Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

JONAS BASANAVIČIUS DOKTOR ÉS AZ Ő MEDEGA MUSU TAUTISZKAI VAISTINYKYSTAI

Kiekvienam lietuviui daktaro Jono Basanavičiaus (1851–1927) vardas yra brangus. Šis „didysis ir garbingasis lietuvis, sukūręs ištisą tautinio renesanso epochą“ (Albumas 1937: 57), visą savo gyvenimą ir sveikatą paaukojęs Lietuvai ir jos žmonių gerovei, pelnė tautos atgimimo Tėvo, Patriarcho ir Pranašo vardą. J. Basanavičius buvo ir gydytojas. Ši jo veiklos sritis labiausiai susijusi su Bulgarija, kurioje išgyveno apie 25 metus. Čia J. Basanavičius dirbo ne vien tik praktinį gydytojo darbą. Rusų medicinos laikraščiuose skelbė straipsnius. Dažnai lankėsi kaimuose, užrašinėjo, kaip ligas aiškina burtininkai ir liaudies gydytojai, kreipė dėmesį į bulgarų kalbą, būdą ir papročius (Autobiografija 1936: 33–39; Basanavičius 1994: 28; Nezabitauskis 1990: 110–114; Visockis 1992: 57–59). Lom Palankos (dab. Lomas) apylinkėse ištyrė 2116 vyrų ir 167 moteris ir sudarė jų antropologines charakteristikas. Taigi J. Basanavičius tapo antropologijos pradininku Bulgarijoje (Visockis 1992: 91). 1891 m. buvo išleista jo monografija „Материали за санитарната етнография на България“, kurioje „daug vietos skirta krašto antropologijai, archeologijai, ekonomikai, etnografijai, istorijai, medicinai, švietimui, tautosakai, net ir gamtos problemoms“ (Visockis 1992: 92). Šis J. Basanavičiaus veikalas buvo plačiai pripažintas ir aukštai įvertintas. Be to, Bulgarijos švietimo ministerijos prašymu jis parengė instrukciją antropometrinei medžiagai rinkti, kuria „vėliau naudojosi daugelis bulgarų tyrinėtojų. J. Basanavičiaus surinktą ir apibendrintą antropologinę medžiagą naudojo ne tik bulgarai“ (Visockis 1992: 113), bet ir kiti Europos mokslininkai.

1898-ban J. Basanavičius Várnában megírta a népi gyógyászat szakkifejezéseinek kis szótárát – Medega musu tautiszkai vaistinykystai –, amely először 1898-ban jelent meg Shenandóában, A. Milukas által kiadott „Dirva” című lapban, majd 1898-ban ugyancsak A. Milukas költségén, 32 oldalas füzetként is kiadták. Létezik a szótár egy másik, 38 oldalas példánya is, amelyet 35 terminussal egészítettek ki, és amelyet szintén ugyanabban az évben adtak ki.

103

(Bibliografija 1985: 227–228). A cikkhez a kis szótár mindkét példányát felhasználták.

Dr. J. Basanavičius a Medegų musu tautiškai vaistinykystai megírásakor felhasználta M. Davainis-Silvestraitis és segítője, V. Bakutis által 1885-ben neki küldött anyagot – „A Raseiniai plébániájának Kalnujai körzetéből az emberektől hallott mindenféle betegség gyűjteményét”. Az előszóban a szerző ezt írja: „A »Gyűjtemény«, amely 159 betegség részben meglehetősen részletes leírását, részben pedig a különféle kóros betegségtünetek csupán sajátos neveit tartalmazza, azért fontos, mert gyakran tükrözi a litvánok etiológiai szemléletét. Bár Silvestraitis úr és segítője, V. Bakutis sem szakemberként nem tudtak mindent olyan figyelmesen kikérdezni az emberektől és világosan leírni egy-egy betegséget, ahogyan azt egy orvos megtehette volna, az általuk feljegyzett anyag mégis jelentős értékkel bír az orvosok szemében is, és talán kedvet ébreszt bennük arra, hogy még szélesebb körben vizsgálják népünk gyógyászatát¹“ (Medega 1898: 1). Dr. J. Basanavičius M. Davainis-Silvestraitis által feljegyzett valamennyi betegséghez hozzátette azokat is, amelyeket ő maga jegyzett fel 1878-ban Ožkabaliaiban, valamint azokat, amelyeket F. Janušis doktor jegyzett fel Biržai környékén.

A Medegában ábécérendben 277 orvosi szakkifejezést soroltak fel (a szinonimákat és változatokat is beleértve). A kötőjel után latin elnevezések következnek; előfordul, hogy a latin elnevezés hiányzik, ilyenkor csak magyarázat szerepel, vagy kérdőjelet írnak, például: gniusas R. –?; nikstas R. –?; rožė lekiančioji R. –?; olykor pedig a feltüntetett latin elnevezések után is kérdőjel áll, például: aptaka R. – abscessus?; gervių kapojimas R. – dermatitis?; smurgylys R. – ozaena? Ez megmagyarázható dr. J. Basanavičius saját szavaival: „<…> én mindenütt igyekeztem, ahol csak lehetett, a [betegségek] tudományos nómenklatúráját is hozzáadni; azokhoz a litván nevekhez pedig, amelyeket nem tudtam tudományos szakkifejezésekkel megjelölni, mindenütt hozzáfűzöm, a többi névhez hasonlóan, Silvestraitis úr magyarázatait, úgy, ahogyan azokat az emberektől feljegyezték” (Medega 1898: 1). A terminusokat ritkított szedéssel nyomtatták; mindegyik után az R, O vagy B betű áll: „az O betű alatt az Ožkabalėban (Suvalkų kormányzóság) feljegyzett betegségek neveit kell érteni, az R alatt – Raseiniai környékéről, utána

¹Itt és másutt dr. J. Basanavičius hiteles szövegét közöljük.

104

B – apie Biržus (Kauno gub.)“ (Medega 1898: 1–2). Daugiausia žodžių užrašyta apie Raseinius ir Ožkabaliuose. Tik keturi žodžiai užrašyti apie Biržus. Prie šešių Medegos žodžių nenurodyta jų užrašymo vieta. Neretai ta pati sąvoka skirtingose vietovėse yra kitaip vadinama, kartais skiriasi ir toje pačioje vietovėje užrašyti terminai, pvz.: burbuliavimas, burbulys O.; dedervinė R., diderinė O.; karsztligė, sziltinė O., karsztinė R.; klejojimas O. bludnastis R.; maras O., pavietrė R.; pagirios O., pagirio jimas R.; raup lės vėjo, vėjaraup lės R. ir kt. Nemažai terminų aiškinimų paremta tuo „aitiologišku įžvilgiu“: „Maras O. pavietrė R. – <…> Maro laike, kaip apie Gižus (Vilkaviškio pav.) pasakoja, vaikščioję po kaimus trys jaunos dailios mergos, gražiai baltai apsirengusios ilgais drabužiais ir, saulei nusileidus, vaikščiodamos išz namų į namus, nežinia ar vandeniu ar kuom, laszinušios viską. Jei tik ant ko užkrito laszelis, jau tas gyvas neizsliko. Užeje į namus jos klausė „ar yra kas namie“, nes visi nuo jų slėpasi. Jei kas atsisza ukdavo, jos sakydavo: „kas gyvas, tas teg’ ir bus gyvas“, o jei kursai ne atsiliepdavo, tai jos vėl sakydavo: „kaip nieks ne atsiszaukia, tegul ir niekad’ ne atsiszauks“ – ir tie išmirė. <…>“; „Slogutis O. – „Slogutis esąs duszia mirusio nekriksztyto kudykio; jis dienomis paėziais po akmenimis lindo jas ir kaip kada pavidale balto katino pasirodąs; naktimis jis va idinąsis ir, pavidale plaukuoto, apžėlusio vyro, sloginąs ypačiai moteris <…>“.

A Medegos terminusainak jelentése és a jelenlegi tudományos terminológia

Dr. J. Basanavičius a Medega előszavában ezt írta: „Aki elolvassa az itt összehordott anyagunkat, remélem, meggyőződik róla, hogy a litvánok csaknem minden betegséget ismernek, és sajátos, eredeti terminológiával rendelkeznek” (Medega 1898: 2).

A szójegyzék nem minden szava nevez meg betegséget – anatómiai terminusok is vannak benne. Ezek három csoportra oszthatók:

1) amelyek egybeesnek a „Medicinos terminų žodynas” terminusaival, pl.: pilvas O. – abdomen; plaucziai O. – pulmones; raumuo O. – musculus;

2) amelyek részben térnek el a „Medicinos terminų žodynas” terminusaitól, pl.: gimtynė O. – uterus (uterus – PNA gimda MTŽ); naris

105

R. – articulatio (articulatio – PNA: ízület MTŽ); hónalj O. – fossa axillaris (fossa axillaris – PNA: hónaljárok MTŽ); borda O. – os costae (os costale – PNA: bordacsont MTŽ); orca O. – maxilla (maxilla – PNA: felső állcsont MTŽ);

3) amelyek teljesen eltérnek a „Medicinos terminų žodynas” terminusaitól, pl.: alkūnė R. – antebrachium (antebrachium – PNA dilbis MTŽ); karpa O. – papilla mammae (papilla mammae – PNA krūties spenelis MTŽ); kasa O. – lien (lien – PNA blužnis MTŽ); kulė O. – scrotum (scrotum – PNA kapšelis MTŽ); kirksnis O. – regio inguinalis (regio inguinalis – PNA kirkšnies sritis MTŽ); kurkštena R. – brachium (brachium – PNA 1. žastas MTŽ); nibrė O. – vulva (vulva – žr. pudendum femininum – PNA moters išoriniai lytiniai organai MTŽ); nugarkaulis O. – columna vertebralis (columna vertebralis – PNA stuburas MTŽ); strėnos O. – regio lumbalis (regio lumbalis – PNA juosmens sritis MTŽ); uolektis R. – articulatio cubiti (articulatio cubiti – PNA alkūnės sąnarys MTŽ); vėdarai O. – intestina, entera (intestina – žarnos, žarnynas MTŽ).

A Medega betegségeinek megnevezései előfordulási gyakoriságuk szerint csoportosítva szerepelnek. Fertőző betegségek: aptaka R. – abscessus? (abscessus – abscesas, pūlinys MTŽ); drugys R. – febris intermittens (febris intermittens – protarpinis karščiavimas MTŽ); gangrina R. – gangraena (gangraena – gangrena, kūno dalies žūtis MTŽ); karbonka R., karbunkulas O. – carbunculus (carbunculus – karbunkulas, piktybote MTŽ); karsztligė, šiltinė O., karštinė R. – typhus abdominalis (typhus abdominalis – vidurių šiltinė MTŽ); kolera R. – cholera asiatica (cholera asiatica – azijinė cholera MTŽ); kraujatriznė O., kruvinoji trizna R. – dysenteria (dysenteria – dizenterija MTŽ); likava O. – epidemia, epizootia (epidemia – epidemija; epizootia – epizootija, gyvulių užkrečiamosios ligos paplitimas MTŽ); maras O., pavietrė R. – pestis (pestis – 1. maras MTŽ); pakunės didžiosios R. – furunculus (furunculus – furunkulas, šunvotė MTŽ); pasiutimas, padukimas O., R. – lyssa, hydrophobia (lyssa – žr. rabies – pasiutligė; hydrophobia – hidrofobija: 2. žr. rabies MTŽ); perauga R. – panaritium (panaritium – panaricijus, landuonis MTŽ); pikutės, pakunės mažosios (pikutė = piktyvotė 1. „šunvotė, skaudė“ LKŽ IX); priemetis B. – tetanus (tetanus – tetanumas: 1.

106

merevgörcs MTŽ); m a l i g n u s p u s t u l a O. – pustula maligna, anthra (pustula maligna – a lépfene rosszindulatú pörkje; anthrax – 1. lépfene MTŽ); l e p r a O. – lepra (lepra – lepra, bélpoklosság MTŽ); a l e p r a f e k é l y e R. – anthra, pustula maligna (anthrax – 1. lépfene; pustula maligna – a lépfene rosszindulatú pörkje MTŽ); v a r i o l a R. – variola vera (variola – himlő MTŽ); szélhimlő, bárányhimlő R. – variolois (variolois – lásd varioloidum – varioloid, enyhe himlő MTŽ); fehér orbánc R. – phlegmone (phlegmone – flegmóna, gennyes gyulladás MTŽ); vándorló orbánc R. –? (? erysipelas migrans – vándorló orbánc MTŽ); vörös orbánc R. – erysipelas (erysipelas – orbánc MTŽ); tályog O. – abscessus (abscessus – abscessus, tályog MTŽ); rejtett láz R. – febris intermittens larvata (febris intermittens – időszakos láz; larvatus – lásd latens – látens, rejtett MTŽ); kanyaró O., skarlát R. – scarlatina (scarlatina – skarlát MTŽ); kelés O. – furunculus (furunculus – furunkulus, kelés MTŽ); filariás betegség R. – filiaria hominis? (Filaria – filária, fonálféreg (a parazita férgek osztályába tartozó család); homo, inis – ember MTŽ); bárányhimlő (varicella – varicella, bárányhimlő MTŽ); végbél körüli tályog R. – abscessus ani (abscessus – tályog; anus – végbélnyílás, anus MTŽ); rüh? R. – febris? (febris – 1. láz, hőség MTŽ).

Bőrbetegségek: fekete mitesszer R. – comedo (comedo – komedó, fekete pattanás MTŽ); anyajegy R., anyajegyek O. – naevus (naevus – anyajegy MTŽ); ótvar R., ótvar O. – lichen (lichen – 1. orv. zuzmó, az ótvar pedig pityriasis – pityriasis MTŽ); gennygyűlés R. – dermatitis? (dermatitis – dermatitis, bőrgyulladás MTŽ); nemezes haj R. – plica polonica (plica polonica – régies kifejezés: nemezes haj MTŽ); kerek ótvar R. – favus capillitis (favus capilliti – a fejbőr favusa MTŽ); szemölcs R., szemölcs O. – verruca (verruca – szemölcs MTŽ); lábujjközi bőrbetegség R. –? (liežuonis „lábujjbetegség, amikor a lábujjak közötti bőr felázik, és sebek keletkeznek rajta” LKŽ VII); rüh O., nagy rüh R. – scabies (scabies – rüh MTŽ); viszketés O. – titillatio; pruritus (titillatio – csiklandozás; pruritus – viszketés MTŽ); ajakherpesz R. – herpes labialis (herpes labialis – ajakherpesz MTŽ); a fenék kipattogzása R. (nupuškėti „pattanásokkal, kiütésekkel borítódni“ LKŽ X; rūra (l. rura, brus. pypa < ném. Rohr, Röhre) 2. vulg. „fenék, ülep, far“

107

LKŽ XI); piktszasiai R. – eczema scrophulosum (eczema – ekcéma; scrophulosus – skrofulózisos MTŽ); korpa O. – seborrhoea capillitis (seborrhoea – szeborrea, a faggyúmirigyek fokozott váladékképződése; capillitium, ii – fejhaj (összessége), furfur – 2. korpa MTŽ); apró hámlás R. – eczema (eczema – ekcéma MTŽ); hólyag O. – 2) pustula (pustula – pustula, gennyes hólyag MTŽ); vizenyő R. – oedema, anasarca (oedema – ödéma, duzzanat, vizenyő; anasarca – anaszarka, bőrvizenyő, a bőr alatti kötőszövet duzzanata MTŽ); apró rüh, kis rüh R. – scabies (scabies – rüh MTŽ); körömtő-gyulladás R. – onych ia, onyx is, paronychia (onychia – onychia, a körömágy gyulladása; ony xis – lásd onychia; paronychia – paronychia, a köröm körüli szövet gyulladása MTŽ); orbáncszerű gyulladás O. – inflammatio, dermatitis erysipelosa (inflammatio – inflamáció, gyulladás; dermatitis – dermatitis, bőrgyulladás; erysipelatosus – orbáncszerű MTŽ); tetvek O., mandaviaszkos R. – morpiones, pediculi pubis (vö. morpio – lásd phthirius pubis – lapostetű, pediculus – 1. tetű; pubes – PNA szeméremdomb, szeméremszőrzet MTŽ).

Sebészet és traumatológia: szálka O., aksztin’s R. – corpus alienum (corpus alienum – idegentest MTŽ); kiesés R. (apoptosis – apoptózis, kiesés; defluxio – defluxió: 1. kiesés, effluvium – 2. kiesés MTŽ); lágyéksérv O., kula R. – hernia inguinalis (hernia inguinalis – lágyéksérv MTŽ); ficamodás R. – luxatio? (luxatio – luxatio, ficam MTŽ); ficam R. –? Ficam O. – distorsio (distorsio – distorzió, az ízületi szalagok rándulása MTŽ); súlyos égés R. – combustio (combustio – égés MTŽ); szálka (assula – szálka; sarculus – szálka, surculus – szálka MTŽ); a köröm alá jutó hideg R. – congelatio (congelatio – fagyás MTŽ); ágyú R. – contusio (contusio – kontúzió, zúzódás MTŽ); végbélelőesés R. – prolapsus ani (prolapsus ani – végbélelőesés MTŽ); ízületi zúzódás R. – contusio articulationis, distorsio (contusio – kontúzió, zúzódás; articulatio, onis – PNA articulatio: 1. ízület; distorsio – distorzió, az ízületi szalagok rándulása MTŽ); bordazúzódás R. – contusio thoracis (contusio – kontúzió, zúzódás; thorax, acis – PNA mellkas MTŽ); leforrázás R. – combustio (combustio – égés MTŽ); fulladás R.; fojtoga-

108

s O. – asphyxia (asphyxia – asphyxia MTŽ); vízkór O. – hydrops ascites, anasarca (hydrops – vízkór; ascites – ascites, hasvízkór; anasarca – anasarca, bőrvizenyő, a bőr alatti kötőszövet duzzanata MTŽ); téli fagyás R. – pernio, congelatio (pernio – fagyási sérülés; congelatio – fagyás MTŽ).

Az idegrendszer betegségei: buborékoló beszéd, dadogás O. – pselismus, anarthria literalis, blaesitas (psellismus – lásd balbuties – dadogás; anarthria – anarthria, a tiszta, artikulált beszéd képtelensége, anarthria literalis – betűs anarthria MTŽ); rekedtség R. – aphonia (aphonia – aphonia, a hang hiánya MTŽ); bolyongás O., eszelősség R. – delirium (delirium – delírium, téboly MTŽ); sikoltás R. – pavor nocturnus (pavor nocturnus – éjszakai rémület MTŽ); szédülés O. – vertigo (vertigo – szédülés MTŽ); görcs R. – crampus, spasmus (crampus – lásd spasmus – spazmus, görcs MTŽ); némaság O. – surdomutitas (surdomutitas – siketnémaság MTŽ); bénulás O., bénulásos roham R. – paralysis (paralysis – bénulás, a mozgásképesség elvesztése MTŽ); féloldali derékfájás B. – lumbago (lumbago – lumbágó, derékfájás MTŽ); deréktáji nyilallás R. – lumbago (lumbago – lumbágó, derékfájás MTŽ); rekedtség O. – aphonia (aphonia – aphonia, a hang hiánya MTŽ); a beszéd elvesztése R. – aphasia (aphasia – afázia, beszédképtelenség MTŽ); férfibetegség R. – neuralgia spermatica (neuralgia spermatica – az ondózsinór neuralgiája MTŽ); a beszéd elvesztése O. – aphasia (aphasia – afázia, beszédképtelenség MTŽ); csuklás O. – singultus (singultus – csuklás MTŽ); csuklás R. – singultus (singultus – csuklás MTŽ).

Az emésztőrendszer betegségei: epekőbetegség R. – termina ventris (termina – bélgörcs; venter, tris – has MTŽ); hányással járó böfögés R. – ructatio (ructatio – lásd eructatio – eruktáció, böfögés MTŽ); gyomor- és bélfájdalom R. – gastralgia, enteralgia; gastritis (gastralgia – gastralgia, gyomorfájdalom; enteralgia – enteralgia, bélfájdalom; gastritis – gastritis, gyomorgyulladás MTŽ); béllecsúszás R. – enteroptosis (morbus Glenardi) (enteroptosis – enteroptosis, a belek lesüllyedése MTŽ); gyomorlecsúszás O., gyomorsüllyedés R. – gastroptosis (gastroptosis – gastroptosis, a gyomor lesüllyedése MTŽ); bélelzáródás O., bélcsavarodás R. – ileus, volvulus, kompresis (ileus –

109

ileusz, bélelzáródás; volvulus – bélcsavarodás; compressio – kompresszió, összenyomás MTŽ); gyomorégés R. – pyrosa (pyrosis – gyomorégés MTŽ); böfögés, böfögcsélés O., böfögés R. – ructus, ructitatio (ructus – lásd eructatio – eruktáció, böfögés, felböfögés MTŽ); végbélgörcs R. – proctospasmus? (proctospasmus – proktospazmus, a végbél görcse MTŽ); hasmenés O., hascsikarás R. – enteritis follicularis (enteritis – enteritisz, a vékonybél gyulladása; enteritis follicularia – follikuláris enteritisz MTŽ); hasmenés O. – diarrhoea (diarrhoea – diarrea, hasmenés MTŽ); emésztési zavar R. – dispepsia interalgia? (dyspepsia – diszpepszia, emésztési zavar MTŽ); hányás O., R. – vomitus, emesis (vomitus – hányás; emesis – emezis, hányás MTŽ); hasmenés O. – enteritis catarrhalis, diarrhoea (enteritis – enteritisz, a vékonybél gyulladása; catarrhalis – hurutos; diarrhoea – diarrea, hasmenés MTŽ).

A fül, a torok és az orr betegségei: fülcsengés, fülzúgás R. (sonitus aurium – fülcsengés MTŽ); süketség O., fülsüketség R. – surditas (surditas – süketség MTŽ); hörgés R. – rhonchi sibilantes et sonores; stertor (rhonchi sibilantes – sípoló hörgések; rhonchi sonori – zörgő hörgések; stertos, oris – stertor; horkoló légzés MTŽ); fulladás R. – laryngitis (vö. laryngitis – laringitisz, gégegyulladás MTŽ); nátha O. – catarrhus nasi, rhinitis catarrhalis (vö. catarrhus – katarrus, nyálkahártya-gyulladás; nasus, i – PNA orr; rhinitis – rinitisz, nátha; catarrhalis – hurutos MTŽ); nátha R. – febris catarrhalis, influenza? (febris – 1. láz, forróság; catarrhalis – hurutos; influenza – influenza, grip MTŽ); náthás B. – catarrhus nasi, rhinitis catarrhalis (catarrhus – katarrus, nyálkahártya-gyulladás; nasus, i – PNA orr; rhinitis – rinitisz, nátha; catarrhalis – hurutos MTŽ); torokszorulás O. – 1) angina diphtherita; 2) angina phlegmonosa (angina diphtherica – diftériás angina; phlegmonosus – flegmonózus, gennyes MTŽ); bűzös orrváladék R. – ozaena? (ozaena – ozéna, bűzös nátha MTŽ; ozena, bűzös nátha ME II).

Nőgyógyászat és szülészet: szülés R. – partus, puerperium (partus – szülés; puerperium – gyermekágyi időszak MTŽ); vetélés O. – abortus (abortus – abortusz: 1. vetélés, a magzat eltávolítása; 2. idő előtti (koraszülött); 3. idő előtti megszakadás

110

(kóros vagy normális folyamaté) MTŽ); terhességi görcs B. – eclampsia (eclampsia – eklampszia, görcsroham MTŽ); a nők emlőjének megkeményedése R. – mastitis (mastitis – masztitisz, emlőgyulladás MTŽ); menstruáció O. – menstrua, katamenia (menstrua – lásd menstruatio – menstruáció, havi vérzés; catamenia – lásd menstruatio MTŽ); fehér folyás R. – leucorrhoea (leucorrhoea – lásd fluor albus – fehérfolyás MTŽ); vérzéses menstruáció R. – metrorrhagia (metrorrhagia – metrorrágia, méhvérzés MTŽ); elmaradt menstruáció R. – amenorrhoea (amenorrhoea – amenorrhoea, a menstruáció hiánya MTŽ). Mentális betegségek: alkoholfellángolás R. – alcoholismus acutus (alcoholismus – alkoholizmus; acutus – akut (betegségre vonatkoztatva) MTŽ); iszákosság O. – alcoholismus chronicus (alcoholismus – alkoholizmus; chronicus – krónikus, hosszan tartó MTŽ; alcoholismus chronicus – lásd krónikus alkoholizmus; krónikus alkoholizmus (alcoholismus chronicus) TPTŽ); falánkság R. – bulimia, akoria (bulimia – bulímia, farkaséhség; acoria – akória, falánkság MTŽ); szomorúság R. – melancholia (melancholia – melankólia MTŽ); alvajárás R. – somnambulismus (somnambulismus – szomnambulizmus, alvajárás MTŽ); epilepsziás roham R., epilepsziás O. – epilepsia (epilepsia – epilepszia, nyavalyatörés MTŽ); másnaposság O., másnaposság R. (másnaposság TPTŽ); elmeháborodás R. Szembetegségek: szaruhártya-gyulladás R. – keratitis (keratitis – keratitisz, szaruhártya-gyulladás MTŽ); szürkehályog O. – cataracta (cataracta – katarakta, a szemlencse homálya MTŽ); szembetegség R. – conjunctivitis (conjunctivitis – konjunktivitisz, kötőhártya-gyulladás MTŽ); szemgyulladás R. – conjunctivitis (conjunctivitis – konjunktivitisz, kötőhártya-gyulladás MTŽ); árpa O., árpa R. – hordeolum (hordeolum – árpa, a szemhéjszél faggyúmirigyének gennyes gyulladása MTŽ); farkasvakság O., farkasvakság R. – hemeralopia (hemeralopia – hemeralópia, farkasvakság, éjszakai vakság MTŽ); rövidlátás R. – asthenophia, myopia (asthenopia – asztenópia, látásgyengeség; myopia – miópia, rövidlátás MTŽ). A légzőszervek betegségei: tüdővész O. – phthisis pulmonum? (phthisis – rég. 1. lásd tuberculosis – tuberkulózis, tüdővész; pulmo, onis – PNA tüdő MTŽ); köhögés R. – tussis (tussis – köhögés MTŽ); tüdő-

111

gyulladás R. – pneumonia crouposa (pneumonia crouposa – kruppos tüdőgyulladás MTŽ); tüdőrothadás R. – gangraena pulmonum? (gangraena – gangréna, valamely testrész elhalása; pulmo, onis – PNA tüdő MTŽ); lidércnyomás O. – asthma nocturnum; succubus etincubus (asthma – asztma; nocturnus – éjszakai; oneirodynia passiva – lidércnyomás, rossz álom (félelemmel és alvás közbeni nehezített légzéssel járó állapot; gyakran nagy étkezés után jelentkezik) MTŽ); köhögési roham R. – asthma, dyspnoe (asthma – asztma; dyspnoea – diszpnoé, légszomj MTŽ).

Gyermekbetegségek: szájpenész R. – soor, aphthae (soor – lásd candidamycosis – kandidamikózis; aphtha – afta, szájfekély MTŽ); férgek, féregbetegség O., féregkór R. – helminthiasis (helminthosis – helmintózis, féregbetegség MTŽ); elhúzódó köhögés O., szamárköhögés R. – tussis convulsiva (tussis – köhögés; convulsivus – görcsös; pertussis – szamárköhögés MTŽ); kruppos köhögés O., kruppbetegség R. – croup, laryngitis crouposa (croup – krupp, kruppos gégegyulladás; laryngitis crouposa – kruppos gégegyulladás, krupp MTŽ).

A fogak és a szájüreg betegségei: fogfájás O., fogak sajgása R. – odontalgia (odontalgia – odontalgia, fogfájás MTŽ); fogszuvasodás R.; nyelvbetegség R. – glossitis (glossitis – glosszitisz, nyelvgyulladás MTŽ).

A szív és az erek betegségei: ájulás R. – collapsus, syncope, shoc (collapsus – kollapszus: 1. akut érrendszeri elégtelenség; syncope – ájulás; shock – sokk MTŽ); szívdobogás R., szívverés, szívkalapálás O. – palpit atio cordis, stenocardia? (palpit atio cordis – erős és gyors szívverés; stenocardia – stenokardia MTŽ; angina pectoris, stenokardia ME I); szívfájdalom R. – gastralgia? (cardialgia – kardiálgia: 1. szívfájdalom MTŽ).

Nemi betegségek: szifilisz R. – syphilis (syphilis – szifilisz MTŽ); lágyfekély R. – ulcus venericum molle, chancre? (ulcus venereum – lásd ulcus molle – lágyfekély, chancre – sánker, (nemi) fekély MTŽ); tripper R. – urethritis blenorrhagica (urethritis – uretritisz, húgycsőgyulladás; blennorrhagia – lásd blennorrhoea – blenorrhoea: 3. lásd gonorrhoea – gonorrea, urethritis gonorrhoica – gonorrhoeás uretritisz MTŽ).

112

Az anyagcsere és a belső elválasztású mirigyek betegségei: elhízás O. – obesitas (obesitas – elhízás MTŽ); vízkór R. – diabetes insipidus, polyuria (diabetes insipidus – diabetes insipidus; polyuria – poliuria, gyakori vizelés MTŽ); golyva O. – struma (struma – struma, golyva MTŽ).

Ízületi betegségek: reumás fájdalom R. (sausgėla 1. „csont- és ízületi fájdalom, reuma” LKŽ XII); reumatizmus O., ramatiza R. – rheumatismus muscularis (rheumatismus musculorum – ízületi reuma MTŽ).

Onkológia: daganat O. (neoplasma – neoplazma, daganat; atheroma – atheroma, zsíros [lipoid] lerakódás; myoma – myoma, izomdaganat MTŽ); rák R. – carcinoma (carcinoma – carcinoma, rák MTŽ).

Urológiai betegségek: vesekövesség O. – cysto lithiasis, calculus vesicae, c. urethrae (cystolithiasis – cisztolitiazis, húgyhólyagkő; calculus – kő; vesica, ae – hólyag; urethra – húgycső MTŽ).

Avitaminózisok: skorbut R. – scorbutus (scorbutus – skorbut MTŽ).

Emellett vannak a betegségek tüneteinek megnevezései is, például: tüsszentés O. – ptarmus (vö. ptarmus – tüsszentés MTŽ); remegés R. – tremor (tremor – tremor, remegés, reszketés MTŽ); nyáladzás R., nyálfolyás O. – sialorhoea, ptyalismus, salivatio (sialorrhoea – sialorrhoea, nyálfolyás; ptyalismus – lásd sialorrhoea, salivatio – 2. lásd sialorrhoea MTŽ); fájdalom R. – dolor (dolor – fájdalom MTŽ); az orvostechnikai szakkifejezések, például: fürdő B. – balneum (balneum – fürdő, gőzfürdő MTŽ); köpölyök O. – cucurbitae siccae et cruent es (cucurb itula – köpöly, véreztető pohár MTŽ); egyéb orvosi fogalmakat jelölő kifejezések, például: púp, púposság O. – gibbus (gibbus – púp MTŽ); arckifejezés O. – physiognomia (physiognomia – fiziognómia, arckifejezés MTŽ); butaság R. – amnesia? (amnesia – amnézia, emlékezetvesztés MTŽ); halál O. – mors (mors – halál MTŽ); fekélyesedés O. – exulcerare (exulcerans – fekélyesedő; exulceratio – exulceratio, kifekélyesedés MTŽ); lesoványodott O. – inanis (inanis – lesoványodott MTŽ); zsibbadás R. – anaesthesia (anaesthesia – anesztézia: 1. érzéketlenség, érzéstelenség; 2. fájdalomcsillapítás MTŽ); kopasz homlok – calvities, phalakrosis (calvities – kopaszság; phalacrosis – lásd

113

alopecia – alopecia: 2. kopaszság MTŽ); őszülés O. – canities, poliosis (canities – őszülés; poliosis – őszülés MTŽ); genny O. – pus (pus – genny MTŽ); libabőr O. – cutis anserina (cutis ancerina – libabőr MTŽ).

A Medegoje többjelentésű terminusok is előfordulnak, például: kólika O., digulis R. – colica, neuralgia (colica – kólika; neuralgia – neuralgia, idegfájdalom MTŽ); emlőgyulladás R. – mastitis, parotitis (mastitis – mastitis, emlőgyulladás; parotitis – parotitis, fültőmirigy-gyulladás MTŽ); légszomj R. – bronchitis, catarrhalis chron, emphasema pulmonum (bronchitis – bronchitis, hörgőgyulladás; emphysema pulmonum – tüdőtágulat MTŽ); ízületi fájdalom R. – arthralgia, chirargia, omodynia, omalgia (arthralgia – arthralgia, ízületi fájdalom; chiralgia – chiralgia, karfájdalom; omodynia – lásd omalgia – omalgia, vállfájdalom MTŽ); menstruáció R. – menstruatio, dysmenorrhoea (menstruatio – menstruáció, havi vérzés; dysmenorrhoea – dysmenorrhoea, menstruációs zavar MTŽ); hólyag O. – 1) vesica urinaria; 2) pustula (vesica urinaria – PNA húgyhólyag; pustula – pustula, kis gennyes hólyag MTŽ); izomfájdalom R. – myalgia? neuralgia? (myalgia – myalgia, izomfájdalom; neuralgia – neuralgia, idegfájdalom MTŽ).

Ki kell emelni a Medegos terminusainak egy kis csoportját, amelyekhez nem adtak meg latin megfelelőket. Ezeket nem lehet összevetni a „Medicinos terminų žodynas” adataival, például: drigantligė R. –? (? drigantligė R. –? (? satyriais – satyriasis, a férfiak túlzott nemi vágya MTŽ); knistelėjimas R. (knystelėjimas → knystelėti 1. „ijedtében összerezzen” LKŽ VI); gőz általi mérgezés, a gőzök eltávolítása (? intoxicatio – intoxikáció, mérgezés; vapor carbonis – szén-monoxid MTŽ; pagaruoti „a gőzöktől elkábulni” LKŽ III); megbabonázás R., elvarázsolás O. (pakerėjimas → pakerėti „megbabonáz”, užkerėjimas → užkerėti 1. „bűbájt bocsát valakire” LKŽ V); villámcsapás R. (perkūnas 1. „mennydörgés”, pritrenkimas → pritrenkti 1. „ütéssel elkábít”: Egy embert megölt a villám, egyet pedig elkábított Žemoji Panemunė LKŽ XVI); mellhártya R. – röv.slogutis; roham R., roham O. (priepuola lásd priepuolis 2. „időnként hevesen jelentkező idegbetegség, rendellenes lelkiállapot; ilyen állapot jelentkezése”: Megijedt, rohamot kaphat Daukšiai. Gyakran törnek rá rémületrohamok Aukštadvaris; 3. „epilepszia” LKŽ X); sorvadás R. (sausli-

114

gė 2. „tüdővész, tuberkulózis” LKŽ XII); skurda R. (skurda 2. „betegség, sorvadás, lesoványodás” LKŽ XII); sprandak aulis R. (sprandak aulis lásd sprandikaulis „nyakcsigolyák” LKŽ XIII); sukata R. (²sukata 1. lásd 2 sukatos „tüdőtuberkulózis, tüdővész”; 2. „angolkór” LKŽ XIV); susna R. –? (susna 1. „gomba okozta bőrbetegség, susas, rüh (favus)”; 2. „tüdővész”, „fájdalom, fogyatékosság” LKŽ XIV); šal tligė ir ražulis R. –? „Ezek a betegségek együtt járnak: mindig fázol és ráz a hideg, és a tűzhöz ülve is fázol. Ez nem váltóláz, hanem más betegség” (šal tligė „influenza” LKŽ XIV; ržulys „vonaglás, rángatózás” LKŽ XI); szunpis R. –? (šumpis 2. „gerincoszlop” LKŽ XV).

Összefoglalva ezt az alfejezetet el kell mondani, hogy a Medegos szavainak egy részét megtaláljuk az Orvosi szakkifejezések szótárában, például: remegés, tüdővész, szülés, süketség, görcs, árpa, elhízás, másnaposság, has, tüdő, izom, gyomorégés, csuklás és így tovább. Emellett vannak változatként használt terminusok is, például: mirys – halál; gimtinė – méh; apgama, apgamos – anyajegy; visztakis, visztupis – farkasvakság. Az azonban jól látható, hogy sok olyan Medegos terminus van, amely nem egyezik az Orvosi szakkifejezések szótárának adataival. Némelyikük ma más anatómiai fogalmat jelöl, például: alkūnė – antibrachium (ma antebrachium – alkar, az alkūnė pedig – cubitus), kasa – lien (ma lien – lép, a kasa pedig – pancreas), egyes terminusok jelentése beszűkült, például: tymai, skarlatina – scarlatina (ma a scarlatina csak a skarlatinát jelenti, a kanyaró pedig – morbilli), némely terminus ma egészen más betegséget jelöl, például: dedervinė – lichen (ma a lichen a lichen planust, a dedervinė pedig pityriasist jelent), a raupai pedig – lepra (ma a lepra a leprát jelenti, a raupai pedig – variola). A Medegos számos terminusa a ma használatos orvosi terminusokkal egyenértékűnek, egyes esetekben pedig még jobbnak is tekinthető (mivel némelyik litván, tehát élő, mások pedig rövidebbek és kényelmesebben használhatók). A jelenlegi tudományos orvosi terminológiába olyan Medegos terminusok is beilleszthetők lettek volna, mint például: akstinas, paszinas – (ma szálka); aptaka, skaudulys – (ma tályog, gennyes gyulladás); klejojimas – (ma delírium, téveszme); klyksmas – (ma éjszakai rémület); nugarkaulis – (ma gerincoszlop); strėnos – (ma ágyéki tájék); pusiaušopa, strėninis digulis – (ma lumbágó, deréktáji fájdalom); putmena – (ma ödéma, duzzanat, vizenyő); springulis – (ma gégegyulladás); szasznagis – (ma körömágygyulladás);

115

sziurpułys – (ma libabőr); szlapdrugys – (ma időszakos láz); žado nustojimas – (ma afázia, beszédképtelenség) stb. Megjegyzendő, hogy a Medegoje még sok jó és szép litván szó szerepel, amelyek helyett a Medicinos terminų žodynas ma nemzetközi (vagy hibrid) terminusokat használ, például: užtroszkimas – (ma asphyxia); likava – (ma járvány, epizootia); gimys – (ma fiziognómia, arckifejezés); pleiskutės – (ma ekcéma); nikstas – (ma distorsio, ízületi szalaghúzódás); liudnumas – (ma melankólia); krokulys – (ma krupp, kruppos gégegyulladás); vandeninė liga – (ma diabetes insipidus) stb.

Így a Medega és a Medicinos terminų žodynas összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy dr. J. Basanavičius szójegyzékének terminológiája kétségtelenül litvánosabb, népiesebb, tehát élőbb, mint a mai, túlságosan mesterséges tudományos orvosi terminológia. Dr. J. Basanavičius az élő népnyelv meghallgatására buzdít a szójegyzék előszavának végén is: „Ezt a munkát a jövő orvosaira hagyva, én csak azt szeretném itt kifejezni reményemet, hogy orvosaink, az emberek között élve, figyelmesebben hallgassák meg a betegségekről és gyógyításokról vallott nézeteiket, és mindent feljegyezzenek, amit e tekintetben érdemesnek tartanak” (Medega 1898: 2–3). E szójegyzék megírásakor kétségkívül a tudományos orvosi terminológia tisztasága is foglalkoztatta.

Ebből az alkalomból meg kell említeni Gintautas Česnys habilitált professzort és doktort, aki dr. J. Basanavičius 150. évfordulójára cikket írt a Patriarcha két munkájáról: a Medega címűről, amelyet „orvosi szókincsünk kezdetének” nevez (Česnys 2001: 16), valamint az „Anatomijos ir medicinos vardynas” című kéziratról. A szerző megjegyzi, hogy dr. J. Basanavičius orvosi téren végzett munkái „méltatlanul feledésbe merültek vagy teljesen ismeretlenek” (uo.). Pedig dr. Basanavičius egyike volt azoknak a felvilágosult embereknek, akik a 19. század végén és a 20. század elején „a litván orvosi szókincs bölcsőjénél álltak” (Česnys 2001: 16). Az orvosi terminológusoknak tehát valóban van min elgondolkodniuk.

Medega és a Litván nyelv szótára

A Medegos szavainak a Litván nyelv szótára adataival való összevetése azt mutatja, hogy túlnyomó többségük szerepel az említett szótárban.

116

A Medegos szavainak túlnyomó többsége széles körben használatos, például: lágyék, gerincoszlop, másnaposság, tyúkszem, has, hólyag, izom, himlő, rüh, gyomorégés, fájdalom, sajgás, tarkó, deréktájék, tífusz, hidegrázás, borda, kelés, kanyaró, hasmenés, hányás, rák, hasmenés.

A Medegos szavai között azonban nagyon szűk körben használatosak is vannak, például: kerpės R. – soor, aphthae (kerpė 12. „betegség (láz) miatt a szájban keletkező lepedék”: Tele lett a szája lepedékkel Sasnava LKŽ V); likava O. – epidemia, epizootia (lykava, likava 1. „pestis; járvány” Eržvilkas LKŽ VII); patranka R. – contusio (patranka 3. „zúzódásos fájdalom” Rudamina LKŽ IX); pažandės R. – adenitis submaxillaris, diphteritis faucium (pažandė 4. anat. „az alsó állkapocs alatt található mirigy” (glandula submaxillaris) Daukšiai, Karsakiškis LKŽ IX); sausligė R. (sausligė 2. „tüdővész, tuberkulózis” Antanas Tatarė LKŽ XII); szlapdrugys R. – febris intermittens larvata (šlapdrugys 1. „láz, hidegrázás verejtékezéssel, váltóláz” Šatės LKŽ XIV); szaltligė R. –? (šaltligė „influenza” Marijampolė LKŽ XIV).

Néhány Medegos szó esetében dr. J. Basanavičius által megadott használati helyek az LKŽ alapján pontosan visszakövethetők, például: nikstas R. –? (nikstas 1. „ízületi rándulás” Raseiniai LKŽ VIII); pirdukulis O. – os coccygis (pirdukulis Bartninkai LKŽ IX); plautis O. – catarrhus nasi, rhinitis catarrhalis (²plautis 1. „nátha” Bartninkai LKŽ X); riaugulis R. – ructus, ructitatio (riaugulys Raseiniai LKŽ XI); slunktas B. – catarrhus nasi, rhinitis catarrhalis (slanktas „orrnyálkahártya-gyulladás, nátha” Biržai LKŽ XII); smil kulis R. – myalgia? neuralgia? (smilk uly[s] „hasogató fájdalom” Raseiniai LKŽ XIII); suskus R. – scabies (suskis Raseiniai LKŽ XIV). Távolabbi helyekről is ismertek a Medegos néhány jellegzetes szókapcsolatai, például: kaltūnas kiaurasis (vö. A kiaurasis kaltūnas – ha felszakad, sokáig nem gyógyul Sasnava LKŽ V); rožė lekiančioji (vö. A vándorló orbánc az egész testen ide-oda terjed Girdiškė. A vándorló orbánc a kézről a vállra átterjedt Kuliai LKŽ XI); a darvak csipkedése (vö. Aptaka, šąs-nagis, perauga, a darvak csipkedése is hasonló kezeléssel elmúlik Raštai LKŽ XIV).

A Medegos számos, a Litván nyelv szótárában nem szereplő szava más változatokban megtalálható benne, például: angsz t ira R. – comedo (vö. ankšta-

117

ra, ankštaras, ankštera, ankšteras, ankštiras LKŽ I); besotis R. – bulimia, akoria (vö. besotė, besotybė, besotystė, besotiškumas, besotumas LKŽ I); digulis R. (vö. diegulys, dyğulys LKŽ II); kraujatriznė O. – dysenteria (vö. kraujatryda LKŽ VI); nuomirys O. – epilepsia (vö. nuomaris, nuomirinis, nuomirilis, nuomirnis LKŽ VIII) és mások.

Kiemelendő néhány szó, amelyek a Lietuvių kalbos žodynas című szótárban nem azonos jelentésben szerepelnek, mint amilyen jelentésben a Medegoje közli őket, például: gružas R. – arthralgia, chirargia, omodynia, omalgia (vö. ¹gružas 1. „rágásnyom, rágcsálnivaló”, 2. „kirágott hely”, 3. lásd gružė 1. zool. „a pontyfélék családjába tartozó kis hal”, 4. „kemény talaj, altalaj”; jelentésben közel áll hozzá a ¹grizas 1. „kificamodott vagy túlerőltetett ízület fájdalma recsegéssel; ízületi fájdalom, ropogás” LKŽ III); kvailastis R. – amnesia? (vö. kvailastis „butaság” LKŽ VI); nibrė O. – vulva (vö. ¹nibrė 1. „pofa (leginkább disznóé)”; 2. „a bocskor vége, orra”; 3. „egyik ágról a másikra való átugrás, a kötelet követve” LKŽ VIII); smurglys R. – ozaena? (vö. smurglys lásd smurgas; smurgas 1. „takony” LKŽ XIII); uolektis R. – articulatio cubiti (vö. ¹uolektis 1. „hosszmérték…”; 2. „hossz mérésére szolgáló eszköz”; 3. „az emberi fej régi mértékegységei”; 4. „az eke szarva” LKŽ XVII).

A Medegoje olyan szavak is vannak, amelyeket a Lietuvių kalbos žodynas nem rögzít, például: traukpirdė R. – proctospasmus?; kurksz tena R. – brachium (vagyis 1. felkar) (vö. kukštera 1. „a hát felső része a tarkónál, a lapockák között; hát, púp” LKŽ VI); drigantligė R. –?; padmotai R. – tylosis callositas; skurmun’t’s R. – scorbutus. Sok nem rögzített szókapcsolat is található, például: akių užvilkimas R., akių užvietrijimas R., dantų užrožijimas R., gerklės užkimimas R., liežuvio liga R., plaučių užsidegimas R., ugnies prisimetimas O., vyriška liga R. és mások.

Medegos terminusainak kifejezése

A szójegyzék terminusainak túlnyomó része egyetlen szóból áll – 78,3%. Többségük litván. A litván terminusok közül sok egyszerű szó, például: alkunė, karpa, kasa, kerpės, kirmėlės, kupra, miežis, plaučiai, raumuo, sprandas, vėžys, žandas és mások. Jelentős számban találhatók köztük képzett, egyszavas terminusok, többnyire képzőkkel: -imas (cselekvést jelölő főnevek), például:

118

apalpimas, burbuliavimas, klejojimas, nutirpimas, pagaravimas, pasiutimas, užtroszkimas, viduriavimas és mások; -ulys / -ulis (a cselekvés eredményét jelölő főnevek), például: cžiaudulys, įgulis, drebulys, kosulys, kvaitulys, nuomirulis, ražulis, skaudulys, žiogulis és mások; az -inė képzővel öt képzett szó keletkezett, például: žiltinė, vandeninė, gimtynė, o az -umas, -utė, -lys képzőnek két-két származéka van, például: liudnumas, pikutės, dieglys és mások; egyes képzőkkel csupán egy-egy származékot találtunk, például: kvailastis, girtuoklysta, klyksmas, susna, putmena, rauplės és mások. A szójegyzékben néhány tucat, végződéssel képzett főnév található, például: mirys, priemetis, prietvaris, žlibis; džiova, aptaka, patranka, priepuola és mások; előtaggal pedig mindössze három, a be- és pa- előtaggal képzett szó szerepel, például: besotis, pažastis, pažandės. Ezenkívül néhány tucat összetett szó is szerepel, például: akmenligė, geltligė, karstligė, nugarkaulis, szonkaulis, plikkaktis, dantagėla, seilėtakis, sausgėla.

A litván terminusok mellett a Medegoje jövevényszavakat is tartalmaz, például: gangrina, gniusas, kolera, paralyžius, szankerįs, szkarletina, triperus, macica, mandaviaszkos, prancai, valasnikas, žyvatas és mások; valamint hibrid alakokat is, például: drigantligė, krupīgė, naktinyczios, narinyczios, smauginýczia és mások.

A Medegoje az összetett terminusok aránya – többségük kéttagú – mindössze 21%. Több mint felük nem egyeztetett jelzős szerkezet, például: akių apvilkimas, garų užbraukimas, širdies skaudėjimas, ugnies prisimetimas, liežuvio liga, žiemos speiga, rauplė peklos, užmuszimas kalbos és mások. Az egyeztetett jelzős szerkezetek jóval ritkábbak. A jelzőket névmási melléknevek fejezik ki, például: kosulys ilgasis, niežai mažieji, rožė baltoji, puslė bjaurioji és mások, de akad néhány, -inis és -iškas képzős melléknévvel kifejezett jelző is, például: strėninis digulis, vandeninė liga, vyriszka liga és mások. Mindössze két háromtagú terminust találtunk, például: nudegimas skaudžios ugnies, sukietėjimas krūtų moterų.

Összefoglaló következtetések

Jelentését tekintve a Medegos terminológiája meglehetősen gazdag és igen változatos. Egy-egy betegség megnevezésére gyakran két vagy három szinonim terminust is megad. Ahogy dr. J. Basanavičius fogalmazott, a litvánok szinte minden betegséget ismernek, és megvannak a saját, litván szavaik ezek megnevezésére. Így a Medegos terminusai litvánosabbak, népiesebbek és elevenebbek, mint a mai tudományos orvosi terminusok.

119

A Medegos adatainak a Lietuvių kalbos žodyno adataival való összevetése azt mutatja, hogy a szavak túlnyomó többsége széles körben használatos, ám vannak szűk körben elterjedt, valamint a Lietuvių kalbos žodyne nem rögzített szavak (vagy jelentések) és szókapcsolatok is.

A Medegos nagy része egyszerű szó. A képzett szavak és összetételek megfelelnek a mai litván nyelv szóalkotási, következésképpen a terminusalkotási módjainak is.

Bár a Medega mūsų tautiškai vaistininkystai a 19. század végén jelent meg, jelentős a litván orvosi terminológia története szempontjából, és kétségtelenül maradandó értékkel bír, különösen ma, amikor az idegen szavak gyakran háttérbe szorítják a litván terminusokat. A kis könyv sajátos vonása éppen a terminusok litván jellege. Nem kellene-e tehát orvosainknak is odafigyelniük erre?

ŠALTINIAI

LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas 1–20, Vilnius, 1941–2000.

ME – Medicinos enciklopedija 1–2, Vilnius, 1991, 1993.

MTŽ – Medicinos terminų žodynas, Vilnius, 1980.

TPTŽ – Trumpas psichiatrijos terminų žodynas, Vilnius, 1996.

LITERATŪRA

Albumas 1937: Lietuvos atgimimo patriarcho d-ro Jono Basanavičiaus vaizdų albumas su biografija, Kaunas.

Autobiografija 1936: D-ro Jono Basanavičiaus autobiografija, Vilnius.

Basanavičius 1994: Jonas Basanavičius gydytojas ir mokslininkas, Vilnius.

Bibliografija 1985: Lietuvos TSR bibliografija: Knygos lietuvių kalba [1862–1940] 2 (1), Vilnius.

Česnys G. 2001: Jonas Basanavičius prie lietuviškojo medicinos vardyno ištakų. – Mokslas ir gyvenimas 11, 16–17.

Medega 1898: Medega musu tautiškai vaistininkystai, Shenandoah, PA.

Nezabitauskis A. 1990: Jonas Basanavičius, Vilnius.

Visockis A. 1992: Bulgarija. Basanavičius. Lietuva, Vilnius.

120

DOCTOR JONAS BASANAVIČIUS AND HIS MEDEGA MUSU TAUTIŠKAI VAISTININKYSTAI (MATERIAL FOR OUR NATIONAL MEDICINE)

Summary

The article discusses the dictionary of folk medicine Medega musu tautiškai vaistininkystai (Material for our national medicine) written in Varna (Bulgaria) in 1898 by the patriarch of Lithuanian national rebirth doctor Jonas Basanavičius (1851–1927). The terms in this dictionary are discussed according to their meaning and expression and compared to contemporary dictionaries Medicinos terminų žodynas (Dictionary of medical terms) and Lietuvių kalbos žodynas (Dictionary of Lithuanian language). An abundance of terms is the characteristic feature of names of infectious, skin, nervous and alimentary canal diseases and also surgery and traumatology. Basanavičius’ terminology is more Lithuanian and popular than contemporary scientific terminology of medicine, which is too internationalised. In respect of expression, the majority of terms are one-word terms. Many Lithuanian terms are common words, for instance, drugys, plautis, vilkas. Quite a large part of Lithuanian one-word terms are derivates. There are some borrowings and hybrids. The number of complex terms is significantly smaller. After comparing terms from Medega with terms in Lietuvių kalbos žodynas the conclusion is drawn that the majority of words from Medega are widely used, though there are some words (or their meanings) and some word-combinations, which are narrowly spread and not fixed. Therefore, Medega is important for the history of Lithuanian medical terminology and it undoubtedly still has value today, because its exceptional and main feature is the Lithuanian origin of most of its terms.

Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ

Gauta 2002-10-07

Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius E. paštas [email protected]

121