PRANAS KNIŪKŠTA

Litván Nyelvi Intézet

A BARZDŽIAI FALU XVII. SZÁZADI CSALÁDNEVEI

Litvániában több, Barzdžiai nevű település ismert. Az Közigazgatási-területi felosztási névtár (1976: 29) a Kretingai, Širvintosi és Telšiai járásban található Barzdžiai falvakat említi, valamint egy ilyen nevű tanyát a Jurbarkasi járásban. A Litván helynevek szótára (2008: 394) még egy, a Jurbarkasi járásban egykor létezett ilyen falut, egy tanyát a Raseiniai járásban, valamint egy uradalmat Vařniuose településen említ. A Rokiškisi járásban a tövön hangsúlyos Barždžiai található. Itt szülőfalumról, a Kretingai járásbeli Barzdžiai faluról és lakóinak családneveiről írok.

Feltételezhető, hogy Barzdžiai falu neve az egykor itt élő emberek Barzdys személynevéből ered. Litvániában a Barzdys családnév napjainkig fennmaradt. A Litván családnevek szótára (1985: 207) szerint a két világháború közötti időszakban Litvániában e családnév tizennyolc családnál fordult elő, főként Kretinga, Plungė és Seda környékén; Salantai környékéről, így Barzdžiai faluból sem jegyezték fel. A Barzdžiai falut említő régebbi forrásokban sem sikerült rátalálni.

Barzdžiai lakóiról és családneveikről a legrégebbi fennmaradt adatok a salantai templom 1631-től vezetett keresztelési és házassági anyakönyveiben találhatók. Az egyik keresztelési anyakönyv, amely az 1631 és 1640 közötti bejegyzéseket tartalmazza, a Martynas Mažvydas Könyvtár kézirattárában van (Metrica sive registrum baptizatorum ecclesiae Skilandensis; Salanty od r. 1631 do roku 1640). Egy másik, az 1641 és 1659 közötti bejegyzéseket tartalmazó anyakönyvet a salantai templom levéltárában őriznek (Salantensis Bapt.: Ab Anno 1641 Ad 1659). Az 1641–1659-es anyakönyvet alaposabban tanulmányoztam, és itt alapvetően annak bejegyzéseire támaszkodom; a korábbi anyakönyv bejegyzéseit csak futólag, kiegészítésképpen említem.

Az anyakönyv számos érdekes adatot tartalmaz Salantai és környéke történetéről. Egyebek mellett gyakran említi Barzdžiai falut és annak lakóit. Sok Barzdžiai faluban született gyermeket kereszteltek meg és jegyeztek be, valamint sok itt élő szülőt és keresztszülőt említenek, a Barzdys családnév azonban nem fordul elő benne.

202

KALBOS KULTŪRA | 83

Az anyakönyv magyarázó (szöveges) bejegyzései latinul vannak, a személynevek latin alakban szerepelnek: Bapt. Filium Ioannem; Baptiz. Filiam Marinam. A helyneveket és családneveket lengyel betűkkel, a lengyel helyesírás szabályai szerint írják: a „w” hangot w betűvel, a „š” hangot sz betűkapcsolattal, a „č” hangot cz-vel és így tovább. Az –aitis, –aitė képzőket –aytis, –ayte alakban írják, például: Twaronaytis, Milda-szaytis, Czepayte. A cikkben a családneveket litván betűkkel, a mai litván helyesírás szabályai szerint átírva közlöm: Tvaronaitis, Milašaitis, Čepaitė és így tovább. A lengyelesített alakú családneveket szintén litván betűkkel átírva közlöm, mellettük zárójelben pedig az eredeti írásmódjuk is szerepel: Eidukova (Eydukowa), Stefanovič (Stefanowicz).

Az átnézett anyakönyv erősen kopott; az elején néhány tucat, a végén pedig néhány lap kifakult és olvashatatlan. Más részein is vannak nehezen olvasható lapok, ezért az anyakönyvet nem mindenütt egyformán dolgoztam fel: egyes helyeken teljes egészében és módszeresen, máshol csak az egyes adatokat válogattam ki. A Barzdžiai lakóira vonatkozó adatokat teljes körűen az 1643–1645-ös bejegyzésekből gyűjtöttem ki. E három év alatt Barzdžiai faluból 17 gyermeket kereszteltek meg, és 17 apa családnevét jegyezték fel. Tizenöt különböző családnév szerepel (Vilkaitis három bejegyzésben fordul elő), közülük mindössze kettő eredeti: az egyik morfológiailag szabályos Blozeris, a másik végződés nélküli: Benik. A többi tizenhárom apai eredetű családnév: Ankštakaitis, Čepaitis, Dvaronaitis, Eidukaitis, Jonaitis, Kidikaitis, Milašaitis, Mockaitis, Stasaitis, Tauraitis, Vabalaitis, Vilkaitis, Žutaitis. Pontosabban patronimikus családnevekről van szó, mivel nemcsak az apák keresztneveiből, hanem az apát jelölő más személynevekből is képződtek. Valószínűleg sok közülük csupán apanév, vagyis patronimikum volt, nem pedig öröklődő családnév. Azért nevezhetők családnévnek, mert a bejegyzésekben a keresztnév után állnak.

A keresztszülők családnevei közül néhány megegyezik a szülőkével, de új nevek is vannak. Hat új patronimikus családnév: Lekstutaitis, Pikturnaitis, Skaidutaitis, Steponaitis, Urbonaitis, Valutaitis; további öt új családnév más típusú: három morfológiailag szabályos – Alekštutis, Kadys, Milašius, egy végződés nélküli – Lazar, egy pedig lengyelesített alakú – Urbanovič (Urbanowicz). Összesen tehát három év alatt hat eredeti, egy lengyelesített és 19 patronimikus férfi családnevet jegyeztek fel Barzdžiai faluból.

Az adott évek bejegyzéseiben az anyák családneve nem szerepel – az apáknál a keresztnevet és a családnevet is feltüntették, az anyáknál csak a keresztnevet: Megkeresztelte Adomas Vilkaitis és a Barzdžiai faluból való Anetė fiát, Joną (Bapt. Filium Ioannem Adami Wilkaytis et Anete de Barzdzie). A keresztanyák családnevét mindenütt feltüntették – összesen 17-et. Tizenöt különböző családnév van, közülük tíz leánykori: Bružaitė, Eidukaitė, Kadataitė, Kidikaitė, Lekstutaitė, Milašaitė, Pilkaitė, Pusinaitė, Srutaitė, Urbonaitė. Három férjezett nő

P. KNIŪKŠTA. Barzdžių kaimo XVII amžiaus pavardės

203

-ienė képzős vezetéknevek: -ienė: Kidrečienė, Milašienė, Vilkienė; két lengyelesített vezetéknév: Eidukova (Eydukowa) és Raigaisova (Raygaisowa).

Az adott években Barzdžių faluban a leggyakoribb vezetéknév a Vilkaitis. Három esetben így jegyezték fel a gyermek szüleit, és három esetben a keresztszülőket. A Milašių vezetéknév is elterjedt: van egy Milašius nevű keresztapa, egy Milašaitis nevű apa, valamint Milašaitė és Milašienė nevű keresztanyák. Kétszer jegyezték fel a Kidikaitis és Kidikaitė neveket is. Előfordul az Eidukaitis, Eidukaitė és Eidukova (Eydukowa) név is. Az Urbono névből származó vezetéknevek is megtalálhatók: egyszer jegyezték fel az Urbonaitis, kétszer az Urbonaitė nevet, egyszer pedig az Urbono vezetéknév lengyelesített változatát: Urbanovič (Urbanowicz). Hogy ugyanarról a családról van szó, abból a bejegyzésből következtethetünk, amelyben Urbanovič és Urbonaitė ugyanannak a gyermeknek a keresztszülei.

Az évtized többi évéből a vezetékneveket nem gyűjtötték ki teljes körűen, de mintavételes áttekintéssel is sokat találtak. A korábbi vezetéknevek egy része ismétlődik, de másfélék is vannak. Új, nem származékos vezetékneveket nem figyeltek meg, viszont hét új férfi patronimikus vezetéknév került elő: Kripaitis, Lukošaitis, Mer kaitis, Povilai-tis, Ščep onaitis, Tvarionaitis, Žalimaitis. Számos új leánykori vezetéknév is előfordul: Bučaitė, Čepaitė, Grigalaitė, Jonaitė, Mickaitė, Stankaitė, Tvarionaitė, Vilkaitė, Zokaitė (így jegyeztek fel keresztanyákat és a gyermek anyját is). Az egyik keresztanyát férjezett nevén jegyezték fel: Lekstutienė.

Az 1550-es évek bejegyzéseiben sok új vezetéknév szerepel. Az új, nem patronimikus férfinevekből mindössze néhány van: Gložis, Srutis, Vilkas (a végződés nélküli Vilk alakban is feljegyezték), Kiaulianis. Két új, lengyelesített keresztszülői vezetéknév jelent meg: Kawalski (Kawalski) és Stefanovič (Stefanowicz); az utóbbit négy különböző helyen is feljegyezték. Szinte teljesen eltűntek az -ienė képzős női vezetéknevek; így csak egyet jegyeztek fel: Stropienė. Megszaporodtak az -ova (-owa): Vilkiova (Wilkiowa), Lai viova (Laiwiowa), Kiaulianova (Kiaulanowa), Vaistkojova (Waistkoiowa), Kadaiciova (Kadayciowa). képzővel alkotott, lengyelesített vezetéknevek.

Ahogy korábban is, a -aitis, -aitė patronimikus képzővel alkotott névváltozatok vannak túlsúlyban. Tizenegy új, patronimikus férfi családnév van: Bručaitis, Graužaitis, Kniupštaitis, Lietutaitis, Motiejaitis, Petraitis, Pilypaitis, Romeikaitis, Šeputaitis, Urnikaitis, Vaitiekaitis. Még több az új hajadon családnév: Akstinaitė, Andr utaitė, Butkaitė, Didikaitė, Dikaitė, Kniupštaitė, Kumpikaitė, Mykolaitė, Pემბaitė, Petrikaitė, Pov ilaitė, Rojaitė, Stropaitė, Valantinaitė, Žilaitė, Žutaitė.

Összesen két évtized alatt nyolc litván eredeti férfi családnevet jegyeztek fel: Alekstutis, Blozeris, Gložis, Kadys, Kiaulianis, Milašius, Srutis, Vilkas. További kettőt végződés nélkül írtak fel – Benik ir Lazar. Az első kétségtelenül Benikas volt, a második pedig lehetett Lazaris, Lazaras vagy egyszerűen Lozorius. Mindkettő

204

KALBOS KULTŪRA | 83

az említett családnevek ugyanabban a bejegyzésben szerepelnek – az apa Benik, a keresztapa Lazar. Hogy a családnevek végződéseit önkényesen hagyták el, azt a Vilko példája mutatja – az egyik helyen (korábban) Vilkas, máshol (később) Vilk szerepel.

Három férfi családnév lengyel képzőkkel alakult: Urbanovič, Stefanovič, Kavalski. Urbanovič az Urbono névből származik, valószínűleg az Urbanaitis; Stefanovič pedig az Steponaitis ellengyelesített alakja lehet. Barzdžiuose-ban valójában Urbanaitis és Steponaitis is élt. Néhány ellengyelesített férfi családnév arra utal, hogy a családnevek lengyelesítése már megkezdődött, de még nem lendült fel.

Összesen öt, a -ienė képzővel alkotott litván női családnevet találtak: Kidrečienė, Lekstutienė, Milašienė, Stropienė, Vilkienė. Négyet a negyvenes években jegyeztek fel, a Stropienė alakot pedig az ötvenes években. A női családnevekből visszakövetkeztethetünk a megfelelő férfinevekre: a bejegyzésekben szerepel a Vilkas és a Vilkienė, Milašius és a Milašienė; a Stropienė, Kidrečienė és a Lekstutienė esetében nincsenek feljegyzett férfi megfelelő alakok, de Barzdžiuose-ban a férjüknek a Stropus, Kidrečis (Kidrečas), Lekstutis nevűeknek kellett lenniük (hogy létezett ilyen családnév, azt a Lekstutaitis és a Lekstutaite is mutatja).

Hét ellengyelesített női családnevet jegyeztek fel: a Eidukova és a Raigaiciova a negyvenes években, a Kiaulianova, Laiviova, Kadaiciova, Vilkiova, Vaistkojova pedig a hatvanas években került bejegyzésre. Ezek az alakok egyrészt azt mutatják, hogy a női családneveket nagyobb mértékben lengyelesítették, mint a férfiakét, másrészt azt, hogy a női családnevek lengyelesítése az évtized folyamán felgyorsult. Ezt a tendenciát az is bizonyítja, hogy a negyvenes években a Vilkienė, a hatvanas években pedig már a Vilkiova alakot jegyezték fel. Feltehető, hogy a többi ilyen családnévnek is volt litván megfelelője: Eidukienė, Laivienė, Kiaulianienė, Vaistkojienė, Kadaitienė, Raigaitienė. A helyiek élő nyelvhasználatában csak ilyen női családnevek fordulhattak elő; az anyakönyvi bejegyzéseket készítők lengyelesítették őket.

A lengyelesített női családnevekből rekonstruálhatók a megfelelő litván férfinevek. Kapcsolatukat egyértelműen mutatják a feljegyzett párok: Vilkas és Vilkiova (van Vilkienė), Kiaulianis és Kiaulianova is. Bár a megfelelő férfineveket nem jegyezték fel, világos, hogy az Eidukova az Eidukas (Eiduką alakból származik; ezt az Eidukaitis tanúsítja, továbbá az Eidukaite), Laiviova a Laivys, Vaistkojova pedig a Vaistkojis (vagy Vaistkojys) névből. Lengyelesített női családnevek apai nevekből is keletkeztek: a Kadaiciova a Kadaitis (Kadaičio névből (az iratokban nem találtuk, de előfordul a Kadys és a Kadaitė), a Raigaiciova pedig a Raigaitis névből.

A közvetlenül feljegyzett és a női családnevekből kikövetkeztethető férfineveket összevéve összesen 16 elsődleges férfinevünk van: Alekstutis, Benikas, Blozeris,

P. KNIŪKŠTA. Barzdžių kaimo XVII amžiaus pavardės

205

Eidukas, Glois, Kadys, Kiaulianis, Kidreis, Laiys, Lazaris, Lekstutis, Milaius, Srutis, Stropus, Vaistkojys, Vilkas.

A tárgyalt keresztelési anyakönyvekben jóval több az -aitis, -ait patronimikumképzős vezetéknév, ha az ilyen patronimikumokat egyáltalán vezetékneveknek lehet nevezni. A keresztelési anyakönyvben összesen 37 férfi vezetéknevet találtak -aitis patronimikumképzővel: Ank1takatis, Bruaitis, epaitis, Dvaronaitis, Eidukaitis, Grauaitis, Jonaitis, Kidikaitis, Kniup1taitis, Kripaitis, Lekstutaitis, Lietutaitis, Luko1aitis, Merkaitis, Mila1aitis, Mockaitis, Motiejaitis, Petraitis, Pikturnaitis, Pilypaitis, Povilaitis, Romeikaitis, Skaidutaitis, Stasaitis, Steponaitis, ep9onaitis, putaitis, Tauraitis, Tvaronaitis, Urbonaitis, Urnikaitis, Vabalaitis, Vaitiekaitis, Valutaitis, Vilkaitis, alimaitis, utaitis.

Az -ait képzős leánykori vezetéknevek száma összesen 35: Akstinait, Andrutaite, Bruait, Buait, Butkait, epait, Didikait, Dikkait, Eidukait, Grigalait, Jonait, Kadait, Kidikait, Kniup1tait, Kumpikait, Lekstutait, Mickait, Mila1ait, Mykolait, Pembait, Petrikait, Pilkait, Povilait, Pusinait, Rojait, Srutait, Stankait, Stropait, Tvaronait, Urbonait, Valantinait, Vilkait, Zokait, ilait, utait.

A talált patronimikumok közül egy tucatnyit az apa nevéből képeztek. Ezek férfi apanévi alakok: Petraitis, Stasaitis, Luko1aitis, Motiejaitis, Pilypaitis, Steponaitis, Vaitiekaitis; férfi és női személynevek: Jonaitis és Jonait, Poviliatis és Povilait, Urbonaitis és Urbonait; leánykori vezetéknevek: Grigalait, Mykolait, Valantinait.

A patronimikus vezetéknevek túlnyomó többsége azonban olyan személynevekhez kapcsolódik, amelyek eredeti vezetéknévnek tekinthetők. A férfi patronimikumokból a következő vezetéknevek rekonstruálhatók: Ank1takeys, Bruas, Dvaronas, Grauas, Kripas, Lietutis, Merkys, Mockus, Pikturnis, Romeika, Skaidutis, eponas, putis, Tauras, Urnikis, Vabalas, Valutis, alimas; férfi és női alakokból: epas, Eidukas, Kidikas, Kniup1ta, Lekstutis, Mila1ius, Tvaronas, Vilkas, utas; női alakokból: Akstinas, Andrutis, Bruas, Buas, Butkus, Didikas, Dikis, Kadys, Kumpikas, Mickus, Pemba (vagy Pembas), Petrikas, Pilkis (vagy Pilka), Pusinas, Rojus, Srutis, Stankus, Stropus, Zokas, ilys (vagy ilius).

Feltételezhető, hogy ilyen vezetéknevek a XVII. századi Barzdžių faluban is előfordulhattak. A keresztelési anyakönyvekben közülük csak négyet rögzítettek Kadys, Mila1ius, Srutis és Vilkas; további három Eidukas, Lekstutis, Stropus a beházasodott nők vezetékneveiből rekonstruálható. Így 40 ténylegesen nem adatolt vezetéknév marad.

Az apai ági vezetékneveket a Barzdžių lakói más helyekről érkezett asszonyokkal, valamint oda költöző férfiakkal hozhatták magukkal. Az ilyen, más helyek eredeti vezetékneveiből képzett neveket

206

KALBOS KULTRA | 83

más helyekről származó eredeti vezetékneveket a házassági bejegyzésekben írták le, majd ezek alapján a keresztelési bejegyzésekben is; a házassági bejegyzésben azonban feltüntették, honnan származik az illető, a keresztelési bejegyzésben pedig Barzdžių lakosaként szerepelt. Például házasságot kötött Albertas Vilkaitis Barzdžiai településről, és Apolonija Akstinaitė Pesčiai településről; fiuk, Jonas keresztelési bejegyzéseiben pedig azt írták, hogy Alberto Vilkaičio és Apolonijos Akstinaitės fia, akik Barzdžiai településről származnak. Akstinaitė Barzdžiuose telepedett le, míg az általa viselt vezetéknév alapján rekonstruálható Akstinas nem Barzdžiuose élt. Tehát a patronimikumokból rekonstruálható vezetéknevek listája nem jelenti azt, hogy valamennyi ilyen vezetéknév jelen volt Barzdžių faluban.

Másfelől a XVII. századi Barzdžių faluban olyan vezetéknevek is előfordultak, amelyek nem kerültek be a vizsgált időszak bejegyzéseibe. Például a negyedik évtized keresztelési anyakönyvét futólag átnézve még a Balandis vezetéknév, egy női vezetéknév, a Zabitienė került elő, amelyből a Zabitis rekonstruálható; továbbá az apanevek: Kasparaitis és Martinaitis; valamint a patronimikumok: Baltrimaitis, Jauraitis, Kusaitis, Lapaitis, Mekšaitis, Šeporaitis, Tautgalvaitis, amelyek az eredeti vezetéknevekre utalnak: Baltrimas, Jaura, Kusa (vagy Kusas), Lapė (vagy Lapas), Mekšys, Šeporas, Tautgalvis.

A keresztelési bejegyzések csak részleges képet adnak a vezetéknevekről. Pontos számukat még az összes összegyűjtött vezetéknév sem mutatná meg. A bejegyzésekből azt sem lehet megállapítani, hogy a Barzdžiaiból említett személyek közül kik voltak a falu tényleges, állandó lakói, és kik kerültek oda ideiglenesen vagy véletlenül. A rövid időszakot átfogó különálló anyakönyvekből semmit sem tudhatunk meg a falubeli vezetéknevek későbbi történetéről. Sorsukat csak úgy képzelhetjük el, ha összevetjük az akkori vezetékneveket a maiakkal.

Az 1853-ban és 1896-ban összeállított salantai plébániai névjegyzékekből, valamint a XX. század különböző forrásaiból kitűnik, hogy a XIX. század közepétől Barzdžiuose egyetlen olyan vezetéknév sem fordult elő, amelyet közvetlenül rögzítettek a XVII. századi bejegyzésekben. Csupán néhány vezetéknév kapcsolható az akkori patronimikumokhoz. A Kripas pontosan ugyanilyen alakú volt; kissé megváltozott alakok a Stonkus (vö. Stankaitė) és a Dvarijonas (vö. Dvaronaitis); valószínűleg a Kniūkšta is összefügg a Kniupštaičiu névvel; a mássalhangzók felcserélődése is felismerhető, és feltételezhető a Meškio rokonsága a Mekšaičiu névvel – és ennyi. A XX. századi Barzdžiuose szinte egyáltalán nem voltak patronimikus vezetéknevek; csak rövid időre tűnt fel a Banaitis, Markaitis és a Simaitis.

Barzdžių vezetékneveinek sorsa jobban kirajzolódik, ha összevetjük őket a mai közkeletű vezetéknevekkel. A bejegyzésekben közvetlenül rögzített és a nők vezetékneveiből rekonstruálható nevek közül sok (Balandis, Benikas, Eidukas, Kadys, Lai-

P. KNIŪKŠTA. Barzdžių kaimo XVII amžiaus pavardės

207

vys, Lekstutis, Milašius, Stropus, Vilkas, Zabitis) ma már jól ismertek, és szerepelnek a Lietuvių pavardžių žodyne című családnévszótárban is, csakhogy ott nem Gložiš, Srutis, hanem Gložys, Srutys, nem Lazaris, hanem Lazaras, nem pedig Kiaulianis, hanem Kiaulėnas szerepel. Ez a négy név teljesen hiányzik: Alekstutis, Blozeris, Kidrečis, Vaistkojys.

A XVII. századi bejegyzések és a mai családnevek között jóval nagyobb az eltérés. A bejegyzésekben sokkal több a patronimikus személynév: közvetlenül adatolt, elsődleges családnévből 11-et találtak, az -aitis képzőt tartalmazó patronimikumból pedig 46-ot (az arány 1: 4,5). A Lietuvių pavardžių žodyne című szótárban egy -aitis képzős családnévre körülbelül húsz másféle családnév jut (az arány 20: 1). Arra lehet következtetni, hogy a korabeli bejegyzések patronimikus alakjai csupán az adott személy megnevezésére alkotott személynevek voltak, de nem váltak valódi családnevekké. Ez azonban nem vonatkozik minden patronimikumra.

Öröklődő családnévvé és a mai használatban meghonosodottá csak a valódi apanévi alakok váltak, vagyis a keresztnevekből képzett patronimikumok. A Lietuvių pavardžių žodyne családnévként közli a XVII. századi bejegyzésekben adatolt összes barzdžiųi apanevet: Jonaitis, Kasparaitis, Lukošaitis, Martinaitis, Motiejaitis, Petraitis, Pilypaitis, Povilaitis, Stasaitis, Steponaitis, Urbonaitis, Vaitiekaitis.

A nem keresztnevekből képzett 34 patronimikumból a Lietuvių pavardžių žodyne mindössze tizenöt szerepel önálló családnévként (a szótár a gyakoriságukat is feltünteti). Közülük csak öt családnév gyakoribb: Čepaitis (138), Mockaitis (90), Vilkaitis (71), Kripaitis (48), Eidukaitis. Három csak néhányszor fordul elő a feljegyzésekben: Dvaronaitis (4), Kusaitis (3), Tauraitis (3); öt pedig Me kšaitis, Vabalaitis, Merkaitis, Romeikaitis, Šeputaitis csak egyszer fordul elő (az utóbbi három németesített alakokból lett visszaállítva: Merkeit, Romeikat, Scheputtat).

Mai családnévvé sem váltak, és a Lietuvių pavardžių žodyne sem szerepelnek a következő patronimikumok: Ankštakaitis, Baltrimaitis, Bručaitis, Graužaitis, Jauraitis, Kidikaitis, Kniupštaitis, Lekstutaitis, Lietutaitis, Milašaitis, Pikturnaitis, Skaidutaitis, Ščėponaitis, Tautgalbaitis, Tvaronaitis, Urnikaitis, Valutaitis, Žutaitis, Žalimaitis. Ezeket a megfelelő elsődleges családnevek szorították ki: Baltrimas, Bručas, Graužas (Grauža), Jaura, Kidikas és így tovább; az Ankštakys, Lietutis, Skaidutis elsődleges személynevek azonban nem szerepelnek az említett családnévszótárban. Némely litván patronimikumot a használatból kiszoríthattak a szlávosított változatok: Lekstutaitį – Lekstutavičius, Ščėponaitį – Ščėponavičius, Tvaronaitį – Tvaronavičius; Milašaitis versenytársa pedig nem kevesebb mint három volt: Milašiūną, Milašauską és Milaševičių.

Az okok is érthetők, hogy a XVII. századi apanevek miért honosodtak meg családnévként, míg sok patronimikum eltűnt a használatból. Az ember első

208

KALBOS KULTŪRA | 83

személyneve a keresztnév; igen, a gyermeket a keresztelési anyakönyvbe csupán keresztnévvel, családnév nélkül jegyezték be. Második, kiegészítő személynévre akkor van szükség, amikor az illető a családból a társadalomba kerül. Ez a személynév apanév vagy más patronimikum volt, amely az apjához fűződő kapcsolata alapján nevezte meg az illetőt: Petraitis – Petro fia, Milašaitis – Milašius fia. Ezekre a patronimikumokra a házassági bejegyzésekben volt szükség, mivel a fiatalok szüleik fiaiként és lányaiként kötnek házasságot. A házassági bejegyzések alapján patronimikumaik a gyermekek keresztelési bejegyzéseibe is átkerülnek.

Amikor valaki önállóvá válik, átveszi apja gazdaságát, és maga is gyermekeket nevel, akiknek a maguk részéről patronimikumra van szükségük, az apává lett személy patronimikuma már nem megfelelő. A családnévből képzett felnőttkori patronimikum könnyen családnévvé változik (Milašiaus fia, Milašaitis, amikor felnő és önállóvá válik, Milašius lesz). Az illetőnek két családneve lesz: egy patronimikus és az abból visszaállítható elsődleges családnév. Ilyen családnévváltozatokat Vitalija Maciejauskienė írt le (1991: 151–157), ám ő ugyanazon család tagjainak eltérő családneveiről beszél. Kutatása arra enged következtetni, hogy kellett lennie egy átmeneti időszaknak is, amikor ugyanaz a személy mindkét családnévváltozatot használta. Természetes, hogy a versengő változatok közül rendszerint az elsődleges családnév honosodik meg.

A keresztnevekből képzett patronimikumoknak, a valódi apaneveknek azonban nincsenek ilyen változataik. Az apa keresztneve nem helyettesíti a patronimikumot; az illető nem térhet vissza a patronimikumból az apa keresztnevéhez, hanem egész életében így nevezik: Petro fia Petraitis sem felnőttként, sem öregen nem lesz Petru – ő mindig csak Petraitis marad. Ezért válnak az apanevek könnyen családnevekké.

Fel kell tételeznünk, hogy a Barzdžių falu családneveinek sorsából levonható következtetések más litván családnevekre is érvényesek.

LITERATŪRA

Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas, 2 dalis. Parengė Z. Noreika, V. Stravinskas, Vilnius: Mintis, 1976.

Lietuvių pavardžių žodynas. Rengėjai A. Vanagas (ats. red.), V. Maciejauskienė, M. Razmukaitė, Vilnius: Mokslas, 1 dalis (A–K), 1985; 2 dalis (L–Ž), 1989.

Lietuvos vietovardžių žodynas, 1 tomas (A–B), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2008.

M a c i e j a u s k i e n ė V. 1991: Lietuvių pavardžių susidarymas, Vilnius: Mokslas.

Gauta 2010 11 11

P. KNIŪKŠTA. Barzdžių kaimo XVII amžiaus pavardės

209

SURNAMES IN THE VILLAGE OF BARZDŽIAI IN THE 17^TH CENTURY

Summary

The surnames of residents of the village of Barzdžiai were collected from the church records of the 17^th century of Salantai Church. The following primary surnames have been established: nine male surnames include Alekstutis, Balandis, Blozeris, Gložis, Kadys, Kiaulianis, Milašius, Srutis, Vilkas; two surnames have no gender flections, namely, Benik and Lazar; three surnames are Slavonicized, namely, Kavalski, Stefanovič, Urbanovič.

Six female surnames with the suffix -ienė include the following: Kidrečienė, Lekstutienė, Milašienė, Stropienė, Vilkienė, Zabitienė. Another six female surnames are Slavonicized forms, namely, Eidukova, Kiaulianova, Laiviova etc. Patronymic names with the suffixes –aitis and –aitė constitute the largest group of names in the church records – more than 40 such names were found. The total number of different primary surnames, reconstructed from female and patronymic surnames, exceed 50 items.

The surnames of the village residents had completely changed before the beginning of the 20^th century. None of the primary surnames of the 17^th century was preserved while many of the male patronyms disappeared from use both in Barzdžiai and elsewhere. The newly inherited surnames originate from patronymic first names, e. g. Jonaitis, Petraitis etc.

PRANAS KNIŪKŠTA

Lietuvių kalbos institutas

P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius

210

KALBOS KULTŪRA | 83