Terminologijos renginiai Lietuvių kalbos institute

198 J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė | Terminológiai rendezvények | Lietuvių kalbos institute Terminológiai rendezvények A Litván Nyelvi Intézetben JoLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER, DIANA ŠILoBRITAITĖ Litván Nyelvi Intézet 2011 októberében a Litván Nyelvi Intézetben két terminológiai rendezvényre került sor. A Terminológia módszertana, alkalmazásának jelene és jövője című nemzetközi tudományos konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja a nemzetközi terminológiai információs központtal, az Infotermmel közösen szervezte meg. Az október 12–13-án megrendezett eseményt a Terminológiai Bizottság megalapításának 90. évfordulójának szentelték. Az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott Bizottság munkájában számos, az akkori tudományos és közélet jeles képviselője vett részt – Kazimieras Būga, Jonas Jablonskis, Pranas Mašiotas, Antanas Smetona, Juozas Tumas-Vaižgantas, Antanas Vireliūnas és mások. Az öt éven át működő Bizottság számos különböző szakterület terminusait vitatta meg és hagyta jóvá; ezek egy részét az 1924-ben kiadott Įvardai, arba terminai, priimti Terminologijos komisijos (A Terminológiai Bizottság által elfogadott elnevezések, illetve terminusok) című szótár tartalmazza. A Bizottság tevékenysége – bár ellentmondásos értékeléseket váltott ki – az első kísérlet volt a litván terminológia szervezett szabályozására. A konferencián Írországból, Ausztriából, Belaruszból, Lettországból, Lengyelországból, Litvániából, Oroszországból, Magyarországról és Németországból érkezett előadók vettek részt. A konferencia első napján az előadásokat angol nyelven tartották. A legtöbb figyelmet a terminológia tudományának fejlődésére, a terminológia bővítésére, az információs és kommunikációs technológiák létrehozására és alkalmazására a terminológiai munkában, valamint a terminológia és a szaknyelv oktatásának kérdéseire fordították. Az első két előadás a terminológia tudományának fejlődésével foglalkozott. A meghívott előadó, Heribert Picht áttekintette a terminológia mint önálló diszciplína kialakulásának okait és előfeltételeit, továbbá a szabványosítás, a német nyelvű országokban kialakult Wirtschaftslinguistik mozgalom, E. Wüster, E. Drezen és D. S. Lotte munkáinak, valamint L. Hoffmann által javasolt modellnek a terminológia fejlődésére gyakorolt hatását. A terminológiai iskolákat áttekintve az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy ezen iskolák terminológiaelmélettel kapcsolatos alapvető megközelítései 199Terminologija | 2011 | 18 nem különböznek egymástól. H. Picht véleménye szerint a terminológia a modern nyelvtudomány önálló diszciplínája, amelyet metadiszciplináris jelleg jellemez. Sergiusz Grinev-Griniewicz (a Białystoki Egyetem és a Moszkvai Humánpedagógiai Intézet munkatársa) megjegyezte, hogy a terminológia tudományának történetére a szakmai lexika kutatási módszerei fejlődésének történeteként is lehet tekinteni. Ismertette a különböző időszakokban alkalmazott rendszerszintű, tipológiai, szemiotikai és parametrikus megközelítéseket, a terminusok szóképzési elemzésének és a megfordíthatóságnak a módszereit, valamint magának az előadónak a javaslatára kidolgozott antropolingvisztikai megközelítést. Ágota Fóris (a budapesti Károly Gáspár Egyetem munkatársa) a terminológia és a szövegnyelvészet kapcsolatáról beszélt. A szöveg hét jellemzője közül az előadó különös figyelmet szentelt a koherenciának, és a terminológia szerepéről beszélt a tudás szövegben történő kódolásában és dekódolásában. A Dublini Városi Egyetem ír nyelvi tanszékének Fiontar részlegén dolgozó Brian Ó Raghallaigh és Gearóid Ó Cleircín előadása az ír nyelv terminusainak az Európai Unió intézményeinek többnyelvű terminológiai adatbázisában, az IATE-ben betöltött szerepével foglalkozott. Mivel az ír nyelv az Európai Unió hivatalos nyelvévé vált, megnőtt az ír terminológia iránti igény. Az előadók megosztották a terminológia létrehozásával és gondozásával kapcsolatos tapasztalataikat, bemutatták az ezzel a munkával foglalkozó ír intézményeket és a terminológiai bankot. Valentīna Skujiņa, a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetének munkatársa, valamint Ilze Irēna Ilziņa, ugyanazon egyetem Matematikai és Informatikai Intézetének munkatársa a fordításnak a lett terminológia fejlődésére gyakorolt hatásáról és a nemzetközi terminológiai szabványoknak a terminológia összehangolásában betöltött fontosságáról beszélt. A délutáni ülést megnyitó másik meghívott előadó, Christian Galinski, az Infoterm igazgatója, előadásában főként a tartalmi kompatibilitás fontosságára és a nemzetközi szabványoknak a kompatibilitás elérésében betöltött jelentőségére helyezte a hangsúlyt. A szabványosítás témáját a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének munkatársa, Klaus-Dirk Schmitz folytatta, aki a nemzetközi szabványoknak a terminológiai adatok cseréje során mutatkozó előnyeiről beszélt. Liudmila Ryčkova (a Janka Kupala nevét viselő Grodnói Állami Egyetem) a szaknyelv oktatásáról tartott előadást. Az előadó megjegyezte, hogy a tudástársadalom kialakulásával a terminológia nemcsak egy adott terület szakemberei, hanem tágabb szociokulturális kontextusban is egyre fontosabbá válik. A Viktor Vinogradovról elnevezett Orosz Nyelvi Intézet (Moszkva) munkatársa, Szergej Selov előadása a terminológiai tudásbázisban rejlő implicit információval foglalkozott. A konferencia második napját a litván terminológiának szentelték. Az előadások litván nyelven hangzottak el. A délelőtti ülésen különböző területek 200 J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė | Terminológiai rendezvények a | Lietuvių kalbos institute litván terminológia fejlődését, a Terminológiai Bizottság tevékenységét és annak szerepét a litván terminológia történetében. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának vezetője, Albina Auksoriūtė áttekintette a Terminológiai Bizottság (1921–1926) tevékenységét – ismertette e Bizottság feladatait és elvégzett munkáját, valamint értékelte azok jelentőségét a terminológia további fejlődése szempontjából Litvániában. Vincentas Drotvinas, a Vilniusi Pedagógiai Egyetemről, megismertette a hallgatóságot a kézművesek nómenklatúrájával a régi írásokban és a XVII–XVIII. századi kétnyelvű lexikográfiai munkákban. Az anyagot több szempontból tárgyalták: az előadó elemezte a terminusok szótárakban való bemutatásának sajátosságait, a kézművesek specializációját, a keleti és nyugati aukštaitis nyelvjárási szótárak eredetét, az elnevezések használatának történetét stb. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának munkatársai az egyes tudományterületek terminológiatörténetének kérdéseiről beszéltek. Palmira Zemlevičiūtė áttekintette a Keleivis (1849–1880) című újság egészségről szóló cikkeiben előforduló terminusok eredetét és szinonimiáját, rámutatva azokra a szavakra, amelyek nem váltak orvosi terminusokká. Robertas Stunžinas a népi építészeti szakkifejezések fajtáiról beszélt, hangsúlyozva, hogy a terminusok nemzetség és faj szerinti elemzése fontos terminológiai feladat. A Baltikum flórájában (1993–2003) használt litván és lett növénynemzetségnevek eredetét Solvita Labanauskienė tárgyalta. Az előadó összevetette a balti nyelvek növénynemzetségneveinek több csoportját, és kiemelte a litván és lett növénynemzetségnevek hasonlóságait és különbségeit. Diana Šilobritaitė elemezte, hogy a XIX. század végi–XX. század eleji litván társadalmi személyiség, Petras Vileišis Keturi svarbiausiejie veikalai aritmētikos (1886) című aritmetikai tankönyvében milyen módokon és eszközökkel alkották a terminusokat, valamint összehasonlította ezeket a matematika tudományának mai terminusaival. Asta Mitkevičienė a Terminológiai Bizottság szerepéről beszélt a litván irodalomtudományi terminológia történetében, és áttekintette, mely irodalomtudományi terminusokat vitatták meg ebben a Bizottságban. Az előadó külön tárgyalta az irodalmi terminusok szinonimiáját. Alvydas Umbrasas egy kéziratos orosz–litván jogi terminológiai szótár (1920) felépítését vizsgálta. Az előadó szerint a tárgyalt szótár felépítése nem jellemző a terminológiai szótárakra. A délutáni ülésen a modern litván terminológia problémáit vitatták meg. Audra Ivanauskienė (Litván Állami Nyelvi Bizottság) bemutatta a Bizottság terminológiai munkáját. Hangsúlyozta a helyes terminológia terjesztésének biztosítására irányuló törekvést, továbbá felhívta a figyelmet Litvánia és az Európai 201Terminologija | 2011 | 18 Unió intézményei, valamint a szakemberek együttműködésére a terminushasználat kérdéseiben. Egidijus Zaikauskas, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága Litván Nyelvi Osztályának munkatársa a litván terminológiáról beszélt az Európai Unió intézményeiben: tárgyalta a fordítás és a szöveg terminológiáját, a jogi következetességet, a dokumentumok fordításának időtartamát stb. A Šiauliai Egyetemen dolgozó Regina Kvašytė előadásának célja az volt, hogy tudományos munkák és szótárak alapján meghatározza a litván és lett nyelv terminológiájának metanyelvi sajátosságait. A termingyökből képzett terminusok mikrorendszerét vizsgálta a litván és a lett nyelvben. A Vytautasi Nagy Egyetemen Erika Rimkutė, Gintarė Grigonytė, Andrius Utka és Loic Boizou alkotta szerzői kollektíva által készített előadásban a litván nyelv terminusainak nyelvészeti módszerrel történő automatikus meghatározására irányuló kísérleteket mutatták be. Hangsúlyozták, hogy bizonyos számítógépes programok használatával miként gyorsítható fel a lehetséges terminusok meghatározásának folyamata. Gintautas Grigas és Tatjana Jevsikova, a Vilniusi Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete Informatikai Módszertani Tanszékének munkatársai, az angol–litván nyelvű számítástechnikai frazeológiai adatbázisokról tartottak előadást. A legnagyobb figyelmet azoknak az eszközöknek szentelték, amelyek alkalmazásával felgyorsulna a szoftverek litvánosítása, és javulna a terminusok fordításának minősége. Markas Paura, a Vilniusi Egyetem Fordítástudományi Tanszékének munkatársa, a számítógépes vírus fogalmáról és e fogalom interdiszciplináris jellegéről beszélt. Vilija Cieliešienė, a Kaunasi Műszaki Egyetem munkatársa előadásában áttekintette a különböző eredetű litván számítástechnikai szinonim terminusok szerkezetét, vizsgálta, hogy a hallgatók mely terminusokat hajlamosak használni, valamint tárgyalta az egyik vagy másik választást meghatározó tényezőket. Eglė Dumšienė, a Šiauliai Állami Főiskola munkatársa, az információs rendszerek technológiája tanulmányi program záróprojektjeiben előforduló számítástechnikai terminusok használatát elemezte. Az előadó e terminusok hibáinak csoportjait nevezte meg (idegen szavak, a terminusok képzésével és alakjával kapcsolatos hibák stb.). A Vilniusi Egyetem hallgatója, Agnė Strelkauskytė, a Facebook közösségi hálózat webhelyének lexikáját és terminológiáját vizsgálta, amelyet más hálózatok webhelyeivel hasonlított össze. A konferencia munkáját a Terminológiai Központ munkatársa, Alvydas Umbrasas foglalta össze. A Litván Nyelvi Intézet internetes honlapján megtalálható a konferencia programja és tézisei. A konferencia előadásai alapján készült cikkek egy része a Terminologijos jelen számában jelenik meg, további néhány cikket pedig a folyóirat tizenkilencedik számában közölnek. 202 J. Gaivenytė-Butler, D. Šilobritaitė | Terminologijos rendezvények | Lietuvių kalbos institute Október 17–18-án a Terminológiai Központ által szervezett terminológiai szemináriumon Európa egyik legnevesebb terminológusa, Heribert Picht professor emeritus tartott előadásokat. Oktatóként tizenhat országban szervezett terminológiai képzéseken vett részt, vendégprofesszorként a Norvég Közgazdasági Főiskolán (Norges Handelshøyskole) tanított, és sok éven át a Koppenhágai Üzleti Iskolában (Copenhagen Business School (Handelshøjskolen)) dolgozott. Kutatási területei: elméleti és alkalmazott terminológia, szaknyelv (LSP), tudásszervezés és terminológiai bankok, nyelvés terminológiatervezés, a terminológia oktatása, szakmai kommunikáció. Heribert Picht professzor az első terminológus, akit Eugen Wüster-díjjal tüntettek ki; ezt a terminológia területén szerzett érdemekért 1997 óta a nemzetközi terminológiai információs központ, az Infoterm ítéli oda. 2007-ben a John Benjamins kiadó az ő tiszteletére adta ki az Indeterminacy in Terminology and LSP (szerk. Bassey Edem Antia) című terminológiai tanulmánygyűjteményt. A szeminárium első napján H. Picht professzor három előadást tartott. A Terminology, LSP and professional communication (Terminológia, szaknyelv és szakmai kommunikáció) című előadásban a terminológia mint tudományág fejlődéséről, a nyelvészet más tudományágai között elfoglalt helyéről, a terminológia és a szaknyelv kapcsolatáról, ezeknek a szakmai kommunikációban és általában a tudásátadásban betöltött fontosságáról volt szó. Az Object, concept and their representational forms (Objektum, fogalom és megjelenítési formáik) című előadás a terminológia alapvető fogalmainak és terminusainak volt szentelve. A professzor az objektum, a fogalom és a terminus értelmezéséről, az objektumok osztályozásáról, a fogalmak extenziójáról és intenziójáról, a terminusalkotás nyelvészeti, szociolingvisztikai és módszertani elveiről, a terminusok definícióiról, a terminológiai szókapcsolatokról, a fogalmak nem verbális megjelenítési formáiról és ezek terminológiai adatbázisokba való bevonásának fontosságáról beszélt; áttekintette a legfontosabb terminológiai terminusok definícióit a nemzetközi szabványokban, és felhívta a hallgatók figyelmét a bennük előforduló következetlenségekre. A Knowledge ordering at conceptual level (A tudás rendezése fogalmi szinten) című előadás az objektumok közötti, a fogalmak közötti, valamint a fogalmak és terminusok közötti kapcsolatokról szólt. A szeminárium második napján két témát vizsgáltak. A Language planning and terminology planning (A nyelvés terminológiatervezés) című előadás a nyelvtervezés céljaival, eszközeivel és intézményeivel, a terminológiatervezés szintjeivel és módszereivel, a terminológia szabványosításával, valamint a nyelvek különböző tevékenységi területeken fennálló kapcsolataival foglalkozott. Az Indeterminacy, the 203Terminologija | 2011 | 18 s a kommunikáció) című előadásban H. Picht sciencesandprofessionalcommunication(Neapibrėžtumas,mokslaiirprofefelvetette a kérdést, hogy a meghatározatlanság és a meghatározottság valódi dichotómiát alkot-e, javaslatot tett a fogalom mint a gondolkodás, a tudás és a megismerés egységének meghatározására, felhívta a figyelmet arra, hogy különbséget kell tenni az episztemológiai meghatározatlanság és a szövegben használt terminus (a fogalom reprezentációja) által meghatározott meghatározatlanság között, és bemutatta, hogyan alkalmazhatók a terminológiai módszerek a terminológiai egység meghatározottságának elérésére. A szeminárium résztvevői bizonyítványokat kaptak. Beérkezett: 2011-12-05 Jolanta Gaivenytė-Butler Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Diana Šilobritaitė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]