KAZYS ULVYDAS

BESZÉLJÜNK ÉS ÍRJUNK HELYESEN

A rádió nyelvművelő műsorainak kéziratai¹

1963.XII.13

1. Pranas Morkiškis elvtárs Vilniusból azt kérdezi, helyes-e a rádióbemondók 19 óra 30 perc kijelentése, amelyet a másnapi műsor ismertetésekor használnak.

Ha azt adjuk meg, mikor történik valami, így mondjuk: 19 óra 30 perckor, 8 óra 21 perckor, 23 óra 2 perckor, 0 óra 8 perckor, 1 óra 34 perckor és így tovább. A perceket itt, ahol lehet, alanyesetben mondjuk. Ha a jelenlegi időt adjuk meg, így mondjuk: Most hét óra egy perc van, 22 óra 38 perc, 16 óra 20 perc és így tovább. De itt sem kellene tartózkodnunk a sorszámnevek használatától – kitűnően lehetne így is mondani: Most egy óra nyolc perc, tizennégy óra húsz perc van.

A nyelvben az órák és percek kifejezésére más szerkezetek is vannak, például: Gyere fél tizenegykor, most fél kilenc van, két perccel kettő után indulunk, vagy – kettő után két perccel, hívj fel háromnegyed három előtt húsz perccel, most háromnegyed három előtt húsz perccel van, vagy – háromnegyed három előtt húsz perccel, gyűljetek össze négy óra huszonöt perckor, vagy – négy után huszonöt perccel és így tovább. Vagyis néha még az óra, perc szóalakokat is elhagyjuk, és csak a számnevek alakjait mondjuk (önmagukban vagy elöljárószóval), és mindezt a hallgatók megértik.

¹Közreadjuk a Kazio Ulvydas lányánál, Eglė Bugenienėnél megőrzött két rádiós műsor kéziratát. A nyelvezetet nem javítottuk, az ékezetjelölések olyanok, amilyenek a kéziratban; a hullámvonallal megjelölt szavak dőlt betűvel vannak szedve.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351–7204

Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 2

Ezenkívül a tizenöt perc kifejezés helyett olykor a negyed főnevet használják (ahogy a harminc perc kifejezés helyett a fél főnév használatos), például: most negyed négy van, háromnegyed hat, háromnegyed tizenkettő, egy óra után negyedkor kezdünk ebédelni stb.

Mindazonáltal el kell mondani, hogy az idő órában és percben való kifejezésére a nyelvben található számos szerkezet közül azok válnak a legkényelmesebbé, amelyeket először említettünk, nevezetesen: tíz óra öt perckor érkezem és most huszonhárom óra négy perc van (vagy: huszonhárom óra négy perc). Ezekkel a szerkezetekkel nagyon kényelmes az óránkénti, percenkénti vagy másodpercenkénti bontásban megadott idő kifejezése.

2. Buzienė elvtársnő Ukmergėből azt kérdezi, hogy a Vaivà, Daivà, Gaivಠnői nevek régiek-e vagy újak, litvánok-e, és honnan erednek.

A Vaivõs név Krėvė „Perkūnas, Vaiva ir Straublys” című művéből ismert. A másik kettő valószínűleg újonnan alkotott név. A Daivà rokonságra tart igényt a deivė szóval, a Gaivà pedig nem különíthető el az olyan szavaktól, mint a gaivùs, gaivinti stb. Manapság ezeket a neveket már elég gyakran hallani; ügyesen alkották meg őket, és semmi ok sincs arra, hogy kerüljük használatukat. Általában azonban óvatosabban kellene nevet adnunk a gyerekeknek. Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy szépek és szabályosan alkotottak legyenek. A kitalált, különösen pedig a kétes képzésű neveket egyáltalán nem szabad használni. A litván nyelvben így is bőségesen vannak szép nevek.

3. Valančienė elvtársnő Šiauliai járásból ezt írja: „Önök azt magyarázták, hogy a hónap neve, a birželis, a berželis szóból ered, én viszont néhány évtizeddel ezelőtt az iskolában úgy hallottam, hogy a hónapnevek magyarázata

² Most ezeket a neveket az első hangsúlyozási minta szerint hangsúlyozzák: Dáiva, Gáiva, Váiva (R. V.).

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 3

neveket” (a levél szerzője ezután a hónapneveket magyarázza, és a birželis hónapról ezt mondja: „a földművesek gabonát vetettek, és biržydavoztak – vetés közben megjelölték azt a helyet, ahová már elvetették a magot”).

El kell mondani, hogy a birželis, a biržyti, valamint a beržas és a berželis rokon szavak.

A biržijimuihoz nyírfaágakat használtak. Vagyis a birželis és a biržyti elválaszthatatlan a beržas szótól.

4. Egy vilniusi hallgató azt írja, hogy az irodalmi nyelvben a fa neve, a kaštãnas mellett szükségtelenül használják a rokon alakot, a kaštõnas szót.

Természetesen nem egészen helyes, hogy ugyanazt a fát itt két rokon szóval nevezik meg, de egyelőre nem is lehet másképp, mert nehéz megmondani, melyik rokon alakot kellene megtartani. Egyesek inkább a kaštãnas, mások a kaštõnas alakot szokták használni. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy egyes szótárak mindkét szót feltüntetik. Néha maga a nyelvérzék diktálja, hogy a rokon alakok közül melyiket kell megtartani az irodalmi nyelvben, és melyikről kell lemondani. A Kaštãno – kaštõno esetében nehezebb ezt a kérdést eldönteni. Hagyjuk hát, hogy maga az idő, maga a gyakorlati nyelvhasználat oldja meg.

1978.IV.1

Tisztelt hallgató elvtársak!

A kéthetes szünet után ismét folytatjuk a nyelvi perceket, amelyek ugyanazon a napon, azaz szombaton, és ugyanabban az időpontban, vagyis 14 óra 5 perckor kerülnek adásba. Elnézést kérünk azoktól az elvtársaktól, akiknek a levelére nem tudtunk az ígért időben válaszolni; igyekszünk ma legalább egy részükre válaszolni.

1. Nyelvi perceink hallgatója, a kaunasi Zigmas Mickevičius elvtárs azt tudakolja, hogy használatos-e az irodalmi nyelvben a veliumas szó, mi az eredete, jelentése és értéke, továbbá, hogy mi ennek a

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 4

a szó viszonya a litván nuometas szóhoz, vajon a nuometas helyettesítheti-e az irodalmi nyelvben a vėliumas szót.

Először néhány megjegyzést fűzünk a vėliumas szóhoz. Ez a szó a latin velum szóból ered, amelynek jelentése „vitorla”. A latin velum szóból származik a francia voile szó, amely nagyon vékony, szinte teljesen áttetsző szövetet jelent; a nők használják arcuk eltakarására vagy más célokra. A lengyel nyelvben a latin velum szóból ered a welon szó, amely többek között a menyasszony fejére borított fátylat is jelenti. A vėliumas szó litvánul nagyon latinul hangzik. Mondhatni, latin szó, amelyhez litván végződést illesztettek. Csak a litván nyelvben jelenti a vėliumas nem a vitorlát, hanem egy bizonyos fátylat, a menyasszony fejére borított leplet. A válaszlevél szerzője itt egy újabb szépirodalmi műben (egy novelláskötetben) találkozott ezzel a szóval, és szerette volna tisztázni a jelentését, de nem tudta, mert sem a „Nemzetközi szavak szótárában”, sem a „Mai nyelv szótárában” nem találta meg. Ennek a szónak a litván nyelvben sajátos jelentése van: a menyasszony fejére borított lepel, és szükség van rá a nyelvben. Nem véletlenül maradt ki az említett szótárakból. A litván nuometas szó nem helyettesítheti a nemzetközi vėliumas szót, mivel a nuometas többnyire a férjezett nő fejfedőjét jelenti. Vagyis a litván nyelvben kiválóan megfér egymás mellett a nemzetközi vėliumas szó, és magától értetődik, hogy fel kell venni és meg kell magyarázni mind a nemzetközi szavak szótárában, mind a litván irodalmi nyelv szótárában.

2. A Kėdainiai járásbeli Okainiai kolhoz irodájának egyik dolgozója azt kérdezi, milyen nemű a vinis szó: hímnemű vagy nőnemű. Tehát hogyan kell mondani: tos vinys vagy tie vinys, šiferinės vinys vagy šiferiniai vinys?

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 5

Az irodalmi nyelvben a vìnis szó nőnemű. Így ragozzuk: vìnis, -ies, -iai, vinį, vinimi, vinìje; többes szám: vinys, vinių, vinìms... Vagyis így kell mondani: ta vinis, tos vinys, šiferinė vinis, šiferinės vinys.

Egyébként, ugyanezen alkalomból szeretnénk emlékeztetni a nyelvi órák valamennyi hallgatóját arra, hogy a nyelvhasználat számos gyakorlati kérdésére, sok szó jelentésére, a hangsúlyozásra, valamint a szavak használatára és nyelvhelyességére vonatkozó kérdésekre maguk is választ találhatnak a „Mai litván nyelv szótárában”, amely 1972-ben jelent meg, és szerencsére még sok könyvesboltban kapható. Ha helyben nem tudnák beszerezni, kérjék meg a helyi könyvesboltot, hogy Vilniusból rendelje meg nekik ezt az értékes, alapvető művet, amely ott még biztosan kapható. Bátran ajánljuk mindenkinek, aki szereti anyanyelvét, mert a nyelvművelés terén minden írással foglalkozónak sokat segíthet. Eltelik még egy kis idő, és ez a most mindössze három rubelba és néhány kopejkába kerülő könyv a bibliográfiai ritkaságok egyikévé válik, hiszen ilyen könyvek csak tíz- vagy akár több évtizedenként jelennek meg. Tehát amíg még kapható, szerezzék be, tisztelt hallgató barátaink, a „Mai litván nyelv szótárát”.

3. Ezután válaszolunk Juozas Didžbanis elvtárs levelére, amely a Šakiai járás „Bolševikas” kolhozából érkezett. A levél szerzőjének nem tetszik a laikotarpis szó, amely gyakran hallható az időjárás-előrejelzések rádiós közléseiben. A laikotarpis jó szó, nincs ok kerülni. Amikor a bemondó azt mondja: Laikotarpio pabaigoje laukiama atšilimo,, akkor már korábban elhangzott, milyen laikotarpis van szó: egy hónap, két hét, egy hét, öt vagy három nap stb. Természetesen, ha nem mondják meg, milyen időtartamra gondolnak, akkor a laikotarpis szó értelmetlen. Amennyire megfigyeltem, az időjárási iroda közleményeiből ez mindig világos; mindig korábban elmondják, milyen időtartamról van szó. Ilyenkor a laikotarpis szó is világos és helyénvaló.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204

Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 6

A rádióban vagy televízióban felolvasott időjárási közleményekre gondolva az időjárási hivatalnak, valamint a rádió- és televíziószerkesztőknek kell szemrehányást tennünk (természetesen nem a bemondóknak, hiszen ők már a szerkesztők által előkészített szöveget kapják) a helytelen gūsiuose helyhatározói eset használata miatt. Bár a gūsis szó nem litván eredetű (vö. a német guss szóval), az irodalmi nyelvben mégis elfogadható, ha helyesen használják. A Gūsis időközt, széllökést, fuvallatot jelent, például: Vėjas pučia gūsiais. Oroszul a gūsį megfelelője a порыв. A žemaitiaiak így mondják: Vėjas pučia atsiūbais (vagyis ilyen lökésekben, széllökésekben). Az oroszok ezt mondják: Ветер в порывах сильный. Az orosz в порывах szerkezetet semmiképpen sem szabad vakon a gūsiuose helyhatározói esettel fordítani. Itt csak az gūsiais eszközhatározói eset volna megfelelő. Mivel azonban a gūsis szó nem litván eredetű, és ráadásul nem minden litván ismeri, ilyen esetben a tisztán litván szó eszközhatározói alakja, a tarpais lenne a legmegfelelőbb. Tehát ahol az időjárás-előrejelzésekben tévesen azt mondják: Vėjas gūsiuose stiprus, litvánul ezt kellene mondani: Vėjas tarpais stiprus.

BENDRINĖ KALBA 93 (2020)

http://journals.lki.lt/bendrinekalba

ISSN 2351-7204