Terminologija / Terminology

2025, vol. 32, pp. 1–21

Contents link / Turinìo nuoroda

ISSN 2669–2198 (online / elektroninis)

A MAGYAR JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NYELV STÁTUSZA ÉS TERMINOLÓGIÁJA¹

A magyar jogi és közigazgatási nyelv státusza és terminológiája

ÁGOTA FÓRIS

Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország

E-mail: [email protected]

ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-7599-0323

Kutatási területek: alkalmazott nyelvészet, terminológia, szakmai kommunikáció.

ÁDÁM RIXER

Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország

E-mail: [email protected]

ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-6945-0312

Kutatási területek: jogtudomány, közigazgatási jog.

https://doi.org/10.35321/term32-03

ABSZTRAKT

A cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar jogi és közigazgatási nyelvről és terminológiáról, beleértve a tudományos publikációk, a felsőoktatás és a jogalkotás nyelvét. Emellett felvázolja a tervezett magyar terminológiai stratégiát, valamint bemutatja a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának státuszát és helyzetét. A kutatás módszere a projekt keretében megjelent cikkek és folytatott megbeszélések áttekintése és értékelése. Javaslatunk szerint a műszaki szabványokkal és terminológiai ajánlásokkal összhangban a terminológiát nyílt terminológiai adatbázisokban kell közzétenni, mivel ezek fontos eszközei a terminológia nemzeti szintű összehangolásának. Mindenekelőtt elengedhetetlen volna a jogi és közigazgatási terminológiai stratégiát az általános magyar terminológiai stratégiához kapcsolni. Mivel a tudomány nyelve Magyarországon kétnyelvű, magyar és angol,

¹A kutatást a „Szükség van-e jogi és közigazgatási nyelvi reformra Magyarországon? A jogi és közigazgatási nyelv terminológiai stratégiájának kidolgozása” című projekt támogatta, amelyet a magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Állam- és Jogtudományi Kara valósított meg 2022 és 2024 között.

Copyright © 2025 Ágota Fóris és Ádám Rixer. Kiadja a Litván Nyelvi Intézet. Ez a nyílt hozzáférésű cikk a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek korlátozás nélkül engedélyezik a felhasználást, terjesztést és bármilyen médiumon történő sokszorosítást, az eredeti szerző és a forrás megjelölésével. // Išleido Lietuvių kalbos institutas. Šis straipsnis yra atviros prieigos, platinamas pagal „Creative Commons“ priskyrimo licencijos sąlygas, leidžiančias neribotai naudoti, platinti ir atkurti turinį bet kokioje laikmenoje, nurodant autorių ir šaltinį.

Beérkezett: / Gauta: 2025-09-19. Elfogadva: / Priimta: 2025-10-14.

1

ezért azt javasoljuk, hogy a jogi és közigazgatási karok, illetve egyetemek számára mindkét nyelvre kiterjedő terminológiai stratégia készüljön, és térjenek át az additív kétnyelvűségre.

KULCSSZAVAK: nyelvpolitika és nyelvtervezés, terminológiai stratégia, magyar terminológiai stratégia, jogi és közigazgatási nyelv, közérthető kommunikáció.

ÖSSZEFOGLALÓ

A cikk célja, hogy áttekintse a magyar jogi és közigazgatási nyelvet és terminológiát, beleértve a tudományos publikációk, a felsőoktatás és a jogszabályok nyelvét. Emellett bemutatja a tervezett magyar terminológiai stratégia vázlatát, valamint a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának státuszát és helyzetét.

A kutatás módszere a projekt keretében megjelent cikkek és folytatott megbeszélések alapján végzett áttekintés és értékelés. A műszaki szabványokkal és terminológiai ajánlásokkal összhangban azt javasoljuk, hogy a terminusokat nyílt terminológiai adatbázisokban tegyék közzé, mivel ezek fontos eszközei a terminológia nemzeti szintű összehangolásának. Különösen fontos a jogi és közigazgatási terminológiai stratégiát az általános magyar terminológiai stratégiához kapcsolni. Mivel Magyarországon a tudomány nyelve kétnyelvű – magyar és angol –, javasoljuk, hogy a jogi és közigazgatási karok, illetve egyetemek számára mindkét nyelvre kiterjedő terminológiai stratégia készüljön, és térjenek át az additív kétnyelvűség modelljére.

KULCSSZAVAK: nyelvpolitika és nyelvtervezés, terminológiai stratégia, magyar terminológiai stratégia, jogi és közigazgatási nyelv, közérthető kommunikáció.

BEVEZETÉS

2022 és 2024 között kétéves kutatási projekt zajlott, amelynek célja a magyarországi jogi és közigazgatási szaknyelv, valamint terminológia státuszához és korpuszához kapcsolódó jellemzők vizsgálata és meghatározása volt (Rixer 2023). Ez a cikk először a vonatkozó irányelveken alapuló terminológiapolitikát, valamint a magyar terminológiai stratégia kidolgozásának hátterét mutatja be. Ezt követően ismertetjük a cikk célját és módszertanát. Az eredményeket bemutató rész a magyar jogi és közigazgatási szaknyelv helyzetét tárgyalja, felhasználását vizsgálva a felsőoktatásban, a kutatásban és a jogalkotásban. A következő fejezetben azt tekintjük át, hogyan mozdították elő a közérthető nyelvhasználatot és a jobb kommunikációt, majd bemutatjuk azokat a lépéseket, amelyek a jogi és közigazgatási terminológia hozzáférhetőbbé tételét szolgálták.

LANGUAGE POLICY AND PLANNING, AND TERMINOLOGY POLICY

The term language planning was introduced by Haugen (1959). Later, Kloss (1969) distinguished between status planning and corpus planning as hyponyms of language planning. Status planning refers to the social and legal status of a language and its functions, whereas corpus planning is concerned with the formal changes in a language (lexis, spelling, etc.). Planning involves first of all an assessment of the communication problems that require corpus planning, the strategies to overcome these difficulties and the tasks that need to be solved at the national or international level. According to Tolcsvai Nagy (2005: 233), although the development of language planning itself came from several directions, its principles have always included both status and corpus planning. The different language planning trends have built on different historical traditions and methodologies, including the practice of traditional language cultivation (see Nekvapil 2008) and the codification

2

a 19. századi tevékenységek. Gazzola et al. rámutatnak, hogy a nyelvpolitika és nyelvtervezés (LPP) számos különböző típusa létezik, és hogy az LPP egyszerre folyamat és eredmény. A szakpolitikai ciklus szakaszai: „(1) egy nyelvi probléma megjelenése, (2) napirendre tűzés, (3) a szakpolitika kidolgozása és elfogadása, (4) végrehajtás, valamint (5) az elvégzett munka és az elért eredmények értékelése” (Gazzola et al. 2024: 4).

Az általános nyelvtervezési kérdések kiterjedtek a szaknyelvre és az anyanyelvi terminológiára is. Az UNESCO által kiadott Guidelines for terminology policies (Infoterm 2005) különválasztja az általános nyelvtervezést és a specifikus nyelvtervezést. A terminológiapolitikára vonatkozó irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nyelv fontos szerepet játszik a tudásalapú társadalom megteremtésében és fenntartásában, valamint a digitális szakadék áthidalásában. A digitális szakadék együtt jár „az információhoz és tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségével, amely viszont a nyelvi hozzáférés egyenlőtlenségével függ össze” (Infoterm 2005: V); továbbá „a nem megfelelő terminológia a nyelvi hozzáférés egyenlőtlenségének egyik fő tényezője, és az információhoz való hozzáférés, valamint a számítógép-használat terén »funkcionális analfabetizmushoz« vezet” (Infoterm 2005: V).

HÁTTÉR – A MAGYAR TERMINOLÓGIAI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA

Évtizedek óta számos nemzetközi dokumentum hangsúlyozza a terminológia fontosságát a többnyelvűség, a kulturális sokszínűség megőrzése, valamint az információhoz és tudáshoz való egyetemes hozzáférés szempontjából. A terminológiai stratégia általános alapelveit először a 2000-es években tették közzé nemzetközi dokumentumokban. Az UNESCO irányelvei (Infoterm 2005) alapján a terminológiapolitika olyan formalizált stratégiák összessége, amelyek a döntések és célkitűzések koordinálását, illetve egy adott társadalmi csoport (például egy adott nyelvi közösség) vagy állam terminológiáját szolgálják.

„A nemzeti terminológiapolitika olyan közpolitikai stratégia, amelyet egy ország politikai döntéshozatalának szintjén vagy egy többé-kevésbé autonóm nyelvi közösségben fogalmaznak meg <...> azzal a céllal, hogy különféle célokra fejlessze vagy szabályozza a kialakulóban lévő és már meglévő terminológiákat” (Infoterm 2005: 4).

A vonatkozó szabvány alapján a terminológiapolitika „azon elvek és stratégiák összessége, amelyeket egy adott nyelv(ek) vagy szakterület(ek) terminológiájának kidolgozása és szabályozása során alapul vesznek” (ISO 29383:2020).

Az általános magyar terminológiai stratégia kidolgozásának kiindulópontjául az UNESCO irányelvei (Infoterm 2005), valamint az ISO 29383:2020 számú, Terminology Policies – Development and Implementation című szabvány szolgált. A szabvány általános útmutatást ad, ugyanakkor – ahogyan az előszavában is rámutat – a valóságban nincs két teljesen egyforma helyzet, és minden nemzet vagy szervezet terminológiai stratégiája szükségképpen egyedi. Nemzeti szinten a terminológiapolitika rendszerint jogi dokumentum formáját ölti, vagy

3

információs stratégia, míg a kisebb szervezetek esetében ez rendszerint a munkafolyamatokra és a támogató technológia használatára vonatkozó iránymutatások formáját ölti, gyakran a terminológia szó nélkül. Az UNESCO iránymutatásai és a különböző nemzeti gyakorlatok alapján 2018-ban javaslat született egy magyar nemzeti terminológiai stratégia kidolgozására. Magyarországi és külföldi tudományos intézetek és szervezetek képviselői meghívott előadóként vettek részt az ennek megalapozására szervezett konferencián. A konferencia szervezői és előadói közösen törekedtek az együttműködésre és a stratégia kidolgozására, valamint arra, hogy megállapodjanak azokról az elvekről, amelyek egy magyar terminológiai stratégia létrehozásához és közzétételéhez vezetnének (Fóris, Bölcskei 2019b). A magyar terminológiai stratégia kidolgozására vonatkozó ajánlásokat a szerkesztő szerzők ebben a kötetben fogalmazták meg. Ezek a következők:

– „Középtávú (4–10 éves) stratégiai terv, úgynevezett «Zöld könyv» közzététele, amely vitát indíthat, és elősegítheti a terminológiai stratégiai tervekről szóló dokumentum elkészítését. A kormányzati igazgatás stratégiai irányításáról szóló 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet 38. §-a értelmében a Zöld könyv felhívja a figyelmet a terminológia mint szakpolitikai terület legfontosabb, megoldatlan kérdéseire, és kezdeményezi, hogy az érintett szervek a kormány stratégiai irányításának keretében foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel.

– Úgynevezett terminológiai stratégiatervezet elkészítése.

– A terminológiai stratégiával foglalkozó tanácsadó testület létrehozása.

– A terminológiai stratégiatervezet megfogalmazására és közzétételére érkezett visszajelzések alapján: részletes terminológiai stratégiai terv és program véglegesítése.

– A Magyar Nemzeti Terminológiai Portál elindítása.

– A Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis megtervezése, valamint költségtervének, anyagi és humánerőforrás-feltételeinek kidolgozása” (Fóris, Bölcskei 2019a: 18).

Néhány évvel később, ezen ajánlásokat követve, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont² már két támogatást is elnyert ezen a területen, és közzétett egy Zöld könyvet (Prószéky et al. 2023; www.nytud.hu), amely magyar terminológusok stratégiai terminológiai tanulmányait tartalmazza. A Zöld könyv négy részből áll: 1. A terminológiai stratégia általános kérdései; 2. A terminológiai stratégia sajátos kérdései; 3. Szabványok és helyesírás; 4. Bibliográfia. A IV. részben, a könyv végén, válogatott terminológiai stratégiai bibliográfia jelent meg: a terminológiai stratégia általános elveire és módszereire összpontosító szakirodalmi gyűjtemény, amelyet a következő négy téma köré rendeztek: a terminológiai stratégia elvei; a terminológiai adatbázisok tervezése; nemzeti nyilvános terminológiai adatbázisok és portálok Európában, valamint jelentős nemzetközi terminológiai adatbázisok; magyar terminusokat tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető nyelvi adatbázisok –

² 2025. augusztus 1-jétől: az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont.

4

az elérhetőségi adatok, jellemzők (Fóris et al. 2023; a magyar nyelvi korpuszokról és adatbázisokról, valamint a nemzeti és európai projektekről lásd a Tamás Váradi vezetésével elért eredményeket összegző könyvet (Dodé, Ludányi 2021)).

Although Gazzola et al. (2024: 1) locate “language policy and planning first and foremost as a responsibility of governments (at the national, regional, local, and potentially international level) and relevant bodies across all areas of public policy”, in Hungary, a comprehensive, explicit language policy prepared by the government does not exist yet. However, in our view, a public body such as the Hungarian Academy of Sciences (www.mta.hu) – in continuous cooperation with the relevant sectors, universities and terminology organizations³ – could be suitable to manage it.

A fennmaradó ajánlások – például egy nemzeti terminológiai adatbázis és portál létrehozása – a magyar nemzeti terminológiai stratégia keretében valósultak meg. A stratégia célja a Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis és egy terminológiai portál létrehozása volt (Fóris 2024a; az előző évben e témában megjelent publikációkat egy könyvbe gyűjtötték: Fóris 2025).

CÉLKITŰZÉS ÉS MÓDSZERTAN

A cikk célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar jogi és közigazgatási nyelvről és terminológiáról, beleértve az akadémiai publikációkban, a felsőoktatásban és a jogalkotásban használt nyelvet és terminológiát. Az áttekintés egy 2022 és 2024 között végzett, kétéves kutatási projekt eredményein alapul.

A kutatás esettanulmány-módszertant alkalmaz, hogy a témát valós környezetében, mélyreható tartalomelemzéssel vizsgálja. Az eredmények áttekintése és összegzése során több forrásból gyűjtött adatokat mutatunk be átfogóan, elemezzük őket a fő témák és mintázatok azonosítása érdekében, majd az eredményeket részletes leírássá szintetizáljuk. Az elemzés a projekt keretében megjelent cikkeken és folytatott megbeszéléseken, továbbá a jogi és közigazgatási nyelvvel és terminológiával foglalkozó szakirodalmon, valamint akadémiai és szakmai honlapokon és monográfiákon alapul (a korábbi kutatások szintézise és elemzése).

A MAGYAR JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI NYELV HELYZETE

A jogi és közigazgatási nyelv a felsőoktatásban

Bár széles körben elfogadott, hogy a jog és a nyelv összefonódik (pl. Karpen, Xanthaki 2017; Tiersma, Solan 2021; Biel, Kockaert 2023; Engberg 2023; Drinóczi et al. 2025), és a jog nyelv útján valósítható meg, figyelemre méltó, hogy a magyar

³ Ilyen például a Magyar Terminológiai Tanács, a MaTT, www.matt.hu.

5

az egyetemek ritkán kínálnak kifejezetten a jogi nyelvvel vagy kommunikációval foglalkozó kurzusokat. A következő rész a jogászképzés néhány jellemzőjét vizsgálja.

A magyar felsőoktatásban a nyolc jogi karon és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magyar a tanítás nyelve. Egyrészt a nyelv és a jog témájáról megindult a felsőoktatási diskurzus, joggal és irodalommal foglalkozó könyvek jelentek meg, és valamennyi jogi karon bevezettek magyar nyelvű kurzusokat (Rixer 2012): például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Budapesten (ELTE) 2017 óta működik „Jog és irodalom” kurzus, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán (KRE) pedig 2019 óta (lásd Fekete 2018). Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara több éve egy „Jog és irodalom” című podcastnak is otthont ad az egyetemi rádióban. Egyre több a hallgatóknak szóló perbeszédverseny (Rixer 2024), magyar és angol nyelven egyaránt, és ezek a versenyek hamar népszerűvé váltak a hallgatók körében.

Másrészt a nyolc magyar jogi kar közül mindössze négy kínál a tantervbe illesztett retorikai vagy jogi kommunikációs kurzust. Például a „Jogi érvelés és kommunikáció” kötelező kurzus a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán; hasonlóképpen a „Jogi érvelés és jogi retorika” a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, a „Jogi kommunikáció” pedig a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kötelező kurzus. A jogi karokon nincs külön nyelvészeti vagy terminológiai kurzus, noha a nyelvészeti elemzés a jogi munka egyik alapvető készsége. A jog és a nyelv kapcsolatának egyik lényeges eleme (azon túl, hogy minden jogi eszközt nyelvi formában fejeznek ki), hogy a jogszabályok és az egyedi döntések értelmezésének első lépése mindig az úgynevezett nyelvtani értelmezés: a jogszabályokban és az egyedi döntésekben szereplő szavak, kifejezések, fogalmak és fordulatok nyelvtani szabályok és szemantikai szempontok alapján történő elemzése, majd összevetése az értékelendő adott ügy történeti tényeivel. Felmerül a kérdés, hogy ha a nyelvészeti elemzés és a jogi terminológia ilyen központi szerepet tölt be a jogászi hivatásban, nem indokolt-e a jogi és közigazgatási szaknyelvet vagy a jogi terminológiát önálló tantárgyként oktatni az egyetemi jogászképzésben. Magyarországon erre nem látunk példát: a kapcsolódó ismeretek hagyományosan „szétoszlanak” a különböző tantárgyak között (Bevezetés a jogba, jogtörténet, jogi kommunikáció, jogalkotás-elmélet, valamint a jog különböző ágainak dogmatikai ismeretei) (pl. Drinóczi, Novák 2015). Több szerző ugyanakkor az egyértelmű és közérthető kommunikációt etikai követelménynek tekinti, amely a jogászképzés etikai kurzusainak tantervébe is beépül (Tóth 2017; Németh 2022).

Magyarországon a jogalkotási ismereteket rendszerint az alapozó jogi kurzusok (pl. Bevezetés a jogba, alkotmányjog) részeként oktatják a jogi karokon, de ezek a kurzusok sok témája közül csupán az egyik, és a nyelvi kontextus is meglehetősen korlátozott. Ezt felismerve a legtöbb intézmény kínál jogalkotástan (Jogalkotástan, pl. a KRE Állam- és Jogtudományi Karán) vagy jogalkotás-elmélet (Törvényhozástan, pl. a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán)

6

kötelező vagy választható tantárgyként, amelyek keretében a nyelvi kérdések és összefüggések is szélesebb körű tárgyalást kapnak. Jogi diplomával rendelkezők számára szakirányú továbbképzési programok formájában mélyebb ismereteket nyújtó kurzusok is elérhetők (szakjogász szakirányú továbbképzés): a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara magyar nyelvű továbbképzést kínál közszolgálati szabályozási és kodifikációs területen (közszolgálati szabályozási és kodifikációs szakjogász szakirányú továbbképzés), 2024-ben pedig a győri Széchenyi István Egyetem angol nyelvű jogi és kormányzási szakirányú továbbképzési programot indított. Az akkreditált szakirányú továbbképzési programok között korábban szerepelt egy magyar nyelvű, speciális helyi szintű jogszabály-szerkesztési képzés is (helyi jogszabály-szerkesztő szakjogász szakirányú továbbképzés), amelyet egy ideje már nem indítanak.

A közigazgatási felsőoktatásban (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kormányzati Kar) a jogalkotási kérdések hangsúlyos szerepet kapnak egy kötelező alapozó tantárgyban (Szabályozás és kodifikáció, angolul: szabályozás és kodifikáció), de még ezen belül is csak csekély jelentőséget kap a nyelvi rész.

Összességében elmondható, hogy a magyar jogi és közigazgatási nyelv oktatása nem élvez prioritást a magyarországi jogászok és közigazgatási szakemberek képzésében. A magyar jogi és közigazgatási nyelv helyzetét természetesen jelentősen befolyásolja az is, hogy részben az ERASMUS-együttműködések és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak, részben pedig a kormány és az egyetemek implicit nyelvstratégiája miatt egyre több angol nyelvű (és ritkábban német vagy francia nyelvű) kurzust kínálnak a jogi és közigazgatási karokon; az angol nyelvű szakirányú továbbképzési programok és doktori kurzusok száma is jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Kilenc magyar egyetemen működik jogi doktori iskola, egy egyetemen pedig közigazgatás-tudományi doktori iskola (www.doktori.hu). Ezek többségében hivatalosan a magyar az oktatás nyelve, a doktoranduszoktól azonban általában elvárják, hogy angolul is tudjanak publikálni, továbbá lehetőség van angol nyelvű értekezések írására és angol nyelvű órák látogatására is (és ez a gyakorlatban is előfordul). Ezen egyetemek egyike az Andrássy Gyula Egyetem, ahol az oktatás nyelve a német. Így a magyar mellett az angol is fontossá vált a tudományos publikálásban és a jogalkotásban. Emellett számos magyar egyetemen az angol a tanítás nyelvévé is válik az angol nyelvű oktatás (EMI) keretében.

A jogi és közigazgatási nyelv a kutatásban és a publikációkban

Az utóbbi időben jelentős változások történtek a tudományos kutatásban, amelyek a jogi nyelv helyzetére és használatára is hatással voltak. Egy évtizeddel ezelőtt még könnyű volt felsorolni azokat a magyar szerzők által idegen nyelven írt tanulmányokat és monográfiákat, amelyek a jog egyes területeivel és bizonyos témáival foglalkoztak (Rixer 2013). Mára az angol nyelvű publikálás és a nemzetközi kutatási együttműködés általánossá vált. Számos kézikönyv jelent meg angolul; ezek egyike a 2010-től a Magyary

7

Zoltán Public Administration Development Program (Patyi, Rixer 2014). In the case of publications written in a foreign language, even basic terms and concepts (e.g. the use of the term közigazgatási eljárásjogi ügyfél, ‘party to an administrative authority procedure’) require a special explanation.

Az angol nyelvű publikációk jelentős szerepet játszhatnak az angol következetesebb használatában a magyar tudományos közegben, valamint a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának és fogalmi rendszerének angol nyelvű leírásában. Rixer (2013: 7) már egy évtizeddel ezelőtt megjegyezte, hogy az angol átvette a korábbi latin, német és orosz nyelvek szerepét, és közvetítő nyelvvé vált Magyarországon, nemcsak a szomszédos népek megértésében, hanem a tudományok és tudományágak széles körében is, ideértve a jogot és a közigazgatást (bár természetesen továbbra sem kizárólagos nyelv). Arra is rámutatott, hogy az angol nyelvű publikációk esetében gyakran hiányzik a terminológiai és fogalmi következetesség; szükség lenne továbbá egy magyar–angol közjogi és közigazgatási szótárra. Felhívta a figyelmet a magyar közigazgatási jogtudomány fejlesztésének szükségességére is, mivel a közigazgatási (jogi) terminológia koherens, világos és átlátható használata előfeltétele annak, hogy Magyarország nagyobb mértékben bekapcsolódhasson a kormányzással foglalkozó nemzetközi szakirodalomba (Rixer 2013: 21–22). A kortárs diskurzus hangsúlyozta egy jogi terminológiai adatbázis szükségességét, amely kiváltja a szótár iránti igényt.

A terminológiai stratégia ajánlásait és Drinóczi és Novák (2015) véleményét figyelembe véve ma arra a következtetésre jutunk, hogy szükség van a közigazgatási jog terminológiai és fogalmi harmonizációjára; ennek első lépéseként terminológiai adatbázist kell létrehozni, és közzé kell tenni a közigazgatási jog magyar terminusait, fogalmait és fogalmi hálóját az angol megfelelőkkel együtt. A terminológiai adatbázisok fontos eszközei a terminológia országos harmonizációjának, valamint az újonnan elfogadott terminusok gyors és következetes közzétételének.

Napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia és a magyar egyetemek az angol nyelvű publikálást tartják a legfontosabbnak, és a különféle tudományos előmeneteli követelmények között az angol nyelvű publikációk és hivatkozások nagyobb súllyal esnek latba, mint a magyar nyelvűek. A kérdés az, hogy milyen hatással lesz ez a változás a magyar jogi és közigazgatási nyelv használatára, a belőle fakadó szakmai előnyök és nemzetközi hasznok ellenére. Jelenleg úgy tűnik, hogy tudományos szinten a jogi és közigazgatási nyelvhasználat már kétnyelvűvé vált: magyar és angol nyelvűvé. Kérdés azonban, hogy a jogalkotás, a közigazgatás és a kormányzás nyelve is eljutott-e már a magyar–angol kétnyelvűségig.

A Magyar Tudományos Akadémia is elismerte ezt a helyzetet. 1825-ös alapítása óta egyik legfontosabb küldetése a magyar nyelv használatának előmozdítása. 2023-ban az Akadémia nyilvános online vitafórumot indított a magyar mint a tudomány nyelve témájában. A vitafórum fő következtetéseit közzétették az Akadémia honlapján: az Akadémia továbbra is nemzetstratégiai jelentőségű ügynek tekinti a magyar nyelvet és

8

a magyar szaknyelveket; támogatja a magyar és az angol tudományos kétnyelvű használatát, vagyis a tudományos kétnyelvűséget; a magyar nyelv támogatását elsősorban digitális eszközökkel tartja kívánatosnak; és az angol tudományos nyelvi szerepének fontossága mellett is érvel (MTAMN). Egyes magyar nyelvészek azonban úgy vélik, hogy az Akadémia valójában keveset tesz a magyar tudományos és akadémiai nyelvként való használatának támogatásáért (Ferenc 2018; Kontra 2025). Más szóval a kétnyelvűség felé történő elmozdulás inkább a felcserélő kétnyelvűségnek kedvez, nem pedig a hozzáadó kétnyelvűségnek, holott az utóbbi volna megfelelőbb (lásd Lambert 1981; Phillipson 2003; Kontra 2025).

A jogi és közigazgatási nyelv a jogalkotásban

A változó körülmények fokozzák, sőt elkerülhetetlenné teszik a normavilágosság követelményének érvényesítését a magyar jogi és közigazgatási nyelvben, vagyis annak elvárását, hogy a normatív és egyedi jogi aktusok a lehető legérthetőbbek, legegyszerűbbek és legátláthatóbbak legyenek.

Az e tekintetben növekvő igények és elvárások talán azzal magyarázhatók, hogy a jogi normák érthetetlensége nemcsak kellemetlenségek forrásává, hanem a modern piacgazdaságok és a részvételi tömegdemokráciák működését lassító tényezővé és fenyegetéssé is vált. A jogi szövegek tényleges hozzáférhetősége számos alapvető jog gyakorlásának (elő)feltétele, a jogforrások hozzáférhetősége pedig alkotmányos követelmény is; ugyanakkor nincs egyetértés abban, hogyan kellene előírni vagy szabályozni, mérni és érvényesíteni a hozzáférhetőséget, ezáltal javítva a szövegekhez való hozzáférést.

Az igazságügyi és rendészeti miniszternek a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) rendelete kimondja, hogy a jogszabálytervezeteket a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, érthetően és következetesen kell megfogalmazni (2. §). Kutatásában Judit Tóth kimutatja, hogy a világosság követelménye a magyar jogrendszer összesen 270 jogforrásában jelenik meg elvárásként, ám a vizsgált jogi szövegek egyáltalán nem tisztázzák e követelmény tartalmát – vagyis azt, hogy mit jelent (Tóth 2023: 157). Azt is fontos megjegyezni, hogy a dereguláció egyre újabb hullámai (Magyarországon átlagosan 4–5 évente) rendszerint nem tartalmaznak kifejezett nyelvi célkitűzéseket.

Az elmúlt évtizedben több sikertelen kormányzati program is indult a magyar jogi és közigazgatási nyelv egyszerűsítésére, egységesítésére és korszerűsítésére:

– A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program nyelvi alprogramja ezek egyike volt. Ennek keretében megpróbálták egyszerűsíteni a rendeletek nyelvezetét (konkrétan 11 kormányrendeletét), de nem jártak sikerrel, mert a jogrendszer belső összetettsége miatt nagyon nehéz a jogrendszer elszigetelt pontján nyelvi beavatkozást végrehajtani (Nagy 2014).

9

–

Egy másik kísérlet során nyelvészeket, úgynevezett „nyelvőröket” (nyelvőrök) alkalmaztak a minisztériumokban [először 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM)], hogy nyelvi véleményt mondjanak a tervezetekről, ám ezt a programot is hamar leállították, mert lassította a jogalkotási folyamatot.

Moreover, since the 2010s, the Hungarian legal and administrative vocabulary has started to be “replenished” with words that had previously been removed from legal terminology. The phenomenon is not entirely new in the history of the Hungarian legal language either, as the first language innovators (dictionary editors, linguists, experts) in the 19th century often resorted to the old language, the vernacular – along with other patterns and sources – in the development of the legal terminology. This is now widely considered to be an anachronism: the mere reintroduction of certain old terms that sound strange to the Hungarian ear into the legal and administrative language – as an isolated attempt, in the absence of a general strategy – may not be suitable either for the renewal of vocabulary or for serving other indirect goals. Here are some specific examples (legal explanations are given in footnotes):

– Egy mindig is létezett jogintézmény visszakapja régi nevét, azt az elnevezést, amely korábban lényegében azonos (hasonló) intézményt jelölt: például vármegye⁴ a megye („megye”) helyett, valamint főispán⁵ a kormánymegbízott („kormánymegbízott”) helyett. Ezekben az esetekben csak az elnevezés változik, az alapjául szolgáló intézmény nem.

– Egy korábban létezett, majd megszűnt, és most a jogrendszerbe visszatérő jogintézmény, amelynek tartalma vagy a jogrendszerben elfoglalt helye részben eltér az azonos nevű régi jogintézményétől: például sommás eljárás⁶ („sommás eljárás”).

– Egy korábban létezett, majd megszűnt, és most nagyjából azonos tartalommal a jogrendszerbe visszatérő jogintézmény: például kártalanító

⁴ Lásd Magyarország Alaptörvénye F) cikkének (2) bekezdését – módosította Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló törvény 4. cikke.

⁵ A főispán (hivatalos angol fordításban: „Capital and County Government Commissioner”) 1526 és 1950 között a király képviselője volt a vármegyékben. 1950 és 2022. június 28. között a megfelelő tisztség elnevezése kormánymegbízott (kormánymegbízott) volt. A főispán ismét a kormány helyi képviselőjének elnevezése Magyarországon; ezt a tisztséget a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 58. fejezete vezette vissza. Az indokolás szerint erre azért van szükség, mert „a főispán kifejezés magyar jogrendszerbe való visszavezetése lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás szorosabban kapcsolódjon a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalomrendszeréhez, és ezáltal ebben a formában folytassa az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományait”.

⁶ A közigazgatási perrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 41. §-a [Sommás eljárás]. Korábban a sommás eljárást az 1893. évi XVIII. törvénycikk a polgári eljárás különös formájaként szabályozta, jelenleg azonban ez a jogintézmény nem része a magyar polgári eljárásjognak.

10

kezesség⁷ (‘suretyship for uncollectable claims’), építményi jog⁸ (‘building right’).

– Korábban létező, de a dogmatika által hosszú ideig alig használt szavak vagy kifejezések (terminusok) visszakerülnek a dogmatikába és a mindennapi használatba: például magánjogi hatalmasság („hatalmasság”, a magánjogi hatalmasságra utalva⁹), osztott perszerkezet (arra utalva, hogy a polgári perek szakaszokra oszthatók), bírálat (a birtoklás egy sajátos formájára utalva).

– Egy korábban létező, de a dogmatika által hosszú ideig alig használt terminus a jogrendszerben és a dogmatikában egyaránt újra megjelenik: például a szállomány¹⁰ kifejezés.

Magyarországon azonban a fejlődés jelei is mutatkoznak. Megkezdődött a jól érzékelhető digitális átalakulás. A digitális fejlesztések már most radikálisan befolyásolják a jog és a nyelv kapcsolatát számos területen. Ez a helyzet a jogi fordításban, valamint azokban a szoftverfejlesztési törekvésekben is, amelyek automatikus közérthetőségi javaslatokkal segítik a jogszabályok és határozatok megszövegezését (Kántor 2023). Magyarországon 2017-ben indították el az Országgyűlésben az első digitalizált jogalkotási rendszert, a ParLex-et; ezt 2021-ben követte az Integrált Jogalkotási Rendszer (Integrált Jogalkotási Rendszer, IJR), amely elektronikusan egységesítette a jogalkotási folyamatot a jogszabályok előkészítésétől a kihirdetésükig, és kiterjesztette azt a teljes rendeletalkotási folyamatra.

A közelmúlt kutatásainak és szakmai párbeszédeinek jelentős része a ChatGPT és más nagy nyelvi modellek (LLM) további felhasználási lehetőségeit vizsgálta az egyes jogi hivatásokkal összefüggésben (Vadász, Görög 2022). Mindezek a változások elkerülhetetlenül a jogi és közigazgatási nyelvet és annak eredményeit, valamint a jog technológiai átalakulásának valamennyi dimenzióját a kommunikációkutatás és a nyelvészeti kutatások egyik leggyakrabban tárgyalt témájává teszik (Török, Zódi 2021; Németh 2023).

⁷ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:421. §-a.

⁸ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:159/A. §-a – 5:159/F. §-a. 2023. június 24-i hatállyal módosult a magyar Polgári Törvénykönyv, és bevezette az építményi jogként ismert új jogintézményt (magyarul: building right (építményi jog)). Az építményi jog fogalma nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, mivel a 20. század elején több magyar törvény is szabályozta. Az 1959. évi első magyar Polgári Törvénykönyv azonban már nem szabályozta az építményi jogot.

⁹ A hatalmasság olyan jogot jelent, amely jogok létrehozására, módosítására vagy megszüntetésére jogosít, vagyis valamely jogviszony egyoldalú megváltoztatásának jogát – más néven alakító jogot. A kifejezést Szászy-Schwarz Gusztáv jogtudós vezette be 1912-ben.

¹⁰ 1836-ban alkotott szó a tulajdonjog átruházásának megjelölésére. Lásd Szily (1902: 294). A jogrendszer része volt, de hosszú ideig egyetlen új jogszabály sem használta; csak a mezőgazdasági törvények egyes rendelkezéseit módosító 2024. évi XIX. törvényben jelent meg ismét [28/A. § (2) bekezdés és 28/B. § (1) bekezdés].

11

A magyar jogi és közigazgatási szaknyelv terminológiai stratégiájának kidolgozása

Közérthető nyelv, érthető kommunikáció

According to both Drinóczi (2010, 2015) and Xanthaki (2011), comprehensibility is an important factor and accessibility of legislation is part of its quality. In order to achieve clear, comprehensible communication, it is necessary to guarantee the comprehensibility of legal and other documents, which is both an ethical, communicative, and financial issue (Tóth 2017; 2022; 2023; Németh 2022). Clear communication is accessible communication, and therefore the comprehensibility of documentation (legislation, technical documents, patient information leaflets, etc.) is the basis for effective official communication.

A szövegek érthetősége nemcsak a bennük használt terminusoktól, vagyis nem csupán a lexikai szinttől függ, hanem más nyelvi szintektől is, például a mondat- és szövegszinttől (pl. a szerkezettől), továbbá a szövegek érthetőségének kritériumai mérlegelésekor a kontextust is figyelembe kell venni. A világossággal foglalkozó kutatások valójában főként a szövegek szerkesztésére, a mondatok hosszára, összetettségére és szerkezetére, a szórendre, a személytelen szerkezetekre és a helyesírásra vonatkozó megállapításokat és iránymutatásokat tartalmaznak; a terminusok helyettesítésére sokkal ritkábban tesznek javaslatot, ezzel kapcsolatban inkább stilisztikai útmutatások találhatók, például a szinonimák kerülésére. A világosságra vonatkozó stílusútmutatóknak figyelembe kell venniük a jogszabályok és a dokumentum szövegtípusának célközönségét (pl. jogászok vagy laikusok).

Az Egyesült Államokban működő Plain Language Movement (lásd Adler 2012; Biel 2023; PLM) a társadalmi nyomás és a fogyasztóvédelem növekvő jelentősége nyomán jött létre és erősödött meg. Polgári kezdeményezésként indult, majd a kormány és a közigazgatás is felkarolta, és a jogalkotásban is megvalósította. Az Európai Bizottság 2010-es Clear writing for Europe kampánya az érthetőség előmozdítását tűzte ki célul, összhangban azzal a törekvéssel, hogy közelebb hozza az uniós polgárokat a jogszabályokhoz, és biztosítsa, hogy azok olyan nyelven íródjanak, amelyet az átlagpolgár is megért. Íme néhány, a szóhasználatra vonatkozó szabályuk:

– „Használjon egyszerű szavakat és kifejezéseket. Amikor a szavak közül választ, részesítse előnyben az ismert vagy gyakran használt szót a szokatlannal vagy nehezen érthetővel szemben. Számos lista létezik a bonyolult szavakról és az ajánlott helyettesítőikről <...>” (PLM).

– Következetesen ugyanazokat a terminusokat használja.

A gyakorlatban kétféleképpen (vagy ezek kombinációjával) biztosítható, hogy a terminológia érthető legyen. Az egyik megoldás az, hogy a címzett számára nehezebb vagy ismeretlenebb szaknyelvi terminusokat a szövegekben ismertebb (esetleg köznyelvi) kifejezésekkel helyettesítik – ezt a jogi terminológiáról a laikus nyelvhasználatra történő, regiszterváltáson alapuló nyelven belüli fordításnak nevezik (Dobos 2023). A másik megoldás a műszaki szabványok (pl. IEC/IEEE 82079-1:2019) és terminológiai ajánlások szerint az, hogy a műszaki szövegeket mind a jogászok és más szakemberek, mind a laikus olvasók számára könnyebben érthetővé teszik azáltal, hogy

12

az adatbázisban közzéteszik a terminusok definícióit és a fogalmi rendszerben elfoglalt helyüket. A terminológiai adatbázisok létrehozása kulcsfontosságú eleme ez utóbbi ajánlás megvalósításának (Fóris 2023).

Jogi és közigazgatási terminológia és stratégia

A magyarországi terminológiai stratégia általános kérdéseinek megvitatása mellett gyakran felmerül, hogy szükséges és hasznos lehet terminológiai stratégiát kialakítani a különböző szaknyelvek (LSP-k) és/vagy szakterületek számára. Az egyik legjelentősebb terület a jogi terminológia és a jogi dokumentáció, amely nemcsak a jog különböző területein dolgozó szakembereket érinti, hanem azokat a laikusokat is, akiknek mindennapi életét és munkáját jogi és egyéb hivatalos dokumentumok szabályozzák. Különösen fontos lehet a kormányzati területeken alkalmazott jogi és közigazgatási terminológia stratégiájának kidolgozása, az egyes jogterületeken már alkalmazott stratégiák bemutatása, valamint tájékoztatás és bevált gyakorlatok közzététele.

A kormányzat három ága – a törvényhozó, az igazságszolgáltatási és a végrehajtó (közigazgatási) ág – egyaránt a kormányzáshoz tartozik; a közigazgatás pedig magában foglalja a helyi önkormányzatokat és az államigazgatást. A jogi és közigazgatási területen a munka egyre nagyobb hányada digitális platformokon zajlik, ahol a kommunikáció nem csupán egyirányú, hanem kétirányú is, és az állampolgárok sok esetben igénybe vehetik az e-közigazgatást (Majzikné Bausz 2008). Közel két évtizede folyik munka többek között az e-közigazgatási felületek fejlesztésén, működtetésén és továbbfejlesztésén, valamint a kormányzati információk és szolgáltatások interneten vagy más digitális médiumokon keresztül történő online nyújtásán. Ebben a munkában a terminológia kulcsszerepet játszik.

A jog területén a terminológiai stratégia kifejezést ritkán említik hivatalos dokumentumokban. A nyelvi terminológiai kérdésekkel a publikációk leggyakrabban a hozzáférhetőség, a közérthető nyelv és az egyszerű nyelvezet, valamint a akadálymentes jogi kommunikáció összefüggésében foglalkoznak, és azokat a hatékonysági és etikai kérdésekhez kapcsolják. A jog területén a hozzáférhetőség kérdése a jogszabályok megszövegezése és fordítása során a legrelevánsabb, míg a közigazgatásban elsősorban az állampolgárokkal – többnyire laikusokkal – folytatott kommunikációban és a hivatalos dokumentumok megszövegezésében játszik szerepet (lásd Fóris 2024b).

Amit biztosan állíthatunk, az az, hogy szükség van a terminológiai adatok összegyűjtésére, terminológiai (nyelvi és szakmai) szempontú feldolgozására, valamint többnyelvű terminológiai adatbázisokban (magyarul és angolul, illetve más idegen nyelveken) való közzétételére. Új terminusok létrehozására csak akkor van szükség, ha hiányt vagy kétértelműséget találunk a meglévő rendszerben. Amire valóban szükség van, különösen a jogi terminológia területén, az a terminológia harmonizálása. A (nyilvános) terminológiai adatbázisok fontos eszközei a terminológia harmonizálásának. A terminológiai adatok rögzítése és nyomon követhetősége elősegíti a terminológia harmonizálását, valamint szükség esetén megújítását és szabványosítását. Ennek egyik figyelemre méltó példája az EU igazgatásának terminológiai munkája és a terminológiai adatok adatbázisban való közzététele (IATE; Lesznyák

13

2010; Láncos 2014). További példák egyes országok nemzeti terminológiai adatbázisai (például a litván adatbázis [LRTB], lásd Umbrasas 2023).

A jogi és közigazgatási terminológia rendszere mögött intézményi rendszerek összetett hálózata áll (lásd Peruzzo 2023). Ezek közül kiemelünk néhányat, amelyek kulcsfontosságúak a jogi terminológia szempontjából: az egyetemi jogi karokat/iskolákat, az Igazságügyi Minisztériumot és a Magyar Tudományos Akadémiát. A jogi és közigazgatási dokumentumok fordítása magában foglalja mind az idegen nyelvű dokumentumok magyarra, mind a magyar dokumentumok idegen nyelvekre történő fordítását. Ebben a munkában több intézményi (állami finanszírozású) szereplő vesz részt¹¹ az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt, valamint az Európai Unió fordítási szolgálata (Európai Bizottság, Fordítási Főigazgatóság, Magyar Fordítási Osztály; IATE adatbázis).

Since Hungary’s accession to the EU in 2004, the Hungarian terminology has been added to the IATE database. In 2017, the Ministry of Justice launched a comprehensive program for translating Hungarian legislation into English. The English translations of Hungarian legislation have been published in a national repository and the terms generated during the translation are recorded in the Termin database (https://termin.im.gov.hu/). A guide to the translation of legislation was also published, it contains general guidelines on form, methodology, spelling, punctuation, and layout (Gáspár, Somssich 2019). Terminology is developed, stored and managed by various institutions, and their relationship to each other determines the possibilities and tasks of terminology management (for details, see also Fóris 2024b).

A helyzet áttekintése, a jogi és közigazgatási nyelvvel és terminológiával kapcsolatos szakirodalom, valamint az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések és értékelések segítették a kutatócsoportot a helyzet megértésében és a jogi és közigazgatási terminológiai stratégiára vonatkozó ajánlások megfogalmazásában. Egyértelmű, hogy az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott adatbázisok alapvető szerepet játszottak a magyar és angol terminológia közzétételében és harmonizálásában. Az is nyilvánvaló azonban, hogy további munkára van szükség, többek között arra, hogy a felsőoktatás nemzetköziesítésére törekvő jogi karokat saját jogi terminológiai adatbázisok létrehozására ösztönözzék.

KÖVETKEZTETÉS

Ebben a cikkben áttekintést adtunk a magyar jogi és közigazgatási nyelvről és terminológiáról, beleértve a tudományos publikációk, a felsőoktatás és a jogalkotás nyelvét is.

A kutatás három, egymással szorosan összefüggő kulcsfontosságú fogalmat tárt fel: a közös nemzeti és ágazatspecifikus terminológiapolitika kialakításának fontosságát; a jogi és közigazgatási dokumentumok közérthetőségének követelményét; valamint a magyar nyelv jelenlétét

¹¹ Mint például a Hungarian Gazette Publishing and Legal Translation Centre Ltd. (MKIFK), az OFFI Zrt. jogutódja 2024 óta.

14

és az angol kétnyelvűséget a jogi és közigazgatási tudományos nyelvben. A jog területén a terminológiapolitika kifejezést ritkán használják hivatalos dokumentumokban. A nyelvi terminológiával kapcsolatos kérdések azonban gyakran előkerülnek a hozzáférhetőséggel, a közérthető nyelvhasználattal, az egyszerű nyelvezettel és az akadálymentes jogi kommunikációval foglalkozó publikációkban (pl. Biel, Kockaert 2023), és a hatékonysággal, valamint az etikával kapcsolatos aggályokhoz kötődnek. A jog területén a hozzáférhetőség a jogszabályok megfogalmazásakor és fordításakor a legfontosabb, míg a közigazgatásban elsősorban az állampolgárokkal (többnyire laikusokkal) folytatott kommunikáció és a hivatalos dokumentumok megfogalmazása során releváns.

Bemutattuk, hogy a publikációk és a felsőoktatás nyelve már kétnyelvűvé vált (magyar és angol), és hogy egyes jogalkotási dokumentumokat feltétlenül le kell fordítani angolra. A cikk azt javasolja, hogy a jogi és közigazgatási karok dolgozzanak ki terminológiai stratégiai dokumentumokat. Ezek nemcsak az angol nyelvű kurzusok számának növelése mellett szóló érveket tartalmaznák, hanem valamennyi kurzuson erősíthetnék a nyelvi tudatosságot is. Az ilyen dokumentumok felhívnák a figyelmet a magyar terminológia megőrzésének és fejlesztésének fontosságára, valamint kutatási témaként betöltött szerepére. Meggyőződésünk, hogy a kétnyelvűségre való áttérés során az additív kétnyelvűséget kell előnyben részesíteni a szubtraktív kétnyelvűséggel szemben.

Egyértelmű, hogy nemzeti szintű párbeszédre és együttműködésre van szükség ebben a témában. Bár a jogi terminológia országonként jelentősen eltér, a globális hatások (az angol nyelv hatása, a digitalizáció, az LLM-ek stb.) nagyon hasonló kihívásokat jelentenek, és a különböző országok válaszai részben közösek lehetnek.

SOURCES

A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv [Hungarian Academy of Sciences and the Hungarian Language]. Available at: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magy ar_nyelv_vedelme_javaslatok.pdf [Accessed: 12 September 2025].

4th amendment to the Fundamental Law of Hungary, section F) par. (2). Available at: https://njt.hu/jogszabaly/en/2011-4301-02-00 [Accessed: 12 September 2025].

Council of Hungarian Terminology (MaTT). Available at: www.matt.hu [Accessed: 12 September 2025].

Decree 61/2009. (XII. 14.) of the Minister of Justice and Law Enforcement on the Drafting of Legislation in Hungary [1/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről]. Available at: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900061.irm [Accessed: 12 September 2025].

Hungarian Academy of Sciences. Available at: www.mta.hu [Accessed: 12 September 2025].

Hungarian Doctoral Council. Available at: www.doktori.hu [Accessed: 12 September 2025].

15

Hungarian Research Centre for Linguistics’ [HUN-REN, since 1 August 2025: ELTE] website. Available at: www.nytud.hu [Accessed: 12 September 2025].

IATE (Interactive Terminology for Europe). Available at: https://iate.europa.eu/ [Accessed: 12 September 2025].

IEC/IEEE 82079-1:2019 Preparation of information for use (instructions for use) of products – Part 1: Principles and general requirements.

Infoterm 2005: Guidelines for Terminology Policies. Formulating and Implementing Terminology Policy in Language Communities, Paris: UNESCO. Available at: http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001407/140765e.pdf.

ISO 29383:2020 Terminology Policies – Development and Implementation.

Law and Literature Podcast [Jog és irodalom podcast]. Available at: https://www.ajk.elte.hu/jog-es-irodalom-podcast [Accessed: 12 September 2025].

LRTB: Lietuvos Respublikos terminų bankas [Term Bank of the Republic of Lithuania]. Available at: http://terminai.vlkk.lt/ [Accessed: 12 September 2025].

MTAMN: A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv [Hungarian Academy of Sciences and the Hungarian Language]. Public online discussion forum. Available at: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magyar_nyelv_vedelme_javaslatok.pdf [Accessed: 18 March 2025].

PLM: Plain Language Movement. Available at: https://www.plainlanguage.gov/guidelines/words/use-simple-words-phrases/ [Accessed: 12 September 2025].

Szily Kálmán 1902: A magyar nyelvújítás szótára [Dictionary of the Hungarian Language Reform], Hornyánszky Viktor.

Termin. Available at: https://termin.im.gov.hu/ [Accessed: 12 September 2025].

REFERENCES

Adler Mark 2012: The Plain Language Movement. – The Oxford Handbook of Language and Law, ed. P. Tiersma, L. Solan, Oxford: Oxford Handbooks Online, 67–83. Available at: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.013.0006.

Biel Łucja 2023: Variation of Legal Terms in Monolingual and Multilingual Contexts. Types, Distribution, Attitudes and Causes. – Handbook of Terminology 3: Legal Terminology, eds. Ł. Biel, H. J. Kockaert, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 90–123. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3.var1.

Biel Łucja, Kockaert Hendrik J. (eds.) 2023: Handbook of Terminology 3: Legal Terminology, Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3.

16

Dobos Csilla 2023: Az intralingvális fordítás jogi aspektusa. Fordítástudományi szempontok a jogi-közigazgatási területen [The Legal Aspect of Intralingual Translation. Translational Viewpoints in Legal and Administrative Fields]. – Glossa Iuridica 10(3), 105–132. Available at: https://doi.org/10.55194/GI. 2003.3.6.

Dodé Réka, Ludányi Zsófia (eds.) 2021: A korpusznyelvészettől a neurális hálóig. Köszöntő kötet Váradi Tamás 70. születésnapjára [From Corpus Linguistics to Neural Networks], Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Available at: https://mek.oszk.hu/22100/22157/22157.pdf.

Drinóczi Tímea 2010: Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában [The Quality of Legislation and the Reduction of Administrative Burdens in Europe], Budapest: HVG ORAC.

Drinóczi Tímea 2015: Concept of Quality in Legislation – Revisited: Matter of Perspective and a General Overview. – Statute Law Review 36(3), 211–227. Available at: https://doi.org/10.1093/slr/hmv008.

Drinóczi Tímea, Novák Barnabás 2015: Linguistic Approach in Legisprudence – Terminology, Translation Studies and Databases. – Theory and Practice of Legislation 3(1), 113–129. Available at: https://doi.org/10.1080/20508840.2015.1041707.

Drinóczi Tímea, Pennisi Giulia Adriana, Xanthaki Helen (eds.) 2025: Language for Legislation and Legislation Through Language, New York: Routledge. Available at: https://doi.org/10.4324/9781003430308.

Engberg Jan (ed.) 2023: Between Text, Meaning and Legal Languages: Linguistic Approaches to Legal Interpretation. (Foundations in Language and Law Book 8), Berlin: De Gruyter Mouton.

Fekete Balázs 2018: Két szemeszter „jog és irodalom” szeminárium tapasztalatairól [Two Semesters of “Law and Literature” Seminar Experiences]. – Iustitia meghallgat: Tanulmányok a „Jog és irodalom” köréből, eds. K. Bodnár, B. Fekete, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 221–231.

Ferenc Viktória 2018: A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből [Hungarian Scientific Language from Ecolinguistic Approach]. – Magyar Tudomány 179(3). Available at: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.6.

Fóris Ágota 2023: A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen [Aspects of the Terminology Strategy in the Legal and Administrative Area]. – Glossa Iuridica 10(3), 35–64. Available at: https://doi.org/10.55194/GI. 2023.3.2.

Fóris Ágota 2024a: A magyar terminológiastratégia megvalósításának perspektívái [The Implementation Perspectives of the Hungarian Terminology Strategy]. – Hungarológiai Évkönyv 25(1), 78–86.

17

Fóris Ágota 2024b: The History and Recent Trends of Terminology in Hungary in the 21st Century. – Terminologija 31, 53–74. Available at: https://doi.org/10.35321/term31-03.

Fóris Ágota (ed.) 2025: Magyar terminólogiastratégia. Tervek és megvalósíthatóság [Hungarian Terminology Strategy. Plans and Feasibility], Budapest: KRE – L’Harmattan.

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea 2019a: Preface. – Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen [Terminology Strategy Challenges in the Hungarian Language Area], eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt., 14–19.

Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2019b: Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen [Challenges of Terminology Strategy in the Hungarian Language Area], Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten.

Fóris Ágota, B. Papp Eszter, Bölcskei Andrea 2023: Válogatott terminológiastratégiai bibliográfia [Selected Bibliography on Terminology Strategy]. – A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv, eds. G. Prószéky, Á. Fóris, E. B. Papp, A. Bölcskei, V. Lipp, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont, 331–348. Available at: https://doi.org/10.18135/term.2023.16.

Gáspár Endre, Somssich Réka 2019: A magyar jog fordítva: Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására [Hungarian Law in Translation: the Ministry of Justice’s Comprehensive Translation Project to Ensure that Hungarian Law is Available in the English Language]. – Fontes Iuris (1), 55–60.

Gazzola Michele, Grin François, Cardinal Linda, Heugh Kathleen 2024: Language Policy and Planning: From Theory to Practice. – The Routledge Handbook of Language Policy and Planning, eds. M. Gazzola, F. Grin, L. Cardinal, K. Heugh, New York: Routledge, 1–31. Available at: https://doi.org/10.4324/9780429448843-1.

Haugen Eugen 1959: Planning for a Standard Language in Modern Norway. – Anthropological Linguistics 1(3), 8–21.

Kántor Ákos 2023: Digitalizáció és automatizációs lehetőségek a jogalkotásban [Opportunities for Digitization and Automation in the Legislative Process]. – Parlamenti Szemle 8(2), 39–56.

Karpen Ulrich, Xanthaki Helen (eds.) 2017: Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners, Oxford: Hart Publishing.

Kloss Heinz 1969: Research Possibilities on Group Bilingualism: a Report, Quebec: International Center for Research on Bilingualism.

Kontra Miklós 2025: Az angol nyelv a mai Magyarországon [The English Language in Hungary Today]. – A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai, eds. Cs. Bodó,

18

G. Szabó, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 287–299. Available at: https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.287.

Lambert Wallace E. 1981: Bilingualism and Language Acquisition. – Annals of the New York Academy of Sciences 379(1), 9–22. Available at: https://doi.org/10.1111/j.1749–6632.1981.tb41993.x.

Láncos Petra L. 2014: Az uniós jog többnyelvűsége által támasztott fordítási kihívások, különös tekintettel az Európai Bíróság Fordítási Főigazgatóságának tapasztalataira [Translation Challenges Posed by Multilingualism in EU Law, With Particular Reference to the Experience of the European Court of Justice’s Directorate-General for Translation]. – Glossa Iuridica 1(1), 92–107.

Lesznyák Ágnes 2010: Az Európai Uniós intézmények terminológiai adatbázisa: a IATE. [Terminology Database of the European Union Institutions: the IATE]. – Magyar Terminológia 3(2), 161–182. Available at: https://doi.org/10.1556/MaTerm.3.2010.2.3.

Majzikné Bausz Ágota 2008: Az e-kormányzat, e-közigazgatás problémái és terminológiai vonatkozásai Magyarországon [The Problems and Terminology of E-government in Hungary]. – Magyar Terminológia 1(1), 59–76. Available at: https://doi.org/10.1556/MaTerm. 1.2008.1.5.

Nagy Balázs Á. 2014: Miért olyan nehéz a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése? [Why is Simplifying the Language of Legislation so Difficult?]. – Glossa Iuridica 1(2), 101–113.

Nekvapil Jiří 2008: Language Cultivation in Developed Context. – The Handbook of Educational Linguistics, eds. B. Spolsky, F. M. Hult, Malden (MA): Wiley-Blackwell, 251–265. Available at: https://doi.org/10.1002/9780470694138.ch18.

Németh Gabriella 2022: Közérthető, tisztességes, hatékony és kompetens – Etikai minőségbiztosításra tett kísérletek az igazságügyi szakértői közreműködésben [Clear, Fair, Effective and Competent. An Experiment in Ethical Quality Assurance in Forensic Consulting]. – Jog – Állam – Politika 14(1), 161–176.

Németh Gabriella 2023: A jogi norma és a jogi szaknyelv érthetőségének összefüggései a digitális térben. Jogászi nézőpontok és a közérthetőség [The Relationship Between Legal Norms and the Intelligibility of Legal Language in the Digital Space. Legal Perspectives and Intelligibility]. – Glossa Iuridica 10(5–6), 115–134. Available at: https://doi.org/10.55194/GI.2023.5-6.7.

Patyi András, Rixer Ádám (eds.) 2014: Hungarian Public Administration and Administrative Law, Passau: Schenk Verlag.

Peruzzo Katia 2023: Legal Terms that Travel. Constraints to Presenting National Legal Terminology to International Audiences. – Handbook of Terminology 3: Legal

19

Terminology, eds. Ł. Biel, H. J. Kockaert, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 152–172. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3.leg1.

Phillipson Robert 2003: English-Only Europe? Challenging Language Policy, London: Routledge. Available at: https://doi.org/10.4324/9780203696989.

Prószéky Gábor, Fóris Ágota, B. Papp Eszter, Bölcskei Andrea, Lipp Veronika (eds.) 2023: A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv [Development of the Hungarian Terminology Strategy. Green Paper], Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Available at: https://doi.org/10.18135/term.2023.

Rixer Ádám 2012: Jog és szépirodalom [Law and Literature]. – Iustum Aequum Salutare 8(2), 165–194.

Rixer Ádám 2013: A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben [Some Characteristics of the Hungarian Public Administration Literature in Foreign Languages in the Last Quarter Century]. – Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 3(3), 4–22.

Rixer Ádám 2023: Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára [Is There a Need of Legal and Administrative Language Reform in Hungary? Reflections on the Margins of a Research]. – Glossa Iuridica X(3), 93–103. Available at: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.1.

Rixer Ádám 2024: A magyar jogi-igazgatási nyelv megújítása I. A beszédmondás színterei a joghallgatók életében [The Renewal of the Hungarian Legal and Administrative Language I. The Arenas of Speech in the Life of Law Students]. – 60. Studia in honorem Andrea Domokos, ed. Á. Czine, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 291–307.

Tiersma Peter M., Solan Lawrence M. (eds.) 2021: The Oxford Handbook of Language and Law, Oxford: Oxford University Press. Available at: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.001.0001.

Tolcsvai Nagy Gábor 2005: Nyelvi tervezés: Problémavázlat [Language Planning: Problem Statement]. – Nyelvészetről – változatosan, eds. I. Lanstyák, I. Vancoňé Kremmer, Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Gramma Nyelvi Iroda, 233–255.

Török Bernát, Zódi Zsolt 2021: A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai [The Challenges of Artificial Intelligence Regulation], Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó.

Tóth Judit 2017: Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról [On Accessible Legal Communication]. – Magyar Jogi Nyelv (2), 14–19. Available at: https://joginyelv.hu/az-akadalymentes-jogalkalmazoi-kommunikaciorol/.

Tóth Judit 2022: A közérthetőség úgy, ahogy a jogalkotó elképzeli [Clarity as the Legislator Envisages it]. – Közjogi Szemle (4), 20–27.

20

Tóth Judit 2023: A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? [Researching Accessibility for the Reform of Legal Language?]. – Glossa Iuridica 10(3), 153–166. Available at: https://doi.org/10.55194/GL.2023.3.8.

Umbrasas Alvydas 2023: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo [Term Bank of the Republic of Lithuania: 20 Years After Passing the Law]. – Terminologija 30, 142–167. Available at: https://doi.org/10.35321/term30-7.

Vadász Pál, Görög György 2022: A kis jogi irodák jövőjéről a mesterséges intelligencia fejlődésének fényében [The Future of Small Firms as Artificial Intelligence Continues to Evolve]. – Közjegyzők Közlönye (3), 42–59.

Xanthaki Helen 2011: Quality of Legislation: An Achievable Universal Concept or a Utopian Pursuit? – Quality of Legislation, ed. M. Travares, Baden-Baden: Almeida, Nomos, 75–85.

21