LIETUVIŲ KALBOS LEKSIKOS RAIDA

LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

TAVAK NEVEI¹

B. SAVUKYNAS

E – G

Egl-ežeris (|| Jasiūnų ežeras) Švenčionys, Teberiškės falu, vö. Egl-ynas tó Moletai, Egl-upis folyó 1. Skuodas 2. Vaškai; lett Eglu ezers EnLV I 265: lit. eglė „lucfenyő“ + ežeras „tó“, vö. szemantikailag még Klėv-žeris (<*Klėv-ežeris) Semeliškės.

Eglynas Moletai, Čiulėnai falu: lit. eglynas „lucfenyves erdő“; vö. még Ąžuolynas tó Kaišiadorys.

Egl-inis (trm. Aglinis) Obeliai, Trumponys falu, lásd Eglėžeris, képző: -inja-, vö. Egl-inis.

Egl-inis Smalvos, Vyšniškė falu: lit. ėglis, ėglius „közönséges boróka“ + képző: -inja-; jelentés és képzés tekintetében vö. még Ąžuol-inis tó Degučiai, Berž-inis tó Kaltanėnai, v. Bers-in GerON 19.

Eglis Semeliškės, Kozelkiškės II falu: lit. ėglis „közönséges boróka“, vö. még Eglius tó Dusetos.

Eglius Dusetos, Jasai falu: lit. ėglius „közönséges boróka“, vö. még Eglis tó Semeliškės.

Egl-iokas || Egl-iukas Dusetos, Jasai falu < Eglius (lásd) + képző: -joka- || -juka-; helynévi kicsinyítő képző.

Eig-ūtis Antazavė, Ajočiai falu; vö. lett Eig-uts személynév és balti EnLV I: lit. családnév Eigỹs + + képző: -utja-; birtoklást vagy emléket kifejező név.

Eikiniskio ežeras || Baldūnų ežeras < Eikiniskis falu, Baldūnai falu, Juodupė.

Elmis Anykščiai, Elmiškis falu, vö. Elmė folyó ugyanott; lett Elmij EnLV I; vö. még lit. Alm-enas (lásd) tó Linkmenys, Alm-uonė folyó Kraupiškas: (balti tő: elm- (alm-): lit. almėti, elmėti „lassan szivárogni, megállás nélkül folyni, csöpögni, futni, gennyezni“, almynė „sáros, iszapos hely“ LKŽ I 88, II, 815; lásd még Hr AF 35².

Elzbietė Tirkšliai, Voveriai falu:?

¹Az A, B, Č és D betűvel kezdődő tóneveket magyarázó cikkeket lásd a „Lietuvių kalbotyros klausimai”, III, 289. és köv. oldalain (itt találhatók a bevezető megjegyzések és a rövidítések), IV, 219. és köv. oldalain, valamint V, 191. és köv. oldalain.

Ebben a cikkben a nevek lokalizációját nem járások, hanem nagyobb, közeli települések szerint adjuk meg, akárcsak a „Lietuvos TSR upių ir ežerų vardyne” című műben, Vilnius, 1963 (rövidítése: UEV).

² Kr AF – Hans Krahe, Unsere ältesten Flussnamen, Wiesbaden, 1964.

183

Enčias Vadokliai, Sodeliškių falu, vö. Enčia folyó, ugyanott; lett Eñtes, lásd EnLV I 274; továbbá vö. lett Añtes (?) EnLV I, litván Antė folyó Rietavasnál, Ančia folyó Kapčiamiestisnél; az ent- az ant--tal áll viszonyban, ahogy az elm- az alm--mal (lásd Elmis); az etimológiához lásd Ančia.

Endriuškāičių-tó <Endriuškāičiai falu Alsėdžiai mellett.

Erzv-ėtas || Erzv-ētai (v. Arzvėtas || Arzvėtai) Tverečius, Erzvėto falu, Erzv-ėta folyó ugyanott, vö. Erž-vilkai folyó Eržvilkas; lett Erži falu, EnLV I 276, Arž-uga folyó uo. 43; óporosz Arse folyó (*Aržė) GerON 11 (az erž-/arž- összevetéséhez vö. elm-/alm-, lásd Elmis), vö. még óporosz Arga GerON 11; a balti veláris és palatális g/ž váltakozása (vö. érgti, argōti/aržōti); a víznevek erz- töve itt minden bizonnyal a balti arž-/erž- tő nyelvjárási változata, valószínűleg a széliekhez (vagy latgallokhoz?) közeli nyelvjárás maradványa: balti arg-/erg-/arž-/erž-: indoeurópai *arg- „fényes, nőnemű”; óind árjunah „világos, fehér”; görög ἀργός „fehér”, lásd még Hr ĀF 53; e tő másodlagos balti származékaként vö. a litván érgti, argōti, aržōti alakokat, amelyek ugyanazon szemantikai minta szerint keletkeztek, mint a bálnas „fehér” → balnōti „tépni, karcolni”; -ėta- képző, vö. Sīrv-ėtas tó Mielagėnai mellett, lásd SkŽD 341.

Ežeras || Ešer-aitis Linkmenys, Vaišniūnai falu; vö. lett Aser-itis EnLV I 43: litván ešeras, ešerys „Perca fluviatilis”; -aitja- képző.

Ešerėlis Pabiržė, lásd Ešeras; -ėlja- képző.

Ešerinė 1. Kurtuvėnai 2. Nemenčinė 3. Raudondvaris, Didvyrių falu, lásd Ešeras; -inė képző.

Ešer-in-ėlis Veisiejai, Babrų falu, lásd Ešeras; -inja- + -ėlJa- képző.

Ešerinės-tó Šilutė, Varšėdžiai mezőváros, lásd Ešerinė; valószínűleg a név birtokos esete.

Ešer-inis 1. Alsėdžiai 2. Antalieptė, Indučiai falu 3. Daugai, Daškonys falu 4. Degučiai, Subatiškiai falu 5. Dubingiai 6. Kuktiškės, Budriškiai falu 7. Kuktiškės, Motviškiai falu 8. Kurtuvėnai, Pašvinė falu 9. Linkmenys, Sidabrinė település 10. Merkinė, Samūniškiai falu 11. Molėtai, Čiulai erdő 12. Molėtai, Stirniai erdő 13. Onuškis, Jurgionys falu 14. Onuškis, Uta falu 15. Panemunėlis, Meldeikiai falu 16. Rudnia, Krokšlys falu 17. Rudnia, Lynežeris falu 18. Rumšiškės, Pieneliai falu 19. két tó Salakas, Pošerinė falu 20. Seinai, LLR 21. Skapiškis 22. Svėdasai, Slėpiškiai falu 23. Švenčionėliai, Mielagėnai falu 24. Tauragnai, Ažvinčiai erdő 25. Varėna, Glūkas falu 26. Vievis, Ešerinė falu; lásd Ešeras; -inja- képző.

Ešerin-iukas Kuktiškės, Obelynė falu, lásd Ešerinis 7 + -juka képző; helynévi kicsinyítő képző.

Ešerin-ūkas Rudnia, Lynežeris falu, lásd Ešerinis 18 + -uka képző; helynévi kicsinyítő képző.

Ežerai néhány kis tó Pagėgiai, Vielaičiai falu mellett: litván ežerai (alanyeset, többes szám).

Ežerāitis 1. Eišiškės, Čebatoriai körzete 2. Riešė, Ežeraičiai falu 3. Tauragė 4. Varėna, Bižai falu: litván ežerāitis „kis tó”.

Ežerālis 1. Palanga 2. Plateliai: žemaičių ežerālis „kis, jelentéktelen tó”.

Ežeras 1. Pampėnai, Sereikoniai falu 2. Pampėnai, Stebeikiai falu 3. A. Panemunė, Šlienava falu 4. Panevėžys, Pakuodžiupiai falu 5. Priekulė, Vilkmedžiai falu; vö. lett Ezers ’tó, tavacska’ EnLV I 277, porosz Azare tó: litván ežeras.

Ežerė Molėtai, Laumėnai falu: lit. tó; főnevesült melléknévi származék.

Ežerėlia-balė Švent ežeris, Kirtiliškės falu: lit. tavacska + mocsár.

Ežerėlis 1. Antalieptė, Zabičiūnai falu. 2. Biržai, Ežerėliai falu. 3. Biržai, Mikenai falu.

184

4. Ignalina 5. Jonava, Lukošiškės falu 6. Jūžintai, Gegeliškis falu 7. Kapčiamestis, Alekniškės falu 8. Kurkliai, Pavirinčiai falu 9. Naujamies­tis, Miškiai falu 10. Pakruojis 11. Pasvalys, Maskoliškės falu 12. Pušalotas, Pamiškė falu 13. Radviliškis, Kutiškės falu 14. N. Radviliškis, Spingučiai falu 15. Salakas, Akriemiai falu 16. Skapiškis, Kepuriškis falu 17. || Švėnininkų Idubas Smilgiai, Švėnininkai falu 18. Surviliškis 19. Veisiejai, Aradninkai falu: lit. tavacska „kis méretű tó”.

Ežer-ėlis Pampėnai, Sreikoniai falu < Ežeras (lásd) + -ėl-ja- képző; helynévi kicsinyítő képző.

Ežerėt-šlaitis || Šlait-ežeris Degučiai, Biržūnai falu: lit. *ežerėtis + lejtő/lejtő + tó.

Ežerėkų ežeras < Ežerėkai falu Varenav: tó + -ėka- képző, vö. Gav-iekas tó, lásd SkŽD 160.

Ežerikas 1. Karklė, Išė falu 2. Karklė, Tovė falu: lit. ežerikas „kis méretű tó”; a -ika- képzőről lásd SkŽD 127.

Ežerynas 1. Seirijai 2. Simnas, Ponkiškiai falu: ežerynas „benőtt, kiszáradt tó” LKŽ II 845; itt valószínűleg „kis méretű tó” jelentésben, vö. a délnyugati dzsúk lapynas „kis róka, rókakölyök”.

Ežer-inis Joniškis (Nemenčinė), Poežerinė falu: lit. tó + -inja- képző.

Ežeriokas 1. Rokiškis, Meldučiai falu 2. Tauragnai, Skroblai falu: a keleti aukštaitok ežeriokas „nagyobbacska tó” LKŽ II 845.

Ežerių ežerėlis < Ežeriai falu Kuktiškės < *Ežeras tó: lit. tó.

Ežeriukas 1. Daugel iškis, Mikalavas falu 2. Girkalnis, Griciai falu 3. Joniškis, Pamažuopiai falu 4. Nemakščiai, Guškalai falu 5. Rūdiškės, Aluona falu 6. Šiaulėnai, Pilneliai falu, 7. Šiluva.: lit. ežeriukas „kis méretű tó”.

Gabys (|| Gebizas?) Kruonis, Šnipelių k., plg. Gab-jauriškis ež. Pilviškiai, Gab-ižius up. Ylakiai; la. Gab-eņi vs., Gab-ieži vs. EnLV I 287; pr. Gab-elin ež. GerON 34: la. gab-ieža „das Buschland“, pr. gab-awo „Kröte“ (greičiausiai vedinys iš balt. *gab-, reiškusio „dumblas, pelkė, liūnas“); balt. gab- semantika aiškėja iš kitų ide. kalbų atitikmenų — s. sl. žaba „varlė“, s. skand. quappa „Aalquappe“, tačiau nor. trm. kvabb „breiartige, schleimige Masse“, s. angl. cwabbe „Sumpf“, angl. quab „Morast“: ide. *gweb(h)- „schleimig, schwabbelig; Quappe, Kröte“ W1VW I 674; gab- kitaip aiškina K. Būga, žr. BgRR III 523.

Gab-jaur-iškis Pilviškiai, Parausviai falu; a Gab--ról lásd Gabys; -jaur-: lit. jáura „mocsaras föld, hideg talaj; ingovány, mocsár”, jaurùs „ragadós, finom szemcséjű” LKŽ IV 315-16; -iškja- képző, vö. Daūn-iškis tó Utena.

Gab-utis Kruonis, Naujakiemis falu < Gabys (lásd) + -utija- képző; helynévi kicsinyítő képző.

Gačionių-tó < Gačionys f. (: lit. családnév: Gačionis) Jūžintai.

Gadeika Šventėžeris, Janėnų f., vö. Gadeik-upis folyó Kretinga < lit. családnév Gadeikà; valószínűleg birtokos szerkezetből ellipszissel keletkezett névszói genitivus: Gadeikos ežeras ‘Gadeika tava’.

Gadēn-aitis Semeliškės, N. Aleksandraukos falu < Gadēnas (lásd) tó + -aitija- képző; helynévi kicsinyítő képzés.

³ Lásd B. Savukynas, Kilmininkiniai lietuvių vietovardžiai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, VI, Vilnius, 1963, 240. o.

185

Gadėnas Semeliškės, N. Aleksandraukos f. <lit. családnév Gadėnas, vö. Gadeikà tó; valószínűleg birtokos szerkezetből ellipszissel keletkezett névszói genitivus: Gadėno ežeras⁴.

Gaidė Rimšė, Gaidės f., vö. Gaidýs tó Adutiškis, Gaid-inis tó Rūdiškės, Gaid-upis folyó 1. Girkalnis, 2. Užventis, Gaidž-iupys Jonava; lett Gaide up., Gaid-upe folyó EnLV I 288; porosz víznév Gaiden GerON 34; vö. még az apofonikus gied-(r)- változatot: lit. Gieda-vardys tó Leipalingis, Gied-ulis folyó Vieksniai, Gied-r-yš tó Daugaliai, Gied-r-ė folyó Taujėnai; lett Dzied-akšli vs. EnLV I 262: gaidýti / giedrinti, giedras ‘átlátszó, tiszta, tisztás’; vö. porosz gay-l-is ‘weiß’; lett gai-s-s ‘világos’, gör. φαιδ-ρ-ός ‘klar, leuchtend’; a balti közszók e tőhöz tartozó apofonikus változatai gai-d- / gie-d- / gi-d- / gai-s- (< *gai-d-s- resp. gai-s-) / gai-l- a hidronímiában is képviselve vannak; a fent említetteken kívül vö. még lett Dzedrais ezers (: dzidrs ‘átlátszó, derült’) EnLV I 257, lit. Gais-upis folyó Naujamiestis, porosz Gailen tó GerON 35; egyes litván hidronimák a Gaid- elemmel később népetimológiai átértelmezéssel a gaidys ‘gallus gallinaceus’ szóhoz kapcsolódhattak. A Gaid- tő egyes hidronimái antroponim eredetűek is lehetnek (: családnév Gaidỹs).

Gaid-inis Rūdiškės, Panošiškių f., lásd Gaidė; -inja- képző.

Gaidỹs || Stajėtiškio-tó Adutiškis, Stajėtiškio f., lásd Gaidė.

Gaidž-iùkas 1. Degučiai, Gražutės erdő. 2. Molėtai, Bebrusų f., lásd Gaidė; -juka- képző.

Gaigal-inis 1. Seirijai, Gudonių f. 2. Švenčionėliai, Kampuotėlės település, vö. lett Gàigal-eņa folyó EnLV I 288, porosz Gaygel-yth tó GerON 34: lit. gaigalas ‘réce’, vö. lett gaigale ‘sirályféle’, porosz gegalis ‘kis vöcsök’ + -inja- képző.

Gaigāl-is 1. Linkmenys, Pagailės I f. 2. Nemenčinė, Kragžlių f. 3. Želva, Virbalų f., vö. Gaigāl-is folyó Gervėčiai, Sakalaičių f. BTSR, lásd Gaigalinis; főnevesült melléknév, -ja- tövű származék.

Gáil-iekas Seirijai, Raganiškės f., vö. Gáil-intas tó Merkinė, porosz Gailen tó GerON 35: porosz gaylis ‘weiß’, vö. lit. Gaidė (lásd) tó, Giedrỹs tó; nyugati balti víznév, lásd BgRR II 100, III 135; a -ieka- képző valószínűleg az -eika- képző apofonikus változata, vö. Taur-eikùs tó Semeliškės és Taur-ieka folyó Stakliškės, lásd még SkŽD 160.

Gáil-intas Merkinė, Galintėnų f., lásd Gailiekas; -inta- képző, vö. Žuv-intas-tó Simnas, Vies-intas-tó Viešintos; töve és területi elhelyezkedése alapján valószínűleg nyugati balti (jatving) víznév.

Galintėnų-tavacska < Galintėnai f. (< Gailintėnai < Gáilintas (lásd) tó + -ėna- képző) Merkinė.

Gaim-ýnas Molėtai, Čiulėnų f., vö. lit. Geim-imiai f. Šimonys, Gim-balė tó Subačius mellett, Gým-alas tó Telšiai mellett, porosz Gimm-er tó, Gyme tó GerON 41 (tőapofónia: gaim-/geim-/gim-/gym-): lit. gimus ‘csúszós’ LKŽ III 316; a szemantikához vö. lit. Gleitė folyó Endriejavas, Glit-upis folyó Žarėnai, Glitis tó Gaurė; -yna- képző, vö. Vėpr-ynas tó Veisiejai.

Gala-dusỹs Lazdijai, Galadusio f.; a Gal-(a)- elemhez vö. Galà folyó Lygumai, Gál-stas tó Lazdijai, porosz Gal-anten tó GerON 35; a balti hidronimák gal- töve sok esetben nem különíthető el (apofonikus változatként) a gel-/gil- tövektől: lit. gilùs, gelmė, vö. orosz голомя, голомень ‘nyílt tenger’, óind jala-m ‘víz, nedvesség’, vö. még lit. gal-vis

⁴ Uo.

186

„magától kialakult tó egy régi folyómeder helyén vagy holtágban” LKŽ III 85; a dus- kapcsán lásd Dausinas.

Gal-ėlis (|| Davigiliai) Salakas, lásd Galadusys; képző: -elja-.

Galg-aitis Trakai, Kunigaikštinės falu, vö. Galg-iūkas folyó Vainutas; lett Gāldz-ini vs. Gālga vs. EnLV I 292; lásd Galadusys; képző: -g- + aitja-.

Gal-inis 1. Giedraičiai, Gudeikių falu 2. Lazdijai 3. (|| Šalna) Smalvos, Šalnos falu; lásd Galadusys; képző: -inja-.

Galn-ākis két tó Molėtai, Stirnių falu, lásd Gál-nis; képző: -akja-, vö. Viš-akis folyó, lásd SkŽD 125.

Gál-nis Semeliškės, Prūsiškių falu, lásd Galadusys; képző: -n-, lásd SkŽD 221.

Gal-ōnas Joniškis (Nemenčinė), Dubingių erdő, lásd Galadusys; képző: -ona-, vö. Pal-ōnas folyó Ariogala, lásd SkŽD 274.

Gál-stas || Gáu-stas Veisiejai, Laibagalių falu, lásd Galadusys; Gáustas < Gálstas, az l depalatalizációjának eredményeként; képző: -sta-, lásd SkŽD 324.

Gal-uonai || Gal-uōnas || Geluonai Molėtai, Simančių falu, lásd Galadusys; képző: -uona-, vö. Ėžer-uona folyó Tauragė, lásd SkŽD 282.

Gal-uonis Kuktiškės, Pagaluonės falu, lásd Galadusys; képző: -uonja-, lásd SkŽD 284.

Gál-vė (valószínűleg a *Galvīs alakból) Trakai, vö. a litván Gala-dusỹs (lásd) tó, Gal-ōnas tó, Galà folyó Ly gumai; porosz Gal-anten tó GerON 35: galvis „magától kialakult tó egy régi folyómeder helyén vagy holtágban” LKŽ III 85; lett dzelve „vízlyuk a mocsaras lápban; olyan bemélyedés, amelybe bele lehet csúszni, és amelyen nem lehet átkelni” (: lit. gilùs „mély”); képző: -vė, lásd SkŽD 379. A tő apofóniája: gal-/gel-/gil-/gyl-.

Galv-ėlis Kuktiškės, Žiežulių falu, lásd Galvė; képző: -elja-.

Galv-inis Merkinė, Druskininkų falu, lásd Galvė; képző: -inja-.

Galvó-žeris (<*Galvo-ežeris) Onuškis, Kazokiškių falu, lásd Galvė; a második összetevő ežeras.

Gard-ėliai Semeliškės, Stančių falu, vö. Gárd-uva folyó Laukuva, Gard-uvà folyó Gudžiūnai, Gárd-upis folyó Surviliškis, Gárd-inas folyó Panevėžys; lett Gard-upe folyó, Gard-auna folyó EnLV I 279; a tő apofonikus változatai gard- és gerd-, valamint gird-, vö. a litván Gerd-auja folyó Gargždai, Gėrd-upis Tverai, Gerd-išė (|| Kerilė) folyó Viduklė; lett Dzērd-upīte folyó EnLV I 255; litván Gird-elis folyó Krekenava; a balti víznevek gard-/ger-d-/gir-d- töve nem választható el a litván gerti, girdyti ’inni, itatni’ igéktől; szemantikailag vö. az óorosz žerelo ’folyótorkolat’, az ukrán žorvó ’folyómeder’, az ócseh žriedlo ’forrás’ VsREW420; képző: -ėlija-.

Garg-ašius Utena, Pušynėlis, vö. lett Gārg-aliņš; vö. EnLV I 297: litván gargāže „nagyon összekarcolódott, összegöngyölödött tárgy; garankštis“ LKŽ III 128; képző: -ašiu-, vö. Gerd-ašiai falu, Leipalingis, lásd SkŽD 316.

Gaspariškės ežeras (|| Kicgeilis) < Gaspariškė falu, Mielagėnai.

Gastautiškių ežeras < Gastautiškės falu, Semeliškės.

Gaudėšiaus ežeras <személynévből Gaudėšius Telšiai, Degučių falu; birtokos víznév genitivusból.

Gauštv-inis || Gauštv-inỹs Tytuvėnai; ez a tónév, amelynek nincs megfelelője a balti hidronímiában, valószínűleg az -inja- képzővel alakult a *gaužt-vė köznévből, amely a litván gužt-vė „mohafaj – Hylo comium” megfelelője; vö. litván guóžtis, gūžtis, gaižtis „görbülni, összehúzódni”; tőbeli ablaut: gauž-/gūž-/guž-/guož-.

Gav-aitis Ignalina, lásd Gavys; képző: -aitja-; helynévi kicsinyítő képző.

187

Gaveikių ežerėlis <Gaveikiai falu, Kamajai.

Gavėnas <személynévből Gavėnas Molėtai, Sanklodiškių falu; névszói alakúvá vált elliptikus genitivus⁵ a birtokos Gavėno ežeras ’Gavėnas tava’ szerkezetből.

Gavėniškio ežeras <Gavėniškis falu, Jūžintai mellett.

Gav-iekas Semeliškės, Peliūnų k., lásd Gavys; képző: -ieka-, vö. Gáil-iekas tó (lásd), lásd SkŽD 160.

Gavỹs || Gav-eikis Ignalina, Antagavės k., vö. litván Gav-iekas tó Semeliškės; lett Gav-ene településnév, EnLV I 305; porosz helynév Gaw-en GerON 37; továbbá litván Gaujà folyó Dien-veniskės, lett Gauja folyó (lásd BgRR III 852) és litván Góv-ija falu Varniai mellett; a víznevek gav-/gov- töve (< *gau̯/*gāu̯) talán nem különíthető el a litván goti „menni” igétől; a gav--kezdetű tónevek megfelelője az Aisetai tó (lásd) Labanorasnál; képző: -eika-, lásd SkŽD 160.

Gedmino ežerėlis <személynévből Gedminas Alsėdžiai, Gegrėnų falu; birtokos víznév genitivusból.

Geibonių ežeras <Geibonys falu, Vievis.

Geiščiūlis Onuškis, Kaniūkų falu. <személynévből *Geiščiūlis, valószínűleg névszói alakúvá vált elliptikus birtokos genitivus; vö. még a Geiščiūnas, Geistėnai személyneveket Ignalina mellett, valamint a Geiščiai falut Rokiškisnél.

Gėj-ukas Onuškis, Gėjaus mocs., lásd Gėjus; -ūka- képző; helynévi kicsinyítő képző.

Gėjus Onuškis, Gėjaus-mocsár, vö. litván Gei-upis folyó Raseiniainál; lett Dzejas strauts patak, Dzei-purs mocsár, EnLV I 251: közvetetten litván gijà „fonal, szál; sodrás”; geinỹs „kötelekből készült eszköz, amellyel fára lehet mászni a méhekhez”; a jelentéstanhoz vö. az ószláv žica „ideg” és a görög βιος „íj” szót; a balti gē-/gi-/gei- tő víznévi jelentése valószínűleg „hajlott, görbe”; vö. még a litván geinỹs „görbe bot, amellyel ripkát ütnek” szót.

Gėla Nemenčinė, vö. lit. Gėlỹs tó Kuktiškės, Gėl-ainis tó Tauragnai: lit. pa-gėluõ „hideg“, lett dzeltŗs „hűvös“; vö. még lat. gelu „hideg, fagy“, gót kalds „forrás“.

Gėl-ainis Tauragnai, Gaideliai falu, lásd Gėla; -ainja- képző, vö. meld-ainis „benőtt tó“, lásd SkŽD; képzése alapján valószínűleg főnevesült melléknév.

Gėl-aitis Nemenčinė, lásd Gėla; -aitja- képző.

Geled-nia Švenčionys, Gelednios falu, vö. lit. Gėld-upė Kaltinėnai, Gelda folyó Raseiniai, Gėld-upis folyó Šiluva; lett Dzelda folyó EnLV I 251, porosz helynevek Geld-iten GerON 39, porosz-litván Geld-āpe folyó LLR Geldapė: közvetve lett dzeldēt „megkeményedik (a hó, amikor megülepedett és keménnyé vált)” LVV I 540, vö. még szlovén žlėd „tükörjég“, óegyházi szláv žlėdica „ónos eső“: indoeurópai *ghelad- „jég“ WI VW I 629; -nja- képző.

Gelež-inis Vievis, Zabაკos falu, vö. lit. Geležis tó Alsėdžiai, lett Dzelz-upe folyó EnLV I 253: lit. geležis, gelžis, lett dzelzs + -inja- képző.

Gelionių ežeras <Gelionys mellett, Aukštadvaris.

Gėlỹs Kuktiškės, lásd Gėla.

Gėlių ežeras Balninkai, Gėliogalinių falu, lásd Gėla; amint a falu neve Gėlio-galiai mutatja, a tó neve eredetileg *Gėlỹs || *Gėliai volt; a birtokos esetben álló név nem más, mint a Gėliai alakból rögzült birtokos esetű név.

Gel-ov-inė Merkinė, Gelovinės falu, lásd Galvė; a tő ablautja: gal-/gel-/gil-/-gyl-; ov- + -inė képző.

Gėl-uotas Molėtai, Anturkės település, lásd Gėla; -uota- képző, vö. Klab-uotas tó Vyžuonos.

Ibid.⁵

188

Gėl-uva Kurtuvėnai, Pageluvio falu, lásd Galvė; képző: -uva-.

Gėl-užis Aukštadvaris, Užuguostis falu, lásd Galvė; képző: -užja-.

Gėl-užis Utena, Margavoniai falu, lásd Gėla; képző: -užja-.

Gelvānės ežeras Gelvonai, Seniūnai falu, etimológiáját lásd Gálvė, Gėlve; képző: -ānė < *onė; a birtokos esetű név feltehetően a Gelvonė alakú név birtokos esetének rögzült formája, vö. ennek származékával: Gelvonai mezőváros.

Gelv-átis Semeliškės, Budiliai falu; Gélvės képző: -aitja-, helynévi kicsinyítő képződmény.

Gėlve || Gelvà || Gelvės ežeras Gelvonai, Bagdišiai falu, lásd Galvė.

Gélvis Semeliškės, Budiliai falu, lásd Galvė.

Gelžis Alsėdžiai, Pagermantė falu, lásd Geležinis;

Genionių ežeras <Geniónys falu. Onuškis.

Gepų ežeras Onuškis, Dembina falu:?

Gérkonių ežerėlis <Gérkonys falu. Dūkštas;

Germ-antas Telšiai, Džiuginėnai falu, vö. a porosz helynevekkel: Germ, Germ-ayn, Germ-ynyn GerON 40, valamint a litván Girm-uonys/Girmuõ folyó Pakuonisnál, porosz helynév Girme uo. 42 (a tő ablautja: ger-m-/gir-m-): germė „öreg erdő, vadon”, LKŽ III 260, germ-enės „erdei turbolya; Peucedanum Oreoselinum”; už-germ-ėti „benőni”, valamint a litván giria, lásd FrLEW 153; a szemantikához vö. Mišk-inis tó 1. Daugailiai. 2. Obeliai, Šil-inis tó 1. Dusetos, 2. Linkmenys; képző: -anta-, vö. Āl-antas folyó, Sāl-antas folyó, lásd SkŽD 374.

Gerv-ėtis három tó Salakasnál, vö. a Gerv-ėčia folyóval Musninkainál; lett Dzērv-ītis tó, EnLV I 256: litván gérvė, lett dzērve „darvak” + képző: -ētja-, lásd SkŽD 351; vagy: litván žerv-énti „sebesen folyni”, vö. a litván Žerv-ýnos településsel Keturlakiaiban és a gyakori Žerv-ynas víznévvel (Lazdijai, Krosna, Leipalingis), amely a z: z viszony alapján jatving eredetűnek tekintendő⁶; a veláris és palatális hangok váltakozásához (g/ž) vö. a litván gnýbti/žnýbti, gūm-bas/žām̃bas.

Gerv-inis 1. Leipalingis, Veršių falu. 2. Rūdiškės, Panošiškių falu, lásd Gervėtis; képző: -inja-.

Gervin-ūkas Leipalingis, Černiauskai falu, lásd Gervinis + képző: -uka-, helynévi kicsinyítő képződmény.

Gieda-vardys Leipalingis, Vilekiai falu; a Gied--hez lásd Gaidė; a vard--hez vö. verd-ėnė „forrás” és a litván víznevekkel: Vardas folyó Želva mellett, Vara-ūksnė folyó Šeduvánál, Vārd-uva folyó Mažeikiaiban, Vardžius folyó Ūdrijánál; a tő ablautja: vard-/verd-.

Giedraičių-tó (|| Kiementas) < Giedraičiai falu.

Giedr-ėlis Linkmenys, Pažemio falu: litván giedras ’derűs, tiszta’, vö. Gaidė (lásd); képző: -eljà-.

Giedrys Daugailiai, Ruklių falu: lit. giedras ’derűs’, vö. Gaidė (lásd).

Gil-ándis (|| Gel-ándis) Onuškis, Derionių falu, vö. Galvė (lásd): litván gilùs ’mély’ + képző: -andja-, lásd SkŽD 101, vö. Kūr-andas folyó Betygalánál, Gir-andas folyó ugyanott; a gil- a gel--lel felel meg, ahogy a gilùs és a gelmė is.

Gil-aušis Betygala, Pročiūnų falu, lásd Gil-andis; képző: -aušja-, vö. Lók-aušis folyó Laukuvánál, lásd SkŽD 318.

Gil-b-ietis Rudamina, Gilbiečio falu, vö. Gil-bõ folyó Kuktiškėsnél: lit. gilùs, -b-+-ietja- képző, vö. Rim-ietis tó Lazdijaiban, lásd SkŽD 360.

⁶ A Zervýnas etimológiájáról bővebben lásd S. Karaliūnas, Pastabos dėl vardo Zervynos kilmės, „Zervynos, kraštotyros bruožai“, Vilnius, 1964, p. 136–139; Б. Сабукнас, К проблеме западнобалтийского субстрата в юго-западной Литве, „Baltistica“, 2, 1966, Vilnius, p. 171.

189

Gil-iné Smalvos, Gilinės község, lásd Gilandis; képző: -iné.

Gilioji Simnas, Atesninkų I faluban: gilióji – a gilt melléknév nőnemű, névmási alakja.

Gẏl-iokas Linkmenys, Dniškiai I falu: litván gýlis ‘mélység’, gylė ‘mélység’ + képző -joka-, vö. Egl-iokas tó.

Gilis Daugai, Pagilės falu: lit. gìlus ’mély’, vö. Gilióji tó Simnasnál; a Báltis (: báltas) típusú melléknévi -ia- tőből képzett alak.

Gil-šė Merkinė, Pagilšis falu, lásd Gilis; képző: -šė, vö. skėp-šė ‘kendő’, lásd SkŽD 316.

Giltinės-tavacska Kurkliai, Kurklių I faluban: giltinė ’halál, a halál jelképe’.

Giluč-iukas Švenčionėliai, Santaka község, lásd Gilūtis 3 + képző -juka-; helynévi kicsinyítő képző.

Gil-uišis 1. Merkinė, Netiesų k. 2. Punskas, Giluišių k., LLR 3. Veisiejai, Babrų k.: lit. gìlus + képző -uišja-, lásd SkŽD 319.

Gil-iūtis Simnas: lit. gìlus + képző -uitja-, lásd SkŽD 365.

Gil-ušis Trakai, Babriškės falu: lit. gìlus + képző -ušja-, lásd SkŽD 319.

Gil-ušis 1. Daugai, Daugai falu 2. Onuškis, Derionys falu 3. Semeliškės, Bičkaučizna falu 4. Semeliškės, Gilūšis falu 5. Semeliškės, Klevinė falu 6. Semeliškės, Strėva falu: lit. gìlus + képző -ūšja-.

Gilūt-aitis Mielagėnai, Gilūtai falu, lásd Gilūtas 3 + képző -aitja-; helynévi kicsinyítő képző.

Gil-ūtas 1. Kaltanėnai, Pagilūtė falu 2. Rimšė, Maniukai falu 3. Švenčionys, Avižieniškės falu: lit. gìlus képző + -ūta-, lásd SkŽD 364.

Gil-ūtis 1. Joniškis (Nemenčinė), Žukai falu 2. Smalvos, Salos tanyacsoport 3. Švenčionėliai, Peršuokšna tanyacsoport: lit. gìlus + képző -utja-.

Gil-ūtis Dūkštas, Karačiūnos tanyacsoport, lásd Gilūtis; képző -ūtja-, lásd SkŽD.

Gil-ūžis 1. Alanta, Gilūžiai falu 2. Kuktiškės, Buitūnai falu 3. Molėtai, Kulionys falu 4. Riešė, Gilūžiai falu 5. Stakiškės: lit. gìlus + képző -ūžja-, lásd SkŽD 392.

Gim-t-iniai Švenčionys, Želabai falu, vö. Gim-t-inas folyó Ylakiai, Gim-t-inė erdő Molėtai, Bijutiškis falu; lett Dzim-t-ęn tó, Dzim-t-ene tó EnLV I 259: lit. gimùs „síkos“ LKŽ III 316, vö. lit. Gim-balė mocsár Subačius, porosz Gimm-er tó GerON 41; képző -t- + -inja-.

Gineitiškių ežeras <Gineitiškės falu Riešė.

Ginorų ežeras Joniškis (Nemenčinė), Jukniškės falu:?

Gipin-ėlis Jūžintai, Zabūbiškis falu; Gipinỹs + képző -ėlja-; helynévi kicsinyítő képző.

Gip-inỹs Jūžintai, Zalūbiškis falu, vö. lett Dzip-šni EnLV I 259: „?“.

Girbỹs Vyžuonos; Vyžuonai falu, Girbỹs folyó ugyanott; lett Džerb-ene erdő, Džėrbji tanyacsoport EnLV I 255; vö. még lit. Gerb-ėnės rét Telšiai, Viešvenai falu (a tő apofóniája gerb-(girb-): lett gėrb-ums „Rodeland“ FrLEW 148, lit. gerbti „tisztítani, megtisztítani“ LKŽ III 248, gerbūs „tiszta“ ibid. 250.

Gir-ežeris Varėna, Girežeris falu, vö. lit. Gir-upis folyó 1. Batakiai 2. Kelmė 3. Luokė 4. Tauragė; lett Dzir-ežers tó EnLV I 261: lit. girià „nagy erdő; pusztaság, vadon“ + ežeras.

Girgždūtės ežerūkas <Girgždūtė dűlő Varniai, Pagirgždūtis falu.

190

Gir-ija (|| Bernotų ežeras) Paberžė, Bernotų k., vö. lit. Gir-ija folyó, Nemenčinė; lett Dzir-ene patak, EnLV I 261: lit. giria ’nagy erdő; pusztaság, vadon’ + -ija képző.

Girnakalių ežeras < Girnakaliai falu, Vievis.

Gir-ut-aitis Labanoras, Prūdiškės falu, lásd Girija; -utja- + -aitja- képző.

Gir-ut-iškis Labanoras, Prūdiškės falu, lásd Girija; vö. Girutaitis ugyanott; -utja- + -iškja- képző.

Gyž-ežeris Kelmė, Gailių falu, vö. Gaiz-upis 1. Anykščiai 2. Viešniai; porosz Gysyein patak, GerON 42: lit. gižūs ’megsavanyodott, megposhadt’ + ežeras ’tó’.

Giziūnų ežeras < Giziūnai falu, Trakai.

Glamb-ót-iškė Kurtuvėnai: lit. glambyti ’taposni, lábbal tipor, cuppogva jár’ LKŽ III 394 + -ot- + iškė képző, szemantikailag vö. lit. Klampynė folyó, Josvainiai, Klampė folyó, Joniškis, Klamp-upis Barzdai.

Glasmynas Alanta, Svobiškėlio falu. < *Gluosnynas (helyi nyelvjárásban Gla.smi˙nas, az n disszimilációja miatt), vö. lit. Glúosnė folyó, Simnas, Glúosn-upis Alytus: lit. gluosnynas ’fűzfákkal (Salix) benőtt hely’; szemantikailag vö. Eglýnas tó, Molėtai, Ąžuolýnas tó, Kaišiadorys.

Glėbas Varėna: lit. glebùs ’löttyedt, csúszós’ LKŽ III 408, glėbóti ’ken, összemaszatol, bemocskol’ ugyanott 406; szemantikailag vö. Glýnas tó, Merkinė, Glītis tó, Gaurė.

Glýnas Merkinė, Mardasovo falu, vö. lett Glinu-ezers EnLV I 311 (alaptalanul kapcsolja ott közvetlenül a Glinovka folyóhoz és az orosz глина szóhoz): lit. glìnti (glina, glinė) ’ken, tapaszt’, gléinìa ’csúszós talaj, sár’, gleinùs ’löttyedt, ragadós, csúszós’ LKŽ III 409: a gyökér ablautja glein-/glin-/glyn-; vö. még Glītis/Glýtežeris (: glitūs — ugyanaz a gyökér, csak -t- determinatívummal).

Glitis, -čio || Glitis, -iės || Glýt-ežeris Gaurė, Eičų falu, vö. lit. Glit-upis folyó, Žarenai, Gleitė folyó, Endriejavas; lett Glite folyó, EnLV I 309; porosz víznév Glit-eynen GerON 43: lit. glitùs ’nyálkás, löttyedt; csúszós, vízzel elárasztott’ LKŽ III 427; lett glīts (ugyanebben a jelentésben) LVV I 627; a gyökér ablautja gleit-/glit-/glyt-; vö. még Glýnas tó, amelyben ugyanez a gyökér szerepel -n- determinatívummal.

Glitiškių ežeras < Glitiškės falu, Paberžė.

Glūdas Varniai, Pavandenės falu, vö. lit. Glūdas folyó ugyanott; lett Glude folyó, Glūdīs folyó, EnLV I 310–11; porosz Glode víznév: lit. glūdùs ’sima, sík, egyenletes; csúszós’ LKŽ III 438, gluodas ’sima, egyenletes’ ugyanott 440; lett gluds ’sima, tükörsima, síkos; egyenletes, tiszta’; a gyökér ablautja glud-/gluod-/glūd-.

Glūk-aitis Varėna, Glūko falu, lásd Glūkas + -aitja- képző; helynévi kicsinyítő képzős alak.

Glūkas Varėna, Glūko falu (vö.? lett Gloga: pl.): lit. glūk-snis ’bugyborékolás, gurgulázás’; a gyökér ablautja gluk-/glūk-.

Glūs-nia Švenčionys, Žąsinų falu, vö. Glūs-ōkas tó: lit. glūšas ’süket’ (lásd FrLEW) + -nia képző, vö. Geled-nia tó.

Glūs-ōkas 1. Degučiai, Viliūniškiai falu 2. || Glūsok-ėlis Degučiai, Zarkiškiai falu 3. Dusetos, Norkyčiai falu 4. Smalvos, Aukštakalnis falu 5. Smalvos, Jokubauka falu 6. Smalvos, Obeliškiai falu, lásd Glūsnia.

Gojėlis (|| Kieliškas) Ūdri ja, Kieliškas falu: litván szláv jövevényszó gojėlis „kis liget, facsoport”.

Gōj-inis Švenčionėliai, Pakarvinė falu: litván szláv jövevényszó gōjus (fehérorosz гаў) „kis erdő” + -inja- képző.

191

Gót-inis Kuktiškės, Dėteniū falu, vö. Gót-inė tó Švenčionys, Gotinė falu, porosz helynév Got-eyn GerON 44; továbbá lett Gat-enes-ežers, Gate tó EnLV I 303 és litván Gátė folyó Luokė, Gāt-upis Nemakščiai (a tő ablautja: got-/gat-): litván góti „sietve menni” LKŽ III 487; -inja- képző; a szemantikához vö. az Ais- elemet tartalmazó litván vízneveket, lásd Aisetai.

Grab-ėlis 1. Degučiai, Blekiškės falu 2. Tauragnai, Gaidžiai falu, vö. litván Grab-uostas tó Molėtai, Grābupis folyó Kvėdarna, Grabė folyó Daugailiai; lett Grabas tó EnLV I 312; porosz helynevek Grab-eniken, Grab-elle GerON 44; vö. még litván Gruob-lė folyó Širvintos, Gruob-ynas BgRR II 225; lett Gruobas tó En LV I 333 (a tő ablautja: grab-/gruob-, vö. status/stuomuo): lett grūoba „gödör; szakadék, völgy” LVV I 670, litván gruob-l-ėtas „egyenetlen, gödrös, durva”; -eljà- képző.

Grab-uostas || Grabuostės tava Molėtai, Grabuosta falu, lásd Grabėlis; -uosta- képző, lásd SkŽD.

Gras-aitis Molėtai, vö. lett Gras-ene tó EnLV I 314: litván grasūs „hűvös, hideg” LKŽ III 522 + -aitja- képző.

Grauȥ-ėlis Liubavas, vö. Graužis tó Molėtai, Grauȥys tó Lentvaris, Grauȥ-uolja folyó Naujamiestis, Grauȥ-upis folyó 1. Luokė 2. Pajevonys; lett Grauȥ-upe: litván graužas „kavics, murva; kavicsos, homokos folyó- vagy tópart; körtefa”; graužynė „kimosott mélyedés, üreg, ligetes erdő” LKŽ III 530-1; lett grauȥi „kavicsos” LVV I 640 + -eljà- képző.

Grauȥinių tava <Grauȥiniai falu Gražiškiai; vö. a Grauȥ- elemet tartalmazó tónevekkel.

Grauȥis Molėtai, Aidiečiai falu, lásd Grauȥelis.

Grauȥys Lentvaris, lásd Grauȥelis.

Grauȥitės tava <Grauȥitė tó Degučiai.

Greiȥ-ėlis Onuškis, Kaniūkai falu, vö. litván Greiȥ-inà folyó Švėkšna, Graiȥė folyó Šilavotas, Graiȥ-ėlis folyó Kybartai, Grieȥà folyó 1. Anykščiai 2. Klaipėda; lett Grei-zais folyóvizek, Grieze tó EnLV I 319, 329, Graiȥas tó uo. 313; továbbá litván Grȳȥ-uva folyó Tytuvėnai, lett Grīz-upe folyó EnLV, porosz Gris-el-anos folyó GerON 46 (a tő ablautja — graiȥ-/greiȥ-/grieȥ-/griȥ-/gryȥ-): litván graiȥūs „kanyargós, görbe”, graiȥýti „hajlítgatni, törni, forgatni” LKŽ III 506; lett graiȥīt „ide-oda forgatni” LVV I 636, illetve lett grizulis „örvény” LVV I 659 + -eljà- képző.

Gréndžia Smalvos, Žiogriškiai falu, vö. litván Grand-enà folyó Kelmė, Grandȥ-iūpis Kupiškis, Grind-upis Šilalė; lett Gruōds tó Gruōd-upes tó EnLV I 334; porosz helynév Grindas GerON 46 (a tő ablautja: grend-/grand-/grind-): lett grūoda (<*grandā) „iszapos talajú, hosszúkás mélyedés” LVV I 671.

Greȥ-imai Šėta, Okainiai falu, vö. litván Grȳȥt-upis folyó Krekenava, porosz Grynse tó GerON 46: litván greȥti „fordítani; hegyes szerszámmal lyukat készíteni”; -ima- képző.

Grȳbiškių tava <Grȳbiškės falu Degučiai.

Gribl-iškis (|| Asavėlis) Salakas, vö. a Gribliauskas (<*Griblỹs) családnévvel; feltehetően antroponimikus, birtokos képzésű.

Grieȥta || Grieȥtų-tó Zarasai, lásd Greiȥelis; a -ta- képzőről lásd SkŽD 323; a melléknévi eredetű genitivusi név valószínűleg csupán a többes számú Grieȥtos név genitivusa.

Grikijapelių ežeras <Grikijapeliai falu, Svėdasai.

Grikis Rudnia, Dubičiai falu, vö. lit. Krik-upis folyó Kriūkai; lett Krikais-dīķis tó EnLV II 134; porosz helynevek: Kryk-en, Krik-ain GerON 73: lett krik-sis „egy kicsinyke valami, valami kicsi, parányi”, krik-ums „apróság, porszem, morzsa”.

192

LVV I 278; lit. krikti/grįgti „szétterjedni, szétoszlani”, kreikti „leteríteni, szétszórni, szétzilálni”; a g/k váltakozására vö. a fent említett grįgti/krikti alakokat, LKŽ III 601; a név népetimológiai úton a grikis „Fagopyrum esculentum” szóval is összefüggésbe hozható.

Grik-ūtis Rudnia, Dubičiai falu, lásd Grikis + -utja- képző; helynévi kicsinyítő képző.

Gruodys Alanta, Gruodžiai falu; <családnév: Gruodys; feltehetően névből keletkezett, ellipszissel⁷, a birtokos esetű Gruodžio ežeras alakból.

Gruód-iškis 1. Linkmenys, Trainiškis falu. 2. Smalvos, Aleksandraukos falu, lásd Gruodys + -iškja- képző.

Gruož-aitis Onuškis, Gruožninkėliai falu, lásd Gruožys + -aitja- képző; helynévi kicsinyítő képző.

Gruožys || Grúožis Onuškis, Gruožninkai falu; vö. még a lit. Gruž-upis folyót Veiviržėnai mellett; lett Gruož-ini tó, EnLV I 335; etimológiájához lásd Grauželis (tőmagánhangzó-váltakozás: grauž-/gruž-/grož-, vö. dauba|duburys|duobė).

Grūtas Druskininkai, Grūtas falu; vö. a lit. Grūtė folyót ugyanott; a Gruotė folyót Linkuvánál (tőmagánhangzó-váltakozás: graut-/grut-/grūt-/gruot-): közvetve a lit. gr autas „durva kavics, amelyet rendszerint a folyó omló partjairól szednek” LKŽ III 528, grutėlis „morzsácska, kis darab” ibid. 680 (: lit. griauti|gráuti „ledönteni, rombolni”).

Gudelių ežeras < Gudėliai falu: 1. Kurkliai 2. Miroslavas 3. Riešė 4. Šiauliai 5. Ramygala.

Gūd-ežeris Veisiejai, Petroškai falu; vö. Gud-inis tó Kapčiamiestisnél, Gud-ōnas folyó Židikainál, Gūd-upis folyó Varniainál, Gūd-balė láp Šimonysnél, Gūdė tó Varniainál, Gūda-raistis mocsár Joniškisnél; lett Gud-bala láp, Gud-upe folyó, EnLV I 336; porosz w. Gud-icus GerON 47: porosz gudde „bozót; erdő, liget” (lásd FrLEW 174) + ežeras, azaz „bozótos tó”; a gud- tő ilyen jelentése a litván növény- és állatnevek gazdag anyagából is kitűnik, vö. gūda-žolė „Rumex Xydrolapainum”, gūd-karklis „Salix purpurea, Syringa vulgaris”, gūd-lelije „Iris pseudacorus”, gūd-obele „Crataegus; Frangula alnus, Pirus acerba”, gūd-noterė „Urtica urens”, gūd-rė „Camelina sativa”, gūd-žvirblis „Saxicola oenanthe”, gūda-žvirblis „Passer montanus”, lásd LKŽ III 693 és köv.

Gud-inis Kapčiamiestis, lásd Gudežeris; -inja- képző.

Gud-ōnas Telšiai, Pagudonė falu, lásd Gudežeris; -ona- képző, vö. Pal-ōnas folyó Ariogalánál, lásd SkŽD272.

Gudonių ežeras (|| Dunojus, lásd) <Gudonys falu, Seirijai.

Gud-ūn-iškis Joniškis (Nemenčinė), Pagūdūniškis falu, vö. Gud-ūn-ėlė folyó ugyanott, lásd Gudežeris; -ūna- képző (vö. Berž-ūna folyó) + -iškja-.

Gudžionių-tavak < Gudžionys falu, Aukštadvaris.

Gūlb-inas 1. Riešė, Gulbinų falu. 2. Švenčionėliai, Santakos birtok, vö. Gulb-inis tó 1. Alovė 2. Ignalina, Gulb-inė folyó. Merkinė, Gulbis tó. Molėtai; lettül Gūlbis tó, Gulb-ene folyó, Gulb-ine tó. EnLV I 337-8; poroszul Gulb-ig tó. GerON 47: litván gulbė, gulbis, gulbinas „Cygnus”, lett gūlbis „a hattyú”, porosz gulbis „a hattyú” + -ina- képző, vö. Lim-inas tó 1. Dusetos 2. Salakas, Spīg-inas folyó, Ylakiai, lásd SkŽD 242.

Gulb-inis 1. Alovė, Vabalų falu. 2. || Gulbinka Degučiai, Gulbinės I falu. 3. Ignalina 4. || Gulbinka Imbradas, Šaparinės falu. 5. Rimšė, Magūnų falu. 6. Rimšė, Taliotiškės falu, lásd Gulbinas; -inja- képző.

⁷ B. Savukynas, Kilmininkiniai lietuvių vietovardžiai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, VI, Vilnius, 1963, p. 240.

13. Užsak. Nr. 174

193

Gùlbis Molėtai, Kirneilos falu, lásd Gulbinas; valószínűleg főnevesült, -ja- tővégű melléknévi származék a -ja- tőből, a gulbė, illetve gulbas szóból.

Gumbinių-tavacska < Gumbiniai (?) Rudnia, Lynežerio falu.

Guostūs Aukštadvar ys, Užuguostis falu, vö. a Guostė folyó ugyanott; Guost-inu-ezers EnLV I 343; vö. még a litván Gīst-upis 1. Šilalė 2. Tverai (a tő ablautja: guost-/gust-/gūs-): litván guostas „csomó, nyaláb”, guõtas „csomó”, gūsras „földhányás”; szemantikailag vö. Kùpštis tó Šilalė, Kùpsti-upỹs folyó Vandižgala; másképp P. Arumaa⁸.

Gùrtiškės-tó < Gùrtiškė falu, Lazdijai.

Gūž-ra (|| Mìlyvdo-tó) Varniai, Barzdžių falu, vö. lit. Gūž-ra patak, ugyanott, Gùžė patak Židikai, Gùž-upỹs Pašušvys; lett Gùža patak, Gūži folyó, Guza folyó, EnLV I 341: lit. gūžintis „visszahúzódni, meghajolni, görnyedni”; gūžtis „görbülni”; gaũžis „görbülni, összegömbölyödni”; képző: -ra, vö. Dùb-ros patak Užpaliai mellett, lásd SkŽD 300.

Gužų-tó < Gužai falu, Rokiškis.

A Litván SZSZK tavainak nevei

Б. САВУКИНАС

Összefoglalás

A cikk mintegy 200 tó nevét magyarázza, nevezetesen az összes, ma ismert E és G betűvel kezdődő nevet.

A tónevek etimológiai értelmezése a megfelelő litván, lett és óporosz tulajdonnevek összehasonlításán alapul. Azokban az esetekben, amikor a balti anyag nem magyarázza kellően a tónevek jelentését, más indoeurópai nyelvek megfelelő szókincsét is figyelembe veszi.

⁸ Lásd P. Arumaa, Sur les principes et méthodes d’hydronyme russe: les noms en gost’ „Scando-Slavica“, VII, 1960, p. 144 tt.

194