ROBERTAS STUNŽINAS

Litván Nyelvi Intézet

AZ KREATYVUS IDEGEN SZÓ ÉS SZÁRMAZÉKAI: JELENTÉSEK ÉS MEGFELELŐIK

KULCSSZAVAK: alkotás, kreatív társadalom, alkotó, kreatív.

A Nyelvi tanácsok negyedik kötetében a kreatyvas szót nem ajánlott idegen szónak tekintik; normatív megfelelőkként a következőket javasolják: alkotás, alkotómunka és alkotó (KP 4 2013: 41). A társalgási, publicisztikai és tudományos stílusú szövegekben előfordulnak egy rokon kölcsönszó, a kreatyvus melléknév, valamint hibrid származékai, a kreatyvinis, kreatyviškas használati esetei. Ezek meglehetősen gyakran¹ használt melléknevek; státuszuk még nincs meghatározva, normatív megfelelőik nem egyértelműek, több jelentésben használatosak, és többféle megfelelővel versengenek. A tanulmány a kreatyvus, kreatyvinis és kreatyviškas melléknevek használatának körülményeit ismerteti, és meghatározza jelentéseiket, illetve megfelelőiket. Az anyagot különféle stílusú elektronikus és nyomtatott szövegekből gyűjtötték; összesen több mint 70 példát vizsgálnak a kreatyvus melléknév és megfelelői használatára.

A latin eredetű², feltehetően az angol nyelven keresztül átvett (vö. angol creative) kreatyvus, -i melléknév és származékai, a kreatyvinis, -ė; kreatyviškas, -a, valamint litván megfelelőik megjelenése az alkotás és az alkotókészség korszerű felfogásával függ össze. Az alkotókészséget (vö. angol creativity) nem csupán a műalkotások létrehozására vagy a tudomány és a technika területén való újdonságok alkotására való képességként értelmezik, hanem új ötletek felvetéseként, a társadalmi és gazdasági élet szükségleteként, valamint a nevelés egyik legfontosabb feladataként is. Richard Florida szociológus kreatív osztály- (angolul creative class) vagy kreatív társadalom³- (angolul creative society) elmélete szerint a kreatív osztályt azok alkotják, akik kreatív tevékenységükkel gazdasági értéket teremtenek, és hozzájárulnak a gazdasági jóléthez, valamint a társadalom és az állam gazdasági növekedéséhez. A kreatív társadalom felfogása alapján az alkotók közé nem csupán festők és írók tartoznak, hanem oktatók, reklámszakemberek, televíziós vagy rádiós műsorok készítői és műsorvezetői, valamint dalok, előadások vagy cirkuszi számok előadói is. Alkotók az újítók, feltalálók, építészek és mérnökök (műszaki alkotás), továbbá a pénzügyi szakemberek, menedzserek vagy orvosok – mindazok, akiknek kreatív megoldásokra van szükségük (bővebben lásd Kačerauskas 2014a: 156–157).

A vizsgált idegen szavakat különféle dolgokról szólva használják; mindenekelőtt a kreatív társadalom (osztály) fogalmait kell megemlíteni. A kreatyvus, -i; kreatyvinis, -ė melléknevek az alkotó, kreatív személyek csoportját vagy összességét jelölik, például:

¹ Például a Google keresőmotor több mint 6000 példát talál a kreatyvus, -i melléknév használatára. Az adatok hozzávetőlegesek; a keresőmotor egyes sajátosságait nem vettük figyelembe.

² Plg. creo, creare, creāvi, creātum – „(su)kurti“ (žr. Kuzavinis 1996: 206).

³ A főnév birtokos esetű alakja is használatos – az alkotás társadalma.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 2

Az új orientációjú szociokulturális valóság meglátásait R. Florida amerikai szociológus „Kreatív osztály: az emberek, akik megváltoztatják a jövőt” című könyve elemzi, alátámasztva azt az állítást, hogy az eredeti, provokatív és ígéretes javaslatok, ötletek, cselekvési módok és eszközök olyan terekben bontakoznak ki és jönnek létre, ahol a kultúra kreatív, dinamikus formákban valósítja meg önmagát (Šerpetis 2011: 14).

Másfelől olyan szerzők is akadnak, akik megpróbálják újraírni a látványfogyasztás történetét és jelentését a kreatív osztály kortárs, burzsoá bohém társadalmában (Kinčinaitis 2013: 75).

Tudom, hogyan kell hadsereget toborozni: <...> 2. reguláris hadsereg. <...> hipszterek és mindenféle kreatívok (k r e a t í v osztály – dizájnerek, reklámszakemberek, művészek és más „elszálltak”)⁵ (respublika.lt).

A kreatyvinis, -ė melléknév azt jelöli, hogy a tevékenység eredményei alkotómunkához kapcsolódnak, például:

Még alibit is kitaláltak – állítólag ez a diákok „kreatyvinis” munkája (aha, nevezzék csak meg nekem azt a felsőoktatási intézményt) (plus.google.com).

R. Florida szerint a kreatív osztályba azok tartoznak, akik tudományos és mérnöki területen, kutatás-fejlesztésben, (magas)technológián alapuló iparágakban (más szóval innovációalapú iparágakban), a művészet, a zene, a kultúra, az esztétika és a dizájn iparágaiban (más szóval a kreatív termelés iparágaiban) dolgoznak, továbbá az egészségügy, a pénzügyi közvetítés és a jogi szolgáltatások területén tevékenykedő, tudásra és kompetenciára épülő szakmák képviselői is (Remeika, Čepaitis 2008: 2).

Azonban ugyanilyen helyzetekben (a kreatív társadalom, annak tevékenysége és eredményei tárgyalásakor) sokkal gyakrabban használnak litván szavakat; leggyakrabban az -inis, -ė képzős kreatyvinis, -ė melléknevet vagy a kūryba főnév birtokos esetét, például:

A kreatív társadalom a tudományos és alkotómunkát végzők új, növekvő világa (mokslo-festivalis.eu).

A cikk a kreatív társadalom tudományos megközelítéseit vizsgálja, terminusait olyan különböző tudományágak vagy szakterületek alapján határozva meg, mint az esztétika és a filozófia, a szociológia és a kommunikáció, a közgazdaságtan és a menedzsment (Kačerauskas 2014b: 6).

Ezenkívül a közösség a kreatív egyénhez hasonlóan is felfogható, aki alkotó tevékenysége során nem annyira gazdagságot, mint inkább boldogságot keres (Kačerauskas 2014b: 7).

A kreatív termelés erőforrásai rendkívül bőségesek, maguk a kreatív termékek pedig különösen nagy változatosságot mutatnak; ennek következtében a KI szektorban hiperkompetitív üzleti környezet alakult ki (kikas.lt).

Mindenekelőtt gazdasági értékelésről van szó, amikor valamely alkotómunka eredményére kereslet mutatkozik a piacon (Kačerauskas 2014a: 159).

Junginius su priesagos -inis, -ė būdvardžiu kūrybinis, -ė ir su daiktavardžio kūryba kilmininku galima vadinti gramatiniais sinonimais. Kai kalbama apie gramatinius sinonimus, sinonimiškomis laikomos tokios jų formos, kurios turi tapačią ar artimą semantiškai apibendrintą reikšmę ir atlieka analogiškas gramatines funkcijas (Kniūkšta 1976: 120).

Némely terminus csak litván megfelelőjével használatos, idegen szavakkal alkotott változata nem fordul elő, például: kreatív (alkotó-) gazdaság, kreatív (alkotó-) iparágak, kreatív (alkotó-) műhelyek stb.

Előfordul továbbá a kūrėjas és a kūrybininkas főnév birtokos esetű alakja is, például:

⁴ A példák forrásait kétféleképpen adjuk meg. A cikkek és a diplomamunkák adatai a cikk végén szerepelnek, egyéb esetekben zárójelben csak a webhely címét tüntetjük fel.

⁵A példák nyelvezetét nem javítottuk.

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 3

Kačerauskas hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek akadályozzák a kreatív ötletek terjedését; ezek identitásválságot élnek át, egyrészt amikor az (anti)kreativitási stratégia eszközévé válnak, másrészt amikor a gyári társadalmat képviselik, amelyet mindinkább kiszorít a kreatív szakemberek társadalma, amely egyaránt magában foglalja az egyéni alkotókat és az ötletrohamra összeálló csoportjaikat <...> (Valivonytė 2013: 135–136).

Mert ha ez így lenne, a hatalmon lévők álmaival ellentétben nem beszélhetnénk Litvániáról mint „alkotótársadalomról”: az idősek bizonyosan nem olyan kreatívak, az új technológiákra fogékonyak és motiváltak, mint a fiatalok (tspmi.vu.lt).

A kreatív szakember és az alkotó fogalma nem egyenértékű, ezért a kreatív szakemberek társadalma és az alkotók társadalma kifejezések részleges (ideografikus) szinonimáknak tekinthetők. Alkotóknak általában azokat tekintjük, akik a tudomány, a művészet vagy más területeken alkotnak valamit (lásd LKŽė), míg kreatív szakembereknek a különböző tevékenységi területek azon szakértőit nevezzük, akiknek kreatív és alkotó jellegű megoldásokra van szükségük (bővebben lásd Kačerauskas 2014a: 157). A kreatív szakember főnév birtokos esetű alakját a tevékenység eredményeiről szólva is használják, például:

Ez afféle nyilvános think-tank, ahol a szakértők és a kreatív szakemberek teljesítménye minőségileg összeolvad a közösség alkotótevékenységével és a külső kreativitással, valamint a problémák azonosításával (idkaunas.wordpress.com).

Más idegen szavaknak is találtunk megfelelőit. Az embercsoportok tulajdonságát -ingas, -a képzős, határozott vagy határozatlan melléknévvel is jelölik: kūrybingas, -a; illetve a jelen idejű, cselekvő melléknévi igenév határozott vagy határozatlan alakjával: kuriantis, -i, például:

A „Kreatív Európa” („Creative Europe”) projekt mintegy 500 millió eurót irányoz elő a képzőművészet és az előadóművészetek számára (delfi.lt).

A dokumentum azt is megjegyzi, hogy Európának ahhoz, hogy sikeresen kiaknázza legfontosabb erőforrását – a kultúrát –, új kozmopolitizmusra, dinamikus és kreatív társadalomra, valamint megfelelő környezetre is szüksége van (bns.lt).

Tudásalapú és alkotó társadalom (portalas.emokykla.lt).

A tanuló és alkotó társadalom nemcsak a sikeres gazdasági fejlődés, hanem a demokratikus érettség záloga is (delfi.lt).

Amikor emberi tulajdonságokról van szó, a -iškas, -a képzős kūrytviškas, -a származékszó „kreatív” jelentésben használatos, például:

És amikor a „Freshmedia” programozói már nagyon ügyesek, aranykezűek és nagyon kreatívak lesznek, és beillesztik nekem ebbe a blogba a kommentelési lehetőséget is, teljes szabadságotok lesz kifejteni véleményeteket a 7MD-vel kapcsolatos összes internetes kérdésről és témáról (archyvas.7md.lt).

Ha te is ilyen ügyes és kreatív vagy – küldd el alkotásaidat a [email protected] címre:) (skinslt.blogas.lt).

Ugyanebben a jelentésben más idegen szavakat is használnak – kreatyvus, kreatyvinis, például:

Kreatív emberre van szükség, aki ki tud találni egy figyelemfelkeltő, komoly és eredeti logót, hogy ne másoljunk ötleteket (uzdarbis.lt).

Az elektromosság az elektromos töltések áramlása. Ezt a meghatározást verte a fejünkbe az iskolában a kreatív fizikatanár <...> (menozona.blogspot.lt).

Néha nehéz pontosan megmondani, hogy az idegen szavakat melyik jelentésükben használják – „alkotó” vagy „kreatív” értelemben, például:

A kreatív gondolkodás nem mindenkinek adatik meg, sajnos (lrytas.lt).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 4

Az összes kreatív ember, akivel találkoztam, nagyon kiszámíthatatlan volt. Amíg azonban dolgoznak, az értékük nagyobb, mint 10-20 „szürke” dolgozó méhecskéé (linkedin.com).

Ennek a lehetőségnek köszönhetően különféle formákat lehet kivágni, amilyeneket csak egy kreatív tervező ki tud találni (kreive.lt).

Néha az idegen szó jelentése a vele együtt használt litván megfelelőből válik világossá, például:

„A kreatív megoldások alapját a gondolkodási cselekvések alkotó (kreatív) modellje képezi” (Lesevičienė 2010: 7).

Általában az -ingas, -a képzős származékok a tulajdonság nagy mértékét fejezik ki, míg az -iškas, -a képzős származékok a jellemző tulajdonság jelentését hordozzák (DLKG 2006: 197, 207). Ahogy Viktorija Daujotytė állítja, a kūrybiškas melléknév alig különbözik a kūrybingas szótól: „Az -ing- képző azt jelzi, hogy valaki rendelkezik az alkotás képességével. <...> Alkotóképes, akiben ott rejlik az alkotás képessége, bármilyen szokatlanul hangozzék is ez. <...>. Kreatív. Mit fejez ki a litván nyelv ezzel a melléknévvel, hogyan különíti el az alkotóképes jelentésű szótól? A különbség nem jelentős, inkább a cselekvés irányába tereli a jelentést: a kreatívan cselekvő ember váratlan megoldásokat talál, kiutakat lát meg, váratlan irányba fordul, észreveszi azt, ami korábban nem volt észrevehető, felfogható” (Daujotytė 2010).

A kūrybingas és a kūrybiškas melléknevek szinonimikusságát származékaik használata is mutatja. Például a kūrybingumu szakkifejezéstárakban egyaránt használják az alkotóképesség és a kreatív gondolkodás képességének megnevezésére:

1. A személyiségjegyek olyan együttese, amely produktív munkával lehetővé teszi eredeti, társadalmilag jelentős, minőségileg új tevékenységi eredmények elérését. 2. Az önálló gondolkodás képessége, a sztereotípiák elvetése, a problémás helyzetekben való gyors eligazodás, új megoldások megtalálása és új ötletek felvetése; olyan folyamat, amely lényegében új intellektuális potenciált hoz létre (SportŽ 2002).

A személyiségjegyek olyan együttese, amely produktív munkával eredeti, társadalmilag jelentős, minőségileg új tevékenységi eredmények elérését teszi lehetővé. A tanulók alkotóképessége az iskolai feladatok megoldása során a gondolatok, ötletek és elképzelések eredetiségében, a régi ötletek bírálatában, valamint újak keresésében és megtalálásában nyilvánul meg (EdukologŽ 2007).

Néha a tudományos stílusú szövegek megpróbálják elkülöníteni az idegen szavak és a litván melléknevek jelentését, például:

A reklámügynökségek munkatársai kreatívak, Picasso alkotó volt, kreatív embereket újsághirdetésekkel keresnek <...>, az alkotóképesek művészeti akadémiákon tanulnak, és így tovább. A kreativitás meghatározása régebbi, mint az alkotóképességé – minden alkotóképes ember kreatív, de nem minden kreatív ember alkotóképes. Így az alkotóképesség fogalmát sokféleképpen határozzák meg, de a szerzők többsége egyetért abban, hogy az új felfedezésének képességét jelenti. Az alkotóképesség fogalma tág: a problémamegoldás során elért produktív, eredeti eredményektől a művészi alkotásig terjed. Tágabb értelemben produktív gondolkodásként értelmezhető, amely az emberi kifejezés különféle területein nyilvánul meg <...> (Koženevska 2005: 7).

Itt azonban a kreatyvus, -i a „kreatív”, a kūrybiškas pedig az „alkotóképes” jelentésben szerepel.

Ugyanezekben a helyzetekben jóval gyakrabban használják a litván kūrybinis, -ė, kūrybingas, -a ir kūrybiškas, -a mellékneveket, például:

A mai dinamikus üzleti környezetben a munkavállalóktól általában olyan módszerek vagy megoldások megtalálását várják el, amelyekről még senki sem hallott és amelyeket még senki sem látott. Ezzel az ember alkotóképességét kívánják mozgósítani, ezért ezt a tulajdonságot egyre nagyobbra értékelik. Genovaitė Petronienė pszichológus vállalta, hogy beszél arról, hogyan fedezhetjük fel és használhatjuk ki kreatív gondolkodásunkat (delfi.lt).

„Az alkotó gondolkodás a jövő perspektívája” – ez volt annak a szemináriumnak a témája, amellyel a VDU Oktatási Tanulmányok Központja megkezdte az új tanévet (uvm.vdu.lt).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 5

A kreatív gondolkodás feltárja az ember alkotó képességeit, és lehetőséget ad arra, hogy más szemszögből tekintsünk az életre (panele.lt).

A „kreatív” jelentésében az idegen szavakat akkor használják, amikor azt akarják kifejezni, hogy valamely tárgy, fénykép, festmény, reklám vagy más dolog szokatlan, sajátos, eredeti, például:

Kreatív és szokatlan apróságok gyűjteménye (humorodoze.lt).

Rengeteg kreatív papír és boríték az Ön alkotó tevékenységéhez (vestuvesaz.lt).

Kreatív kis ház 320 000 USD-ért <...> Egy svéd állampolgár 320 000 amerikai dollárért árul egy kis házat. Kívülről olyan, mint bármelyik másik ház, semmi különös, belülről viszont... igazi űrhajó! (yeah.lt).

Milyen témák használhatók kreatív esküvői fotókhoz? Bármilyenek! Nincsenek korlátozások, a fantáziának teljes szabadsága van (pajuriofoto.lt).

A fogyás után: különleges, kreatív „előtte” és „utána” portrék a fogyásról (yeah.lt).

Az idegen szavakat elvont dolgokról beszélve is használják, például amikor azt akarják kifejezni, hogy egy probléma megoldásának módja váratlan vagy ötletes, például:

Na, ez aztán kreatív megoldás: nem kell kikapcsolni a biztonsági övet ahhoz, hogy kinyissunk egy sörösüveget (automotong.lt).

Néha az idegen eredetű melléknév jelentését az utána következő szavak magyarázzák meg, például:

Mi az eredeti, kreatív (ötletes) reklám? (asvyras.lt).

Ugyanezeket a dolgokat litván és nemzetközi melléknevekkel is megnevezik: kūrybiškas, -a; išradingas, -a; originalus, -i, például: kūrybiški daiktai (idomybes.pasmama.tv3.lt), išradingi daiktai (cha.lt), originalūs daiktai (lol.tv3.lt), kūrybiškos nuotraukos (tavosekme.lt), išradingos vestuvių nuotraukos (smstv.lt), originalios vestuvių nuotraukos (lol.tv3.lt). Ugyanezekben a helyzetekben a reklámot leggyakrabban kūrybiška, és kūrybine jelzővel is illetik, például:

A kreatív reklámgyár. Ha úgy gondolja, hogy reklámokat csak különleges tehetségű emberek készíthetnek, akiket az iparágban általában „kriatyvasoknak” neveznek, téved. Az ötleteléshez bizonyos technikák is igénybe vehetők, amelyek segítségével pillanatok alatt számos új, érdekes, sőt olykor sokkoló reklám- és filmforgatókönyvet lehet alkotni. A tanfolyam során megtanul kreatívnak lenni, és betekintést nyer a reklámkészítésbe (delfi.lt).

Modern, korszerű kreatív reklám, amely digitális technológiák és számítógépes modellezőprogramok nélkül nem boldogul (facebook.com).

A reklámot emellett az ötletes, eredeti melléknevekkel is jellemzik, például: ötletes reklám (cha.lt), eredeti reklám (mano.automanas.lt).

Amikor azt akarják kifejezni, hogy a zene vagy az építészet stílusa egyedi, megismételhetetlen és improvizatív, a tárgyalt idegen szavakat „kreatív” jelentésben használják, például:

Ez egy teljesen szabad, mindenféle szintézisre és kölcsönhatásra nyitott együttes, amelynek hangzásvilága a jazz, a rap, valamint a különféle kísérleti, alternatív és más kreatív zenei irányzatok kedvelői számára egyaránt vonzó lehet (diazoscena.blogspot.lt).

Ez egy rendkívül érdekes kreatív stílus, amely a szabályos, a hi-tech és a modern stílussal is kapcsolatban áll. Az építészeti stílus e stílusok ötvözete: mindegyikből átvesz valami sajátosat és jellegzeteset. Ebben a stílusban azonban – az említettektől eltérően – a kellékek nem a legfontosabbak. Sok, a fent felsorolt stílusokra jellemző elemet kell használni (mano-sodas.blogspot.lt).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015)

www.bendrinekalba.lt

ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kūryvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 6

A magyar megfelelőket nehéz meghatározni, mivel az idegen szavak és a velük alkotott szókapcsolatok jelentése nem teljesen világos. Hasonló helyzetekben a kūrybiškas, -a. melléknevet használják. Például a kūrybiška jelzővel illetik a nem hagyományos, improvizatív zenét és a sajátos, kitűnő építészetet, például:

Különböző stílusokat ötvözve énekelt vers előadóiként mutatkoztak be, de azonnal kitűntek rendkívül dallamos és kreatív zenéjükkel, valamint saját készítésű hangszereikkel – ha lehet így nevezni a fűrészeket, fiókokat, harangokat és a vizet (mic.lt).

Mindez az újévi klasszikussá vált szovjet kori „A sors iróniája, avagy Fürdő után” című film kezdetére emlékeztet. A jelenetben könnyed iróniával – meglepő módon akkoriban cenzúrázatlanul – mutatják be, hogyan alakult át fokozatosan a stílusos és kreatív építészet a kockás dobozokra emlékeztető, egyforma épületekké (sa.lt).

A Kūrytyvia, kūrytyvine a fotografijos egy olyan típusát jelöli, amelyben megrendezett helyzeteket fényképeznek, például:

A szokásos esküvői fotóalbumok elsősorban a rokonok és a fiatal pár közeli barátai számára érdekesek, de a „kreatív” stílusú fényképek egészen más kategóriát képviselnek. Nem mindennapi történetet kapnak fényképeken, amelyet bárki, még a menyasszonyt és a vőlegényt személyesen nem ismerők is szívesen lapozgatnak majd (pajuriofoto.lt).

Vilniusban, a Nemzeti Művészeti Galériában Stasys retrospektív kiállítását rendezték meg, amelyen szobrászati alkotásait és kreatív (rendezői, színrevitelre épülő) fotográfiáját is bemutatták (kunstkamera.lt).

A kreatyvus, -i; kreatyvinis, -ė idegen szavak a fotográfia e típusának leírásakor tíz litván és vegyes eredetű szóval versengenek. A leggyakoribb litván megfelelő a kūrybinė, kūrybiška melléknév, például:

Az utóbbi időben a szerző számára a riportfotóknál, vagyis az eseményeket rögzítő felvételeknél fontosabbá vált a kreatív fotográfia (ltmkm.lt).

Kreatív fotográfia Razauskai Atelier <...> Razauskai Atelier, ez kreatív fotográfia. Mindenféle emberfotózási szolgáltatást nyújtunk, talán csak annyiban különbözünk, hogy kreatív ötleteket próbálunk ki, kellemesen beszélgetünk és jó hangulatot teremtünk. Nem állunk a sarokban fényképezőgéppel: aktívan irányítjuk a fotózásokat, hogy ne kelljen unalmasan megrendezett képeket nézegetni (skelbiu.lt).

Ugyanebben a jelentésben a meninè melléknevet is használják, például:

A művészi fotográfia eredeti, művészi képeket jelent, amelyek készítésekor a természetben vagy szokatlan helyszíneken fényképeznek, játszanak a látvánnyal, a színekkel és a hangulatokkal, részleteket, öltözéket (menyasszonyi ruhákat, cipőket, fátylakat) és jelképeket rögzítenek. A rendezés eszközeit is felhasználják (apievestuves.lt).

A kūrybinė fotografija és a meninè fotografija terminus azonban nem minden helyzetben szinonimák. A meninè fotografija terminus a vizuális művészetek egyik ágát is jelöli, például:

A művészi fotográfia a fotográfia egyik típusa, a vizuális művészetek egyik ága. A valóság fotográfus általi szubjektív, egyéni szemléletén alapul (193.219.191.176/mm/ars1/Puslapiai/fotografija/foto_teor.htm).

Ilyen esetekben kontextuális szinonímiáról beszélhetünk. A kontextuális szinonimák csak bizonyos szövegkörnyezetekben jönnek létre, amikor ugyanazt a dolgot felváltva különböző jelentésű szavakkal nevezik meg (LKE 2008: 488).

Az idegen szavaknak több versenytársuk is van. Némelyikük a -inis, -ė képzővel képzett származék, például:

A megrendezett fotózás inkább garancia arra, hogy a képek olyanok lesznek, amilyeneket az ifjú pár vár. Lényegében ez a fotózási mód pózolás, művészi fotózás, előre megtervezett pillanatok (apievestuves.lt).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 7

Helytelen származékok is előfordulnak, például:

Riportfotózás és beállított (= megrendezett) fotózás? (meninenuotrauka.lt).

A -inis, -ė képzővel nem képezhetők származékok olyan alapszavakból, amelyek maguk is képzett szavak, és elvont jelentésűek (Akelaitis, Pečkūvienė, Žilinskienė 2009: 175). Az kreatyvinė idegen szó helyett a határozott, szenvedő értelmű jelen idejű melléknévi igenév pozuojamoji, pastatomoji alakjait használják, például:

A pózolós fotózás során az esküvői fotósnak pózolnak; ő mondja meg, hogyan és hová álljanak, merre forduljanak stb. (apieves-tuves.lt).

<...> ez nem beállított fotózás, hanem riportfotózás: a szereplők mozognak, a cél az érzelmeik bemutatása volt (efoto.lt).

Emellett előfordulnak ugyanennek a típusnak a határozatlan múlt idejű melléknévi igenevei is, például: pózolós fotózás, beállított fotózás, megrendezett fotózás (skelbiu.lt, lfc.lt, efoto.lt). A típusjelleg kifejezésére azonban a határozott jelen idejű alakok használandók.

A kreatyvinis, -ė melléknevet más tevékenységi területek jellemzőinek megnevezésére is használják; például kreatyvine jelzővel illetik a terapijos terápiát, amelynek során valamit alkotnak, például:

A speciális igényű gyermekek fejlesztése során kreatív terápiát alkalmaznak: mesékkel és homokkal (panemunesld.kaunas.lm.lt).

Ezt a terápiatípust azonban jóval gyakrabban a -inis, -ė kreatív melléknévvel és a kūryba főnév birtokos esetével nevezik meg, például:

A kreatívterápiás foglalkozásokon képzőművészeti, meseterápiás, bábterápiás és agyagterápiás módszereket alkalmaznak, amelyek segítenek tisztázni meglévő értékeiket, figyelmesebben önmagukra tekinteni, visszaadják erejüket, növelik önbizalmukat, valamint visszaadják annak lehetőségét, hogy békében és harmóniában éljenek önmagukkal és környezetükkel (gaivas-tis.lt).

A kreatívterápiás foglalkozásokon megtanuljuk felszabadítani belső „énünket”, játszani és improvizálni (psichikossvei-katoscentras.lt).

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A tudományos, publicisztikai és köznyelvi stílusú szövegekben előforduló anglicizmus, a kreatyvus, -i és származékai, a kreatyvinis, -ė, kreatyviškas, -a, a kreatív társadalom (osztály) elméletének fogalmainak megnevezésére, valamint emberek, tevékenységi területek, tárgyak és ábrázolt dolgok tulajdonságainak leírására szolgálnak. Az idegen szavak azt jelölik, hogy valaki alkotótevékenységet folytat, vagy ahhoz kapcsolódik, kreatív, alkotó, egyedi, szokatlan, eredeti, leleményes. A Kreatyvus, -i és származékai leggyakrabban azonos jelentésben használatosak.

2. Az idegen szavak 17 különböző litván és vegyes eredetű megfelelővel versengenek. A megfelelők a leírt dolgoktól függnek, de leggyakrabban a kūrybinis, -ė és kūrybos grammatikai szinonimapárt, valamint az -ingas, -a; -iškas, -a képzős mellékneveket használják. Egyes esetekben a megfelelők nem azonosak, és ugyanabban a jelentésben csak bizonyos helyzetekben használhatók.

3. Az idegen szavak és megfelelőik elemzéséből kitűnik, hogy a kūrybingas, -a és kūrybiškas, -a litván mellékneveket, valamint a belőlük képzett főneveket emberekre vagy csoportjaikra vonatkoztatva szinonimaként használják. E melléknevek jelentéseit meg kell különböztetni: a kūrybingas, -a jelentése

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 8

„alkotó, alkotói képességekkel rendelkező”, míg a kūrybiškas, -a jelentése: „váratlan megoldásokat találó, eredeti, váratlan, leleményes”.

4. Az idegen szavak fölösleges és homályos kifejezési eszközök, használatuk mellett gyakran további szavakra is szükség van. A megnevezett dolgok leírására elegendők a megszokott, a saját nyelv eszközeivel alkotott szavak. Ha azt akarjuk hangsúlyozni, hogy egy ember, egy embercsoport vagy annak egésze alkot valamit, illetve alkotói képességekkel rendelkezik, a kūrybinis, -ė, kūrybingas, -a, kūrybos szavakat kell használni. Ha azt akarjuk kifejezni, hogy valaki váratlan megoldásokat talál, észrevesz olyasmit, amit korábban nem vettek észre, a kūrybiškas, -a melléknév használandó. Ugyanez a melléknév használandó akkor is, ha egy tárgy, ábrázolt dolog, zenei vagy építészeti stílus eredeti, szokatlan, improvizatív, megismételhetetlen.

ŠALTINIAI

Kačerauskas T. 2014a: Kūrybinė klasė: ekonominiai, sociologiniai, filosofiniai aspektai. – Filosofija. Sociologija 25, 155–163. Prieiga internete: www.lmaleidykla.lt/publ/0235-7186/2014/3/155-163.pdf (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Kačerauskas T. 2014b: Kūrybos visuomenės terminai ir sampratos. – Logos 78, 6–18. Prieiga internete: litlogos.eu/L78/Logos_78_006_018_Kacerauskas.pdf (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Kinčinaitis V. 2013: Kultūros ir meno rinka pokyčių visuomenėje. – Inter-studia humanitatis 15, 69–84. Prieiga internete: www.su.lt/bylos/mokslo_leidiniai/interstudija/2013_15/kincinaitis.pdf (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Koženevska T. 2005: Vyresniųjų klasių (8–12) mokinių kūrybiškumo ypatumai. Magistro darbas, Vilnius: Vilniaus pedagoginis universitetas. Prieiga internete: vddb.library.lt/fedora/get/LT-eLABa-0001:E.02~2005~D_20050622_121833-59453/DS.005.0.01.ETD (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Lesevičienė V. 2010: Skirtingo meistriškumo individualių ir komandinių šakų sportininkų konfliktų ypatumai. Magistro darbas, Kaunas: Lietuvos kūno kultūros akademija. Prieiga internete: vddb.laba.lt/fedora/get/LT-eLABa-0001:E.02~2010~D_20100531_160411-39053/DS.005.0.01.ETD (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Remeika R., Čepaitis R. 2008: Kūrybinės visuomenės kūrimo strategijos problemos Lietuvoje. Konferencija „Informacijos, žinių ar kūrybinė visuomenė?“. Prieiga internete: www3.lrs.lt/docs2/UQGHQQIT.DOC (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Šerpetis 2011: Socialinio chaoso kolonizacija: politinės juvenologijos epilegomenai. – Inter-studia humanitatis 12, 7–24. Prieiga internete: interstudia.lt/wp-content/uploads/2013/01/12_Inter-studia_humanitatis_2011.pdf (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Valionytė I. 2013: Plagijavimas reklamoje: kūrybinio mąstymo trūkumas ar perpildytos rinkos pasekmė? – Santarka 21, 128–139. Prieiga internete: file:///C:/Users/Robertas/Downloads/164-572-1-PB%20(2).pdf (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

LITERATŪRA

Akelaitis G., Pečkuvienė L., Žilinskienė V. 2009: Specialybės kalba. Administracinės kalbos vadovėlis, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras.

Daujotytė V. 2010: Kūrybingumas ir kūrybiškumo atpažinimas. – Mokslo Lietuva. Nr. 3 (425). Prieiga internete: mokslasplius.lt/mokslo-lietuva/2006-2011/node/2450.html (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204

ROBERTAS STUNŽINAS. Svetimžodis kreatyvus, -i ir jo vediniai: reikšmės ir atitikmenys | 9

EdukologŽ 2007: Enciklopedinis edukologijos žodynas. Sud. Leonas Jovaiša, Vilnius: Gimtasis žodis. Prieiga internete: terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.search (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Kniūkšta P. 1976: Priesagos -inis būdvardžiai, Vilnius: Mokslas.

KP 4 2013: Kalbos patarimai 4: Leksika: 1. Skolinių vartojimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras.

Kuzavinis K. 1996: Lotynų-lietuvių kalbų žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla.

LKE 2008: Lietuvių kalbos enciklopedija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas.

LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas. Prieiga internete: www.lkz.lt (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

SportŽ 2002: Sporto terminų žodynas. T. 1. 2-asis patais. ir papild. leid. Parengė S. Stonkus, Kaunas: LKKA. Prieiga internete: terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.search (žiūrėta 2015 m. spalio mėn.).

Gauta 2015 10 31

Priimta 2015 12 16

BENDRINĖ KALBA | 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204