Ma sétálni küldöm a szívemet. Én nem megyek. Én aztán sehová sem megyek...
Justinas Marcinkevičius
Prano Vasiliauskas fényképe
Ebben az évben, 2020-ban Zita Virginija Šimėnaite szótárszerkesztő október 14-én töltötte volna be 70. életévét. Nővérként emlegetett Halál 2016. augusztus 1-jén ölelte magához. Kollégái mindmáig különös melegséggel emlékeznek az alacsony termetű, vékony testalkatú, mindig stílusos Zitkára (nagyon illett hozzá ez a becéző név). Tudta, hogyan fogja össze a szótárszerkesztőket; a lexikográfia és a lexikográfusok krónikása volt, szótárak és más könyvek, bibliográfiák összeállítója, szerkesztője és gondozója. Zita esztéta volt: szép, érzékeny és nagyon finom lelkű ember, aki a lényeges dolgokra és a legfontosabb értékekre összpontosított.
Zita Šimėnaitė 1950-ben született Šakiai városában. 1969-ben elvégezte a Kretingai Középiskolát, 1974-ben pedig a Vilniusi Egyetemet (szakja: litván nyelv és irodalom). 1973-ban kezdett dolgozni a Tudományos Akadémia Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének (ma: Litván Nyelvi Intézet) Szótárak Osztályán. 1973-ban főlaboráns volt, 1974–1991 között fiatalabb tudományos munkatárs, 1991–2012 között tudományos munkatárs, 2012-től vezető tudományos munkatárs, 2005–2014 között pedig a Litván Nyelvi Intézet akkori Lexikográfiai Központjának vezetője.
Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70-ąsias gimimo metines | 2
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04
A Litván Nyelvi Intézet (a továbbiakban: Intézet) számos más lexikográfusához hasonlóan számára is a nagy Lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: LKŽ) szerkesztése egész életére szóló munka volt. Más szótárírókkal együtt ő írta az LKŽ XII–XVIII. kötetének szövegét (1981–1997). Szerkesztette a XVII–XX. kötet szövegét (1996–2002), tagja volt a XVII. kötet szerkesztőbizottságának, közreműködött a szótár elektronikus változatának elkészítésében (2005, frissített változatok: 2008 és 2018, lásd: www.lkz.lt), valamint a második elektronikus kiadásban (2013), amelynek szerkesztőbizottsági tagja is volt. Zita Šimėnaitė összesen mintegy 740 oldalt (több mint 70 szerzői ívet) írt az LKŽ főszövegéből: rövid és hosszú szótári szócikkeket. Ezekben örökölt balti és litván szavak, régi és újabb jövevényszavak, valamint a nép kreativitásából és igényeiből fakadó, tudatunkba és életünkbe beépült szavak szerepeltek. Zita leírt szavai között a litván lét szempontjából alapvető, többjelentésű szavak is voltak: širdis, vaikas, tamsa, tankus, trūkti, vaikščioti, vainikas stb., amelyekhez számos metafora, hasonlat, közmondás és frazeologizmus kapcsolódik. Az ilyen szavak szócikkei, az élő nyelv képszerű mondataival együtt, műalkotásként is olvashatók.
Nyelvész kollégáival együtt elkészítette a Mokomąjį lietuvių kalbos žodyną (2000; 2., javított kiadás: 2010) és a Frazeologijos žodyną (2001), valamint közreműködött a Bendrinės lietuvių kalbos žodyno http://bkz.lki.lt) szövegeinek megírásában. A Frazeologijos žodyną című műért társszerzőivel együtt 2002-ben elnyerte a Litván Tudományos Díjat; ugyanabban az évben másokkal együtt megkapta a Litván Köztársaság kormányának elismerését a nagy Lietuvių kalbos žodynui nyújtott érdemeiért.
A Zita Šimėnaitė vezette munkacsoport az ő és Danutė Liutkevičienė által kidolgozott elvek alapján elkészítette a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno hetedik, javított és bővített kiadását (főszerk. Stasys Keinys, 2012). Kollégáival együtt részt vett Endre Bojtár Lietuvių–vengrų kalbų žodyno (2007) elkészítésében is.
A tapasztalt szótárszerkesztőt különösen érdekelte az egyik szó, amelyet maga írt az LKŽ számára: a 23 jelentésű és számos frazeologizmust tartalmazó, kiterjedt szóalkotási kapcsolatokkal rendelkező širdis főnév. E lexikográfiai munkából nőtt ki elméleti kutatási témája. Zita Šimėnaitė elkészítette, majd 2003-ban megvédte „A többjelentésű szó szemantikája és derivációja (A širdis főnév mikrorendszere)” című doktori értekezését. Ez az értekezés és a témájában írt cikkei – „A širdis főnév szemantikája” (Lietuvių kalbotyros klausimai 37, 1997, 62–87), „A širdis főnév képzett alakjai” (Lietuvių kalbotyros klausimai 35, 1995, 148–168), „A širdis főnevet tartalmazó frazeologizmusok szemantikája” (Leksikografijos ir leksikologijos problemos, 2003, 225–252) – a többjelentésű szó komplex vizsgálatának példájaként tekinthetők.
A nyelvi adatok gyűjtése során a lexikográfus több mint tíz expedíción vett részt Litvánia különböző vidékein. A Litván nyelv szótárának cédulagyűjteményébe mintegy 10 000 nyelvjárási
BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Zitos Virginijos Šimenaitės (1950–2016) 70-ąsias gimimo metines | 3
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04
žodžių. Papildymų kartotekoje rasime jos užrašytų kortelių iš Dubičių (1971), Skaistgirio ir Žagarės (1975), Daūgų (1979), Kråžių (1981), Kavársko (1983), Palėvenės (1986), Seinų (1989), Grūšlaukio (1990), Šalako (1991), Kuktiškių (1991, 1993, 1996), Vajasiškio (1991, 1993, 1994), Salantų (1994), Iñturkės (1995, 1996). Retesnį, įdomesnį žodį, gražesnį pasakymą ji gaudydavo ir darbe. Nemažai kortelių užrašė iš žodingosios LKŽ kartotekų tvarkytojos švenčioniškės Elenos Ažusienienės (1931–2013), su kuria Institute tam tikrą laiką darbavosi viename kambaryje. Žodžius rinko ir iš rašytinių šaltinių: periodinės spaudos, Antano Vaičiulaičio, Romualdo Granausko ir kitų rašytojų raštų.
1. ÁBRA. Zita Šimenaitė különböző litvániai helyekről feljegyzett cédulái a Lietuvių kalbos žodynui
Zita különösen a kelet-aukštaitiai, Molėtai vidékén beszélt nyelvjárás iránt érdeklődött. Számos cédulát jegyzett fel nagyanyjától, Zofija Siminkevičienė-től (1901–1984), aki jól ismerte az alantai nyelvjárást. Pasuojė faluban teltek Zita nyarai és hétvégéi; itt lakott a közelben nagynénje, Valerija Kazakevičienė (1925–2012) is. Zitától a szótár számára tőle is több mint ezer cédula származik. Miután sok alantai történetet gyűjtött össze hangfelvételeken, megkezdte e nyelvjárás szöveggyűjteményének nyomdai előkészítését, magyarázatokkal ellátva: Šneka alantiškiai: tarminiai tekstai. 2001-ben lexikográfiai expedíciót szervezett Alantába. Kár, hogy az egyéb munkák sokasága, majd később egészségi állapotának romlása miatt nem tudta a szövegeket teljesen előkészíteni kiadásra.
Tudományos folyóiratokban a szótáríró a lexika, a frazeológia, a frazeográfia és a lexikográfia kérdéseiről közölt tanulmányokat.
2. ÁBRA. Zita Šimėnaitė „Kalbos kultūra” című folyóirat 59. számába szánt cikke kéziratának első lapja, a kiadvány szerkesztője, Pranas Kniūkšta szerkesztői javításaival
Nemzetközi konferenciákon és szemináriumokon vett részt Vilniusban, Grodnóban, Kalinyingrádban, Ostromečében és Rigában. Különböző szempontokból vizsgálta az LKŽ lexikográfiai forrásait, valamint a lexikográfusok, Jonas Kruopas és Antanas Lyberis munkásságát. Érdekelte a litván és a lengyel lexikográfia kapcsolata; e témában
BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
cikkeket készített (lásd például: Związki leksykografii polskiej i litewskiej, Językowe i kulturowe dziedzictwo Wielkiego Księstwa Litewskiego. Bydgoszcz, 2010, 158–166).
A kutató különféle nyelvi projektekben dolgozott, közülük többnek vezetője is volt. A projektek között szerepelt a „Lietuvių dvasinės kultūros raiškos: elektroninis etnologijos, kalbos, istorijos šaltinių sąvadas” (RaSa, www.aruodai.lt, 2003–2006), a „Lietuvių kalbos žodyno kartotekos kaupimas” (2006), a „Netirtų šnektų leksikos paveldo kaupimas” (2007, projektvezető), a „Kazimiero Būgos etimologinio žodyno kartotekos elektroninio varianto rengimas” (2007–2008, projektvezető), a „Protų susigrąžinimo programos parengimas ir įgyvendinimas” (2008, koordinátor), a „Mažai tirtų šnektų leksikos ir garso duomenų kaupimas ir mokslinis tyrimas” (2009–2010), a „Konstantinas Sirvydas – lietuvių leksikografijos pradininkas” (2012, projektvezető) és a „Konstantino Sirvydo darbai ir jo epocha” (2013, projektvezető). A Litván Tudományos Tanács „Studentų mokslinė praktika” című projektje keretében hallgatókat irányított (2006–2008). Koordinálta a „Lietuvių kalba informacinėje visuomenėje” programban megvalósított „IRT sprendimų bei turinio, padedančių išsaugoti lietuvių kalbą viešojoje erdvėje, kūrimas bei galimybių jais naudotis sudarymas” beruházási projektum „Lietuvių kalbos žodyno kartotekos skaitmeninimas” és „Vienakalbių lietuvių kalbos žodynų skaitmeninimas” munkáit (2012–2015), és különösen sokat tett az utóbbi projekt koncepciójának kidolgozásáért.
Nemzetközi projektekben is részt vett. 2012-ben a „Lituanistika Vengrijoje” projektet vezette (két nagy munka készült el: nyomdára előkészítették és kiadták A. Sabaliauskas magyarra fordított könyvét, a Mes baltai című kötetet, valamint elkészítették a magyar anyanyelvű hallgatóknak szóló litván nyelvkönyvet, a Susitikimai su Lietuva címűt; szerzője Aranka LaczHázi). 2013-ban részt vett az EUROPHRAS (az Európai Frazeológiai Társaság) „Widespread Idioms in Europe and Beyond” („Európában és azon túl elterjedt idiómák”) című projektjében. 2013–2014-ben a „Baltarusijų–lietuvių kalbų žodyno rengimas” projektet vezette (http://bylt.lki.lt).
Sudarė lietuvių kalbos frazeologijos literatūros (1956–1997) rodyklę (1998), kalbininkų Kazimiero Eigmino (Homo sum: žodžiai Kazimierui Eigminui, Vilnius, 1998, 283–294), Sofijos Kėzytės (1999), Kazio Pakalkos (2000), Irenos Erm anytės (2007), Klementinos Vosylytės (2008), Aldono Pupkio (2008, su A. Pupkiu), Antano Lyberio (Antanas Lyberis. Leksikografijos teorija ir praktika, 2009, 410–422) bibliografijos rodykles, pirmojo žodynininko Konstantino Sirvydo bibliografiją (1960–2013) (Leksikografija ir leksikologija 3, 2013, 387–405). Pataisė ir papildė Vytauto Vitkausko bibliografijos rodyklės antrą leidimą (2005), redagavo Antano Balašaičio (2011) bibliografijos rodyklę.
BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204
Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70-ąsias gimimo metines | 6
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04
Sudarė leidinius Dvidešimt Lietuvių kalbos žodyno tomų (2002, su J. Zabarskaite), Antanas Lyberis. Leksikografijos teorija ir praktika (2009, leidinio mokslinė redaktorė), Leksikografija ir leksikologija. Konstantino Sirvydo darbai ir jo epocha (2013, straipsnių rinkinio vyriausioji redaktorė). Buvo rinkinio Leksikografija ir leksikologija 2 vyriausioji redaktorė (2010), Gimtosios kalbos žurnalo konsultantų grupės narė. Simboliška, kad paskutinis jos redaguotas veikalas buvo A. Pupkio monografija Juozas Balčikonis ir didysis Lietuvių kalbos žodynas (2013).
2002-ben sok energiát fordítottak az „Europos dinozauras” című dokumentumfilmre. A litván nyelvről és a litván nyelvtudomány, illetve kultúra szempontjából fontos műről, a nagy Lietuvių kalbos žodyną bemutató film forgatása során (rendező: Vitalija Steponavičiūtė, forgatókönyvíró: Albertas Žostautas, operatőr: Algimantas Liutkevičius) az alkotócsoporttal együtt bejárták Molėtai környékét (Avižliai, Antaliežiai és Pasuojė falvait), adatközlőket kérdeztek meg, ötleteket osztottak meg egymással, később pedig segítettek megszervezni a film bemutatóját az alantai kastélyban és a Litván Nyelvi Intézetben. A „Būti kalboje” című film (2005) alkotócsoportjának is tanácsokat adott (rendező: Juozas Javaitis, forgatókönyvíró: Elena Jolanta Zabarskaitė, operatőr: Donatas Buklys).
Zita Šimėnaitė sokat fáradozott azért, és szívén viselte, hogy megkezdődjék az Atsiminimai apie Vytautą Vitkauską című könyv előkészítése (2015). Amikor megkapta a megjelent könyvet, arra biztatott, hogy ne feledkezzünk meg a hosszú éveken át dolgozó többi szótáríróról és a nagy LKŽ történetéről sem. Nagyra becsülte a körülötte lévő embereket, gondoskodott róla, hogy felkeresse a már nem dolgozó kollégákat, vagy legalább telefonon beszéljen velük.
Sokan emlékszünk Zitára mint kiváló fotósra is. Szeretett embereket, állatokat, tájakat és virágokat fényképezni...
3. ÁBRA. Zita Šimėnaitė 2012-ben, egy barátai zarasai járásbeli tanyáján készült fényképe
Zitos Virginijos Šimėnaitės (1950–2016) 70-ąsias gimimo metines | 7
doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.04
Sok éven át gyűjtötte a kollégákról különböző fotósok által készített régi és új fényképeket, és bővítette a korábbi munkatársak által összeállított albumot. 2014 tavaszán „A szótárírók albumából” címmel kiállítást rendezett az Intézetben dolgozott és jelenleg is dolgozó lexikográfusok fényképeiből. A kollégák arra is emlékeznek, hogy Zita a könyvtár előcsarnokában kiállítást rendezett az általa fényképezett berkenyékről készült képekből. Így jelképes, hogy idén, Zita Šimėnaitė 70. születési évfordulójára emlékezve, az Intézet könyvtárában megnyitjuk munkáiból és fényképeiből rendezett kiállítását. Emlékeztessen ez Zita nagy szívére és az élet iránti szeretetére.
