Vytautas VALIUKĖNAS, Pranas Juozas ŽILINSKAS

EGYES METROLÓGIAI SZAKKIFEJEZÉSEKRŐL

A „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” [1] a metrologija szót a következőképpen határozza meg: metrologija – a mértékek tudománya. Az LST 1281-93 „Metrologija. Terminai ir apibrėžimai” című litván szabványban [2] azt találjuk, hogy ez „a mérésekkel, az egységességük fenntartását szolgáló módszerekkel és eszközökkel, valamint a szükséges mérési pontosság elérésének módjaival foglalkozó tudomány”. A sajtó előkészítés alatt álló „Tarptautinis pagrindinių ir bendrųjų metrologijos terminų žodynas” [3] a metrologija kifejezést a mérések tudományaként határozza meg (angolul science of measurement, franciául science de la mesure). A „Tarptautinių žodžių žodynas” [4] szerint ez a méréseket, azok módszereit, a mértékegységeket és az egységek etalonjait vizsgáló tudomány. Az LTE-ben [5] ezt találjuk: metrologija – a fizika mérésekkel és azok egyenletességét, valamint a szükséges pontosságot biztosító módszerekkel foglalkozó ága. Láthatjuk, hogy a metrológia mint tudomány meghatározásai a jelenlegi litván nyelvű szakirodalomban nem egységesek, de szinte mindegyik meghatározásban szerepel a matavimas szó, kivéve a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” szótárt. A „Tarptautinė standartų klasifikacija” [6] a metrológiának egy olyan területet szentel, amelynek címe: „Metrológia és mérések. Fizikai jelenségek”. Véleményünk szerint a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” metrologijos-meghatározása javításra szorul. Az újonnan készülő szótárban a metrologiją szót a következőképpen kellene meghatározni: „a metrológia a mérés tudománya”.

Már évek óta vita folyik az vertė és a reikšmė terminusok használatáról [7–9]. A litván szabvány [2] a fizikinio dydžio vertė kifejezést a következőképpen határozza meg: a fizikai mennyiség számszerű kifejezése választott egységekben. Az LST ISO 31 „Dydžiai ir vienetai” litván szabvány 0. részében ezt találjuk: vertė – a mennyiség egységének és egy számnak a szorzata; az ilyen számot „az adott egységben kifejezett mennyiség skaitine verte”-jének nevezik. A [3] szótár a dydžio vertė (angolul value of a quantity, franciául valeur d’une grandeur) kifejezést a következőképpen határozza meg: „egy adott mennyiség kvantitatív kifejezése, amely leggyakrabban egy mérési egységből és egy számmal való szorzatából áll”. A metrológiai szakközlemények tehát tisztázzák, mi a mennyiség értéke; ezt röviden a következőképpen határozhatjuk meg: dydžio vertė – ennek a mennyiségnek a

48

számszerű kifejezése választott egységekben. Mivel a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” [1] a vertė szó magyarázatakor nem tárgyalja a dydžio vertę fogalmát, azt javasoljuk, hogy a szó jelentéseit egészítsék ki a fizika, a műszaki tudományok és más területek metrológiájának e rendkívül fontos terminusával: dydžio vertė, és az általunk javasolt meghatározást alkalmazzák. A reikšmė terminus használatát a [7] tárgyalja.

Mindenképpen tárgyalni kell az angol és francia reference ir référence szavak litván megfelelőjének használatát is.

A [2] szabványban az angol reference material és a francia matériau de référence terminus litván megfelelője az etaloninė terpė. Az angol reference és a francia référence szót tehát a litván etaloninis (-ė) melléknévvel fordítják. Ha következetesen alkalmazzuk a rendszeresség elvét, akkor az angol reference standard és a francia étalon de référence terminus litván megfelelője – amelynek meghatározása: „mérték, mérőeszköz, referenciaként meghatározandó, megvalósítandó, megőrzendő vagy reprodukálandó mennyiségegység, illetve annak egy vagy több értékének meghatározására, megvalósítására, megőrzésére vagy reprodukálására szolgáló referenciaanyag (etalonanyag) vagy mérőrendszer”[3] – az etaloninis etalonas lenne (?). Figyelemre méltó, hogy egyik nyelvben sem – angolul, franciául, németül vagy oroszul – szerepel az reference material (angol), matériau de référence (francia), Referenzmaterial (német), стандартное вещество (orosz) összetett terminusban az etalonas szó. A metrológiában az etalonas sajátos fogalom, amelyet kizárólag rendeltetése szerint szabad használni. A készülő „Tarptautinis pagrindinių ir bendrųjų metrologijos terminų žodynas” a reference material angol és a matériau de référence francia terminushoz a pamatinė medžiaga litván megfelelőt adja meg, nem pedig az etaloninė terpė kifejezést.

Az etaloninė medžiaga terminust más szabványok is használják [10–12]. Ezekben az etaloninis metodas, etaloninė terpė, etaloninis tirpalas, darbinis etaloninis tirpalas, etaloninės medžiagos mėginys, pirminė (antrinė) etaloninė medžiaga, etaloninės medžiagos charakteristika és hasonló kifejezések is szerepelnek, holott helyettük a következőket kellene használni: pamatinis metodas, pamatinė medžiaga, pamatinis tirpalas, darbinis pamatinis tirpalas, pamatinės medžiagos (terpės) mėginys, pirminė (antrinė) pamatinė medžiaga (terpė), pamatinės medžiagos parametrai és hasonló kifejezések.

49

Egy másik kifejezés, amelyben a reference (angol) és a référence (francia) szó szerepel, a reference standard (angol) és az étalon de référence (francia). A készülő „Nemzetközi metrológiai alap- és általános fogalmak szótárában” ennek megfelelője a pamatinis etalonas. Javasolták, hogy atraminiu etalonu-nak nevezzék. Tehát támasztó vagy alap-etalon? A Atrama támasz, olyan tárgy, amely valamit alátámaszt, míg az pamatas olyan hely vagy tárgy, amelyre támaszkodnak [1]. A szóban forgó etalon olyan etalon, „amelynek rendszerint az adott mérési helyen vagy szervezetben a legjobb metrológiai jellemzői vannak”. Lényegi, legfontosabb, alapvető etalon, amelyre a hierarchiában alárendelt, tőle függő többi etalon támaszkodik. Tehát minden kétséget kizáróan a reference standard (angol) és az étalon de référence (francia) kifejezést nem atraminiu etalonu-nak, hanem pamatiniu etalonu-nak kell nevezni (vö. pamatinis dėsnis [1], pamatiniai filosofijos klausimai [13], pamatinis žodis vagy darybos pamatas (a nyelvészetben) stb.). A meghatározás alapján az említett etalont pagrindiniu etalonu-nak is lehetne nevezni, de az etalonrendszerben létezik pirminis etalonas is, vagyis „olyan etalon, amelyet a legjobb metrológiai jellemzőkkel rendelkezőként hagytak jóvá vagy ismertek el széles körben, és amelynek értékét nem ugyanazon mennyiség más etalonjaira támaszkodva határozzák meg”. Így összekeveredhet két, különböző hierarchikus szintű etalon elnevezése.

Véleményünk szerint az állami dokumentumokban is vannak javítandó dolgok. Például a „Metrológiai törvényben” (I-1452) a valstybės etalonas kifejezést használják. Ismert még a masės etalonas, laiko etalonas, dažnio etalonas stb. kifejezés is. A Szabványügyi Hivatalban most egy másik dokumentumot készítettek elő, amelyet a Litván Köztársaság kormányának 518. számú határozata (1997 05 27) hagyott jóvá, és amely már rendelkezik valstybės etalono saugotoją kinevezéséről. A hatályos szabványban [2] jobb kifejezés szerepel: valstybinis etalonas (a valstybinis melléknév az etalon típusát jelöli), amelyet valamiért a Litván Köztársaság parlamentje, kormánya és a Litván Szabványügyi Hivatal nem használ. Az etalon elnevezésének ilyen indokolatlan megváltoztatása megbontja az etalonokra vonatkozó terminológiai rendszert; vö.: tarptautinis etalonas, pirminis etalonas, antrinis etalonas, darbinis etalonas, tarpinis etalonas, pamatinis etalonas.

50

A kalibravimas kifejezés dokumentumokban való használatát nagyon gondosan meg kellene vitatni. A kalibravimas fogalmának meghatározása a következő: olyan műveletek összessége, amely meghatározott feltételek mellett megállapítja a mérőeszköz vagy mérőrendszer által mutatott mennyiségi értékek, illetve a mérték vagy referenciaanyag által szolgáltatott értékek és az etalonok által létrehozott megfelelő értékek közötti kapcsolatot [3]. A szabványban [2] a következő kifejezések szerepelnek: kalibravimas, calibration (angol), étalonnage (francia). A meghatározást figyelembe véve és a francia nyelvre támaszkodva sokkal logikusabb volna a kalibravimas kifejezés helyett az etalonavimas kifejezést használni (vö. francia étalonnage). Ezzel elkerülhetők lennének mind a fogalom értelmezése, mind a fenti meghatározás szerinti eljárás alkalmazása során felmerülő félreértések.

Kétségek merülnek fel a matavimo vienovė kifejezés használatával kapcsolatban is. A „Metrológiai törvényben” (I-1452) és a hatályos szabványban [2] e kifejezés meghatározása a következő: A mérések minőségi jellemzője, amikor eredményeiket jogszerű mértékegységekben adják meg, a hibák a szükséges valószínűséggel ismertek, és nem haladják meg a megállapított határértékeket. Ezzel szemben a szótárban [3] (vö. angol traceability, francia traçabilité): A mérési eredmény vagy etalon olyan tulajdonsága, amely lehetővé teszi azok referenciaértékekhez — rendszerint állami vagy nemzetközi etalonokhoz — való kapcsolását, a választott bizonytalanságú, megszakítás nélküli összehasonlítási lánc alkalmazásával. Az angol és francia melléknevekből, vö. angol traceable, francia traçable, képzett főnevek, vö. angol traceability, francia traçabilité, amelyeket litvánul a matavimų vienovė főnévi szerkezettel fordítanak, amelynek nincs melléknévi alakja. Így a traceable (angol) és a traçable (francia) szónak nincs litván megfelelője. Ez sok nehézséget okoz különféle dokumentumok litvánra fordításakor. A szótárban [3] az (angol) traceability, (francia) traçabilité litván megfelelőjeként a sietis szót javasolnánk (vö. az imtis szó az imti igéből, és hasonlóképpen: jungtis a jungti igéből, sudėtis a sudėti igéből, baigtis a baigti igéből, šlytis a šlyti igéből stb.). Ekkor az angol traceable és a francia traçable szónak a susietas melléknévi igenév felelne meg, amelyet melléknévként is lehet használni.

Ez csupán néhány olyan metrológiai kifejezés, amelyek használata a litván nyelvben még nem szilárdult meg. Több ilyen is van. Úgy véljük, hogy a metrológia más szakemberei is kifejtik majd véleményüket.

51

Literatūra

1. Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V., 1983.

2. LST 1281-93. Metrologija. Terminai ir apibrėžimai.

3. International Vocabulary of Basic and General Terms in Metrology. Geneva, 1993. P59.

4. Tarptautinių žodžių žodynas. V., 1985.

5. Lietuviškoji tarybinė enciklopedija. V., 1981.T. 7. P. 447.

6. Tarptautinė standartų klasifikacija, 1997 (Lietuvos standartizacijos departamento leidinys).

7. Ušpalis K. Matematikos terminų žodyno sulaukus // Terminologija. V., 1995. Kn. 2. P. 27-31.

8. Zajankauskas S. Dėl kai kurių bendrųjų technikos terminų // Terminologija. V., 1996. Kn. 2. P. 65-69.

9. Žebrauskas S. Kai kurių elektrotechnikos terminų vartosenos sunkumai // Terminologija ir dabartis (Mokslo darbai). K., 1997. P. 216-221.

10. LST 1320:1993. Kokybės užtikrinimas laboratorinėje medicinoje. Pagrindiniai terminai ir apibrėžimai.

11. LST 1386:1995. Cheminė analizė. Terminai ir apibrėžimai.

12. LST 1435:1996. Etaloninės medžiagos ir sertifikuotos etaloninės medžiagos.

13. Šliogeris A. Transcendencijos tyla. V., 1996.

52

SUMMARIES OF THE MAIN PAPERS

Kazimieras Gaivenis. Terminisation and de-terminisation.

This article analyses two processes: the turning of words into terms and the turning of terms into simple words. The former often changes the grammatical and lexical character of words: valency, relations of synonymy and antonymy. For example, a word of standard language druska (salt) does not have a plural, but in chemistry the plural druskos is used to name a class of chemical compounds. The antonym of the standard language word šiluma (heat) is the word šaltis (cold), but the term of physics šiluma does not have an antonym, because as a concept “šaltis” does not exist in physics.

In some fields of science (botany, zoology, cattle-breading, meteorology) the creation of terms using terminologisation is a frequent occurrence. In other fields (chemistry, computer science, astronomy) it happens quite rarely.

There have to be certain conditions for terms to turn into standard language words. First of all a term has to be widespread and well known not only to specialists. Most often it happens to terms of physics and engineering (e.g. kalibras (calibre), spektras (spectrum), aparatas (apparatus), impulsas (pulse, impulse), etc.).

Stasys Keinys. The penetrating suffix of adjectives -inis, -ė

It is stated in this paper that the number of adjectives with the suffix -inis, -ė in Lithuanian increased considerably in the 20th century. They took the place of adjectives with the suffix -iškas, -a which were frequently corrected by linguists and they also push cases out of usage. Such activity of these suffixes is kept up and often stimulated by foreign languages (especially Slavonic and Germanic). This statement is supported by the analysis of terms and combinations of words such as konstitucinė pataisa (amendment to the Constitution), autorinės teisės (copyright), prezidentiniai rinkimai (presidential elections), etc.

53

Jonas Klimavičius. Sirgalius, aistruolis, mėgėjas, fanas (fan).

This paper deals with usage of four sporting synonyms (sirgalius, aistruolis, mėgėjas, fanas) in standard language and terminology. All of these synonyms name one concept – “sports fan”. The spreading of these words in dialects and writings is reviewed and their semantics is analysed. It is stated that attempts to push the word sirgalius out of usage were unsuccessful. The usage of the word aistruolis is not settled yet. The word mėgėjas is suitable to name a person who is interested in sports and likes it, although fanas names only a sports fan who thinks positively about himself. It is suggested not to use this word. None of these words are strictly standardised.

Vilius Palenskis, Vytautas Valiukėnas, Valerijonas Žalkauskas. On terms of darbas (work), veikimas (operation), veika (action) and veiksena (operating mode).

This paper discusses the usage of Lithuanian terms darbas, veikimas, veika, poveikis and their relations with English (work, working, operation, action), French (travail, fonctionnement, action), German (Arbeit, Betrieb, Wirkung, Einwirkung), Russian (работа, функционирование, действие, воздействие) terms. Their preciseness and correctness are also discussed.

For example, to emphasise the functioning of some device or equipment, the Lithuanian term veikimasshould be used, not darbas. It is suggested to use the Lithuanian term veika as an equivalent of the English term actionto describe the effect of one object or its part on another one.

Antanas Buračas. Economic information and problematic aspects of terminology.

In this paper, terms of the Lithuanian translation of Christopher Pass, Bryan Lowes and Leslie Davies “Dictionary of economics” (London, 1988) are discussed. The author touched upon some general

54

questions of formation of terminology, selection of borrowings and usage of professional jargon. In this translation, consistency of terms is not always observed, e.g. the English term permanent income has the Lithuanian equivalent nuolatinės pajamos, but economists normally use the term pastoviosios pajamos. Specific terms are not always properly laid out, e.g. the term akcijomis išmokamas dividendas (stock dividend) is given by the term akcija (share), not by dividendas (dividend).

Vytautas Valiukėnas, Pranas Juozas Žilinskas. About some Lithuanian terms of metrology.

The article deals with the problems of translation into Lithuanian used in metrology. The standardisation, consistency and coherence and harmonisation of terms in different languages is accentuated. Some terms, i.e. metrology, value, reference material, reference standard, national standard, traceability and traceable are analysed and corresponding terms and definitions in Lithuanian are suggested.

55