Page 1Angelė KAULAKIENĖ
Litván Nyelvi Intézet
A LITVÁN FIZIKATANKÖNYVEK ELEKTROMOSSÁG- ÉS MÁGNESESSÉGTANI TERMINOLÓGIÁJA
1. Bevezető megjegyzések
A középiskolásoknak szánt litván fizikakönyvek megjelenése egybeesett azzal, hogy megkezdődtek a tudomány egyes területei terminológiájának rendszerezésére irányuló első kísérletek. A 20. század második évtizedében ezt a népoktatás jelentős fellendülése ösztönözte. Az 1905–1907-es forradalom megrázta cári rendszer kénytelen volt engedményeket tenni a társadalmi élet különböző területein. Miután feloldották a litván nyelv latin betűs nyomtatásának tilalmát, már 1906-ban engedélyezték, hogy a litván iskolákban a litván nyelvet nem kötelező, önálló tantárgyként oktassák. Egyre több iskola tanított litván nyelvet (Šenavičienė 1982: 86–87). Az első világháború kitörésekor, amikor 1915-ben a front Vilnius közelébe ért, sok litván értelmiségi Oroszországba menekült. A voronyezsi litván gimnáziumok fizika- és matematikatanárai a litván tankönyvek előkészítésével kezdtek foglalkozni, és elhatározták, hogy a terminológiát lehetőség szerint rendszerezik. Jonas Jablonskis nyelvész, aki a voronyezsi litván gimnáziumokban litván és latin nyelvet tanított, készséggel vállalta, hogy segít a matematikusoknak, és rendszeres időt szánt a terminológiai kérdések megvitatására. J. Jablonskinak mindenekelőtt világosan meg kellett határoznia a szóban forgó terminussal megnevezni kívánt fogalom lényegét és főbb sajátosságait, elmagyaráznia, miként használják azt más nyelvekben, és honnan ered (Rumšas 1979: 53). Z. Žemaitis szerint olykor Konstantinas Šakenis is felkereste őket, hogy a fizikai terminológia kérdéseiről tanácskozzon; ő középiskolai fizikakönyvet írt (Žemaitis 1966: 195). A Fizika című tankönyv első részét éppen Voronyezsben írta meg, J. Jablonskival, valamint Z. Žemaitis, Pranas Mašiotas és Marcelinas Šikšnys matematikusokkal konzultálva (Kaulakienė 2002: 66–77).
Akkoriban Ignas Končius is fizikakönyvet írt. Amint Antanas Žvironas I. Končius cikkéhez fűzött megjegyzése Fizikos terminai mutatja: „1915 végén a cikk szerzője [I. Končius], miközben fizikatanárként dolgozott
107
Page 2a palangai gimnáziumban, amely akkor Verrába (Észtországba) volt evakuálva, elhatározta, hogy az orosz gimnáziumok anametikus tanterve alapján litván fizikakönyvet ír. Egy ilyen tankönyv szükségessége már érlelődött, nem utolsósorban azért, mert Voronyezsben már litván gimnáziumot alapítottak. Ig. Končius tervét 1915. XII. 28-án közölte a pétervári Lietuvių Draugijos Centraliniam komitetui nukentėjusiems dėl karo šelpti testülettel. Onnan 1916. I. 11-én érkezett válasz: „buzdítják a tankönyv megírására; a fizikai terminusok rögzítésére Voronyezsben »Nyelvi Bizottságot« hoztak létre, amelynek K. Būga az elnöke” (Končius 1938: 260). I. Končius gimnáziumoknak szánt fizikakönyve nem jelent meg nyomtatásban. 312 oldalas kéziratát a Vilniusi Egyetem kézirattára őrzi (Kaulakienė 1994: 18–27). Más szerzők egykötetes, többnyire általános iskolásoknak szánt fizikakönyvei is készültek és jelentek meg (Fizikos istorija 1988: 169–175). Az általános és középiskolai litván fizikakönyvek fejlődését különösen részletesen tárgyalja Jonas Algirdas Martišius cikke, A litván fizikakönyvek százéves útja, amely Petro Vileišis tankönyvének, a Populariszkas rankvedis Fyzikos századik évfordulójára készült (Martišius 2000: 135–174).
A legnagyobb népszerűségre K. Šakenis gimnáziumoknak szánt, háromrészes fizikakönyve tett szert, amelynek első kiadása 1920-ban jelent meg; 1920 és 1940 között összesen öt kiadást adtak ki (Kaulakienė 2002: 66). A 20. század húszas éveiben jelent meg az első nagyszabású, hét fejezetből álló – amelyek külön könyvet alkottak – fizikakönyv a felsőoktatási intézmények számára: Vinco Čepinskis Fizikos paskaitos című műve (1923–1926), amelyből egyetemisták több nemzedéke tanult. Néhány évtizeddel később egy másik, szintén felsőoktatási intézményeknek szánt, négyrészes fizikakönyv jelent meg: Povilas Brazdžiūnas Bendroji fizika című műve (1960–1965).
Ez a cikk a három említett szerző tankönyveinek mágnesesség- és elektromosságtani terminológiáját kizárólag a használat szempontjából tárgyalja. Az elemzéshez a tankönyvek következő részeit vagy fejezeteit választottuk ki: K. Šakenis. Fizika. II. rész. Magnetas. Elektra, 1920, 77 p. (a továbbiakban – F); V. Čepinskis. Fizikos paskaitos. VII skyrius. Magnetizmas ir elektra, 1926, 466 p. (a továbbiakban –
1Az itt és másutt idézett és elemzett tankönyvek fogalommeghatározásainak szövegét eredeti formájában közöljük. A helyesírást és az írásjeleket nem javítottuk.
108
Page 3FP); P. Brazdžiūnas. Bendroji fizika. II dalis. Elektra ir elektromagne-tizmas, 1961, 405 p. (toliau – BF).
2. A fizikatankönyvek elektromosság- és mágnességterminusainak használatelemzése
A tárgyalt tankönyvekben szereplő elektromosság- és mágnességterminusok több csoportra oszthatók. A legnagyobb csoportot feltehetően azok az azonos terminusok alkotják, amelyeket mindhárom szerző ugyanazon fogalom megnevezésére használ. Ezek között nemzetközi és saját, nyelvjárásokból vagy régi forrásokból átvett litván szavak egyaránt vannak. A fizikában ma is használatosak, például: ampermetras F 40, FP 247, BF 175; anodas F 32, FP 204, BF 268; baterija F 40, FP 133, baterija BF 138; dalelės F 18, FP 398, BF 87; dėsnīs F 33, FP 250, BF 183; dinamomašina FP 322, BF 181, dinamo mašina F 74, FP 313; dujos F 51, FP 215, BF 91; ekvivalentas F 45, FP 202, BF 121; elektra F 12, FP 34, BF 5; elektrodas F 51, FP 230, BF 113; elektrolitas F 44, FP 204, BF 113; elektromagnetas F 56, FP 257, BF 207; elektroskopas F 15, FP 34, BF 8; elementas F 68, FP 220, BF 130; jėga F 57, FP 34, BF 158; katodas F 31, FP 387, BF 250; kibirkštis F 76, FP 114, BF 145; kiekis F 45, FP 34, BF 6; kūnas F 11, FP 3, BF 87; lankas F 51, FP 143, BF 149; laukas F 56, FP 147, BF 6; magnetas F 3, FP 3, BF 157; mašina F 29, FP 71, BF 318; mikrofonas F 70, FP 298, BF 341; motoras F 75, FP 313, BF 306; paviršius F 17, FP 71, BF 10; plokštelė F 31, FP 82, BF 25; plokštuma F 6, FP 19, BF 162; poliarizacija F 47, FP 342, BF 190; santykis F 49, FP 342, BF 153; skaičius F 57, FP 201, BF 185; solenoidas F 63, FP 249, BF 167; spektras F 6, FP 3, BF 90; spinduliai F 53, FP 385, BF 106; srovė F 56, FP 356, BF 305; stiprumas F 34, FP 48, BF 70; talpumas F 25, FP 243, BF 131; tarpas F 52, FP 387, BF 150; varža F 39, FP 259, BF 293; vienetas F 39, FP 34, BF 12; voltметras F 40, FP 201, voltmetras FP 254, BF 122; voltas F 37, FP 71, BF 20; žiedas F 71, FP 283, BF 99 stb. Közülük sok az olyan alárendelt terminusok alaptagjaként szerepel, amelyeket mindhárom szerző egyformán használ, például: kiekis: elektros k. F 21, FP 34, BF 6; magnetas: dirbtinis m. F 3, FP 3, BF 157; spinduliai: Rentgeno s. F 53, Röntgeno s. FP 390, rentgeno s. BF 106; srovė: elektros s. F 28, FP 377, BF 6; stipru-
109
Page 4mas: elektros srovės s. F 37, FP 377, BF 70; vienetas: varžos v. F 39, FP 169, BF 74 és így tovább.
Egy másik jelentős csoportot a fent említett szerzők által használt szinonim terminusok alkotnak, amelyek ugyanazt a fogalmat nevezik meg:
apsuka (Ezek a menetek alkotják a Rumkorff-tekercs középső, vagyis első tekercsét) F 66; apsuka (mēnet) (Ekkor a huzal minden menetének (tekercsmenetének) egy teljes tekercs felel meg) F 73; ivija (Hiszen a második tekercs minden menete önálló elemnek tekinthető <…>) F 68; vingis (Tehát ezt az elsődleges tekercset kevés, n₁ számú menetből, vastagabb, szigetelt rézhuzalból kell kialakítani) FP 299; pavijonis (A 262. ábra egy nagy menetszámú, érzékeny asztatikus galvanométerrel összekapcsolt szolenoidot ábrázol) FP 284; vija (Amikor elektromos áram folyik át a tekercsen, az úgy igyekszik elfordulni, hogy a menetek síkján a lehető legtöbb erővonal haladjon át) BF 175;
tartóerő (A vonzó- és tartóerők) FP 34; taszítóerő (A két azonos mágneses pólus között ható taszítóerőt pozitívnak tekintjük <…>) BF 158;
a dielektromos közeg polarizációja, elektromos eltolás (eltolódás) (<…> az elektrosztatikus indukció a közegtől függ, és annak sajátos feszültségét hozza létre; ezt Faraday a dielektromos közeg polarizációjának nevezte, Maxwell pedig elektromos eltolásnak (eltolódásnak) hívja FP 343; elektromos eltolás (Az ilyen váltakozó áram a dielektrikum bármely pontján az elektromos eltolás igen gyors változásait idézi elő <…>) FP 344; elektromos eltolás, vagy elektromos feszültség, vagy dielektromos polarizáció (A dielektrikumban folyó áram az elektromos eltolás, az elektromos feszültség vagy a dielektromos polarizáció változásaként) FP 342; elektromos eltolás (<…> az ilyen elektromos eltolás a dielektrikumban az elektromos rugalmas erők ellenállásához kapcsolódik <…>) FP 343; az anyag dielektromos polarizációja (Amikor egy nem poláris anyagot elektromos térbe helyezünk, annak hatására az anyag molekuláinak elemi elektromos töltései elmozdulnak egyensúlyi helyzetükből: a pozitív töltések az elektromos tér irányába, a negatívak pedig az ellenkező irányba. Ezt a jelenséget az anyag dielektromos polarizációjának nevezzük) BF 42–43;
elektromos teljesítmény (potenciál) (Az elektromosság mennyisége, az elektromos teljesítmény (potenciál) és a vezető elektromos kapacitása) F 21; elektromos teljesítmény, vagy
110
Page 5potenciál (Ugyanígy az elektromosság tárgyalásakor különbséget kell tenni a vezető elektromos kapacitása és az elektromos teljesítmény, vagyis a potenciál között) F 22; elektromos potenciál (Mindez <...> alkalmazható az elektromos térre is, amelynek mennyiségi jellemzőit az elektromos potenciál segítségével fejezhetjük ki) FP 67; elektromos potenciál (Az elektromos tér feszültségét tehát elektromos potenciáljának nevezzük) BF 21;
elektromos töltésmennyiség (Az elektromosság a rúdról átkerül a gömbre, és minél többször érintjük meg a feltöltött rúddal, annál nagyobb lesz a gömb elektromos töltése) F 13; elektromos töltés (A testben levő elektromosság mennyiségét a test elektromos töltésének nevezzük) BF 9;
ionsebesség (Az ionok transzportszámai és abszolút sebességük) FP 201; ionmozgékonyság (A pozitív ionok mozgékonysága gyakran különbözik a negatív ionok mozgékonyságától) BF 118;
Leideni kondenzátortelep (Ő [Galvani] úgy vélte, hogy az izom sajátos Leideni kondenzátortelep, amelyet az agy szüntelenül ingerel) BF 7; Leydeni palackok telepe (Az ilyen összeállítást Leydeni palackok telepének nevezik <...>) FP 90;
szigetelő (Ezért mondjuk, hogy az üveg és a kaucsuk nem engedi tovább az elektromosságot, vagyis elektromosan nem vezető; az ilyen tárgyakat, illetve testeket szigetelőknek nevezzük) F 12; szigetelő, vagy izolátor (Azokat a nem vezető anyagokat, amelyeket az elektromos testek földtől való elszigetelésére használunk, szigetelőknek vagy izolátoroknak nevezzük, magát az elszigetelést pedig szigetelésnek) F 13; izolátor vagy elektromos szigetelő (<...> más testeket, például az üveget, a kaucsukot, a ként, a lakkot, a kemény gyantát stb. Gray izolátoroknak vagy elektromos szigetelőknek nevezte <...>) FP 35; izolátor (Ebből tehát világos, hogy az izolátorok igen nagy akadályt jelentenek az elektromosság mozgásával szemben) FP 44; dielektrikum, vagy izolátor (Az első testeket elektromos vezetőknek, a másodikakat dielektrikumoknak vagy izolátoroknak nevezzük) BF 24; izolátor (A legjobb izolátorok a borostyán, a kvarc, a csillám, az ebonit és a normál állapotú gázok) BF 24;
ozmotikus nyomás (Ha pedig az ionok ozmotikus nyomása nagyobb a fém oldódási nyomásánál, akkor az oldatban levő fémionok lerakódnak a fém felületére <...>) BF 124; ozmotikus nyomás (Vagyis az elektrolitban az ilyen fémkationok ozmotikus nyomása nagyobb, mint ionizációs feszültségük <...>) FP 224;
Volta-ív (Az ilyen gőzök olyan fehér fénnyel világítanak, hogy a szem rendszerint
111
Page 6nem tud belenézni. Az ilyen fényt Volta-ívnek nevezik) F 51; Volta-ív (elektromos ív) FP 187; elektromos ív vagy Volta-ív (Ezért ezt a jelenséget elektromos ívnek, illetve — Davy nyomán, aki Volta előtt kívánt tisztelegni — Volta-ívnek nevezték) FP 189; Volta-ív (Más szóval, a Volta-ív működése közben a szénvégek közötti rés növekszik, a Volta-ív hosszabbodik, végül pedig, amikor a rés kellően megnő, a Volta-ív megszakad) FP 190; elektromos (Volta-) ív (A külső körülményektől függően a gázok önkisülésének több formája figyelhető meg: szikrakisülés, csendes kisülés, izzó kisülés és elektromos (Volta-) ív) BF 143; elektromos, vagyis Volta-ív (Ezt a kisülést először Petrov figyelte meg, később pedig Davy; ezt a kisülést rendszerint elektromos, vagyis Volta-ívnek nevezik) BF 147; elektromos ív (Az elektromos ív igen erős fényt sugároz, ezért jó fényforrás) BF 148.
Azokból az ingadozó összetett terminusokból, amelyek jelölő tagja a főnévi elektromosság birtokos esete vagy az abból képzett, -inis, -ė képzős melléknév, azaz elektromos, az említett tankönyvekben továbbiak is előfordulnak, például: elektromos feszültség BF 119 és elektromosság feszültsége F 24; elektromos szikra BF 145 és elektromosság szikrája F 26; elektromos kemence BF 87 és elektromosság kemencéje FP 187; elektromos ív BF 149 és elektromosság íve FP 187; elektromos térerősség BF 13 és az elektromos tér térerőssége FP 82; elektromos potenciál BF 21 és az elektromosság potenciálja FP 59; elektromos kapacitás BF 29 és az elektromosság kapacitása FP 59.
Az ilyen összetett terminusok jelölő tagjait feltehetően változatoknak kell tekinteni. Az említett fizikatankönyvekben számos ilyen található. A már tárgyalt, főnévi birtokos esetből vagy az abból képzett, -inis, -ė képzős melléknévből álló jelölő tagú összetett terminusokon kívül vö. még: joule-hő BF 87 és Joule hője BF 202; galvánelem F 30, FP 133, BF 123 és Galvani-eleme FP 133; katódsugarak BF 153 és a katód sugarai F 52; koncentrációs elem BF 123 és koncentrációelem FP 223; mágneses vihar BF 164 és a mágnes vihara F 11; mágneses erő FP 3 és a mágnes ereje F 3; mágneses tér FP 313, BF 6 és a mágnes tere F 56; mágneses meridián FP 19 és a mágnes meridiánja F 10; természetes mágnes F 3 és a természet mágnes FP 3; gömbvillám BF 6 és a gömb villáma FP 127; a tankönyvekben olyan összetett terminusok is találhatók, amelyek jelölő tagjainak
112
Page 7A változatok az -iškas, -a és -inis, -ė -iškas, -a és -inis, -ė képzőkkel alkotott melléknevek, például: chemiškas ekvivalentas FP 202 és cheminis ekvivalentas BF 121; az -iškas, -a -iškas, -a képzős melléknév, illetve a főnév birtokos esete, például: elektriška perstuma FP 342 és elektros perstuma FP 202; a főnév birtokos esete és a határozott melléknévi igenév, például: elektros jėga BF 90 és elektrovaromoji jėga FP 230; traukos jėga FP 82 és traukiamoji jėga F 8–9; egyszerű és határozott melléknév, például: Faraday’aus tamsus tarpas FP 387 és Faradėjaus tamsusis tarpas BF 150; minkšta geležis F 9, BF 313 és minkštoji geležis F 9, neigiama elektra FP 385 és neigiamoji elektra F 20; normalus elementas FP 232 és normalusis elementas BF 128; sausas elementas FP 146 és sausasis elementas F 32 és így tovább.
Az említett szerzők tankönyveiben olyan, azonos jelentéskörű terminusváltozatok is előfordulnak, amelyek előtagjukban különböznek, például: demagnetinimas FP 263 és išmagnetinimas F 7; taikymai BF 86 és pritaikymai FP 361; képzőjükben, például: elektromagnetizmas FP 247, BF 7 és elektromagnetija F 56; grandinė F 36, BF 113 és grandinėlis F 25, grandinys F 36; griaustinis BF 143 és griausmas F 76, FP 128; vamzdis: Crookso cső FP 385, Geislerio cső FP 385, rentgeno cső BF 87 és vamzdelis: Krukso cső F 52, Geislerio cső F 52, Rentgeno cső F 53; végződésükben (különösen sok ilyen nemzetközi terminus van), például: abscisa FP 324 és abscisė BF 108; akumuliatoris F 48, akumuliatorius FP 238 és akumuliatorius BF 130; amplitūda FP 362 és amplitudė BF 107; elektrolizas F 43 és elektrolizė FP 201, BF 120; formula F 40, FP 419 és formulė BF 110; grammolekula FP 418 és grammolekulė BF 119; koordinata FP 437 és koordinatė BF 302; linė F 4 és linija FP 59, BF 58; molekula FP 206 és molekulė F 9, BF 116; ordinata 324 és ordinatė BF 78, és így tovább.
E szerzők tankönyveiben a változó terminusok jelentős csoportját a tudósok nevének írásmódjában különböző, tulajdonnevekből képzett változatok alkotják, például: Biot-Svarto dėsnis FP 147, Bio-Savoro dėsnis BF 168; Danieliaus elementas F 31, Danielio elementas FP 145, BF 123; Džioulio dėsnis F 49, Joulio dėsnis FP 187, Džaulio dėsnis BF 86; Clark’o elementas FP 232, Klarko elementas BF 128; Crookso tamsus tarpas FP 387, Krukso tamsus tarpas BF 150; Leklanšė’s elementas F 31, Leclanché elementas FP 146; Lenzo dėsnis FP 283, Lenco dėsnis BF 226; Maxwell’io elektromagnetinė teorija FP 1, Maksvelo elektromagnetinio lauko teorija BF 325; Omo dėsnis F 39, BF 72, Ohmo dėsnis FP 167; Peltier’o
113
Page 8hatás FP 187, Peltjė efektas BF 258; Rentgeno spinduliai F 53, rentgeno spinduliai BF 258, Röntgeno spinduliai FP 385; Tesla transformatorius FP 308, Teslos transformatorius BF 317; Thomsono efektas FP 187, Tomsono efektas BF 218; Wheatstone’o tiltas FP 167, Vistono tiltelis BF 83; Zeemano efektas FP 361, Zemano efektas BF 159 és így tovább.
Az elemzésből megállapítható, hogy ugyanazon fogalom megnevezésére szolgáló szinonim terminusok nem csupán mindhárom szerző tankönyveiben fordulnak elő; vö. még: fenomenas FP 24 és reiškinys F 76, BF 5; komponenta FP 9 és dedamoji BF 162; laidininkas, arba konduktorius FP 35 és laidininkas F 13, BF 89; materija FP 385 és medžiaga BF 153; stipinas FP 65, radis (stipinas) FP 68 és radiusas BF 136, de az egyes szerzők ugyanazon tankönyvén belül is. Minden szerző tankönyvében bőven akadnak ilyen szinonimák: előfordul két litván szinonima, az egyik litván, a másik jövevényszó vagy nemzetközi szó, illetve két nemzetközi szinonima is, például: elektriniai svyravimai, arba virpesiai BF 307 és elektriniai virpesiai BF 309; galvanometrai (srovių matuotojai) F 34, galvanometras, arba srovės matuotojas F 34 és galvanometras F 34, galvanometras arba instrumentas srovėms matuoti FP 157 és galvanometras FP 157; įtakos arba antrinė srovė F 65 és įtakos srovė F 65; įvairiavardžiai poliai F 64 és nevienodi (įvairiavardžiai) poliai F 5; kibirkštinis, arba pramušamasis, potencialas BF 144 és kibirkštinis potencialas BF 144; kondensatoriai, arba tirštintojai F 24, de plokštusis tirštintojas F 24, plokštinis tirštintojas F 24, plokščias tirštintojas F 26; liekamasis magnetizmas, arba remanensija BF 200 és liekamasis magnetizmas BF 200; lauko (išorės) varža F 37 és išorės varža F 37; mediumas (tarpinė medžiaga) FP 342 és mediumas FP 343; meridianas (dienovidinis) F 10 és meridianas F 34; nuolatinė (spontaninė) poliarizacija BF 57 és nuolatinė poliarizacija BF 57; pasvirimo (linkties) kampas F 10 és pasvirimo, arba linkties kampas F 10, pasvirimo kampas F 10; plautelis, arba audionas FP 383, plautelis-audionas FP 385 és plautelis FP 384; praskiestos dujos FP 385 és dujos praskiestame padėjime FP 386; rekombinacija, arba molizacija BF 116 és rekombinacija BF 139; spinas arba sukinys BF 204 és spinas BF 204; šiluminis (betvarkis) judėjimas BF 94 és šiluminis judėjimas BF 107; trumpas sujungimas, arba „kurčšlusas“ FP 241 és trumpas sujungimas FP 241; versmė (šaltinis) F 49 és versmė F 50; vienarūšė arba teigiamoji elektra F 25 és vienarūšė
114
Page 9elektromosságot F 19; azonos (egynemű) pólusok F 5 és egynemű pólusok F 6 stb. Látható, hogy a tankönyvek szerzői az első alkalommal tárgyalt fogalom részletesebb jellemzése érdekében leggyakrabban szinonim terminusokat használnak, a következő oldalakon pedig rendszerint csak egy terminust választanak, például: elektromos rezgések BF 309, 311, 312 stb.; galvanométer F 34, 37, 39 stb.; közeg FP 343, 344, 348 stb.; állandó polarizáció BF 57, 58 stb. Ez a szerzők terminusrendszerezési kísérletét mutatja.
Kisebb csoportot alkotnak az egyes szerzők által sajátosan használt terminusok, például: burkolat: elektrométerek burkolata BF 36; környező: második környező tétel FP 342, első környező tétel FP 342; távolság: az elektromos energia távolsági továbbítása FP 313; futás: elektromos futás vagy áramlás F 29; sín: elektromos áram sínje F 29; találmány: Volta találmánya F 29, demagnetizálási görbe FP 257; mágnesezési görbe FP 257; magazin: ellenállásmagazin FP 167; levétel: éremlevétel (másolat) F 46; megfigyelés: Galvani megfigyelése FP 133, Oersted megfigyelése FP 147; elmozdulás: elmozdulási áram FP 344; plautelis „szelep”: háromelektródás plautelis FP 383, termionikus plautelis FP 361; kiegészítő: kiegészítő ellenállás FP 293, külső kiegészítő ellenállás FP 293, villámvezető F 77, villámhárító FP 122 „villámvédő”; pár: asztatikus mágneses pár FP 151, visszaállító erőpár FP 16, rugalmas forgatónyomaték FP 253; mozgás: elektromágneses mozgás FP 342, elektromos mozgás FP 24; fénynyalábok FP 114; áramlás: energiaáramlás BF 330; üveg: leideni üveg F 25; egyenes vonalú: egyenes vonalú vezető FP 155; rács FP 379 „háló”.
3. Következtetések
1. K. Šakenis, V. Čepinskis és P. Brazdžiūnas fizikatankönyveiben az elektromosság és mágnesesség terminusainak legnagyobb csoportját valószínűleg azok az azonos terminusok alkotják, amelyeket mindhárom szerző ugyanazon fogalom megnevezésére használ, és amelyek napjainkig fennmaradtak.
2. A tankönyvek szerzői gyakran, miután egy fogalmat először szinonim vagy változati terminusokkal neveztek meg, a továbbiakban csak az egyiket használják.
3. A fizikatankönyvek szerzői (különösen K. Šakenis és V. Čepinskis) sajátosan használt terminusainak sa-
115
Page 10ját, úgy tűnik, külön jelentés- és szerkezetelemzésnek kellene alávetni.
LITERATŪRA
Fizikos istorija 1988: Fizikos istorija Lietuvoje. I (1579–1940). Autorių kolektyvas: P. Brazdžiūnas, H. Horodničius, H. Jonaitis, A. Puodžiukynas, I. Šenavičienė; Vilnius.
Kaulakienė A. 1994: Rankraštinio Igno Končiaus fizikos vadovėlio kalba. – Lituanistica 3 (19), 18–27.
Kaulakienė A. 2002: Konstantino Šakenio Fizikos vadovėlio terminija. – Terminologija 9, 66–77.
Končius I. 1938: Fizikos terminai.– Gamta 3, 258–260.
Martisius J. A. 2000: Lietuviškų fizikos vadovėlių šimto metų kelias. Populiariškas rankvedis Fizykos, Vilnius, 135–174.
Rumšas P. 1979: Prie matematikos terminijos ištakų. – Zignas Žemaitis, Vilnius, 52–58.
Šenavičienė I. 1982: Fizikos raida Lietuvoje (1920–1940), Vilnius.
Žemaitis Z. 1966: Lietuviškosios matematinės terminologijos istorija. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, 195–201.
TERMS OF ELECTRICITY AND MAGNETISM IN LITHUANIAN TEXTBOOKS OF PHYSICS
Summary
This article deals with terminology of electricity and magnetism in textbooks of physics of K. Šakenis, V. Čepinskis and P. Brazdžiūnas. Terms of electricity and magnetism in these textbooks could be divided into a number of groups. The largest group comprises similar terms, used by all three authors to name the same concept and which are in use today. The usage of synonymic terms and variants of terms of electricity and magnetism showed that frequently the authors of these textbooks named the new concept in synonymic terms or variants for the first time and subsequently chose and used only one of them. Terms distinctively used by the authors of these textbooks (by K. Šakenis and V. Čepinskis in particular), which named newly appearing concepts of electricity and magnetism at that time, need a separate analysis of meaning and structure.
Angelė KAULAKIENĖ
Gauta 2003-11-06
Lietuvių kalbos institutas
P. Vileišio g. 5, LT-2055 Vilnius
E. paštas [email protected]
116