Alvydas UMBRASAS

Litván Nyelvi Intézet

Kétszavas jogi szakkifejezések azonos tövű szinonimái és változatai az 1918–1940 közötti litván kódexekben

A cikk az 1918–1940 között Litvániában hatályos kódexek jogi szakkifejezéseit elemzi. Az elemzett kódexek mindegyike¹ oroszból készült fordítás (eredetiek nem voltak), amelyeket fordított és eredeti litván mellékletekkel egészítettek ki. A szerző korábbi, a Terminologijoje folyóiratban (9. és 10. szám) megjelent cikkei az akkori büntető- és polgári törvénykönyvek fordításainak jogi terminológiáját hasonlították össze. Ezúttal több forrást ölel fel a vizsgálat, de nem az egyes fordítások terminusainak egymáshoz való viszonyáról, hanem azok terminusainak összességéről van szó. A vizsgálat kimutatta, hogy az 1918–1940 közötti kódexek kétszavas jogi terminusainak különösen sok szinonimája és változata volt. Az összes feltárt kétszavas terminus hozzávetőleg egyharmada szinonima- és változatsorokba tartozik. Különösen sok volt az azonos tőből képzett szavakat tartalmazó szinonim terminus, ezért a szerző úgy döntött, hogy bemutatja kifejezési formáik leggyakoribb típusait.

A litván terminológiában a terminusok szinonimái és változatai közötti határ nincs világosan meghúzva. A kutatások inkább a terminusok eltérő megnevezésének gyakorlati kérdéseire összpontosítanak, és szükség esetén az általános nyelvészeti elméletre támaszkodnak. Eddig a litván és a nemzetközi terminusok szinonímiája kapta a legtöbb figyelmet (Klimavičius 1975); olykor a szerkezetet is vizsgálják, de a fő és legaktuálisabb szempont továbbra is a saját és a kölcsönzött szinonim terminusok megfeleltetése (Keinys 1974).

Az eddigi litván terminológiára a legnagyobb hatást az orosz terminológia gyakorolta; ott az elemzett szinonimákat leggyakrabban a változatokkal hozzák összefüggésbe, és olykor azonosítják is egymással (Moschitz-Hagspiel 1994: 146).

¹ A kódexek jegyzékét lásd a cikk végén.

100

Az azonos tőből képzett szinonim terminusokról szólva figyelembe kell venni azt a nézetet, amely szerint csak különböző tövű szavak lehetnek szinonimák. Ha a tő (és a szófaj) azonos, akkor vagy különböző jelentésű szavakról, vagy változatokról van szó (Молодец 1983: 15). A tövet alapul véve O. Achmanova, M. Nyikityin, N. Szemenyuk és V. Vinogradov is kísérletet tett a változatok és a szinonimák elhatárolására. Voltak ezzel ellentétes vélemények is; képviselőik szerint másként kell tekinteni a kérdésre, például A. Jevgenjeva, F. Filin, E. Ivannikova és V. Grecska (bővebben lásd Vaskelienė 2000: 12–13).

A litván nyelvészetben nem szokás figyelembe venni a tövet, jóllehet a terminológiában (különösen az összetett terminusok elemzésekor) ez igen hasznos lehetne. Az általános litván nyelvészeti elméletet követve sok azonos tőből képzett terminust szinonimának kell tekintenünk (valójában köztes helyet foglalnak el a kétségtelen szinonimák, vagyis a különböző tövűek, és a változatok között), mivel a változat fogalmát nagyon szűken értelmezik: „ugyanazon nyelvi egység eltérése. A változatoknak rendszerint azonos a funkciójuk, és csupán kifejezésmódjukban térnek el; ezért gyakran mondják, hogy ugyanazon különálló nyelvi egység különböző megvalósulásai” (Gaivenis, Keinys 1990: 225). Elméletileg ez többé-kevésbé világos, a gyakorlatban azonban nem mindig könnyű megmondani, mikor csupán egy másik egység változatáról, és mikor egy másik egységről van szó. A nyelvészek elismerik, hogy a változatok és a szinonimák közötti határ olykor bizonytalan (Pikčilingis 1988: 47). Ha szem előtt tartjuk, hogy mind a terminus szinonimája, mind a változat ugyanazt a fogalmat jelöli (ellentétben az általános nyelvészeti elmélettel, amely szerint a szinonimák gyakran jelentésárnyalatokban különböznek), feltételezhetjük, hogy funkciójuk lényegében azonos. Jelentésük szempontjából a változatok is szinonimák (szinonimaszótárakban szerepelnek, lásd Lyberis 2002: IX). A terminológiában tehát a változatok és a szinonimák megkülönböztetéséhez nem marad más, mint a kifejezésbeli eltéréseket figyelembe venni (bár a lexikai jelentést sem lehet figyelmen kívül hagyni). Terminusváltozatoknak ezért azokat a terminusokat kell tekinteni, amelyek ugyanazokból a szavakból állnak, és csak lényegtelen eltéréseket mutatnak, például helyesírási, fonetikai, morfonológiai, morfológiai, ragozási, litvánosítási stb. eltéréseket (a szóalkotásbeli különbségek rendszerint nem változatokat, hanem szinonimákat jeleznek).

A tanulmány nem törekszik a változatok és a szinonimák szigorú elhatárolására, ezért néhány változat a szinonimákkal vegyesen szerepel (annál is inkább, mert a terminusoknak olykor szinonimáik és változataik is vannak). Általánosságban a változatok a szinonímia tágabb értelemben vett körébe tartoznak, ezért a terminológiában nincs nagy

101

nem szükségessé teszi, hogy közöttük szigorú határt húzzunk, mivel ugyanazon fogalom megnevezéséről van szó. A dolgozatban bemutatott osztályozás nem részletező, egyes típusokat jellegzetes vonásaik alapján összevon. Egyes szinonimákat és változatokat különböző időszakokban használtak (pl. fellebbviteli fórum BS₃₄ 68 T, BPI₃₃ 180/12 – fellebbviteli fórum CTI₃₈ 202, BPI₂₄ 291 P, BPI₃₃ 33 P; a rövidítések melletti számok az évet jelölik), ezért nem kronológiai sorrendben, hanem a megnevezett típus szerint szerepelnek (ebben az esetben főnévi birtokos eset – -inis, -ė képzőjű melléknév). Ahol a kronológia megállapítható, a terminusok közlésekor azt is figyelembe vesszük.²

A mellékmondatrészek szinonimikus kifejezése

Az 1918–1940-es kódexekben azonos jelentéssel használt terminusok szinonimáinak többsége a melléktagokban különbözik. A legjellemzőbb kifejezéstípus: ugyanarra a célra szinonimikusan használt főnévi birtokos eset és -inis, -ė képzőjű melléknév (vagy e képző változatai, pl. -tinis, -ė), például: a közigazgatás szerve CTI₃₈ 1222/18, BPI₃₃ 1, BPI₂₀ 1226 – közigazgatási szerv CTI₃₈ 1 S, BS₃₄ 37 S, BPI₃₃ 852/20; tartásdíj CPI_31v 1554 – tartásdíj CTI₃₈ 1554; fellebbviteli fórum BS₃₄ 68 T, BPI₃₃ 180/12 – fellebbviteli fórum CTI₃₈ 202, BPI₂₄ 291 P, BPI₃₃ 33 P; személyi bérmunka CPI_31c 138, CTI₃₈ 138 – személyes bérmunka CTI₃₃ 1737 S; tartaléktőke CTI₃₃ 2200/2 – tartalékos tőke CTI₃₃ 2200 P; tőzsdei ár CTI₃₃ 2200 P – a tőzsde ára CTI₃₃ 1674/1, CTI₃₈ 615, BPI₃₃ 779 S; diplomáciai ügynök BS₁₉ 478 – diplomáciai ügynök CTI₃₈ 225, BS₃₄ 5 R, BPI₃₃ 230; jelzáloghitelező CPI_31v 1563 – jelzálogjogi hitelező CTI₃₈ 1563; hadvezetés CI₃₃ 56 – katonai vezetés CI₃₃ 56, BPI₃₃ 272; semmisségi panasz CPI_31v 813, CTI₃₈ 29 T, BS₃₄ 74 T, BPI₂₄ 199, BPI₃₃ 175 – semmisségi panasz CPI_31v 1460/21, CTI₃₈ 191, BPI₃₃ 894; felszámolási bizottság CI₃₃ 2200 P – felszámoló bizottság CTI₃₈ 4 T; kitüntető jelvény BS₁₉ 28 – kitüntetési jelvény BS₃₄

² Ha a terminus több forrásban is előfordul, a rövidítések sorrendje a következő: polgári törvénykönyv és polgári perrendtartás (CI, CPI, CTI), büntető törvénykönyv és büntetőeljárási törvénykönyv (BS, BPI).

102

28; pénzbüntetés BS₃₄ 2 V – pénzbeli büntetés CTI₃₃ 684 S, CTI₃₈ 91, BS₃₄ 2 V, BPI₃₃ 52/1: kölcsönös sértegetések BPI₃₃ 219 S – kölcsönös sértések BS₃₄ 477 S; önkormányzati intézmény CTI₃₃ 698, BS₁₉ 30/8 – önkormányzati intézmény CTI₃₈ 1219; szolgálati parancs BPI₃₃ 279 P – a szolgálat parancsa BS₃₄ 44; végrendeleti tanú CTI₃₃ 1048 – végrendeleti tanú CTI₃₃ 1054 S; az állam nyelve BPI₃₃ 579 V – államnyelv BPI₃₃ 579 V; állami szolgálat BS₁₉ 30/2, BPI₃₃ 238/1, CTI₃₈ 893 – állami szolgálat BS₃₄ 532 S; közintézmény CTI₃₃ 2012, BS₁₉ 30/8 – közösségi intézmény CTI₃₃ 173. Megemlítendők itt a képzésükben eltérő szinonimák is: maradványörökség CTI₃₈ 1749 – maradványként hagyott örökség CTI₃₃ 1246 T; szomszédjog CTI₃₃ 442 T, CP₃₁₃ 34, CTI₃₈ 29 T – szomszédsági jog CP₃₁₃V 29, CTI₃₈ 34. Az itt felsorolt terminusok egy részét ma³ egyáltalán nem használják, másokat birtokos esettel alkalmaznak (pl.: tartaléktőke, tőzsde ára, kitüntetési jelvény, önkormányzati intézmény), megint másokat melléknévvel (pl.: fellebbviteli fórum, diplomáciai ügynök, semmisségi panasz, pénzbeli büntetés). Néha ma sem kerülhetők el az eltérő alakok; például az uralkodó jelzáloghitelező mellett szükségtelenül olykor a jelzálogjogi hitelező is előfordul; az uralkodó felszámoló bizottság mellett a felszámolási bizottság (utóbbi talán még megfelelőbb is). A csak főnévi birtokos esetükben vagy az -inis, -ė képzőjű melléknévben különböző terminusok ritkán kapnak eltérő terminológiai jelentést; például a állami vállalat és az állami vállalat különbözőképpen is értelmezhető volna: az elsőt az önkormányzati vállalat ellentéteként, a másodikat pedig a magánvállalat ellentéteként lehetne érteni (KKP 1998: 313); valójában azonban szinonimaként használják őket, és fokozatosan az állami vállalat forma terjed el (ezt a választást az önkormányzati vállalat párhuzama is befolyásolhatta). Általában az állami és az állam szóval alkotott terminusok változatossága régebben is és ma is fennáll: van Államtanácsi törvényünk, az Alkotmány azonban állami szolgálatot említ. Érdekes, hogy az 1922-es és 1928-as alkotmányban az az állam nyelve terminust használták, míg az 1938-asban (és ma) az államnyelv alakot (LVTA 1996: 7, 14, 21).

³ A mai használatot a Seimas jogszabály-adatbázisában ellenőriztük.

103

Viszonylag sok olyan eset van, amikor a közös tövű szinonimák a főnévi birtokos eset és a passzív igenév (határozott vagy határozatlan alakú) váltakozása révén jönnek létre, például: védelmi eszközök BS₃₃ 245 – védelem eszközei CPI₃₈ 824; a zálogba adás biztosítéka CĮ₃₃ 1647 – zálogul adott biztosíték CĮ₃₃ 707; bizonyító erő CĮ₃₃ 120 S, CTĮ₃₈ 469 – a bizonyítás ereje CTĮ₃₈ 467; vádirat BPI₃₃ 520 T – vádirat BPI₃₃ 519; fizetési utalvány CĮ₃₃ 2054, BS₃₄ 552 S – kifizetési utalvány CĮ₃₃ 2054 S, BS₃₄ 552 S; bűncselekmény BPI₂₄ 328 – a bűncselekmény eseménye BPI₃₃ 315; öröklési jog CĮ₃₃ 132 S – örökölhető jog CĮ₃₃ 1123 S; adásvételi okirat CĮ₃₃ 579 – adásvételi okirat CĮ₃₃ 692 T, CTĮ₃₈ 1439; nyomozati cselekmények BPI₃₃ 144 – nyomozási cselekmények BPI₃₃ 1038; végrehajtási ügyirat CTĮ₃₈ 1187 T – végrehajtható ügyirat CTĮ₃₈ 1154 T. Amint látható, ilyen esetekben leggyakrabban az igei elvont főnév birtokos esete fordul elő, bár más megoldásra is akad példa, pl.: a kereset lefoglalása CTĮ₃₈ 69 T – keresési lefoglalás CTĮ₃₈ 266 S; kölcsönlevél CĮ₂₈ 1259, BS₃₄ 68 S – kölcsönadási levél CĮ₃₃ 2052 PT; kezességi levél CĮ₃₃ 1562 S, CPI₃₁V 649 – kezességi okirat CTĮ₃₈ 645 – kezességvállalási okirat CTĮ₃₈ 649. A mai szóhasználat azt mutatja, hogy a birtokos esetű formák honosodtak meg jobban (pl.: kezességvállalási okirat, bűncselekmény, öröklési jog, adásvételi okirat, nyomozati cselekmények), ugyanakkor találni jelentésüknek megfelelőbb igenévi alakokat is (pl.: bizonyító erő, vádirat, végrehajtási ügyirat).

A vizsgált anyagban a kéttagú terminus melléktagjait meglehetősen gyakran fejezik ki szinonimikusan melléknevekkel (főként -inis, -ė képzővel) vagy különféle igenévi alakokkal, például: elszámolási könyvecske CPI₃₁V 471 – elszámolásra szolgáló könyvecske CTĮ₃₈ 161/1; jelzáloggal terhelt adósság CPI₃₁V 1575, CTĮ₃₈ 816 T – jelzálogjogi adósság CTĮ₃₈ 1575; hamis kérelem BS₁₉ 160 – hazug kérelem BS₁₉ 158; bejelentési eljárás CĮ₃₃ 1531 – bejelentéses eljárás CTĮ₃₈ 1374; öröklött vagyon CĮ₃₃ 1011 – örökölt vagyon CĮ₃₃ 188; átruházási bejegyzés CĮ₃₃ 2058 S – átruházó bejegyzés CĮ₃₃ 2059; kiegészítő felszólítás CTĮ₃₈ 943 – kiegészítendő felszólítás CTĮ₃₈ 1096; írásbeli magyarázat CPI₃₁V, CTĮ₃₈ 145 – írott magyarázat CPI₃₁C 145, CTĮ₃₈ 313; határidős kifizetés CĮ₃₃ 1086 S – időszakos kifizetés CTĮ₃₈ 593 S; megerősítendő

104

adók Cl₂₈ 1683 – szilárdsági adók Cl₃₃ 1683 – szilárd adók CPI₃₁V 1162, CTI₃₈ 1573 S. A napjainkig fennmaradt, itt bemutatott terminusok közül gyakoribbak azok, amelyek másodlagos tagja melléknév (pl.: felelős felügyelet, bejelentéses eljárás, írásbeli magyarázat), de melléknévi igeneveket is használnak (pl.: elszámolási könyvecske, örökölt vagyon).

Említést érdemelnek a terminusok megformálásának eltérései, amelyek oka a másodlagos tagként álló különböző melléknevek:

1) -inis, -ė képzős melléknév – -iškas, -a képzős melléknév, pl.: személyes felelősség BPI₃₃ 20 – személyi felelősség CTI₃₈ 1097 T; fizikai erőszak BS₃₄ 589 R – fizikális erőszak BS₃₄ 507 R; ráutaló magatartások BS₃₄ 51 R – ráutaló jellegű magatartások BS₃₄ 591 R; mikroszkopikus vizsgálat BPI₂₄ 625 – mikroszkópos vizsgálat BPI₃₃ 691. Bár képzésük eltér, itt említendő még a terrorisztikus aktus BPI₃₃ 226 P – terrorista aktus BS₃₄ 2 P is. Egyébként a jogi terminusok közül azok, amelyek másodlagos tagja az -inis, -ė képzős melléknév alakja, csaknem húszszor gyakoribbak a kódexekben, mint az -iškas, -a képzős alakot tartalmazó terminusok. Más korabeli szaktudományi terminológiákban ez az arány eltérő volt. Például St. Kein duomenimis, Maironis által használt két szóból álló irodalomtudományi terminusok között többnek volt -iškas, -a alakú másodlagos tagja (Keinys 2002: 42–43). E két képző szinonimitása már a XVI–XVII. századi írásos emlékekből ismert (Ambrazas 2003: 20), jelentésük azonban ma többnyire elkülönül.

2) -inis, -ė képzős melléknév – -inis, -ė (-tinis, -ė) képzős melléknév, pl.: bűnvádi kihallgatás BS₁₉ 157 – vádlotti kihallgatás BS₃₄ 38 T; írásbeli kötelezettségvállalás Cl₃₃ 220 – írott kötelezettségvállalás Cl₃₃ 2052 S, BS₃₄ 611 S; megjelölendő papír BS₁₉ 433 – jelölő papír BS₃₄ 433. Az ilyen típusú terminusok melléknevei azonos képzővel készültek, alapszavaik azonban jelentősen különböznek.

Van néhány olyan szinonim terminus is, amelyek különböző melléknevei nem alkotnak markánsabb típusokat: ezek egyedi esetek, pl.: nem pénzbeli váltó BPI₃₃ 29 S – pénz nélküli váltó BS₃₄ 591 T – az -inis, -ė képzős származék ne- előtaggal, illetve a főnévi származék be- előtaggal. A mai terminus kizárólag a nem pénzbeli váltó (vö. még TT 1992: 26). Képzésében eltérő, de ehhez az esethez hasonló a pénz nélküli kölcsön Cl₂₈ 2014 – nem pénzbeli kölcsön Cl₃₃ 2014 terminuspár is. A későbbi-

105

CĮ-fordításban előfordult … sikeresen, de a egyoldalú kötelezettségvállalás CP₃₃₁V 161/24 terminust indokolatlanul egyoldalúan tett kötelezettségvállalás CT₃₈ 161/24 alakra változtatták.

Kis számban ugyan, de vannak olyan szinonimák is, amelyek másodlagos tagjai különböző (többnyire eltérő típusú és idejű) melléknévi igenevek, pl.: büntetendő kísérlet BP₃₃ 852/1 – büntető kísérlet BS₃₄ 4 P; megrontó cselekmények BP₁₂₄ 103 – megrontó cselekmények BP₃₃ 89; végrehajtó aktus CP₃₁V 161/10, CP₃₁C 161/10, CT₃₈ 161/11 T – végrehajtandó aktus CT₃₈ 161/10. Az igenév típusa azonos is lehet, de az azonos tövű igék különböznek, például: börtönök BS₃₄ 24 – fogvatartó intézetek BS₃₄ 174 T (vö. börtönben ülni – bebörtönözni). Az itt felsorolt terminusok közül ma alighanem csak a megrontó cselekmények használatos (névmási alak).

Néhány olyan szinonimát is találtak, amelyek a másodlagos tag helyében különböznek (a főtag előtt vagy után áll). Egy részük egyértelműen átalakítható egymásba: 1) -inis, -ė képzős melléknév – főnév eszközhatározói esete, pl.: írásbeli vallomás BP₃₃ 88 S – vallomás írásban BP₃₃ 88 S; szóbeli sértés BS₃₄ 475 S – sértés szóban BS₃₄ 530 S. Ezekhez a terminusokhoz még főnévi birtokos eset is társulhat (szóbeli szerződés CĮ₃₃ 1702 S – szóbeli megállapodás CĮ₃₃ 1531 S – a szó szerinti megállapodás CĮ₃₃ 1700 T), vagy igenév (cselekvő sértés BS₃₄ 475 S – sértés cselekedettel BS₃₄ 475 S – cselekvéssel elkövetett sértés BS₃₄ 475 S); 2) főnévi birtokos eset – ige főnévi igeneve, pl.: a rendelkezés joga CĮ₃₃ 387 T, CP₃₁C 73, CT₃₈ 32/1 – jog rendelkezni CP₃₁V, CT₃₈ 73, BS₁₉ 255. Eltérő igekötőkkel ugyanazt jelentik a következő terminuspárok is: eltávolítási követelmény BP₁₂₄ 289 – távozásra vonatkozó követelmény BP₁₂₄ 288, elmozdítási követelmény BP₁₃₀ 275 – visszavonulásra vonatkozó követelmény BP₁₃₀ 273. Az ilyen párokhoz még igenév is járulhat, pl.: végrehajtási bejegyzés CP₃₁C 161/10 – végrehajtásra felszólítás CT₃₈ 161/10 – végrehajtandó felszólítás CP₃₁V 161/10, CT₃₈ 942; 3) főnévi részes eset – főnévi birtokos eset, pl.: házak az őrizetbe vettek számára BS₃₄ 21 S, BP₃₃ 395 – az őrizetbe vettek házai CT₃₈ 528, BP₃₃ 950; 4) főnévi helyhatározói eset – főnévi birtokos eset, pl.: ap-

106

helyszíni szemle CPI_31V 82/2 – a helyszín megtekintése CPI_31C 119, CTI₃₈ 119, BPI₃₃ 48 V.

Az itt említett terminusok egy részét ma olyan szerkezetekben használják, amelyekben a járulékos tag megelőzi a fő tagot (pl.: irányítási jog, helyszíni szemle), más részükben a fő tag után áll (pl.: szóbeli sértés, írásbeli sértés), némelyiket pedig egyáltalán nem használják.

Külön csoportot alkotnak azok a terminusok, amelyekben járulékos tagként főnevek – képzési szinonimák – szerepelnek. Általánosságban a képzési szinonimák terminusa a nyelvészetben nem rögzült, értelmezése a különböző munkákban némileg eltér (lásd Vaskelienė 2000: 5–10). J. Vaskelienė a képzési szinonimákat a következőképpen javasolja értelmezni: azonos képzési kategóriába tartozó, azonos tövű, hasonló jelentésű származékok (2000: 75). A képzési kategória kritériuma sok esetben hasznos. A vizsgált anyagban leggyakrabban azonos tövű, de különböző képzésű igenevek szerepelnek szinonimaként, pl.: szemle jegyzőkönyve CPI_31V 511 – a szemrevételezés jegyzőkönyve CTI₃₈ 511, BPI₃₃ 687; származási hely BPI₃₃ 396 V – keletkezési hely CTI₃₈ 62; késedelmi kötbér CPI_31V 161/5 – késlekedési pénz CPI_31C 161 5, CTI₃₈ 161/5; bérleti idő CPI_31V 161/1, CI₃₃ 542 S – bérbeadási idő CI₃₃ 1691; bérleti szerződés CI₂₈ 1700, CPI_31V 125, CTI₃₈ 155/1 – bérbeadási szerződés CI₃₃ 106 T, CPI_31C 125, CPI_31V 157, CTI₃₈ 125; robbanásveszély BS₁₉ 224, BS₃₁ 224 – felrobbanás veszélye BS₃₄ 224. Az itt felsoroltak közül ma a nem -imas képzővel alkotott terminusok gyakoribbak, például: szemle jegyzőkönyve, bérleti szerződés, bár az uralkodó származási hely, bérleti idő mellett továbbra is előfordul a keletkezési hely, bérbeadási idő.

A képzési szinonimák lehetnek például főnévi absztraktumok is (erkölcstelen cselekmény BS₁₉ 280 – erkölcstelenség cselekménye BS₃₁ 280, BS₃₄ 280; a szüzesség bizonyítékai BPI₂₄ 841, BPI₃₀ 935 – az ártatlanság bizonyítékai BPI₃₃ 935; cselekvőképesség korlátozása CPI_31V 1681, CTI₃₈ 1460/13 T – cselekvőképesség korlátozása CTI₃₈ 1681); a cselekvők megnevezései (a tanú vallomása CPI_31C 102 – a tanú vallomása CI₃₃ 78 S, CPI_31V 102, CTI₃₈ 101, BS₃₁ 158, BS₃₄ 158); a cselekvés eredményének megnevezései (a kereset ára CPI_31C 15/1 – a kereseti kérelem értéke CPI_31V 15/1, CTI₃₈ 15/1). Talán képzési szinonimának tekinthetők azok az összetett főnevek is, amelyek a terminusok járulékos tagjaként szerepelnek, és a tagok sorrendjében különböznek, a-

107

zaz eltérés: kölcsönös elszámolások CPI_31V 36/3 – egymás közötti elszámolások CPI₃₃ 36/3. Itt változatok is felismerhetők, egyértelmű szinonimák csak az ezekből képzett alakok: kölcsönös megállapodás CT₃₃ 1528 S – egymás közötti megállapodás CT₃₈ 1638.

Vannak olyan esetek, amikor azonos jelentésű szókapcsolatokban különböző képzési kategóriákba tartozó származékokat is használnak, pl.: elsőbbségi jog CPI_31V 814/5 – elsőbbségre jogosító jog CT₃₃ 1301 T – elsőbbségi jog CT₃₈ 814/5. Itt a két főnévi absztraktum (képzési szinonima) mellett rendre ugyanannak a tőnek az igéből képzett absztraktuma is szerepel. Önmagukban nem tekintenénk őket képzési szinonimáknak, de valamennyi szókapcsolatot szinonimaként használták. Hasonló párok még: ajándékozási okirat CT₃₃ 570 S – ajándékozási okirat CT₃₈ 258 T, BS₃₄ 419 T; jelzáloglevél CT₃₃ 1670 – záloglevél CT₃₈ 106 T. Az utóbbi eset kialakulásának oka lehet az is, hogy az orosz nyelvben a заклад cselekvést és annak eredményét egyaránt jelenti, a litván nyelvben viszont ennek a szónak két megfelelője van. Így beszélhetünk a terminusok szinonímiájáról akkor is, amikor tagjaik teljesen különböző (egyébként nem szinonim) azonos tövű szavak, vö. még: tiszteletbeli cím BS₁₉ 28, BS₃₁ 28 – becsületbeli cím BS₃₄ 28; jótékonysági intézmény BS₁₉ 578 – jótékonykodási intézmény CT₃₃ 698; anyakönyvi könyv CT₃₃ 78 T, CT₃₈ 1647, BP₃₃ 1013 T – anyakönyvi kivonatkönyv CT₃₃ 78, CT₃₈ 1341, BS₃₄ 667 T; járulékos körülmény CT₃₃ 1539 S – mellékkörülmény CT₃₃ 1536, BS₃₄ 108 T.

Végül említést érdemelnek azok a terminusok, amelyek különbsége az előtagok eltérésében áll (ideértve jelenlétüket vagy hiányukat is), pl.: védekezési jog BP₃₃ 1186 S – védelmi jog BS₃₄ 45 T; bizonyító okirat BS₁₉ 159 – bizonyító okirat CT₃₈ 261 T, BS₃₁ 159; érdekelt⁴ személy CT₃₃ 693 PT – érdekelt személy CPI_31V 241, CT₃₈ 1164 – érdekelt személy CT₃₃ 919 S, CT₃₈ 1215 S. Nem világos, hogy az ilyen eseteket szinonimáknak vagy változatoknak kell-e tekinteni. Mivel a különbségek képzésbeliek, úgy tűnik, szinonimákról kell beszélnünk. A terminusokban szinonimikusan használták az (biztosítás) alakot is, pl.: biztosítótársaság BS₁₉ 325 – biztosítótársaság CT₃₃ 2199 S; biztosí-

⁴ J. Jablonskis már 1914-ben az užinteresuoti alakot suinteresuoti alakra javította (1935: 129).

108

díj Cl₃₃ 1509 S – biztosítási díj BS₃₄ 589 T. Mivel itt nem az esemény aspektusa értendő, az ap- előtag szükségtelen. Az első terminust a KPP 1976 és a KPP 1985 javította.

A mellékmondati tagok változatos kifejezése

Az 1918–1940 közötti jogi terminológia jellegzetes vonásának tekinthető a névmási és egyszerű alakok váltakozása, például: külön határozat CT₃₈ 712 – a külön határozat CT₃₈ 705; büntető felelősség BP₁₂₄ 666 – büntetőjogi felelősség BS₃₄ 51 R, BP₁₃₃ 16; közös rendőrség BP₁₃₃ 249/3 – a közös rendőrség BP₁₃₃ 279 P; folyószámla Cl₃₃ 694 PT – a folyószámla BS₃₄ 321; kényszerintézkedés BP₁₃₃ 257/1 – a kényszerintézkedés BS₃₄ 54 P, BPI₃₃ 77/2, BPI₂₄ 277; minősített emberölés BS₃₄ 455 R – a minősített emberölés BS₃₄ 455 T; bűncselekményi kísérlet BS₃₄ 122 S – a bűncselekményi kísérlet BS₃₄ 122 S; egyszerű fogház BS₃₄ 2, BPI₃₃ 250 – egyszerű börtön BS₃₄ 2 V; teljes társaság CPI₃₁V 67/1, CTI₃₈ 67/1, BS₃₄ 578 T – a teljes társaság Cl₃₃ 2128, CPI₃₁V, CTI₃₈ 26; kötelező parancs BS₃₄ 197 T, BPI₃₃ 1214 T – a kötelező parancs BS₃₄ 125; előkészítő nyomozás BS₁₉ 305, BPI₁₃₃ 212 – előkészítő nyomozás BPI₃₃ 483; súlyos sérülés BPI₃₃ 349 P – súlyos sérülés BS₃₄ 45 T; eladott vagyon Cl₃₃ 1679 S – eladott vagyon Cl₃₃ 1679 S; nyilvános hirdetmény CTI₃₈ 58/1 – a nyilvános hirdetmény CPI₃₁₀ 58/1, CTI₃₈ 294; végrehajtható okirat Cl₃₃ 402 S, CTI₃₈ 633, BS₃₄ 440 R, BPI₃₃ 189 – végrehajtható okirat CTI₃₈ 126 S. A köznyelvben a névmási és egyszerű alakok jelentése eltér, ám az említett terminusok ugyanazokat a fogalmakat nevezték meg, a különbség pedig csupán grammatikai forma volt; ezért az ilyen változatok pszeudovariánsoknak tekinthetők.

A változatok egy kisebb csoportját a eltérő módon honosított mellékneveket tartalmazó terminusok alkotják. Két típusuk van:

1) -(al, ar)inis, -ė képzős melléknév – nem képzett melléknév, például: formális szerződés Cl₂₈ 1699 – formális szerződés Cl₃₃ 1699; anyagi jog Cl₃₃ 1084 T, CTI₃₈ 1 T – anyagi jog CTI₃₈ 1273 T; hivatalos nyelv BPI₃₃ 185 V – hivatalos nyelv BPI₃₃ 238/1 P; magánpanasz BPI₃₃ 152 P – magánjogi pan

109

asz CT₃₈, 169, BPI₃₃, 89; egyetemleges alperesek CL₃₃ 1548 T – egyetemleges alperesek CI₃₃, 1548 S, CTI₃₈, 1197 T;

2) būdvardis su priesaga -al, yv-inis, -ė – būdvardis su priesaga -inis, -ė, pvz.: administratyvinė tvarka BPI₃₃ 1125/4 – administracinė tvarka CTI₃₈ 1222/16 (plg. sinonimą administracijos tvarka BPI₃₃ 1126); prejudicialinis klausimas BPI₃₃ 492 P – prejudicinis klausimas BS₃₄ 68 R; procesualinė teisė CI₃₈ 1084 T, BPI₃₃ 73 P – procesinė teisė CTI₃₈ 1 T; teritorialis principas BPI₃₃ 200 P – teritorinis principas BS₃₄ 5 R.

Az első típus terminusai csak megszorítással tekinthetők változatoknak, mivel szinkrón szempontból az egyik melléknév származéknak, a másik melléknév pedig e származék alapszavának tekinthető (ha így gondoljuk, a terminusok szinonimának minősülnek, mint például a litván terminusok: közös vagyon CI₃₃ 543 T – a közös vagyon CI₃₃ 543 S). Diakrón szempontból a szóban forgó litván melléknevek egy időben is létrejöhettek; elképzelhető, hogy az -inis, -ė képzővel ellátott melléknevek még a képző nélküliek előtt keletkeztek.

Mindkét típusból látható, hogy az idegen eredetű melléknevek meghonosításakor az idegen melléknévképzők -al-, -yv- eltávolítására törekednek, vagy meghagyják az -al-, -ar- képzőket, de nem fűzik hozzájuk az -inis, -ė képzőt.

A meghonosítással összefüggenek a kódexekben ritka kétszavas terminusok fonetikai (egyúttal helyesírási) változatai is, például: ipotekos⁵ okirat BS₃₄ 445 – hipotekos okirat BS₃₄ 445, jövedéki adó CPI_31V 1156/2 – jövedéki adó CTI₃₈ 1163 S – jövedéki adó CTI₃₈ 1156/2 (vö. még jövedéki illeték BS₃₄ 346).

A vizsgált forrásokban nem találtak morfológiai változatokat, például eltérő igenévi alakokat: fizetésképtelen adós BS₃₄ 578 S – fizetésképtelen adós CTI₃₈ 23, BPI₃₃ 177; esküdt gondnok CI₃₃ 2308 S – megesketett gondnok CTI₃₈ 1400 P – az esküdt gondnok CTI₃₈ 1400 P. A morfológiához az alábbi változatok is sorolhatók: osztható vagyon CI₃₃ 393 – felosztott vagyon

⁵1992-ben a Litván Nyelvi Állami Bizottság a hipoteka alakot nyilvánította normatívnak (LKKN 1998: 16), noha a második világháború előtt az ipoteca alak volt elterjedt.

110

CTI₃₈ 1585 T; gondnokolt személy CPI₃₁V 1484 – gondnokság alatt álló személy CTI₃₈ 1484; osztatlan vagyon CTI₃₈ 1585 T – fel nem osztható vagyon CI₃₃ 393, CTI₃₈ 1188; vagyonmegosztási okirat CI₃₃ 1337 T – vagyonfelosztási okirat CTI₃₈ 80 T; kölcsönpénztár CI₃₃ 1663, BS₁₉ 318 – kölcsönző pénztár BS₃₄ 318; kölcsönzési feltételek BS₁₉ 608 – kölcsönadási feltételek BS₃₄ 608.

Morfonológiai változatoknak tekinthető e terminuspár: önkényes cselekedetek CI₃₃ 687 T – önkényes cselekedetek BS₃₄ 507 S, CTI₃₈ 29 T.

Megemlítendő az egyes és többes számú alakok használata ugyanazokban a terminusokban, például: a szerző joga BS₁₉ 620 – szerzői jogok BPI₃₃ 297 S; ívilleték CTI₃₈ 200/3 – ívek illetéke CTI₃₈ 200/3; benyújtási szerződés CTI₃₈ 1300 S – benyújtások szerződése CTI₃₈ 409 S; jogutód CI₃₃ 695/4 – jogok utódja CI₃₃ 1650 S, CTI₃₈ 457; jogalany CI₃₃ 543 S – jogok alanya CI₃₃ 698 S. A számban eltérő terminusok egyébként különböző dolgokat jelenthetnek, ezekben az esetekben azonban úgy tűnik, ugyanazokat a fogalmakat nevezik meg. Ezek is pszeudovariánsok.

A számban eltérő változatok mellett szinonimák is használatosak (a főnév birtokos esete – melléknév), például: szolgalmi jog CI₃₃ 420 T – szolgalmak joga CI₃₃ 432 – szolgalom joga CTI₃₈ 1496; értékpapírok BPI₃₃ 779 S – értékek papírjai CI₃₃ 2200 P – értékpapírok CI₂₈ 1674/1, CI₃₃ 2200 P, CTI₃₈ 1460/30, BS₁₉ 324.

Változatoknak tekintendők azok a terminusok is, amelyekben visszaható képző szerepel, illetve hiányzik, például: használati jog CI₃₃ 514, CPI₃₁V 32/1, CTI₃₈ 32/1 – használat joga CI₃₃ 387 T, CPI₃₁C 32/1, CTI₃₈ 212.

A fő összetevők szinonimikus és változatos kifejezésmódja

Kevés olyan azonos tövű szinonim terminust találtunk, amely a főtagban különbözik, ezért ezeket nem osztjuk részletesen csoportokra. Az 1918–1940-es kódexekben leggyakoribbak azok a szinonimák, amelyek főtagját azonos tövű, de eltérő képzésű szavak alkotják, például: felmenő rokon CI₃₃ 132, BS₁₉ 455, BPI₂₄ 5, BPI₃₀ 5 – felmenő rokona BPI₃₃ 5 P; az ügy hovatartozása BPI₃₃ 1042 – az ügy

111

hovatartozás BPI₃₃ 200 P – az ügy hovatartozása CTI₃₈ 40, BS₃₄ 442 S, BPI₃₃ 37; polgári következések BS₃₁ 425 – polgári következmények BS₃₄ 425; polgári kereset CPI₃₁₆ 5 – polgári kereset CPI₃₁V 5, CTI₃₈ 5, BS₃₄ 38 T, BPI₃₃ 7; végleges elhatározás BPI₃₃ 1034/1 – végleges döntés CI₃₃ 678, BPI₃₃ 855; hamis fellebbezés BPI₃₃ 300 S – hamis feljelentés BS₃₄ 68 S, BPI₃₃ 307; bíró eltávolítása BPI₂₄ 99 – bíró kizárása CTI₃₈ 166, BPI₃₀ 85; vagyon értékbecslése CTI₃₈ 1117 T – vagyon felértékelése⁶ CTI₃₈ 1000.

A csak a terminus főtagjában különböző változatok szintén ritkák a kódexekben. Megemlíthetők a morfológiai változatok: a személy tanúsága CI₂₃ 2204 – a személy vallomása CI₂₃ 2204. Előfordult az idegen szavak eltérő mértékű litvánosítása is, például: születési metrika CI₃₃ 34 S, CPI₃₁V 1460/7, CTI₃₈ 1623 T – születési metrikai BS₃₄ 667 T – születési metrikos CTI₃₈ 1460/7.

[a szinonima- és változatsorok sokfélesége

A szinonimák és változatok többsége párokat alkot (az előzőekben szinte csak ilyen eseteket soroltunk fel), de hosszabb sorok is előfordulnak. Ezek igen változatosak. Vannak olyan esetek, amikor ugyanannak a terminusnak mind az alaptagja, mind a bővítménye különböző alakban jelenik meg, például: vietinis paprotys CI₃₃ 1184 T – vietos įprotis CI₃₃ 1184 T, CTI₃₈ 10/1 T – vietos paprotys CI₃₃ 1184 T, CTI₃₈ 10/1 T; valstybės mokesčiai CI₃₃ 269, CTI₃₈ 1129 – valstybės mokesčiai CTI₃₈ 1163 T – valstybiniai mokesčiai CTI₃₈ 1150/1. Itt ugyanarra a dologra három szinonimát használtak, de hosszabb sorok is vannak (különösen, ha a különböző tövű terminusokat is hozzáadjuk), például:

senėjimo eiga CI₂₃ 1676 S – įsisenėjimo eigastis BS₃₄ 68 T – įsisenė-

^⁶A kainuoti és a kainoti közötti különbség csak nehezen szilárdult meg. 1905-ben J. Jablonskis a kainuoti alakot kainoti alakra javította, később pedig a kaštuoti, mokėti, atseiti alakokra cserélte, a kainoti származékot pedig „értékelni” jelentésben ajánlotta (Piročkinas 1986: 84). Erőfeszítései ellenére a kainuoti honosodott meg, de még ma is összetévesztik olykor a kaĩnoti alakkal. P. Skardžius véleménye szerint a kainoti kései új szóalkotás; a köznyelvben sem hangsúlyozása, sem képzése miatt nem népszerű, ezért az -uoti képzős igék típusába sorolja (1997: 556).

112

jimo eiga CTI₃₈ 9 T – pasenėjimo eiga CTI₃₈ 692 – senaties eiga CTI₃₈ 161/7 (5 szinonima); pirmykštis ieškas CPI₃₁C 38 – pradėtinis ieškinys CPI₃₁V 38, CTI₃₈ 226 – pirmykštis ieškinys CTI₃₈ 39 – pirmutinis ieškinys CTI₃₈ 340 S – pradedantis ieškinys CTI₃₈ 258/2 – pagrindinis ieškinys CTI₃₈ 38 (6 szinonima).

Leggyakrabban három vagy több szinonima (vagy változat) azért fordul elő, mert a kéttagú terminus bővítményének alakja még nem szilárdult meg. Például a bővítményként szereplő főnévi birtokos eset mellett különféle melléknevek is használatosak: administracinė įstaiga CI₃₃ 531 T, BPI₃₃ 1217 – administracijos įstaiga CTI₃₈ 1527 P, BPI₃₃ 239 – administratyvinė įstaiga CTI₃₈ 1 T; lyt ies santykiai BS₃₄ 520 S – lytiniai santykiai BS₃₄ 517 S – lytiški santykiai BS₃₄ 505 R; rašyto sutartis CI₃₃ 1700 T – rašytinė sutartis CI₃₃ 571 S – rašytinės sutartis BPI₃₃ 27 S – raštiška sutartis CTI₃₈ 409 T. A birtokos eset és a melléknevek (névmási vagy egyszerű alakúak) nem feltétlenül azonos tövűek, és mindegyik tőhöz több szinonima (változat) is tartozhat, például: bažnyčios teismas BPI₃₃ 1013 P – bažnytinis teismas CPI₃₁V 45, BS₁₉ 71, BPI₃₃ 218 – dvasininkų teismas CTI₃₈ 45 – dvasinis teismas CI₃₃ 24, CTI₃₈ 1338, BPI₃₃ 1013 P – dvasiškas teismas BS₃₄ 412 T – dvasiškasis teismas CPI₃₁C 45, CTI₃₈ 86. Előfordul, hogy egy litván főnév és egy kölcsönszó, valamint az ezekből képzett melléknevek szinonimaként használatosak: prekybos teismas BS₁₉ 600 – prekybinis teismas CPI₃₁C, CTI₃₈ 28 – komercijos teismas CI₂₈ 1238 P, CPI₃₁V 1511 – komercinis teismas CI₃₃ 1238 P, CPI₃₁V 28, CTI₃₈ 1400.

A főnév birtokos esete és a melléknév mellett igenév is állhat, például: pareiškimų aktas CI₃₃ 1743 – pareiškiamasis aktas CI₃₃ 707 – pareikštinis aktas CTI₃₈ 438, BS₃₄ 672 S.

A főnév birtokos esetét néha névmási és egyszerű alakú igenevek (változatok) szinonimikusan váltják fel, például: įgaliojimo raštas CI₂₈ 922 – įgaliojamas raštas CPI₃₁V 448 – įgaliojamas raštas CI₃₃ 114, CPI₃₁V 248, BPI₃₃ 44 V; dovanojimo raštas CI₃₃ 987 – dovanų raštas CI₃₃ 707 – dovanojamas raštas CI₃₃ 514 – dovanojamasis raštas CI₃₃ 464. A főnév birtokos esetének helyén álló igenevek típusa eltérhet, továbbá lehetnek prefixummal ellátottak vagy prefixum nélküliek (a prefixumok is különbözhetnek), például: nutremtoji vieta BS₁₉

113

175 – kitoloncolási hely BS₁₉ 65 – száműzetés helye BS₃₄ 175; bizonyító tárgy BS₁₉ 159 – bizonyítéki tárgy BPI₂₄ 356, BPI₃₃ 277 – a bizonyító tárgy BPI₃₃ 126 T; értékbecslő bizottság CI₂₈ 713 – értékbecslési bizottság CI₃₃ 583 – értékbecslő bizottság CI₃₃ 713 – értékelő bizottság CTI₃₈ 1117 T.

Sokféle (6) alakváltozata volt ennek a büntetőjog szempontjából különösen releváns terminusnak: bűnös cselekmény BPI₂₄ 6 – bűncselekményes cselekmény BPI₂₄ 15 – bűncselekményi cselekmény BPI₂₄ 12 – bűncselekményes cselekmény CI₃₃ 964 1 PS, BS₁₉ 2, BPI₂₄ 21, BPI₃₃ 6 – bűncselekményes cselekmény CI₃₃ 50, CPI₃₁V 5, BS₃₄ 1 S, BPI₃₃ 6 – a bűncselekmény cselekménye BS₃₄ 39 T. Itt is a főnév birtokos esete verseng különböző típusú és alakú igenevekkel. Ma ezeknek a terminusoknak közvetlenül a bűncselekmény vagy a bűncselekmény. felel meg.

Talán a leghosszabb szinonimasorok maguk is kettő van: ezekben akár 7 (a), illetve 8 (b) szinonima (és változat) található. A főnév birtokos esete, igenevek és melléknevek versengenek egymással (előtagbeli különbségek is előfordulnak), például:

a) okirati bizonyíték BS₁₉ 159 – írásbeli bizonyíték CI₃₃ 2054 S, BPI₃₃ 368 – írásos bizonyíték BS₃₄ 507 T – írásos bizonyíték CI₃₃ 1003 T, CTI₃₈ 101/1 T – írott bizonyíték CPI₃₁C 57, CTI₃₈ 438 – írott bizonyíték CPI₃₁C 105, CTI₃₈ 438 – írásbeli bizonyíték CI₃₃ 1003 S, CPI₃₁V 57, CTI₃₈ 57;

b) megerősített okirat BS₁₉ 674 – megerősítő okirat CI₂₈ 922 – megerősített okirat CI₂₈ 707 – megerősítésre szolgáló okirat CI₂₈ 1424 – megerősítő okirat CI₃₃ 699 T, CTI₃₈ 109 – megerősítéses okirat CI₃₃ 707 – megerősítendő okirat BS₃₄ 440 R – megerősítő okirat CTI₃₈ 1364 S.

Egyébként az első sorban található talán az egyetlen eset, amikor a főnév birtokos esete és az -iškas, -a képzős melléknév szinonimaként használatos (rašto, raštiškas). A mai jogi nyelvben a terminus tagjaként leggyakrabban a írásbeli melléknév szerepel.

Van egy kisebb terminuscsoport is, amelyben nem a tagként szereplő igenevek, hanem a főnév birtokos esetei különböznek (az igenevek mellett), például: a zálogba adás ok-

⁷A tvirtybė abban az időben feltehetően egy bizonyos, hitelesített dokumentumot jelentett; bővebben lásd Umbrasas 2003: 78–79.

114

tas CI₃₃ 1630, CPI₃₁V 161/7, CTI₃₈ 1129 – įkeičiamasis aktas BS₃₄ 577 S – įkaito aktas CI₃₃ 1644 S, CTI₃₈ 1168; įkeitimo sutartis CI₃₃ 1554 S, BS₃₄ 593 R, BPI₃₃ 27 S – įkeičiamoji sutartis BS₃₄ 577 S – įkaito sutartis CTI₃₈ 1514; ieškinio reikalavimas CTI₃₈ 138 – ieško reikalavimas CPI₃₁C 138 – ieškomasis reikalavimas CPI₃₁V 138; ieškovo prašymas CPI₃₁C 53 – ieškinio prašymas CPI₃₁V 197, CTI₃₈ 51 – ieško prašymas CPI₃₁C 51, CTI₃₈ 258 S – ieškomasis prašymas CPI₃₁V 51, CPI₃₁C 200/5, CTI₃₈ 54/2. Čia minėtina ir atstovavimo teisė CI₃₃ 1127 T – atstojimo teisė CI₃₃ 156 – atstojamoji teisė CI₃₃ 1123.

Néhány szinonima- és változatsorban nincs birtokos esetű főnév. Csak különböző melléknevek és melléknévi igenevek fordulnak elő, például: felelősségteljes felügyelet BS₁₉ 39 – felelősségteljes felügyelet BPI₂₄ 88 – felelős felügyelet BS₃₄ 39, BPI₃₃ 77/1; írásbeli okirat CI₃₃ 711, BPI₃₃ 158 S – írásbeli okirat CI₃₃ 993 S – írott okirat CTI₃₈ 456 – írott okirat CTI₃₈ 409 S. Előfordulnak kizárólag melléknevekből álló változatok is (névmási és egyszerű alakok). Ugyanabban a jelentésben más tövű mellékneveket tartalmazó szinonimák is előfordulnak, például: egyetemleges felelősség CI₃₃ 1548 T – egyetemleges felelősség CI₃₃ 684 S, BPI₃₃ 195 – közös felelősség BS₃₄ 627 T – egyetemleges felelősség CTI₃₈ 112 T; büntetőügy CI₃₃ 695/25, CPI₃₁C 200/4, CTI₃₈ 5, BS₁₉ 165, BPI₃₃ 3 – büntetőügy BS₃₄ 156 S – bűnügy CPI₃₁V 200/4, CTI₃₈ 200/4, BS₃₄ 157 T; jogszerű jogelőd CPI₃₁V 1352 – törvényes jogelőd CI₃₃ 1066 PT – törvényes jogelőd CI₃₃ 1066 PT – törvényi jogelőd CI₃₃ 1068/2 S, CTI₃₈ 1352. Egyébként hasonló szókapcsolatokban J. Jablonskis az įstatymiškas szót az įstatyminis, teisėtas alakra javította (1936: 223–224).

Összefoglaló következtetések

Az 1918–1940 közötti törvénykönyvekben a jogi terminusoknak számos szinonimája és változata fordult elő. A jogi terminológia ekkor alakult ki, és ez a munka nehézségekbe ütközött. Alig voltak meghonosodott terminusok, ezért a törvénykönyvek fordítói (emlékeztetőül: valamennyi törvénykönyv fordítás) olyan terminusokat használtak, amelyeket megfelelőbbnek találtak. A fordítók és szerkesztők terminológiai felkészültsége nem volt elégséges. Nem zárható ki, hogy egyes szinonimákat tudatosan – egyszerűen stilisztikai megfontolásból – használtak.

115

(talán még terminusnak sem tekintették őket). Az itt bemutatott kétszavas kapcsolatok (terminusok) jelentős részének nyelvi szinonimitása természetes: ezt a litván szókapcsolatok melléktagjainak nagyfokú szinonimikus kifejezési lehetősége teszi lehetővé. A tárgyalt kapcsolatok csaknem mindegyike formailag helyes, noha mai szemmel némelyik szokatlannak tűnik. Mai ismereteink alapján nehéz felmérni egykori használatuk indítékait; olykor talán világos indok sem volt. Éppen a vizsgált időszakban alakult ki egyes jogi terminusok használati hagyománya. A nem megfelelő (vagy alkalmi) szinonimák és változatok fokozatosan kikoptak. Ma a terminológiában a fajtajelleg megnevezésére leggyakrabban a melléknevek és melléknévi igenevek névmási alakját használják; az -inis, -ė képzős mellékneveket hajlamosak javítani, ha a szókapcsolatban helyettük főnévi birtokos eset használható; a melléknevek gyakrabban képződnek az -inis, -ė képzővel, mint az -iškas, -a képzővel; kerülik az -alinis, -arinis, -yvinis típusú nemzetközi mellékneveket; meghonosodtak a litvánosítás alapelvei stb. Az egykori terminusoknak a maiaktól való eltérése nem feltétlenül jelenti a korábbiak helytelenségét vagy másféle hibásságát. Csupán az látszik, hogy nem mindig sikerült azonnal pontos, rendszerszerű terminusokat alkotni. Másfelől a későbbi fordításokban olykor szükségtelenül hoztak létre új terminusokat, szándékosan vagy a korábbiak figyelmen kívül hagyásával.

A jogi terminusok egységesítésére annak idején nem törekedtek kellőképpen, de jogi terminológiai szótár híján (elkészítésével próbálkoztak, de ismeretlen okokból nem fejezték be) a korabeli törvénykönyvek terminusváltozatai és szinonimái elkerülhetetlenek voltak. Az állam nem gondoskodott hivatalos fordításokról, a nem hivatalos fordításokat (valamennyit annak tekintették) pedig nem kellett egymással összehangolni. Ugyanazon fordításon belül is előfordult következetlen terminushasználat. Ez szerkesztési hiányosságokra utal. Másfelől a törvénykönyvek szövegeit és mellékleteit (sok szinonima éppen utóbbiakból származik) gyakran különböző személyek rendezték, és különféle forrásokból vették át. A nem fordításból származó mellékleteket (például a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozatait) gyakran szándékosan változtatás nélkül hagyták meg, ezért terminológiájuk nem mindig egyezett a törvénykönyv szövegében használt terminológiával.

FŐ FORRÁSOK (TÖRVÉNYKÖNYVEK)

BPI₂₄ – Büntetőeljárási törvény. Szerk. A. Kriščiukaitis. – Teisė 6–10 [melléklet], Kaunas, 1924–1926.

116

BPI₃₀ – Büntetőeljárási törvény. J. Byla, Kaunas, 1930.

BPI₃₃ – Büntetőeljárási törvény az Orosz Szenátus és a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozataiból, valamint a Nagy-Litvánia és a Klaipėdai Terület büntetőeljárási jogára vonatkozó egyéb magyarázatokból összeállított kommentárokkal. Szerk. M. Kavo-lis, Kaunas, 1933.

BS₁₉ – Büntető törvénykönyv, Kaunas, 1919 // Büntetőtörvények, Kaunas, 1919.

BS₃₁ – Büntető törvénykönyv kiegészítésekkel. K. Jablonskis, 2. kiad., Kaunas, 1930.

BS₃₄ – Büntető törvénykönyv kiegészítő büntetőtörvényekkel és az Orosz Szenátus, valamint a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozataiból és egyéb magyarázatokból összeállított kommentárokkal, Kaunas, 1934.

CI₂₈ – Polgári törvények: [st. Rink. X t. 1 d.: Fordítás.

CI_I – S a l k a u s k i s K. Polgári törvények: X. kötet, I. rész, Kaunas, 1933.

CPI_31C – Polgári perrendtartási törvény. Litvánra fordította M. Čepas, Kaunas, 1931.

CPI_31V – Polgári perrendtartási törvény a mellékelt törvényekkel és tárgymutatóval. Nyomdai előkészítését J. Viskanta végezte, Kaunas, 1931.

CTI₃₈ – Polgári perrendtartási törvény, valamennyi módosításával és kiegészítésével, valamint a Legfelsőbb Törvényszék és az Orosz Szenátus értelmezéseivel. Szerk. Č. Butkys, Kaunas, 1938⁸.

IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK

A m b r a z a s S. 2003: Az -ingas (-a), -inis (-ė) és -iškas (-a) képzős melléknevek történeti kapcsolatai. – Baltistica 37 (1) (2002), 2003, 17–22.

G a i v e n i s K., K e i n y s St. 1990: Nyelvészeti szakkifejezések szótára, Kaunas.

J a b l o n s k i s J. 1935: Jablonskis írásai 4, Kaunas.

J a b l o n s k i s J. 1936: Jablonskis írásai 5, Kaunas.

K e i n y s St. 1974: Terminų sinonimijos klausimu. – Leksikos ir sintaksės klausimai, Šiauliai, 44–50.

K e i n y s St. 2002: Maironis ir mūsų literatūros mokslo terminologija. – Terminologija 9, 26–54.

KKP 1998: Kanceliarinės kalbos patarimai. Parengė P. Kniūkšta, Vilnius.

K l i m a v i č i u s J. 1975: Tarptautinių ir lietuviškų terminų sinonimija terminografijoje. – Lietuvių kalbotyros klausimai 16. Lietuvių terminologija, 91–123.

KPP 1976: Kalbos praktikos patarimai. Sudarė A. Pupkis, Vilnius.

⁸ A terminus könnyebb megtalálása érdekében a kódex rövidítése mellett nem az oldalszám, hanem a cikk száma szerepel. Számos terminus a cikkek függelékeiből származik, amelyek kommentárokat tartalmaznak. Ilyenkor a cikkszám mellett egy betű is szerepel, amely a függelék típusát jelöli: T – a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozata, S – az Orosz Szenátus határozata, R – a kódex szerkesztőbizottságának kommentárja, V – másik törvény, P – minden egyéb függelék, beleértve az eredetiben szereplőket is. Néhány terminus a cikkek utáni rendelkezésekből származik. Ilyenkor a cikkszám mellett, ferde vonás után, a követő cikk számát is feltüntetjük.

117

KPP 1985: Kalbos praktikos patarimai. Sudarė A. Pupkis, Vilnius.

Lyberis A. 2002: Sinonimų žodynas, 2 leid., Vilnius.

LKKN 1998: Lietuvių kalbos komisijos nutarimai 1977–1998. Sudarė R. Dobelienė, Vilnius.

LVTA 1996: Lietuvos valstybės teisės aktai (1918.II.16–1940.VI.15). Parengė V. Andriulis, R. Mockevičius, V. Valeckaitė, Vilnius.

M o s c h i t z - H a g s p i e l B. 1994: A terminológia szovjet iskolája (1931–1991), Bécs.

P i k č i l i n g i s J. 1988: Szinonímia. A nyelv alakzatai, Kaunas.

P i r o č k i n a s A. 1986: Jonas Jablonskis nyelvhelyességi javításai, Kaunas.

S k a r d ž i u s P. 1997: Válogatott írások 2, Vilnius.

TT 1999: Terminologijos taisymai. Parengė K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius.

U m b r a s a s A. 2003: Teisės terminijos kaita 1918–1940 m. Lietuvoje veikusio civilinio kodekso vertimuose. – Terminologija 10, 55–83.

V a s k e l i e n ė J. 2000: Képzett szinonimák, Šiauliai.

М о л о д е ц В. Н. 1983: Некоторые проблемы терминологической синонимии. – Термин и слово, Горький, 11–21.

A rokon tövű kétszavas jogi szakkifejezések szinonimái és változatai az 1918–1940-es litván jogi kódexekben

Összefoglalás

A tanulmány azokat a jogi szakkifejezéseket elemzi a kódexekből, amelyeket oroszból fordítottak litvánra, és 1918–1940 között voltak hatályban. Az elemzés kimutatja, hogy a kétszavas jogi szakkifejezéseknek számos szinonimájuk és változatuk volt. Leggyakoribbak az azonos tövű szinonim és változati kifejezések voltak, ezért a szerző a kifejezésmódjuk legjellemzőbb típusainak bemutatása mellett döntött. A szakkifejezések legjellemzőbb változatai a melléknevek és igenevek egyszerű vagy névmási alakjait tartalmazó kifejezések. A legjellemzőbb szinonimák olyan kifejezések, amelyekben az alárendelt elem főnév birtokos esetben, vagy -inis, -ė képzős melléknév.

A szinonimák és változatok nagy száma azt mutatja, hogy a jogi terminológia akkoriban kialakulóban volt, és ez a folyamat nem volt könnyű. Alig akadtak megszilárdult szakkifejezések, ezért a kódexek fordítói az általuk legmegfelelőbbnek tartott kifejezéseket használták. A felhasználók igényeinek megfelelő, pontos és rendszerszerű kifejezések nem elsőre születtek meg. Másfelől a kódexek későbbi fordításaiban olykor szükségtelenül alkottak új kifejezéseket, amikor a már létezőket szándékosan vagy véletlenül figyelmen kívül hagyták. Az anyag azt mutatja, hogy nem tettek elegendő kísérletet a jogi szakkifejezések egységesítésére.

Alvydas UMBRASAS

Beérkezett: 2004-11-08

Litván Nyelvi Intézet

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

E-mail: [email protected]

118