CSODÁLATOS UTAZÁS A SZÁMÍTÓGÉPEK ORSZÁGÁBA

„A Számítógépek országa egészen nemrég jött létre. Mint minden fiatal államban, itt is nagy még a rendetlenség, még nem világos, ki hol lakik, sőt néha az sem, hogy hívják. Cserébe itt szinte minden új, felkelti a figyelmet – változik, fejlődik, egyre jobb és kifinomultabb készülékek jelennek meg.” Így kezdi írni új könyvét V. Dagienė, a számítástechnika ismert szakértője. A „Utazás a számítógépek országába” (V., 1995. – 127 o.) című könyvet az Oktatási és Tudományos Minisztérium ajánlotta, és a Nyitott Litvánia Alapítvány támogatásával adták ki. A könyv szövegét V. Bėkstienė gondozta, az illusztrációkat V. Bortkevičienė rajzolta, R. Rekašienė illesztette be őket a könyvecskébe, az egészet pedig A. Klupšaitė véleményezte.

Kétségtelen, hogy ez a könyv nemcsak az alsóbb, hanem a felsőbb iskolai évfolyamok tanulóinak érdeklődését is felkelti. Az első oldalt kinyitva megismerkednek a könyv izgalmas tartalmával: ismerkedjetek meg – íme a számítógép (6), a számítógép agya (30), a számítógép memóriája (38), a lemezek és lemezkék városa (46), hogyan beszélgessünk a számítógéppel (54), a Logo királysága (62), a számítógép játszik (78), a számítógép rajzol és zenél (86), a számítógép mint szerkesztő (94), a számítógép mint postás (110), a számítógép nagyszülei és dédszülei (118). A további oldalakon az olvasók részletesebb magyarázatokat találnak a számítástechnika alapvető fogalmairól, a számítógépek felépítéséről, rendszereiről, programjairól és működési elveiről, valamint megismerkednek a számítógép történetével.

Kiegészítve a szerző gondolatát, miszerint a számítógépek országában szigorú rend uralkodik, és a könyvecske e vidék szabályai szerint épül fel (5), még hozzátennénk, hogy a szavak és mondatok többsége is a nyelvtan szabályai szerint van megalkotva, egy-két kisebb lexikai pontatlanságot kivéve, például: visszaállítás (= helyreállítás, megújítás): <...> a demoduláció a fordított folyamatot jelenti – a módosított jel visszaállítását (= helyreállítását) (112); elsajátítani (= megtanulni, megjegyezni): Tehát elsajátítottatok (= megtanultatok, megjegyeztetek) még egy parancsot (66). A Logo nyelv elsajátításához (= megtanulásához, megjegyzéséhez) szükség van <...> (70); előkészíteni, előkészített (= készíteni, elkészíteni): Vagyis a számítógép kiváló segítőtárs valamely szöveg előkészítésében (= valamely szöveg elkészítésében) (96). Ma már szinte minden könyv lézernyomtatóval készül (= állítják elő) (106);

101

találkozni (= felfedezni): Az életben sok példával találkozunk (= fedezünk fel) (39).

Mivel a könyv nyelve világos, gördülékeny és szemléletes, nagyon érdekes egy ilyen országban utazni. Például így írja le a számítógépet: „Élt egyszer egy Televízió. Mindennap szórakoztatta a gyerekeket, filmeket mutatott, meséket mondott. De idővel elszomorodott. Mindenkihez beszél, mesél, de neki senki sem szól egy szót sem... Elhallgatott a Televízió. Ekkor felhangzott az írógép kopogása: kop-kop, kop-kop... A gép panaszkodott: »Szomorú vagyok. Mindenki csak utasít és megmondja, mit nyomtassak. Én magam viszont senkinek sem panaszkodhatok, nincs kivel beszélgetnem.« Így sóhajtoztak ketten, majd elhatározták, hogy egyesülnek: amit az írógép mond, azt a Televízió mutatja, amit pedig a Televízió kérdez, arra a Gép válaszol... A Televízió Kijelzőnek nevezte magát, az írógépet pedig egyszerűen Billentyűzetnek hívták. Így született meg a Számítógép. Igaz, még sok mindenre, ó, nagyon sok mindenre volt szüksége. Mindenekelőtt agyra.” (7).

Az embernek kedve támad egyetlen ültő helyében elolvasni ezt a könyvet, és megtudni, mit csinál az a számítógép, hogyan kellene vele beszélgetni. Kiderül, hogy nagyon könnyen lehet vele beszélgetni. Csak helyes szakkifejezéseket kell használni. Ezekből – rokon és alárendelt fogalmakból – bőven akad a könyvecskében. A szakkifejezések többségét megmagyarázzák, sőt a javasoltnál helyénvalóbb szinonimáikat is megadják. Íme egy csokorra való ilyen szakkifejezés:

algoritmus (Az algoritmus bármely (= minden) feladat megoldásának pontos leírása. Ha az algoritmust a számítógép számára érthető nyelven írják le, programnak nevezik (58);

aritmométer (Ez egy egyszerű számológép, amely négy számtani művelet elvégzésére képes. Az első aritmométerek mechanikusak voltak, később pedig elektromosak (120);

rajzgép (Ha bonyolult és pontos műszaki rajzokat kell készíteni, speciális nyomtatókat, úgynevezett rajzgépeket használnak. A legrégebbiek a tollas rajzgépek (107);

lemez (46): kompakt vagy más néven optikai lemez (51), Winchester-lemez (48);

floppy lemez (Néha helytelenül „diskettének” nevezik a floppy lemezt. Hogy miért, az teljesen érthető – a floppy lemezeket külföldön gyártják, a borítékjukra gyakran angolul azt írják, hogy diskette, és így olvassuk

102

szó szerint. Egyébként néha azt is mondják: „hajlékony lemez”. Teljesen fölöslegesen – anélkül is világos, hogy hajlékony, mágneses (50);

kijelző (A litvánok a kijelző szót az angol „display” szóból vették át, amelynek jelentése: „megmutatni, ábrázolni”. Egyesek a kijelzőt „monitornak” nevezik (az angol „monitor” szónak sok jelentése van; az egyik ezek közül: megfigyelő-, ellenőrző berendezés) (16);

Logo nyelv (Tudják, honnan ered a Logo nyelv elnevezés? A görög „logos” szóból, amelynek jelentése „szó” vagy „gondolat” (64);

számítógép (A számítógép szó, mint tudjuk, az angol „compute” szóból származik, amelynek jelentése: számolni. Az angolok ezt a szót a latin „computo” szóból vették át, amelynek jelentése: számolok (8): személyi számítógép (10), otthoni számítógép (15), elektronikus számítógép (121), zsebszámítógép (15), hordozható számítógép (15);

nyomtató (Angolul a nyomtató printer (és hasonlóan is ejtik: „printe”). Ezért nálunk is szívesen nevezik néha printernek. Ha van szép magyar szavunk, nem illik más nyelvekből kölcsönözni (104): tűs nyomtató (103), lézernyomtató (102), tintasugaras nyomtató (103);

kurzor (Hirtelen megragadta a figyelmünket a képernyőn mozgó kis téglalap: leírsz egy betűt, és jobbra lép. Mi ez? Mire való? Ez a kurzor (15).

Ebbe a kis felsorolásba még több helyes és ajánlott, a „Kelionė į kompiuterių šalį” című könyvben szereplő számítástechnikai szakkifejezést is fel lehetne venni. Ebből is látható azonban, hogy a szerző jól ismeri a számítástechnikai terminológiát, és nem vész el annak mai szinonimáinak tengerében. Bár egy-két kifejezésről lehetne vitatkozni.

Nagyon jó, hogy a szerző elveti a failas angolos szót. Az általa javasolt, és legközelebbi munkatársai által folyamatosan használt, a failas egyik szinonimájaként kínált byla szó (59) azonban sok kétséget vet fel; ezek némelyikéről már írtak is1. Ezért fölösleges megismételni őket. Csak azt lehet hozzátenni, hogy nagyon homályos, milyen indokkal vitték át a byla szó jelentését (nem a szó elsődleges jelentését vitték át). Így a failas megfelelőbb litván megfelelője alighanem a rinkmena szó lenne.

¹ Lásd: Gimtoji kalba, 1994, 8–9. szám, 17. o.; 4. szám, 21–22. o.

103

A külföldi termékeken található fekete-fehér vonalkódot nem vonalkódnak (75), hanem sávkódnak kell nevezni.

Javításra szorulnak az olyan terminusok is, mint például: állandó memória (42) (= állandó memóriatár), szenzoros (= érintésérzékeny) képernyő (74), szkenner (75) (= leolvasó). Mire való a sorok közötti intervallum (96), a speciális betűk (26), ha egyszerűbben is mondhatjuk: sorköz, sajátos betűk.

Angelė KAULAKIENĖ

104