Taisyklingai kalbėkime ir rašykime

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 KAZYS ULVYDAS BESZÉLJÜNK ÉS ÍRJUNK HELYESEN A rádiós nyelvi percek kéziratai 1 1963.XII.13 1. Drg. A vilniusi Pranas Morkiškis azt kérdezi, helyes-e a rádióbemondók „19 valandą 30 minučių” kifejezése, amelyet a következő napi műsor bejelentésekor használnak. Ha azt jelöljük meg, mikor fog valami történni, így mondjuk: 19 valandą 30 minučių, 8 valandą 21 minutė, 23 valandą 2 minutės, 0 valand 8 minutės, 1 valandą 34 minutės stb. A perceket itt, ahol lehetséges, alanyesetben mondjuk. Ha a jelenlegi időt jelöljük meg, így mondjuk: Dabar yra septynios valandos viena minutė, 22 valandos 38 minutės, 16 valand 20 minučių stb. De itt sem kellene tartanunk a többtagú számnevektől – teljesen természetesen mondhatnánk így: Most egy óra nyolc perc van, tizennégy óra 20 perc. A nyelvben az órák és percek megjelölésének másféle szerkezetei is vannak, mégpedig: Gyere fél tizenegykor, most fél kilenc van, két perccel kettő után indulunk, vagy – két perccel a második óra után, hívj fel három előtt 20 perccel, most három előtt 20 perc van, vagy – harmadik előtt 20 perc, gyülekezzetek négy után 25 perccel, vagy – negyedik után 25 perccel stb. Vagyis néha még az óra, perc szavak alakjait is elhagyjuk, és csak a számnevek alakjait mondjuk (az egyest vagy elöljárószókkal), és mindez érthető a hallgatók számára. 1 Közöljük két rádióóra kéziratát, amelyeket Kazys Ulvydas lányának, Eglė Bugenienėnek sikerült megőriznie. A szöveg javítatlan, a hangsúlyjelek olyanok, mint a kéziratban, a hullámos vonallal aláhúzott szavakat dőlt betűvel nyomtattuk. Kazys Ulvydas. Beszéljünk és írjunk helyesen | 2 Ezenkívül a tizenöt perc kifejezés helyett néha a BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 negyed főnevet használják (ahogyan a harminc perc kifejezés helyett a fél főnevet), pl.: most negyed három van, hat előtt negyed van, tizenkettő előtt negyed van, egy után negyed órával kezdünk ebédelni stb. Mindazonáltal meg kell mondani, hogy az órák és percek megjelölésére a nyelvben található sokféle szerkezet közül a legkényelmesebbek azok, amelyeket elsőként soroltunk fel, mégpedig: tíz órára öt perckor jövök, és most huszonhárom óra négy perc van (vagy: huszonharmadik óra négy perc). Ezekkel a szerkezetekkel nagyon kényelmesen meg lehet adni az órákra és percekre vagy másodpercekre felosztott időt. 2. Drg. A ukmergėi Buzienė azt kérdezi, hogy a Vaivà, Daivà, Gaivà női nevek régiek-e vagy újak, litván eredetűek-e, és miből származnak. 2 A Vaivs név Krėvė „Perkūnas, Vaiva ir Straublys” című művéből ismert. A másik kettő feltehetőleg újonnan alkotott név. A Daivà a deivė szóval való rokonságra tarthat igényt, a Gaivà pedig elválaszthatatlan az olyan szavaktól, mint a gaivs, gaivinti stb. Manapság ezeket a neveket már meglehetősen gyakran lehet hallani, jól vannak megalkotva, és semmi ok sincs kerülni őket. Általában azonban óvatosabbnak kellene lennünk, amikor nevet adunk a gyermekeknek. Mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy szépek és szabályosan megalkotottak legyenek. Bármilyen kitalált, különösen pedig kétes képzésű nevet egyáltalán nem kellene használni. A litván nyelvben így is elegendő a legszebb nevekből. 3. Drg. Valančienė a Šiauliai járásból írja: „Ön azt magyarázta, hogy a birželis hónapnév a berželis szóból származik, én azonban néhány évtizeddel ezelőtt az iskolában azt hallottam, hogy a hónapok 2 E neveket most az első hangsúlyozási típus szerint hangsúlyozzák: Diva, Giva, Viva (R. V.). Kazys Ulvydas. Beszéljünk és írjunk helyesen | 3 neveket” (a levél szerzője ezután a hónapok neveit BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 magyarázza, és a birželisről ezt mondja: „a földművesek elvetették a gabonát, és biržydavę – vetés közben megjelölték azt a helyet, ahol már el volt vetve”). Meg kell mondani, hogy mind a birželis, mind a biržyti, mind pedig a beržas vagy berželis rokon szavak. A biržijimuihoz nyírfagallyakat használtak. Következésképpen a birželis és a biržyti elválaszthatatlan a beržas szótól. 4. Egy Vlniausból származó hallgató azt írja, hogy az irodalmi nyelvben a kaštnas fafőnév mellett szükségtelenül használják a vele rokon kaštnas szót. Természetesen nem egészen jó, hogy ugyanazt a fát itt két rokon szóval nevezik, de egyelőre másképp nem is lehet, mert nehéz megmondani, e két rokon szó közül melyiket kellene megtartani. Egyikünk inkább a kaštnas, másikunk a kaštnas használatához szokott hozzá. Ezért egyáltalán nem véletlen, hogy egyes szótárakban mindkét szó szerepel. Néha már maga a nyelvérzék diktálja, hogy a rokon szavak közül melyiket kell megtartani az irodalmi nyelvben, és melyikről kell lemondani. Kaštno – kaštno esetében itt nehezebb megoldani ezt a kérdést. Ezért hagyjuk, hogy maga az idő, maga a gyakorlati használat oldja meg. 1978.IV.1 Kedves Hallgató Barátaink! A két hétig tartó szünet után folytatjuk nyelvi műsorunkat, amely ugyanazon a napon, azaz szombaton, és ugyanabban az időpontban, azaz 14 óra 5 perckor kerül adásba. Elnézést kérünk azoktól a barátainktól, akiknek leveleire nem tudtunk a megígért időben válaszolni; igyekezni fogunk legalább e levelek egy részére ma válaszolni. 1. Óráink egyik hallgatója, drg. A kaunasi Zigmas Mickevičius elvtárs azt kérdezi, hogy használatos-e az irodalmi nyelvben a veliumas szó, mi e szó eredete, jelentése és értéke, továbbá, hogy milyen annak Kazys Ulvydas. Kalbėkime ir rašykime taisyklingai | 4 žodžio santykis su lietuvišku žodžiu nuometas, ar BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 gali nuometas literatūrinėje kalboje pakeisti žodį veliumas. Pirmiausia pasakysime keletą pastabų dėl žodžio veliumas. Šis žodis kilęs iš lotyniško žodžio velum, reiškiančio „burę“. Prancūzų kalboje iš lotyniško žodžio velum kilęs žodis voile, reiškiantis labai ploną, tiesiog permatomą audinį, kurį moterys naudoja veidui ar kitais tikslais užsidengti. Lenkų kalboje iš lotyniško žodžio velum kilęs žodis welon, kuris, be kita ko, taip pat reiškia nuotakos galvos apdangalą. Žodis véliumas lietuvių kalboje skamba labai lotyniškai. Galima sakyti, kad tai lotyniškas žodis, prie kurio pridėta lietuviška galūnė. Tačiau lietuvių kalboje veliumas reiškia ne burę, o tam tikrą šydą, nuotakos galvos apdangalą. Itt a válaszlevél szerzője, miután ezt a szót megtalálta az új szépirodalomban (egy elbeszéléskötetben), meg akarta tudni a jelentését, de nem tudta, mert sem a „Nemzetközi szavak szótárában”, sem a „Kortárs nyelv szótárában” nem találta meg. Ez a szó a litván nyelvben a fiatalasszony fejét borító különleges jelentéssel bír, és szükség van rá a nyelvben. A szó véletlenül nem került be az említett szótárakba. A litván nuometas szó nem helyettesítheti a nemzetközi veliumas szót, mivel a nuometas elsősorban a férjes asszony fejfedőjét jelenti. Következésképpen a litván nyelvben kitűnően megfér egymás mellett a nemzetközi veliumas szó is, és természetesen be kellene jegyezni, valamint meg kellene magyarázni mind a Nemzetközi szavak szótárában, mind a litván irodalmi nyelv szótárában. 2. Kėdainių járás Az Okainių kolhoz irodájának dolgozója azt kérdezi, hogy a vinis szó milyen nemű – hímnemű vagy nőnemű. Tehát hogyan kell mondani: tos vinys vagy tie vinys, šiferinės vinys vagy šiferiniai vinys? Kazys Ulvydas. Beszéljünk és írjunk helyesen | 5 Az irodalmi nyelvben a vinis szó nőnemű. BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Ragozása: vins, -ies, -iai, vinį, vinimi, vinyje; többes szám: : vinys, vini, vinms… Vagyis így kell mondani: ta vinis, tos vinys, šiferinė vinis, šiferinės vinys. Egyébként ugyanezen alkalomból szeretnénk minden nyelvi óránk hallgatójának emlékeztetőül elmondani, hogy a nyelvgyakorlattal, számos szó jelentésével, a hangsúlyozással, valamint a szavak használatával és normázásával kapcsolatos kérdések közül sokat maguk is tisztázhatnak egyszerűen a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” című szótárból, amely 1972-ben jelent meg nyomtatásban, és szerencsére még sok könyvesboltban kapható. Ha helyben nem kapnák meg, akkor meg kellene kérni a helyi könyvesboltot, hogy segítsen megrendelni Vilniusból ezt az értékes, alapvető könyvet, amely ott még bizonyosan beszerezhető. Ezt a könyvet bátran ajánljuk minden anyanyelvrajongónak, mert minden írónak nagy segítségére lehet a nyelvi kultúra területén. Még eltelik egy kis idő, és ez a most mindössze három rubelbe és néhány kopejkába kerülő könyv a legnagyobb bibliográfiai ritkasággá válik, mivel ilyen könyvek csak egy-két évtizedenként jelennek meg. Tehát, amíg még lehet, gondoskodjanak róla, tisztelt hallgató barátaink, hogy beszerezzék a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyną” című szótárt. 3. Ezután válaszolunk a drg. Juozas Didžbanis levelére, amelyet a Šakiai járásbeli „Bolševikas” kolhozból küldött. A levél szerzőjének nem tetszik a laikotarpis szó, amelyet gyakran hallani, amikor a rádióban időjárás-előrejelzést mondanak be. A laikotarpis szó jó, és nincs okunk kerülni. Amikor a bemondó azt mondja: Az időszak végén lehűlés várható, akkor korábban már elhangzott, milyen időszakra gondol: egy hónapra, két hétre, egy hétre, öt vagy három napra stb. Természetesen, ha nem mondják meg, milyen időtartamra gondolnak, akkor a laikotarpis szó értelmetlen. Amennyire megfigyeltem, az időjárási hivatal közleményeiben mindig világos, mindig előre megmondják, milyen időtartamról van szó. Akkor a laikotarpis szó is egyértelmű és használható. Kazys Ulvydas. Taisyklingai kalbėkime ir rašykime | 6 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A rádióban vagy televízióban felolvasott időjárási hivatali közleményekre visszagondolva kifogást kellene emelni az időjárási hivatal, valamint a rádióés televíziós szerkesztők ellen is (természetesen nem a bemondók ellen, hiszen ők a szöveget már a szerkesztők által elkészítve kapják) a gūsiuose helyhatározói alak helytelen használata miatt. Bár a gūsis szó sem litván eredetű (vö. a német guss szóval), az irodalmi nyelvben mégis elfogadható, ha helyesen használják. A Gūsis hézagot, széllökést, rázúdulást jelent, például : A szél széllökésekben fúj. Az orosz nyelvben a gūsis megfelelője a порыв. A žemaičiaiak így mondják: A szél atsiūbais fúj (vagyis ilyen rázúdulásokban, széllökésekben). Az oroszok azt mondják: széllökésekben erős a szél. A в порывах orosz szerkezetet semmiképpen sem lehet vakon helyhatározói esetben, gūsiuose alakban fordítani. Itt csak az eszközhatározói eset, a gūsiais alak lenne megfelelő. Mivel azonban a gūsis szó nem litván eredetű, ráadásul nem minden litván ismeri, ilyen esetben a tisztán litván szó, a tarpais eszközhatározói alakja lenne a legmegfelelőbb. Tehát ott, ahol az időjárás-előrejelzésekben tévesen azt mondják: Vėjas gūsiuose stiprus, litvánul ezt kellene mondani: Vėjas tarpais stiprus.