Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca. Sastādijis autoru kolektīvs V. Skujiņas vadībā.

242 REGINA KVAŠYTĖ Šiaulių Egyetem VALODNIECĪBAS PAMATTERMINU SKAIDROJOŠĀ VĀRDNĪCA Alkotói kollektíva állította össze V. Skujiņa vezetésével, Riga, 2007, 624 p. 2008 elején Lettországban megjelent a régóta várt terminográfiai kiadvány, amely végre a nyelvészek számára is lehetővé teszi, hogy egy korszerű terminológiával rendelkező terület szakértőinek érezzék magukat. A Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca az első lett nyelven készült értelmező nyelvészeti terminológiai szótár, amelyben – amint azt a szótár címe is mutatja – e tudományág alapvető terminusai gyűltek össze. Eddig a kollégák egy csaknem 50 éves, orosz–lett nyelvű terminológiai fordítószótárt használtak, amely már nem felelt meg a megváltozott tudományos nyelv igényeinek (VTV 1963). Az új szótár azonban Regina Kvašytė | Terminologija | 2008 | 15 243 szerzői erre támaszkodtak a terminusok és orosz nyelvű megfelelőik kiválasztásakor. A habilitált filológiai tudományok doktora, Lettország ismert terminológusa, Valentina Skujiņa vezetésével a szótárt széles körű tudományos érdeklődésű, az idősebb és középső nyelvészgenerációhoz tartozó kutatók készítették: Ojārs Bušs, Daiga Joma, Andra Kalnača, Ilze Lokmane, Dace Markus és Iveta Pūtele. Munkájukat a filológiai tudomány számos más ágának szakemberei is segítették. A szótár kiadásához szükséges pénzeszközöket a „Valsts valodas aģentūra“ [Állami Nyelvi Ügynökség] állami ügynökség biztosította, elkészítésének kezdeményezése pedig a Lett Egyetem „Latvijas Universitātes Latviešu valodas institūts“ [Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete] ügynökségéhez kötődik. A Szótár anyagának megvitatása során sok vita zajlott, az egyéni véleményeket összehangolták. Mint minden más területen, először ki kellett választani a Szótárba bekerülő fogalmakat, majd a már meglévő terminusok közül kiválasztani a használatosakat, tökéletesíteni vagy újakat alkotni, továbbá meghatározni őket, és külföldi nyelvű megfelelőket keresni. Ahogyan maguk a szerzők az Előszóban mondják, a szótár fő célja a legfontosabb aktuális nyelvészeti terminusok összegyűjtése és értelmezése, ezáltal pedig a lett nyelvészeti terminológia fejlődésének ösztönzése. Címzettek – nyelvészek, a lett nyelv tanárai, felsőoktatási oktatók, nyelvi szakok hallgatói stb. Elsősorban az új terminográfiai kiadványt szeretnénk részletesebben bemutatni. A teljes terjedelemből a fő, vagyis a lett terminusok értelmezését tartalmazó rész a 12. oldaltól a 463. oldalig terjed (egyébként ez vizuálisan is megkülönböztethető – az oldalak szélei szürkére vannak színezve). A Szótárban mintegy 2000 lett nyelvészeti terminus szerepel, amelyek megfelelői angol, német és orosz nyelven vannak megadva. A terminusok közlésének elve az alfabetikus sorrend. A Szótárban utalások találhatók a kapcsolódó terminusokra, amelyek segítenek jobban megérteni a már meghatározott fogalmat (ezek az sk. arī [lásd még] utalással vannak ellátva). Itt számos illusztrációs példa található az egyes terminusszócikkekben, leggyakrabban az írástípusokat megnevező terminusok mellett, például: antīkva, glagolica, hieroglifs, piktogramma. A Szótár egyes szócikkeiben különféle ábrák is találhatók, amelyek segítenek jobban megérteni a terminussal megnevezett fogalmat (salikta vārdkopa1 [összetett szókapcsolat], semantiskais trīsstūris [szemantikai háromszög], vienkārša vārdkopa [egyszerű szókapcsolat] stb.). A Szótár négy nyelvű, ezért a könnyebb használat érdekében 1 A lett nyelvű példákat litvánra fordítják, és szögletes zárójelben írják le, kivéve azokat az eseteket, amikor mindkét nyelvben nemzetközi terminusokat használnak, vagy a terminusok alakja azonos. Ha a litván nyelvészetben nincsenek használati hagyományok, vagy így pontosabban tükröződik a lett nyelvi terminus felépítése, a fordítás lehet szó szerinti. Ezt csillaggal jelölik (egyébként a tárgyalt Szótár szerzői is hasonlóképpen járnak el, például: neoloģija* / a. neology / v. Neologie* / kr. неология*). 244 mivel benne szerepel az egyes idegen nyelvek terminusmutatója. Abban különböznek, hogy mindegyikben megtalálhatók a lett nyelvű fordítások is. A Szótár teljes terjedelméből a mutatók körülbelül egyharmadot foglalnak el – a 464. oldaltól kezdődően. Kétségtelen, hogy ez a módszer praktikus, mivel így nem kell a Szótár fő részében keresni a lett megfelelőket. Azt is hozzá kell tenni, hogy a használatot megkönnyítő információk nagy része a Szótár felépítésének leírásában található – vannak bizonyos egyezményes elemek, amelyeket a Szótár használója csak akkor ért meg, ha részletesen megismerkedik vele. A terminusok kiválasztásából látható, hogy a Szótárban számos új, különféle felépítésű nyelvészeti terminus található: kods, diskurss, korpuss, makrosociolingvistika, konsituācija, kultūraizguvums [kulturális kölcsönzés*], viltusdraugs [hamis (fordítói) barát*], tekstveide [szövegalkotás], jauniešu slengs [ifjúsági szleng], komunikatīvā kompetence [kommunikatív kompetencia] stb. Egy részük nemzetközi jövevényszó, mások saját eredetű vagy vegyes képzésű alakulatok (hasonlók a litván nyelvészek munkáiban is találhatók). Figyelemre méltó, hogy egyes nyelvészeti ágak – köztük az újabbak – terminológiája a Szótárban meglehetősen részletesen ki van dolgozva és tükröződik. Különösen kiemelkedik az onomasztika, a szociolingvisztika, a transzlatológia, vagyis a fordításelmélet. Például az új Szótárba bekerültek a szociolingvisztika szempontjából releváns, gyakran szinonimákkal rendelkező terminusok: alohtonā minoritāte [alochton kétnyelvűség*, a bilingvizmust* felváltó terminus], valamint a fordításelmélethez és -gyakorlathoz szükséges terminusok – köztük számos lett nyelvi képzett szó, többnyire összetétel: assvaloda, galvenā starpniekvaloda ninė mažuma], aizstājošādivvalodība, aizstājošaisbilingvisms[pakeičianti [tengelynyelv*, fő közvetítőnyelv*], attulkojums, pretvirziena tulkojums [visszafordítás*, ellentétes irányú fordítás*], čuksttulkošana [suttogó tolmácsolás*] stb. Nagy figyelmet fordítanak a terminológia területén használt terminológiára2. A termtővel a tárgyalt Szótárban nem kevesebb mint 19, e területhez tartozó kalba tarpininkė*], avotvaloda[šaltinio kalba*], mērķvaloda[tikslo kalba*]; terminus szerepel (összehasonlításképpen megemlíthető, hogy a litván Nyelvészeti terminusok szótárában ezzel a tővel mindössze 3 terminus szerepel – terminas, terminija és terminologija (Gaivenis, Keinys 1990)), például: egyszerű szavak – terminēma, terminelements [a terminus összetevője], terminogrāfija, terminzinātne [terminustudomány*], terminoloģija, valamint két szóból álló összetételek – termina noteikšana, termina identificēšana [a terminus meghatározása, a terminus azonosítása], terminoloģiskā funkcija [terminológiai funkció], továbbá néhány több szóból álló összetétel – terminu pieņemamības vērtes 2 A litván nyelven külön szójegyzék jelent meg, amely mintegy 200, a terminológiában használt terminust tartalmaz (Kvašytė 2005). Regina Kvašytė | Terminoloģija | 2008 | 15 245 skala [a terminusok elfogadhatósági értékeinek skálája*]. E nyelvészeti ág terminusai közül sok ábécérendben is megtalálható (apakštermins [alárendelt terminus], virsjēdziens [nemfogalom] stb.), továbbá néha más nyelvészeti ágak terminusairól van szó, amelyek meghatározásuk alapján a terminológiához sorolhatók. A tárgyalt Szótárba felvett terminusok némelyike általában véve is jelzi a lett terminológusok terminusalkotó tevékenységét, például az angol kölcsönszó helyett megalkotott és az informatika területén sikeresen meghonosított dators terminus kiszorította az anglicizmust, a kompjūters [számítógép] szót, amelyet leginkább csak a beszélt nyelvben használnak, és amelyet a nyelvészetben is alkalmaztak. Ezt az a tény határozta meg, hogy e szóalkotás általában véve is képzés szempontjából kényelmes (a latin eredetű dati [adatok] szó tövéből és a -ors [-orius] nemzetközi képzőből, mint az eszköz megnevezésére alkalmas képzési eszközből alkotott származék). A datortövű vagy abból képzett mellékneveket tartalmazó lett terminológiai újítások sokasága megerősíti ezt a nézetet, például: datorklase [számítógépes osztály], datorprogramma [számítógépes program], datortīkls [számítógépes hálózat]. A legújabb nyelvészeti terminológiát olyan terminusok egészítették ki, mint a datorizētā tulkošana [számítógépes fordítás], datorlingvistika [számítógépes lingvisztika]. A dattövű kifejezések közé tartozik az a terminus is, amelynek alakjáról már egy ideje vitáztak – datubāze [adatbank*] (érdekes, hogy a lettek és a litvánok egy hasonló fogalom elnevezésének alapjául különböző nemzetközi szavakat választottak – az egyik a bazist (< gr.), a másik a bankot (< it.)). Kezdetben összetett, két szóból álló terminusként használták, datu bāze alakban; a Szótárban a lett nyelvre különösen jellemző tendencia alkalmazásával rögzítették – az összetett terminusok egybeírt terminusokká válásával, mivel az összetételek mint a terminustípusok egyik produktív fajtája lehetővé teszik a jelentés elvontabb kifejezését, mint a két (vagy több) szó kapcsolatai. A Szótárban több hasonló példa is található, amikor az összetett terminusok helyett bizonyos modellek szerint képzett egybeírt terminusok szélesebb körű használatára törekednek: etnosemantika, etnolingvistika, etnotoponīms; apakšjēdziens [faji fogalom], apakšnozare [ág], apakštermins [faji terminus]3; defiskopa [kötőjellel írt kapcsolat*] (vö. a három elemből álló defiskoptermins [kötőjeles (kötőjellel írt) terminus*] összetétellel is), defisrakstījums [kötőjeles írás*], defissavienojums [kötőjeles kapcsolat*]; hibrīdtermins [hibrid terminus], hibrīdvārds [hibrid szó], hibrīdvaloda [hibrid nyelv], valamint néhány más nyelvtípus: avotvaloda [forrásnyelv*], cilmvaloda [eredetnyelv*], aizguvējvaloda [kölcsönző nyelv*]. Bár ez a módszer a litván terminológiától sem idegen (ezt a fent említett terminusok némelyike is tanúsítja 3 Mindezek a terminusok lett nyelven az apakšelemmel alakultak, amelynek fő jelentése megfelel az apakšā szó „alul, lent” jelentésének; litván nyelvre különféleképpen fordítják őket. 246 példa megfelelői), a lett nyelvre az ilyen típusú képzések különösen jellemzőek – ez a német nyelv hatásának tekinthető (Keinys 1994: 89). A szótárban sok több szóból álló összetett terminus is található, bár nincs belőlük sok. Négy szóból álló terminusok ritkán fordulnak elő: augsta mēles pacēluma patskanis [magas nyelvállású magánhangzó], salikta teikuma struktūras shēma [összetett mondat szerkezeti sémája], salikts kombinēta saistījuma teikums [összetett, kombinált mellérendelő mondat], valamivel gyakoribbak a háromszavasak: pārejošs darbības vārds [tranzitív ige], vārda formālais variants [a szó formális változata], indoeiropiešu valodu saime [indoeurópai nyelvcsalád], latgaliešu rakstu valoda [latgall nyelvű írott nyelv] és hasonlók. A terminusok rögzítésének és használatának meglehetősen elterjedt módja a szinonímia. Az új lett terminográfiai kiadvány sem kivétel, amelyben különböző típusú szinonimák találhatók, vagyis amikor szinonimák az egyszerű terminusok, illetve az összetett terminusok fővagy mellékösszetevői. Ezek lehetnek lett és nemzetközi eredetű abszolút vagy képzési szinonimák is, például: galotne, fleksija [végződés], divvalodība, bilingvisms [kétnyelvűség], līdzartikulācija, koartikulācija [koartikuláció], devējvaloda, donorvaloda [adó nyelv*, donor nyelv], diahroniskā valodniecība, diahroniskā lingvistika [diakrón nyelvészet]. A latin nyelvű ekvivalensek mellett is előfordulnak: saliktā nākotne, futūrum II [összetett jövő idő], darbības lietvārds, nomen actionis [*cselekvés főneve]. Egy-egy fogalomnak akár három változata is van (ez leggyakrabban összetett terminus, annak rövidített változata és nemzetközi terminus): atvasināts vārds, atvasinājums, derivāts [származtatott szó, képzett szó, derivátum], bahuvrihi, bahuvrihi saliktenis, citnozīmes saliktenis [bahuvrihi összetétel, más jelentésű összetétel*]. A szótárban még vitatható terminusok is találhatók, amelyek szinonimaként szerepelnek, például anglisms, anglicisms4. A fő probléma az -icelem miatt merül fel, amelyről V. Skujinia több ízben is kijelentette, hogy nincs semmilyen szemantikai töltete, ezért szükségtelen. A többjelentésűséggel kapcsolatban el kell mondani, hogy kevés ilyen nyelvészeti terminus van, bár a szótárban mégis előfordul néhány többjelentésű terminus. Ilyen a különböző és ugyanazon nyelvészeti ágban is használt akomodācija – a fonetikában és a szociolingvisztikában egyaránt, az anafora – a stilisztikában használt alakzat, amely feltárja a szó és az előzőleg említett szó közötti kapcsolatot, valamint az alonīms terminus az onomasztikában – egyrészt tulajdonnév-változatként, másrészt álnévként. A szótár fontos részét képezik a meghatározások. Ezek különfélék: vannak tömörek és részletesek is. Némelyikük igen tömör, a szinonimákhoz hasonló, illetve egy 4 A lett nyelvnek nincs olyan saját nyelvi képzése, mint a litvánnak – anglybė. Regina Kvašytė | Terminologija | 2008 | 15 247 ses speciālists; regionális dialektus – a területre jellemző sąvoką nuo kitos: semasiologs–semasioloģijasspeciālists; sintaksists– sintakdialektus a szociolektustól eltérően [regioninis dialektas – teritorijai būdingas dialektas skirtingai nuo sociolekto]. Más meghatározásokat illusztrációs anyaggal egészítettek ki, ami a Szótár felhasználójának szempontjából pozitívan értékelendő, mivel egy-egy tárgyalt jelenség példája néha jobban segít megérteni a jelenséget, mint pusztán az elméleti jellemzés. Vannak részletesebb meghatározások is, amelyekben sok kiegészítő információ található egy-egy jelenségről, például lietišķo rakstu valodas stils, lietišķais stils [a hivatalos iratok stílusa, hivatalos stílus] – A nyelv funkcionális változata, illetve stílusa, amelyet hivatalos dokumentumokban használnak. A hivatalos iratok stílusában érzelmileg semleges kifejezőeszközöket használnak, amelyet szabványosított, maximálisan egységesített kifejezésmód, szigorú és lassan változó normák, a kifejezőeszközök ökonómiája, a speciális terminológia és a szabványosított szerkezetek használata, valamint a főnevek magas nomija,speciālāsterminoloģijasunstandartizētukonstrukcijulietojums,liels aránya jellemez. A lett nyelv hivatalosirat-stílusára jellemző az idegen nyelvek erőteljes hatása. [A hivatalos iratokban használt funkcionális nyelvváltozat, illetve stílus. A hivatalos iratok stílusában érzelmileg semleges kifejezőeszközöket használnak, amelyet szabványosított, maximálisan egységesített kifejezésmód, szigorú és lassan változó normák, a kifejezőeszközök ökonómiája, a speciális terminológia és a szabványosított szerkezetek használata, valamint a főnevek magas aránya jellemez. A lett nyelv hivatalosirat-stílusára jellemző az idegen nyelvek erőteljes hatása]. Ez a meghatározás felér a stílusjegyek enciklopédikus vagy oktatási jellegű kiadványban található leírásával. Természetesen nem minden meghatározás ilyen részletes ebben a Nyelvészeti terminológiai szótárban. Valódi enciklopédikus adatok találhatók az ātrraksts, stenogrāfija [gyorsírás*, stenográfia] terminus meghatározásában, amelyből megtudjuk, mikor jelent meg ez az írásmód, ki találta fel és így tovább. A Szótár sokoldalú vizsgálata során, valamint a szerkesztésével kapcsolatos információkban Litvániához fűződő kapcsolatokra bukkanunk. A Szótár előszavában megemlítik, hogy szakértője Axel Holvoet (egyébként a teljes neve a lett nyelvnek megfelelően ezúttal lettesítve – Akselas Holvutas) volt a Litván Nyelvi Intézetből. Magában a Szótár tartalmában időnként megemlítik a litván nyelvet is, például olyan terminusok kerültek bele, mint a lietuviešu filoloģija [litván filológia], lietuviešu valoda [litván nyelv], valamint a szinonim lietuvisms, lituānisms [litván jelleg, lituanizmus], lietuvistika, lituānistika [litvánisztika], továbbá jelentésükben a litván nyelvet is magukban foglaló terminusok: baltisms [baltizmus], baltistika, baltu filoloģija [balti filológia], baltu valodas [balti nyelvek]. A 113 tételből álló, különböző nyelvű irodalomjegyzékben több litván nyelvész munkája is szerepel: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (1996), Lietuvių kalbos enciklopedija (1999), Lithuanian Grammar (1997), A. Paulauskienė Lietuvių kalbos morfologija (1994), Vincas Urbutis Žodžių darybos teorija (1978), Adelė Valeckienė Funkcinė lietuvių kalbos gramatika (1998), Zigmas Zinkevičius Kalbotyros pradmenys (1980). Igaz, egy pontatlanságot is 248 észrevettek – a litván Kalbotyros terminų žodynas szerzők nélkül szerepel (lásd a 27. tételt), ezért a cím alapján a betűrendes irodalomjegyzékben a K betűhöz került, nem pedig a G-hez, ahová a szerzők alapján kellene kerülnie). El kell ismerni, hogy a Szótárban bizonyos pontatlanságok sem maradtak el. A struktúra nem teljesen rendezett, például hiányzik néhány olyan terminus, amelyre a kapcsolódó terminusoknál utalás található: sinekdoha – poētiskā sinekdoha [poétikai szinekdoché], leksiskā sinekdoha [lexikai szinekdoché], azonban az utóbbiak egyike sem szerepel sem a P, sem az L betűnél. Több más terminusnak a Szótárba való felvételét illetően is lehetne kételyeket megfogalmazni – vajon megfelelőek-e e terület terminusainak Szótárába a vārdabrālis [azonos nevű], vārdamāsa [azonos nevű nő], tēls [kép], tauta. Azonban sem az, hogy az ábécérendben összeállított Szótárban nem találhatók meg egyes megfelelések (csak a kapcsolódó terminusoknál összehasonlítási lehetőségként), sem az, hogy az irodalomjegyzékben valami helytelenül van bejegyezve, sem az, hogy egyes terminusok szükségtelenek vagy vitathatók, nem csökkenti tartalmának, jelentőségének és a lett tudományos nyelv fejlődése szempontjából betöltött fontosságának értékét. A lett terminográfiai kiadvány mind tartalmi szempontból, mind vizuálisan és nyomdatechnikailag kiválóan elkészített. Egy, a terminográfia alapelveinek megfelelő nyelvészeti kiadvány megjelenése fontos, és időben is jelent meg, amikor általában az életben és a nyelvben is számos új jelenség alakul ki, mivel a tudományos nyelv változik és fejlődik. Ez komoly ösztönzést jelenthetne a litván nyelvészek számára, akik csaknem két évtizede használják a rendelkezésükre álló Nyelvészeti terminusok szótárát (Gaivenis, Keinys 1990), hogy kövessék szomszédaik és kollégáik példáját – fejlesszék a litván nyelvészet terminológiáját, és készítsenek új kiadást. IRODALOM Gaivenis K., Keinys S. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas. Keinys S. 1994: A lett terminológia rendezésének alapelvei. – Terminológiai barázdák, 87–90. Kvašytė R. 2005: Oktatási terminológiai szójegyzék, Šiauliai. VTV 1963: A nyelvészet terminusainak szótára. Összeállítók: R. Grabis, Dz. Barbare, A. Bergmane, Riga: Latvijas Valsts izdevniecība. Beérkezett 2008-12-23 Regina Kvašytė Šiauliai Egyetem P. Višinskio utca 38., LT–76352 Šiauliai E-mail: kv[email protected] Regina Kvašytė |