Az észak-macedóniai Szkopjéban működő Fordító- és Tolmácsképző Tanszék alapképzést kínál, amelynek során a fordítók és tolmácsok kulcskompetenciáit fejlesztik. A fordítási és tolmácsolási kompetencia mellett a hallgatók kulturális kompetenciát, tematikus és szakterületi ismereteket, digitális készségeket, valamint általános „soft” készségeket is elsajátítanak. A terminológiai ismeretek kulcsszerepet játszanak a fordítók és tolmácsok képzésében. Ezért az alapképzésben a terminológiát több különböző szakterületen önálló tantárgyként oktatják.
A tanulmány azt a kutatási kérdést vizsgálja, hogy a szerző tanszékén alkalmazott terminológiaoktatási megközelítés a hallgatók véleménye szerint hatékony-e a terminológia elsajátítása és a készségfejlesztés szempontjából. E célból 2020 januárja és 2021 szeptembere között kutatási projektet valósítottak meg „A terminológiaoktatási módszerek modernizálása az interdiszciplináris fordító- és tolmácsképzésben” címmel, amelyben hét terminológiai kurzus oktatói vettek részt. A tanulmány áttekintést ad a projekt tevékenységeiről és a fordítás- és tolmácsorientált terminológiaoktatás és -tanulás szempontjából releváns eredményeiről. A tanulmány célja továbbá, hogy bemutassa a szerző tanszékén alkalmazott terminológiaoktatási megközelítés hatékonyságára vonatkozó kérdőíves kutatás eredményeit, hozzájárulva ezzel a fordító- és tolmácsképzés terminológiaoktatási tervének fejlesztéséhez.
Észak-Macedóniában, a skopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén alapképzést kínálnak, amelynek célja a fordítók és tolmácsok alapvető kompetenciáinak fejlesztése. E kompetenciák mellett kulturális kompetenciát is fejlesztenek, a hallgatók tematikus és szakterületi ismeretekre, digitális készségekre, valamint általános „puha” készségekre tesznek szert. A fordítók és tolmácsok képzésében fontos szerepet játszik a terminológiai ismeretek elsajátítása, ezért az alapképzésben több különböző szakterületen önálló tantárgyként oktatják a terminológiát.
A cikk azt a kutatási kérdést vizsgálja, hogy a hallgatók véleménye szerint hatékony-e a terminológia elsajátítása és a terminológiai készségek fejlesztése szempontjából a skopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén alkalmazott terminológiaoktatási módszer. E célból 2020 januárja és 2021 szeptembere között „A terminológiaoktatási módszerek korszerűsítése az interdiszciplináris fordító- és tolmácsképzésben” címmel kutatási projekt valósult meg, amelyben hét terminológiai kurzus oktatói vettek részt. A cikk áttekinti a projekt tevékenységeit és azokat az eredményeket, amelyek relevánsak a fordítás- és tolmácsorientált terminológia oktatása és tanulása szempontjából. A cikk további célja, hogy bemutassa a skopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén alkalmazott terminológiaoktatási módszer hatékonyságára irányuló kutatás eredményeit, hozzájárulva ezzel a fordító- és tolmácsképzés terminológiaoktatásának továbbfejlesztéséhez.
Napjainkban a terminológia világszerte számos egyetemen önálló tantárgyként szerepel. A terminológia interdiszciplináris jellegű, mivel szorosan kapcsolódik más tudományterületekhez, például a fordítástudományhoz (Cabré 2010; Thelen 2015; Fischer 2020; Fóris 2022), az információtudományhoz és -technológiához (Bowker, Marshman 2012; Ji, Oakes 2019; Hadley et al. 2022; Rothwell et al. 2023) stb. A múltban különböző szerzők és terminológiaoktatók sokféle, gyakran rögtönzött megközelítést alkalmaztak a terminológia tanítására, és ennek kapcsán különféle nehézségekről számoltak be. Montero Martínez és Faber az elsők között állapította meg, hogy kevés szakirodalom áll rendelkezésre a terminológia oktatásának legjobb módjáról; ennek következtében az oktatók gyakran olyan terminológiaoktatási modelleket alkalmaztak, amelyeket tanulmányi pályafutásuk során személyesen megfigyeltek vagy megtapasztaltak (Montero Martínez, Faber 2009: 91). Ez a probléma napjainkban is fennáll bizonyos egyetemeken.
52
Milena Sazdovska
Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 3
Knowledge of terminology plays a key role in the training of translators (Kautz 2000: 20; Kelly 2005: 26; Cabré 2010: 358; Montero Martínez, Faber 2019: 1; Fischer 2020: 65) and interpreters (Kalina 2002: 126; Ding 2013: 2). Kaltenböck and Mehlmauer-Larcher (2005) emphasize that the domain of terminology must integrate needs and preferences from the perspective of both students and teachers concerning what and how to teach. It seems that finding the right terminology teaching model can still be challenging as there is no universal solution. Moreover, terminology teaching challenges nowadays seem to evolve around modifying curricula to keep up with the roles translators and interpreters have assumed in the ever-changing translation and interpreting market (Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 58) and around acquiring a terminological competence in the digital age (Fischer 2020; Li 2023: 760). This puts into perspective a need for re-evaluation of terminology teaching methods with the purpose of greater innovation and integrating new methods affecting the efficacy of learning.
A cikk célja egy, az alapképzésben folyó fordító- és tolmácsképzés terminológiaoktatási módszereinek korszerűsítésére irányuló országos kutatási projekt módszertanának és eredményeinek bemutatása, amely a szerző intézményében valósult meg. A cikk emellett ismerteti a hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás eredményeit is, amely a terminológiaoktatási megközelítés hatékonyságának megállapítására irányult.
2. A FORDÍTÁSORIENTÁLT TERMINOLÓGIA FOGALMA
A terminológia az interdiszciplináris fordító- és tolmácsképzés egyik alappillére. A fordításhoz kapcsolódó terminológiai kompetencia a fordító azon képességét jelenti, hogy hozzáférjen a terminusok által megjelenített ismeretekhez, valamint megtalálja a szaknyelvi fogalom legmegfelelőbb célnyelvi megfelelőjét (Montero Martínez, Faber 2019: 4). Montero Martínez és Faber (2009: 92) javaslatot tesz a fordítók képzésében alkalmazható terminológiai kompetencia elsajátítására. A terminológiai kompetencia nélkülözhetetlen az általános fordítói (Faber 2004: 479) és tolmácsolási (Stoll 2009: 67) kompetencia fejlesztéséhez, ezért a terminológiai képzési programok középpontjában kell állnia.
A fordítóképzési programok esetében Cabré a fordításorientált terminológiára helyezi a hangsúlyt, olyan megközelítésként, amely lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy elsajátítsák a
Terminologija | 2023 | 30
53
Page 4
a szükséges ismereteket és stratégiákat ahhoz, hogy a különféle szövegekben megfelelően és gyorsan tudjanak megbirkózni a szakszavakkal (Cabré 1999: 13). Thelen a terminológiai orientáció két típusát különbözteti meg, nevezetesen az elméletorientált terminológiát és a fordításorientált terminológiát; a fordításorientált terminológia közvetítőként szolgál az elméletorientált terminológia és a fordítás között (Thelen 2015: 348–349).
A fordításorientált megközelítést Fischer vizsgálja, aki hangsúlyozza, hogy a terminológiaelmélet hozzájárulhat a fordítástudományhoz (Fischer 2022: 8). Wright és Wright (1993) szerint a fordításorientált terminológiának a terminológia különböző aspektusait lefedő tevékenységeket kell magában foglalnia: az ismeretmenedzsmentet, a nyelvtervezést, a terminológiai erőforrásokat és a fogalmi rendszerek megjelenítését. Austermühl hangsúlyozza, hogy a fordítóképzési programokban holisztikus (elméletileg megalapozott, projektorientált és együttműködésen alapuló) megközelítésre van szükség a terminológia és a terminológiamenedzsment oktatásában (Austermühl 2012: 3).
A fordításorientált terminológiai munka (TOT) lehetővé kell tegye a fordítók számára, hogy rögzítsék és rendszerezzék a többnyelvű terminológiát, valamint következetesen használják azt (Faber, León Araúz 2021: 590). A tolmácsolás-orientált terminológiai munka (IOT) magában foglalja a tolmácsolási megbízásokra való terminológiai felkészülést eszközök és szoftveralkalmazások segítségével (Stoll 2009: 67), valamint a szakszavak kezelésére szolgáló stratégiákat (Hebenstreit, Soukup-Unterweger 2011: 308).
2.1. A fordítás- és tolmácsolás-orientált terminológiaoktatás kihívásai
A skopjei Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hét terminológiai kurzust kínál alapképzési szinten, amelyeket macedón, angol, német és francia nyelven oktatnak. A hallgatók a „Fordítási és tolmácsolási előkészítés” című bevezető kurzussal kezdenek, ezt követik a „Jog”, a „Politikai tanulmányok”, a „Közgazdaságtan”, az „Orvostudomány”, az „IKT-terminológia” és a „Diplomáciai kommunikáció” című szaknyelvi terminológiai kurzusok. Néhány kurzuson azonban a terminológiát nem teljes körű, tanulóközpontú megközelítéssel oktatják a terminológiai kurzusok tervezésének olyan kulcsfontosságú elemeiben, mint az oktatás módszertana, az értékelési módszerek, sőt a megszerzett készségek is; emellett figyelmen kívül marad a hallgatók véleménye az alkalmazott technikák tanulási eredményességéről. Ezért felismerték a terminológiai kurzusok tervezésének felülvizsgálatára és korszerűsítésére irányuló igényt, valamint az első lépések megtételének szükségességét a kar szintjén, és esetleg
54
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 5
országos szinten is. Ez ösztönözte egy olyan kutatási projektnek az országos egyetemi kutatási bizottság elé terjesztését, amelynek célja egy szisztematikus terminológiaoktatási módszertan meghatározása, valamint innovatív technikák javaslata a fordítás- és tolmácsolás-orientált terminológiai kurzusokon.
A fordításoktatás pedagógiai és módszertani elveinek korábbi hiánya hatással volt a fordítás mint tudományterület státuszára (Colina 2003). Ezért ésszerű feltételezni, hogy ugyanez érvényes a terminológiaoktatásra is, ha a kulcsfontosságú módszertani elveket nem határozzák meg szisztematikusan. A fordításorientált terminológiai kompetencia akkor fejleszthető, ha a terminológiai kurzusok gondosan kiválasztott oktatási célokat, tartalmakat, oktatási módokat és a digitális korszakban, vagyis a mesterséges intelligencia korában elérhető technológiai lehetőségeket integrálnak (Li 2023: 760).
3. CÉLOK ÉS MÓDSZEREK. A TERMINOLÓGIAOKTATÁS KRITIKUS PONTJAI
A fordítástudományi terminológiaoktatás tervezésének kulcselemei a kurzus célkitűzései, tartalma, oktatási módszertana és értékelése (Montero Martínez, Faber 2009: 2; Alcina 2011: 4). Kezdetben azt feltételezték, hogy a terminológiaoktatás és -tanulás eredményessége szorosan összefügg egy olyan holisztikus, tanulóközpontú megközelítés integrálásával, amely magában foglalja az oktatás kulcselemeit. Ez a modell szolgált a fent említett kutatási projekt megvalósításának alapjául. Az alapképzés terminológiai kurzusainak helyzetét elemezve a szerző előzetes elemzést végzett a fejlesztésre szoruló terminológiaoktatás kritikus pontjainak feltárása érdekében.
Ez a tanulmány bemutatja, milyen megközelítést alkalmazott a szerző tanszéke a kihívások leküzdésére: olyan továbbfejlesztett, tanulóközpontú környezet kialakításával, amely elősegíti a hatékony (online) terminológiaoktatást és -tanulást a fordító- és tolmácsképzésben. Mindez azt a végső célt szolgálja, hogy a hallgatók felkészüljenek a jövőbeli szakmai környezetben való hatékony helytállásra. A projekt megvalósításának eredményességét a szerző tanulóközpontú kérdőíves felméréssel vizsgálta.
3.1. A projekt áttekintése
A „Terminológiaoktatási módszerek korszerűsítése az interdiszciplináris fordító- és tolmácsképzésben” című országos kutatási projektet a szerző tanszékén valósították meg 2020 januárja és 2021 szeptembere között,
Terminologija | 2023 | 30
55
Page 6
egy egyetemi tanár, két docens és egy adjunktus projekt-részvételével. A projekt célja a terminológiai kurzusok tervezésének valamennyi elemét javítani, valamint kérdőív segítségével megvizsgálni a hallgatók véleményét az alkalmazott megközelítés terminológiai tanulásban való eredményességéről.
A projekt első eleme a terminológiai kurzusok tervezésének négy kulcsfontosságú elemét értékelte újra. A tanulóközpontú megközelítés valamennyi kulcselembe való beépítésével olyan környezet jön létre, amely elősegíti a tanulói autonómiát, és amelyről kimutatták, hogy pozitív hatással van a hallgatói motivációra (Horváth 2007: 113; Huszárné Prikler 2020: 104). A projekt második eleme a terminológiamenedzsmentet szolgáló szoftvereszközök és alkalmazások fokozottabb használata volt; ez különösen szükségesnek bizonyult a Covid-19-világjárvány miatti online oktatás során: a hallgatók nem látogathatták személyesen a digitális labort, ezért otthonról, technológiára támaszkodva kellett együttműködésen alapuló terminológiai projekteken dolgozniuk. A technológia lehetővé tette, hogy a tanszék számítógépes laborja digitális laborrá váljon, ahol a hallgatók technológiai kompetenciájukat is fejlesztették, és amely az alapját képezte egy technikailag felszerelt távoktatási központ létrehozásának.
3.2. A projekt eredményei
3.2.1. A terminológiai kurzusok átdolgozott programjai és célkitűzései
Visszatekintve a terminológiai kurzusok indulására a szerző tanszékén, a tanítási módszerek nem mindig járultak hozzá a terminológiai kompetencia fejlesztéséhez, hanem csupán terminológiai szójegyzékek összeállítását eredményezték. A terminológiai részkészség nem a terminuslisták elsajátítását jelenti, hanem azt a képességet, hogy a fordító megszerezze a terminusok által megjelenített tudást (Montero Martínez, Faber 2009: 92). A fordító- és tolmácsképzésre irányuló terminológiaoktatás egyik kulcsfeladata, hogy a hallgatókat problémaalapú tanulásba vonja be olyan problémamegoldó tevékenységeken keresztül, amelyek során valós, fennálló terminológiai problémákat oldanak meg, és ezáltal elsajátítják a fordítói és tolmácsszakma jövőbeli gyakorlásához szükséges készségeket. Johnson és Johnson (2018: 1) kifejtése szerint az oktatók szerepe az információk bemutatójától az aktív tanulási környezetek és tapasztalatok megtervezőjévé alakul, aki a lehető legnagyobb mértékben ösztönzi a hallgatói részvételt.
56
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 7
1. táblázat. A tanárközpontú és tanulóközpontú terminológiai kurzusok célkitűzéseinek összehasonlítása
(Forrás: Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 15)
TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉKEK KÉSZÍTÉSE
TERMINOLÓGIAI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE A FORDÍTÓ- ÉS TOLMÁCSHALLGATÓK KÖRÉBEN
A terminológia oktatásának és a terminológiai munkának különböző megközelítései
A terminológia oktatásának és a terminológiai munkának összehangolt megközelítései
Erős támaszkodás a terminológiai gyakorlatra
Egyensúly a terminológia elmélete és gyakorlata között
Előadás
Együttműködésen alapuló tevékenység
Egyéni terminológiai kutatás
Probléma- és projektalapú tanulás
A technológia opcionális használata
A technológia fokozott használata
Az 1. táblázat a terminológiaoktatási folyamat különböző, továbbfejlesztett aspektusait mutatja be. A korábban nem rendszerszerű oktatási megközelítések az oktatási technikák rögtönzéséhez, valamint a terminológiai kurzusok tantervei közötti jelentős hiányosságokhoz vezettek, például olyan kulcsfontosságú készségek, mint a terminológiai adatgyűjtés vagy a digitális készségek elhagyásához. A terminológiai kurzusokon folyó kooperatív tanulás növelte a hallgatók felelősségvállalását saját tanulásukért, önmenedzselésüket, önszervezésüket, önbizalmukat és motivációjukat. A kooperatív tanulás olyan aktív tanulási eljárásokat foglal magában, mint a problémaalapú tanulás, a csoportos tanulás, az együttműködésen alapuló tanulás, a társak általi támogatással megvalósuló tanulás stb. (Johnson, Johnson 2018: 1).
3.2.2. Átdolgozott oktatási-tanulási módszertan
A projekt első komponenséhez kapcsolódó tevékenységek az oktatási-tanulási módszertan felülvizsgálatával folytatódtak. Montero Martínez és Faber (2009: 8) olyan terminológiaoktatási modellt javasolnak, amely elősegíti a tanulói autonómiát: a terminológia oktatásának és tanulásának folyamatában ugyanis akkor érhető el siker, ha a hallgató nem csupán az oktató által átadott ismeretek passzív befogadója, hanem aktív tanulóvá válik, aki információkat keres, és aktívan részt vesz azok elsajátításában, ami hozzájárul a jelentőségteljes tanuláshoz (Alcina 2011: 3).
Terminologija | 2023 | 30
57
Page 8
2. táblázat. A tanítás-tanulás módszertanának összehasonlítása a projekt előtt és után
(Forrás: Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 16)
TANÁRKÖZPONTÚ: A TANÁR A FŐ INFORMÁCIÓFORRÁS | TANULÓKÖZPONTÚ: AZ INFORMÁCIÓK AKTÍV ELSAJÁTÍTÁSA Tanulás átadás útján | Tanulás felfedezés és önirányított feltárás révén A terminológiára vonatkozó rövid távú ismeretek | Új helyzetekben a jövőben újra alkalmazható ismeretek Memorizálást ösztönző feladatok és tevékenységek | A tanulói önállóságot elősegítő feladatok és tevékenységek A tanár személyes tapasztalata | A bevált gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatok megosztása a fordítási és tolmácsolási tanulmányok terminológiaoktatási technikáiról szóló online műhelymunka keretében
A tanulóközpontú megközelítést holisztikusan kell alkalmazni, vagyis minden kulcsfontosságú területen: a kurzusprogramtól és a célkitűzésektől kezdve a módszertanon át a tanulók értékeléséig. A hagyományos terminológiaoktatási gyakorlatok eredményeként a hallgatók passzívan fogadják az oktató által átadott ismereteket, és mechanikusan, ismétlődően tanulják a terminológiát. Így csupán rövid távú terminológiai ismeretekre tesznek szert, amelyeket a jövőben nem tudnak új feladatokban vagy helyzetekben hasznosítani, és amelyek nem készítik fel őket arra, hogy önállóan kezeljék a terminológiai problémákat.
3.2.3. Tanulói autonómia a terminológiai kurzusokon
A tanulói autonómia fogalma kulcsfontosságú a fordítói és tolmácsképzésben (Fang, Morris 2021; Bolaños-Medina, Núñez 2022). A tanulói autonómia magában foglalja azt a képességet, hogy valaki saját tanulásának irányítását kézbe vegye, és felelősséget vállaljon annak minden aspektusáért (Holec 1981: 3). A terminológiaoktatók egyik legfontosabb feladata, hogy különféle technikákkal aktív részvételre ösztönözzék a hallgatókat a tanulásban, mivel az így megszerzett ismeretek a terminológiai kurzus befejeztével sem merülnek gyorsan feledésbe, hanem más feladatokban vagy kurzusokon is újra felhasználhatók, ezáltal elősegítve a hosszú távú ismeretek megőrzését. Ezért a projekt egyik célja az volt, hogy motiválja a hallgatókat a terminológia tanulási folyamatában való aktív részvételre, és ezáltal elkerülje a terminológia ismétlődő tanulását.
58
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 9
1. ábra. A tanulói autonómia észlelt előnyei a terminológiai kurzusokon
(Forrás: Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 91)
Az 1. ábra azt mutatja, hogy a tanulói autonómia javítja a terminológia elsajátításának hatékonyságát, a hallgatói motivációt, az önszervezést, az önbizalmat, az interakciót és a tudáscserét, valamint az önálló terminológiai kutatáshoz és tanuláshoz szükséges források használatát.
3.2.4. Innovatív terminológiai tanulási módszerek fordító- és tolmácshallgatók számára
Az autonóm tanulást elősegítő innovatívabb tevékenységek kidolgozása érdekében a projektcsapat tagjai 2021 júniusában megszervezték a „Terminológiaoktatási módszerek a fordító- és/vagy tolmácsképzésben” című online műhelymunkát, amelyen a szerző tanszékéről, a kar más tanszékeiről, állami és magánegyetemek más karairól, valamint a Macedón Lexikográfiai Központból tizenöt professzor és oktató vett részt. A műhelymunka célja az volt, hogy közösen átgondolják a leghatékonyabb terminológiaoktatási gyakorlatokat, valamint azokat a tantermi vagy online tevékenységeket, amelyek tapasztalataik szerint növelik a tanulói autonómiát és a motivációt. A résztvevők megosztották a gyakorlatukban leghatékonyabbnak bizonyult terminológiai tanulási módszereket: problémaalapú tanulás, együttműködésen alapuló projektek, szimulált projektalapú tanulás, szakmai gyakorlat (intézményi gyakorlat), az olvasmányok tanórai megvitatása stb. Ezek felkészítették a hallgatókat arra, hogy önállóan oldják meg a terminológiai problémákat, és ezt a tudást más feladatokban és kurzusokon is újra felhasználják. A műhelymunka valamennyi résztvevője kifejezte továbbá
Terminologija | 2023 | 30
59
Page 10
készségét arra, hogy a tantervébe beépítse a terminológia intézményi gyakorlat keretében történő elsajátítását, mint rendkívül hatékony, ám kevéssé alkalmazott módszert, amely lehetővé teszi a tudás gyakorlatban való (újra)felhasználását.
A műhelymunka eredményeként megjelent a „Priracnik so nastavni aktivnosti po terminoloski predmeti vo nastava po preveduvanje i tolkuvanje” (Útmutató a terminológiaoktatási tevékenységekhez a fordító- és tolmácsképzésben) című kiadvány, amelyben valamennyi résztvevő bemutatta terminológiaoktatási tervének fő elemeit (Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 13–15): (1) a terminológiai kurzus és a tanszék címe, (2) módszertan: megközelítés vagy munkamódszer, (3) a kurzus célkitűzései: elvárt tanulási eredmények és készségfejlesztés, (4) tartalom: a tanulói autonómiát, motivációt vagy interakciót elősegítő terminológiaoktatási tevékenység leírása, (5) a technológia és a terminológiai erőforrások használata, (6) alkalmazott értékelési modell, (7) a jövőben fejlesztendő területek. Az útmutató célja, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a fordító- és tolmácsképzést folytató észak-macedóniai karokon jelenleg folyó terminológiaoktatás fejlesztésére, valamint hogy a pályakezdő és kevésbé tapasztalt oktatók számára országos szintű, régóta szükséges ajánlásokat nyújtson.
3.2.5. Az értékelési módszer megújítása
A projekt egyik jelentős eredménye a szummatív értékelésről a formatív értékelésre való áttérés volt; ennek fő elemeit a 3. táblázat mutatja be.
3. táblázat. A szummatív és a formatív értékelés összehasonlítása a terminológiai kurzusokon
(Forrás: Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 62)
SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS | FORMATÍV ÉRTÉKELÉS | Félév végi záróvizsga | Rendszeres tesztek, kvízek, önértékelés, társértékelés, ellenőrzőlisták stb. bevezetése e-learning platformokon keresztül | Hatástalan „kampányszerű tanulás” a vizsga előtt | Fokozatos, hatékony tanulás a kurzus egészén át | Az oktató nem lát rá a terminológiaoktatási módszerek hatékonyságára | Az oktató rálát a terminológiaoktatási módszerek hatékonyságára
A projekt előtt a terminológiaoktatók többsége szummatív értékelést alkalmazott, félév végi záróvizsgával, amely a terminológia tanulásában elért előrehaladás nyomon követése helyett az osztályozásra összpontosított, és gyakran
60 Milena Sazdovska Modernisation of Terminology Teaching Methods Pigulovska in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 11
ez eredményezte a vizsga előtti kampányszerű tanulás hatástalanságát. A formatív értékelés magában foglal minden olyan osztályozást, javítást vagy megjegyzést, amely rendszeres visszajelzést ad a hallgatóknak tanulásukról, hogy segítsen nekik többet vagy jobban tanulni (Kelly 2005: 145), és minőségi információkat nyújt az oktatás hatékonyságáról (Nikolaeva, Korol 2021: 739). Lehetővé teszi a hallgatói előrehaladás folyamatos és szisztematikus értékelését rendszeres tesztek, kvízek, önértékelés, társértékelés, ellenőrzőlisták stb. révén, továbbá megmutatja, hogy a hallgatók ténylegesen fejlődnek-e egy adott terminológiai tevékenységben, valamint betekintést nyújt az oktatónak tanítási módszerei hatékonyságába.
3.2.6. A technológia fokozott alkalmazása
A jelenlegi helyzet elemzése jelentős eltérést mutatott a technológia alkalmazásában a szerző tanszékének különböző terminológiai kurzusai között. A projekt egyik célja az volt, hogy minden terminológiai kurzuson fokozza a technológia alkalmazását, és elősegítse annak folyamatos használatát a tanulmányok során és a diploma megszerzését követően is.
4. táblázat. A technológia fokozott alkalmazásának előnyei a terminológiai kurzusokon
(Forrás: Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 60)
EGYÉNI TERMINOLÓGIAI MUNKA
EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ TERMINOLÓGIAI MUNKA SDL MULTITERM SERVER, MULTITERM EXTRACT, MULTITERM ONLINE, SDL LANGUAGE CLOUD TERMINOLOGY STB. HASZNÁLATÁVAL
Személyes tapasztalat
Tapasztalat- és tudáscsere
Korlátozott motiváció
Fokozott motiváció az adatbázis létrehozására és kezelésére
A hagyományos szójegyzékek könnyen elvesznek vagy törlődnek, és ritkán osztják meg őket a csoport többi tagjával
A digitális terminológiai adatbázisok létrehozására és kezelésére összpontosítás; ezek később újra felhasználhatók, és megoszthatók, illetve összevonhatók a csoport többi tagjának adatbázisaival
Megbízható terminológiai források használata
Online és saját források használata terminológiai kutatáshoz és információgyűjtéshez, valamint az információs technológiákra való összpontosítás stb.
A terminológia kezelésére szolgáló technológia fokozott alkalmazása arra ösztönözte a hallgatókat, hogy tudásuk társaikkal való megosztása révén együttműködésen alapuló terminológiai munkában vegyenek részt anélkül, hogy fizikailag ugyanazon
Terminologija | 2023 | 30
61
Page 12
helyszínen. Az asztali és felhőalapú szoftverek integrálásával a hallgatók asztali számítógépen vagy a felhőben hoztak létre, kezeltek és osztottak meg terminológiai adatbázisokat. Az így szerzett tapasztalat nemcsak az online oktatás során hasznos, hanem egy szakmai helyzetet is szimulál. Az információkezelési készségeket akkor alkalmazzák a fordítási problémák megoldására, amikor a hallgatók megbízható terminológiai források hiányával szembesülnek (Faber, León Araúz 2021: 590).
4. KUTATÁSI KÉRDÉSEK ÉS MÓDSZERTAN
Az alkalmazott terminológiaoktatási megközelítés hatékonyságát a hallgatók nézőpontjából is értékelni kellett, különösen empirikus módon. A kiinduló feltételezés szerint a terminológiaoktatási megközelítés csak akkor volt tanulóközpontú, ha holisztikusan, valamennyi kulcsfontosságú szempontból alkalmazták, a tantárgyi programtól a tanulók értékeléséig. Ezért a kezdeti megállapítások és feltételezések alapján a tanulmány az alábbi kutatási kérdéseket tárgyalja:
1. Hatékonyak-e a szerző tanszékén alkalmazott terminológiaoktatási technikák a terminológia elsajátításában?
2. A terminológiahallgatók az önálló tanulást vagy az oktatótól való függést részesítik előnyben?
3. Elégedettek-e a hallgatók a terminológia tanulása terén elért személyes fejlődésükkel?
4. Fejlődött-e a hallgatók technológiai kompetenciája?
5. A terminológiai kurzusokon a hallgatók a formatív vagy a szummatív értékelést részesítik előnyben?
A kérdések megválaszolása érdekében a szerző tanulóközpontú kérdőívet állított össze, amelynek célja az volt, hogy összegyűjtse a hallgatók véleményét az átfogó terminológiaoktatási megközelítés hatékonyságáról. A félig strukturált, tanulóközpontú kérdőív tíz, nyitott elemeket is tartalmazó feleletválasztós kérdésből és két nyitott kérdésből állt (lásd I. melléklet). Az eredmények következtetéseket kínálnak a terminológiai kurzusok tanulóközpontú megközelítésének megerősítéséhez.
5. EREDMÉNYEK
Az online, tanulóközpontú kérdőívet 42 harmad- és negyedéves alapképzéses hallgató töltötte ki, akik a projekt megvalósítása során legalább két különböző, egy féléves terminológiai kurzust végeztek el.
62
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 13
A megkérdezett hallgatók 83%-a jelezte, hogy rendszeresen részt vett az órákon.
A megkérdezett hallgatók fele úgy vélte, hogy az általuk látogatott terminológiai kurzusokon alkalmazott oktatási tevékenységek hatékonyak voltak a terminológia elsajátításában, mivel lehetővé tették számukra, hogy aktívan részt vegyenek a gyakorlati terminológiai kutatásban és információgyűjtésben, ezáltal segítve őket abban, hogy „jobban megjegyezzék a tárgyalt terminológiát”. Másfelől néhány hallgató elmondta, hogy rengeteg terminológiát tanultak meg, de azt könnyen elfelejtették, mert nem használták fel újra. Ezek az eredmények arra a következtetésre vezettek, hogy a terminológia elsajátításának hatékony módja az, ha más feladatokban, ugyanazon vagy más kurzusokon is újra felhasználják, lehetővé téve a kontextushoz kötött alkalmazást.
Három kérdés az alkalmazott módszertani megközelítésre összpontosított. A megkérdezett hallgatók több mint fele azt válaszolta, hogy a terminológia elsajátításakor előnyben részesíti a tanulói önállóságot, és kifejtette, hogy „fontos felelősséget vállalni a saját tanulásért, erőforrásokat és fordítási stratégiákat keresve”, valamint hogy amikor a hallgatók aktív szerepet vállalnak, „a tanulás alaposabbá és hatékonyabbá válik”. Az eredmények azt mutatják, hogy a programot több, a terminológia tanulásában a tanulói önállóságot előmozdító tevékenységgel kell megerősíteni.
Ezek a válaszok szorosan kapcsolódnak a következő kérdéshez, amelyből kiderült, hogy a válaszadóknak csupán egyharmada érezte magát magabiztosnak abban, hogy önállóan megoldja a terminológiai problémákat, míg kétharmaduk csak időnként érezte magát magabiztosnak, attól függően, hogy „mennyire ismeri a hallgató az adott szakterületet”, mivel „a hallgatók nem szakértők”, és „az új szavak esetében, illetve a terminológiai források hiányakor továbbra is szükségük van az oktató segítségére”. Ez megmagyarázza, miért támaszkodik sok hallgató továbbra is inkább az oktatóra. Ezen eredmények alapján arra lehet következtetni, hogy számos szakterületen a terminológiai források hiánya indokolja a problémaközpontú tanulás megerősítését a terminológiai kurzusokon, hogy felkészítse a hallgatókat a terminológiai problémák önálló megoldására. Emellett a megkérdezett hallgatók mindegyike biztos volt abban, hogy az oktatóknak ki kell kérniük a véleményüket a terminológiaoktatási tevékenységek hatékonyságáról.
A válaszadók több mint kétharmada azt mondta, hogy elégedett a terminológia tanulásában elért személyes fejlődésével. A hallgatókat korábban figyelmeztették arra a tévhitre, hogy egyetlen félév alatt egy adott szakterület szakértőivé válhatnak, mivel a terminológia tanulása folyamatos, hosszú távú folyamat. Közel egyharmaduk
Terminologija | 2023 | 30
63
Page 14
azt válaszolta, hogy nem elégedett a terminológia tanulásában elért személyes fejlődésével, mert „sok terminust bemagoltak, majd hamar elfelejtették”, mivel nem értették meg megfelelően a fogalmakat. Ez újabb érv amellett, hogy az oktatási tevékenységeknek lehetővé kell tenniük a hallgatók aktív részvételét a tanulásban, hogy az hatékony folyamattá váljon.
Bár a válaszadók több mint kétharmada azt mondta, hogy fejlődött a technológiai kompetenciája a terminológiai kurzusokon, sokan azt válaszolták, hogy „a terminológia-kezeléshez és az együttműködéshez szükséges technológia használatában továbbra sem érzik magukat igazán magabiztosnak”. Ezért a programnak meg kell erősítenie a technológia használatát, mivel ez olyan terület, ahol a hallgatóknak folyamatosan fejlődniük kell, különösen az új technológiák térnyerése és az iparági szakmai követelményeknek való megfelelés szükségessége miatt.
A következő kérdés eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett hallgatók legszívesebben szakmai gyakorlaton vagy munkahelyi gyakorlaton vennének részt, ezt követi a hallgatókkal, oktatókkal és szakemberekkel közös fordítóműhely, valamint a problémaközpontú tanulás. Úgy tűnik, hogy a hallgatók felismerték az iparággal való kapcsolatteremtés szükségességét, és negyedéves hallgatókként készek voltak a tapasztalati tanulásra. Ugyanakkor ezek az előnyben részesített tevékenységek bizonyultak a legkevésbé alkalmazottnak a terminológiaoktatók körében, ami azt mutatja, hogy a terminológiai kurzusokon meg kell erősíteni a gyakorlat- vagy szakmaalapú tanulást. A legkevésbé kedvelt tevékenység a szimulált projektalapú tanulás volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a terminológia elsajátítására nincs egyetlen megoldás, hanem különböző szempontokra összpontosító technikák sokféleségére van szükség, különösen olyan tevékenységekre, amelyek a gyakorlatközpontú tanuláson keresztül segítik a hallgatókat az aktív szerepvállalásban. A megkérdezett hallgatók több mint kétharmada a formatív értékelést részesítette előnyben a terminológiai kurzusokon, ami hozzájárult „a terminológia hatékonyabb elsajátításához, mert rendszeresen történik”, és lehetővé teszi „a tanultak fejlődésének nyomon követését”.
Összegzésképpen, a tanulóközpontú kérdőív révén kapott összesített eredmények azt mutatják, hogy a hallgatóknak növelniük kell önbizalmukat a szakosodott területek terminológiájának elsajátítása és a technológia használata terén, mivel ezek tapasztalatot igénylő, folyamatos és hosszú távú folyamatok. Ha ez megvalósul, a terminológiát tanulók felkészültebben és nyitottabban vághatnak bele összetett terminológia elsajátításába teljesen új szakterületeken, amelyet később a szakmájukban is felhasználhatnak.
64
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 15
6. KÖVETKEZTETÉSEK
Similarly to Li (2023: 763), Austermuehl (2012: 3) and Alcina (2011: 1), this study shows that the effectiveness of terminology teaching and learning is closely related to adopting a holistic approach in key educational elements – from teaching methodology and objectives to assessment of students, i.e., that the acquisition of a translation- and interpreting-oriented terminological competence is closely associated with adopting a full learner-centred approach in terminology courses. Furthermore, one of the main perceived conclusions is that there is a direct link between learner autonomy and student motivation, although additional empirical evidence-based studies are needed to support this thesis in terminology learning specifically.
A tanulmány azt is bemutatja, hogy minden terminológiaoktató számára kulcsfontosságú olyan környezet kialakítása, amely arra ösztönzi a hallgatókat, hogy felelősséget vállaljanak terminológiai ismereteik felépítéséért azáltal, hogy különféle problémaalapú és együttműködésen alapuló tevékenységek révén aktívan bekapcsolódnak a tanulási folyamatba. A hallgatókat emellett motiválja a csapatmunka, mert lehetőséget biztosít a tudás társaikkal való megosztására és az aktív kutatásra az ismétlődő tanulás helyett. A tanulmány rámutat, hogy az egyik legfontosabb oktatási technika a problémamegoldási módszerek gyakorlása kell, hogy legyen, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára a terminológiai problémák önálló megoldását, ezáltal pedig felkészítik őket a fordítói és tolmácsszakmára.
A tanulmány továbbá megállapította, hogy a terminológiamenedzsment-technológia együttműködési célú használata pozitívan befolyásolhatja a hallgatók motivációját, és rávilágít arra, hogy több digitális laborra van szükség az együttműködésen alapuló terminológiaoktatási környezet kialakításához. A tanulóközpontú kérdőív eredményei azt mutatják, hogy a hallgatók tisztában vannak a technológia jövőbeli szakmájukban betöltött jelentőségével, és azzal, hogy lépést kell tartaniuk az új technológiákkal, valamint az iparág által megkövetelt készségekkel. Mindazonáltal további munkára van szükség a technológia valamennyi terminológiai kurzusba való integrálása terén, azaz az együttműködésen alapuló, projektalapú terminológiai tanulás és a gyakorlat- vagy szakmaalapú tanulás terén, valamint olyan terminológiai tanulási technikák bevezetésében, amelyek segítik a hallgatókat abban, hogy a gyakorlat- vagy szakmaalapú tanulás révén – legyen szó szakmai gyakorlatról, workshopról vagy problémamegoldásról – aktív szerepet vállaljanak.
A projekt egyik fő eredménye a „Terminológiaoktatási tevékenységekre vonatkozó irányelvek fordító- és tolmácsképzési
Terminologija | 2023 | 30
65
Page 16
tanulmányokban” című kiadvány megjelentetése. A kiadvány az alábbi fő ajánlásokat fogalmazza meg arra vonatkozóan, hogyan javítható a terminológia jelenlegi oktatása az észak-macedóniai karok fordító- és tolmácsképzési programjaiban (Sazdovska Pigulovska, Popovska 2021: 91–93):
– minden terminológiai kurzus számára biztosítani kell a megfelelő számú féléves órát;
– módszertani szempontból alkalmazni kell a felfedezéses tanulás modelljét, az aktív kutatáson alapuló kommunikatív megközelítést, valamint a tanulói autonómiát elősegítő és a motivációt növelő tevékenységeket;
– fel kell készíteni a hallgatókat a terminológiai problémák önálló megoldására;
– korszerű online terminológiai forrásokat, terminológiai szoftvereszközöket és együttműködést támogató technológiát kell alkalmazni;
– minden terminológiai kurzusban formatív értékelést kell alkalmazni.
Végezetül megállapítható, hogy a fordítói és tolmácsorientált terminológiai kurzusok fő célja, hogy a hallgatókat felkészítsék a szakmai környezetben való hatékony működésre, valamint arra, hogy megszerzett terminológiai ismereteiket és elsajátított gyakorlataikat – legyenek azok elméletiek vagy gyakorlatiak – más feladatokban és kurzusokon, továbbá későbbi szakmai pályafutásuk során is újra felhasználják. Ez eredményesen elérhető a szakmaalapú, tanulóközpontú megközelítés alkalmazásával (Nord 1991), amelynek a tanulóközpontú fordító- és tolmácspedagógia szerves részévé kell válnia. Végső cél továbbá, hogy a hallgatókat arra ösztönözzük, hogy tanulmányaik és szakmai pályafutásuk során továbbra is használják a megszerzett terminológiával kapcsolatos gyakorlatokat és szoftvereket, vagyis eszközöket, és későbbi munkájukkal folyamatosan fejlesszék azokat. A fordítói és tolmácsorientált terminológiaoktatás nagyobb figyelmet és empirikus vizsgálatokat igényel, amelyekben az ehhez hasonló tanulmányok kezdeti megállapításai tovább vizsgálhatók és alaposabban kidolgozhatók. A tanulmányban bemutatott eredmények útmutatást nyújtanak azoknak az oktatóknak és képzőknek, akik hasonló terminológiaoktatási dilemmákkal szembesülnek.
66
Milena Sazdovska Pigulovska
Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 17
1. MELLÉKLET
Tanulóközpontú kérdőív
1. Mely terminológiai kurzusokon vettél már részt? (jog, politika, gazdaságtan, orvostudomány, IKT vagy diplomáciai kommunikáció?
2. Rendszeresen részt vettél ezeken az órákon?
a. Igen
b. Nem
c. Alkalmanként
3. Úgy érzed, hogy az általad látogatott terminológiai kurzusok gyakorlatai és tevékenységei hatékonyak a terminológia elsajátításában?
a. Igen
a. Nem
c. Csak néha
Indokold meg: ____________________________________________
4. Az önálló tanulást vagy a tanári irányításra támaszkodást részesíted előnyben új terminológia tanulásakor? Aktív szerepet kell-e vállalniuk a hallgatóknak a terminológia tanulásában? (A két lehetőség közül nem választhatsz, mivel természetüknél fogva teljesen ellentétesek)
a. Az önálló tanulást részesítem előnyben
b. A tanári irányításra támaszkodást részesítem előnyben
Indokold meg: ____________________________________________
5. Úgy érzi, hogy önállóan is meg tudja oldani a különböző szakterületeken felmerülő terminológiai problémákat (pl. jog, közgazdaságtan, orvostudomány, informatika stb.)?
a. Igen
b. Nem
c. Csak néha
Indokolja meg: ____________________________________________
6. Elégedett a terminológia tanulása terén elért személyes fejlődésével azokon a terminológiai kurzusokon, amelyeken részt vett? (Ne feledje, hogy mindössze 10 óra után nem válhat egy adott szakterület szakértőjévé)
a. Igen
b. Nem
Indokolja meg: ____________________________________________
7. Fejlődtek a digitális készségei az eddig látogatott terminológiai kurzusok valamelyikén?
a. Igen
Terminologija | 2023 | 30
67
Page 18
b. Nem
c. A digitális készségek nem fontosak a terminológiamenedzsment szempontjából
8. Ön szerint hatékonyan lehet terminológiát tanulni online megtartott órákon?
a. Igen
b. Nem
c. Nem vagyok biztos benne
Indokolja meg: _________________________________________________
9. Melyiket részesíti előnyben: az összegző értékelést (a terminológia kurzus végén tartott záróvizsgát) vagy a fejlesztő értékelést (a terminológia kurzus során tartott heti teszteket)?
a. Az összegző értékelést részesítem előnyben
b. A fejlesztő értékelést részesítem előnyben
Indokolja meg: _________________________________________________
10. Ön szerint fontos, hogy a hallgatók véleményt nyilvánítsanak a különböző terminológiai kurzusokon az oktató által alkalmazott terminológiaoktatási gyakorlatok és tevékenységek hatékonyságáról?
a. Igen
b. Nem
Indokolja meg: _________________________________________________
11. A terminológia kurzuson való részvétel során az alábbi tevékenységek közül melyekben venne részt szívesen annak érdekében, hogy hatékonyabban tanulja meg egy adott szakterület terminológiáját (Itt több választ is megjelölhet):
a. szakmai gyakorlat valamely intézményben, szervezetnél, vállalatnál stb.
b. egyéni problémamegoldás (a hallgató azt a feladatot kapja, hogy önállóan magyarázzon meg egy konkrét, valós terminológiai dilemmát, vagy találjon rá megoldást)
c. tanórán kívüli közös terminológiai kutatás hallgatótársakkal
d. csoportmunka, például szimulált projektalapú tanulás
e. interjúk és konzultációk lebonyolítása szakértőkkel (ügyvéddel, bankárral, közgazdásszal, orvossal...)
f. fordítói műhely hallgatók, oktatók és hivatásos fordítók részvételével
12. Hogyan lehetne fejleszteni a terminológiai kurzusokat? Mit változtatna annak érdekében, hogy a terminológia tanulása hatékonyabbá váljon a hallgatók számára?
68
Milena Sazdovska Pigulovska | Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 19
REFERENCES
Alcina Amparo (ed.) 2011: Teaching and Learning Terminology: New Strategies and Methods, ed. A. Alcina, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 1–35.
Austermühl Frank 2012: Using concept mapping and the web as corpus to develop terminological competence among translators and interpreters. – Translation Spaces 1, 54–80.
Bolaños-Medina Alicia, Núñez Juan L. 2022: Autonomy support, critical thinking, and motivation as key predictors of translator trainees’ strategic competence. – Across Languages and Cultures 23, 131–147.
Bowker Lynne, Marshman Elizabeth 2012: Translation technologies as seen through the eyes of educators and students: harmonizing views with the help of a centralized teaching and learning resource. – Global Trends in Translator and Interpreter Training: Mediation and Culture, eds. S. Hubscher-Davidson, M. Borodo, London/New York: Continuum International Publishing Group, 69–94.
Cabré Maria Teresa 1999: Terminology. Theory, Methods and Applications, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins.
Cabré Maria Teresa 2010: Terminology and translation. – Handbook of Translation Studies, eds. Y. Gambier, L. van Doorslaer, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 356–365.
Colina Sonia 2003: Translation Teaching from Research to the Classroom: A Handbook for Teachers, USA: McGraw-Hill.
Ding Yan 2013: Effects of domain knowledge on consecutive interpreting performance. – 19th International Congress of Linguistics, ed. Département de Linguistique de l’Université de Genève, Switzerland, Geneva, 1–20.
Faber Pamela 2004: Terminological competence and enhanced knowledge acquisition. – Translationskompetenz, eds. P. A. Fleischmann, J. Schmitt, G. Wotjak, Tübingen: Stauffenburg, 479–499.
Faber Pamela, León Araúz Pilar 2021: Designing terminology resources for environmental translation. – The Oxford Handbook of Translation and Social Practices, eds. J. Meng, S. Laviosa, online edn, Oxford Academic, 587–615. DOI: 10.1093/oxfordhb/9780190067205.013.7.
Faber Pamela, León Araúz Pilar, Prieto Velasco Juan Antonio 2009: Semantic relations, dynamicity, and terminological knowledge bases. – Current Issues in Language Studies 1, 1–23.
Faber Pamela, Montero Martínez Silvia 2019: Terminology. – The Routledge Handbook of Spanish Translation Studies, eds. R. Valdeón, Á. Vidal, New York: Routledge, 247–266.
Fang Xiaoqing, Morris Philip (eds.) 2021: Cultivation of student translator autonomy in UK higher education. – English Language Teaching 14, Canadian Center of Science and Education, 41–57. DOI: 10.5539/elt.v14n5p41.
Fischer Márta 2020: Developing terminology competence, with special focus on recognising terms. – Fit-for-Market Translator and Interpreter Training in the Digital Age, eds. R. Besznyák, M. Fischer, Cs. Szabó, United States/Spain: Vernon Art and Science Incorporated, 65–78.
Fischer Márta 2022: Horizontal and vertical terminology work in the context of EU translations. – Porta Lingua 1, 7–15. DOI: https://doi.org/10.48040/PL.2022.1.1.
Fóris Ágota 2022: Translation and Terminology. Theory and Practice in Hungary, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan.
Hadley James Luke, Taivalkoski-Shilov Kristiina, Teixeira Carlos S. C., Toral Antonio (eds.) 2022: Using Technologies for Creative-Text Translation, Routledge Advances in Translation and Interpreting Studies, New York: Routledge.
Hebenstreit Gernot, Soukup-Unterweger Irmgard 2011: Terminologiemanagement als Wissensmodellierung für das Community Interpreting. – Modelling the Field of Community Interpreting. Questions of Methodology in Research and Training, eds. C. Kainz, E. Prunč, R. Schögler, Wien/Berlin: LIT Verlag, 298–325.
Holec Henri 1981: Autonomy and foreign language learning, Oxford: Pergamon.
Horváth Ildikó 2007: Autonomous learning: what makes it work in postgraduate interpreter training. – Across Languages and Cultures 8(1), 103–123. DOI: 10.1556/Acr.87.2007.1.6.
Huszárné Prikler Mária Renáta 2020: Motivation, Autonomy and Assessment in Translation Studies BA Classes: Doctoral Dissertation, Pécs: University of Pécs.
Ji Meng, Oakes Michael (eds.) 2019: Advances in Empirical Translation Studies, Developing Translation Resources and Technologies, Cambridge/New York: Cambridge University Press.
Johnson David W., Johnson Roger T. 2018: Cooperative learning: the foundation for active learning. – Active Learning – Beyond the Future, 59–70. DOI: 10.5772/intechopen.81086.
Kalina Sylvia 2002: Quality in interpreting and its prerequisites a framework for a comprehensive view. – Interpreting in the 21 Century, eds. G. Garzone, M. Viezzi, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 122–130.
Kaltenböck Gunther, Mehlmauer-Larcher Barbara 2005: Computer corpora and the language classroom: on the potential and limitations of computer corpora in language teaching. – ReCALL 17(1), 65–84. DOI: 10.1017/S0958344005000613.
Kautz Ulrich 2000: Handbuch Didaktik des Übersetzens und Dolmetschens, München: Iudicum, Goethe-Institut.
Kelly Dorothy 2005: A Handbook for Translator Trainers: A Guide to Reflective Practice Translation, Manchester/Northampton: St. Jerome.
Li Zhiping 2023: Cultivation of translation-oriented terminological competence in the era of artificial intelligence. – Proceedings of the 2022 nd International Conference on Modern Educational Technology and Social Sciences (ICMETSS 2022), 760–767.
Nikolaeva Sofiya, Korol Tatiana 2021: Formative assessment in the translation classroom: closing a feedback loop. – International Journal of Evaluation and Research in Education 10(2), 738–746. DOI: 10.11591/ijere.v10i2.21274.
Nord Christiane 1991: Text Analysis in Translation, Amsterdam: Rodopi.
Pöllabauer Sonja 2017: Issues of terminology in public service interpreting. From affordability through psychotherapy to waiting lists. – Non-professional interpreting and translation, State of the art and future of an emerging field of research, eds. R. Antonini, L. Cirillo, L. Rossato, I. Torresi, John Benjamins Publishing Company, 131–155.
Rothwell Andrew, Moorkens Joss, Fernández-Parra María, Drugan Joanna, Austermeuhl Frank (eds.) 2023: Translation Tools and Technologies, London/New York: Routledge.
Sazdovska Pigulovska Milena 2021: Integrating experiential learning in the virtual translation classroom. – Proceedings of the 20th ITRI International Conference on The Roles and Identities of Interpreters and Translators in an Ever-Changing World, North Korea: Seoul, 43–53.
Sazdovska Pigulovska Milena, Popovska Solzica (eds.) 2021: Priracnik so nastavni aktivnosti po terminoloski predmeti vo nastava po preveduvanje i tolkuvanje, Skopje: Filoloski fakultet “Blaze Koneski”.
Schäffner Christina 2005: Preparing students of translation for the real world: Needs, methods, constraints. – On the Relationships between Translation Theory and Translation Practice, ed. J. Peeters, Frankfurt: Peter Lang, 237–248.
Sikora Iwona 2014: Contemporary approach to terminological competence, management and terminology teaching on the basis of courses for translators offered by Polish higher education institutions. – Languages for Special Purposes in a Multilingual, Transcultural World. Proceedings of the 19th European Symposium on Languages for Special Purposes, eds. G. Budin, V. Lušicky, Vienna: University of Vienna, 500–508.
Stoll Christoph 2009: Jenseits simultanfähiger Terminologiesysteme. Methoden der Vorverlagerung und Fixierung von Kognition im Arbeitsablauf professioneller Konferenzdolmetscher, Trier: WVT Wissenschaftlicher Verlag Trier.
Thelen Marcel 2015: The Interaction between Terminology and Translation or Where Terminology and Translation Meet. – Trans-kom 8(2), 347–381.
Wright Sue Ellen, Wright Leland D. (eds.) 1993: Scientific and Technical Translation, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Pub. Co.
70
Milena Sazdovska | Modernisation of Terminology Teaching Methods in Interdisciplinary Translation and Interpreting Studies
Page 21
TERMINOLOGIJOS MOKYMO METODŲ MODERNIZAVIMAS TARP DALYKINĖSE VERTIMO RAŠTU IR ŽODŽIU STUDIJOSE
Santrauka
Straipsnyje nagrinėjamas tiriamasis klausimas, ar, studentų nuomone, terminologijos mokymo metodas, taikomas Skopjės šventųjų Kirilo ir Metodijaus universiteto Vertimo raštu ir žodžiu katedroje, yra veiksmingas mokantis terminologijos dalyko ir ugdant įgūdžius, įgyvendinus nacionalinį mokslinių tyrimų projektą „Terminologijos mokymo metodų modernizavimas tarp dalykinėse vertimo raštu ir žodžiu studijose“. Projekto tikslas – skirti daugiau dėmesio į besimokantįjį orientuotam požiūriui pagrindiniuose terminologijos kursų kūrimo elementuose.
Šiame straipsnyje apžvelgiama projekto veikla ir rezultatai, svarbūs į vertimą raštu ir žodžiu orientuotam terminologijos mokymui ir mokymuisi. Tikslas – pristatyti Skopjės šventųjų Kirilo ir Metodijaus universiteto Vertimo raštu ir žodžiu katedroje taikomo terminologijos mokymo metodo veiksmingumo tyrimo rezultatus, taip prisidedant prie vertimo raštu ir žodžiu mokymo tobulinimo.
Šis tyrimas rodo, kad terminologijos mokymo ir mokymosi veiksmingumas yra glaudžiai susijęs su holistiniu požiūriu į pagrindinius mokymo elementus, pradedant mokymo metodika ir tikslais bei baigiant studentų vertinimu, t. y. į vertimą raštu ir žodžiu orientuotos terminologijos kompetencijos įgijimas yra glaudžiai susijęs su visapusišku į besimokantįjį orientuotu požiūriu terminologijos kursuose.
Galima daryti išvadą, kad terminologijos dėstytojai, aktyviai įtraukdami studentus į mokymosi procesą, turi kurti aplinką, skatinančią besimokančiųjų savarankiškumą.
Vienas iš svarbiausių mokymo metodų turėtų būti problemų sprendimo būdai, padedantys savarankiškai spręsti terminologinius klausimus ir taip parengti studentus vertėjo raštu ir žodžiu profesijai. Į besimokantįjį orientuoto klausimyno rezultatai rodo, kad reikia daugiau dirbti integruojant technologijas terminologijos kursuose, t. y. bendradarbiavimu grįstą projektinį terminologijos mokymąsi ir praktiką arba profesiją grindžiamą mokymąsi, kurie turėtų tapti į besimokantįjį orientuotos vertimo raštu ir žodžiu pedagogikos dalimi.
Pagrindinis vertimo raštu ir žodžiu terminologijos kursų tikslas – išmokyti ir paruošti studentus veiksmingai funkcionuoti profesinėje veikloje, pakartotinai taikyti įgytas terminologijos žinias ir įgytą praktiką kitose užduotyse ir kursuose bei būsimoje profesinėje veikloje, taip pat skatinti studentus toliau taikyti su terminologija susijusią įgytą praktiką ir IT programines priemones studijose ir profesinėje karjeroje.
