Nyelvművelési és terminológiai konferencia Tallinnban

ALBINA AUKSORIŪTĖ

Litván Nyelvi Intézet

2006. november 9–10-én Tallinnban nemzetközi nyelvművelési és terminológiai konferenciát rendeztek Üld- ja oskuskeelekorralduse konverents 2006. címmel. A rendezvényt az Észt Nyelvi Intézet (honlapcím: www.eki.ee), az Észt Terminológiai Társaság és az észt védelmi minisztérium (honlapcím: www.mod.gov.ee) szervezte. Észtország, Litvánia, Finnország és Svédország nyelvészei, valamint különböző szakterületek szakemberei tartottak előadásokat észt, angol és orosz nyelven.

A konferenciát Urmas Sutrop, az Észt Nyelvi Intézet igazgatója nyitotta meg, és ő mondta el az üdvözlőbeszédet is. A konferencia első napját a nyelvművelés kérdéseinek szentelték: szó esett a nyelvpolitikáról és a nyelvi tervezésről, a kodifikált nyelvi normákról, valamint a nemrég megjelent észt normatív szótárról.

A Finn Nyelvkutató Intézet munkatársa, Inkalisa Vihonen a finn nyelv előtt álló nehézségekről és problémákról beszélt Finnország Európai Unióhoz való csatlakozását követően. Finnország már több mint egy évtizede tagja az uniónak. Finnországban régi hagyománya van a közigazgatási nyelv gondozásának, ezért az uniós csatlakozáskor aggódtak a finn nyelv jövőjéért. Sokan attól tartottak, hogy folytatódik-e a finn közigazgatási nyelv gondozása. Az előadó szerint arra lehet következtetni, hogy a finn nyelv tíz évnyi tagság után előrelépett. Hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az Európai Unió szövegei érthetők legyenek az emberek számára; emellett ezek a szövegek abban is segítik az Európai Uniót, hogy elnyerje polgárai nagyobb bizalmát.

A Litván Nyelvi Intézet Nyelvművelési Osztályának vezető kutatója, Rita Miliūnaitė „A kodifikált norma megváltoztatása: mellette és ellene” című előadásában két szempontból vizsgálta a kodifikált normák megváltoztatásának problémáját: nyelvi és szociolingvisztikai szempontból. Elmondása szerint a kodifikáció változásának nyelvi vonatkozása főként a nyelvi jelenség változatosságával és a variáns norma működésével függ össze. Az előadó felhívta a figyelmet a kodifikáció változtatásának sajátosságaira, a változatok versengésének szakaszaira és a kodifikáció mechanizmusára, továbbá részletesen elmagyarázta, hogyan működik ez Litvániában.

228

Albina Auksoriūtė | Kalbos kultūros ir terminologijos konferencija...

A konferencia első napján az Észt Nyelvi Intézet munkatársainak négy előadása is az új normatív Estų kalbos žodyno kiadásával foglalkozott. Tiiu Erelt, a szótár egyik fő szerkesztője a szótár szerkesztőinek jogairól és kötelezettségeiről beszélt. Az Észt Nyelvi Intézet másik kutatója, Tiina Leemets előadásában a szótár stílusminősítéseit és azok változását vizsgálta, Argo Mund és Tuuli Rehemaa pedig a szótárba felvett új szavakról beszélt. Utóbbiak előadásában elhangzott, hogy a szótár 5000 új szóalakkal bővült. Sirje Mäearu az Észt nyelv szótárának 2006-os új kiadását az 1999-es kiadással vetette össze, és ismertette a szótárban használt rövidítéseket.

A Kiadói Nyelvi Központ (honlapcím: www.tea.ee) munkatársai, Silva Tomingas és Ruth Mägi bemutatták az iskoláknak szánt angol–észt szótárt. Véleményük szerint ez a szótár nemcsak korszerű taneszköz a diákok számára, hanem kiváló segédanyag a tanároknak is. A szótár CD-ROM-változata is megjelent.

Két észt előadó beszélt a nyelvi tervezésről: Peeter Pällis, az Észt Nyelvi Intézet Nyelvtani Osztályának vezetője, valamint Peep Nemvalts, a Tallinni Egyetem munkatársa.

A Litván Nyelvi Intézet Nyelvművelési Osztályának vezető kutatója, Rasuolė Vladarskienė a litván közigazgatási nyelv fejlődését és kilátásait vizsgálta. Megjegyezte, hogy a litván közigazgatási nyelv története és fejlődése szorosan összefügg Litvánia történetével, majd röviden áttekintette kialakulásának valamennyi szakaszát. Előadása új irányzatokat mutatott be a közigazgatási nyelvben Litvánia európai uniós csatlakozása után. Felhívta a figyelmet az angol nyelv jelentős hatására, valamint arra, hogy az európai uniós dokumentumok gyenge fordítási minősége károsítja a közigazgatási nyelvet is. Ennek nyomán a litván közigazgatási nyelv új sajátosságai jelennek meg: egyre több az új terminus és megnevezés, a nemzetközi és kölcsönszó, az angol szintaktikai szerkezeteket szó szerint fordítják, a korábban világos és tömör írott nyelv többnyelvűvé válik, a mondatok pedig nagyon hosszúak és összetettek lesznek.

Három előadás foglalkozott terminológiai kérdésekkel. Margus Kolga az észtországi hadászati terminológia fejlődését vizsgálta. Bemutatott egy terminológiai adatbázist, amely mintegy 4 ezer katonai és kapcsolódó szakterületi terminust tartalmaz (honlapcím: http://mt.legaltext.ee/militerm). Az észt nyelvi terminológia szabványosításáról Jüri Valge beszélt.

A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának munkatársai, Aušra Rimkutė és Albina Auksoriūtė „Terminológiai munka Litvániában” címmel tartottak előadást. Az előadás rövid áttekintést adott a litván terminológia és

Terminologija | 2006 | 13 229

a terminográfia fejlődési szakaszai. Részletesebben ismertették a terminológiai munkát a Litván Nyelvi Intézetben, valamint áttekintették a Terminológiai Központ és más litván intézmények tevékenységét, ahol terminológiai munka folyik.

A konferencia második napján terminológiai előadások hangzottak el. Lena Jolkkonen, a Finn Terminológiai Központ igazgatója, valamint Sirpa Suhonen terminológus „Terminológiai munka a Finn Terminológiai Központban” című előadásában bemutatta, hogyan szervezik a terminológiai munkát központjukban, illetve általában Finnországban. A Finn Terminológiai Központ 1974-ben alakult. Egyesületről van szó, amelynek jelenleg mintegy 80 szervezeti és magánszemély tagja van. A központban öt terminológus dolgozik, többségük nyelvész, mesterfokozattal. Ahogyan Lena Jolkkonen előadó hangsúlyozta, a Finn Terminológiai Központ fő céljai a magas színvonalú szótárak készítése, a terminológiai munka módszereinek fejlesztése és a terminológiai munka bevált gyakorlatának terjesztése. A központ terminológiai munkával kapcsolatos információs és szakértői szolgáltatásokat nyújt, különféle terminológiai projektekben vesz részt és ilyeneket szervez; adatbázisa, a TEPA, negyedévente tájékoztatót ad ki Terminfo címmel, terminológiai képzéseket szervez és tanácsadást nyújt, fejleszti a nemzetközi együttműködést stb. A központ által végzett terminológiai projektek többnyire két évig tartanak; különböző szakterületek szakszótárait állítják össze, amelyeken terminológusok és az adott szakterületek szakemberei közösen dolgoznak. A TEPA többnyelvű adatbázis 1997 óta szabadon hozzáférhető az interneten (webcím: www.tsk.fi/tepa), és mintegy 100 000 terminológiai rekordot tartalmaz. Lena Jolkkonen bemutatta a NORDTERM szervezetet is (webcím: www.nordterm.net). Ez 1976 óta működő észak-európai egyesület, amely terminológiai szervezeteket és társaságokat tömörít. Célja, hogy az észak-európai terminológiai munka fórumaként és hálózataként szolgáljon. A NORDTERM közgyűléseit kétévente rendezik meg. Sirpa Suhonen terminológus a központjuk egyik konkrét projektjéről, egy elektronikus televíziós szótárról beszélt; részletesen ismertette a szótár összeállításának módját, és áttekintette az elkészítés valamennyi szakaszát.

Anna-Lena Bucher és Åsa Holmer a Svéd Terminológiai Központból (webcím: www.tnc.se) a Svéd Terminológiai Központ és más svédországi nyelvi szervezetek közötti együttműködésről beszélt. Anna-Lena Bucher, a központ igazgatója röviden áttekintette a központ megalakulásának történetét, és bemutatta tevékenységét. A Svéd Műszaki Terminológiai Központ létrehozásának dátumaként 1936 tekinthető, amikor a Mérnöki Tudományok Akadémiáján nomenklatúra-bizottságot hoztak létre; 1941-ben ennek helyébe állandó műszaki terminológiai központot alapítottak, a Svéd Műszaki Terminológiai Központot, 2000-ben pedig átnevezték Svéd Terminológiai Központtá (TNC). A központban jelenleg 13 alkalmazott dolgozik. Anna-

230 Albina Auksoriūtė | Kalbos kultūros ir terminologijos konferencija...

Lena Bucher áttekintette a terminológiai munka új, fontos területeit: minőségbiztosítás; a fogalmak tisztázása, összefüggésben a tartalomkezeléssel; az ismeretek rendszerezése és feldolgozása; az információ rendszerezése; nagy mennyiségű információ automatikus feldolgozása; elektronikusan feldolgozott információ ismételt felhasználása stb. Az előadó ismertette a terminológiaoktatás sajátosságait Svédországban. A terminológia bekerül a fordítók és nyelvészek képzési programjaiba, és szorosan együttműködnek az Interpretációs és Fordítási Intézettel. 2002-ben és 2003-ban külön terminológiai kurzusokat tartottak, 2005-ben pedig online terminológiai kurzusokat; emellett különböző felhasználói csoportok számára megrendelésre is szerveznek terminológiai tanfolyamokat. Åsa Holmer bemutatott más szervezeteket és csoportokat is, amelyekben terminológiai munka folyik, például a Svéd Számítástechnikai Terminológiai Közös Csoportot, a Nyelvfejlesztési és Tervezési Hálózatot stb.

Aime Vettik az észtországi jogi nyelv fejlődését vizsgálta, Elvine Uverskaja, a Tallinni Egyetem munkatársa pedig a könyvtártudomány és az informatika, valamint e területek terminológiájának fejlődését.

Más előadások a nyelvi kultúra és a nyelvtervezés kérdéseit tárgyalták. Salli Kankaanpää, a Finn Nyelvkutató Intézet munkatársa előadásában a közigazgatási sajtóközlemények nyelvét vizsgálta, valamint azt, hogyan változott az az elmúlt évtizedekben.

Tiiu Erelt, az Észt Nyelvi Intézet kutatója az észt szóalkotás kérdéseit elemezte, és részletesen tárgyalta a hibrid származékokat.

Anastassia Zabrodskaja, a Tallinni Egyetem munkatársa ismertette annak a vizsgálatnak az eredményeit, amely azt kutatta, hogy észtül vagy angolul írták-e a disszertációkat, illetve melyik nyelvet használták különféle publikációk megjelentetéséhez. Az előadó az egyetem különböző karain végezte a kutatást, és megállapította, hogy a publikációk többnyire észt nyelven jelennek meg, és az előadásokat is leggyakrabban észtül tartják, míg a Matematikai és Természettudományi Kar publikációi gyakrabban angol nyelvűek.

A Tallinnban megrendezett konferencián nemcsak a nyelvi kultúra, a nyelvtervezés és a terminológia aktuális kérdéseit és problémáit tárgyalták, hanem a szomszédos országok nyelvtervezési és terminológiai helyzetével is megismerkedtek, és megosztották e területek munkatapasztalatait.

Beérkezett: 2006-12-11

Albina Auksoriūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]

Terminologija | 2006 | 13

231