ZIGMAS ZINKEVIČIUS

A NYELVÉSZ ALGIRDAS SABALIAUSKAS TISZTELETRE MÉLTÓ JUBILEUMA

A jeles litván nyelvész, a Litván Tudományos Akadémia levelező tagja, számos tudományos és ismeretterjesztő könyv és cikk szerzője (munkáinak jegyzéke csaknem kétezer bibliográfiai tételt számlál!), a Litván Nagyfejedelem Gediminas-rend két fokozatával kitüntetett habilitált doktor, professzor Algirdas Sabaliauskas 2009. július 26-án töltötte be 80. életévét.

A jubiláns Marijampolėben született. Itt végezte el 1948-ban a Rygiškių Jono Gimnáziumot (amely a szovjet korszakban elveszítette ezt a nevet). Tanárai között volt Jonas Kalbelka litván nyelvész, akivel a jubiláns a Vilniusi Egyetemen folytatott litván filológiai tanulmányai során találkozott újra; ott leginkább a litván nyelv története érdekelte. Emlékezetes maradt a fiatalember, aki mohó tekintettel ült az első padban, és gondosan feljegyezte az oktató minden gondolatát. Aktívan bekapcsolódott a Litván Nyelvi Kör tevékenységébe, és elnökévé is megválasztották. Összejövetelein előadásokat tartott az atematikus igékről (leendő szakdolgozatának témájáról) és a mássalhangzós főnévi tőről. Fontos esemény volt rigai látogatása egy alsóbb évfolyamos hallgató, a később ismert litván nyelvkutatóvá vált Jonas Kazlauskas társaságában. Akkor ketten találkoztak a nagy lett

Z. ZINKEVIČIUS. Kalbininko Algirdo Sabaliausko garbinga sukaktis

367

nyelvésszel, Jānis Endzelīnsszel. Mindez arra ösztönözte A. Sabaliauskast, hogy érdeklődjön a lett nyelvészet iránt. Jól megtanult lettül. Később több lett író könyvét fordította le litvánra, és a Lett Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Paskutiniais studijų universitete metais (1953) pradėjo dirbti Lietuvių kalbos ir literatūros institute, su kuriuo vėliau susiejo visą savo gyvenimą. Institute baigė doktorantūrą (tada vadintą aspirantūra), parašė ir apgynė kandidato, vėliau ir daktaro (dabar habil. dr.) disertacijas. Visą laiką dirbo Kalbos istorijos ir dialektologijos skyriuje – nuėjo kelią nuo jaunesniojo mokslinio bendradarbio iki vyriausiojo mokslo darbuotojo; 1997–2000 m. buvo atkurto Lietuvių kalbos instituto direktorius.

A jubiláns sokat tett a litván szavak történetének kutatásáért. Számos cikket és nagyobb tanulmányt közölt a témában. Doktori disszertációjának témája a Baltų kalbų žemės ūkio augalų pavadinimų kilmė (1958), habilitációs munkájáé pedig a Baltų kalbų leksikos tyrinėjimai (1975) volt. Három nagy tanulmányt jelentetett meg ezen a területen: Lietuvių kalbos leksikos raida, Baltų kalbų naminių gyvulių pavadinimai ir Iš baltų kalbų gyvulininkystės terminologijos istorijos. 1990-ben jelentette meg összefoglaló művét, a Lietuvių kalbos leksika című könyvet. A balti nyelvek jövevényszavaival és más nyelvek baltizmusaival is foglalkozott, és kutatta őket.

A. Sabaliauskas munkásságának második területe, amelynek sok időt és energiát szentelt, a litván nyelv és általában a balti nyelvek kutatástörténete volt. Számos cikket és rövid írást közölt a témában, mindezt pedig a kétkötetes Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija: című műben foglalta össze: az I. kötet 1940-ig tárgyalja az időszakot (1979-ben jelent meg), a II. kötet pedig az 1940–1980 közötti éveket (1982-ben jelent meg). Ez a litván, illetve általában a balti nyelvtudomány legalaposabb és legjobb története. A szerző ezért állami díjat kapott. Most készül a harmadik kötet, amely az 1980 utáni évtizedek litván (balti) nyelvészeti kutatásait tekinti majd át. Mindezt kiegészíti két kis könyv: a Baltų kalbų tyrinėjimai (1986) és a Rytų slavų kalbininkai lituanistikos baruose (1990, Jonas Palionisszal), valamint az ismeretterjesztő Kaip tyrinėta lietuvių kalba (1984) és Mes baltai (1986, ²2002; angol fordítása: We, the Balts, 1993). E területen számos cikket közölt Litvániában és külföldön: litván nyelvkutatókról, kutatóintézményekről, szervezetekről, a litván és balti filológia szempontjából fontos kiadványokról és rendezvényekről, különösen enciklopédiákban (a Lietuvių kalbos enciklopedijoje (1999) például nem kevesebb mint 563 ilyen írása található!). Mindez feljogosít bennünket arra, hogy Algirdas Sabaliauskast a litván nyelvészet Nesztorának, a litván filológia legjelentősebb népszerűsítőjének nevezzük. Sokatmondó az is, hogy szerepel egy olyan külföldi kiadványban, mint a Lexicon Grammaticorum: Who’s Who in the History of World Linguistics (Tübingen, 1996; szerkesztőbizottsági tag).

368

KALBOS KULTŪRA | 82

A litván nyelvtudomány legjelentősebb népszerűsítőjeként Algirdas Sabaliauskas számos más, ismeretterjesztő jellegű cikket is közölt, és több, a közönség érdeklődését felkeltő kis könyvet jelentetett meg: Žodžiai keliauja (1962, ²1993), Žodžiai pasakoja (1965), Žodžiai atgyja (1967, ²1980, ³2000; angol fordítása 1973-ban jelent meg; Ikuo Murata japán nyelvész a könyvecske egyes fejezeteit japánra fordította!), Šimtas kalbos mįslių (1970, ²2001). A tanuló ifjúság számára 1994-ben újabb kis könyvet adott ki a szavak eredetéről: Iš kur jie? Mindez tágította az emberek látókörét, népszerűsítette a litván nyelvet és Litvániát külföldön, növelte maguknak a litvánoknak az önbecsülését, és megmutatta a litván nyelv iránti érdeklődést a nagyvilágban.

A jubiláns a litván nyelvtudomány más területein is sokat tett: például Kazys Morkūnasszal együtt kutatta a Kur-földnyelv lakóinak nyelvét, a litván nyelv gyakorlati kérdéseiről írt, valamint a nyelvművelés, a helyesírás és a morfológia témáiban közölt cikkeket. Aktívan részt vett a Honismereti Társaság nyelvi szekciójának rendezvényein a Vilniusi Egyetemen. Fontos volt televíziós előadássorozata a litván szavak eredetéről, a litván nyelv kutatóiról és egyéb témákról. Sokat tett közös munkák előkészítéséért és szerkesztéséért. A Baltistica tudományos folyóirat 1965-ös megalapítása óta szerkesztőbizottságának tagja. Tagja volt Jonas Kruopas Rinktinių raštų című kötete és a Vladimiras Toporovas ir Lietuva című könyv szerkesztői csapatának. Különféle filológiai és bibliográfiai kiadványok szerkesztőbizottságainak, valamint számos tanácsnak, bizottságnak és testületnek volt tagja. Bekapcsolódott a balti nyelvészek konferenciáinak szervezésébe. Körülbelül 30 éven át vezette a Vilniusi Pedagógiai Egyetem (korábban intézet) litván filológusainak államvizsga-bizottságát. Előadásokat tartott leendő litván nyelv- és irodalomtanároknak, valamint a nagyközönségnek is.

Algirdas Sabaliauskasnak van a legtöbb kapcsolata a külföldi kollégákkal a litván nyelvészek közül.

E sorok írójának abban a szerencsében volt része, hogy több mint 50 éven át kapcsolatban állt a jubilánssal. Ez elegendő idő ahhoz, hogy jól megismerjünk valakit. Felejthetetlen közös utunk 1975-ben Tartuba, hogy felköszöntsük barátunkat, Paul Ariste észt nyelvészt 70. születésnapja alkalmából; 1986-os utazásunk Franciaországba és látogatásunk Algirdas Greimasnál, a híres litván tudósnál, a szemiotika egyik megteremtőjénél; továbbá gyakori találkozásaink az őszinte litván baráttal, a nagy orosz nyelvésszel, Vladimir Toporovval és másokkal. Újra meg újra meggyőződhettem a jubiláns őszinteségéről, jóindulatáról és barátságosságáról. Nem kívánhatunk neki mást, mint jó egészséget és alkotóerőt, hogy befejezhesse mindazt, amit még eltervezett.

Z. ZINKEVIČIUS. Kalbininko Algirdo Sabaliausko garbinga sukaktis

369