ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLI (1999)

Grasilda BLAŽIENĖ

Vilniusi Pedagógiai Egyetem

SAMBFÖLD HELYNEVEI KELET-POROSZORSZÁG FOLIÁNSAIBAN

Kelet-Poroszország foliánsaiban, amelyeknek a porosz névanyag kutatásában betöltött jelentőségéről már többször kellett beszélnem és írnom, számos olyan sambiai helynevet jegyeztek fel, amelyek eddig még nem kerültek a porosz névanyag kutatóinak látókörébe.¹

A cikk néhány, Kelet-Poroszország foliánsaiból és más, a berlini „Preußischer Kulturbesitz” titkos levéltárban őrzött kéziratos forrásokból kiválasztott sambiai helynevet vizsgál.

†Baricken Labiau járásban.

Baricken 1628 (Ostpr. Fol. 5314 43), Baricken 1664 (EM_x 126g 23 1^v, 2), Ba-ricken 1729 (EM 126g 69 3). E helynév porosz eredete teljesen lehetséges. A *Barik- feltehetőleg személynévi eredetű; vö. porosz személynevek: Barike, Bareyke, Barim (Trautmann 1925: 17); litván személynevek: Bareikà, Bareikis, Barūtis (LPŽ I 195, 206), litván helynevek: Bareikiai Mlt, Bareikiškis Kš, Bareikiškiai Šr (LAŽ 27).

†Byrmeyn Gallgarben közelében, Schaaken járásban.

Byrmeyn 1535–1536 (Ostpr. Fol. 10003 26^v). Eredete nem világos, egyetlen adat alapján nehéz megállapítani. Talán a porosz *Bir-mein- (?) / *Bir-main- (?) helynévről van szó, amely a *Birmeine összetett tövű porosz személynévből származik. A *bir- elemhez vö. litván személynevek: Birjotas, Birmantas, Birmuntas (LPŽ I 264); a *main- / *mein- elemhez vö. porosz személynevek: Meyniko, Meynote (Trautmann 1925: 57); litván személynevek: Meinikis, Meinis, Meinius (LPŽ II 200); lett személynév: Meinates de Anscen (Blese 1929: 297).

†Dolgeinen Berbadien és Bollgehnen között, Powunden járásban.

Dolgeinen 1620 (Ostpr. Fol. 3514 242), Dolgeinen 1632 (Ostpr. Fol. 1010 2 13^v), Dolgenen 1670 (Ostpr. Fol. 10146 97^v). Ezt a helynevet *Dalg-ein- alakban kell rekonstruálni, és a porosz *dalgis, doalgis ’kasza’ szóval összefüggésbe hozni. Az *-ein- képzővel alkotott származékról van szó. Vö. más porosz helynevek: Dalgantis folyó, Dalgandt erdő, Dallige folyó (Gerullis 1922: 25); litván helynevek: Dalgėnai Vlkv, Dalginė Mrj (LAŽ 52); lett helynevek: Dalgi folyó, Dalgis falu (Endzelīns 1956: 190); litván dalgė; dalgis (LKŽ II 240–241); lett dalgs ’kasza’ (LVV I 434–435).

†Doßehnen Kobjeiten közelében, Fischhausen járásban.

Doßehnen 1670 (Ostpr. Fol. 10146 63). Talán a porosz *Dus-ein- helynévvel (?) van dolgunk. Vö. a porosz Dosin erdő, Dosin falu helynevekkel, amelyeket J. Gerullis (Gerullis 1922: 30) a litvánnal hoz összefüggésbe.

¹ B l a ž i e n ė G. A XVI–XVII. századi sambiai helynevekről. – Baltistica. Priedas 5, 1998, 59–78.

96

dùsas „légszomj; légszomjban szenvedő ember vagy állat; lehelet, sóhajtás, lélegzetvétel; ilyen mocsári madár” (LKŽ II 316–317). Vö. továbbá a litván vízneveket: Dusà, Dusià, Dusýnas, amelyek A. Vanagas véleménye szerint feltehetően a litván dùsti „levegőhiányban szenved, szomjazik, elfárad; megdöglik, megromlik” szóval hozhatók összefüggésbe (Vanagas 1981: 98).

†Drugiten Wangnicken mellett, Fischhausen járásában.

Drugiten 1670 (Ostpr. Fol. 10146 12): porosz helynév *Drug-īt-, feltehetően a *-īt- képzővel alkotva a porosz *drugìs, drogìs „nád” szóból. Vö. a porosz helynevekkel: Drucheyn, Drugene (Gerullis 1922: 31; Blažienė 1993: 17); a lett víznevekkel: Drudzis vagy Dru­dža-strauts, Dru­dža-purvs mocsár, Drudžiņ-būda (Endzelīns 1956: 229).

†Garblaucken elpusztult falu Fischhausen járásában.

Garblauken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3450 111ᵛ): porosz *Garb-lauk-. Összetétel, amelynek mindkét tagja produktív helynévi lexéma: porosz *garbis „hegy” és porosz laucks „föld, mező”. Mind a porosz *garbis, mind a laucks számos porosz helynévben adatolt (Blažienė 1993: 21, 45).

†Jodeiken falu Laptau járásában.

Jodeiken 1674–1675 (Ostpr. Fol. 3563 6): porosz *Jodeik-, kétségtelenül személynévi eredetű; vö. a porosz személynévvel: Jodeyko és más porosz személynevekkel: Jode, Joduke, Jodutke (Trautmann 1925: 39), a porosz helynévvel: Joduthe (Gerullis 1922: 51); továbbá a litván személynévvel: Jodeika, lásd Juodeikà (LPŽ I 836), a litván helynevekkel: Jodėnai Pln, Juodeikiai Jnš, Klm, Mžk, Pln (LAŽ 105, 109); a lett helynevekkel: Juõds, Juõdēni (Endzelīns 1956: 410).

†Jorlaucken falu Laptau járásában.

Jorlaucken 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 145), Jorlaucken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3540 118), Jorlauckenn 1620 (Ostpr. Fol. 3514 227): talán porosz *Jorg-lauk- / *Jurg-lauk-. Összetétel, amelynek második tagja, a porosz laucks kétségtelen, az első pedig valószínűleg a porosz személynevekkel hozható összefüggésbe: Jurge, Jorge, amelyek a német személynevekből erednek: Jorge, Jurge (Trautmann 1925: 41). Vö. a porosz helynevekkel: Jorgelawken (OF 110 58); Jorgelauke (Gerullis 1922: 51).

†Kirpieten Schuditten és Kragau között, Medenau járásában.

Kirpieten 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 88): porosz *Kirp-īt-, a *-īt- képzővel alkotva a porosz személynévből: *Kirpe. Vö. a porosz helynévvel: Kirpain (PUB V 1 132), a porosz személynevekkel: Kirpeine, Kirpaine (Nesselmann 1873: 2); a litván személynevekkel: *Kirpa, Kirpaitis, a lett személynévvel: Ķirpis (LPŽ I 1001), a litván helynevekkel: Kīrpakalnis Klm, Kirponiai Pkr (LAŽ 135), a lett helynevekkel: Cīrpeņi, Cīrpie­ne, Cīrpnīeki (Endzelīns 1956: 167–168).

†Lattkeim Caymen járásában.

Lattkeim 1670 (Ostpr. Fol. 10146 86): talán porosz *Lat-keim-. Összetétel, amelynek második tagja a produktív porosz helynévi lexéma, a caymis „falu”. Az első taghoz vö. a porosz helynevet: Latheyne (OF 107 242ᵛ); a litván vízneveket: Latavà folyó, Lātupis folyó, Lātežeris tó (LUEV 87–88); a lett helyneveket: Latciemieši, Latvases, Latupes (Endzelīns 1961: 266).

†Lausen Caymen járásában, Sittkeim mellett.

Lause 1589–1590 (Ostpr. Fol. 10060 194), Laußen 1632 (Ostpr. Fol. 10102 17ᵛ): porosz *Laus- vagy *Lauz-. Ha a *Laus- olvasatot fogadjuk el, vö. a litván személynevekkel: *Lausà, *Lau-

97

amelyek a litván laušas „féleszű”, laušis „rosszul öltözött ember”, laušys „nyomorék” szavakkal (LPŽ II 36); lett helynevek: Laišas tó, Laūs-purvs mocsár, Lausenes falu (Endzelīns 1961: 274). Ha *Lauz- olvasatot veszünk, vö. litván személynevek: Laužys, Laužius; litván laužas „rendetlen, ügyetlen, elhanyagolt, lusta ember” (LPŽ II 37); litván helynevek: Laužai Brž, Pln, Laužėnai Švnč (LAŽ 155); lett helynevek: Laužas, Laužinas, Lauzini (Endzelīns 1961: 275–276).

†Markelnigken Kösnicken közelében, Pobethen járásban.

Marckelnigken 1561–1562 (Ostpr. Fol. 100 32 98): óporosz *Markel-(e)nīk-, az *-enīk- képzős változat személynévből. Vö. litván személynevek: Márkelis, Markėlis, Markelionis, Markeliūnas (LPŽ II 163).

†Mettkitten St. Lorenz mellett, Fischhausen járásban.

Mettkiten 1632 (Ostpr. Fol. 10102 18): feltehetően óporosz *Metk-īt- (?). Vö. lett Mętkas személynév (Endzelīns 1961: 423).

†Monickkeim Pobethen járásban.

Monickkeim 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3540 117ᵛ): valószínűleg óporosz *Manik-kaim-. Összetétel, amelynek második tagja az óporosz caymis „falu” szóval hozható összefüggésbe, első tagja pedig személynévi eredetű; vö. óporosz személynevek: Manicke, Manix, Manit̄he (Trautmann 1925: 55), óporosz helynevek: Mannick (EM 102d₁ 564 1), Manitav, Maniothkaym (Gerullis 1922: 94); litván személynevek: Maneikis, Manéika, Maniónis, Manèlis: manùs (Zinkevičius 1977: 401), litván helynevek: Maneikiai Ut, Maniškės Mlt (LAŽ 169–170); lett helynevek: Maņeki vagy Maņiki, Maņeli (Endzelīns 1961: 376).

†Perbange Powunden járásban.

Perbange 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 165): óporosz *Per-bang- (?), óporosz *per- előtaggal és *bang- elemmel. Vö. óporosz helynév: Bangityen (Gerullis 1922: 16); lett helynevek: Baņgas, Bàngas (Endzelīns 1956: 84).

†Pogarben Sudau mellett, Quednau plébánián.

Pogarben 1670 (Ostpr. Fol. 10146 49): óporosz *Pa-garb-, az óporosz *pa- „-nál, -nél, alatt” előtag képzett alakja az óporosz *garbis „Berg” szóból. Vö. egy másik óporosz helynévvel: Pogarben (Gerullis 1922: 127).

†Preslacken Nöttnicken és Heiligenkreutz között, Heiligenkreutz plébánián.

Preslacken 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 69): talán óporosz *Preis-lauk- (?). Az összetétel második tagja az óporosz laucks „mező”, az első tag pedig személynévi eredetű lehet. Vö. litván személynevekkel: Preisas, Preisas, német Preis, a germanizmussal: preisas „porosz” (LPŽ II 509); lett személynevek: Preisbergs, Preiss (Blese 1927: 73).

†Rokelnicken Greibau mellett, Wargen járásban.

Rokelnicken 1670 (Ostpr. Fol. 10146 92): valószínűleg óporosz *Rukl-enīk- (?). Személynévi eredetű; vö. a litván Ruklis személynévvel, amely a litván rūklis „aki ráncos” szóból származik (LPŽ II 635); litván helynév: Rukliai Ut; a litván *Rukla folyónév (Vanagas 1981: 283–284), valamint a folyó mellett fekvő Ruklą falu Jon (LAŽ 267).

†Rüdenicken Callen mellett, Fischhausen plébánián.

Rüdenicken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3450 14ᵛ): porosz *Rūd-enīk, a *-enīk- képzővel képzett alak egy porosz személynévből. Vö. porosz szn. Peter Rudde, Rudayko (Trautmann 1925: 84). Vö. litván hn. Rūdininkai Mrj, Šlčn (LAŽ 266).

98

†Schirdittlack Mollehnen mellett, Laptau járásban. Schirdittlack 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 142), Schirdilacken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3450 116): porosz *Skird-īt-lauk-. Összetétel, amelynek második tagja a porosz laucks „mező”, az első pedig valószínűleg személynévből, a *-īt- képzővel képzett alak. Vö. litván szn. Skirdys: litván skirdis „kiemelkedés, hasadék”, skirdėti „vágni; hasadozni, repedezni”, skirdyti „elválasztani” (LPŽ II 742). Vö. porosz hn. Schirditen (Gerullis 1922: 161).

†Taugeinen Könsicken mellett, Pobethen járásban. Taugeinen 1632 (Ostpr. Fol. 10102 13ᵛ): talán porosz *Tauj-ein-, mivel a g betű gyakran szerepel a porosz névanyagban. Személynévi eredetű, vö. litván szn. Taujėnis, Taujėnas (LPŽ II 1029), litván hn. Taujėnai Ukм, Taujėnėliai Ukm, Taujūnai Ign (LAŽ 314).

A kéziratos forrásokban fennmaradt porosz helynevek bővítik ismereteinket a porosz névanyagról. Jelentőségük tehát kétségtelen, éppen ezért keltik fel ezek a helynevek a balti névtan kutatóinak figyelmét. Ezért fontos, hogy minél több olyan kéziratos forrást áttekintsünk, amelyben porosz helynevek találhatók.

Beérkezett: 1999. 04. 29.

Rövidítések

szn. – személynév

b. – mocsár

ež. – tó

km. – falu

lat. – lett

liet. – litván

mšk. – erdő

plg. – vesd össze

plk. – láp

pr. – porosz

pref. – prefixum

pv. – rét

up. – folyó

vdnv. – víznév

vok. – német

vv. – helynév

† – kihalt, már nem létező

Irodalom és források

Blažienė G. 1993: Sembos prūsų vietovardžiai: Humanitarinių mokslų daktaro disertacija, Vilnius.

Blese E. 1929: Latviešu personu vārdu un uzvārdu studijas, Rīgā.

Blese E. 1927: Uzvārdu pareikstības vārdnīca, Rīgā.

EM – az Etatsministerium dokumentumai.

99

Endzelīns J. 1956: Latvijas PSR vietvārdi 1(1), Rīgā: Latvijas PSR zinātņu akadēmijas izdevniecība.

Endzelīns J. 1961: Latvijas PSR vietvārdi 1(2), Rīgā: Latvijas PSR zinātņu akadēmijas izdevniecība.

Gerullis G. 1922: Die altpreußischen Ortsnamen, Berlin und Leipzig: Vereinigung wissenschaftlicher Verleger, Walter de Gruyter u. Co.

LAŽ – A Litván SZSZK közigazgatási-területi beosztásának kézikönyve 1, Vilnius: Mintis, 1976.

LKŽ II – A litván nyelv szótára 2, Vilnius: Mintis, 1969.

LPŽ – Litván családnevek szótára 1, Vilnius: Mokslas, 1985; 2, Vilnius: Mokslas, 1989.

LUEV – A Litván SZSZK folyóinak és tavainak névjegyzéke, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1963.

LVV I – K. Mülenbacha A lett nyelv szótára. Szerkesztette, kiegészítette és folytatta J. Endzelīns, 1, Riga: a Kulturális Alap kiadása, 1923.

Nesselmann G. H. T. 1873: Thesaurus linguae Prussicae, Berlin.

OF – Rendfóliánsok, a Rend fóliánsai.

Ostpr. Fol. – Kelet-poroszországi fóliánsok.

PUB – Porosz Oklevéltár 1–6, Königsberg és Marburg, 1882–1986.

Trautmann R. 1925: Die altpreußischen Personennamen, Göttingen: Vandenhoeck u. Ruprecht.

Vanagas A. 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius: Mokslas.

Zinkevičius Z. 1977: Lietuvių antroponimika, Vilnius: Mokslas, 1977.

AZ ÓPOROSZ HELYNEVEK A KELET-POROSZ FOLIANTEK

Összefoglalás

A jelen tanulmány ismételten hangsúlyozza a kéziratos források, a Kelet-porosz foliánsok jelentőségét. A Kelet-porosz foliánsokban számos olyan helynevet fedeztek fel, amelyek az óporosz névanyag egyetlen kutatójánál sem fordulnak elő. A tanulmány néhányat bemutat és röviden ismertet a Sambiai-félsziget újonnan felfedezett óporosz helynevei közül.

100