Skip to document
Back
Go to original Localized version was produced by AI. It may contain inaccuracies.
Preparing document pages…

Terminológiai rendezvények a Litván Nyelvi Intézetben

JOLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER, DIANA ŠILOBRITAITĖ

Lietuvių kalbos institutas

2011 októberében a Litván Nyelvi Intézetben két terminológiai rendezvényre került sor.

A Terminológia módszertana, jelenlegi alkalmazása és jövője című nemzetközi tudományos konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja a Nemzetközi Terminológiai Információs Központtal, az Infotermmel közösen szervezte. Az október 12–13-án tartott rendezvényt a Terminológiai Bizottság megalakulásának 90. évfordulója alkalmából rendezték. A Bizottság, amelyet az Oktatási Minisztérium mellett hoztak létre, tevékenységében korának számos neves tudósa és közéleti személyisége vett részt – Kazimieras Būga, Jonas Jablonskis, Pranas Mašiotas, Antanas Smetona, Juozas Tumas-Vaižgantas, Antanas Vireliūnas és mások. Az öt éven át működő Bizottság számos különböző szakterület terminusait vitatta meg és hagyta jóvá; ezek egy részét az 1924-ben kiadott A Terminológiai Bizottság által elfogadott megnevezések, avagy terminusok című szótár tartalmazza. A Bizottság tevékenysége – bár megítélése ellentmondásos volt – az első kísérletet jelentette a litván terminológia szervezett szabályozására.

A konferencián Írországból, Ausztriából, Belaruszból, Lettországból, Lengyelországból, Litvániából, Oroszországból, Magyarországról és Németországból érkező előadók vettek részt.

A konferencia első napján az előadások angol nyelven hangzottak el. A legnagyobb figyelmet a terminológia tudományának fejlődése, a terminológia bővülése, az információs és kommunikációs technológiák létrehozása és alkalmazása a terminológiai munkában, valamint a terminológia és a szaknyelv oktatásának kérdései kapták.

Az első két előadás a terminológia tudományának fejlődésével foglalkozott. Heribert Picht meghívott előadó áttekintette a terminológiának mint önálló diszciplínának a kialakulását előidéző okokat és előfeltételeket, továbbá a standardizáció, a német nyelvterületen kialakult Wirtschaftslinguistik-mozgalom, E. Wüster, E. Drezen és D. S. Lotte munkái, valamint L. Hoffmann által javasolt modell hatását a terminológia fejlődésére. A terminológiai iskolákat áttekintve az előadó rámutatott arra, hogy ezen iskolák alapvető nézetei

198

J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė

Terminologijos renginiai Lietuvių kalbos institute

A terminológiaelmélet nem különbözik. H. Picht véleménye szerint a terminológia a modern nyelvtudomány önálló diszciplínája, amelyet metadiszciplináris jellege határoz meg. Sergiusz Grinev-Griniewicz (a Białystoki Egyetem, Moszkvai Humanitárius Pedagógiai Intézet) megjegyezte, hogy a terminológia tudománytörténetére a szaknyelvi lexika kutatási módszerei fejlődéstörténeteként is tekinthetünk. Ismertette a különböző korszakokban alkalmazott rendszerszemléletű, tipológiai, szemiotikai és parametrikus megközelítéseket, a terminusképzés elemzésének és a meghatározhatóságnak a módszereit, valamint az előadó által javasolt antropolingvisztikai megközelítést. Ágota Fóris (a budapesti Károly Gáspár Egyetem) a terminológia és a szövegnyelvészet kapcsolatairól beszélt. A szöveg hét ismérve közül különös figyelmet szentelt a koherenciának, és szólt a terminológia szerepéről a szövegben lévő ismeretek kódolásában és dekódolásában. A Dublini Városi Egyetem ír nyelvi részlegének, a Fiontarnak munkatársai, Brian Ó Raghallaigh és Gearóid Ó Cleircín előadása az ír nyelvű terminusokról szólt az Európai Unió intézményeinek többnyelvű terminológiai adatbázisában, az IATE-ben. Miután az ír az Európai Unió hivatalos nyelvévé vált, megnőtt az ír terminológia iránti igény. Az előadók megosztották a terminológia létrehozásával és kezelésével kapcsolatos tapasztalataikat, bemutatták az ezzel foglalkozó ír intézményeket és a terminológiai bankot. A Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetéből Valentīna Skujiņa, valamint ugyanennek az egyetemnek a Matematikai és Informatikai Intézetéből Ilze Irēna Ilziņa a fordításnak a lett terminológia fejlődésére gyakorolt hatásáról és a nemzetközi terminológiai szabványok terminológiaharmonizáló jelentőségéről beszélt.

A délutáni ülést megnyitó másik meghívott előadó, Christian Galinski, az Infoterm igazgatója előadásában elsősorban a tartalmi interoperabilitás fontosságával és a nemzetközi szabványoknak az interoperabilitás megteremtésében betöltött szerepével foglalkozott. A szabványosítás témáját Klaus-Dirk Schmitz, a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének munkatársa folytatta, aki a nemzetközi szabványok előnyeiről beszélt a terminológiai adatok cseréjében. Liudmila Ricskova (a Janka Kupała nevét viselő Grodnói Állami Egyetem) a szaknyelvoktatásról tartott előadást. Az előadó megjegyezte, hogy a tudásalapú társadalom kialakulásával a terminológia nemcsak egy-egy szakterület szakemberei számára válik egyre fontosabbá, hanem tágabb szociokulturális összefüggésben is. Szergej Selov, a Viktor Vinogradov Orosz Nyelvi Intézet (Moszkva) munkatársának előadása a terminológiai tudásbázisban rejlő implicit információkról szólt.

A konferencia második napját a litván terminológiának szentelték. Az előadások litván nyelven hangzottak el. A délelőtti ülésen a különböző szakterületek litván terminológiájának fejlődéséről, a Terminológiai Bizottság tevékenységéről és a litván terminológiatörténetben betöltött szerepéről esett szó.

Terminologija | 2011 | 18 1 9 9

A litván terminológia fejlődéséről, a Terminológiai Bizottság tevékenységéről és a litván terminológiatörténetben betöltött szerepéről.

Albina Auksoriūtė, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezetője áttekintette a Terminológiai Bizottság (1921–1926) tevékenységét: ismertette a Bizottság feladatait és elvégzett munkáját, valamint értékelte jelentőségüket a litvániai terminológia további fejlődése szempontjából. Vincentas Drotvinas, a Vilniusi Pedagógiai Egyetem munkatársa a régi írásokban és a 17–18. századi kétnyelvű lexikográfiai munkákban szereplő kézműves-nómenklatúrát mutatta be a hallgatóságnak. Az anyagot több szempontból tárgyalta: az előadó elemezte a terminusok szótári közlésének sajátosságait, a kézművesek szakosodását, a keleti és nyugati aukštaitis szótárak eredetét, az elnevezések használattörténetét stb.

A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának munkatársai egyes tudományterületek terminológiatörténetének kérdéseiről beszéltek. Palmira Zemlevičiūtė áttekintette a Keleivis (1849–1880) című újság egészségügyi tárgyú cikkeiben szereplő terminusok eredetét és szinonímiáját, különös tekintettel azokra a szavakra, amelyek nem váltak orvosi terminussá. Robertas Stunžinas a népi építészeti szakkifejezések fajtaneveiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a terminusok nemzetség és faj szerinti elemzése a terminológia fontos feladata. Solvita Labanauskienė a Baltijos šalių floroje (1993–2003) című műben használt litván és lett növénynemzetség-nevek eredetét tárgyalta. Az előadó összevetette a balti nyelvek növénynemzetség-neveinek több csoportját, és kiemelte a litván és lett elnevezések hasonlóságait és különbségeit. Diana Šilobritaitė a 19. század végi és 20. század eleji litván közéleti személyiség, Petras Vileišis aritmetikatankönyvében, a Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos (1886) című műben alkalmazott terminusképzési módokat és eszközöket elemezte, és összehasonlította őket a mai matematikai terminusokkal. Asta Mitkevičienė a Terminológiai Bizottság litván irodalomtudományi terminológiatörténetben betöltött szerepéről beszélt, és áttekintette, mely irodalomtudományi terminusokat tárgyalta a Bizottság. Az előadó külön kitért az irodalmi terminusok szinonímiájára. Alvydas Umbrasas egy kéziratos orosz–litván jogi terminológiai szótár (1920) szerkezetét vizsgálta. Az előadó szerint a szóban forgó szótár szerkezete nem jellemző a terminológiai szótárakra.

A délutáni ülésen a modern litván terminológia problémáit vitatták meg. Audra Ivanauskienė (Állami Litván Nyelvi Bizottság) bemutatta a Bizottság terminológiai munkáját. Hangsúlyozta a szabályos terminológia terjesztésének biztosítására irányuló törekvést, valamint felhívta a figyelmet a litvániai és az európai intézmények és szakemberek közötti együttműködésre.

200

J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė

Terminologijos renginiai Lietuvių kalbos institute

Uniós intézmények és szakemberek együttműködésére a terminushasználat kérdéseiben. Egidijus Zaikauskas, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának munkatársa az európai uniós intézmények litván terminológiájáról beszélt: tárgyalta a fordítás és a szöveg terminológiáját, a jogi következetességet, a dokumentumok fordításának időtartamát stb. Reginas Kvašytė, a Šiauliaii Egyetem munkatársának előadása a litván és lett terminológia metanyelvi sajátosságainak megállapítását tűzte ki célul tudományos munkák és szótárak alapján. A termin- tövű terminusok mikrorendszerét vizsgálta a litván és lett nyelvben. A Vytautas Magnus Egyetem kutatócsoportjának – Erika Rimkutė, Gintarė Grigonytė, Andrius Utka és Loic Boizou – előadása a litván terminusok nyelvészeti módszerrel történő automatikus azonosítására irányuló kísérleteket mutatta be. Hangsúlyozták, hogy bizonyos számítógépes programokkal felgyorsítható a lehetséges terminusok azonosításának folyamata. Gintautas Grigas és Tatjana Jevsikova, a Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete Informatikai Módszertani Tanszékének munkatársai az angol–litván informatikai frazeológiai gyűjteményekről tartottak előadást. Különösen azokra az eszközökre összpontosítottak, amelyekkel felgyorsítható a szoftverek litvánítása és javítható a terminusok fordításának minősége. Markas Paura, a Vilniusi Egyetem Fordítástudományi Tanszékének munkatársa a kompiuterių virusas fogalmáról és annak interdiszciplináris jellegéről beszélt. Vilija Cielienė, a Kaunasi Műszaki Egyetem munkatársa előadásában áttekintette a különböző eredetű, szinonim litván informatikai terminusok szerkezetét, megvizsgálta, mely terminusokat használják szívesen a hallgatók, és ismertette a választásukat meghatározó tényezőket. Eglė Dumšienė, a Šiauliai Állami Főiskola munkatársa az információsrendszer-technológiai képzés záróprojektjeiben előforduló informatikai terminusok használatát elemezte. Az előadó megnevezte e terminusok hibáinak csoportjait (idegen szavak, terminusképzési és alaki hibák stb.). A Vilniusi Egyetem hallgatója, Agnė Strelkauskytė a Facebook közösségi oldalának szókincsét és terminológiáját vizsgálta, és más közösségi oldalakéval hasonlította össze.

A konferencia munkáját Alvydas Umbrasas, a Terminológiai Központ munkatársa foglalta össze.

A Litván Nyelvi Intézet honlapján megtalálható a konferencia programja és az előadások tézisei. A konferencia előadásai alapján készült cikkek egy részét a Terminologijos jelen száma közli, további cikkek pedig a folyóirat tizenkilencedik számában jelennek meg.

Terminologija | 2011 | 18

201

Október 17–18-án a Terminológiai Központ által szervezett terminológiai szemináriumon előadásokat tartott Európa egyik legnevesebb terminológusa, Heribert Picht professor emeritus. Oktatóként tizenhat országban vett részt terminológiai képzéseken, vendégprofesszorként a Norvég Közgazdasági Főiskolán (Norges Handelshøyskole) tanított, és sok éven át dolgozott a Koppenhágai Üzleti Főiskolán (Copenhagen Business School (Handelshøjskolen)). Kutatási területei: elméleti és alkalmazott terminológia, szaknyelv (LSP), tudásmenedzsment és terminológiai adatbankok, nyelv- és terminológiai tervezés, terminológiaoktatás, szakmai kommunikáció. Heribert Picht professzor az első terminológus, akit az 1997 óta a terminológia területén szerzett érdemeiért a nemzetközi terminológiai információs központ, az Infoterm által adományozott Eugen Wüster-díjjal tüntettek ki. 2007-ben a John Benjamins kiadó az ő tiszteletére adta ki a terminológiai tanulmányok gyűjteményét, Indeterminacy in Terminology and LSP (szerk. Bassey Edem Antia).

A szeminárium első napján H. Picht professzor három előadást tartott. A Terminology, LSP and professional communication (Terminológia, szaknyelv és szakmai kommunikáció) című előadás a terminológia mint tudományág fejlődéséről, más nyelvészeti tudományágak közötti helyéről, a terminológia és a szaknyelv kapcsolatáról, valamint ezek szakmai kommunikációban és általában a tudásátadásban betöltött fontosságáról szólt. Az Object, concept and their representational forms (Objektum, fogalom és megjelenítési formáik) című előadás a terminológia alapfogalmaival és -terminusaival foglalkozott. A professzor az objektum, a fogalom és a terminus értelmezéséről, az objektumok osztályozásáról, a fogalmak extenziójáról és intenziójáról, a terminusalkotás nyelvészeti, szociolingvisztikai és módszertani elveiről, a terminusok meghatározásáról, a terminológiai összetételekről, a fogalmak nem verbális megjelenítési formáiról és azok terminológiai adatbázisokba való felvételének fontosságáról beszélt; áttekintette a legfontosabb terminológiai terminusok nemzetközi szabványokban szereplő meghatározásait, és felhívta a hallgatóság figyelmét az azokban előforduló következetlenségekre. A Knowledge ordering at conceptual level (Tudásszervezés fogalmi szinten) című előadás az objektumok közötti, a fogalmak közötti, valamint a fogalmak és a terminusok közötti kapcsolatokról szólt.

A szeminárium második napján két témát tárgyaltak. A Language planning and terminology planning (Nyelvtervezés és terminológiai tervezés) című előadás a nyelvtervezés céljairól, eszközeiről és intézményeiről, a terminológiai tervezés szintjeiről és módszereiről, a terminológia szabványosításáról, valamint a nyelvek különböző tevékenységi területeken fennálló viszonyáról szólt. Az Indeterminacy, the

202 J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė Terminologijos renginiai Lietuvių kalbos institute

sciences and professional communication (A bizonytalanság, a tudományok és a szakmai kommunikáció) című előadásban H. Picht azt a kérdést vetette fel, vajon a bizonytalanság és a bizonyosság valódi dichotómiát alkot-e; meghatározásokat javasolt a fogalomra mint a gondolkodás egységére, a tudás egységére és a megismerés egységére; felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni az episztemológiai bizonytalanság és a szövegben használt terminus (a fogalom megjelenítője) által okozott bizonytalanság között; továbbá bemutatta, hogyan alkalmazhatók a terminológia módszerei a terminológiai egység meghatározottságának elérésére.

A szeminárium résztvevői oklevelet kaptak.

Beérkezett: 2011-12-05

Jolanta Gaivenytė-Butler Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]

Diana Šilobritaitė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]

Terminologija | 2011 | 18

2 0 3

Document details