The Status and Terminology of the Hungarian Legal and Administrative Language

Terminológia / Terminológia 2025, 32. köt., 1–21. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Tartalomjegyzék hivatkozása ISSN 2669-2198 (online / elektronikus) Copyright © 2025 Ágota Fóris és Ádám Rixer. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amely a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint kerül terjesztésre; ez korlátozás nélküli felhasználást, terjesztést és sokszorosítást tesz lehetővé bármilyen médiumban, feltéve, hogy az eredeti szerzőt és forrást feltüntetik. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons‚” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztik, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és többszörözését bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Gauta: 2025-09-19. Elfogadva: / Priimta: 2025-10-14. 1 A MAGYAR JOG STÁTUSZA ÉS TERMINOLÓGIÁJA ÉS KÖZIGAZGATÁSI NYELV 1 A magyar jogi és közigazgatási nyelv státusza és terminológiája ÁGOTA FÓRIS Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország E-mail: [email protected]u ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-7599-0323 Kutatási területek: Alkalmazott nyelvészet, Terminológia, Szakmai kommunikáció. ÁDÁM RIXER Károli Gáspár Református Egyetem, Magyarország E-mail: [email protected] ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-6945-0312 Kutatási területek: jogtudomány, közigazgatási jog. https://doi.org/10.35321/term32-03 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar jogi és közigazgatási nyelvről és terminológiáról, beleértve a tudományos publikációk, a felsőoktatás és a jogalkotás nyelvét; továbbá a tanulmány bemutatja a tervezett magyar terminológiai stratégia vázlatát, valamint a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának helyzetét és állapotát. A kutatási módszer a projekt keretében közzétett tanulmányok és lefolytatott viták áttekintésén és értékelésén alapul. Azt javasoljuk, hogy a műszaki szabványoknak és terminológiai ajánlásoknak megfelelően a terminológiát nyílt terminológiai adatbázisokban tegyék közzé, mivel a terminológiai adatbázisok fontos eszközei a terminológia nemzeti szintű harmonizációjának előmozdításában. Mindenekelőtt elengedhetetlen lenne a jogi és közigazgatási terminológiai stratégiát az általános magyar terminológiai stratégiához kapcsolni. Mivel a 1 A kutatást a Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Kara által 2022 és 2024 között megvalósított, „Szükség van-e jogi és közigazgatási nyelvi reformra Magyarországon? A jogi és közigazgatási nyelv terminológiai stratégiájának kidolgozása” című projekt támogatta. 2 a tudomány nyelve Magyarországon kétnyelvű, magyar és angol, ezért azt javasoljuk, hogy a jogi és közigazgatási karok és egyetemek számára mindkét nyelvre kiterjedő terminológiai stratégiát dolgozzanak ki, és térjenek át az additív kétnyelvűségre. KULCSSZAVAK: nyelvpolitika és nyelvtervezés, terminológiai stratégia, magyar terminológiai stratégia, jogi és közigazgatási nyelv, egyértelmű kommunikáció. ABSZTRAKT A cikk célja a magyar jogi és közigazgatási nyelv, valamint terminológiájának áttekintése, beleértve a tudományos publikációk, a felsőoktatás és a jogszabályok nyelvét. Ezenkívül a cikk bemutatja a tervezett magyar terminológiastratégia vázlatát, valamint a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának státuszát és helyzetét. A kutatás módszere a közzétett cikkeken és a projekt keretében folytatott megbeszéléseken alapuló áttekintés és értékelés. A műszaki szabványok és terminológiai ajánlások alapján a terminusok közzétételét nyílt terminológiai adatbázisokban javasolják, mivel ezek az adatbázisok fontos eszközt jelentenek a terminológia nemzeti szintű összehangolásának előmozdításában. Különösen fontos a jogi és közigazgatási terminológia stratégiáját összekapcsolni az általános magyar terminológiastratégiával. Mivel Magyarországon a tudomány nyelve kétnyelvű – a magyar és az angol –, javasolt mindkét nyelvre kiterjedő terminológiai stratégia kidolgozása a jogi és közigazgatási karok, valamint az egyetemek számára, és a kiegészítő kétnyelvűség modelljére való áttérés. KULCSSZAVAK: nyelvpolitika és nyelvtervezés, terminológiai stratégia, magyar terminológiai stratégia, jogi és közigazgatási nyelv, világos kommunikáció. BEVEZETÉS 2022 és 2024 között kétéves kutatási projektet folytattak a magyarországi jogi és közigazgatási nyelv, valamint terminológia státuszával és korpuszával kapcsolatos jellemzők vizsgálatára és meghatározására (Rixer 2023). A tanulmány először a vonatkozó irányelveken alapuló terminológiapolitikát, valamint a magyar terminológiai stratégia kidolgozásának hátterét mutatja be. Ezt követően ismertetjük a tanulmány célját és módszertanát. Az eredményeket bemutató rész a magyar jogi és közigazgatási nyelv helyzetét tárgyalja, és megvizsgálja annak használatát a felsőoktatásban, a kutatásban és a jogalkotásban. A következő fejezetben áttekintjük, hogyan mozdították elő a közérthető nyelvhasználatot és a jobb kommunikációt, majd bemutatjuk a jogi és közigazgatási terminológia hozzáférhetőbbé tételére irányuló lépéseket. NYELVPOLITIKA ÉS NYELVTERVEZÉS, VALAMINT TERMINOLÓGIAPOLITIKA A nyelvtervezés terminusát Haugen (1959) vezette be. Később Kloss (1969) a nyelvtervezés alá rendelt hiponimaként különbséget tett a státustervezés és a korpusztervezés között. A státustervezés egy nyelv társadalmi és jogi státusára, valamint funkcióira vonatkozik, míg a korpusztervezés a nyelv formális változásaival (lexika, helyesírás stb.) foglalkozik. A tervezés mindenekelőtt azoknak a kommunikációs problémáknak a felmérését foglalja magában, amelyek korpusztervezést tesznek szükségessé, továbbá az e nehézségek leküzdésére szolgáló stratégiák, valamint a nemzeti vagy nemzetközi szinten megoldandó feladatok meghatározását. Tolcsvai Nagy (2005: 233) szerint, noha magának a nyelvtervezésnek a fejlődése több irányból indult ki, alapelvei mindig magukban foglalták mind a státusz-, mind a korpusztervezést. A különböző nyelvtervezési irányzatok eltérő történelmi hagyományokra és módszertanokra épültek, beleértve a hagyományos nyelvművelés gyakorlatát (lásd Nekvapil 2008) és a 19. század kodifikációs tevékenységeit. Gazzola et al. rámutatnak, hogy a nyelvpolitika és nyelvtervezés (LPP) számos különböző típusa létezik, és hogy 3 az LPP egyszerre folyamat és eredmény. A szakpolitikai ciklus szakaszai a következők: ‚(1) egy nyelvi kérdés felmerülése, (2) napirendre tűzés, (3) a szakpolitika megfogalmazása és elfogadása, (4) végrehajtás, valamint (5) az elvégzett munka és az elért eredmények értékelése‛ (Gazzola et al. 2024: 4). Az általános nyelvtervezési kérdések kiterjedtek a szakmai célú nyelvre (LSP) és az anyanyelvi terminológiára is. Az UNESCO Terminológiapolitikai irányelvei (Infoterm 2005) elválasztják egymástól az általános és a specifikus nyelvtervezést. A terminológiapolitikára vonatkozó irányelvek megerősítik, hogy a nyelv fontos szerepet játszik a tudásalapú társadalom létrehozásában és fenntartásában, valamint a digitális szakadék áthidalásában. A digitális szakadék együtt jár ‚az információhoz és a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségével, amely viszont a nyelvi hozzáférés egyenlőtlenségével áll összefüggésben‛ (Infoterm 2005: V); és ‚A nem megfelelő terminológia a nyelvi hozzáférés egyenlőtlenségének egyik kulcsfontosságú tényezője, és ‘funkcionális analfabetizmushoz’ vezet az információhoz való hozzáférés és a számítógépek használatának kontextusában‛ (Infoterm 2005: V). HÁTTÉR – EGY MAGYAR TERMINOLÓGIAI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Évtizedek óta számos nemzetközi dokumentum hangsúlyozza a terminológia jelentőségét a többnyelvűségben, a kulturális sokszínűség megőrzésében, valamint az információhoz és a tudáshoz való egyetemes hozzáférésben. A terminológiai stratégia általános alapelveit először a 2000-es években tették közzé nemzetközi dokumentumokban. Az UNESCO iránymutatásai (Infoterm 2005) alapján a terminológiapolitika a döntések és célkitűzések, valamint/vagy egy adott társadalmi csoport (pl. egy adott nyelvi közösség) vagy állam terminológiájának összehangolására szolgáló formalizált stratégiák összessége. ‚A nemzeti terminológiapolitika egy országban vagy egy többé-kevésbé autonóm nyelvi közösségben politikai döntéshozatali szinten megfogalmazott közstratégia <…> azzal a céllal, hogy egy sor célkitűzés érdekében fejlessze vagy szabályozza a kialakulóban lévő és a már meglévő terminológiákat‛ (Infoterm 2005: 4). A vonatkozó szabvány alapján a terminológiai politika „egy adott nyelv(ek) vagy szakterület(ek) terminológiájának fejlesztéséhez és szabályozásához alapul szolgáló elvek és stratégiák összessége” (ISO 29383:2020). For the development of a general Hungarian terminology strategy, as a starting point, Felhasználták az UNESCO irányelveit (Infoterm 2005), valamint az ISO 29383:2020 Terminology Policies – Development and Implementation című ISO-szabványt. A szabvány általános útmutatást nyújt, de – amint azt az előszóban is hangsúlyozza – a valóságban nincs két teljesen azonos helyzet, és minden nemzet vagy szervezet terminológiai stratégiája szükségszerűen egyedi. Nemzeti szinten a terminológiai politika általában jogi dokumentum vagy információs 4 stratégia formáját ölti, míg kisebb szervezetekben rendszerint a munkafolyamatokra és a támogató technológia használatára vonatkozó irányelvek formájában jelenik meg, gyakran anélkül, hogy a terminológia szó szerepelne benne. Az UNESCO irányelvei és a különböző nemzeti gyakorlatok alapján 2018-ban javaslat született egy magyar nemzeti terminológiai stratégia kidolgozására. A konferencián, amelyet ennek megalapozására szerveztek, magyarországi és külföldi tudományos intézetek és szervezetek képviselői meghívott előadóként vettek részt. A konferencia szervezői és előadói együttműködésre törekedtek, valamint stratégia kidolgozását és azon alapelvek elfogadását tűzték ki célul, amelyek egy magyar terminológiai stratégia létrehozásához és közzétételéhez vezetnének (Fóris, Bölcskei 2019b). A magyar terminológiai stratégia kidolgozására vonatkozó ajánlásokat e kötetben a szerző-szerkesztők fogalmazták meg. Ezek a következők:  ‚Középtávú (4–10 éves) stratégiai terv, úgynevezett „Zöld könyv” közzététele, amely megnyithatja a vitát, egy terminológiastratégiai tervről szóló dokumentum előkészítése céljából. A stratégiai államigazgatásról szóló 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet 38. §-a alapján a Zöld könyv felhívja a figyelmet a terminológia mint szakpolitikai terület legfontosabb, megoldatlan kérdéseire, és kezdeményezi, hogy az érintett szervek a kérdéseket a kormányzati stratégiai irányítás keretében kezeljék.  Úgynevezett terminológiastratégiai tervtervezet elkészítése.  Terminológiastratégiai tanácsadó testület létrehozása.  A terminológiastratégiai tervtervezet megfogalmazása és közzététele során kapott visszajelzések alapján: részletes terminológiastratégiai terv és program véglegesítése.  A Magyar Nemzeti Terminológiai Portál elindítása.{ }  A Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis megtervezése és költségtervének, anyagi és humánerőforrás-feltételeinek kidolgozása‛ (Fóris, Bölcskei 2019a: 18). Néhány évvel később, ezen ajánlásokat követve, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont már két támogatásban részesült ezen a területen, és közzétett egy Zöld könyvet (Prószéky 2 et al. 2023; www.nytud.hu), amely a magyar terminológusok stratégiai terminológiai tanulmányait tartalmazza. A Zöld könyv négy részből áll: 1. A terminológiastratégia általános kérdései; 2. A terminológiastratégia specifikus kérdései; 3. Szabványok és helyesírás; 4. Bibliográfia. A IV. részben, a könyv végén, a terminológiastratégia szakirodalmának válogatott bibliográfiája jelent meg: a terminológiastratégia általános elveire és módszereire összpontosító szakirodalmi gyűjtemény, amely a következő négy téma köré szerveződik: a terminológiastratégia alapelvei; terminológiai adatbázis-tervezés; európai nemzeti nyilvános terminológiai adatbázisok és portálok, valamint a legfontosabb nemzetközi terminológiai adatbázisok; magyar terminusokat tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető nyelvi adatbázisok – 2 2025. augusztus 1-jétől: ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont. 5 hozzáférhetőségi adatok, jellemzők (Fóris et al. 2023; a magyar nyelvi korpuszokról és adatbázisokról, valamint a nemzeti és európai projektekről lásd a Tamás Váradi vezetésével elért eredményeket összefoglaló könyvet (Dodé, Ludányi 2021)). Noha Gazzola et al. (2024: 1) a ‚nyelvpolitikát és nyelvi tervezést mindenekelőtt a kormányok (nemzeti, regionális, helyi és potenciálisan nemzetközi szinten), valamint a közpolitika valamennyi területén működő releváns szervek felelősségeként‛ határozzák meg, Magyarországon egyelőre nem létezik a kormány által kidolgozott, átfogó és explicit nyelvpolitika. Véleményünk szerint azonban egy olyan köztestület, mint a Magyar Tudományos Akadémia (www.mta.hu) – az érintett ágazatokkal, egyetemekkel és terminológiai szervezetekkel folyamatos együttműködésben – alkalmas lehetne annak irányítására. 3 A fennmaradó ajánlásokat, például egy nemzeti terminológiai adatbázis és portál létrehozását, a magyar nemzeti terminológiai stratégia keretében valósították meg, amelynek célja a Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis és egy terminológiai portál létrehozása volt (Fóris 2024a; az előző év e témában megjelent publikációit egy könyvben gyűjtötték össze: Fóris 2025). CÉL ÉS MÓDSZERTAN E tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar jogi és közigazgatási nyelvről, valamint terminológiáról, beleértve a tudományos publikációkban, a felsőoktatásban és a jogszabályokban használatos nyelvet és terminológiát is. Az áttekintés egy 2022 és 2024 között végzett, kétéves kutatási projekt eredményein alapul. A kutatás esettanulmány-módszertant alkalmaz, hogy a témát valós kontextusában, mélyreható tartalomelemzés keretében vizsgálja. Az eredmények áttekintése és összegzése magában foglalja a több forrásból összegyűjtött adatok átfogó bemutatását, azok elemzését a főbb témák és mintázatok azonosítása céljából, valamint ezen megállapítások részletes leírássá történő szintetizálását. Az elemzés a projekt keretében megjelent cikkeken és folytatott megbeszéléseken, továbbá a jogi és közigazgatási nyelvre és terminológiára vonatkozó szakirodalmon, valamint tudományos és szakmai weboldalakon és monográfiákon alapul (a korábbi research). A MAGYAR JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÁLLAPOTA NYELV A felsőoktatás jogi és közigazgatási nyelve Bár széles körben elismerik, hogy a jog és a nyelv összefonódik (pl. Karpen, Xanthaki 2017; Tiersma, Solan 2021; Biel, Kockaert 2023; Engberg 2023; Drinóczi et al. 2025), és hogy a jog nyelven keresztül hajtható végre, figyelemre méltó, hogy a magyar 3 Például a Magyar Terminológiai Tanács, a MaTT, www.matt.hu. 6 Az egyetemek ritkán kínálnak kifejezetten a jogi nyelvvel vagy kommunikációval foglalkozó kurzusokat. A következő rész a jogi oktatás számos jellemzőjét vizsgálja. A magyar felsőoktatásban a nyolc jogi karon és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen magyar a képzés nyelve. Egyrészt a nyelv és a jog témájáról elkezdtek tárgyalni a felsőoktatásban, jogról és irodalomról szóló könyvek jelentek meg, és valamennyi jogi karon magyar nyelvű kurzusokat vezettek be (Rixer 2012): például az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán, Budapesten (ELTE) 2017 óta működik „Jog és irodalom” kurzus, a Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Karán (KRE) pedig 2019 óta (lásd Fekete 2018). Az ELTE Államés Jogtudományi Kara több éve egy „Jog és irodalom” című podcastnak is otthont ad az egyetemi rádióban. A hallgatói perbeszédversenyek száma mind magyar, mind angol nyelven növekszik (Rixer 2024), és ezek a versenyek gyorsan népszerűvé váltak a hallgatók körében. Másrészt a nyolc magyarországi jogi kar közül csak négy kínál a tantervbe integrált retorikai vagy jogi kommunikációs kurzusokat. Például a „Jogi érvelés és kommunikáció” kötelező kurzus a Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Karán; Hasonlóképpen, a „Jogi érvelés és jogi retorika” kötelező tantárgy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karán, a „Jogi kommunikáció” pedig a Pécsi Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán. A jogi egyetemeken nincs külön nyelvészeti vagy terminológiai kurzus, noha a nyelvi elemzés a jogi munkához szükséges alapvető készségek egyike. A jog és a nyelv közötti kapcsolat egyik alapvető eleme (azon túl, hogy minden jogi eszközt nyelven fejeznek ki) az, hogy a jogszabályok és az egyedi határozatok értelmezésének első lépése mindig az úgynevezett nyelvtani értelmezés, amely a jogszabályokban és az egyedi határozatokban szereplő szavak, kifejezések, fogalmak és fordulatok nyelvtani szabályok és szemantika alapján történő elemzését, valamint azoknak az értékelendő ügy történelmi tényeivel való összevetését jelenti. Felmerül a kérdés, hogy ha a nyelvi elemzés és a jogi terminológia ilyen központi részét képezi a jogi hivatásnak, akkor nem indokolt-e a jogi és közigazgatási szaknyelvet, illetve a jogi terminológiát külön tantárgyként oktatni az egyetemi jogászképzésben. Erre nem látunk példát a Magyarország: a releváns ismeretek hagyományosan „megoszlanak” a különböző tantárgyak között (Bevezetés a jogba, Jogi jogtörténet, Jogi kommunikáció, Jogalkotáselmélet és a jog különböző ágainak dogmatikai ismeretei) (pl. Drinóczi, Novák 2015). Mindazonáltal több szerző az egyértelmű és hozzáférhető kommunikációt etikai követelménynek tekinti, és beépíti a jogi oktatás etikai kurzusainak tantervébe (Tóth 2017; Németh 2022). Magyarországon a jogalkotási ismereteket általában az alapozó jogi tárgyak (pl. Bevezetés a jogba, Alkotmányjog) részeként oktatják a jogi karokon, de ez e tárgyak számos témája közül csupán az egyik, és a nyelvi kontextus is nagyon korlátozott. Ennek felismeréseként a legtöbb intézmény Jogalkotástan (pl. a KRE Államés Jogtudományi Kara) vagy Törvényhozástan (pl. Az Egyetem Jogi Kara 7 Pécs) kötelező vagy választható tantárgyakként, ahol a nyelvi kérdéseket és kontextusokat is szélesebb körben tárgyalják. Mélyrehatóbb kurzusok posztgraduális képzési programok (szakjogász szakirányú továbbképzés) formájában állnak a jogi végzettséggel rendelkezők rendelkezésére: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Kara magyar nyelven közszolgálati szabályozási és kodifikációs szakjogász szakirányú továbbképzést kínál, a győri Széchenyi István Egyetem pedig 2024-ben angol nyelvű jogi és kormányzási posztgraduális képzési programot indított. Az akkreditált posztgraduális képzési programok között korábban szerepelt egy magyar nyelvű, helyi szintű jogszabály-szerkesztési szakirányú továbbképzés (helyi jogszabály-szerkesztő szakjogász szakirányú továbbképzés), amelyet egy ideje már nem indítanak. A közigazgatás területén folyó felsőoktatásban (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közszolgálat-tudományi Kar) a jogalkotási kérdések egy kötelező törzstárgyban (Szabályozás és kodifikáció, angolul: Regulation and Codification) kapnak hangsúlyt, de ezen belül is a nyelvi rész kisebb jelentőségű. Összességében elmondható, hogy a magyar jogi és közigazgatási nyelv oktatása nem élvez prioritást a jogászok és közigazgatási szakemberek képzésében Magyarországon. Természetesen a magyar jogi és közigazgatási nyelv helyzetét jelentősen befolyásolja az a tény is, hogy részben az ERASMUS-együttműködések és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak, részben pedig a kormány és az egyetemek implicit nyelvstratégiája miatt a jogi és közigazgatási karokon növekszik az angol (ritkábban a német és a francia) nyelven kínált kurzusok száma; az angol nyelvű posztgraduális képzési programok és az angol nyelvű doktori képzések száma is jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. Kilenc magyar egyetemen működik jogtudományi doktori iskola, egy egyetemen pedig közigazgatás-tudományi doktori iskola (www.doktori.hu), és hivatalosan a legtöbbjükben a magyar az oktatás nyelve, a doktoranduszoktól azonban általában elvárják, hogy angolul is tudjanak publikálni, továbbá lehetőség van (és a gyakorlatban is sor kerül rá) angol nyelvű értekezések írására és angol nyelvű órák látogatására. (Ezen egyetemek egyike az Andrássy Gyula Egyetem, ahol az oktatás nyelve a német.) Ezért a magyar mellett az angol is fontossá vált a tudományos írásban és a jogalkotásban. Számos magyar egyetemen az angol az oktatás nyelvévé is válik, angol nyelvű oktatásként (English Medium Instruction, EMI). A jogi és közigazgatási nyelv a kutatásban és a publikációkban Az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe a tudományos kutatásban, amelyek a jogi nyelv helyzetére és használatára is hatással voltak. Egy évtizeddel ezelőtt bizonyos jogterületeken és egyes témákban könnyű volt listát készíteni a magyar szerzők által idegen nyelveken írt tanulmányokról és monográfiákról (Rixer 2013). Mára az angol nyelvű publikálás és a nemzetközi kutatási együttműködések általánossá váltak. Számos kézikönyv jelent meg angol nyelven, ezek egyike a Magyary 8 Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretében 2010-től megvalósuló magyar közigazgatási reformról szól (Patyi, Rixer 2014). Az idegen nyelven írt kiadványok esetében még az alapvető kifejezések és fogalmak (pl. a közigazgatási eljárásjogi ügyfél kifejezés használata, ‘közigazgatási hatósági eljárásban részt vevő fél’) is külön magyarázatot igényelnek. Az angol nyelvű kiadványok jelentős szerepet játszhatnak az angol nyelv következetesebb használatában a magyar tudományos szférában, valamint a magyar jogi és közigazgatási nyelv terminológiájának és fogalmi rendszerének angol nyelvű leírásában. Rixer (2013: 7) már egy évtizeddel ezelőtt megjegyezte, hogy az angol átvette az egykori latin, német és orosz nyelvek szerepét, és közvetítő nyelvvé vált Magyarországon, nemcsak a szomszédos népek megértésében, hanem a tudományok és tudományterületek széles körében, beleértve a jogot és a közigazgatást is (bár természetesen még nem kizárólagosan). Arra is rámutatott, hogy az angol nyelvű kiadványok esetében gyakran hiányzik a terminológiai és fogalmi következetesség; és szükség lenne egy magyar–angol közjogi és közigazgatási szótárra. Felhívta a figyelmet a magyar közigazgatásijog-dogmatika fejlesztésének szükségességére, mivel a közigazgatási (jogi) terminológia koherens, világos és átlátható használata előfeltétele a nemzetközi kormányzásról szóló szakirodalomba való nagyobb mértékű bekapcsolódásnak (Rixer 2013: 21–22). A kortárs diskurzus kiemelte egy olyan jogi terminológiai adatbázis szükségességét, amely kiküszöböli a szótár szükségességét. Napjainkban, a terminológiai stratégia ajánlásait figyelembe véve, valamint Drinóczi és Novák (2015) véleményével összhangban arra a következtetésre jutunk, hogy szükség van a közigazgatási jog terminológiai és fogalmi harmonizációjára, elsősorban egy terminológiai adatbázis létrehozására, továbbá a közigazgatási jog magyar terminusainak, fogalmainak és fogalmi hálójának angol megfelelőkkel együtt történő közzétételére. A terminológiai adatbázisok fontos eszközei a terminológia nemzeti szintű harmonizációjának, valamint az újonnan elfogadott terminusok gyors és következetes közzétételének. Napjainkban a Magyar Tudományos Akadémia és a magyarországi egyetemek az angol nyelvű publikálást tartják a legfontosabbnak, és a különböző akadémiai előmeneteli követelmények között az angol nyelvű publikációk és hivatkozások nagyobb értéket képviselnek, mint a magyar nyelvűek. A kérdés az, hogy milyen hatással lesz ez a változás a magyar jogi és közigazgatási nyelv használatára, az ebből fakadó szakmai előnyök és nemzetközi hasznok ellenére? Jelenleg úgy tűnik, hogy akadémiai szinten a jogi és közigazgatási nyelv használata már kétnyelvűvé vált: magyar és angol, de felmerül a kérdés: elérte-e a magyar és angol kétnyelvűséget? whether the language of legislature and of administration and governance has already A Magyar Tudományos Akadémia is elismerte ezt a helyzetet. 1825-ös alapítása óta egyik legfontosabb küldetése a magyar nyelv használatának előmozdítása. 2023-ban az Akadémia nyilvános online vitafórumot indított a magyarról mint a tudomány nyelvéről. A vitafórum főbb következtetéseit közzétették az Akadémia honlapján: az Akadémia továbbra is nemzeti stratégiai jelentőségű kérdésként tekint a magyar nyelvre és 9 a magyar szaknyelvekre; támogatja a magyar és az angol kétnyelvű használatát a tudományban, vagyis a tudományos kétnyelvűséget; elsősorban digitális támogatás formájában kívánja támogatni a magyar nyelvet; és a tudományokban az angol nyelv fontossága mellett is érvel (MTAMN). Egyes magyar nyelvészek azonban úgy vélik, hogy az Akadémia valójában keveset tesz a magyar tudományos és akadémiai nyelvként való használatának támogatásáért (Ferenc 2018; Kontra 2025). Más szóval, a kétnyelvűség felé való elmozdulás inkább a felcserélő kétnyelvűséget látszik előnyben részesíteni, holott az additív kétnyelvűség lenne megfelelőbb (lásd Lambert 1981; Phillipson 2003; Kontra 2025). A jogszabályok jogi és közigazgatási nyelve A változó körülmények fokozzák, sőt elkerülhetetlenné teszik a normaszabatosság követelményének érvényesítését a magyar jogi és közigazgatási nyelvben, vagyis azt az igényt, hogy a normatív és egyedi jogi aktusok a lehető legérthetőbbek, legegyszerűbbek és legátláthatóbbak legyenek. Az e tekintetben növekvő igények és elvárások talán összefüggnek azzal, hogy a jogi normák érthetetlensége nemcsak kellemetlenségek forrásává, hanem a modern piacgazdaságok és a részvételi tömegdemokráciák lassító tényezőjévé és veszélyévé is vált. A jogi szövegek tényleges hozzáférhetősége számos alapvető jog gyakorlásának (elő)feltétele, a jogforrások hozzáférhetősége pedig alkotmányos követelmény is, azonban nincs konszenzus arról, hogyan kellene előírni/szabályozni, mérni és kikényszeríteni a hozzáférhetőséget, ezáltal javítva a szövegekhez való hozzáférést. 61/2009. (XII. 14.) IRM-rendelet A jogszabályok előkészítéséről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM-rendelet kimondja, hogy a jogszabálytervezetet a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan, érthetően és következetesen kell megszövegezni (2. §). Tóth Judit kutatásában kimutatja, hogy a világosság követelménye a magyar jogrendszer összesen 270 jogforrásában jelenik meg elvárásként, tartalma azonban – vagyis hogy ez mit jelent – a vizsgált jogi szövegekből teljes mértékben hiányzik (Tóth 2023: 157). Fontos azt is megjegyezni, hogy a dereguláció újabb és újabb hullámai (Magyarországon átlagosan 4–5 évente) általában nem tartalmaznak kifejezett nyelvi célkitűzéseket. Az elmúlt évtizedben több, a magyar jogi és közigazgatási nyelv egyszerűsítését, egységesítését és korszerűsítését célzó, sikertelen kormányzati program is indult:  A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program nyelvi alprogramja egyike volt ezeknek, amelyben megpróbálták egyszerűsíteni a jogszabályok (konkrétan 11 kormányrendelet) nyelvezetét, de nem jártak sikerrel, mivel a jogrendszer belső összetettsége miatt nagyon nehéz a jogrendszer egy elszigetelt pontján nyelvi beavatkozást végrehajtani (Nagy 2014). 16 A Nyelvtudományi Kutatóközpont [HUN-REN, 2025. augusztus 1-je óta: ELTE] weboldala. Elérhető: www.nytud.hu [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. IATE (Interaktív terminológia Európáért). Elérhető: https://iate.europa.eu/ [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. IEC/IEEE 82079-1:2019 A termékek használatára vonatkozó információk (használati utasítások) elkészítése – 1. rész: Alapelvek és általános követelmények. Infoterm 2005: Irányelvek a terminológiapolitikákhoz. Terminológiapolitika megfogalmazása és végrehajtása a nyelvi közösségekben, Párizs: UNESCO. Elérhető itt: http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001407/140765e.pdf. ISO 29383:2020 Terminológiapolitikák – Kidolgozás és végrehajtás. Jog és irodalom podcast [Law and Literature Podcast]. Elérhető: https://www.ajk.elte.hu/jog-es-irodalom-podcast [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. LRTB: Lietuvos Respublikos terminų bankas [A Litván Köztársaság terminológiai bankja]. Elérhető: http://terminai.vlkk.lt/ [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. MTAMN: A Magyar Tudományos Akadémia és a magyar nyelv [Hungarian Academy of Sciences and the Hungarian Language]. Nyilvános online vitafórum. Elérhető: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2024/197_KGY_magy ar_nyelv_vedelme_javaslatok.pdf [Hozzáférés: 2025. március 18.]. PLM: Közérthető Nyelv Mozgalom. Elérhető itt: https://www.plainlanguage.gov/guidelines/words/use-simple-words-phrases/ [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. Szily Kálmán 1902: A magyar nyelvújítás szótára [Dictionary of the Hungarian Language Reform], Hornyánszky Viktor. Termin. Elérhető: https://termin.im.gov.hu/ [Hozzáférés: 2025. szeptember 12.]. REFERENCES Adler Mark 2012: The Plain Language Movement. – The Oxford Handbook of Language and Law, ed. P. Tiersma, L. Solan, Oxford: Oxford Handbooks Online, 67–83. Available at: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.013.0006. Biel Łucja 2023: Variation of Legal Terms in Monolingual and Multilingual Contexts. Types, Distribution, Attitudes and Causes. – Handbook of Terminology 3: Legal Terminology, eds. Ł. Biel, H. J. Kockaert, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 90–123. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3.var1. Biel Łucja, Kockaert Hendrik J. (eds.) 2023: Handbook of Terminology 3: Legal Terminology, Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3. 17 Dobos Csilla 2023: Az intralingvális fordítás jogi aspektusa. Fordítástudományi szempontok a jogi-közigazgatási területen [The Legal Aspect of Intralingual Translation. Translational Viewpoints in Legal and Administrative Fields]. – Glossa Iuridica 10(3), 105–132. Available at: https://doi.org/10.55194/GI. 2003.3.6. Dodé Réka, Ludányi Zsófia (eds.) 2021: A korpusznyelvészettől a neurális hálókig. Köszöntő kötet Váradi Tamás 70. születésnapjára [From Corpus Linguistics to Neural Networks], Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Available at: https://mek.oszk.hu/22100/22157/22157.pdf. Drinóczi Tímea 2010: Minőségi jogalkotás és adminisztratív terhek csökkentése Európában [The Quality of Legislation and the Reduction of Administrative Burdens in Europe], Budapest: HVG ORAC. Drinóczi Tímea 2015: Concept of Quality in Legislation – Revisited: Matter of Perspective and a General Overview. – Statute Law Review 36(3), 211–227. Available at: https://doi.org/10.1093/slr/hmv008. Drinóczi Tímea, Novák Barnabás 2015: Linguistic Approach in Legisprudence – Terminology, Translation Studies and Databases. – Theory and Practice of Legislation 3(1), 113–129. Available at: https://doi.org/10.1080/20508840.2015.1041707. Drinóczi Tímea, Pennisi Giulia Adriana, Xanthaki Helen (eds.) 2025: Language for Legislation and Legislation Through Language, New York: Routledge. Available at: https://doi.org/10.4324/9781003430308. Engberg Jan (ed.) 2023: Between Text, Meaning and Legal Languages: Linguistic Approaches to Legal Interpretation. (Foundations in Language and Law Book 8), Berlin: De Gruyter Mouton. Fekete Balázs 2018: Két szemeszter „jog és irodalom‛ szeminárium tapasztalatairól [Two Semesters of ‚Law and Literature‛ Seminar Experiences]. – Iustitia meghallgat: Tanulmányok a „Jog és irodalom” köréből, eds. K. Bodnár, B. Fekete, Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 221–231. Ferenc Viktória 2018: A magyar tudományos nyelv nyelvökológiai megközelítésből [Hungarian Scientific Language from Ecolinguistic Approach]. – Magyar Tudomány 179(3). Available at: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.3.6. Fóris Ágota 2023: A terminológiastratégia szempontjai a jogi-közigazgatási területen [Aspects of the Terminology Strategy in the Legal and Administrative Area]. – Glossa Iuridica 10(3), 35–64. Available at: https://doi.org/10.55194/GI. 2023.3.2. Fóris Ágota 2024a: A magyar terminológiastratégia megvalósításának perspektívái [The Implementation Perspectives of the Hungarian Terminology Strategy]. – Hungarológiai Évkönyv 25(1), 78–86. 18 Fóris Ágota 2024b: The History and Recent Trends of Terminology in Hungary in the 21st Century. – Terminologija 31, 53–74. Available at: https://doi.org/10.35321/term3103. Fóris Ágota (ed.) 2025: Magyar terminológiastratégia. Tervek és megvalósíthatóság [Hungarian Terminology Strategy. Plans and Feasibility], Budapest: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota, Bölcskei Andrea 2019a: Preface. – Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen [Terminology Strategy Challenges in the Hungarian Language Area], eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt., 14−19. Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2019b: Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen [Challenges of Terminology Strategy in the Hungarian Language Area], Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. Available at: https://www.offi.hu/offiakademia/kiadvanyok/terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten. Fóris Ágota, B. Papp Eszter, Bölcskei Andrea 2023: Válogatott terminológiastratégiai bibliográfia [Selected Bibliography on Terminology Strategy]. – A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv, eds. G. Prószéky, Á. Fóris, E. B. Papp, A. Bölcskei, V. Lipp, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont, 331–348. Available at: https://doi.org/10.18135/term.2023.16. Gáspár Endre, Somssich Réka 2019: A magyar jog fordítva: Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására [Hungarian Law in Translation: the Ministry of Justice’s Comprehensive Translation Project to Ensure that Hungarian Law is Available in the English Language]. – Fontes Iuris (1), 55–60. Gazzola Michele, Grin François, Cardinal Linda, Heugh Kathleen 2024: Language Policy and Planning: From Theory to Practice. – The Routledge Handbook of Language Policy and Planning, eds. M. Gazzola, F. Grin, L. Cardinal, K. Heugh, New York: Routledge, 1–31. Available at: https://doi.org/10.4324/9780429448843-1. Haugen Eugen 1959: Planning for a Standard Language in Modern Norway. – Anthropological Linguistics 1(3), 8–21. Kántor Ákos 2023: Digitalizáció és automatizációs lehetőségek a jogalkotásban [Opportunities for Digitization and Automation in the Legislative Process]. – Parlamenti Szemle 8(2), 39–56. Karpen Ulrich, Xanthaki Helen (eds.) 2017: Legislation in Europe. A Comprehensive Guide for Scholars and Practitioners, Oxford: Hart Publishing. Kloss Heinz 1969: Research Possibilities on Group Bilingualism: a Report, Quebec: International Center for Research on Bilingualism. Kontra Miklós 2025: Az angol nyelv a mai Magyarországon [The English Language in Hungary Today]. – A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai, eds. Cs. Bodó, 19 G. Szabó, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 287–299. Available at: https://doi.org/10.21862/Szociolingvisztika/2024/8122.287. Lambert Wallace E. 1981: Bilingualism and Language Acquisition. – Annals of the New York Academy of Sciences 379(1), 9–22. Available at: https://doi.org/10.1111/j.17496632.1981.tb41993.x. Láncos Petra L. 2014: Az uniós jog többnyelvűsége által támasztott fordítási kihívások, különös tekintettel az Európai Bíróság Fordítási Főigazgatóságának tapasztalataira [Translation Challenges Posed by Multilingualism in EU Law, With Particular Reference to the Experience of the European Court of Justice’s Directorate-General for Translation]. – Glossa Iuridica 1(1), 92–107. Lesznyák Ágnes 2010: Az Európai Uniós intézmények terminológiai adatbázisa: a IATE. [Terminology Database of the European Union Institutions: the IATE]. – Magyar Terminológia 3(2), 161–182. Available at: https://doi.org/10.1556/MaTerm.3.2010.2.3. Majzikné Bausz Ágota 2008: Az e-kormányzat, e-közigazgatás problémái és terminológiai vonatkozásai Magyarországon [The Problems and Terminology of E-government in Hungary]. – Magyar Terminológia 1(1), 59–76. Available at: https://doi.org/10.1566/MaTerm. 1.2008.1.5. Nagy Balázs Á. 2014: Miért olyan nehéz a jogszabályok nyelvi egyszerűsítése? [Why is Simplifying the Language of Legislation so Difficult?]. – Glossa Iuridica 1(2), 101– 113. Nekvapil Jiří 2008: Language Cultivation in Developed Context. – The Handbook of Educational Linguistics, eds. B. Spolsky, F. M. Hult, Malden (MA): Wiley-Blackwell, 251–265. Available at: https://doi.org/10.1002/9780470694138.ch18. Németh Gabriella 2022: Közérthető, tisztességes, hatékony és kompetens – Etikai minőségbiztosításra tett kísérletek az igazságügyi szakértői közreműködésben [Clear, Fair, Effective and Competent. An Experiment in Ethical Quality Assurance in Forensic Consulting]. – Jog – Állam – Politika 14(1), 161–176. Németh Gabriella 2023: A jogi norma és a jogi szaknyelv érthetőségének összefüggései a digitális térben. Jogászi nézőpontok és a közérthetőség [The Relationship Between Legal Norms and the Intelligibility of Legal Language in the Digital Space. Legal Perspectives and Intelligibility]. – Glossa Iuridica 10(5–6), 115–134. Available at: https://doi.org/10.55194/GI.2023.5-6.7. Patyi András, Rixer Ádám (eds.) 2014: Hungarian Public Administration and Administrative Law, Passau: Schenk Verlag. Peruzzo Katia 2023: Legal Terms that Travel. Constraints to Presenting National Legal Terminology to International Audiences. – Handbook of Terminology 3: Legal 20 Terminology, eds. Ł. Biel, H. J. Kockaert, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 152–172. Available at: https://doi.org/10.1075/hot.3.leg1. Phillipson Robert 2003: English-Only Europe? Challenging Language Policy, London: Routledge. Available at: https://doi.org/10.4324/9780203696989. Prószéky Gábor, Fóris Ágota, B. Papp Eszter, Bölcskei Andrea, Lipp Veronika (eds.) 2023: A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv [Development of the Hungarian Terminology Strategy. Green Paper], Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. Available at: https://doi.org/10.18135/term.2023. Rixer Ádám 2012: Jog és szépirodalom [Law and Literature]. – Iustum Aequum Salutare 8(2), 165–194. Rixer Ádám 2013: A magyar közigazgatás idegen nyelvű irodalmának egyes jellegzetességei az elmúlt negyedszáz esztendőben [Some Characteristics of the Hungarian Public Administration Literature in Foreign Languages in the Last Quarter Century]. – Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás 3(3), 4–22. Rixer Ádám 2023: Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára [Is There a Need of Legal and Administrative Language Reform in Hungary? Reflections on the Margins of a Research]. – Glossa Iuridica X(3), 93–103. Available at: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.1. Rixer Ádám 2024: A magyar jogi-igazgatási nyelv megújítása I. A beszédmondás színterei a joghallgatók életében [The Renewal of the Hungarian Legal and Administrative Language I. The Arenas of Speech in the Life of Law Students]. – 60. Studia in honorem Andrea Domokos, ed. Á. Czine, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Államés Jogtudományi Kar, 291–307. Tiersma Peter M., Solan Lawrence M. (eds.) 2021: The Oxford Handbook of Language and Law, Oxford: Oxford University Press. Available at: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780199572120.001.0001. Tolcsvai Nagy Gábor 2005: Nyelvi tervezés: Problémavázlat [Language Planning: Problem Statement]. – Nyelvészetről – változatosan, eds. I. Lanstyák, I. Vančoné Kremmer, Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet, Gramma Nyelvi Iroda, 233–255. Török Bernát, Ződi Zsolt 2021: A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai [The Challenges of Artificial Intelligence Regulation], Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. Tóth Judit 2017: Az akadálymentes jogalkalmazói kommunikációról [On Accessible Legal Communication]. – Magyar Jogi Nyelv (2), 14–19. Available at: https://joginyelv.hu/az-akadalymentes-jogalkalmazoi-kommunikaciorol/. Tóth Judit 2022: A közérthetőség úgy, ahogy a jogalkotó elképzeli [Clarity as the Legislator Envisages it]. – Közjogi Szemle (4), 20–27. 21 Tóth Judit 2023: A közérthetőség kutathatósága és a jogi nyelv reformja? [Researching Accessibility for the Reform of Legal Language?]. – Glossa Iuridica 10(3), 153–166. Available at: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.8. Umbrasas Alvydas 2023: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo [Term Bank of the Republic of Lithuania: 20 Years After Passing the Law]. – Terminologija 30, 142–167. Available at: https://doi.org/10.35321/term30-7. Vadász Pál, Görög György 2022: A kis jogi irodák jövőjéről a mesterséges intelligencia fejlődésének fényében [The Future of Small Firms as Artificial Intelligence Continues to Evolve]. – Közjegyzők Közlönye (3), 42–59. Xanthaki Helen 2011: Quality of Legislation: An Achievable Universal Concept or a Utopian Pursuit? – Quality of Legislation, ed. M. Travares, Baden-Baden: Almeida, Nomos, 75–85.