Dėl kai kurių metrologijos terminų

Vytautas VALIUKĖNAS, Pranas Juozas ŽILINSKAS RÓL AMIKOR AMELYEKNEK METROLÓGIA KIFEJEZÉSEK A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” [1] a metrologija szó meghatározása a következő: — metrologija a mértékek tudománya. A litván szabványban LST 1281-93 A „Metrológia. Terminológia és meghatározások” című kiadványban azt találjuk, hogy ez „a ir mérésekkel, [2] azok egységének fenntartására szolgáló módszerekkel és eszközökkel, valamint a szükséges mérési pontosság elérésének módjaival foglalkozó tudomány”. A nyomdai előkészítés alatt álló „A metrológia alapvető általános nemzetközi terminusainak szótárában” a metrológia a mérések tudománya (angolul ir [3] — science measurement, franciául. ]}Need ensure of output valid JSON exact. Note weird extra item? We need translate every array item. Last Lithuanian tudomány de la mérés). A „Nemzetközi szavak [4] szótárában” — ez a méréseket, a módszereket, jų a mértékegysémo geket és az egységek etalonjait kutató tudomány. Az LTE-ben [5] ezt találjuk: a — metrológia a fizikának a méréseket és azokat a módszereket kutató ága, jų amelyekkel elérhető a ir szükséges pontosságú egységesség. Láthatjuk, hogy a metrológia mint tudomány meghatározásai a jelenlegi litván szakirodalomban nem egységesek, azonban szinte minden meghatározásban szerepel a mérés szó, kivéve A „Jelenkori litván nyelv szótárát”. A „Nemzetközi szabványosztályozásban” a metrológiának egy területet szenteltek, [6] amelynek címe: „Metrológia és mérések.” Fizikai jelenségek“. Véleményünk szerint a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” metrológia-meghatározása javításra szorul. Az újonnan készülő szótárban a metrológiát így kellene meghatározni: „a metrológia — a mérés tudománya”. Már több éve vitatják a verte reikšmė terminus használatát. ir [7-9]. A litván szabvány- [2] ban a fizikai mennyiség értékét a következőképpen határozzák meg: a fizikai mennyiség számértéke a választott mértékegységekben kifejezve. A litván LST ISO 31 „Mennyiségek és mértékegységek” szabvány 0. részében ezt találjuk: érték — a mennyiségi egység és a szám szorzata; ezt a számot nevezik „az ebben az egységben kifejezett mennyiség számértékének”. A [3] szótárban a mennyiség értéke (angolul érték of a guantity, fr. egy mennyiség értéke) a következőképpen definiálható: „egy bizonyos különálló mennyiség mennyiségi kifejezése, amely általában egy iš mértékegység és egy szám iš szorzatából áll“. Így a speciális metrológiai kiadványokban tisztázták, mi a mennyiség értéke, amelyet röviden a következőképpen határozhatnánk meg: a mennyiség értéke az adott mennyiség számszerű kifejezése a választott — mértékegysége48 kben. Mivel a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” [1] a verte szó magyarázatakor nem esik szó a mennyiség értékéről, ezért e szó jelentéseit javasoljuk kiegészíteni a fizika, a technika és más területek metrológiájának igen fontos terminusával, a mennyiség értéke kifejezéssel, és az általunk javasolt meghatározást használni. A terminus jelentésének használatát a [7] hivatkozás tárgyalja. Feltétlenül meg kell tárgyalni az angol és francia reference, illetve référence szavak litván megfelelőjének használatát is. A [2] szabványban az angol reference material és a francia matériau de référence terminus litván megfelelője etaloninė terpė. Így az angol és francia reference (angol), illetve référence (francia) szavakat az etaloninis (-ė) litván melléknévvel fordítják. Ha következetesen alkalmazzuk a rendszerszerűség elvét, akkor az angol reference standard és a francia étalon de référence terminusoknak — amelyek meghatározása: „mérték, mérőeszköz, referenciaanyag (etaloninė medžiaga) vagy mérőrendszer, amely egy mennyiségegység, illetve annak egy vagy több értéke referenciaként való meghatározására, megvalósítására, megőrzésére vagy reprodukálására szolgál” [3] — a litván megfelelője etaloninis etalon lenne (?)). Figyelemre méltó, hogy egyik nyelvben sem — sem az angolban, franciában, németben, sem az oroszban — szerepel az etalonas szó a reference material (angol), matériau de référence (francia), Refernzmaterial (német), cramgaptoe BeII[ECTBO (orosz) összetett terminusban. A metrológiában az eta/onas különleges fogalom, amelyet csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. A készülő „Nemzetközi alapvető és általános metrológiai terminusok szótárában” az angol reference material, francia matériau de référence litván megfelelőjeként pamatinė medžiaga szerepel, nem pedig — etaloninė terpė. Az eta/oninė medžiaga terminust más szabványokban is használták [10-12]. Ott ugyanígy írják: etaloninis metodas, etaloninė terpė, etaloninis tirpalas, darbinis etaloninis tirpalas, etaloninės medžiagos mėginys, pirminė (antrine) etaloninė medžiaga, etaloninės medžiagos charakteristika stb., holott ezeknek így kellene szerepelniük: pamatinis metodas, pamatinė medžiaga, pamatinis tirpalas, darbinis pamatinis tirpalas, pamatinės medžiagos (terpės) meginys, pirminė (antrinė) pamatinė medžiaga (terpe), pamatinės medžiagos parametrai stb. 49 Egy másik kifejezés, amelyben a reference szót használják (angol) ir référence (francia) a reference standard(angol) ir étalon de rėfėrence (francia). A készülő „A metrológia alapvető és általános fogalmainak nemzetközi szótárában” ennek megfelelője: pamatinis etalonas. Javaslatok születtek arra, hogy aframinis etalonnak nevezzék. Tehát támasz-- etalon vagy alap-etalon? A támasz — támaszték, olyan tárgy, amely valamit alátámaszt, az alap pedig olyan hely vagy tárgy, amelyre támaszkodnak [1]. A tárgyalt etalon „rendszerint olyan etalon, amely azon a helyen(vé) vagy abban a szervezetben, ahol a mérést végzik, a legjobb metrológiai tulajdonságokkal rendelkezik“. Ez az alapvető, legfontosabb, fő etalon, amelyre az összes többi, hierarchikusan tőle függő etalon támaszkodik. Tehát minden kétséget kizáróan a reference standard (angl.) és az étalon de référence (franc.) kifejezést nem támasz-- etalonnak, hanem alap-etalonnak kell nevezni (vö. pamatinis desnis |1), pamatiniai filosofijos klausimai [13], pamatinis Žodis vagy darybos pamatas (a nyelvészetben) stb.). A meghatározás alapján az említett etalont fő etalonnak lehetne nevezni, de az etalonok rendszerében van még elsődleges etalon is, „amelyet a legjobb metrológiai tulajdonságokkal rendelkező etalonként hagytak jóvá vagy ismertek el széles körben, és amelynek értékét nem ugyanazon mennyiség más etalonjaira támaszkodva határozzák meg“. Így két, eltérő hierarchikus alárendeltségű etalon elnevezései összetéveszthetővé válnak. Véleményünk szerint az állami dokumentumokban is vannak javítandó dolgok. Például a „Metrológiai törvényben” (I-1452) az állami etalon kifejezést használják. Ismertek még a tömegetalon, időetalon, frekvenciaetalon stb. terminusok is. Most a Szabványosítási Osztályon elkészült és a Litván Köztársaság Kormányának 518. számú (1997. 05. 27.) határozatával jóváhagyott egy másik dokumentum, amelyben már állami etalon őrzőjének meglétét irányozzák elő. A hatályos szabványban [2] a jobb állami etalon terminus szerepel (az állami melléknév az etalon típusát jelöli), amelyet valamiért a Litván Köztársaság Szejmje, Kormánya és a Litván Szabványosítási Osztály nem használ. Az etalon elnevezésének ilyen megalapozatlan megváltoztatása megbontja az etalonterminusok rendszerét, vö. nemzetközi etalon, elsődleges etalon, másodlagos etalon, munkaetalon, közbenső etalon, alapetalon. Nagyon körültekintően kellene megvitatni a kalibrálás terminus dokumentumokban való használatát. A kalibrálás terminus meghatározása a következő: olyan műveletek összessége, amely meghatározott feltételek mellett kapcsolatot létesít a mérőeszköz vagy mérőrendszer által mutatott mennyiségértékek, illetve a mérőeszköz vagy referenciaanyag által szolgáltatott értékek és az etalonok által létrehozott megfelelő értékek között [3]. A [2] szabvány a következő terminusokat adja meg: kalibravimas, calibration (angol), étalonnage (francia). A meghatározást figyelembe véve és a francia nyelvre támaszkodva sokkal logikusabb lenne a kalibravimas terminus helyett az etalonavimas terminust használni (vö. fr. éfalonnage). Ez lehetővé tenné a félreértések elkerülését mind e terminus értelmezésekor, mind az említett meghatározás eljárásának alkalmazásakor. Kétségek merülnek fel a matavimo vienovė terminus használatával kapcsolatban is. A „Metrológiai törvényben” (I-1452) és a hatályos [2] szabványban ezt a terminust a következőképpen határozzák meg: A mérések minőségi jellemzője, amikor eredményeiket törvényesített egységekben adják meg, a hibák a szükséges valószínűséggel ismertek, és nem haladják meg a megállapított határokat. Ezzel szemben a [3] szótárban (vö. angl. traceability, fr. tragabilitė): A mérési eredmény vagy a mérési etalon olyan tulajdonsága, amely lehetővé teszi azoknak a referenciaértékekhez, többnyire nemzeti vagy nemzetközi etalonokhoz való kapcsolását, a választott bizonytalanság folyamatos összehasonlítási módszerének alkalmazásával. Az angol és francia nyelvű melléknevekből, vö. angl. traceable, fr. tragable, képzett főnevek, vö. angl. traceability, fr. tracabilité, litvánul a matavimų vienovė főnévi kapcsolattal fordíthatók, amelynek nincs melléknévi alakja. Így a traceable (angol) és a tracable (francia) szavaknak nincs litván megfelelőjük. Ez számos nehézséget okoz különféle dokumentumok litván nyelvre fordításakor. A szótárban [3] a (angol) traceability, (francia) tragabilité terminus litván megfelelőjeként a sietis szót javasolnánk (vö. az imtis szót az imti szóból, és ennek megfelelően: jungtis a jungti szóból, sudetis a sudeti szóból, baigtis a baigti szóból, šlytis a šlyti szóból stb.). Ekkor az angol és a francia traceable (angol) ir tragable (francia) szavaknak a susietas melléknévi igenév felel meg, amelyet teljesen melléknévként használnak. Ez csupán néhány metrológiai terminus, amelyek használata a litván nyelvben még nem állandósult. Több ilyen is van. Úgy véljük, hogy a metrológia területének más szakemberei is kifejtik véleményüket. Irodalom 1. A kortárs litván nyelv szótára. V., 1983. 2. LST 1281-93. Metrológia. Terminológia és meghatározások. 3. A metrológia alapés általános terminusainak nemzetközi szókincse. Genf, P59. 1993. 4. Idegen szavak szótára. V., 1985. 5. Litván szovjet enciklopédia. V., 1981. 7. kötet. 447. o. 6. Nemzetközi szabványosztályozás, 1997 (a Litván Szabványügyi Minisztérium kiadványa). 7. Ušpalis K. A matematikai szakkifejezések szótárának megjelenése alkalmából //Termino1995. lógia. V., Kn. 2. P. 27-31, 8. Zajankauskas S. Néhány általános műszaki szakkifejezésről //Terminologija.V., Kn. 1996. 2. P. 65-69. 9. Zebrauskas S. Egyes elektrotechnikai szakkifejezések használatának nehézségei II Terminologija ir dabartis (Tudományos tanulmányok). K., 1997. 216–221. o. 10. LST 1320:1993. Minőségbiztosítás a laboratóriumi orvoslásban. Alapvető szakkifejezések és meghatározások. 11. LST 1386:1995. Kémiai elemzés. Terminológia és fogalommeghatározások. 12. LST 1435:1996. Referenciaanyagok és tanúsított referenciaanyagok. 13. Šliogeris A. A transzcendencia csendje. V., 1996. 52 A FŐBB TANULMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓI Kazimieras Gaivenis. Terminologizálás és determinologizálás. Ez a cikk két folyamatot elemez: a szavak terminusokká, illetve of a terminusok egyszerű szavakká válását. of Az előbbi gyakran megváltoztatja a szavak grammatikai és lexikai jellegét: a valenciát, a of szinonimikus és antonimikus of kapcsolatokat. Például a köznyelvi druska (só) szónak nincs többes száma, a kémiában azonban a druskosis többes számot egy kémiai vegyületosztály megnevezésére használják. A köznyelvi si/uma (meleg) szó ellentéte a sa/tis (hideg) szó, a fizika s7/uma terminusának azonban nincs ellentéte, mert a „Saltis” fogalma a fizikában nem létezik. A tudomány egyes területein (botanikában, zoológiában, szarvasmarha-tenyésztésben, meteorológiában) a terminologizációval történő terminusalkotás gyakori jelenség. Más területeken (kémiában, számítástechnikában, csillagászatban) ez meglehetősen ritkán fordul elő. Bizonyos feltételeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a terminusok köznyelvi szavakká váljanak. Mindenekelőtt egy kifejezésnek nemcsak a szakemberek körében kell elterjedtnek és jól ismertnek lennie. Leggyakrabban a fizika és a mérnöki tudományok kifejezéseivel történik ez (pl. kalibras (kaliber), spektras (spektrum), aparatas (készülék), impulsas (impulzus, lökés), stb.). Stasys Keinys. A behatoló -inis képzős melléknevek of A -¢€ tanulmány megállapítja, hogy a -inis, -ė képzős melléknevek száma a litván nyelvben jelentősen megnőtt a 20. században. Átvették a nyelvészek által gyakran javított -iškas, -a képzős melléknevek helyét, és használaton kívülre is szorítják az eseteket. E toldalékok ilyen aktivitását a foreign languages (különösen a szláv és germán nyelvek) fenntartják, és gyakran ösztönzik is. Ezt az állítást olyan terminusok és szókapcsolatok elemzése támasztja alá, mint például a konstitucinė pataisa (az alkotmány módosítása), autorinės teisės (szerzői jog), prezidentiniai rinkimai (elnökválasztás) stb. 53 Jonas Klimavičius. Szurkoló, rajongó, kedvelő, fan (fan). A tanulmány négy sporttal kapcsolatos szinonima (sirgalius, aistruolis, megėjas, fanas) használatával foglalkozik a köznyelvben és a terminológiában. Mindezek a szinonimák egy fogalmat neveznek meg —„sportszurkoló”. Áttekintik e szavak elterjedését a nyelvjárásokban és az írásbeliségben, valamint elemzik szemantikájukat. Megállapítják, hogy a sirgalius szó használatból való kiszorítására tett kísérletek sikertelenek voltak. Az aistruolis szó használata még nem rögzült. A mėgėjas szó alkalmas olyan személy megnevezésére, aki érdeklődik a sport iránt és kedveli azt, míg a fanas csak olyan sportrajongót jelöl, aki pozitívan vélekedik önmagáról. Javasolt e szó használatának mellőzése. E szavak egyike sem teljesen szabványosított. Vilius Palenskis, Vytautas Valiukénas, Valerijonas Zalkauskas. A darbas (munka), veikimas (működés), veika (cselekvés) és veiksena (működési mód) terminusokról. A tanulmány a litván darbas, veikimas, veika, poveikis kifejezések használatát, valamint az angol (work, working, operation, action), francia (travail, fonctionnement, action), német (Arbeit, Betrieb, Wirkung, Einwirkung) és orosz (pabora, GyHKUHOHHpOBaHHEe, AeHcTBHe, Bozjercrsue) kifejezésekkel való kapcsolataikat tárgyalja. Tárgyalja továbbá pontosságukat és helyességüket. Például valamely készülék vagy berendezés működésének hangsúlyozására a litván veikimas kifejezést kell használni, nem pedig a darbas szót. Javasolt a litván veika kifejezést az angol action kifejezés megfelelőjeként használni egy tárgy vagy annak valamely része által egy másik tárgyra gyakorolt hatás leírására. on Antanas Buračas. A gazdasági információk és a terminológia problematikof us aspektusai. A tanulmány Christopher Pass, Bryan Lowes és Leslie Davies „Dictionary of economics” (London, 1988) című művének litván fordításában szereplő terminusokat tárgyalja. A szerző érintett néhány általános kérdést a terminológia kialakításával, a kölcsönzések kiválasztás54 ával és a of szakmai of zsargon használatávof al kapcsolatban. ol In e fordításban a of következetiš ességi szempontokat nem mindig tartják be, pl. a az angol permanent income kifejezésnek van a Lietuviškas atitikmuo nuolatinės pajamos, tačiau ekonomistai paprastai vartoja terminą pastoviosios pajamos. A szakkifejezések nem mindig vannak megfelelően elrendezve, pl. terminas akcijomis išmokamas dividendas (stock dividend), atsižvelgiant į is terminą by akcija (share), o ne by dividendas (dividend). Vytautas Valiukėnas, Pranas Juozas Žilinskas. Apie kai kuriuos lietuviškus metrologiof jos terminus. A cikk a fordítás problémáival foglalkozik of Lietuvių kalboje in vartojama metrologija. A standardizálás, a következetesség, a koherencia és a harmonizáció kifejezései of különböző in nyelveken hangsúlyosak. is Kai kurie terminai, t. y. a metrológia, az érték, a referenciaanyag, a referenciamérési etalon, a nemzeti etalon, a visszavezethetőség és a visszavezethető fogalmakat elemzik, valamint a megfelelő kifejezéseket és meghatározásokat in Litván nyelvűek javasoltak. 55