Page 1LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, IV
LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA
ÚJ ETIMOLÓGIAI OROSZ SZÓTÁR
A. SABALIAUSKAS
M. Fasmer már több mint ötven éve eredményesen dolgozik a nyelvtudomány területén. A nyelvészek, különösen azok, akik valamilyen módon foglalkoznak a szlavisztika vagy a kelet-európai népek nyelvi kapcsolatainak kérdéseivel, jól ismerik M. Fasmer olyan műveit, mint: „Греко-славянские этюды” (1909), „Studien zur albanesischen Wortforschung” (1921), „Osteuropäische Ortsnamen” (1921), „Untersuchungen über die ältesten Wohnsitze der Slaven I: Die Iranier in Südrussland” (1923), „Wikingerspuren in Russland” (1931), „Beiträge zur historischen Völkerkunde Osteuropas” (1932—1936), „Die Slaven in Griechenland” (1941), „Die alten Bevölkerungsverhältnisse Russlands” (1941) és mások. Mindezek a munkák azonban mintegy előtanulmányok voltak M. Fasmer főművéhez, az orosz nyelv etimológiai szótárához1. Ez a szótár mind terjedelmét, mind a benne feldolgozott tényanyagot tekintve felülmúlja nemcsak a korábbi orosz nyelvi, hanem általában a szláv nyelvek etimológiai szótárait is. M. Fasmer szótára nemcsak az irodalmi orosz nyelv szavainak eredetét vizsgálja, hanem különféle nyelvjárási alakokat, hely- és személyneveket is közöl, valamint az orosz nyelv különböző emlékeinek archaizmusait is magyarázza. A szótár szemléletesen tükrözi az orosz nyelv kapcsolatait más szomszédos, valamint nyugat-európai nyelvekkel. Nemcsak más nyelvekből átvett szavakat és tükörfordításokat közöl, hanem gyakran azt is megadja, hogy az orosz szavak milyen más népek nyelveiben terjedtek el.
M. Fasmer szótára több szempontból is hasznos a balti nyelvek kutatói számára. Már az is mutatja, mekkora teret szentel a szótár a balti nyelvek anyagának, hogy a címszójegyzékben – amely valójában még nem teljes – mintegy háromezer litván, csaknem kétezer lett és körülbelül ötszáz óporosz szót találunk. A szótár a régi orosz nyelvemlékekben előforduló balti helynevek eredetét magyarázza, a balti törzsek neveit, egyes személyneveket stb. is vizsgál (vö. Вили I, 200; Витолки I, 205; Деремела I, 342; Жемо итв I, 418; жмуда I, 428; Латгола II, 19; латыши II, 19; Ливики II, 40; Литва II, 46; Неман II, 211 stb.).
A litván olvasók számára természetesen érdekes a balti szavak orosz nyelvbeli elterjedésének kérdése. E kérdés megvilágítására M. Fasmer szótára szintén jelentős teret szentel
1 Russisches etymologisches Wörterbuch von Max Vasmer, Erster Band: A—K, Heidelberg, 1953, 712+XLVII S.; Zweiter Band: L—Ssuda, Heidelberg, 1955, 712 S.; Dritter Band: Sta—Y, Heidelberg, 1958, 697 S.
319
Page 2nem kis teret. Mivel az említett szótár a litván olvasók számára meglehetősen nehezen hozzáférhető, röviden áttekintjük azokat a szavakat, amelyek M. Fasmer, és többnyire más nyelvészek véleménye szerint is, a balti nyelvekből kerültek az orosz nyelvjárásokba és különféle írásos emlékekbe.
апуд ’gabonaraktár (a magtárban)’. A szó a belarusz és a lengyel nyelvben is előfordul; a litván aruodas, illetve a lett arūods szóból ered (I, 27, III, 511).
баланда 1. ’libatop’, 2. ’rossz minőségű kenderfajta’, 3. ’répafélék levele’, a Rjazany és Tambov környéki területeken fordul elő, valószínűleg a litván balánda szóból ered (I, 45).
вайнник ’női fejdíszféle’, a nyugati orosz nyelvjárásokban fordul elő, valószínűleg a litván vainikas szóból ered (I, 165).
валанда ’lassú, nehézkes ember’, валандать ’lassan, nehézkesen dolgozni, haszontalanul tölteni az időt, késlekedni’, a litván valandà, illetve a kelet-lett voluda szóból ered (I, 166).
ванчес, ванчос ’hajóépítéshez használt tölgygerenda’; régebbi nyelvemlékekben a ванчус alak használatos. B. Karskis véleménye szerint a szó a litván vančos ’a horgony rögzítésére szolgáló gerenda’, illetve a lett vancis ’a horgony felkutatására szolgáló gerenda’ szóból ered (I, 168)2.
вентерь ’hálós zsák, halászzsák’; a вентель, вентель, вятерь, вятерь alakok is előfordulnak; ukrán в’ater, lengyel więcierz, więcierz, wiecierka ’halcsapda’. Különböző korokban kölcsönözték a litván vėteris, illetve a lett vēnteris szóból (valószínűleg kur eredetű). A szókezdő n nélküli orosz alakok régebbi átvételek (I, 183, 245).
вытум ’a Niemen folyón közlekedő bárkafajta’, вутума ’a Niemenen és a Pripjaty folyón közlekedő vízi járműfajta (Minszk, Grodno, Kaunas)’. A szó nehezen magyarázható; talán összefüggésbe hozható a litván vytinis ’fonott’ szóval (I, 205).
зупца ’konkolyperje’, a nyugati orosz nyelvjárásokban használatos, a litván girsa ’konkolyperje’ szóból ered. A litvánból került át a lengyel girsa ’rozs’ szó is (I, 270).
дёгомъ, birtokos eset: дёгма ’nyírkátrány’, ukrán дёготь, birtokos eset: дѣха, belarusz дѣхоч, ócseh dehet, birtokos eset: dehte, szlovák deht, lengyel dziegieć. A szláv ’kátrány’ szónevet régi rokon szóként próbálják összekapcsolni a litván degutas, lett deguts szavakkal, majd tovább a litván degù, dègti, dãgas ’aratás’ szavakkal. A litván dėgti azonban pontosan megfelel az óegyházi szláv жегу, illetve az orosz жгу alaknak, ezért a szláv kátrányelnevezés a balti nyelvekből származó jövevényszónak tekinthető. Ezt a véleményt képviselte K. Būga és J. Mikola. Az új lengyel etimológiai szótár szerzője, F. Slawski is így vélekedik3 (I, 335, III, 514).
дайлуда ‘Baumeister’, Skorina által használt szó, gyakran előfordul a 16. századi belarusz dokumentumokban, és a litván dailýda szóból ered (I, 358).
дырван ‘Brachfeld’, előfordul a nyugati orosz nyelvjárásokban, és a lengyel nyelvben is használatos (dyrwan); a litván dirvònas szóból ered (I, 386).
джало ‘Abgabe, Steuer’, gyakran előfordul belarusz dokumentumokban, a litván *dėklas ‘Auferlegung, Steuer’ szóból ered: dėti (I, 387).
ёня ‘Getreidedarre’, Szmolenszk környékén használatos, az ukrán és belarusz nyelvben is előfordul (жёна, жоўна, régebben жёја), és rokonságban állhat a litván javėna szóval és más hasonlókkal.
* A litván nyelvjárásokban ez a szó ‘kampó’ jelentésben fordul elő: vančas (Upyna), vančys (Radviliškis), vančkaras (Šiauliai). A litván nyelvbe a lettből kerülhetett, a lettek pedig valószínűleg a németből vették át.
2 Vö. F. Slawski, Słownik etymologiczny języka polskiego, 1, 194, Kraków, 1952—1956.
320
Page 3Mivel azonban ezt a szót a baltiak szomszédságában élő szlávok használják, egyes nyelvészek a litván jāuga szóból kölcsönzöttnek tartják (I, 389).
ендова, яндова ‘bauchiges metallenes oder irdenes Gefäss; Kanne für Bier’, óorosz jandova ‘csőrös, lapos tál’, belarusz jandova. A litván indauja, indas szavakból kölcsönzöttnek tartják (I, 399, III, 514).
жлукто ‘Fass zum Wäschelaugen, das Wäscheweichen’, жлукта, belarusz žlūkto, ukrán žlūkto ‘kád, dézsa’, lengyel žłukto. A litván žlūklas (žlūgtas) ‘Waschlauge, Fass zum Wäschelaugen’ szóból kölcsönözték (I, 427).
клуня ‘Art Scheune, Riege’, ukrán klūnia, belarusz klūnia, lengyel klunia, klonia ‘lucfenyő-rönkökből készült pajta, hálóhely’. A szó valószínűleg a litván klūonas, lett kluōns szavakból ered: litván klóti (I, 573—4).
ковш ‘merőkanál, habszedő kanál, ivóedény’, ukrán kovš, belarusz kovš, óorosz kovšb. A litván káusas, lett kauss szavakból kölcsönözték. Ez a balti szó a finnugor nyelvekbe (finn kauha) és néhány germán nyelvbe is bekerült (középalnémet kouwesse, alsónémet kausse, ódán kouse, dán kaus, svéd kaus, kás) (I, 586, 679).
кувшин ‘kancsó’, кувшин (asszimiláció), ukrán kušyn, belarusz kušyn. A szó a litván *kausinas szóból eredhet, amely a káusas mellett létezhetett. A képzéshez vö. a litván vaikšnas: vaikas párt (I, 679).
кыльша ‘csípő, comb’, előfordul кульжа alakban is, belarusz kūlša, lengyel kulsza; a litván kūlsė, kūlsis szavakból kölcsönözték (I, 690).
курпы, курпины ‘hársfakéregből készült bocskor’, lengyel kurp, kurpia; a szavakat a balti nyelvekből kölcsönözték, vö. litván kūrpė, lett kurpe, porosz kurpe (I, 701—2).
лаума ‘boszorkányszerű lény’, Szmolenszk környékén fordul elő; a szó a litván laumė (laimė) ‘tündérszerű lény’, lett lauma ‘boszorkány, varázslónő’ szóból ered (II, 19).
логиса ‘a fakitermelés után visszamaradó ágak, gallyak, forgácsok halma’, a litván laužas szóból kölcsönözték (II, 51).
лускапт ‘Fetzen’, Kurszk környékén fordul elő. A szó eredete tisztázatlan, esetleg balti jövevényszó; vö. litván lūskatai ‘Fetzen, Lappen’ (II, 71).
пакля ‘Hede, Werg’, fehérorosz pakulle, lengyel pakul-y, a litván pakulos szóból kölcsönözve: kūlti, lett pakulas (II, 303).
парсук ‘Borg, verschnittener Eber’, Rjazany környékén fordul elő; a nyugati orosz nyelvjárásokban паршук, парсюк ‘Eber’, lengyel parsiuk. A szavak a litván paršiukas szóból kölcsönzöttek (II, 317—18).
пелед ‘Schutzdach über e. Getreideschober’, пеледа, пельда, пелед, пеледь, пелядь, széles körben használatos az orosz nyelvjárásokban (Jaroszlavl, Vologda, Moszkva, Kaluga, Orjol, Kosztroma). Ezek a szavak a litván pelūdė: pėlūs + dėti ‘Spreuscheune, Spreukammer’, lett pelūde szóból származnak (II, 332, 333).
пуня ‘Spreukammer, Scheune, Heuboden’, az orosz és a fehérorosz nyelvjárásokban meglehetősen elterjedt szó, a litván pūnė, pūnė ‘Stall’, lett pūne ‘Scheune’ szóból ered. Egyes nyelvészek (A. Brückner, J. Endzelynas és mások) úgy vélik, hogy ellenkezőleg, a baltiak kölcsönözték ezt a szót a szlávból, M. Fasmer szerint azonban a szó földrajzi elterjedése nem támasztja alá ezt az állítást (II, 464—5).
⁴ E. Frenkelis (Litauisches etymologisches Wörterbuch, 347, Heidelberg-Göttingen, 1955—59) ezt a szót alaptalanul tartja a litván láužas régi rokon szavának.
321
Page 4nymel ‘kleingewachsener Mensch, Knirps’, nympukes ‘klein’. Szmolenszk környékén fordul elő, talán a litván pamplys ‘Dickbauch’ szóból kölcsönözték (II, 465).
nympa ‘Art Suppe aus Gemüse, Graupen u. Milch’, nympo ‘Mehljauche für das Vieh’, nympa, ‘Weizengrütze’, ukrán pūtra, fehérorosz pūtra. A litván putra ‘Grütze’, lett putra: punti, pūsti, putā szóból kölcsönözték. M. Fasmer szerint a finn putro, puoro ‘Grütze’ szintén valószínűleg balti jövevényszó (II, 469).
резины ‘Art Korb zum Tragen von Heu’, розивны, fehérorosz rėdžginy, rėginy, rėviny, a litván rezginės (rėzginės), rėzgis ‘Geflecht, Korb, geflochtene Trage’ szóból kölcsönözték (II, 506).
peū, birtokos esetben рэя, рея ‘Darrscheune’, рея (Grodno, Minszk, Szmolenszk). Ez a szó az oroszba, akárcsak a balti nyelvekbe, a finnugor nyelvekből került (észt rei, finn riihi). A fehéroroszba azonban a balti nyelveken keresztül is kerülhetett (II, 507).
рожец ‘Unglückshäher, Garrulus infaustus’, általában balti jövevényszónak tartják; vö. litván ražis ‘Tannenhäher’ (< *ranžis), lett ruoze, ruozis (II, 535).
румуть ‘besorgt machen, beunruhigen’, pynum(cя) мне ‘es scheint mir, macht mich besorgt’, puna ‘Heimweh’, румшый ‘besorgt’, ukrán rūpyty, rūplu ‘erwünscht sein’, fehérorosz rūpic ‘sorgen’, rupota ‘Sorge’. E szavak forrása esetenként a litván rūpėti lehet; különösen a szavak elterjedése támasztja alá ezt a feltevést (II, 548–9).
свиренъ-рна ‘Getreidescheune’, свирон, fehérorosz swiren, lengyel świren, świrnia, świernia ‘Speicher’. Nehezen magyarázható szó. Egyes nyelvészek (J. Otrembski, E. Karskis, F. Miklošič) a litván svīrnas szóból kölcsönzöttnek tartják (II, 593–4).
сигла ‘Morast, Moorgrund’, valószínűleg balti jövevényszó; vö. lett sīlis ‘kleiner Morast in der Mitte e. Waldes, einer Wiese oder Weide’ (II, 622).
скупо, скупда ‘Getreidehaufen, Heuschober’, ukrán skýrta, stýra, fehérorosz skirta. Ezeket a szavakat a balti nyelvekből kölcsönözték; vö. litván stirta ‘Haufen Heu’, lett stira ‘dachförmiges Dörrgatter für Sommerkorn auf d. Felde’. Az oroszból ez a balti jövevényszó később az erzya mordvin nyelvbe is átkerült — skirda ‘Getreideschober auf d. Felde’ (II, 638);
сколба ‘Tabakstampfer, Stössel’, Tver környékén fordul elő, esetleg balti jövevényszó lehet; vö. litván skalbei, skalbių (II, 642).
твань „mocsár, ingoványos hely”, квань, тванья. A szó meglehetősen széles körben használatos az orosz nyelvjárásokban, az ukrán (tvan’ „iszap”) és a belarusz (tvań „iszap”) nyelvekben is előfordul. Balti eredetű jövevényszó, vö. lit. tvānas, lett tvans „gőz”: lit. tvānti (III, 84–5).
топра „köztes tér, egy szénakazal rekesze, két cölöp közötti távolság”, a lit. tarpas szóból (III, 127).
шакала, шакола „hajdinahéj”, шаколина, a lit. šakalai, lett sakali szóból kölcsönözve (III, 366).
шешок,-шка „menyét”, belarusz šešōk, lengyel szeszek, a lit. šeškas, lett sesks szóból: lit. šeškė „ürít”. A menyét hasonló elnevezése néhány finnugor nyelvben is használatos. A szó földrajzi elterjedése azonban arra utal, hogy a szlávok a baltiktól vették át (III, 395–6).
шкубунять „üldöz”, Szmolenszk környékén fordul elő, a lit. skūbinti, skūbinti „siet” szóból kölcsönözve (III, 408).
шнурделок 1. „pörgettyű”, 2. „fürge fiú”; Szmolenszk környékén használatos, balti eredetű jövevényszó, vö. lett spurdelis „pörgettyű; nyughatatlan, fékezhetetlen ember”, lit. spurdėti (III, 427).
322
Page 5шула „kerítéscölöp”, шула, ukrán šila, belarusz šila. Egyes nyelvészek ezt a szót a lit. šulas szóval rokonítják, mások (E. Karskis, Pr. Skardžius) pedig úgy vélik, hogy a litván nyelvből kölcsönözték (III, 435).
янтарь „borostyán”, óorosz jentarь. Az oroszból ez a borostyánelnevezés más szláv nyelvekbe is átkerült: ukrán jantār, cseh jantar, szerb-horvát jàntār, szlovén jàntar. Az említett szó a baltiból került az oroszba, vö. lit. gintāras, lett dzītars (III, 491).
Nagyon érdekes jelenség, hogy egyes balti nyelvekből származó szavak finnugor nyelvek közvetítésével kerültek be az orosz nyelvjárásokba. Íme néhány példa:
игуна, игна, хигна „rénfogathoz való vontatókötél”, a finn, olonyeci hihna „szíj” szóból, ez pedig a lit. šišna szóból ered (I, 267).
игвас, ирвас „második életévében járó hím rénszarvas”, a finn hirvas „ökör rénszarvas” szóból. A finn szó valószínűleg a balti *širvas szóból származik, vö. óporosz sirwis „őz” (I, 270).
корбачь „háncssaru, nyírfakéregből készült cipő”, a finn kurpunen, többes számban kurpuset „cserzetlen bőrből készült cipő” szóból kölcsönözve. A finn szó balti eredetű jövevényszó, vö. lit. kurpė (I, 623).
лох „a folyókban az ívás után lesoványodott lazac”, a finn, olonyeci és karjalai lohi „lazac” szóból származik. Ez a szó a finnugor nyelvekbe a baltiból került át, vö. lit. lašis (II, 62).
лухма 1. „öböl, tengeri öböl”, 2. „sekély, füves tóterület”. Az első jelentésben a szó valószínűleg a lapp luokta, luxta szóból származik, a második jelentésben pedig a vepsze luht „nedves rét, pocsolya”, a finn és karjalai luhta, valamint az észt luht szóból, amelyek a lit. lūkštas „nád”, lūkštinė, lūkštynė „nádas tó vagy mocsár” szóból erednek (II, 72).
печка, решка „lisztből és összezúzott lucfenyőkéregből készült kovásztalan lepény”, a karjalai rieska, finn rieska „kovásztalan árpakenyér, palacsinta” szóból kölcsönözve. A szó a balti-finn nyelvekbe a baltiból került át, vö. lit. prėska „kovásztalan” (II, 514).
пода „egyenetlenül fagyott, nedves talaj”, позва, повка, a karjalai rouda, finn routa „keményre fagyott talaj” szóból. A balti-finn nyelvek szavai a lit. gruodas szóból származnak (II, 526).
себра „közös munka, munkások szövetkezete”, сябра, feltehetően a vepszéből származik: šebr- (šebra-) ‘közös munka’, finn seura ‘társaság, kíséret’. A balti finn népek az említett szót a balti nyelvekből vehették át, vö. litván: sėbras ‘társ, résztvevő’, lett sēbrs ‘szomszéd, barát, rokon’ (II, 599).
Az összes említett szó leginkább az északnyugat-orosz nyelvjárásokban fordul elő. Balti jövevényszónak kell tekintenünk M. Fasmer számára ismeretlen eredetű orosz шупна ‘széttárt tollú tyúk’ szót, valamint a fehérorosz šūrpa ‘göndör hajú, becéző megszólítás’ szót is (III, 438), amely széles körben használatos a litván nyelvben, és megbízható etimológiája van.5
Amint említettük, az orosz szavak eredetének magyarázatakor M. Fasmer bőségesen felhasznál balti nyelvi anyagot, többnyire K. Būga, J. Endzelīns, R. Trautmann, A. Brückner és mások munkáira támaszkodva. A balti nyelvek anyagát me-
5 Vö. A. Sabaliauskas, Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai, A sorozat, 1, 123—4, Vilnius, 1960. Amint egy nemrégiben közzétett kéziratos munka mutatja, K. Būga is a litván шупна szót a litván šūrpa szóból átvett jövevényszónak tartotta; vö. K. Būga, Rinktiniai raštai, 2, 622, Vilnius, 1959.
323
Page 6…elég sikeresen támaszkodik rájuk, ám teljes körű felhasználásukat nehezítette az a körülmény, hogy a litván nyelv teljes akadémiai szótára még nem jelent meg, továbbá M. Fasmer szótára megírásakor még alig vehette igénybe E. Frenkel litván etimológiai szótárát. Itt igyekszünk megemlíteni néhány olyan etimológiai részletet, amely nem tükröződik M. Fasmer szótárában, valamint rámutatni az észlelt, különféle természetű pontatlanságokra.
Az orosz грим ‘lepényhal’ szóval (I, 313) többek között a litván graumenys ‘hatalmas őserdők’ szót is összevetik. A litván graumenys, griaumenys ‘nagy, sűrű, kidőlt fákkal teli erdő’, griaumedis ‘kidőlt fa az erdőben’ szót feltehetően a litván griūti ‘összedőlni’ szóval kell összekapcsolni. Így az orosz грим és a litván graumenys között nem lehet kapcsolat.6
A litván grįdyti ‘menni, vándorolni’ szót az orosz грядѣ, грясти (I, 315) szóval a tő magánhangzójának eltérése miatt talán nem kellene összevetni7.
Az orosz двохать szóval (I, 332) kapcsolatban J. Endzelīnsre hivatkozva megjegyzik, hogy a litván dvėkas szláv jövevényszó, ám teljesen lehetséges ezt a szót saját eredetűnek tekinteni: ezt az állítást sem az említett szó hangalakja, sem jelentése nem cáfolja8.
A litván dūdė is lehet saját eredetű szó; túl merész kategorikusan kijelenteni (II, 336), hogy fehérorosz jövevényszó9.
A litván tūlės szót (I, 417) feltehetően nem a žalias, žolė (* žultis > tul-ės) szavakkal kell összekapcsolni, hanem a litván tūlėti ‘vízzel telítődik, megduzzad, vizenyőssé válik, ázik; magába szívja a vizet’, lett tūlēt ‘megduzzad’, tūlzna ‘hólyag’ szavakkal10.
A litván kārpa ‘ponty’ szó (I, 535) nem az ófelnémetből, hanem a lengyelből származó jövevényszó11.
Úgy tűnik, E. Frenkel helyesen jegyezte meg, hogy az orosz камать ‘hengerít, gördít, forgat’ szót (I, 540) el kell különíteni a качать ‘hintáztat’ szótól (I, 543); az utóbbit a litván kėbautis ‘hintázik’, kėkos ‘hinta’ szóval kell összekapcsolni12.
Az orosz допоб ‘doboz, szita’ szóval nem kell összekapcsolni a litván darbas ‘lombfonat’ szót (I, 363), mert ez a litván szó J. Bretkūnas írásaiból tévedés folytán került be a nyelvészeti szakirodalomba. J. Bretkūnas ugyanis M. Luther összetett szavának, a Palmenlaubwerk-nek a harmadik alkotóelemét a darbas szóval fordította, tehát itt a litván darbas ‘munka, mű’ szó értendő13.
Az orosz клемть ‘éléskamra, raktár’ szó (I, 569) eredetének magyarázatakor fölöslegesen vetik össze vele a litván klaimas ‘csűr’ szót, amely a litván klōti (klōimas < klōj-mas) szóval kapcsolandó össze; továbbá a atslaimas, atslaimas ‘udvar’ szót, amely a litván šlūoti (atslāimas < atslāvimas) szóval azonos tőből ered14.
A litván kārbas szláv jövevényszó, ezért nem kellene az orosz короб ‘kosár, doboz, fonott kocsiszekrény’ szóval (I, 629) ősi rokon szóként összekapcsolni15.
6 Vö. Lietuvių kalbos žodynas, felelős szerkesztő: K. Ulvydas, 3, 575, Vilnius, 1956.
7 Vö. E. Fraenkel, Litauisches etymologisches Wörterbuch, 171, Heidelberg-Göttingen, 1956—1959 (a továbbiakban — LEWb.).
8 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 81, 109.
9 Vö. Pr. Skardžius, Archivum Philologicum, 4, 154, Kaunas, 1933.
10 Vö. K. Būga, Kalba ir senovė, 295, Kaunas, 1922; Rinktiniai raštai, 2, 320.
11 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 222.
12 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 236.
13 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 82—3.
14 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 22—3, 275.
15 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 220.
324
Page 7Az orosz kūdelė ‘zum Spinnen vorbereiteter Flachs’ (I, 680) és a litván kėdėnti alapján nem lehet összekapcsolni e szavak magánhangzó-rendszerét, amint arra E. Fraenkel16 helyesen rámutatott.
A litván kaūlyti szót inkább a litván kãutis szóval kell összekapcsolni, amint E. Fraenkel17 teszi, nem pedig az orosz кулик ‘Schnepfe, Scolopax’ (I, 688) szóval.
A litván kùrti ‘Feuer anmachen, heizen’ aligha választható el a kùrti ‘bauen, gründen, errichten’ szótól18. Így az említett litván szónak semmi köze sincs az orosz курить ‘rauchen’ (I, 700) szóhoz.
A litván laidõkas (II, 8) akár a lengyel nyelvből is kölcsönözhető19.
A lettet jelölő orosz замуш (II, 19) valószínűleg nem a latvieši többes számú alanyeseti alakból származik; a -шш formáns más köznevekben is előforduló képző20.
A litván loma ‘niedrige Stelle auf dem Acker’, lett lāma ‘Pfütze, Grube’ (II, 56) szót mégis a litván lamanti, lėmti, lùmti szavakkal kellene összekapcsolni21.
A litván liūtis (II, 79; M. Fasmer szótárában lutis alakban szerepel) inkább nem szláv jövevényszó, hanem eredeti szó, amint azt Pr. Skardžius22 és E. Fraenkel23 állította.
A litván minia szót feltehetően a litván minti szóval kell összekapcsolni, ahogyan J. Endzelīns24 teszi, és ehhez E. Fraenkel25 is csatlakozik. Ebben az esetben ennek a litván szónak semmi köze sincs az orosz много ‘viel’ (II, 143) szóhoz.
Jelentéstani szempontból sok kétséget vet fel az orosz мыслить ‘denken’ és a litván maũsti ‘sehnlich verlangen, sich sehnen nach etw.’ (II, 184) összehasonlítása.
Az orosz Неман ‘Memelfluss’ (II, 211) kapcsán nem említik K. Būga magyarázatát26, amely a Nemunast a litván neminė, nėmuogė szavakkal kapcsolja össze. Emellett alaptalan etimológiaként kellene megemlíteni a folyó nevének a žemaitiai nùmas ‘namas’ szóval való összekapcsolását; ez az igen naiv magyarázat meglehetősen elterjedt. Például még az 1958-ban kiadott „Földrajzi nevek szótára” is ezt írja: „Название литовское: немас — дом; намин — домашний; домашняя, наша, т. е. литовская река”27.
A litván narõvytis ‘trotzig sein’ és az orosz норов ‘Sitte, Brauch, Gewohnheit’ (II, 227) nem hasonlítható össze, mivel a litván narõvytis szláv jövevényszó28.
Az orosz пенька ‘Hanf’ (II, 335) címszónál meg kellene említeni, hogy K. Būga a szó eredetét magyarázva a litván pinti szóval kapcsolja össze (пенька < *pini̯ka)29.
16 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 233.
17 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 230—1.
18 Vö. K. Būga, Kalba ir senovė, 105; Rinktiniai raštai, 2, 128; E. Fraenkel, LEWb., 319.
19 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 330.
20 Vö. J. Otrębski, Lingua Posnaniensis, 2, 72—3, Poznań, 1950.
21 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 338, 355, 385.
22 Vö. Pr. Skardžius, Lietuvių kalbos žodžių daryba, 108, 327.
23 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 382—3.
24 Vö. J. Endzelīns, Filologu biedrības raksti, 12, 174, Rīgā, 1932; Senprūšu valoda, 224. Rīgā, 1943.
25 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 453, 455.
26 Vö. K. Būga, Kalba ir senovė, 190, 244—9; Rinktiniai raštai, 2, 213—4, 280—1.
27 M. S. Bondarszkij, Földrajzi nevek szótára, 224, Moszkva, 1958.
28 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 484.
29 Vö. K. Būga, Archivum Philologicum, 1, 37, Kaunas, 1930.
325
Page 8Az orosz пупца ‘Vogel’ (II, 458) nem vethető össze a litván pautas ‘Ei, Hode’ és a lett pāuts, illetve az óporosz pawtte szóval, mivel ezek az indoeurópai *pū- ‘blasen, wehen, anschwellen (machen)’ gyökre vezethetők vissza: litván pūsti, pūsti stb.30
A litván rāvas ‘Graben’ és az óporosz rawys valószínűleg lengyel jövevényszavak31, ezért nem kellene őket az orosz poe (II, 525) szóval összekapcsolni.
K. Būga véleménye szerint a litván kvietys nem a gótból, ahogyan a szótár állítja (III, 284), hanem a skandináv nyelvekből származó kölcsönszó32. K. Būga külön hangsúlyozta, hogy a litván kvietys a tő vokalizmusa miatt nem származhatott a gótból. Ezenkívül a szótár szerzője nem teljesen következetesen tárgyalja a *svēro és a *kvēro kapcsolatát. Egy helyütt (II,591) ezt írja: „Die Zusammengehörigkeit von *svēro und *kvēro (s. uem) ist unsicher (gegen Vaillant RES. 13, 110 ff.)”, máshol pedig, az uem szóról szólva (III, 284): „Bei Annahme eines idg. Gutturalwechsels wäre weitere Beziehung zu c̑em (s.d.).”
A szótárban más jellegű pontatlanságok is előfordulnak.
Ez áll benne (I, 281): lit. dvigubas, trigubas ‘doppelt, einfach’; a trigubas szót ‘dreifach’-nak kell fordítani.
A gruménti (I, 310) litván, nem pedig porosz szó.
A dižū, diežti, dižti (I, 336) alakokat dyžù, diežti, dyžti alakokra kell javítani33.
A desimis (I, 346) a mai litván nyelvben is széles körben használatos, ezért itt lit. jelölést kell alkalmazni, nem pedig alit.-t (ólitván).
A drabažas (I, 368) lett, nem pedig litván szó.
A litván vasara ‘Sommer’ szót vãsara alakban kell hangsúlyozni, nem pedig vasarà alakban (I, 192).
A litván vartai ‘Tor, Pforte’ (I, 229) szót nem vartai, hanem vãrtai alakban kell hangsúlyozni.
A litván gìlškčioja ‘es geht das Gerücht’ (I, 286) alakot gãlškčioja alakra kell javítani.
A lett dvãsà ‘Hauch, Atem’ (I, 332) alakot dvãsą alakra kell javítani.
A litván strãzdas ‘Drossel’ (I, 372) alakot strãzdas alakra kell javítani.
K. Būga az RFV 67,240-ben, úgy tűnik, nem szól semmit az orosz железа ‘Drüse’ (I, 415) szóról és a litván gėlėžuones alakról.
A litván žliūktas, žliūktis ‘Waschlauge, Fass zum Wäschlaugen’ és az itt említett, ugyanehhez a tőhöz tartozó többi litván szót g-vel kellene írni.
Így kell írni: zsarijos többes szám ‘izzó parazsak’, nem pedig žaryjos (I, 443).
Helyesen zsambėju, zsambėti ‘keimen’ (I, 466), nem pedig žãmbėju.
A lett településnevet Cēsis G. Cēsu alakban kell írni, nem pedig Cēzis (I, 552).
K. Būga az RFV 70,100-ban a lit. balāzyti ‘schelten’ alakot idézi, nem pedig a balãsyti alakot (I, 45).
K. Būga az RFV 70,101-ben a lit. bliaūzyti ‘Unsinn reden’ alakot említi, nem pedig a blianūzyti alakot (I, 96).
K. Būga az orosz кула ‘Leistenbruch, Knorren am Baum’ (I, 556) és a lit. kúla ‘Auswuchs, Knorren’ kapcsolatáról nem az RFV 71, 44., hanem az 54. oldalán ír.
Az orosz ком ‘Klumpen’ (I, 606) szót a lit. kamúolys és más szavakkal K. Būga nem az RFV 65, 314., hanem a 316. oldalán veti össze.
K. Būga korábbi magyarázatát a lit. krēpšas ‘Korb, Tasche’ eredetéről, amelyben ezt a szót az orosz коров ‘Korb, Schachtel, geflochtener Kutschkasten’ szóval hozta kapcsolatba, nagyon szkeptikusan fogadta34, ezért itt (I, 629) nem kellett volna rá hivatkozni.
30 Vö. J. Endzelīns, Senprūšu valoda, 221; E. Fraenkel, LEWb., 554.
31 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 709; J. Endzelīns, Senprūšu valoda, 238.
32 Vö. K. Būga, Kalba ir senovė, 68, 206; Rinktiniai raštai, 2, 89, 230.
33 Vö. E. Fraenkel, LEWb., 98.
34 Vö. K. Būga, Kalba ir senovė, 27—8; Rinktiniai raštai, 2, 44.
326
Page 9A litván krãlikas ‘Kaninchen’ szót nem krãlikas (I, 666), hanem krãlikas hangsúllyal kell ejteni.
A litván lóva ‘Bettstelle’ (II, 2), lópas ‘Flick, Lappen’ (II, 14) alakokat így kell írni: lóva, lópas.
A litván balandis szót balandìs hangsúllyal kell ejteni, nem pedig balandis hangsúllyal (II, 22).
A lettben van linte ‘Band’ szó, de lint nincs (II, 31).
K. Būga a Лепель helynév (II, 31) eredetét nem az RS 6,30, hanem a 36 alapján magyarázza.
A litván nyelvben a ligà ‘Krankheit’ szó használatos, nem pedig a lygà (II, 40).
Az orosz лу́ста́ ‘Scheibe, Schnitte Brot’ (II, 71) és a litván lùstas ‘Schnitte Brot’ kapcsolatát K. Būga nem az RFV 65, 316, hanem a 318 alapján tárgyalja.
A litván mėlyna (II, 91) melléknévi alak nőnemű, a ‘Fleck’ jelentésű főnév pedig mėlynė.
Az orosz во́рона: во́рон szópárnak megfelelő metatónia a litvánban várna: vãrnas, nem pedig vãrnas (II, 219).
A litván nyelvben a nūnai ‘nun, jetzt’ szó használatos, nem pedig a munai (II, 232).
A litván ne galėti ‘unpässlich sein’ alakot (II, 252) egybe kell írni: negalėti.
Az añs névmás az irodalmi litván nyelvben is használatos, ezért mellette az alit. jelölés (II, 268) elhagyható; az añs forma viszont nyelvjárási.
A litván mintìs ‘Gedanke, Idee, Meinung’ (II, 308) szintén az irodalmi nyelv szava, ezért az alit. jelölés itt nem megfelelő.
A litván spùrdėti ‘rütteln, flattern’ (II, 413) alakot spuradėti. alakra kell javítani.
A helyes alak: sėgti, segù, segiaũ ‘hefte’, nem pedig sėrti (II, 413).
A litván juosmuõ (II, 423) többnyire ‘Lende’, nem pedig ‘Gürtel’ jelentésben használatos.
A žemaiták a pūraĩ ‘Winterweizen’ alakot használják, nem pedig a puraĩ alakot (II, 474).
A rūõbs „Kerbe“, „ribóz“ ‘kerben’ (II, 541) lett szavak, nem pedig litván szavak.
A litván sėbsnis ‘Klafter’ (II, 568) alakot siekšnis alakra kell javítani.
Az irodalmi litván nyelvben a šùolis ‘Galopp’ és a šúolias ‘im Galopp’ alakokat használják, nem pedig a šolỹs, šolias alakokat (II, 571).
K. Būga a RFV 75, 143-ban megemlíti a litván per-sėda ‘Fischwehr’ szót, de a per-sėdas alakot nem (II, 602).
A lett saime ‘Hausgesinde, Familie’ alakot sãime alakban kell írni, nem pedig sáime alakban (II, 609).
A litván siẽti, siejà ‘binde’ (II, 619) az irodalmi nyelv alakja, nem a keleti nyelvjárásoké.
A litván šalnà ‘Frost’ egyes számú tárgyesete šalną kell legyen, nem pedig šãlną (II, 657).
A mìrtis, mirtìes ‘Tod’ alakot (II, 672) az irodalmi litván nyelvben és számos nyelvjárásban használják, ezért itt az alit. jelölés szükségtelen volt. M. Fasmer által említett Daukša a mìrtis alakot használta35.
Az orosz сма́до ‘Herde’ (III, 2) eredetéről R. Trautmann nem a Bsl 230. és köv. oldalain, hanem a 280. és köv. oldalain értekezik.
A ztė szó mellett az ostilt. megjegyzés (III, 81) szükségtelen, mivel e szó más litván nyelvjárásokban is széles körben használatos.
A litván ỹras (III, 110) főnévként ‘Morast’, melléknévként ‘rein’ jelentésben használatos; ‘Brei’ jelentésben csak a ỹrė szó használatos.
A szótárban alkalmazott helyesírás szerint siūti, siuvu alakban kell írni, nem pedig siūvù alakban ‘nahe’ (III, 402).
A skambėti, skambù ‘klingen’ alakokat kell hangsúlyozni, nem pedig a skambò alakot (III, 448).
35 Vö. Pr. Skardžius, Daukšos akcentologija, 116, 118, 245, 254. Kaunas, 1935.
327
Page 10A szótár szerzőjét a porosz szavak írásmódja miatt is érhetné bírálat: nem mindenütt követi szigorúan az eredeti helyesírást, és olykor más jellegű tévedések is előfordulnak.
A porosz wissa- ‘all’ (I, 192) alakot jobb wissą formában írni, mert ez a szó nemcsak összetett szó alkotóelemeként maradt fenn.
Porosz waldūns ‘Erbe’, nem pedig waldums (I, 219).
A porosz nyelvemlékekben adatolt alanyesetű forma asmas ‘der achte’, nem pedig asmas (I, 232).
Az Elbingi szójegyzékben Udro ‘Otter’ szerepel (667. szó), nem pedig wudro (I, 239).
A porosz nyelvemlékekben mindössze egyszer előforduló Sturdis ‘Bicke’ szó egyik helyen (I, 242; II, 283) scurdis alakban szerepel (a szó írásmódját rendszerint így javítják)36, máshol (II, 647) pedig már skurdis alakban. Emellett az egyik helyen ‘Bicke’, a másikon ‘Bicke, Haue’, egy harmadikon pedig ‘Hacke, Erdhacke’ a jelentése.
Az Elbingi szójegyzékben Kore ‘Dohle’ szerepel (724. szó). Úgy tűnik, e szó írásmódját nem kevesebb mint háromféleképpen próbálják javítani: koce37, kole38, kose39. Minden egyes javításhoz más etimológiai magyarázat kapcsolódik, ezért ebben az esetben feltétlenül meg kell adni az eredeti írásmódot is, nem szabad csupán K. Būga értelmezésére hagyatkozni (I, 255).
Az Elbingi szójegyzékben Gudde ‘Busch’ szerepel (587. szó), nem pedig gude (I, 264).
swaigstan alakot kell írni, nem pedig swāigstan alakot (I, 447).
A porosz semme alakot (I, 453) semmē alakra kell javítani.
A porosz kelan ‘Rad’ önálló szóként megtalálható az Elbingi szójegyzékben (295. szó), ezért jobb ezt megadni, nem pedig azt, hogy „-kelan in malūnakelan“ (I, 598).
Az Elbingi szójegyzékben curwis ‘Ochse’ szerepel, nem pedig kurwis (672. szó; I, 630).
S. Grunau szójegyzékében lynno ‘Flachs’ szerepel (31. szó), nem pedig linno (II, 30).
Meg kellene jegyezni, hogy a porosz lasasso ‘Lachs’ (II, 61) az Lalasso alakból lett javítva (az Elbingi szójegyzék 563. szava).
A prūtis ‘Preusse’ (II, 451) szóval a porosz nyelvemlékekben nem találkozunk. Ott csak a prūtiskan, prūtiskai szavak fordulnak elő.
S. Grunau szójegyzékében pawtte ‘Eier’ szerepel (74. szó), nem pedig pawte (II, 458).
A porosz sadinma ‘stellen’ (II, 567) alakot saddinna formára kell javítani.
A porosz warnay-ropo ‘Würger, Lanius’ (II, 644) alakot warnaycopo alakban kell írni.
Az Elbingi szójegyzékben Sliwaytos ‘Pflaumen’ (619. szó) szerepel, nem pedig slywātois (II, 660).
A porosz snaigis ‘Schnee’ (II, 680) alakot snaygis alakban kell írni.
A stiklo (III, 9) alakot jobb sticlo formában írni.
Az Elbingi szójegyzékben Soanxti ‘Funken’ (35. szó) szerepel, nem pedig soanxtis (III, 54).
A porosz thewis ‘Väterchen’ (III, 81) alakot pontosabban az eredeti írásmód szerint, zhewis formában kell írni.
A porosz iau ‘schon’ (III, 176) alakot pontosabban iau formában kell írni.
A porosz iuse ‘Fleischbruhe’ (III, 195) alakot iuse formában kell írni.
A porosz skīstan ‘rein’ (III, 343) alakot jobb skijstan formában írni.
A szótár rövidítéseit nem teljesen következetesen használja. Az egyik helyen alit. szerepel, máshol (II, 672) — allip.; az egyik helyen — abulg., máshol — abg. (II, 52, 53). Előfordul
36 Vö. R. Trautmann, Die altpreussischen Sprachdenkmäler, 86, Göttingen, 1910; J. Endzelins, Senprūšu valoda, 250.
37 Plg. R. Trautmann, Die altpreussischen Sprachdenkmäler, 92.
38 Vö. K. Būga, Rinktiniai raštai 1, 439 (RFV. 71, 107), Vilnius, 1958.
39 Vö. J. Endzelins, Senprūšu valoda, 196.
328
Page 11az átírás következetlenségei, például az egyik helyen ukr. p’áter áll (I, 183), a másikon pedig ukr. yjater (I, 245). Az ilyen következetlenségek azonban nagyon ritkák, és nem csökkenthetik e monumentális mű értékét.
M. Fasmer művét A. Preobraženskij és E. Berneker szótáraival összevetve látjuk, hogy jelentős előrelépés történt. V. Machek professzor recenziójában „magnum opus”40-nak nevezte ezt a művet; A. Beleckij professzor pedig, amikor M. Fasmer szótárát a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Nyelv- és Irodalomtudományi Osztálya Szótári Bizottságának plenáris ülésén megvitatta, rámutatott, hogy napjainkban egy ilyen szótár egyetlen ember általi elkészítése sajátos hőstett41. Az említett mű teljes mértékben rászolgált ezekre és sok hasonló dicséretre. M. Fasmer szótárának megjelenése azonban korántsem szünteti meg a szovjet nyelvtudomány előtt álló feladatot: a jövőben új orosz etimológiai szótárat kell készíteni, amely az orosz nyelv jóval gazdagabb szókincsét öleli fel, nagyobb mértékben támaszkodik a dialektológiai és történeti anyagra, és azt szigorúbban különíti el a standard orosz irodalmi nyelv tényeitől. Ez azonban nem egy vagy két ember, hanem egy megfelelő munkacsoport feladata. A szovjet lexikográfia kiváló eredményeket ért el. Reméljük, hogy a közeljövőben eredményeit az orosz nyelv etimológiai szótára is gyarapítja majd, amelyben természetesen a balti nyelvek anyaga is méltó helyet kap.
AZ OROSZ NYELV ÚJ ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA
А. И. САБАЛЯУСКАС
Összefoglalás
A cikk M. Fasmer orosz etimológiai szótárát ismerteti. A fő figyelem a balti nyelvek anyagára irányul. Számba veszi az orosz nyelvben kimutatott balti jövevényszavakat. Rámutat néhány kétes etimológiára és pontatlanságra.
40 Vö. V. Machek, Slavia, 2, 280, Praha, 1959.
41 Vö. Вопросы языкознания, 2, 158, Москва, 1960.
329