EGY SZOCIOLINGVISZTIKAI TERMINUSRÓL: NEM ÉS NEMI¹

A különféle interdiszciplináris tanulmányok megjelenésével megszaporodtak azok a tudományterületek, amelyek korábban nem léteztek Litvániában. Érthető, hogy az új irányzatok kutatásával együtt az adott területek fogalmainak megnevezésére szolgáló terminusokra is szükség van. Az antropológiai tanulmányokkal együtt megnőtt a társadalom különféle társadalmi metszetei iránti érdeklődés: vizsgálják mind a társadalom többségére jellemző, tipikus jelenségeket, mind pedig azt, ami csak bizonyos peremvidékeken figyelhető meg. E tanulmányi irányok egyike a férfi- és női kultúra elemzése, valamint azoknak az embereknek az elemzése, akik identitásukat (vagy mások az ő identitásukat) másként értelmezik. Ez a feminizmuselmélet megjelenésével is összefügg, hiszen azokból a tanulmányokból, amelyek kezdetben elsősorban a nők társadalmi szerepére összpontosítottak, szélesebb körű kutatások bontakoztak ki, amelyek a férfiak, valamint a biológiailag meghatározott nemek egyikéhez sem tartozónak tekintő emberek kulturális típusait is vizsgálják. A kultúra egyéb jellemzői mellett fontossá válik a nyelv elemzése is, amelyre egyrészt rendszerként, másrészt e rendszer megvalósulásaként tekintenek. Ezért számos munka foglalkozik a beszédaktusok kifejezésmódjának és szerkezetének elemzésével.

Az angol nyelvben, amelyen a legtöbb feminista és antropológiai tanulmány is megjelenik, erre a célra a gender terminust használják. Ez a terminus – akárcsak maga ez a kutatási irány – nem régi; csak a XX. század második felében kezdték használni. Néhány nyelv nem keresett megfelelőjét, hanem egyszerűen átvette az angol terminust. A gender terminust használják a lettek, a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a szlovének, az oroszok és az észtek is. Még a német nyelvben is, ahol általában kerülik az idegen szavakat, bevezették a Gender terminust, és összetett szavakat vagy szókapcsolatokat alkotnak vele: Genderforschung, Gender Akademie stb.

Az angol–litván szótárakban a gender szó „nem” jelentése vagy nincs feltüntetve, vagy csak a köznyelvi használat részeként szerepel. A litván nyelvtudományban az angol gender szót vagy valamely átalakított változatát sem a szociolingvisztikában, sem a szociológiában, sem más tanulmányokban nem használták. J. Džežulskienė a szociológiára támaszkodva talán elsőként javasolta a giminė szót a szociolingvisztikai kutatás egyik tárgyának megnevezésére; ez a nemhez kapcsolódó társadalmi, kulturális és pszichológiai jellemzők teljes együttesét jelöli (Džežulskienė 1994: 55). Úgy tűnik, e terminus megfelelőségéről mindeddig nem folyt vita, mivel Litvániában nem sok szociolingvisztikai tanulmány született, a meglévők pedig rendszerint megelégednek a férfiak nyelve és nők nyelve megnevezésekkel. A javasolt giminė terminus nem honosodott meg szélesebb körben.

¹ A cikk a Litván Tudományos és Tanulmányi Alap támogatásával készült. Projekt – A nemi tanulmányok szótára.

148

Ez a szó szociolingvisztikai terminusként nem túl szerencsés. Egyrészt a rokonság már nyelvészeti terminus, és kerülendő, hogy ugyanazon tudományág terminusai többértelműek legyenek. Ahogyan S. Keinys a Terminologijos abėcėlėje írja: „A terminus egyértelműsége nem ugyanaz, mint a köznyelvi szó egyértelműsége. Teljesen értelmetlen volna megkövetelni, hogy egy terminus a nyelv teljes szókészletében egyértelmű legyen. Ez azt jelentené, hogy a nyelvet különféle új szóalkotásokkal vagy kölcsönszavakkal terheljük meg. A terminus egyértelműségét azon szakterület terminológiájában követelik meg, vagy legalábbis kívánatosnak tartják, amelyhez tartozik². Ugyanebben az értelemben használható a szomszédos, rokon és más területeken is, ahová eljut…” (Keinys 1980: 29). Ebből a szempontból tehát a rokonság terminus nem szerencsés a szociolingvisztikában. Másrészt ez a szó a mai litván nyelvben öt jelentéssel bír; ezek közül az első a különböző nemzedékek közötti kapcsolatra és a rokoni kötelékekre utal. Egyik alapvető jelentésösszetevője a közösséget, valamiféle összeköttetést fejez ki – olyan képződményeket jelöl, amelyek nemzedéki és vérségi kapcsolatokhoz kötődnek. Gyakran gyűjtőnévként is használatos egy adott embercsoport megjelölésére, vö.: Nagy rokonsága van; Látod, milyen rokonságba kerül [azaz beházasodik]]. E szó szemémája, a nem, csupán másodlagos, és a nyelvtani terminushoz kapcsolódik. Igaz, az irodalom- és kultúratudósok egy ideig vagy felváltva használták ezt a terminust a nem terminussal (Giminė 1995; Feminizmas 1996), vagy megpróbálták mellőzni (Kavolis 1992). Később munkáikban a nem terminus honosodott meg. A fent említett okok miatt a rokonság terminus sem az antropológiai vagy filozófiai tanulmányok, sem a szociolingvisztika számára nem elfogadható.

Jelenleg tehát ugyanannak a jelenségnek, egyetlen fogalomnak a megnevezésére a különféle interdiszciplináris tanulmányokban két szót használnak: giminė és lytis. Erre nincs szükség. Több szó használata zavart kelt a tanulmányokban (különösen akkor, amikor a hallgatóknak interdiszciplináris tárgyakat kell tanulniuk), és megnehezíti a különböző szakterületek képviselői közötti kommunikációt.

Ebből a szempontból jobb terminus volna a lytis szó. Régóta terminusként használják az orvostudományban és a biológiában. Az is előnyös, hogy nem többértelmű szó. A mai litván nyelvben mindössze két jelentése van, amelyek közül az első a hím és nőnemű élőlények megnevezéséhez kapcsolódik. Elsődleges jelentésösszetevője tehát közvetlenül a különböző biológiai kezdetekhez kötődik. Érthető, hogy az emberi közösségben ezek társadalmi, kulturális és pszichológiai sajátosságokkal egészülnek ki, ez azonban nem szünteti meg a nem biológiai értelmezését. A szociolingvisztikában a lytis szót eddig nem használták terminusként, más tanulmányokban azonban már használatos. Talán mindenekelőtt

² A ritkított kiemelés az én kiemelésem – G. Č.

149

jis imtas vartoti verstinėje feministinėje literatūroje (Gruodis 1995). Kiek vėliau terminas lytis įsitvirtino kituose visuomenės moksluose (antropologijoje, filosofijoje ir kt.), jis vartojamas visų Lietuvos universitetų studijų programose.

Következtetések

1. A giminė és a lytis szavak szemantikai elemzése azt mutatja, hogy az előbbire a kapcsolódás, az utóbbira pedig az elkülönülés szemája jellemző. A szociolingvisztikában e vonatkozásban nem kapcsolódásról, hanem elkülönülésről van szó, ezért a lytis terminus a megfelelőbb.

2. A nyelvészetben használt giminės terminus nyelvtani, nem pedig társadalmi hovatartozást jelöl. Ugyanazon tudományág terminológiájában kerülendő, hogy ugyanannak a szónak terminusként több jelentése legyen.

3. Különféle társadalom- és bölcsészettudományi (filozófiai, antropológiai, szociológiai, jogi stb.) munkákban már egy évtizede a lyties terminust használják e jelenség megnevezésére.

4. A lytis szó a giminė szónál alkalmasabb lenne a szociolingvisztika terminológiájába, elősegítené a kölcsönös megértést és a félreértések elkerülését.

LITERATŪRA

Džežulskienė J. 1994: Kalba ir giminė. – Sociolingvistika ir kalbos kultūra: straipsnių rinkinys, Vilnius, 55-61.

Feminizmas 1996: Feminizmas ir literatūra, Vilnius.

Giminė 1995: Giminė ir literatūra: Gender and Literature, Vilnius.

Gruodis K. 1995: Feminizmo ekskursai: Moters samprata nuo antikos iki postmodernizmo. Antologija. Sudarė K. Gruodis, Vilnius.

Kavolis V. 1992: Moterys ir vyrai lietuvių kultūroje, Vilnius.

Keinys S. 1980: Terminologijos abcėlė, Vilnius.

Mokomasis anglų kalbos žodynas – English Dictionary for Speakers of Lithuanian, Vilnius, 2000.

Piesarskas B. 1998: Anglų–lietuvių kalbų kompiuterinis žodynas Alkonas, Vilnius.

Giedrė ČEPAITIENĖ

Gauta 2005-03-05

Šiaulių universitetas

P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai

E. paštas [email protected]

150