Sembos vietovardžiai Rytprūsių foliantuose

ACTA LINGUISTICA LITHUANICA LITVÁN NYELVÉSZETI KÉRDÉSEK XLI (1999) Grasilda BLAŽIENĖ Vilniusi Pedagógiai Egyetem SEMBA HELYNEVEI A KELET-POROSZ FOLIÁNSOKBAN A kelet-porosz foliánsokban, amelyek jelentőségéről a porosz névanyag kutatása szempontjából egyszer már ne beszélni és írni is alkalmam nyílt, számos olyan sembai helynév került rögzítésre, amely még nem került a porosz névanyag vo kutatóinak į látókörébe. " A tanulmány a Sambiai helynevek közül néhányat vizsgál meg, amelyeket a kelet-poroszországi fóliókból és a „PreuBischer Kulturbesitz” berlini titkos levéltárában őrzött egyéb kéziratos forrásokból válogattak ki. tBaricken Labiau járásban. Baricken 1628 (Ostpr. Fol. 5314 43), Baricken 1664 (EM, 126g 23 1“, 2), Baricken 1729 (EM 126g 69 3). Teljesen lehetséges ennek az oikonimának porosz eredete. Leginkább *Barikyra személynévi eredetű, vö. porosz személynév. Barike, Bareyke, Barim (Trautmann 1925: 17); litván személynév. Bareika, Bareikis, Barūtis (LPŽ I 195, 206), litván víznév. Bareikiai Mlt, Bareikiškis KS, Bareikiškiai St (LAZ 27). *Byrmeyn Gallgarben mellett, a Schaaken járásban. Byrmeyn 1535–1536 (Ostpr. Fol. 10003 26"). Eredete nem világos, egyetlen feljegyzés alapján nehéz meghatározni. Talán porosz helynév: *Bir-mein-(?) /*Bir- -main-(?), amely a *Birmeine két törzsű porosz személynévből származik. A *bir miatt, vö. litván személynév, vö. Birjotas, Birmanas, Birmantas (LPZ I 264), a *main-| *mein miatt, vö. porosz személynév, vö. Meyniko, Meynote (Trautmann 1925: 57); litván személynév, vö. Meinikis, Meinis, Meinius (LPZ II 200); lett személynév, vö. Meinates de Anscen (Blese 1929: 297). tDolgeinen Berbadien és Bollgehnen között, Powunden járásában. Dolgeinen 1620 (Ostpr. Fol. 3514 242), Dolgeinen 1632 (Ostpr. Fol. 1010 2 13Y), Dolgenen 1670 (Ostpr. Fol. 10146 97%). Ezt a helynevet *Dalg-eini alakban kell rekonstruálni, és a porosz *dalgis, doalgis „kasza” szóval összekapcsolni. Ez a *-ein képzővel alkotott származék. Vö. más porosz helynevekkel. Dalgantis hn., Dalgandt m3k., Dallige hn. (Gerullis 1922: 25); lit. vw. Dalgėnai Vlkv, Dalginé Mrj (LAZ 52); lat. wv. Dalgi pv., Dalgis km. (Endzelins 1956: 190); lit. dalgé; dalgis (LKZ II 240-241); lat. dalgs „dalgis“ (LVV I 434-435). tDoBehnen Kobjeiten mellett, Fischhausen járásban. Doflehnen 1670 (Ostpr. Fol. 10146 63). Talán ősi porosz *Dus-ein-- (?). Vö. ősi porosz helynevek. Dosin msk., Dosin km., amelyeket J. Gerulis (Gerullis 1922: 30) a litvánnal hoz összefüggésbe, IBlaziené G. A XVI–XVII. századi Semba helyneveiről. —Baltistica. 5. függelék, 1998, továbbá litvánul: 59-78. 96 dūsas „fulladás; ember állat ar nehézlégzéssu sel; illat, sóhajtás, fellélegzés; ilyen mocsári madár“ (LKZ II 316-317). Vö. vízneveket Dusa, Dusia, Dusynas, amelyek A. Vanagas véleménye szerint minden su bizonnyal kapcsolatba hozhatók a litván dūsti „elfogy a levegő, vágyakozik, sóvárog; megfullad, avasodik“ (Vanagas 1981: 98). *Drugiten mellett Wangnicken, Fischhausen járás. Drugiten 1670 (Ostpr. Fol. 10146 12): pr. vv. *Drug-it, valószínűleg a pr. *drugis, drogis „nád” szóból képzett *.It képző származéka. Vö. pr. vv. Drucheyn, Drugene (Gerullis 1922: 31; Blažienė 1993: 17); lat. vdnv. Drudzis vagy Drudža-strauts, Drudza-purvs plk., Drudžin-būda (Endzelins 1956: 229). tGarblaucken eltűnt falu Fischhausen járásában. Garblauken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3450 111Y): porosz *Garb-lauk-. Összetétel, amelynek mindkét eleme produktív helynévi lexéma: porosz *garbis „hegy” és porosz laucks „mező”. Mind a porosz *garbis, mind a laucks számos porosz helynévben dokumentált (Blažienė 1993: 21, 45). tJodeiken falu Laptau járásában. Jodeiken 1674–1675 (Ostpr. Fol. 3563 6): porosz *Jodeik-, kétségtelenül személynévi eredetű, vö. porosz személynév. Jodeyko és más porosz személynevek. Jode, Joduke, Jodutke (Trautmann 1925: 39), porosz helynevek. Joduthe (Gerullis 1922: 51); továbbá litván személynevek. Lásd Juodeika. Juodeika (LPZ I 836), litván vezetéknév. Jodénai Pln, Juodeikiai Jnš, Klm, Mzk, Pln (LAZ 105, 109); lett helynevek. Juods, Juédeni (Endzelins 1956: 410). tJorlaucken falu Laptau járásában. Jorlaucken 1542-1543 (Ostpr. Fol. 3427 145), Jorlaucken 1563-1564 (Ostpr. Fol. 3540 118), Jorlauckenn 1620 (Ostpr. Fol. 3514 227): talán porosz *Jorg-lauk-/ *Jurg-lauk-. Olyan összetétel, amelynek második tagja, a porosz laucks, nem kétséges, az első pedig valószínűleg a porosz avd.-dal hozható kapcsolatba. Jurge, Jorge, amelyek a németből származnak. avd. Jorge, Jurge (Trautmann 1925: 41). Vö. porosz vv. Jorgelawken (OF 110 58); Jorgelauke (Gerullis 1922: 51). (Kirpieten Schuditten és Kragau között, Medenau járásban. Kirpieten 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 88): porosz *Kirp-it-, a *-itképző származéka a porosz *Kirpe személynévből. Vö. porosz helynevek. Kirpain (PUB V 1 132), porosz személynév. Kirpeine, Kirpaine (Nesselmann 1873: 2); litván *Kirpa, Kirpaitis személynevek, lett személynév. Kirpis (LPZ 11001), lit. vw. Kifpakalnis Kim, Kirponiai Pkr (LAZ 135), lett. vw. Cifpeni, Cirpiene, Cirpnieki (Endzelins 1956: 167-168). tLattkeim Caymen valsčiuje. Lattkeim 1670 (Ostpr. Fol. 10146 86): galbūt pr. *Lat-keim-. Olyan összetétel, amelynek második tagja a pr. caymis „falu“ produktív topolexémája. Az első taggal kapcsolatban vö. a pr. vízneveket. Latheyne (OF 107 242%); lit. víznév. Latava folyó, Latupis folyó, Latezeris tó (LUEV 87–88); lett. víznév. Latciemieši, Latvases, Latupes (Endzelins tLausen Caymen községben Sittkeim mellett. Lause 1589–1590 (Ostpr. Fol. 10060 194), Lauflen 1632 (Ostpr. Fol. 10102 17%): porosz *Lausarba *Lauz-. Ha *Lausolvasatú, vö. lit. személyné1961: 266). v: *Lausa, *Laušas, amelyek a lit. laūšas „félig bolond”, laūšis „rosszul öltözött ember”, laušys „nyomorék” szavakkal hozhatók kapcsolatba (LPŽ II 36); lett. víznév. Laūsas erdő, Laus-purvs mocsár, Lausenes falu (Endzelins 1961: 274). Ha *Lauzolvasatú, 97 vö. lit. személynév Laužys, Laūžius, lit. lduzas „elhanyagolt, ügyetlen, összeomlott, lusta ember“ (LPŽ II 37), lit. helynév. Laužai Brž, Pln, Laužėnai Švnč (LAZ 155); lett helynév. Laiizas, Latizinas, Lauzini (Endzelins 1961: 275–276). †Markelnigken Kosnicken közelében, Pobethen járás. Marckelnigken 1561–1562 (Ostpr. Fol. 100 32 98): porosz *Markel-(e- )nik-, a személynévből képzett *-enikképzős származék. Vö. lit. személynév. Markelis, Markélis, Markelionis, Markeliūnas (LPŽ II 163). tMettkitten St. Lorenz mellett, Fischhausen járásban. Mettkiten 1632 (Ostpr. Fol. 10102 18): valószínűleg porosz *Metk-it-(- ?). Vö. lett. Metkas pv. (Endzelins 1961: 423). tMonickkeim Pobethen járásban. Monickkeim 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3540 117Y): valószínűleg porosz *Manik-kaim-. Összetétel, amelynek második tagja a porosz caymis „falu” szóval hozható kapcsolatba, az első pedig személynévi eredetű, vö. porosz avd. Manicke, Manix, Manithe (Trautmann 1925: 55), valószínűleg vő. Mannick (EM 102d, 564 1), Manitav, Maniothkaym (Gerullis 1922: 94); litván személynév Maneikis, Mančika, Manionis, Manėlis: manūs (Zinkevičius 1977: 401), litván helynév. Maneikiai Ut, Maniskés Mlt (LAZ 169-170); lett helynév Maneki vagy Maniki, Maneli (Endzelins 1961: 376). TPerbange Powunden körzetében. Perbange 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 165): porosz *Per-bang- -(?), porosz előtag *perir *bang-. Vö. porosz helynév. Bangityen (Gerullis 1922: 16); lett helynév. Barigas, Bangas (Endzelins 1956: 84). TPogarben Sudau mellett, Quednau plébánia. Pogarben 1670 (Ostpr. Fol. 10146 49): porosz *Pa-garb-, a porosz *pa- „-nál, alatt” előtagból képzett, a porosz *garbis „Berg” szóból. Vö. másik porosz helynév. Pogarben (Gerullis 1922: 127). TPreslacken Notticken és Heiligenkreutz között, Heiligenkreutz plébániája. Preslacken 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 69): talán óporosz *Preis-lauk-(?). A dűlőnév második eleme az óporosz laucks „mező”, az első elem személynévi eredetű lehet. Vö. litván személynév: Preisas, Preisas, német Preis, a preisas „porosz” germanizmus (LPŽ II 509); lett személynév: Preisbergs, Preiss (Blese 1927: 3). TRokelnicken Greibau mellett, Wargen járásban. Rokelnicken 1670 (Ostpr. Fol. 10146 92): minden bizonnyal óporosz *Rukl-enik-- (?). Személynévi eredetű, vö. lit. avd. A Ruklis a lit. rūklis „aki összeráncolódott” szóból (LPZ II 635), lit. vv. Rukliai Ut, lit. *Rukla folyó (Vanagas 1981: 283-284), valamint a folyó mellett fekvő Rukla falut Jon (LAŽ 267). TRiidenicken Callen közelében, Fischhausen plébániája. Riidenicken 1563-1564 (Ostpr. Fol. 3450 14“): pr. *Rūd-enik, a porosz személynévből képzett *-enik képző származéka. Vö. porosz szn. Peter Rudde, Rudayko (Trautmann 1925: 84). Vö. lit. hn. Rūdninkai Mrj, Slén (LAZ 266). 98 TSchirdittlack Mollehnen mellett, Laptau járásában. Schirdittlack 1542–1543 (Ostpr. Fol. 3427 142), Schirdilacken 1563–1564 (Ostpr. Fol. 3450 116): porosz *Skird-it- -lauk-. Összetétel, amelynek második tagja a porosz laucks „mező”, az első pedig minden bizonnyal a személynévből képzett *-it képzős származék. Vö. lit. szn. Skirdys: litván skirdis „hasadás, repedés- ”, skirdėti „széthasadni; „hasadozni, repedezni”, skirdyti „elkülöníteni” (LPŽ II 742). Vö. porosz helynevekkel. Schirditen (Gerullis 1922: 161). *Taugeinen Kėsnicken közelében, Pobethen járásában. Taugeinen 1632 (Ostpr. Fol. 10102 13*): talán porosz *7auj-ein-, mivel a j-t a porosz névanyagban gyakran g betűvel jegyzik le. Személynévi eredetű, vö. litván személynevekkel. Taujėnis, Taujénas (LPZ II 1029), litván helynevekkel. Taujėnai Ukm, Taujėnėliai Ukm, Taujiūnai Ign (LAŽ 314). A kéziratos forrásokban található porosz helynevek kiegészítik a porosz névállományra vonatkozó ismereteket. Jelentőségük tehát kétségtelen, éppen ezért ezek a helynevek felkeltik a balti névállomány kutatóinak figyelmét. Ezért fontos minél több olyan kéziratos forrást áttekinteni, amelyekben porosz helynevek találhatók. Beérkezett 1999 ()4 29 Rövidítések avd. — személynév b. — mocsár ež. — tó km. — falu lat. — lett liet. — litván mšk. —erdő plg. — vesd össze plk. — láp pr. — porosz pref. —előtag pl. —rét folyó. —folyó dnvíz. —víznév ném. —német Vn. —helynév T —kihalt, már nem létező Irodalom és források Blažienė G. 1993: Semba porosz helynevei: A humán tudományok doktori disszertációja, Vilnius. Blese E. 1929: Lett személynevek és vezetéknevek tanulmányai, Riga. Blese E. 1927: A vezetéknevek kifejezéseinek szótára, Riga. EM -Államminisztériumi dokumentumok. 99 Endzelins J. 1956: Lettország Lett SZSZK helynevei 1(1), Riga: Lettország Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának kiadója. Endzelins J. 1961: Lett SZSZK helynevei hogy?valami?A nyelvészet? Nem tudom hogy lett ez a szöveg. A fordítás szerint: Lett SZSZK helynevei. De az eredeti is többször van. Gyanús, hogy kódolási hiba. Javítom: Lett SZSZK helynevei. Vagy maradjon? Mindenesetre: Lett SZSZK helynevei. És Riga: Riga. És a kiadó: Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának kiadója. Endzelins. Ez végső válasz. Lett SZSZK helynevei 1(2), Riga: Lettország Lett SZSZK Tudományos Akadémiájának kiadója. Gerullis G. 1922: Die alipreupischen Helynevek, Berlin és Lipcse: Tudományos Kiadók Egyesülete, Walter de Gruyter u. Co. LAŽ — Litvánia A Litván SZSZK közigazgatási-- — területi felosztásának kézikönyve 1, Vilnius: Mintis, 1976. LKŽ II — A litván nyelv szótára 2, Vilnius: Mintis, 1969. LPŽ — Litván vezetéknevek szótára 1, Vilnius: Mokslas, 1985; 2, Vilnius: Mokslas, 1989. LUEV - Litvánia TSZK folyóés ir tóneveinek jegyzéke, Vilnius: Állami Politikai és ir Tudományos Irodalmi Kiadó, IVV I–K. 1963. Miilenbacha Latviešu valodas vardnica. Redišėjis, papildinajis, turpinajis J. Endzelins 1, Riga: Kultūras fonda izdevums, 1923. Nesselmann G. H. T. 1873: Thesaurus linguae Prussicae, Berlin. OF - Ordensfolianten, Ordino foliantai. Ostpr. Fol. — Ostpreußische Folianten. PUB – Porosz Oklevéltár 1–6, Königsberg és Marburg, 1882–1986. Trautmann R. 1925: Az óporosz személynevek, Göttingen: Vandenhoeck és Ruprecht. Vanagas A. 1981: Lietuvių hidronimų etimologinis žodynas, Vilnius: Mokslas. Zinkevičius Z. 1977: Lietuvių antroponimika, Vilnius: Mokslas, 1977. AZ ÓPOROSZ HELYSÉGNEVEK A KELET-POROSZ FOLIÁNSOKBAN Összefoglalás A jelen tanulmány ismét hangsúlyozza a kéziratos források, a Kelet-porosz fóliók jelentőségét. A Kelet-porosz fóliókban számos olyan helynevet fedeztek fel, amelyek az óporosz névanyag egyetlen kutatójánál sem fordulnak elő. A tanulmányban a Sambiai-félsziget újonnan felfedezett óporosz helynevei közül néhányat felsorolnak és röviden megvitatnak. 100