tudták világosan artikulált formában bemutatni” (Kazlauskas 2021: 92). A kozmopolitizmus és a monarchia volt a cinikusokat leginkább foglalkoztató két eszme. A „sztoikusok nagy célja pedig az volt, hogy a közös jog alapján egyesítsék a világot, és az egyesítők legfőbb pozícióját válasszák. Az ideális egység érdekelte őket, amely átfogja és magában foglalja a valóságos sokféleséget. A rész egészhez viszonyított elsőbbségének elvét következetesen vallva a sztoikusok azt állították, hogy az egyes ember sorsa semmit sem jelent az oikumené sorsával összevetve, ahogyan az emberi lélek is apróság a kozmosz lelkéhez képest” (uo. 104).

„A pánhellenizmus eszméjét megfogalmazó szofisták, akik egy a megszokottnál tágabb, városállami kereteken túlnyúló társadalomba való egyesülésre hívtak, a poliszhoz hű görögök ellenállásába ütköztek. A görög városok polgárai számára idegen volt a tágabb, úgynevezett nemzeti kozmosz eszméje, ám a város – a különböző lakosok közös létezésének helye – a kozmopolitizmus kiindulópontjaként formálódott. A kozmopolitizmus összekapcsolható Arisztotelésznek az emberi baráti kapcsolatok fokozatos kiterjesztésére vonatkozó eszméjével. Ezt az eszmét következetesen fejlesztette tovább I. Kant, amikor a tökéletes polgári egyesülés koncepcióját megalkotta, és azt az egyetemes természeti terv alapján igyekezett modellezni” (https://www.vle.lt/straipsnis/kosmopolitizmas/). „Nagy Sándor egyesítő Kelet–Nyugat-oikumenéje lebontotta a görög világ politikai határait, megszilárdítva az egész emberiséget átfogó kozmopolité eszméjét” (Kazlauskas 2021: 71).

A felvilágosodás után hosszú ideig a kozmopolitizmust az elittel, az értelmiségiekkel és az emigráció képviselőivel hozták összefüggésbe, akik bizonyos politikai meggyőződésük és körülményeik, valamint filozófiai nézeteik miatt inkább a világ, semmint egy meghatározott hely polgárainak számítottak.

A mai filozófusok a vizsgált fogalmat mentális szinten tárgyalják; pontosabban maga a kozmopolité – a nagy és a kicsi – érdekli őket jobban. Arvydas Šliogeris például azt állítja, hogy „A megtört – vagyis mindig és mindenütt individualizált – horizontvonalon találkozik és válik szét a kozmopolité két alapvető összetevője: a látható Ég kupája és a látható Föld kupája; és az Ég minden kozmopolitébeli egyén atyja, a Föld pedig minden kozmopolitébeli egyén anyja, és a kozmopolité mindkét kupája minden halandó és halhatatlan fészke, otthona és szülőföldje, és egyetlen egyén sem távozhat el a szülőföldjéről úgy, hogy ne-

56

BENDRINĖ KALBA | 97

térjen vissza oda, és egyetlen halandó vagy halhatatlan sem vághatja le büntetlenül azokat a gyökereket, amelyek a kozmopolité forrásaihoz kötik; csak a globalizmus vagy az idealizmus bolondjai hihetik azt, hogy az erinüszök örök álmot alszanak, és nem látják azokat, akik azt mondják: elmegyünk, és nem térünk vissza, mert igazi hazánk ott van, ahol az Aranytehenünket fejik” (Šliogeris 2011: 280).

A kozmopolitizmus fogalmát tárgyaló vitákban és kutatásokban aktívan részt vevő szociológusok és antropológusok különbséget javasolnak a kozmopolitizmus mint erkölcsi vagy politikai szemlélet, illetve normatív-filozófiai meggyőződés, valamint az empirikus-analitikus kozmopolitizmus között. A nézet szerint a kozmopolitizmus régi eszméjét meg kell újítani azáltal, hogy konkrét társadalmi valóságokhoz kapcsoljuk, a filozófiát mint a kozmopolitizmus megismerésének módját pedig a szociológiának kell felváltania (Kuznec ovienė 2013: 172–173). Gerard Delanty a kozmopolitizmus fogalmát három típus megkülönböztetésével határozza meg: erkölcsi, politikai és kulturális kozmopolitizmust különít el. Az erkölcsi kozmopolitizmus egyetemes kozmopolita etikán alapul. A kozmopolita etika középpontjában az egyetemes emberi közösséghez hű egyén áll. A politikai kozmopolitizmus koncepciói „erős” és „gyenge” változatokra oszlanak. Az előbbiek a kozmopolitizmust az elmúlt évtizedekben kialakult és formálódó új politikai rendhez, valamint a nemzetállam határain túllépő transznacionális demokráciához kötik. A „gyenge” koncepciók középpontjában a kozmopolita állampolgárság áll, amely a nemzetközi és nemzeti emberi jogok közötti világos határok elmosódásával jön létre, továbbá annak elismerése, hogy a politikai közösségben való részvétel jogait a lakóhely, nem pedig a származás vagy a születés alapján kell meghatározni. A kulturális kozmopolitizmus a nemzeti és helyi struktúrák számos változási módján keresztül formálódik és nyilvánul meg; ezek a globális folyamatokkal való kölcsönhatásuk következményeként jönnek létre (Delanty 2006: 28).

A kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, ezért a diákok is a patriotizmus ellentéteként említették. A globalizáció a különféle kollektív alakulatok külső kapcsolatait jelöli, a kozmopolitizmus pedig a társadalmi és politikai önértelmezés belső változását. Mindkét fogalom a mindennapi élettapasztalat és az identitás változásait tükrözi, a távoli és közeli kapcsolatok dialektikáját közvetíti. A globalizáció az emberek és társadalmak közötti – elsősorban gazdasági – kapcsolatok intenzívebbé válása és bővülése, aminek következtében gyorsan nő a kölcsönös függőség, miközben csökken az államok és határaik jelentősége, a világ pedig egyre egységesebbé válik. Bár ez elsősorban az áruk, a tőke, az emberek, az információ és a technológiák világ országai közötti mozgását jelenti, számos életterületre hatással van. A globalizáció kritikusai szerint a világ országai közötti erősödő kapcsolatok minden ország kultúrájára kedvezőtlen hatást gyakorolnak-

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje 57

elősegítik a hagyományos különbségek eltűnését, a hasonulást, a standardizációt, illetve a világ vezető államának, az Amerikai Egyesült Államoknak a populáris kultúrája más országokban való térnyerését. Az itt áttekintett elméleti megfontolások politológusok, filozófusok és szociológusok nézőpontját mutatják be a kozmopolitizmusról mint jelenségről; e cikk célja pedig az, hogy a Lublini Etnolingvisztikai Iskola módszertanát követve¹ nyelvészeti nézőpontot kínáljon: mit mutatnak a nyelvi tények arról, mit jelent a litvánok számára a kozmopolitizmus fogalma, és milyen árnyalatokat tulajdonítanak neki. Ez teszi a cikket újdonsággá a nyelvészeti kutatások között, és egészíti ki más szakterületek képviselőinek meglátásait. A cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) megvizsgálni, milyen ismereteket nyújt a vizsgált fogalomról a litván lexikográfiai források adata; 2) ismertetni a diákok körében végzett felmérés eredményeit, és meghatározni, mihez kapcsolja az ifjúság ezt a fogalmat; 3) különféle szövegek adatai alapján tárgyalni a fogalom jelentését és árnyalatait; 4) megalkotni a fogalom kognitív definícióját. A kutatás során a kognitív definíció módszerét alkalmazzuk, ahogyan azt a Lublini Etnolingvisztikai Iskola alapítói értelmezik. A módszertan szerint a konceptus leírása három részből áll: rendszerszintű adatokból, felmérésből és különféle szövegekből (S–A–T); ennek megfelelően a cikk három fő részből áll: „Kozmopolitizmus a litván lexikográfiában”, „A fiatalok hozzáállása a kozmopolitizmushoz”, „Kozmopolitizmus a médiában megjelenő szövegekben”. A következtetésekben a kozmopolitizmus kognitív definícióját adjuk meg. Az anyaggyűjtés és -válogatás módszereit az egyes fejezetek elején ismertetjük. A kutatás érdekes lehet a szociológusok, filozófusok és nyelvészek, valamint a politológusok és általában mindazok számára, akiket érdekel, hogyan kódolódik a nyelvben – a nyelvtani és lexikai rendszerben, illetve a különféle szövegekben – egy nép világképe, amely a közösség (családi, helyi, regionális vagy nemzeti) összetartozását elősegítő, identitását meghatározó tényező.

1. A KOSMOPOLITIZMUS A LITVÁN LEXIKOGRÁFIÁBAN

Ehhez a kutatási fejezethez az anyagot az E.kalba rendszerben elérhető „Litván nyelv szótára”, „A mai litván nyelv szótára”, „A köznyelvi litván nyelv szótára”, valamint a nyomtatott „Idegen szavak szótára” (2013) című művekből gyűjtöttük. A „Litván nyelv szótára” (LKŽₑ) a kosmopolitizmust így határozza meg: „a patriotizmusellenes ideológia egyik fajtája, amely az egész világot tekinti hazájának, elutasítja a nemzeti patriotikus hagyományokat és a nemzeti kultúrát”, amely elveti-

¹ A lublini etnolingvisztikai módszertant részletesen ismertetik a „Értékek a litván világképben” (2017), illetve a „Nyelv. Nemzet. Állam” (2019) című monográfiák.

58

BENDRINĖ KALBA | 97

tó nemzeti patriotikus hagyományokat és nemzeti kultúrát.” Mivel az LKŽ_e a 16–20. századi litván nyelv szókészletének lezárt forrása, új nyelvi tényekkel már nem bővítik és nem frissítik, ezért a lexikai jelentéshez két szovjet kori példát társítanak: A burzsoá ideológia egyik maradványa a kozmopolitizmus (szov.) sajtó. A proletár internacionalizmussal a nemzetközi reakció a kozmopolitizmust állítja szembe (szov.) sajtó. Vagyis a jelentés átpolitizált, a korabeli szovjet szemléletet tükrözi más országok valóságáról: azt, ami a szovjet rendszerben nem létezik, burzsoá maradványnak, a proletár internacionalizmussal összeegyeztethetetlen ideológiának nevezik. Nyilvánvaló, hogy ez a mai felfogás vizsgálatához semmit sem ad.

A „A mai litván nyelv szótára” (DLKŽ_8e) lényegében ugyanígy értelmezi a jelentést: „a patriotizmussal ellentétes ideológia, amely az egész világot hirdeti hazaként, elutasítja a nemzeti hagyományokat és a nemzeti kultúrát”.

Az „Idegen szavak szótára” (TŽŽ) a vizsgált szó lexikai jelentését a következőképpen adja meg: „olyan társadalmi-politikai nézetek és ideológia, amelyek szerint az ember hazája az egész világ; a saját és más népek hagyományainak, kultúrájának és létfontosságú érdekeinek figyelmen kívül hagyása, megvetése”. Ebben a szótárban a kosmopolitizmas lexéma a kosmopolitas lexémára utal. Itt a szó eredetét is megadják – [gör. kosmopolitēs – világpolgár], a meghatározás pedig a kosmopolitizmusról leírtakon túl hozzáteszi, hogy olyan emberről van szó, akiből hiányzik a patriotizmus.

A „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne” (BLKŽ) az LKŽ_e és a DLKŽ_8e jelentésleírását követik – ‘a patriotizmussal ellentétes ideológia, amely az egész világot tekinti hazának, elutasítja a nemzeti hagyományokat és a nemzeti kultúrát’, és két példát közölnek: kozmopolitizmus összefügg a globalizációval. A nemzeti értékeket kozmopolitizmussal.

A kosmopolitizmas lexéma a kosmopolitas szóból képzett származék. Ez utóbbi jelentését az LKŽ_e úgy határozza meg: „olyan ember, akiben nincs hazafias érzés, elszakadt hazája érdekeitől, idegen a saját népétől, és megvetéssel tekint annak kultúrájára”. A meghatározás összhangban áll a képzett szó definíciójával, ám ebben az esetben a saját kultúra és nép megvetése kerül előtérbe. A DLKŽ_8e valamelyest eltérő meghatározást ad: „olyan ember, akiből hiányzik a patriotizmus, elszakadt hazája és népe érdekeitől, a kozmopolitizmus híve”. Tehát nem csupán a patriotizmus hiányát, hanem az ideológia követését is hangsúlyozza.

Az LKŽ_e, a DLKŽ_8e és a BLKŽ jelentéseiből kitűnik, hogy a kozmopolitizmus mindent tagad, ami a patriotizmushoz kapcsolódik: a hagyományokat és a nemzeti kultúrát. A TŽŽ meghatározásából pedig az derül ki, hogy a kozmopolita nemcsak a sajátját, hanem másokét is megveti

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

59

a népek hagyományait, kultúráját, létfontosságú érdekeit. A BLKŽ példái összhangban vannak a hallgatók által megadott antonimákkal és a bevezetőben ismertetett antonimákkal – a kozmopolitizmus összefügg a globalizációval, és a nemzeti értékek ellentéte.

2. JAUNIMO POŽIŪRIS Į KOSMOPOLITIZMĄ

Amint a bevezetésben írtuk, a diákok a „Mit jelent számomra a patriotizmus?” kérdésre válaszolva az egyik antonimaként a kozmopolitizmust jelölték meg. Bár akkor nem adtak meg semmilyen értékelést a kozmopolitizmusról, a litván nyelv lexikográfiai forrásainak vizsgálatakor érzékelhető, hogy a fogalomnak mintha negatív jelentést tulajdonítanának, mivel a patriotizmust mind a diákok, mind a médiában megjelenő szövegek többnyire pozitívan értékelik, és ápolni, valamint tanítani kívánják. Ezért érdekes, miként értékelik a diákok a kozmopolitizmus fogalmát, amikor a módszertan szerint egyetlen kérdést tesznek fel: „Mit jelent számomra a kozmopolitizmus?” E célból 2023 márciusában és áprilisában felmérést végeztek a VU első- és másodéves (litván) hallgatói körében; a Filológiai, Filozófiai, Történeti, Kommunikációs, Orvosi, Matematikai, Fizikai, Jogi és Természettudományi Kar 104 hallgatója vett részt benne. Az összegyűjtött anyagnak a Lublini Etnolingvisztikai Iskola módszertana szerinti feldolgozása után kiderült, hogy a legjelentősebb deszkriptorok a következők: közösségérzet (19%), az egyén – a világ polgára (16%), egyesülés, egység (14%), a világhoz, nem pedig egy konkrét helyhez való tartozás (12%), a világ és a népek egysége (9%), tolerancia (6%), nyitottság (5%), a patriotizmussal szemben álló (4%), közös cél (4%), a kultúrák egysége (4%); a többi deszkriptor aránya nem éri el a 4%-ot, de a fogalom leírása szempontjából érdekesek és értékesek: közös tér (2%), liberális társadalomszemlélet (2%), globalizáció (1%), a népek értékeinek semmibevétele (1%), a nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége (1%).

Véleményük megfogalmazásakor a válaszadók leggyakrabban (a válaszolók 70%-a) az ideológia (ez egy ideológia...) szóval kezdik a kozmopolitizmus meghatározását, 20%-uk pedig az eszme (ez egy eszme...) szóval. Nehéz megmondani, hogy ez tudatos szóhasználat-e vagy impulzív, a BA-képzés első és második évfolyamos hallgatóinak azonban már különbséget kellene látniuk a jelentések között, mert a DLKŽ₈ₑ szerint az eszme (3. jelentés) „a világnézet, illetve a politika alapvető, lényegi elve”, míg az ideológia „a társadalmi rétegek, csoportok nézeteinek és eszméinek rendszere”. A deszkriptorok további tárgyalásakor ezt a jelentéskülönbséget nem vesszük figyelembe, és ezeket a lexémákat külön deszkriptorként sem különítjük el.

A diákok szerint a kozmopolitizmus lényegét legjobban a közösségérzet, egyesülés, egység, közös cél: eszme/mozgalom, tükrözi.

60

BENDRINĖ KALBA | 97

amely a lehető legnagyobb közösségre, közös célok követésére, szorosabb közösségre törekszik; olyan szemlélet, mintha minden egyazon közös világban lenne, a világ és a nemzetek egysége: ez olyan, mint a világ egysége: az embernek végtelen lehetőségei vannak a világ megismerésére; egyetlen közös nemzet, társadalom. Véleményük szerint tehát ez egy eszmény: olyan közösség, amelyben eltűnnek a különbségek, amelyet közös célok egyesítenek, és amelyben végtelen lehetőségek nyílnak a világ megismerésére, ez a megismerés pedig még közelebb hozza és egyesíti az embereket. Így jön létre a közös tér, a kultúrák egysége, az ember pedig a világ polgárává válik: az ember az egész világ lakója, nem pedig valamelyik államé; ez a fogalom azt jelenti, hogy az egész világ közös tér, és minden ember ennek a térnek a polgára; olyan társadalmi ideológia, amely szerint az egyén a világ polgára, és elutasít minden nemzeti megkülönböztetést; a világ államai és népei közötti valamennyi határ eltörlését jelenti, az egész emberiséget közös egészként értelmezve; az ember nem sorolja magát egyetlen nemzethez vagy csoporthoz sem, a világ egészének polgáraként tekint magára, és nem azonosul egyetlen konkrét állammal, rasszal vagy nemzettel sem; az a nézet, hogy minden ember az egész világ fontos része/lakója; olyan ideológia, amely a kultúrák egységében nyilvánul meg. A válaszokból nem derül ki, hogy ez a közösség, a nemzeti sajátosságok felszámolása pozitív vagy negatív jelenség-e a mai ember számára; markánsabb vélemény csupán egyetlen kérdőívben fogalmazódott meg: Ez olyan emberi szemlélet, amelyben az ember nem kötődik egyetlen országhoz, hanem a világ polgárának érzi magát. Ez azonban elhomályosítja vagy gyengíti a hazája és szülőföldje iránti szeretetet, és csökkenti a hazafiságot. Ezek a hallgatók nem vettek részt a hazafiságról szóló felmérésben, így a válasz ismét megerősíti, hogy vannak még olyan fiatalok, akik ragaszkodnak nemzeti értékeikhez, és azok feladását negatívan értékelnék. Amint azt a KALBA, TAUTA, VALSTYBĖ, ŽEMĖ fogalmakból tudjuk (Smetonienė, Smetona, Rutkovska 2019; Smetonienė, Smetona, Rutkovska 2021), a litvánok erősen kötődnek földjükhöz, ahol litvánul beszélnek, megőrzik a litván szokásokat, és szeretik országukat és nemzetüket, bármilyenek is legyenek; a kozmopolitizmus viszont a konkrét helyhez (szülőhelyhez, szülőföldhöz) való kötődés feladására ösztönöz, és előtérbe helyezi a világhoz való tartozást, nem pedig egy konkrét helyhez, nemzethez vagy országhoz: a világ embere, aki nem kötődik egy konkrét helyhez, hanem a világhoz tartozik; az az elképzelés, hogy minden ember az egész világ része, nem pedig egy konkrét területé vagy közösségé; az az elképzelés, amely szerint az ember a világhoz mint közösséghez tartozik, de nem egy konkrét országhoz vagy nemzethez.

A válaszadók számára a kozmopolitizmus a toleranciával (a különböző kultúrák, szokások és rasszok iránti toleranciával; elnézéssel, más nemzetiségűek elfogadásával) társul, hiszen csak így lehet közös, egységes alakzatot létrehozni a világban. A kozmopolita világ nyitott bármely kultúra és bármely nemzet előtt, így

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

61

Nem meglepő, hogy a megkérdezettek 5 százaléka egy ilyen világ nyitottságát. hangsúlyozza. Az egyik kérdőívben egy ilyen nyitott modell példájaként az EU szerepel, mivel az itt élő válaszadó szabadnak, korlátozásoktól mentesnek érzi magát, és oda utazhat, ahová csak akar: Számomra a kozmopolitizmus azonnal az Európai Uniót juttatja eszembe. Bár világviszonylatban nem globális, és még csak nem is foglalja magában az egész európai kontinenst, maga a lényege mégis a kozmopolitizmus fogalmát tükrözi számomra. Az Európai Unió olyan képződmény, amelyben mindannyian európai polgárok vagyunk; nem korlátoznak bennünket az utazásban, bárhová eljutva képesek vagyunk megértetni magunkat a nyelvi különbségek ellenére, emellett pedig a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség elveire tanítanak bennünket, ami lehetővé teszi, hogy „áttörjünk” a kulturális és hagyománybeli különbségeken, a különféle politikai nézeteken stb. Fontos az is, hogy a diák hangsúlyozza: nálunk a demokráciát és más alapvető értékeket tanítják, ezért a mai fiatalok másként gondolkodnak, saját értékeiket maguk alakítják ki, ahogy ők maguk fogalmaznak; a szemléletformálás során a társadalomhoz való liberális hozzáállás alakul ki: liberális hozzáállás a társadalomhoz, felosztások nélkül, vagyis mindenki egyenlő. A diákok szerint a kozmopolitizmust a globalizáció is előmozdítja: valószínűleg az egyik sem létezne a másik nélkül.

Néhány kérdőívben antonimák segítségével próbálták meghatározni a kozmopolitizmust. A megkérdezettek 4 százaléka azt állítja, hogy ez a hazafisággal szemben álló ideológia (ideológia, amely szemben áll a hazafisággal), vagy a nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége (Ez a nacionalizmussal ellentétes eszmék összessége. Mivel a nacionalizmus a haza mértéktelen dicsőítése, az embernek egy bizonyos szülőhazához való kötődése, valamint identitásának egy adott államterülethez való kapcsolása felé irányul, a kozmopolitizmust ezzel szemben teljes ellentétként kell értelmezni). Figyelemre méltó, hogy e válaszadók számára a kozmopolitizmus fogalma nem elfogadható, mivel a kozmopolitizmus mint jelenség a népek értékeinek semmibevételében nyilvánul meg (A kozmopolitizmus a népek értékeinek semmibevételében nyilvánul meg), a nacionalizmusnak pedig pozitív konnotációja van, mert számukra ez nem szélsőséges nacionalizmus vagy sovinizmus, csupán az ember szülőföldhöz, hazához való kötődése. Ez a nézet összhangban áll a litván lexikográfiai forrásokban közölt kozmopolitizmus-definíciókkal.

Alapvetően el kell ismerni, hogy a bevezetőben idézett „Politikatudományi enciklopédikus szótár” és „Egyetemes litván enciklopédia” álláspontjai megfelelnek a hallgatók által megfogalmazott gondolatoknak. A fiatalok nem egyformán értelmezik a fogalmat: egyesek számára a kozmopolitizmus negatív jelenség, mert felszámolja a nemzeti értékeket; mások számára viszont semmi negatív nincs benne, és a nyitottságot, a közösségiséget, valamint más népek és kultúráik tiszteletét fejezi ki. Így a fiatalok fogalomértelmezése már nem felel meg a szótárakban megadott definícióknak.

62

BENDRINĖ KALBA | 97

3. KOZMOPOLITIZMUS A MÉDIASZÖVEGEKBEN

A szövegelemzésben általában egyes diskurzusokat tárgyalnak, megkeresik bennük a fogalom árnyalatait, majd összehasonlítják és értelmezik azokat. A társadalmi fogalmak leírásakor azonban igen csekély a szövegek sokfélesége, ezért a korpusz online hírportálokból állt össze (alkas.lt, biciulyste.com, delfi.lt, lrytas.lt, lrt.lt, pasauliolietuvis.lt, sc.bns.lt, tv3.lt, ve.lt, vz.lt); a keresést kulcsszavak alapján végezték. Nagyon kevés olyan példát találtak, amelyben a kozmopolitizmus lexéma szerepel, ezért a kozmopolita, kozmopolitizmushoz tartozó, kozmopolita személy lexémákkal előforduló példákat is bevonták. Amint a lexikográfiai adatokból látható, a kozmopolita személy meghatározása hasonló a kozmopolitizmus meghatározásához, a kozmopolita szócikk pedig a kozmopolita személy szócikkre utal. Összesen 301 előfordulást gyűjtöttek össze; a kiválasztott, ismétlődéstől mentes eseteket tárgyalják, amelyek új árnyalatot vagy nézőpontot tartalmaznak. A kiválasztott példákat a cikk profilok szerint mutatja be, amelyek a kognitív definíció alapját képezik.

A médiaszövegekben a kozmopolitizmust szintén többféleképpen értelmezik, ráadásul a szótárakban szereplőnél jóval tágabban; a kozmopolitizmus axiológiai képe közelebb áll a fiatalok felfogásához. Pontosabban úgy jellemezhetnénk, hogy a kortárs litván fogalomról alkotott nézete a két véglet közötti teljes skálát felöleli.

3.1. A globális közösség megteremtése

Vannak szélsőséges nézetek is, amelyekről a bevezetőben idézett „Politikatudományi enciklopédikus szótár” ír: egy közös világállam, egy nép, egy nyelv, egy kultúra:

(1) A kozmopoliták (a legkülönfélébb „színűek” és „árnyalatúak” – a „vörösöktől” és „barnáktól” a „kékekig”) egyetlen közös „világállam” létrehozására törekszenek, ennek következetes következményeként pedig egy olyan népre, amely egy közös nyelvet beszél, és egyetlen „egyetemes emberi” kultúrával rendelkezik. (https://www.tv3.lt/naujiena/lietuva/kestutis-ceponis-kosmopolitizmo-ideologija-ir-jo-ivairiaspalves-atmainos-ii-dalis-n244565)

Ez az álláspont kapja a legtöbb bírálatot és ellenállást, mert tagadja mindazt, ami nemzeti: a legnagyobb értékeket – a nyelvet, a földet, a szokásokat, az államot és a kultúrát. A kozmopolitizmus kultúrában való feloldódását Stasys Šalkauskis filozófus is bírálta: „A nemzeti jelleg tehát a kulturális alkotás stílusában, vagyis formájában nyilvánul meg. A kultúra formai oldalát alkotja, nem pedig a kultúra tartalmát. E tekintetben ellentéte a kozmopolitizmusnak, amelyet mindenekelőtt, sőt kizárólag a kultúra tartalma foglalkoztat. Az emberiség történelme arra tanít bennünket, hogy a kultúra legértékesebb tartalma mindig a legmarkánsabb nemzeti formával fonódott össze

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje 63

(Šalkauskis 1995: 333). Egyetlen nézőpont azonban nem teszi lehetővé a kozmopolitizmus meghatározásának arra való leszűkítését, amit az LKŽ_e így határoz meg: ‘társadalmi-politikai nézet és ideológia, amely szerint az ember hazája az egész világ; a saját és más népek hagyományainak, kultúrájának és létfontosságú érdekeinek figyelmen kívül hagyása, megvetése’. A kozmopolitizmusnak a médiában sokkal több jelentésárnyalata van.

3.2. Nyitottság más kultúrák iránt, tolerancia

Ahogyan a fiatalok válaszaiban, úgy a médiában megjelenő szövegekben is a kozmopolitizmust gyakrabban a mellettünk élő más népek iránti toleranciaként (2, 3), az országunkba érkező vendégek elfogadásaként (3), a modern technológiák révén a világ bármely pontjának elérhetőségeként (4), valamint a szabad utazás és a más országokban való élet, a világ megismerésének és a más kultúrákból származó emberekkel való kapcsolatteremtésnek a lehetőségeként (5) értelmezik.

(2) A litván identitás ápolása mellett Kaunas mindig is kozmopoli-tikus város volt. Ma multikulturális. A közösségben összekapcsolódnak a nemzedékek óta Litvániában élő népek. (https://www.lrytas.lt/bustas/architektura/2023/10/14/news/naujomis-spalvomis-atgime-dar-vienas-daugiaaukstis-piesiniai-turi-prasme-28731818)

(3) Vilnius kozmopolita város, ezért arra törekedtünk, hogy ez a szálloda ötvözze a kortárs eleganciát, a modern stílust, az esztétikát, a technológiát, a kényelmet, valamint a különös figyelmet mindazok iránt, akik belépnek az ajtónkon. (https://www.lrytas.lt/stilius/karamele/2023/10/20/news/atsinaujinusio-viesbucio-atidaryme-garsenybiu-desantas-pasirode-ir-n-jagelaviciene-28816780)

(4) Az új nyilvános tér, valamint az információ és a kultúra terjedésének nyitott csatornái lehetővé teszik, hogy az ember kozmopolitává váljon, miközben például a meghitt, vidéki Panevėžysben él. (https://www.delfi.lt/news/ringas/lit/paulius-gritenas-kosmopolitizmas-is-panevezio-provincialumas-is-londono.d?id=84514319)

(5) Az elmúlt 25 év sok szabadságot adott nekünk, kozmopolitizmust, amiről fiatalkorunkban még csak nem is álmodhattunk. (https://www.delfi.lt/veidai/zmones/aktualijomis-pasibaisėjusi-d-ibelhauptaitė-prisimine-vaikyste-darosi-baisu-del-to-kas-musu-laukia-72950248)

3.3. Modernitás, korszerűség

A médiában találhatók olyan megfogalmazások, amelyekből nem igazán világos, mihez kapcsolódik a kozmopolitizmus, kozmopolita fogalma; általában véve olykor úgy tűnik, hogy az emberek nem értik ezeket a fogalmakat, amelyek így pusztán divatos, világos jelentés és konnotáció nélküli szavakká válnak.

64

BENDRINĖ KALBA | 97

(6) Természetesen a fiatalabb közönség inkább kozmopolita, és megfelel a globális fogyasztó portréjának. Ezzel szemben az idősebb generáció továbbra is a konzervatívabb dizájnmegoldásokat választja (https://www.vz.lt/rinkodara/2017/05/15/pakuote--tikrasis-raktas-i-pirkejo-krepseli#ixzz8NOpQ1oVc)

(7) Neringa Antanaitienė, a vállalat termékmenedzsere szerint a választott márkastratégia a nyugati életmódot követő fogyasztókat célozta meg, hogy az új „Horn” márkát különlegesnek és kozmopolitának érzékeljék (https://www.vz.lt/archive/straipsnis/2007/07/30/Prekiu_zenklo_diktatas#ixzz8NOqzzHut)

(8) A család kozmopolita, és szereti változtatni a környezetét, ezért hajlandó belevágni egy új ház építésébe; ezt a tanyát pedig talán a jövőben sikerül majd eladni. (https://www.lrytas.lt/bustas/pasidaryk-pats/2021/11/13/news/originaliausiu-isrinkto-alytaus-namo-kiemo-seimininkai-nustebino-aplinkai-jie-sk iria-labai-mazai-savodemesio-21341573)

(9) A modern városi férfi magabiztos, kozmopolita, aki éppúgy odaér a hivatalos találkozókra, mint egy művészeti kiállítás megnyitójára. (https://www.lrytas.lt/stilius/mano-stilius/2012/08/20/news/i-vyru-mada-grizta-tamsiai-raudoni-svarkai-5199070)

Ezekben a példákban a kozmopolitizmus a modernitás, korszerűség szinonimája lehet. Ezt a feltevést az teszi lehetővé, hogy a 6. példában a kozmopolitizmus a konzervativizmussal áll szemben: az idősebb generáció konzervatív, a fiatalok pedig feltehetően modernek (DLKŽ₈ₑ: modernus – „a mai követelményeknek és ízlésnek megfelelő, újszerű”). A mai férfi (9) valószínűleg korszerűként jellemezhető (LKŽₑ: šiuolaikiškas – „a jelenkorral kapcsolatos”: Valahová sietnek a szépen és élénken, mai módon öltözött fiúk és lányok), mivel a cikk további részében a férfidiváról esik szó. Csakúgy modernnek és korszerűnek nevezhető a kozmopolita család (8) és a márka (7) is.

3.4. A nemzeti jelleg, a nacionalizmus ellentéte

Bár a LKŽ a nemzeti jelleget úgy határozza meg, mint „valamely nemzethez tartozás, valamely nemzet tagjának lenni”, a NEMZET fogalmáról szóló leírásból tudjuk, hogy a nemzeti jelleg mindazzal összefügg, amit a nemzet fogalma magában foglal: „különböző törzsek történelmi egyesüléséből kialakult emberi közösség, amelynek közös földje, nyelve, történelme, gazdasági és kulturális élete van” (LKŽₑ). A nacionalizmus fogalma csupán magasabb szintre emeli a nemzeti jelleget: „a nemzet nagyságának és hatalmának növelésére, a haza és maga a nemzet dicsőítésére épülő ideológia és politika”, ezért ezeket a jelentésárnyalatokat együtt tárgyaljuk. Az alábbi példákban a kozmopolitizmus és a nemzeti jelleg, illetve a nacionalizmus szembenállása úgy mutatkozik meg, mint

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje

65

pozitív és negatív tulajdonság. Egyrészt a kozmopolitizmus megsemmisít mindent, ami nemzeti és a nemzethez kötődő (10, 11); másrészt a szembeállítás lehetővé teszi magának a kozmopolitizmus fogalmának a kikristályosítását és a róla folytatott vitát (12), az antonimák pedig a kozmopolitizmus pozitív vonásait is kiemelik, hiszen olyan világgal függ össze, amelyben nincs szegregáció (13). A kozmopolita számára nem annyira fontos egy közös állam létrehozása valamennyi attribútumával együtt, mint inkább olyan helyet találni, ahol jól érzi magát (14, 15); a globalista viszont világkormányzatra törekszik (15), vagyis megkülönböztethető a kozmopolita és a globalista jelentése; negatívnak már nem a kozmopolita, hanem a globalista tűnik.

(10) Sajnos meg kell állapítanunk: minél inkább kozmopolitává válunk, annál inkább pusztítjuk régi, vagyis szellemi értékeinket. Pontosabban azt pusztítjuk, ami mégis formált és személyiséggé alakított bennünket, és fenntartotta a társadalom szellemi állapotát. (https://www.lrytas.lt/bendraukime/isklausykite/2012/08/05/news/kuo-ir-kam-sian-dien-svarbios-vertybes--5238557)

(11) A kozmopolitizmus – a nemzetállam és a kereszténység viszonyának leegyszerűsítése. (https://www.propatria.lt/2016/06/monika-parciauskiene-kosmopolitizmas.html)

(12) Úgy gondolom, hogy a kozmopolitizmus mint valamiféle problémát sejtető kifejezés megjelenése kizárólag azzal a korszakkal függ össze, amelyben hangsúlyossá vált az antonimája: a nacionalizmus, a nemzeti jelleg, a nemzeti identitás, az etnikai jelleg, vagyis minden tudatosan értelmezett nemzeti vonás. Csak ebben a feszültségben öltött a kozmopolitizmus valamilyen jelleget vagy formát, ami miatt érdemes volt vitatkozni róla és elgondolkodni azon, hogy vajon vannak-e benne negatív vonások.kozmopolitizmus ( (https://www.lrt.lt/naujienos/tavo-lrt/15/20389/lietu-viams-truksta-ir-kosmopolitiskumo-ir-nacionalizmo)

(13) A kozmopolitizmus ellentétes a nacionalizmussal, a sovinizmussal és a patriotizmussal. A kozmopolitizmus arra a gondolatra épül, hogy a globalizált világban nincsenek „mások-idegenek”: (https://pasauliolietuvis.lt/romualdas-kriauciunas-tai-patriotiz-mas-rupinasi-sav osiosios-tautos-isilejimu-i-zmonija/)

(14) Másfelől a kozmopolitizmus egyáltalán nem mindig eszmeként nyilvánul meg. Inkább olyan konkrét helyekhez való kötődést jelent, amelyek nem a saját országában, hanem valahol máshol találhatók – más városokhoz, tájakhoz, országokhoz és azok kulturális életéhez. (https://www.delfi.lt/archive/kosmopolitizmas-ir-tariamos-jo-gresmes.d?id=7569899)

(15) A kozmopolita olyan ember, akinek az egész világ a hazája, mindenekelőtt pedig az a hely, ahol jól érzi magát. A globalista a világkormányzás híve. (https://alkas.lt/2022/06/17/m-kundrotas-globalizmas-kosmopolitizmas-ir-nacionalizmas/)

Érdemes felfigyelni a 11. példára. A nemzetállam valóban kihívást jelentett a vallás számára, mivel „[a vallás] nem csupán egyetlen állam polgárainak vallása, hanem minden emberé. A keresztények istentisztelete nem feltétlenül kapcsolódik valamely konkrét államhoz; minden állam lakói ugyanazt az Istent imádhatják. A kereszténység szellemi kozmopolitizmusa nem korlátozódik egyetlen államra, hanem az egész világot átfogja” (Lahayne 2020). Így alakult ki az egyház és a nemzetállam közötti súrlódás, amely

66

BENDRINĖ KALBA | 97

Enyhíteni próbálták ezt a konfliktust a litván filozófusok is. Stasys Šalkauskis szerint a kereszténység a kozmopolitizmus jó példája, mivel „egyszerre ismeri el a nemzetiség magasztos hivatását és az egész emberiség egyetemes jelentőségű egységét” (Šalkauskis 1995: 344). A konfliktus azonban nyilvánvaló volt, ezért olyan helyettesítőt kezdtek keresni, amely egyesítheti az európai országokat. Abban állapodtak meg, hogy az egység gazdasági tényezővel – közös piaccal – teremthető meg.

3.5. Ellentéktes érték

A kozmopolitizmus akkor válik ellentétes értékké, amikor a gazdaságról és a piacról van szó. Ezt a kozmopolitizmus liberális változatának nevezik. A globális gazdaság éppen az államok közötti határokat törli el (16), mivel számára csak a profit fontos (17), a szellemi értékek nem. Így aztán az egyesítő erő helyett a közös piac új konfliktusforrássá vált.

(16) A globális piacra alapozott politikai kozmopolitizmus elvileg tagadja az emberiség állami létre vonatkozó teljes tapasztalatát: a föld nem lehet senkié; az állam (a mai európaiak esetében inkább jóléti államot kellene mondanunk) nem lehet mindenkié, vagyis a betelepülőké; a kulturális identitás pedig természetes módon összeköti és elválasztja az embereket. (https://www.biciulyste.com/aktualijos/andrius-svarplys-geras-metas-permastyti-europos-vertybes/)

(17) A nyugati világban különösen elterjedt az úgynevezett „liberális” kozmopolitizmus változata – ennek alapvető célja a lehető legnagyobb profit megszerzése és az azzal való szabad rendelkezés. (https://www.tv3.lt/naujiena/lietuva/kestutis-ceponis-kosmopolitizmo-ideologija-ir-jo-ivairiaspalves-atmainos-ii-dalis-n244565)

3.6. A kozmopolitizmus és a nacionalizmus kapcsolata

A médiában megjelenő szövegek szerint a kozmopolitizmus alapvetően nem áll ellentétben a nemzeti érzülettel vagy a nacionalizmussal (18), a két ellentétes dolog között egyensúly van, maga a kozmopolitizmus pedig a más népek sorsa iránti aggodalomként jelenik meg, nem pedig a saját nemzetünk tagadásaként (18).

(18) Szóval, nem kertelnék: a litvánoknak még mindig hiányzik a kozmopolitizmus – vagyis az az érzés, hogy a világ mindannyiunké, és minden, ami benne jó vagy rossz, minket is érint. Olvasnunk kell a szövegeket, és törődnünk kell azzal, hogy mi történik Katalóniában, Washingtonban vagy Alabamában. Fájdalmat kell éreznünk amiatt, ami az amazóniai dzsungel valamelyik indián törzsével történik; ez a kozmopolitizmus része. Ez nem jelenti azt, hogy a kozmopolita szemlélet alapvetően ellentétes volna a mi nemzeti, nacionalista liberalizmusunkkal. Éppen e két dolog egyensúlya a nagy bölcsesség és minden ellentmondásmentes, pozitív fejlődés feltétele. Én magamat többnyire liberális nacionalistának nevezem. (https://sc.bns.lt/view/item/182395)

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

67

Itt arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy ilyen gondolatok elméleti munkákban is megtalálhatók. L. Donskis többször állította már, hogy a mai globalizációs elméletek egyik leginkább kétséges vonása a nacionalizmusra kimondott halálos ítéletük, és ezzel együtt a gyászinduló előzetes megrendelése a nemzetállam számára. Az is nyilvánvaló, hogy a valóságban nincs olyan, hogy elvont világidentitás vagy globális identitás. A totalitárius ideológiák és az azokat intézményesítő rezsimek azon törekvései, hogy egyetemes érvényű globális ideológiai identitást fabrikáljanak és kényszerrel vezessenek be, kudarcot vallottak, a valós világban pedig az identitás mindig azt jelenti, hogy az emberek az emlékezet, az érzelmek és a képzelet kollektív struktúráival azonosulnak, amelyeket az anyanyelv, az elsődleges társadalmi tapasztalat és a hozzá kapcsolódó kultúra testesít meg (Donskis 2002). A mai filozófusok modern kozmopolitizmusról és nacionalizmusról beszélnek, és azt állítják, hogy „dialektikus, kölcsönös függőségi kapcsolat fűzi őket össze, amelynek folyamatos fennállását még kifinomult elméleti érvekkel sem kell bizonyítani. Ez a kapcsolat legalább a XVIII. század vége óta nyilvánvaló empirikus és történelmi tény. Hiszen a modern kozmopolitizmus és nacionalizmus valójában egy időben, vagyis a felvilágosodás korában jelent meg, és azóta együtt létezik, kölcsönösen fenntartva egymást, mintegy ugyanazon érme két oldalaként. Mindkettő életképességét az őket összekapcsoló, dialektikus ellentét és feszültség viszonya tartja fenn” (Radžvilas 2017: 6). L. Donskis szerint a liberális, nyitott és demokratikus nacionalizmus a nacionalizmus eredeti etikájára, valamint az egyetemes emberi testvériség azon eszményeire épül, amelyek a népek tavaszának korszakában születtek, amikor a saját függetlenség és szabadság elválaszthatatlan volt attól az erkölcsi elkötelezettségtől, hogy ne legyünk közömbösek más népek szabadsága iránt (Donskis 2002). Ezért szólít fel a 18. példa szerzője, E. Aleksandravičius, hogy törődjünk az egész világgal, ha valami rossz történik, miközben liberális nacionalistaként jellemzi magát.

Az abszolút kozmopolitizmus, ahogyan a szótárak meghatározzák, szinte lehetetlen; könnyű kozmopolitának lenni, ha van otthonod és gyökereid (19), hacsak nem vagy ultrakozmopolita, és nem veted meg a gyökereidet, ez azonban szélsőséges eset. A kozmopolitizmus nem semmisíti meg a nemzeti hovatartozás lényegét (20); az ember nyitott a sokféleségre, de nem veszti el a kapcsolatát a nemzettel (21). Érdemes felfigyelni a médiában nem elméletalkotók által használt terminusokra: ultrakozmopolita, multinacionalitás, nemzeti kozmopolitizmus. Látható, hogy a társadalmi tudatban újraértékelődnek az értékek és az antiértékek; az emberek keresik a szavakat arra, hogy megnevezzék a mai világrendet és megtalálják benne a helyüket. Általánosságban a mai helyzet egyelőre valahol középen van – sem nem kozmopolita, sem nem nemzeti (22).

68

BENDRINĖ KALBA | 97

(19) Nem igaz, hogy a kozmopolita gyökértelen és otthontalan. Az ultrakozmopolita, aki megveti a gyökereit, talán azzá is válik. Könnyű annak kozmopolitának lennie, akinek van otthona és vannak gyökerei: vándorolj, mint a madár, járd a világot, mint egy holland, de mindig visszatérhetsz a fészkedbe, bármely etnikai csoport „fáján” legyen is rakva. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/news/nepriklausomuju-kelias-etnokosmopolitizmo-link-5574946)

(20) Az önmagunk kozmopolita újraértelmezése nem semmisíti meg a nemzeti hovatartozás lényegét, még akkor sem, ha többnemzetiségűségről beszélünk, amikor a szülők különböző nemzetiségűek vagy akár különböző rasszokhoz tartoznak. Egyszerűen mindenki kreatívan értelmezheti önmagát és saját identitását, miközben tiszteletben tartja az örökség egy-egy konkrét rétegét. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/news/nepriklausomuju-kelias-etnokosmopolitizmo-link-5574946)

(21) Ebből a szempontból a tiszta kozmopolitizmus lehetetlenné válik. Ehhez annak a lehetőségnek kellene megszűnnie, hogy megkérdezzük: „Honnan jöttél?” Az elvont válasz, hogy „Európából” (értsd: kiállok „a nyugati értékek” mellett, önmagukban) semmit sem jelent, mert Európa sokrétű és multikulturális. Értékei különbözőek, régiói saját történelmi emlékezetüket, nemzeti érzéseiket és meggyőződéseiket ápolják. Csak a nemzeti kozmopolitizmus lehetséges: nyitottság a sokféleségre, anélkül, hogy elveszítenénk a saját nemzetünkhöz fűződő hiteles kapcsolatot. (https://www.lrytas.lt/kultura/istorija/2011/03/10/news/nepriklausomuju-kelias-etnokosmopolitizmo-link-5574946)

(22) Az a pöcegödör, amelyben élünk, az a parasztiasság (a televíziós sztároktól az állítólagos politikusokig) egyik sem. Itt semmi sem nemzeti, de semmi sem kozmopolita sem. (https://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/e-aleksandravicius-lietuviams-truksta-ir-kosmopolitiskumo-ir-nacionalizmo.d?id=61708915)

Valószínűleg jócskán eltúlzott a kozmopolitizmustól és a globalizációtól való félelem. Folyton beszélnek róluk, vagy mindenütt keresik őket, vagy megpróbálják cáfolni a jelenlétüket. Már írtak arról, hogy a kozmopolitizmus rátelepszik a kultúrára, az alábbiakban idézett cikk címe azonban világosan kijelenti, hogy a gyermekrajzokra nincs hatással (23):

(23) A gyermekrajzokra és mesékre a kozmopolitizmus nincs hatással (https://ve.lt/naujienos/kultura/kulturos-naujienos/vaiku-piesiniu-ir-pasaku-kosmopolitizmas-neveikia-)

Hasonló gondolatokat olvashatunk tudományos kutatásokban is. V. Vitkienė a művészet kozmopolitizmusát vizsgálta, és arra a következtetésre jutott, hogy a nemzeti azonosulás megnyilvánulásai a kortárs kozmopolita művészetben is nyilvánvalóak, mivel a művészet ma minden korábbinál társadalmibb és reflektívebb (Vitkienė 2005: 59–64). A. Samalavičius szintén kételkedik abban, hogy megalapozottak-e a globalizálódó kultúra miatti aggodalmak, amelyekkel nemcsak a publicisztikában, hanem tudományos írásokban és konferenciákon is találkozik: „Az instabil, változékony, a globalizációs folyamatok által uralt világban paradox módon erősödik a gyökerekhez való kötődés és az identitás iránti igény” (Samalavičius 2003: 19). M. Kučinskai irodalomkutató-

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje 69

A szerző G. Grušaitė, V. Rykštaitė, U. Kaunaitė és Z. Čepaitė 2010–2017 között megjelent regényeit elemezte. Megállapítása szerint egyértelműen kirajzolódik a kozmopolitizmus és a litván identitás találkozása: „...azonban nagyon kétséges, hogy lehetséges-e kitörölni a szülőföldi identitást. G. Grušaitė, V. Rykštaitė és U. Kaunaitė legújabb regényei csak megerősítik, hogy a litván ember mégis vágyódik a hazája után, álmodik róla, meg akarja őrizni litván vezetéknevét, s vele együtt gyökereit és történelmét is. Ezért helytelen azt állítani, hogy a fiatal nemzedék nem akar egyetlen nemzethez sem tartozni, és olyan „világpolgárrá” kíván válni, aki soha sehol nem telepszik le” (Kučinskaitė 2019: 133).

A két szélsőség – a kozmopolitizmusba való menekülés és az attól való félelem, hogy elpusztítja az emberiség legfontosabb értékeit – összeegyeztetésének módját S. Šalkauskis fogalmazta meg a legjobban. Szerinte éppen a nemzeti és hazafias nevelésnek kell megóvnia az állampolgárokat mind az egyoldalú, agresszív nacionalizmustól, mind a nemzet értékei iránt közömbös kozmopolitizmustól. A nemzeti nevelés mellett a nemzetek közötti szolidáris és egyenrangú kapcsolatok kialakítása érdekében nemzetközi nevelésre is szükség van (Šalkauskis 1933).

KÖVETKEZTETÉSEK

A lexikográfiai források lexikai jelentéseiből és példáiból arra lehet következtetni, hogy a kozmopolitizmus fogalma kizárólag negatív jellemzőket foglal magában. A kozmopolita megveti saját és más nemzetek sajátosságait, a hazafiságot, a hagyományokat, a kultúrát és a nemzeti értékeket.

A fiatalok kettősen ítélik meg a kozmopolitizmust. Egyes hallgatók ezt a fogalmat a toleranciával, a közösséggel, az egységgel és a világ megismerésének lehetőségével kapcsolják össze; a megismerés még közelebb hozza és egyesíti az embereket, így létrejöhet egy közös célokkal és kultúrával rendelkező, egységes nemzet. Másokban ez a jelenség negatív gondolatokat ébreszt, mert a kozmopolitizmus ellentétes a hazafisággal, amely a szülőfölddel és az állammal áll kapcsolatban.

Az internetes portálokon is eltérően ítélik meg a kozmopolitizmust: a jelenség kizárólag negatív megítélésétől a kozmopolitizmus pozitív vonásainak kereséséig és igazolásáig terjed a vélemények skálája. A kozmopolitizmust pozitívan értékelők a más kultúrák iránti nyitottságot, a toleranciát és a modernséget hangsúlyozzák. A kozmopolitizmus ellenzői értékellenes jelenségnek tekintik, mivel eltűnnek az államhatárok és a nemzetek szellemi értékei. Mások a kozmopolitizmus és a nacionalizmus kapcsolódási pontjait keresik, és azt állítják, hogy dialektikus, kölcsönös függőségi kapcsolat fűzi össze őket; így jelenik meg a „liberális nacionalis-

70

BENDRINĖ KALBA | 97

ta” fogalma, aki törődik más nemzetek jólétével, de nem akar elszakadni saját nemzetétől, földjétől és szülőhelyétől. Olyan vélemények is elhangzanak, hogy a kozmopolitizmustól és a globalizációtól való félelem jócskán túlzott, és kétséges, hogy egyáltalán eltörölhető-e a szülőföldi identitás. A mai helyzet egyelőre középen van: sem nem kozmopolita, sem nem nemzeti.

Az S-A-T elemzés alapján elmondható, hogy ma a kozmopolitizmus a litvánok számára:

– a hazafisággal és a nemzeti érzülettel ellentétes ideológia;

– a nemzeti értékek megvetése;

– közösség;

– a világ és a nemzetek egysége;

– tolerancia;

– nyitottság;

– a világhoz, nem pedig egy konkrét helyhez tartozás;

– modernség, korszerűség.

ŠALTINIAI

BLKŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas, vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2013–2023. Prieiga internete: https://ekalba.lt/bendrines-lietuviu-kalbos-zodynas/ [žiūrėta 2023-03-10].

DLKŽ_e – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (internetinis), vyr. red. S. Keinys, 8-as patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2021. Prieiga internete: https://ekalba.lt/dabartines-lietuviu-kalbos-zodynas/.

LKŽ_e – Lietuvių kalbos žodynas, 1–20 (1941–2002), red. kolegija G. Naktinienė, J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, vyr. red. G. Naktinienė, e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008 (atnaujinta versija, 2018). Prieiga internete: https://ekalba.lt/lietuviu-kalbos-zodynas.

PMEŽ – Politikos mokslų enciklopedinis žodynas, ats. red. A. Jankauskas, Vilniaus universiteto leidykla, 2007.

TŽŽ – Tarptautinių žodžių žodynas, redaktorių taryba A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera, 2013.

VLE_e – Visuotinė lietuvių enciklopedija (elektroninis variantas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: https://www.vle.lt/ [žiūrėta 2023-04-06].

alkas.lt

biciulyste.com

delfi.lt

lrytas.lt

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

71

lrt.lt

pasauliolietuvis.lt

sc.bns.lt

tv3.lt

ve.lt

vz.lt

LITERATŪRA

Delanty Gerard 2006: The Cosmopolitan Imagination: Critical Cosmopolitanism and Social Theory. – The British Journal of Sociology 57(1), 25–47.

Donskis Leonidas 2002: Nacionalizmas ir globalizacija: XXI amžiaus iššūkiai Lietuvai. – Kultūros barai 10(455), 8–15.

Kazlauskas Raimondas 2021: Politiškumo krizė. Individas ir kosmopolis. – Sociologija. Mintis ir veiksmas 2(49), 70–146.

Kučinskaitė Martyna 2019: Tapatybės transformacijos naujausioje lietuvių moterų prozoje. – Oikos: lietuvių migracijos ir diasporos studijos 28, 125–140.

Kuznecovienė Jolanta 2013: Metodologinis nacionalizmas ir naujasis kosmopolitizmas migracijos tyrimuose. – Filosofija. Sociologija 24, 171–178.

Lahayne Holger 2020: Pilietinė religija: Tocqueville’o ar Rousseau’o keliu? Valdžia, Bažnyčia ir pilietinė religija (II). Prieiga internete: https://www.bernardinai.lt/pilietine-religija-tocquevilleo-ar-rousseauo-keliu-valdzia-baznycia-ir-pilietine-religija-ii/ [žiūrėta 2023-12-30].

Niersmans Nancy, Capanova Irena 2016: Różne oblicza kosmopolityzmu. – Obywatelskość 2.0: zaangażowane narracje o obywatelskości młodych mieszkańców Litwy i Polski, pod redakcją Marceliny Jakimowicz i Mateusza Sikory, Bydgoszcz: Oficyna Wydawnicza Epigram, 63–76.

Radžvilas Vytautas 2017: Kelios pastabos postmoderniosios globalizacijos prieštaravimų klausimu. – Logos 93, 6–15.

Rutkovska Kristina, Smetona Marius, Smetonienė Irena 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Samalavičius Almantas 2003: Globalizacija, nacionalinė kultūra ir tapatumas. – Kultūrologija 10, 10–20.

Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2019: Kalba. Tauta. Valstybė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Smetonienė Irena, Smetona Marius, Rutkovska Kristina 2021: Žemė. Motina. Duona, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Šalkauskis Stasys 1933: Lietuvių tauta ir jos ugdymas, Kaunas: Sakalas.

Šalkauskis Stasys 1995: Raštai 4. Vilnius: Mintis.

72

BENDRINĖ KALBA | 97

Šliogeris Arvydas 2011: Lietuviškosios paraštės, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla.

Vitkienė Virginija 2005: Patirties įsisąmoninimas arba tautinio identiteto apraiškos šiuolaikinėje Lietuvos dailėje. – Liaudies kultūra 5, 59–65.

Gauta 2024-04-14

Priimta 2024-04-30

MARIUS SMETONA

COSMOPOLITANISM IN THE MODERN LITHUANIAN WORLDVIEW

Summary

Cosmopolitanism is the view that, despite all social, economic, cultural, and political differences, people are members of the same global society. Cosmopolitans believe that the commonality of human nature is more important than differences in social and political life. Cosmopolitanism is linked to globalisation and was mentioned by students as an antonym of patriotism. It defines the external relations between different collective formations, whereas cosmopolitanism refers to an internal change in social and political self-perception.

From Lithuanian lexicographic sources, it is evident that cosmopolitanism negates everything associated with patriotism: traditions, national culture. From the Dictionary of International Words, it is clarified that cosmopolitans not only disregard their own but also the traditions, culture and vital interests of other nations. Examples from the Dictionary of Standard Lithuanian Language (BLKŽ) correlate with the antonyms provided by students and the antonyms described in the introduction: cosmopolitanism is associated with globalization and referred to as the antithesis of national values.

Young people perceive the concept ambiguously: for some, cosmopolitanism is a negative phenomenon because it destroys national values, while for others it is a concept without any negative connotations, showing openness, inclusivity, and respect for other nations and their cultures. In media texts, cosmopolitanism is also unevenly understood, with the axiological image of the concept being closer to the understanding of young people. More precisely, the contemporary Lithuanian perspective on the concept embraces a range from one extreme to the other: from completely negative evaluation to points of contact with nationalism and the search for positive aspects in cosmopolitanism. Thus, the concept no longer corresponds to dictionary definitions.

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvio pasaulėvaizdyje

73

Based on the S-A-T analysis, it can be concluded that cosmopolitanism for Lithuanians today means:

– an ideology opposite to patriotism, nationalism;

– contempt for the values of nations;

– community;

– unity of the world, nations;

– tolerance;

– openness;

– belonging to the world, not to a particular place;

– modernity, contemporaneity.

KEYWORDS: cosmopolitanism, cosmopolitan, patriot, homeland, culture, community, value.

MARIUS SMETONA

Vilniaus universitetas Lietuvių kalbos katedra Universiteto g. 5, Vilnius

[email protected]

MARIUS SMETONA

KOSMOPOLITIZMAS ŠIUOLAIKINIO LIETUVIO PASAULĖVAIZDYJE

Santrauka

Kosmopolitizmas – tai požiūris, kad, nepaisant visų socialinių, ekonominių, kultūrinių ir politinių skirtumų, žmonės yra tos pačios pasaulinės visuomenės nariai. Kosmopolitai mano, kad žmonių prigimties bendrumas yra daug svarbiau negu visuomeninio ir politinio gyvenimo skirtumai. Kosmopolitizmas susijęs su globalizacija, todėl kaip patriotizmo antonimą ją paminėjo ir studentai. Ji apibrėžia išorinius įvairių kolektyvinių darinių ryšius, kosmopolitizmas – vidinę socialinės ir politinės savivokos kaitą.

Iš lietuviškų leksikografijos šaltinių reikšmių matyti, kad kosmopolitizmas neigia viską, kas siejama su patriotizmu: tradicijas, nacionalinę kultūrą. O iš TŽŽ išaiškėja, kad kosmopolitas niekina ne tik savo, bet ir kitų tautų tradicijas, kultūrą, gyvybinius interesus. BLKŽ pavyzdžiai koreliuoja su studentų teiktais antonimais ir įvade aprašytais antonimais – kosmopolitizmas susijęs su globalizacija ir yra tautinių vertybių antipodas.

74

BENDRINĖ KALBA | 97

Jaunimas sąvoką supranta nevienareikšmiškai – vieniems kosmopolitizmas yra neigiamas reiškinys, nes naikina tautines vertybes, kitiems tai nieko neigiamo neturinti sąvoka, rodanti atvirumą, bendrumą ir pagarbą kitoms tautoms, jų kultūroms.

Medijų tekstuose kosmopolitizmas taip pat suprantamas nevienodai, sąvokos aksiologinis vaizdas artimesnis jaunimo sampratai. Tiksliau būtų galima apibūdinti, kad šiuolaikinio lietuvio požiūris į sąvoką apima amplitudę nuo vieno kraštutinumo iki kito: nuo visiškai neigiamo vertinimo iki sąlyčio taškų su nacionalizmu ir teigiamų kosmopolitizmo aspektų ieškojimo. Taigi sąvokos samprata nebeatitinka žodynų definicijų.

Remiantis S-A-T analize galima teigti, kad šiandien kosmopolitizmas lietuviams yra:

– priešinga patriotizmui, tautiškumui ideologija;

– tautinių vertybių niekinimas;

– bendrystė;

– pasaulio, tautų vienybė;

– tolerancija;

– atvirumas;

– priklausymas pasauliui, ne konkrečiai vietai;

– modernumas, šiuolaikiškumas.

ESMINIAI ŽODŽIAI: kosmopolitizmas, kosmopolitas, patriotas, tėvynė, kultūra, bendrystė, vertybė.

MARIUS SMETONA

Vilniaus universitetas

Lietuvių kalbos katedra

Universiteto g. 5, Vilnius

[email protected]

MARIUS SMETONA. Kosmopolitizmas šiuolaikinio lietuvių pasaulėvaizdyje

75