Kazimieras GAIVENIS

A MŰSZAKI TERMINOLÓGIA SZABVÁNYOSÍTÁSÁNAK APRÓSÁGAI

Mit nevez meg a technika szó?

A technika fejlődése a csónak, a nyíl és az íj feltalálásával kezdődött. Ez körülbelül 30 000 évvel időszámításunk előtt történt. Ezzel szemben a technika legújabb és leglenyűgözőbb eredményeit alighanem az űrhajók, berendezések és számítógépek tervezéséhez kell kapcsolnunk. A görög techne szó, amelyből kialakult mai technika terminusunk, az ókorban mesterséget és művészetet egyaránt jelentett. Ma ez a szó nemcsak a munkaeszközök összességét jelenti, hanem annyira népszerűvé és jelentésében meghatározatlanná vált, hogy kezdenek helytelenül is élni vele. Például beszélhetünk a hegedűművész technikájáról, a korcsolyázás technikájáról, a verselés technikájáról stb. Számunkra azonban szokatlan, hogy a technika szóval egy különálló gépet vagy mechanizmust (traktort, motorkerékpárt, húsdarálót stb.) nevezzünk meg. Ezért helyesen beszélve nem mondanánk azt, hogy megy a technika, elromlott a technika stb.

A technika terminus ma gépek, mechanizmusok, berendezések, felszerelések, készülékek, eszközök és szerszámok nagy halmazát foglalja magában. A technika egyik legfontosabb fogalma alighanem a „gép”. Hamlet egykor az Oféliának írt levelében ezt írta: „Thine evermore, most dear lady, whilst his machine is to him” („Mindig a tiéd, kedves hölgyem, amíg él a testem”, szó szerint: „… amíg a gépem velem van”). Vagyis a XVI—XVII. században a gép szónak már nemcsak közvetlen jelentése volt, hanem származékos és átvitt jelentései is, például: „test”, „cselszövés” (vö. machinatorius, „csaló”) stb. Ezek a jelentések azonban mégsem szüntették meg e szó alapjelentését. Az továbbra is a technikához kapcsolódott. E szónak máig fennmaradt néhány különös jelentése is. Például az angolok a géppuskát machine-gun néven említik, a suvalkijaiak pedig a gép szóval még a tűzhelyet is. Kelet-Litvánia egyes vidékein a gép szóval a vonatot is nevezték. Hogy őseink mit neveztek gép-nek, az a mašinuoti igéből is látható. Ez nemcsak azt jelenti, hogy géppel csépelnek, hanem azt is, hogy szeparátorral választják szét a tejet, húsdarálóval darálják a húst stb. Még a frazeológiai terminus is

¹Булагов Р. История слов в истории общества. М., 1971. С. 82.

32

A pokolgép (óra- vagy hasonló szerkezettel ellátott robbanószerkezet) továbbra is a technika körébe tartozik. A gép meghatározása („energia, anyagok és információ átalakítására szolgáló berendezés”) a „mechanikai mozgás” fogalmához kapcsolódik, ezért az elektronikus számítógép szigorúan véve nem igazi gép. A gépeket leggyakrabban munka-, energetikai és információs gépekre osztják. Egyébként ma gépekből és kisgépekből százszámra találni. Litván elnevezéseik többnyire három módon jönnek létre: 1) „főnév + ige” típusú összetett terminusok alkotásával, például: tuskókiemelő gép — kelmarovė, földkiemelő gép — žemkasė, cölöpverő gép — poliakalė, hálókötő gép — tinklam ezgė, vetélődörzsölő gép — šeivatrynė; 2) a -tuvas vagy -tuvė képzővel képzett származékok alkotásával, például: viaszoló gép — vaškuotuvas, repülő (szálló) gép — lėktuvas, fésülőgép — šukuotuvė, fonógép — verptuvas, kártológép — kedentuvė; és 3) az összetett terminusok elemeinek lexikalizálásával, például: cséplő (cséplési) gép — kuli amoji, varrógép — siuvamoji, fektetőgép — klojamoji stb.

A gép terminussal szorosan rokon a mechanizmus terminus. Ez is a „mechanikai mozgás” fogalmához kapcsolódik. A műszaki szakemberek azonban nem hajlanak arra, hogy a két fogalmat azonosítsák. Leggyakrabban két különbséget említenek: 1) a gépek nemcsak mechanizmusokból állnak, hanem indító- vagy fékező-, ellenőrző- és egyéb szerkezetekből is; 2) egyes technológiai gépekben egyáltalán nincsenek mechanizmusok. Mind a gépek, mind a mechanizmusok szoros rokonságban állnak az „apparátus”, „készülék”, „berendezés”, „eszköz” stb. fogalmakkal. Ezeket a fogalmakat egyelőre még nem rendszerezték, nem szabványosították, és nincsenek szigorú meghatározásaik. Bizonyos szóalkotási tendenciák azonban megfigyelhetők, és ezeket figyelembe kell venni. Például a -tuvas képzős származékok gyakrabban neveznek meg készülékeket, mint szerszámokat, a -iklis képzős származékok pedig fordítva. A főnévi és igei tagból álló összetett terminusok többnyire készülékek és gépek nevei (például betonmaišė), a fordított szerkezetűek (igei és főnévi taggal) pedig szinte mindig csak gépek vagy készülékek alkatrészeit, illetve részleteit nevezik meg (például siurbvamzdis).

Tudományos szövegek angolra és angolból történő fordításakor a machine, apparatus, valamint a technic és technique angol terminusok olykor a tapasztalatlan fordítót is megtéveszthetik. Például mi a Rentgeno aparatas terminust használjuk, az angolok pedig a roentgen machine kifejezést (az X-ray unit mellett); mi a paleidimo įrenginys terminust használjuk, az angolok pedig a launching machine kifejezést; mi azt mondjuk

3—880

33

technikos terminal, az angolok viszont csak azt mondhatják, hogy technics; angolul a the radiological technique kifejezés „radiológiai vizsgálati módszereket” jelent, nem pedig „radiológiai technikát”. Ugyanez elmondható a német terminológiáról is: mi a melžimo aparatas terminust használjuk, a német általánosabb terminus pedig a Maschine; a mi kötőnőink gépekkel kötnek, a németek pedig készülékekkel (Apparat).

Mérj meg kilencszer...

A műszaki terminológia egyik nagyobb csoportját a mértékegységek és a mérőeszközök nevei alkotják. A mérőeszközöket akár egyetlen szóval is nevezhetnénk: mérőeszközök. Az általános célú műszaki mérőeszközök többségének összetett neve van, például: külső mérő, belső mérő, hézagmérő, tolómérő, mélységmérő, szögmérő. Néha csak a formájuk változik, például az alábbi alakok fordulnak elő: vidmatis és vidumatis (korábban a vidmastis alakot is használták), gylmatis és gilamatis stb. A normatív alakok a rövidek. Csak a mérőlapkának nincs külön terminusa. Ezeket 0,1-től 2000 mm-ig gyártják. A méretintervallumok 0,001; 0,01; 0,1; 0,5; 1; 10; 25; 100 és 1000 mm-esek. Ezekből 7-től 116 darabig terjedő készleteket állítanak össze. Ezeket a mérőlapka terminussal lehetne nevezni. A tolómérők – az esztergályosok legfontosabb mérőeszközei – nóniusszal, vagyis segédskálával rendelkeznek, amely lehetővé teszi a főskála osztásrészeinek pontos meghatározását. A nonijus terminus névadó eredetű, azaz Nunjo P. portugál feltaláló nevének latin alakjából ered: Nonius. Ebből a terminusból a nonijinis melléknév is képződik (például: nonijinis mélységmérő). A mikrométeres belső mérők leggyakrabban kétfélék: pofásak és tengelyesek. A tengelyes mikrométeres belső mérő részei a következők: fej, mikrométercsavar, hosszabbító, dob, szár, mérőcsúcsok és fék. Egyes litván műszaki könyvekben (például A. Stasiūnas „Tekintojo vadove” című kézikönyvében stb.) ezt az apró alkatrészt pontatlanul a stabdis szóval nevezik. Ennek és más hasonló alkatrészeknek a normatív terminusa a stabdys. Mérni karctűkkel, vízmértékekkel, kaliberekkel, mérőmikroszkópokkal, szinuszvonalzókkal, autokollimátorokkal, mikrométerekkel és más műszerekkel is lehet. A litván brėžtuvas terminus kölcsönzött megfelelője, a reismusas a mai terminológiában már nem használatos. Ezenkívül egyes összetett mérőeszköznevekben néha fölösleges elemek is szerepelnek, például: MB típusú mikrométer, asztalra helyezhető (=asztali mikrométer MB).

34

A mérőműszerek használata során néhány más szót sem egészen pontosan alkalmaznak. Például a nuokrypis szó a műszaki terminológiában ajánlottabb, mint a nuokrypa; a išmatavimai szót mindenütt a matmenys szóval kell helyettesíteni; a padalijimas cselekvést megnevező szó, a mérőműszerek skáláin pedig csak padalos vannak stb.

A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) 7 alapegységből áll, nevezetesen: a hosszúságé a méter, a tömegé a kilogramm, az időé a másodperc, az elektromos áramerősségé az amper, a hőmérsékleté a kelvin, az anyagmennyiségé a mól, a fényerősségé pedig a kandela. A származtatott egységből sokkal több van. Litván nevük némileg változatos. Szigorúan csak a „Fizikos terminų žodynas” (V., 1979) című szótárban szabályozzák őket. Egyes nyelvészek azonban kifogásolták, hogy a szótárban a lineáris és a szögsebesség mértékegységeinek nevei túlságosan eltávolodnak a köznyelvtől, például: méter per másodperc (nem pedig méter másodpercenként) és radián másodpercenként (nem pedig radián per másodperc). Ezt a szigorítást helyre lehetne hozni. A részes esetű szerkezet azonban jól használható a származtatott egységek megnevezésére. Például a mechanikai feszültség mértékegységét jobb nem úgy nevezni, hogy négyzetméterre osztott newton, hanem newton négyzetméterenként stb. Ezenkívül minden névadó eredetű mértékegységet kisbetűvel kellene írni, például: newtonmásodperc, paskalsecundum, gray per másodperc; newton köbméterenként stb.

A többszörös és törtrész egységek nemzetközi elemekkel történő képzésekor is előfordulnak terminológiai következetlenségek. Az előtagok rendszere a következő: exa-(10¹⁸), peta-(10¹⁵), tera-(10¹²), giga-(10⁹), mega-(10⁶), kilo-(10³), hekto-(10²), deka-(10), deci-(10⁻¹), centi-(10⁻²), milli-(10⁻³), mikro-(10⁻⁶), nano-(10⁻⁹), piko-(10⁻¹²), femto-(10⁻¹⁵) és ato-(10⁻¹⁸). Ugyanezeket a nemzetközi elemeket a műszaki terminológiában más terminusok megalkotására is használják. Ezért ezeknek az elemeknek a jelentése a műszaki terminológiában kettős: köznyelvi és szakspecifikus. A köznyelvi jelentések többnyire nincsenek pontosan meghatározva. Például a mikro- elem azt is jelenti, hogy „nagyon kicsi, apró, rövid” (más, azonos fajtájú dolgokhoz viszonyítva), például: mikrobusz, mikroalkatrész, mikrohullámok, valamint azt is, hogy „kis méretek vizsgálatához, méréséhez vagy kis energiamennyiség felhasználásához kapcsolódó”, például: mikromanipulátor, mikromotor stb. Ugyanez a mikro- elem, amikor SI-mértékegységek képzésére használják, szigorúan egyértelmű és meghatározott: 10⁻⁶. Következésképpen a köznyelvi jelentésű elem

35

mikro- terminológiai ellentéte (antonimája) a makro- elem (mikrofizika – makrofizika, mikrostruktúra – makrostruktúra), míg a makro- elem szakspecifikus jelentésű ellentéte a mega- elem (a mikro- azt jelzi, hogy az egység a rendszerbeli egységnél egymilliószor kisebb, a mega- pedig azt, hogy az egység egymilliószor nagyobb a rendszerbeli egységnél). Mindez azt mutatja, hogy a műszaki tudományok nyelvében sajátos antonimapárok alakulhatnak ki. ²

A aero-, auto-, avia-, foto-, hidro-, makro-, pseudo-, termo- nemzetközi elemek és az anti-, hiper-, infra-, kontra-, super-, ultra- nemzetközi előtagok önmagukban nem használatosak a litván nyelvben. Az ezekkel alkotott új terminusok azonban nem egészen úgy képződnek, mint a litván előtagokkal. Litván előtagokkal képzett szavak esetében megváltozik az alapszó végződése (gyakran a nyelvtani neme is), a nemzetköziekkel képzetteknél viszont nem, például: srovė -- antisrovis, de palydovas -- antipalydovas (nem antipalydovis), lengvas -- apylengvis, de superlengvas. Ezért a manapság népszerű összetett műszaki terminus, a mikrobangė krosnelė helytelen. A mikrobanga szóból nehéz melléknevet képezni: mikrobangis, -ė. Jobb inkább a mikrobangų krosnelė terminust használni.

Szövőgépek, amelyek nem szőnek

Sokféle szerszámgép létezik, de valószínűleg három csoportjuk a legelterjedtebb: az esztergák, a fúrógépek és a marógépek. Ezek a csoportok korántsem egységesek. Az esztergákat például 10 típusba sorolják: 0 – különleges esztergaautomaták és félautomata esztergák; 1 – egyorsós esztergaautomaták és félautomata esztergák; 2 – többorsós esztergaautomaták és félautomata esztergák; 3 – revolveresztergák; 4 – fúró- és darabolóesztergák; 5 – karusszelesztergák; 6 – eszterga- és síkesztergák; 7 – többkéses esztergák; 8 – idomesztergák; 9 – különféle esztergák (A. Stasiūnas prof. nyomán).

A marógépeket is 10 típusba sorolják, mégpedig: 0 – kúpos, 1 – függőleges konzolos, 2 – folyamatos marású, 3 –

² Gaivenis K. Technikos terminai su kai kuriais tarptautiniais dėmenimis// Mokslas ir technika. 1991. Nr. 7. P. 11.

36

hosszirányú marógépek egyállványos kivitelben, 4 – másoló- és gravírozógépek, 5 – függőleges konzol nélküli marógépek, 6 – hosszirányú marógépek kétállványos kivitelben, 7 – széles felhasználási körű konzolos marógépek, 8 – vízszintes konzolos marógépek és 9 – különféle marógépek (L. Kumpikas professzor nyomán). Ezenkívül minden gép betű- és számjelzésekkel is rendelkezik, amelyek további jellemzőit jelölik. A marógépek altípusainak megnevezésére nem használhatók az összetett terminusok: univerzális, vízszintes és függőleges marógépek. Helyettük a következő terminusokat kell használni: univerzális, vízszintes és függőleges marógépek. Mivel a műszaki terminológiában az új orsó (a kölcsönzött spindli helyett) már meghonosodóban van, az egyetlen spindlis (=egyetlen orsós) és többspindlis (=többorsós) gépek terminusok sem használhatók. A gépek osztályozására nem használható a növelt pontosságú gépek (=nagyobb pontosságú gépek) terminus. A kéregeltávolító gépeket célszerűbb volna kéreghántoló gépeknek nevezni, a konzol nélküli köszörűgépek helyett pedig konzol nélküli köszörűgépeket kellene használni.

A. Novodvorskis prof., aki jól ismerte a műszaki terminológia rendezésének követelményeit, „Metalų technologija” című könyvében (V., 1954) az esztergák megnevezésére a tekintuvės új szót javasolta (270. o.). Sajnos nem honosodott meg. Ma már nincs aktualitása ennek a javításnak. A műszaki terminológiában több száz fontosabb, pontosításra szoruló kérdés van. Néhány jellemző példát tárgyalunk.

A mai napig túlságosan erősen hatott ránk az idegen terminusok alakja. Például a szerszámgépek terminológiájában a kreipiančioji terminust használtuk. Felismertük, hogy ez túlságosan nyilvánvaló tükörfordítása az orosz cselekvő melléknévi igenévnek, ezért egy másik, hasonló terminussal, a kreipiamoji szóval váltottuk fel. A változtatás lehetett volna határozottabb: erre a célra például a kreiplė szó is kiválóan megfelelt volna. Vagy egy másik példa. A réz cinkkel és nikkellel alkotott ötvözetének megnevezésére egy ideig a noizilberis germanizmust használtuk. Később ezt a naujasi dabris litván tükörfordítás váltotta fel. Miért volt szükség itt fordításra? A szép ezüstös színű ötvözet megnevezésére jobb lett volna a sidabrainis előképzős litván új szóalkotás.

A műszaki terminológiában minden lehetséges eszközt ki kell használni a terminusok pontosítására. Például a forgómozgás sebességének kiszámítására a következő képletet használják: v - ntk, amelyben n állítólag a sraigto apsisukimai per minutę. Itt pontosabb volna a sraigto sūkiai per minutę kifejezést használni, mert a mi nyelvünkön pontosabban lehet fogalmazni.

Más nyelvekből átvett szavak helyettesítésére ritkább litván szavakat is kereshetünk. Például a gitarą terminus a műszaki terminológiában valószínűleg

37

oroszizmus, mivel angolul a cserélhető fogaskerekek fogaskeréksorát change-gear train néven nevezik, a gépekét pedig swing bracket-nek. Úgy véljük, hogy a kölcsönzött gitara helyettesítésére alkalmas lehet a litván nyelvjárási kėmuras szó. Másként kell megítélni az idegen nyelvű pičas terminust (használatos volt a pitčas alakja is). A. Novodvorskis professzor „Angol–litván politechnikai szótárában” (V., 1958) az angol pitch terminushoz legalább 8 litván megfelelő szerepel: 1) gyanta, kátrány, terpentin; 2) terpentin; 3) esni, dobni; 4) menet (a csavarmeneté); 5) középvonal; 6) hajlás; 7) tetőlécezés; 8) a fa belső része. Lexikográfiai szempontból ez a megadás nem egészen pontos, mivel két homonimát von össze egyetlen szó alatt: pitch „gyanta” (vö. lat. pix, picis) és az eltérő eredetű angol pitch szót. Felmerülhet azonban a kérdés: vajon az anglicizmus pičas egyáltalán szükséges-e a műszaki terminológiánkban, esetleg elegendő a menet szó? Mivel a hüvelykben történő mérés manapság már mondhatni elavult, a pičas is kihalóban lévő szó. Ezért ma már nem is kellene litván megfelelőjét keresni.

Más a helyzet a špyžius szakkifejezéssel (vagy annak gyakran előforduló špizius változatával). A műszaki szakemberek közül sokan még mindig nem hajlandók lemondani erről a szláv kölcsönszóról. A ketus szakkifejezéssel kell helyettesíteni. Bár sem K. Būga professzor, sem más etimológusaink nem állapították meg, honnan ered ez a szó (rokonának legfeljebb a ketai szó tekinthető, melynek jelentése „a csomós nyírfa megszáradt kérge”), a műszaki terminológiában mindazonáltal ajánlott. Egyébként az öntvények készítésére használt ketus megnevezése ne liejimini, hanem liejiniu ketumi legyen.

Új műszaki szakkifejezések alkotásakor mindig figyelembe kell venni nemcsak a szóalkotás szabályait, hanem a tendenciákat is. Például a szövő-, fonó- és más gépekben van egy bizonyos alkatrész, amelynek neve siūlvedis. Mi legyen a szótári alakja: siūlvedis ar siūlvedys? Hiszen nemcsak a skylmušys, garvežys, hanem a ketvežis, laikrodis szavaink is vannak. A tendencia a következő: az embereket -ys végződésű összetett szavakkal nevezik meg, a gépeket, készülékeket és különféle berendezéseket pedig -is végződésű szavakkal. Következésképpen rendszeresebb volna nemcsak a siūlvedis szakkifejezést használni, hanem a siūlgaudis, siūlkreipis kifejezéseket is.

Metaforák ott, ahol senki sem számít rájuk

Sokan úgy vélhetik, hogy a metaforák csak a szépirodalomra jellemzők, és hogy a műszaki tudomány nyelvében olyan hatást keltenek, mint egy pisztolylövés a koncert közben. Sajnos ez a nézet téves volna. Metaforák mindenütt vannak. Nemcsak a középkor ókori világképe volt metaforikus, hanem a XVI–XVII. századi tudományos világkép is (a világegyetem gép, az ember pedig

38

gép)³, sőt még a XVIII–XIX. századi is (J. Schmid hullámelmélete, A. Schleicher nyelvi családfa-elmélete stb.). A metafora, Pikčilingis professzor néhai szavaival élve, ugrás az egyik eszmei szférából a másikba. A metaforák a tudomány nyelvében leggyakrabban akkor keletkeznek, amikor a terminusalkotás intraterminológiai módját alkalmazzák, vagyis amikor az egyik szakterület szakemberei egy másik szakterület szakembereitől vesznek át szakkifejezéseket. A terminológiában tehát leginkább megnevező (nominatív) metaforák fordulnak elő. Predikatív metaforából azonban szintén akad valamennyi. Mindegyik természetében mindig kettős: abból áll, amit összehasonlítanak (téma), és abból, amivel összehasonlítják (réma).

A műszaki tudomány nyelvében sok metafora nemzetközi tükörfordítás. Például a képcső, illetve az elektroncső hengeres részét, amelybe beolvasztják az elektronágyút, nemcsak litvánul nevezik kakleliu-nek, hanem angol neve is neck, német neve Kolbenhals, francia neve pedig col du tube. Vagy egy másik példa. Nem tudni, milyen nyelven beszélt az a mérnök, akinek élénk képzelőereje volt, és a menet két szomszédos menete csúcsai vagy aljai közötti távolságot a mi žingsnis szavunknak megfelelő kifejezéssel nevezte meg. Ma azonban nemcsak a meneteknek, csavaroknak és fogaknak van lépésük, hanem a csigáknak is (nem azoknak, amelyek a talajt túrják, hanem a trapéz- vagy ahhoz hasonló menetű csavaroknak). A műszaki tudomány nyelvében tehát az egyik metafora akár egy másikkal is találkozhat.

A műszaki metaforáknak megvan a maguk logikája. Többnyire a téma és a réma külsejének vagy alakjának, helyzetének és funkcióinak hasonlóságán alapulnak. Korántsem mindegyikük indokolt azonban. A predikatív metaforák helytelen használata gyakran stílusbeli közhelyeket eredményez, a megnevező metaforák pedig növelik a tükörfordítások számát, így az ember akarva-akaratlanul a szakkifejezések helyességének határán egyensúlyoz. Ezért a műszaki terminológiában gyakran jogosan kerülik a túlságosan képszerű szakkifejezéseket. Például régebben (20–30 évvel ezelőtt) használták a mirties taškas kifejezést (vö. angolul dead center, németül Totpunkt, franciául point mort, oroszul мертвая точка), ma pedig a gépészeti terminológiában már a rimties taškas kifejezés váltotta fel. A. Novodvorskis professzor „Technikai szótárában” (1949) a nagyolvasztót még a krosnis aukštuolė összetett kifejezéssel nevezték meg. Mára ezt a kifejezést már elfelejtették.

³ Никитина С. Семантический анализ языка науки. М., 1987. С. 37

39

Azonban még mindig nincs egyetértés abban, hogyan kellene nevezni az olvasztókemence betöltőnyílását: zsebnek vagy valami másnak. A „Orosz–litván műszaki szótárban” a рудный карман orosz szakkifejezés litván megfelelője: rūdos bunkeris. Az üvegipari szakemberek a lydkrosnės gerklė kifejezést is használták. A litván szótárak nem tüntetik fel a kišenė szó ilyen jelentését, nyilván azért, mert teljesen idegennek tartják a litván nyelvtől. Ezt a metaforát nem kellene beengedni a műszaki terminológiába, bár egyes szakemberek önkényesen, erőszakosan terjesztik.⁴

Kerülve a túlságosan képszerű szakkifejezéseket, de nem tudva elkerülni őket, a műszaki szakemberek gyakran idézőjelbe teszik a terminológiai metaforákat a szövegben, ezzel próbálva jelezni, hogy ezek nem valódi szakkifejezések. Ezt nem kellene tenni, annál is inkább, mert a frazeologizmusokat sem tesszük idézőjelbe.

* * *

Köszöntjük Kazimieras Gaivenist, a litván terminológia elkötelezett művelőjét, aki betöltötte tiszteletre méltó hatvanadik életévét. Hosszú, boldog éveket!

* * *

⁴ Így jelent meg például a Vilniusi Egyetem és a panevėžysi „Ekranas” gyár által kiadott „A képcsőgyártás terminológiájának ötnyelvű kisszótárában” (V., 1990).

40