REGINA KVAŠYTĖ

Šiauliai Egyetem

A NYELVÉSZETI ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZŐ SZÓTÁRA

Sastādījis autoru kolektīvs V. Skujiņas vadībā, Rīga, 2007, 624 p.

2008 elején Lettországban megjelent a régóta várt terminográfiai kiadvány, amely végre lehetővé teszi a nyelvészek számára is, hogy egy korszerű terminológiával rendelkező terület szakembereinek érezzék magukat. A nyelvészeti alapfogalmak értelmező szótára – az első lett nyelvű értelmező szótár a nyelvészet szakkifejezéseiről, amelyben, amint a szótár címe is mutatja, e tudományág alapvető terminusai gyűltek össze. Eddig a kollégák egy közel 50 éves orosz–lett terminológiai szótárt használtak, amely már nem felelt meg a megváltozott tudományos nyelv igényeinek (VTV 1963). Az új szótár azonban

242

Regina Kvašytė

szerzői ezt vették alapul a terminusok és orosz megfelelőik kiválasztásakor. A habilitált filológiai doktornő, Lettország ismert terminológusa, Valentina Skujiņa (Valentīna Skujiņa) vezetésével a szótárt széles tudományos érdeklődésű, idősebb és középgenerációs nyelvészek, Ojāras Bušas (Ojārs Bušs), Daiga Juoma (Daiga Joma), Andra Kalnača, Ilzė Lokmanė (Ilze Lokmane), Dace Markus (Dace Markus) és Iveta Pūtеле (Iveta Pūtеле) készítették. Munkájukat a filológia más ágainak számos szakértője segítette. A szótár kiadásához szükséges pénzt a „Valsts valodas aģentūra” állami ügynökség [Állami Nyelvi Ügynökség] biztosította, elkészítésének kezdeményezése pedig a Lett Egyetem „Latvijas Universitātes Latviešu valodas institūts” ügynökségétől [a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete] származik.

A Szótár anyagának megvitatásakor sokat vitatkoztak, és egyeztették az egyéni véleményeket. Mint bármely más területen, először ki kellett választani a Szótárba kerülő fogalmakat, majd a már létező terminusok közül kellett kiválasztani a használatosakat, továbbfejleszteni vagy újakat alkotni, továbbá meghatározni őket és idegen nyelvi megfelelőket keresni. Ahogyan a szerzők maguk írják az Előszóban, a szótár fő célja a legaktuálisabb nyelvészeti terminusok összegyűjtése és magyarázata, s ezáltal a lett nyelvészeti terminológia fejlődésének ösztönzése. Címzettjei a nyelvészek, a lett nyelv tanárai, a felsőoktatási intézmények oktatói, a nyelvi szakokon tanuló hallgatók stb.

Mindenekelőtt az új terminográfiai kiadványt szeretnénk részletesebben bemutatni. A teljes terjedelem fő része, vagyis a lett terminusok magyarázatát tartalmazó rész a 12–463. oldalig terjed (egyébként ez vizuálisan is megkülönböztethető: az oldalak széle szürkére van színezve). A Szótár mintegy 2000 lett nyelvészeti terminust tartalmaz, amelyek angol, német és orosz megfelelőit is megadja. A terminusok közlésének elve az ábécérend. A szótárban utalások találhatók a kapcsolódó terminusokra, amelyek segítenek jobban megérteni a már meghatározott fogalmat (az utalást a lásd még jelölés vezeti be). Az egyes terminuscikkekben számos szemléltető példa található, leggyakrabban az írás különféle típusait megnevező terminusoknál, például: antīkua, glagolica, hieroglifas, piktogramma. A Szótár egyes szócikkeiben különféle ábrák is szerepelnek, amelyek segítenek jobban megérteni a terminus által megnevezett fogalmat (salikta vārdkopa¹ [összetett szókapcsolat], semantiskais trīsstūris [szemantikai háromszög], vienkārša vārdkopa [egyszerű szókapcsolat] stb.). A szótár négy nyelvű, ezért a kényelem érdekében

¹A lett nyelvi példákat magyarra fordítjuk, és szögletes zárójelben közöljük, kivéve azokat az eseteket, amikor mindkét nyelvben nemzetközi terminusokat használnak, vagy a terminusformák azonosak. Ha a magyar nyelvészetben nincs meghonosodott használati hagyomány, vagy így pontosabban tükrözhető a lett terminus szerkezete, a fordítás lehet szó szerinti. Ezt csillag jelöli (egyébként a szóban forgó Szótár szerzői is hasonlóan járnak el, például: neoloģi-ja* / a. neology / v. Neologie* / kr. неология*).

Terminoloģija | 2008 | 15 243

mert a szótárban minden idegen nyelv terminusainak jegyzéke megtalálható. Ezek abban különböznek, hogy mindegyikhez hozzáadták a lett nyelvű fordításokat is. A Szótár teljes terjedelmének körülbelül egyharmadát foglalják el, a 464. oldaltól kezdődően. Kétségtelen, hogy ez a megoldás praktikus, mert így nem kell a lett megfelelőket a Szótár fő részében keresgélni. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a használatot megkönnyítő számos információ a Szótár felépítésének leírásában található: vannak bizonyos megállapodásos elemek, amelyeket a Szótár használója csak akkor ért meg, ha alaposan megismerkedik vele.

A terminusok kiválasztásából látható, hogy a Szótár számos új, különféle szerkezetű nyelvészeti terminust tartalmaz: kods, diskurss, korpuss, makrosociolingvistika, kon-situācija, kultūraizguvums [kulturális kölcsönzés*], viltusdraugs [hamis (fordítói) barát*], tekstveide [szövegalkotás], jauniešu slengs [ifjúsági szleng], komunikatīvā kompetence [kommunikációs kompetencia] stb. Egy részük nemzetközi jövevényszó, mások saját eredetű vagy vegyes alkotások (hasonlók a litván nyelvészek munkáiban is előfordulnak). Megjegyzendő, hogy a nyelvészet egyes ágainak – köztük az újabbaknak – terminológiája a Szótárban meglehetősen részletesen kidolgozott és tükröződik. Különösen kiemelkedik az onomasztika, a szociolingvisztika és a transzlatológia, azaz a fordításelmélet. Például az új Szótárba bekerültek a szociolingvisztika szempontjából fontos, gyakran szinonimákkal is rendelkező terminusok: alohtonā minoritāte [allohton kisebbség], aizstājošā divvalodība, aizstājošais bilingvisms [felváltó kétnyelvűség*, felváltó bilingvizmus*], valamint a fordításelmélethez és -gyakorlathoz szükséges terminusok – köztük számos lett nyelvi alkotás, többnyire összetétel: assvaloda, galvenā starpniekvaloda [tengelynyelv*, fő közvetítő nyelv*], avotvaloda [forrásnyelv*], mērķvaloda [célnyelv*]; atulkojums, pretvirziena tulkojums [visszafordítás*, ellentétes irányú fordítás*], čuksttulkošana [suttogva tolmácsolás*] stb.

Nagy figyelmet fordítanak a terminológia területén használt terminusokra². A tárgyalt Szótárban a term- tővel összesen 19, e területhez tartozó terminus szerepel (összehasonlításképpen megemlíthető, hogy a litván Kalbotyros terminų žodyne ezzel a tővel csak 3 fordul elő: terminas, terminija és terminologija (Gaivenis, Keinys 1990)), például egyszerű szavak: terminēma, terminelements [a terminus összetevője], terminogrāfija, termzinātne [terminológia-tudomány*], terminoloģija, valamint kéttagú összetett kifejezések: termina noteikšana, termina identificēšana [a terminus meghatározása, a terminus azonosítása], terminoloģiskā funkcija [terminológiai funkció], továbbá néhány többszavas összetett kifejezés – terminu pieņemamības vērtēs

² Litván nyelven külön szójegyzék jelent meg, amely mintegy 200, a terminológiában használt terminust tartalmaz (Kvašytė 2005).

244 Regina Kvašytė

skala [a terminusok elfogadhatósági értékeinek skálája*]. A nyelvészet ezen ágának számos terminusa az ábécérend szerinti részben is megtalálható (apakštermins [alárendelt terminus], virsjēdziens [fölérendelt fogalom] stb.); emellett olykor más nyelvészeti ágak terminusairól van szó, amelyek meghatározásuk alapján a terminológiához sorolhatók.

A szóban forgó Szótárba felvett terminusok némelyike általában is példázza a lett terminológusok terminusalkotó tevékenységét; ilyen például az angol jövevényszó helyett megalkotott és az informatika területén sikeresen meghonosított dators terminus, amely kiszorította az angol kompjūters [computer] szót, melyet leginkább csak a köznyelvben használnak, és amelyet a nyelvészetben is alkalmaztak. Ezt az a tény indokolta, hogy maga az alkotás (a latin eredetű dati [adatok] tőből és a nemzetközi -ors [–átor] képzőből, amely alkalmas eszközök elnevezésére, képzett szó) könnyen továbbképezhető. A lett terminológia számos, dator- tővel vagy az abból képzett melléknevekkel alkotott új szava megerősíti ezt a nézetet; például: datorklase [számítógépterem], datorprogramma [számítógépes program], datortīkls [számítógép-hálózat]. A legújabb nyelvészeti terminológiát olyan terminusok egészítették ki, mint a datorizētā tulkošana [számítógépes fordítás] és a datorlingvistika [számítógépes nyelvészet]. A dat- tőből alkották azt a terminust is, amelynek alakjáról már egy ideje vita folyik: datubāze [adatbank*] (érdekes, hogy a lettek és a litvánok a hasonló fogalom megnevezésének alapjául különböző nemzetközi szavakat választottak: az egyik a bāze (< gör.), a másik a bankas (< ol.)) választotta. A Szótárban eredetileg kéttagú összetett terminusként használt datu bāze alakot a lett nyelvre különösen jellemző tendencia szerint rögzítették: az összetett terminusok egyszerű szavakká alakulnak, mivel az összetételek mint a terminusalkotás egyik produktív típusa lehetővé teszik, hogy a jelentést elvontabban fejezzék ki, mint két (vagy több) szó kapcsolata.

A Szótárban további példák is találhatók arra, amikor bizonyos minták alapján képzett egyszerű terminusok használata kerül előtérbe az összetett terminusokkal szemben: etnosemantika, etnolingvistika, etnotoponīms; apakšjēdziens [alárendelt fogalom], apakšnozare [alág], apakštermins [alárendelt terminus]³; defiskopa [kötőjellel írt kifejezés*] (vö. a háromtagú összetétellel is: defiskoptermins [kötőjeles terminus*]), defisrakstījums [kötőjeles írásmód*], defissavienojums [kötőjeles kapcsolat*]; hibrīdtermins [hibridterminus], hibrīdvārds [hibrid szó], hibrīdvaloda [hibrid nyelv], valamint néhány más nyelvtípus is: avotvaloda [forrásnyelv*], cilmvaloda [eredetnyelv*], aizguvējvaloda [kölcsönző nyelv*]. Bár ez a megoldás a litván terminológiától sem idegen (ezt néhány fent említett példa is tanúsítja

³ Mindezek a terminusok lettül az apakš- elemmel képződnek, amelynek alapjelentése megfelel az apakšā szó „lent, alul” jelentésének; litvánra többféleképpen fordíthatók.

Terminologija | 2008 | 15

2 4 5

(a példák megfelelői), a lett nyelvre különösen jellemzőek az ilyen típusú képzések – ez a német nyelv hatásának tekinthető (Keinys 1994: 89).

A szótárban sok több szóból álló összetett terminus is található, bár nincs belőlük sok. Négy szóból álló terminusok ritkán fordulnak elő: augsta mēles pacēluma patskanis [magas nyelvállású magánhangzó], salikta teikuma struktūras shēma [összetett mondat szerkezeti sémája], salikts kombinēta saistījuma teikums [összetett, kombinált mellérendelő mondat], valamivel gyakoribbak a háromszavasak: pārejošs darbības vārds [tárgyas ige], vārda formālais variants [a szó formális változata], indoeiropiešu valodu saime [indoeurópai nyelvcsalád], latgaliešu rakstu valoda [latgál írott nyelv] stb.

A terminusrögzítés és -használat meglehetősen elterjedt módja a szinonímia. Ez alól az új lett terminográfiai kiadvány sem kivétel, amelyben különféle típusú szinonimák találhatók, azaz amikor egyszerű terminusok, illetve összetett terminusok fő- vagy mellékelemei szinonimák. Ezek lehetnek lett vagy nemzetközi eredetű abszolút vagy képzéses szinonimák, például: galotne, fleksija [végződés], divvalodība, bilingvisms [kétnyelvűség], līdzartikulācija, koartikulācija [koartikuláció], devējvaloda, donorvaloda [átadó nyelv*, donor nyelv], diahroniskā valodniecība, diahroniskā lingvistika [diakronikus nyelvtudomány]. Előfordulnak latin megfelelőkkel együtt szereplő terminusok is: saliktā nākotne, futūrum II [összetett jövő idő], darbības lietvārds, nomen actionis [*cselekvésfőnév]. Egy-egy fogalomnak akár három változata is van (ez többnyire egy összetett terminus, annak rövidített változata és egy nemzetközi terminus): atvasināts vārds, atvasinājums, derivāts [származtatott szó, származék, derivátum], bahuvrihi, bahuvrihi saliktenis, citnozīmes saliktenis [bahuvrihi összetétel, más jelentésű összetétel*]. A szótárban még vitatott terminusok is vannak, amelyeket szinonimaként tüntettek fel, például: anglisms, anglicisms⁴. A fő probléma az -ic- elemmel kapcsolatban merül fel, amelynek V. Skujinia állítása szerint nincs szemantikai többlete, ezért szükségtelen.

A poliszémiáról szólva el kell mondani, hogy kevés ilyen nyelvészeti terminus van, bár a szótárban mégis akad néhány poliszém terminus. Ezek olyan kifejezések, amelyeket különböző, illetve egyazon nyelvészeti ágban használnak: az akomo-dācija a fonetikában és a szociolingvisztikában egyaránt használatos; az anafora a stilisztikában egy olyan alakzat, amely a szó és az előtte említett szó közötti kapcsolatot tárja fel, a terminológiában pedig szintén használatos; az alonīms az onomasztikában egyrészt a tulajdonnév változata, másrészt álnév.

A szótár fontos részét képezik a meghatározások. Különfélék: tömörek és részletesek egyaránt. Némelyik egészen tömör, a szinonimákhoz hasonló, vagy egyet megkülönböztet a másik

⁴ A lett nyelvnek nincs saját nyelvi képzése, mint a litvánban az – anglybė.

246

Regina Kvašytė

fogalmat a másiktól: semasiologs – a szemasziológia szakértője; sintaksists – a szintaxis szakértője; reģionālais dialekts – egy területre jellemző dialektus, a szociolektustól eltérően [regionális dialektus – egy területre jellemző dialektus, a szociolektustól eltérően]. Más meghatározásokat illusztrációs anyag egészít ki, ami a szótár használóinak szempontjából kedvezően értékelhető, hiszen olykor egy-két példa a tárgyalt jelenségre jobban segíti annak megértését, mint egy pusztán elméleti leírás. Vannak részletesebb meghatározások is, amelyek sok kiegészítő információt tartalmaznak egy-egy jelenségről, például a lietiško rakstu valodas stils, lietiškais stils [hivatali iratok stílusa, hivatali stílus] – A hivatalos dokumentumokban használt funkcionális nyelvváltozat vagy stílus. A hivatali iratok stílusára az érzelmileg semleges kifejezőeszközök használata jellemző; szabványosított, maximálisan egységesített kifejezésmód, szigorú és lassan változó normák, a kifejezőeszközök takarékos alkalmazása, a szakszókincs és a szabványos szerkezetek használata, valamint a főnevek nagy aránya jellemzi. A lett hivatali iratok stílusára más nyelvek hatása jellemző. [Funkcionális nyelvváltozat vagy stílus, amelyet hivatalos iratokban használnak. A hivatali iratok stílusában érzelmileg semleges kifejezőeszközöket használnak; a szabványosított, maximálisan egységesített kifejezésmód, a szigorú és lassan változó normák, a kifejezőeszközök gazdaságos használata, a szakmai terminológia és a szabványos szerkezetek alkalmazása, valamint a főnevek nagy aránya jellemzi. A lett hivatali iratok stílusára más nyelvek hatása jellemző]. Ez a meghatározás felér egy enciklopédikus vagy oktató jellegű kiadványban szereplő stílusjegy-leírással. Természetesen a Nyelvészeti terminusok szótárának nem minden meghatározása ilyen részletes. Valódi enciklopédikus adatokat tartalmaz az ātrraksts, stenogrāfija [gyorsírás*, stenográfia] terminus meghatározása, amely elmondja többek között, mikor alakult ki ez az írásmód, ki találta fel stb.

A szótárt és elkészítésével kapcsolatos információkat sokoldalúan vizsgálva litván vonatkozásokat is találunk. A szótár előszavában megemlítik, hogy szakértője Axel Holvoet volt (nevének és családnevének lettesített alakja a lett nyelv szabályai szerint egyébként Akselas Holvutas), a Litván Nyelvi Intézetből. Magában a szótárban is előfordulnak litván nyelvi utalások; például olyan terminusokat vettek fel, mint a lietu viešu filoloģija [litván filológia], lietuviešu valoda [litván nyelv], valamint a szinonim terminusok: liet uvisms, lituānisms [litvánizmus, lituanizmus], lietuvistika, lituānistika [lituanisztika], továbbá a jelentésük révén a litván nyelvet is magukban foglaló terminusok: baltisms [baltizmus], baltistika, baltu filoloģija [balti filológia], baltu valodas [balti nyelvek]. A 113 tételből álló, különböző nyelveken írt irodalomjegyzékben néhány litván nyelvészeti munka is szerepel: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996), Lietuvių kalbos enciklopedija (1999), Lithuanian Grammar (1997), valamint A. Paulauskienė Lietuvių kalbos

Terminologija | 2008 | 15 247

morfologija (1994), Vinco Urbučio Žodžių darybos teorija (1978), Adelės Valeckienės Funkcinė lietuvių kalbos gramatika (1998), Zigmo Zinkevičiaus Kalbotyros pradmenys (1980). Tiesa, pastebėtas netikslumas – lietuvių Kalbotyros terminų žodynas minimas be autorių (žr. 27-ą poziciją), todėl į abėcėlinį literatūros sąrašą pagal pavadinimą pateko prie K raidės, o ne prie G, kaip turėtų būti pagal autorius).

El kell ismerni, hogy a Szótárban bizonyos pontatlanságok is előfordulnak. A szerkezet nincs teljesen rendezve: például hiányzik néhány olyan terminus, amelyre a kapcsolódó terminusoknál utalás történik: sinekdoha – poetiškā sinekdoha [költői szinekdoché], leksiskā sinekdoha [lexikai szinekdoché], ám az utóbbiak egyike sem található meg sem a P, sem az L betűnél. A Szótárba felvett néhány másik terminus esetében is felmerülhet a kérdés, hogy vajon megfelelnek-e e szakterület terminológiai szótárába az olyan szavak, mint a vārdabrālis [azonos nevű férfi], vārdamāsa [azonos nevű nő], tēls [kép], tauta [nép]. Azonban sem az, hogy az ábécérendbe szedett Szótárban néhány címszó nem található meg (csak a kapcsolódó terminusoknál szerepel összevetési lehetőségként), sem az, hogy az irodalomjegyzékben valami hibásan van feltüntetve, sem pedig az, hogy egyes terminusok fölöslegesek vagy vitathatók, nem csökkenti a mű tartalmának értékét, jelentőségét és fontosságát a lett tudományos nyelv, valamint a lett nyelvtudomány fejlődése szempontjából.

A lett terminográfiai kiadvány tartalmilag, vizuálisan és nyomdai kivitelezését tekintve egyaránt kiválóan előkészített. Fontos, hogy megjelent egy, a terminográfia alapelveinek megfelelő nyelvtudományi kiadvány, ráadásul éppen akkor, amikor általában az életben és a nyelvben is számos új jelenség bukkan fel, hiszen a tudományos nyelv változik és fejlődik. Ez komoly ösztönzést jelenthetne a litván nyelvészek számára, akik közel két évtizede a rendelkezésükre álló Kalbotyros terminų žodynu (Gaivenis, Keinys 1990) című szótárt használják: követhetnék szomszédaik és kollégáik példáját, fejleszthetnék a litván nyelvtudományi terminológiát, és új kiadást készíthetnének.

LITERATŪRA

Gaivenis K., Keinys S. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas.

Keinys S. 1994: Latvių terminologijos tvarkymo principai. – Terminologijos vagos, 87–90.

Kvašytė R. 2005: Mokomasi terminologijos žodynėlis, Šiauliai.

VTV 1963: Valodniecības terminu vārdnīca. Sast. R. Grabis, Dz. Barbare, A. Bergmane, Rīga: Latvijas Valsts izdevniecība.

Gauta 2008-12-23

Regina Kvašytė Šiaulių universitetas P. Višinskio g. 38, LT–76352 Šiauliai E. paštas: [email protected]

248

Regina Kvašytė