Kazimieras GAIVENIS

KÉT KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK TERMINOLÓGIAI SZÓJEGYZÉKÉRŐL

1. S. Šalkauskis pedagógiai terminológiai szójegyzéke

S. Šalkauskis filozófus nemcsak eredeti terminológiai elméletet dolgozott ki és szabályozta a filozófiai terminusokat, hanem a pedagógiai terminológia is érdekelte. Befejezetlen, négy nyelvű pedagógiai terminológiai szójegyzéke, „Általános pedagógiai terminológia” címmel (litván–francia–német–orosz nyelven), a „Raštai” második kötetében jelent meg (V., 1991). A szójegyzék magyarázataiban ez áll: „Összesen 1600 pedagógiai terminust gyűjtöttünk össze. Közülük 600-at az «Általános filozófiai terminológiából» vettünk át. Ezeket + jellel jelöltük. 400 terminus idegen eredetű. Ezeket – jellel jelöltük. Számukra fontos lenne litván megfelelőket találni. A fennmaradó 600 terminus litván eredetű, és sajátosan pedagógiai jellegű. Ezeket semmilyen jellel nem jelöltük. Valamennyi terminust megpróbáltuk hangsúlyozni” (277). Ezt a szójegyzéket a Litván Nyelvi Társaság Terminológiai Szekciója megvitatta és kissé kiegészítette, de befejezetlen maradt. Terminográfiai elvei alig térnek el az „Általános filozófiai terminológiáétól”. Az utóbbi szójegyzéket, mint ismeretes, P. Skardžius nyelvész látta el hangsúlyjelekkel. Ebből arra következtethetünk, hogy a pluszjellel megjelölt terminusokat P. Skardžius hangsúlyozta. Ebben a rövid cikkben nem kívánjuk S. Šalkauskis pedagógiai terminológiáját a szakterület fogalmi rendszerének kialakítása szempontjából értékelni; csupán két nyelvi kérdéssel foglalkozunk, nevezetesen: 1) S. Šalkauskis terminussá tett lexikájának jellegével és 2) S. Šalkauskis pedagógiai terminusainak hangsúlyozásával.

1. S. Šalkauskis a terminológia forrásairól a következőket írta: „Ha bármely olyan tudományt veszünk, amelynek tudományos terminológiát kellett kialakítania, könnyen tapasztalhatjuk, hogy ez a terminológia három forrásból merít. Nevezetesen: egyes terminusait az élő köznyelvből veszi, és csupán a tudomány sajátos igényeihez igazítja; más terminusokat a nyelv törvényei szerint, illetve jellegzetes nyelvi megnyilvánulásainak analógiájára újonnan alkot; végül a terminusok harmadik csoportját közvetlenül más nyelvekből kölcsönzi, és csak kisebb-nagyobb mértékben módosítja a kölcsönző nyelv fonetikai és morfológiai sajátosságai szerint, amelynek szavait kölcsönvette”

89

(Šalkauskis 1991 24). S. Šalkauskis mindhárom említett terminológiai forrást felhasználta, de viszonylag kevés új szót alkotott. Úgy véljük, hogy S. Šalkauskis pedagógiai terminológiájának új szóalkotásai a következők: atkaklà (obstination, entêtement; Eigensinn, Trotz), auménybė (intelligen-ce; Intelligenz), erdvėmenis (art d’espace; Raumkunst), imlà (récep-tion; Rezeption, Aufnahme), kvotinis (objet sur lequel on examine; Prüfungsgegenstand), mokslāžmis (scolarité, Schulter), pergyvenà (survivance), rašlūmas (l’écriture et la lecture), sielingumas (carac-tère de ce qui est animé, Seelenhaftigkeit), šaunà (bravoure; Bra-vour) stb. Sajnos szinte mindegyikük halvány szóalkotás volt, vagy mesterséges fogalmakat nevezett meg, ezért a későbbi pedagógiai terminológiában nem honosodtak meg. Más a helyzet S. Šalkauskis terminussá tett vagy alkotott szavaival, amelyeket a „Lietuvių kalbos žodynas” (a továbbiakban LKŽ) csak állítólagosan szovjet írásokból származóként tüntet fel, például: globōtinis (pupille; Pflegling), paauglystė (adolescence; Adoleszenz) stb. Ezeket ma is használjuk terminológiánkban.

A szójegyzék nem litván kiegészítéseit S. Šalkauskis mínuszjellel jelölte, de közéjük valószínűleg tévedésből néhány litván terminus is bekerült, például: idėmus, idėmų (attentif; aufmerksam), kūdikis (petit enfant; Wickelkind), miegas, miegai (sommeil; Schlaf), patirtinis (expérimental; experimentell) stb.

A szójegyzékben olyan terminusokat találunk, amelyeket ma nem normatívnak vagy helytelenül írottnak tartanak, például: pramatymas (prévoyance; Voraus-sehen), pramatyti (prévoir; voraussehen), pusiaūsvyras, -a (équi-pondérant; das Gleichgewicht haltend), pusiausvyrumas (qualité de ce qui est équipondérant), savigina, -os (défense de soi-même; Selbstverteidigung, Selbstschutz). Az első terminust ma a numàtymas szóval helyettesítik, a másodikat a numatyti szóval, a harmadikat a pusiaūsvyras, -a szóval, a negyediket a pusiausvyrumas szóval, az ötödiket pedig a savigyna szóval.

S. Šalkauskis által meghonosított pedagógiai terminusok közül sokat ma is használnak. Például L. Jovaiša „Pedagogikos terminai” (K., 1993) című szótárában megtaláljuk azokat az absztrakt fogalmakat jelölő elnevezéseket, amelyeket már akkor is használtak, például: atgaminimas, atkakla, atpažinimas, atsakomybė, atsi-palaidavimas, auginimas, auklėjimas, bendravimas, bendravimas, darbingumas, darbštumas, dėmesys, dėstymas, dorovė, drausmė, dva-

90

szorgalom, tehetség, jóság, gondoskodás, szórakozottság, készség, jelentéssel való felruházás, szokás, meggyőződés, figyelmeztetés, érzékenység, alkotás, nevelés, elvárás, utánzás, kötelesség, hivatás, tapasztalat, öröklés, előrehaladottság, kedvtelés, vonzalom, gyakorlás, természet, szorgalmasság stb.

A Terminológiai Szekció ülésein végrehajtott kiegészítések ehhez a szójegyzékhez főként a nemzetközi terminológia közlésével kapcsolatosak. Csak itt-ott fűznek a nemzetközi terminusok mellé litván szinonimákat is, például: aktyvumas – veiklumas, aritmetika – skaiči mokslis, cholerikas – staigulis, degeneracija – išsigimimas, difuzija – išsiklidimas, egoizmas – savimyla, etika – doromokslis és így tovább.

S. Šalkauskis terminológiaelméletének kiindulópontja a szó, nem pedig a fogalom volt, ezért terminológiai gyűjteményeiben címszóként nemcsak főnevek, hanem melléknevek, igék, sőt igenevek is szerepelnek. Összességében azonban a szavak kiválasztása, valamint a terminologizálás és a terminográfia elvei kellően magas tudományos színvonalúak voltak.

2. A terminusok hangsúlyozása nehéz feladat a litván nyelvben járatlanok számára. Mint már említettük, S. Šalkauskis pedagógiai szójegyzékének terminusai közül néhányat P. Skardžius hangsúlyozott. A többi terminust ő maga hangsúlyozta. Egyáltalán csak nagyon kevés maradt hangsúlyjelölés nélkül, mindössze néhány, például: enciklopedinis, jausminis*, justi*, klausumas, kryptis*, kūnotyra, mitreti, partiškas, pozityvinis (str. pozityvus), rūšiš*, žmoginis* (a csillaggal jelölt terminusok hangsúlyozottak voltak a filozófiai terminológiában).

Érdekesek azok a „Bendrosios filosofijos terminija” című műből átvett terminusok, amelyek hangsúlyozása nem egyezik a jelenlegi akcentológiai normákkal. Több mint egy tucat ilyen terminus van, például: įtaka, -õs, įtaką (=įtaka DLKŽ, LKTŽ), įtaigà, -õs, įtaigą (=įtaiga DLKŽ, LKTŽ), įvykdyti (=įvykdyti DLKŽ), kiekins (=kiekins 1 DLKŽ, LKTŽ), kliūtis, -iės (=kliūtis DLKŽ, LKTŽ), kūpinis (=kūpinis DLKŽ), meninis (=meninis DLKŽ, LKTŽ), mokslinis (=mokslinis DLKŽ, LKTŽ), neigiamas, -à (=neigiamas, -ą DLKŽ), reikšmė, -ės, reikšmę (=reikšmė 3 DLKŽ, LKTŽ), sąžiningas (=sąžiningas DLKŽ, LKTŽ), teigiamas, -à (=teigiamas, -ą DLKŽ), visuomeninis (=visuomeninis DLKŽ, LKTŽ), žmoniškas (=žmoniškas DLKŽ, LKTŽ) és így tovább. E hangsúlyozási változatok némelyike (például įtakà, neigiamas és így tovább) egyáltalán nem hiba, hanem

91

az LKŽ-ben M. Niedermann, A. Senn, F. Brender és A. Salys „Lietuvių rašomosios kalbos žodynas” című művéből (Heidelberg, 1932–1968), valamint más forrásokból szerepeltek. Ezenkívül tévedések is előfordulnak. A pluszjellel jelölt szavak sąmonėti (devėnir conscient; bewust werden), sąranga, -os, sąranga (construction, structure; Gefüge, Bau, Struktur), sąveika, -os, sąveika (interaction; Wechselwirkung) egyáltalán nem szerepelnek a „Bendrojoje filosofijos terminijoje” című műben, a skirtumas, -ai (différence; Unterschied), svajonė (rêve; Traum), tramdyti (dompter; zügeln) terminusokat pedig az említett forrás másképpen hangsúlyozza (skirtumas, svajonė ir tramdyti).

S. Šalkauskis pedagógiai terminológiai szójegyzékében egyszerű hangsúlyozási hibák (vagy korrektúrahibák) is előfordulnak, például: nacija, -os (nation; Nation), pagilinimas (approfondissement; Vertiefung), partija, -os (parti; Partei), savarankiškumas (indépendance; Selbständigkeit), šielvatas, -ai (affliction; Seelenkummer), vienetas, -ai (unité; Einheit), žymūmas (valeur, eminence; Hervorrangendsein) és így tovább. Más kérdés az ilyen terminusok hangsúlyozása, például: antitezė (=antitezė DLKŽ, LKTŽ), energija (=energija DLKŽ, LKTŽ), idėja, -ėjos (=idėja DLKŽ, LKTŽ), ižanga, -os, ižanga (=ižanga DLKŽ, LKTŽ), jaunystė (=jaunystė DLKŽ, LKTŽ), konkursas (=konkursas DLKŽ, LKTŽ), ligūistas (=ligūistas DLKŽ, LKTŽ), mėginys, mėginio (=mėginys 3a DLKŽ, LKTŽ), neiginys, neiginio (=neiginys 3b DLKŽ, LKTŽ), organas (=organas DLKŽ, LKTŽ), pátosas (=patosas DLKŽ, LKTŽ), prádedamas (=pradedamas, prámoga, -os (=pramoga DLKŽ LKTŽ), próza, -os (=proza DLKŽ, LKTŽ), prózininkas (=prozininkas DLKŽ), savanáudiškas (=savanaudiškas DLKŽ, LKTŽ), sielótis (=sielotis DLKŽ, LKTŽ), sintėzė (=sintezė DLKŽ, LKTŽ), skáutas, -ai (=skáutas DLKŽ), vykdyti (=vykdyti DLKŽ, LKTŽ), žaismas, -ai (=žaismas DLKŽ, LKTŽ) és így tovább. E terminusok hangsúlyozásának pontatlanságai többnyire az értelmiségiekre jellemző hibák. Ezek a mai tudományos nyelvű szövegekben is gyakoriak.

Az -inis képzős melléknevek hangsúlyozásában, amelyek leggyakrabban összetett terminusok jelzői, S. Šalkauskis szintén nem volt egészen következetes. Némely esetben csak kissé tért el a hangsúlyozási normáktól (a), máskor viszont még hipernormalizmusokat is alkotott (b), például: a) higieninis, higieniškas (=higieninis, higieniškas DLKŽ), kiekīnis (=kiekinis DLKŽ,

92

LKTŽ), testi (=kūninis DLKŽ), liturgikus (=liturginis DLKŽ), normatív (=norminis DLKŽ, LKTŽ), szakmai (=profesinis DLKŽ, LKTŽ), fajtajelölő (=rūšinis DLKŽ, LKTŽ), köztes, -ő (=tarpinis DLKŽ, LKTŽ); b) kollektív (=kolektyvinis DLKŽ, LKTŽ), kulturális (=kultūrinis DLKŽ, LKTŽ), irodalmi (=literatūrinis DLKŽ), matematikai (=matematinis DLKŽ), módszertani (=metodinis DLKŽ, LKTŽ), pedagógiai (=pedagoginis DLKŽ, LKTŽ), de óvodáskor előtti (=priešmokyklinis DLKŽ) stb.

Az elmondott gondolatokat összefoglalva a következő rövid következtetéseket vonhatjuk le:

1. S. Šalkauskis pedagógiai szakkifejezéseinek szójegyzéke betűrendes, a fajjelölő szakkifejezések nem szerepelnek benne. A Litván Nyelvi Társaság Terminológiai Szekciójában körülbelül az m betűig vitatták meg (az utolsó tárgyalási ülésre 1940. 06. 12-én került sor). A szójegyzék terminográfiai elrendezése hasonló a „Bendroji filosofijos terminija” című műéhez.

2. A pedagógiai szakkifejezések között szereplő globótinis, pauglýstė szavakat nem lehet a szovjet korszakban keletkezettnek tekinteni (ahogyan a „Lietuvių kalbos žodynas” alapján gondolhatnánk). Ezek a szavak már S. Šalkauskis szójegyzékében is megtalálhatók. S. Šalkauskis javasolta neologizmusok többsége (atkalbà, imlà, kvotinýs, rašlùmas stb.) nem honosodott meg a pedagógiai terminológiában.

3. S. Šalkauskis pedagógiai szójegyzékének egyes szakkifejezéseit P. Skardžius alkotta meg. Más szavak hangsúlyozását maga a szójegyzék szerzője jelölte. Viszonylag sok a hangsúlyozási hiba. Ezek leginkább a hangsúly helyének pontatlan meghatározásából adódnak.

2. L. Dargis és A. Salys „Prekybinės korespondencijos žodynėlis” című szójegyzéke

1938-ban a „Tautos ūkis” folyóiratban L. Dargis közgazdász és A. Salys nyelvész közzétette a „Prekybinės korespondencijos žodynėlis” című szójegyzéket. Később ezt a szójegyzéket angol megfelelőkkel kiegészítve A. Salys „Raštai” című művében nyomtatták ki (Róma, 1979). Minden litván szakkifejezés hangsúlyjelölést kapott, némelyikhez rövid példamagyarázatot is fűztek. A szójegyzék közös munkáját A. Salys „Raštai” című műve így ismerteti: „L. Dargis összegyűjtötte az akkoriban általa és mások által Litvániában leggyakrabban használt fontosabb gazdasági szakkifejezéseket”

93

„lefordította őket németre, egy részüket angolra is, A. Salys pedig segített litvánosítani e szakkifejezéseket és meghatározni litván alakjukat. E szakkifejezések egy részét (például: antspaud-as, įmonė, perlaida) már korábban mások alkották meg, más részük (például atlyginimas, išrankos, palūkanos) pedig régóta használatban volt. A szakkifejezések többségét azonban – leggyakrabban a nem litván eredetűeket – újra kellett dolgozni, új alakokat kellett alkotni, és a már használatos szavakat is fel kellett eleveníteni. Miután A. Salys L. Dargis magyarázata alapján megértette az adott fogalom jelentését, gyakran több litván szakkifejezést is javasolt; végül L. Dargisszal együtt választották ki azt a szót és alakot, amely mindkettőjüknek jobban tetszett. Maga L. Dargis később (1975-ben) kijelentette, hogy itt „a litván rész új szakkifejezéseinek fő szerzője A. Salys professzor volt” (Salys,I,455).

A szójegyzékben érdekes litván szakkifejezéseket találunk, amelyeket ma már nem, vagy csak ritkán használnak, de a modern piacgazdasági terminológiában is megfelelőek lehetnének. Például:

apmokà (németül: Begleichungssumme, angolul: payment). Az angol payment order kifejezés magyar megfelelője lehetne az apmokos dokumentas (kvitas).

bendraskolis (németül: Gemeinschuldner, angolul: fellow debtor). Ezt a fogalmat ma gyakran a helytelen litván bendras-kolininkis kifejezéssel jelölik.

darbūmas (németül: Leistungsfähigkeit, angolul: productivity). Ez a szó arra illik, aki sokat végez el. A „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne” (V., 1993; a továbbiakban DLKŽ) a darbus szót a darbštus szinonimájával magyarázzák. A terminológiában azonban jobb lenne elkülöníteni ezt a két fogalmat: darbštūs – aki szeret dolgozni; darbūs (vagy darblūs) – aki sokat végez el.

pirkliumas (németül: Kaufkraft, angolul: purchasing power). A pirklius az, akinek módjában áll, és van miből vásárolnia. Gazdasági válság idején csökken a társadalom vásárlóereje. Ma ezt a fogalmat leggyakrabban a perkamasis pajėgumas kifejezéssel jelölik. Egyetlen szóból álló terminus kényelmesebb lenne.

važtaraščio antrininkas (németül: Frachtbriefduplikat, angolul: bill of lading duplicate). Az antrininkas szó a dublikat helyettesítőjeként a DLKŽ-ben is szerepel.

važūs (németül: transportabel, angolul: easily transportable). A DLKŽ-ben pedig

94

csak ennek a szónak a „jól szállító” jelentését adja meg. A kereskedőknek azonban a važus melléknév másik jelentésére van szükségük: „szállítható”. Ezt a jelentést is hordozhatja. Következésképpen az áruk szállíthatóságáról is beszélhetünk.

Ebben a szójegyzékben el nem fogadott terminusok is szerepelnek, amelyek helyett mára más szavak vagy szókapcsolatok honosodtak meg. Más esetekben helyettük még idegen szavakat használnak. Például:

būdinė prekyba (németül Hökerhandel, angolul hawking trade), būdininkas (németül Höker, angolul hawker, peddler). A mai terminológiában erre a célra a kioskas és a kioskininkas szavakat használják. Semmi remény arra, hogy a būda és būdininkas szavak kiszorítsák őket.

gyvi, gyvieji pinigai (németül Bargeld, angolul cash). Litvániában már régóta meghonosodott a grynieji pinigai terminus. Most nincs szükség ennek a terminusnak a megváltoztatására.

mokmenys (németül Zahlungsmittel, angolul means of payment). A terminus nem túl aktuális fogalmat nevez meg.

núodarbis (németül Leistung des Angestellten, angolul piece of work, performance). Ma az išdirbis terminus honosodott meg. Ezt kell használni.

pádalas, pelninys (németül Dividende, Gewinnanteil, angolul dividend). E fogalom megnevezésére ma a nemzetközi dividendas terminust használják. Az első javasolt litván neologizmus bizonyosan nem fog elterjedni, a második talán.

pagavà (németül Blickpunkt, Blickfangpunkt, blickfangende Ware, angolul eyecatching (in advertising or packaging) wares). A terminológiában ma már nem használatos a szójegyzékben szereplő pagavùs melléknév sem. Leggyakrabban a patrauklùs melléknévvel helyettesítik. Következésképpen a pagavà szó helyett is a patrauklà szó lenne megfelelőbb a terminológiában.

prádovis (németül Vorschuss, angolul advance money). A mai avansas terminusnak felel meg. Nyderman szótárában ez a terminus a rankpinigiai szó szinonimája.

pérstovis (németül Überliegen, angolul lying-over time, days of demurrage). E fogalom mai litván megnevezése a prastova. Jobban illeszkedik a prastovėti igéhez.

saugóvė (németül Stahlkammer, angolul safe). Mivel a seifas szó már

95

A mai terminológiában csak az értékek tárolására szolgáló, nem éghető fémszekrényt jelöli, a banknak az ilyen szekrényeket tartalmazó helyiségét pedig a „trezor” kifejezéssel nevezik meg, így a saugovė neologizmus fölöslegessé válik.

A szójegyzék címszavai nem csupán egyszerű és összetett terminusok, hanem elöljárószók, határozószók, melléknévi igenevek, főnévi igenevek és szóalakok is. Például:

apiė (németül betreff, angolul concerning, about);

kāiningai (németül preiswert, angolul priceworthy);

laišku (németül brieflich, angolul by means of a letter);

naūdai (németül zu Gunsten, angolul to someone’s favor);

naponta, keltezés szerint (németül nach Tagen, nach Datum, chronologisch, angolul daily, day after day);

házról házra (németül vom Hause, zum Hause, angolul from house, to house);

elintézve (németül erledigt, angolul accomplished);

utasítani (németül anordern, angolul to command, to decree);

átvinni (németül übertragen, angolul to carry over).

L. Dargis és A. Salys „Kereskedelmi levelezési szójegyzéke” terminográfiai szempontból nem emelkedik ki a korabeli többnyelvű terminológiai szójegyzékek közül. A szakemberek számára kétségtelenül hasznos lett volna. Ez a szójegyzék azonban nem gyakorolhatott jelentős hatást a litván gazdasági terminológiára. Ennek az volt az oka, hogy a háború előestéjén jelent meg, és miután a Szovjetunió megszállta Litvániát, a terminológia már nem a szabadpiaci, hanem a tervutasításos, központosított gazdasághoz kapcsolódott. Ennek ellenére a szójegyzék még ma sem vesztette el aktualitását.

Rövidítések

DLKŽ - Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. V., 1993.

LKTŽ - Lietuvių kalbos tarties žodynas/ sudarė V. Vitkauskas. V., 1985.

96