L I E T U V I Ų K A L B O T Y R O S K L A U S I M A I, IV L I E T U V O S T S R M O K S L Ų A K A D E M I J A

TAVAK NEVE¹

B. SAVUKYNAS

B

Babr-ūkas 1. Bariškės Trak; 2. Aukštadvaris Jz: lit. bãbras, babrùs, bẽbras ‘hód’ + képző -uka-; vö. Bebrūkas tó.

Babrų-tó < Babraĩ falu, Šventėzerio körzet Lzd, vö. Babraĩ falu, Avižieniai körzet Lzd; lásd Babrūkas.

Bačk-iškių-tó < Bačk-iškiai falu, Pūstapėdžiai körzet VIkv, vö. a személynévvel Bačkys és a lett Bačk-eni faluval. En LV I 74. Képző: -iškja-.

Bagdōn-iškis Maneičių falu, Bikūnai körzet Zr: személynév Bagadōnas < szláv vezetéknév Bogdan, Bohdan + képző -iškja-.

Bagdon-onių-tó (|| Senk-rūtis) < Bagdon-ōnys falu, Žagariai körzet Lazd; lásd Bagdōniškis.

Bainà Boginiai, Vidžiai járás BTSR, vö. Baina-šile falu, Anturkė körzet Mlt, személynevek: Bain-īonis, Bein-īonis; lett Bain-ītes falunév, En LV I 76, porosz vezetéknév Bayne.

Bakà Zabakos falu Vvs, vö. Bakų falu, Tubių körzet Kdn, Bakūčiai falu, Baraičiai körzet Rs, személynevek: Bãkas, Bakūtis; lett Baka falu, Bakups falu. En LV I 76; porosz helynevek Bakoy Ger ON 151; a zemgaleieké Batsenēn Bg Ž CXXXVI.

Bakš-iškių-tó < Bakš-iškiai falu, Pavistytis körzet Klvr, vö. a lett Bakši faluval. En LV I 77; személynevek: Bakšà, Bãkšas, Bakšys; képző: -iškja-.

Bakšių-tó < Bakšiai falu, Teizai körzet Lzd, vö. a lett Bakši faluval. En LV I 77: személynév Bakšys; vö. még a Bakšiškių-tóval.

Balà Brinkliškiai falu, Juknėnai körzet Ut: lit. balà.

Balaitės Paručiai falu, Jokėnai körzet Vrn: lit. balaitė, vö. Balà.

Balañdis Kučiūnai Lzd, vö. Baland-iškis falu VIkv, Rk, Vvs, Baland-žiai falu Šlu, Brž, Trg, Balandžiai falu Trg, Jrb, Ukm, Baland-upis Rs; lett Baluodis falu, Baluož-ežers tó. En LV I 82: balandis ‘galamb’.

Balandž-iūkas Kalniškiai falu, Varniškiai körzet Nmč, vö. lett Baluod-itis, Baluod-iņš falunevekkel. En LV I 82; lásd Balandis + képző -juka-.

¹ Az A betűvel kezdődő tóneveket tárgyaló munkarész a „Lietuvių kalbotyros klausimai” című kiadványban jelent meg, 3, 289—300, Vilnius, 1960. Lásd ugyanott a bevezető megjegyzéseket és a rövidítéseket. További rövidítések: Ign — Ignalina járás, Krš — Kuršėnai járás, Klvr — Kavārsko járás, Rd — Radviliškis járás, Rm — Ramygala járás, Šll — Šilalė járás: Vs REW — M. Vasmer, Russisches etymologisches Wörterbuch, 1—3, Heidelberg, 1953—1958.

219

Bāl-ažeris Rudnia falu, Merkinė Vrn: balà + ėžeras; az első összetevőhöz vö. Bal-upýs folyó, Dotnuva Kdn, Bāl-upis folyó, Kruopiai Akm; lett Bal-up-nieki falu. En LV I 82.

Balč-iūkas Ign, vö. Baltýs tó ugyanott, Bālčia folyó, Skdv: litván báltas + -juka- képző.

Bald-ōkas Joniškis Nmč, vö. Bald-ōnas tó, Kvr; lett Baldas személynév, Bald-one folyó. En LV I 78; helynevek: Bald-aym, Balde-kaym, Bald-ingis Ger ON 15: litván bala, vö. Ger ON 15, Fr LEW 30. -d- képző + -oka- képző. Lásd még Bg Ž LXXXII.

Bald-ōnas (|| Pa-bald-onės ėžeras) Balnininkai Kvr; lásd Bald-ōkas. -ona- képző, lásd Sk ŽD 274.

Bal-ēn-ēlių ežeras < Bal-ēn-ēliai falu, Nevarėnai körzete, Tl.

Bal-inis Žukliškiai Zr, vö. Balažeris Vrn: balà + -inja- képző.

Bal-inis Stripeikiai, Kirdeikiai körzete, Ut; lásd Bālinis.

Bal-n-ys Dusetos Zr, vö. Baln-upis Rtv, Baln-upýs Krekenava Rm, Bālniai falu, Jrb, személynevek: Bālna, Baln-aitis, lett Baln-iški. En LV I 79; vö. litván bálnas ‘fehér’; vö. még az orosz болонь ‘mélyföld’, lengyel błon, błonie ‘Anger, Trift, Gemeindewiese’ Vs REW I 104. A litván bálnas úgy viszonyul az orosz болонь szóhoz, mint a litván báltas az orosz болото szóhoz.

Bālsis Gegutės falu, Avižieniai körzete, Lzd, vö. Bālsis patak, Švėkšna Šlu, Bālsė folyó, Kps, személynevek: Bālsis, Balsýs, lett Bālsis személynév. En LV I 79: litván balà (lásd Fr LEW 30, Schm TL 163) + -sja- képző.

Bālsis Būtenai Rk; lásd Bālsis. A hangsúlyváltás tekintetében Bālsis: Balsis vö. ūkštas: aukštis, juōdis: juōdis.

Balsýs Plateliai Pln; lásd Bālsis.

Báltas 1. Smalvos Zr; 2. Zr; 3. Kryžiaukos falu, Vepriai körzete, Uk m; 4. Neprėkšta falu, Palomenė körzete, Kšd; vö. Balýs Ign; lett Baltais-ežeriņš. En LV I 79: a litván báltas szó, amely nem választható el a balà szótól, a szín benyomása alapján létrejött fiziográfiai kifejezés (lásd Fr LEW 30); vö. az orosz болото, a lengyel błoto, valamint az albán bal’te ‘mocsár’ szóval; vö. még a litván bālas ‘fehér’.

Baltas Pažemys, Labanoras körzete, Švnč; lásd Báltas. A hangsúly megváltozásához Bālt-: Bal- vö. a tóneveket: Bālsis ir Balsis.

Balta-galýs Lakaja, Baranavos körzete, Švnč: báltas + gālas. Vö. Báltas; a második összetevőhöz vö. Gud-galýs falu, Subačius Kp, Kieva-galis falu, Rm; lásd Bg RR I 251, Schm TL 150.

Báltajis Diviliškiai Lzd: litván nyelvjárási báltajis ‘fehér’, lásd Báltas.

Balt-ėlė Vyžių falu, Šeimatis járás, Ut: lit. báltas + -elė képző, vö. Báltas.

Balt-ėl(is) 1. Antazavė Zr; 2. Lakaja, Baranavos járás, Švnč; 3. Linkmenys Švnč; 4. Mlt; 5. Antalieptė Zr; lásd Báltas. -elja- képző.

Bált-ežeris 1. Alsėdžiai Pln; 2. Kuršai Varn; 3. Vištytis Klvr: báltas + ėžeras, vö. Balažeris; lett. Balt-ezeris En LV I 79; lásd Báltas.

Báltis 1. Antazavė Zr; 2. Rapeikiškiai Mlt; 3. Šventežeris Lzd; lásd Báltas.

Baltýs 1. Bulčiai, Steponiškių járás, Zr; 2. Šiurpiškės, Degučiai, Zr; 3. Skudutiškis Mlt; 4. Traniškis, Kirdeikių járás, Ut; 5. Pakriaunys, Antan asės járás, Rk; 6. Trakai, Jakėnų járás, Zr; 7. Bulčiai, Musteikių járás, Ut; 8. Pabaltes falu, Kvy klių járás, Ut; 9. Vyžuonos Ut; vö. Báltis, lásd Báltas.

220

Bal-uošys Grendavės járás, Trak, vö. Bal-uošas, porosz Bal-os-iten Ger ON 15: bala+ -uosja- képző.

Bal-uošai Joniškis Nmč, vö. Bal-uošys, Bal-inis. Suf. -uoša-, vö. Rimuošė folyó. Rd.

Bal-úošas Stazdai, Šeimatis járás, Ut, lásd Bal-uošai.

Bal-uoš-ýkštis Vaidžiūškė, Kirdeikiai körzete, Ut, lásd Bal-úošas; suf. -ýkštja-, többes szám: Luod-ýkštis tó, Salakas Žr, Ligaj-ýkštis tó ugyanott.

Bálvis Pabalvė, Raudėnų járás, Krš, vö. lett. Balvi falu és kisváros, helyi nevek: Bālvis, Bālv-ēnieki En LV I 83, lit. családnév Balv-óčius, porosz Balw-eniken Ger ON 15, vö. még Bg TZ I 21.

Barōn-kalnio ežerėlis < Barōn-kalnis domb, Žemaitelių falu, Takniškių járás, Al: barōnas ‘kos’ (vagy családnév Bar-ōnas) + kálnas.

Barst-yčių ežerėlis < Barst-yčiai falu, Seda Mžk, vö. a családnévvel: Barstys, Barst-aitis; suf. -ytja-.

Barsuk-ýnas Padubysys Šl, vö. Barsuk-ýne falu Kdn, Kps, Akm, Klm, Barsūkai Ksd, Slč; továbbá Barsūki, falu, En LV 185: barsūkus (szláv) ‘borz, Ursus meles’ (LKŽ I 651, Fr LEW 35)+suf. -ýna-.

Baršk-ėta Kovalčiukų falu Strunaičio kerületében, Švč; vö. Baršk-ėlis patak, Ari-maičiai, Sadūnų kerület, Rd, Barškiai falu Sendvario kerületében, Klp; víznevek: Barškys, Baršk-ėtis, Baršk-ūtis: lit. barškėti ‘csörömpölni, fecsegni, morogni’ LKŽ I 543 + képző -ėta (lásd Sk ŽD 341), vö. Birv-ėta folyó, Tverečius, Ign, Eržv-ėta folyó ugyanott.

Bartáš-iškės-tó < Bartáš-iškė falu Trečiūnų kerületében, Švč: családnév Bartáčius + képző -iškė.

Bartk-uškių-tó < Bartk-uškiai falu Kaimynų kerületében, Šr: családnév Bart-kus; képző -uškja-, lásd Sk ŽD 162.

Bart-ninkų-tó < Bart-ninkai falu, Vlkv: vö. Bart-(i)ninkas < bart-(i)ninkas ‘méhész, méhészkedő’ < bartis ‘öreg, korhadt, odvas fa; faodú’, lásd Fr LEW 36; képző: -(i)ninka-.

Baublių-tó (|| Dumblis) < Baubliai falu, Čedasų járás, Pnd: vö. Baublys.

Baud-ier-iškis Pakarščio falu, Vrn, vö. a családnévvel: Baudys, Baud-yla, Baud-eika, lett Baudas falu, porosz helynevek Bauda folyó, Baudyn Ger ON 17, 18, avd. Baud-il Tr PN 17: litván baud-inti ‘felvidít’, porosz et-baud-innons ‘feltámadt’ Ger ON t. p. Képző: -ier- + iškja-, vö. a családnévvel: Bukl-iėrius, helynevek: Balb-iėr-iškis.

Baūkio-tó Jociškių falu, Vilūčių járás, Ut < Baukys családnév.

Bebr-inkos-tó < Bebr-inka falu, Samanių járás, Žr, vö. porosz Bebra folyó Ger ON 20, lett Bēbri tó En LV 193: litván bēbras ‘hódprém’ + szláv képző: -inka.

Bebr-ūkas 1. Sangalonys, Vrn; 2. Bariškės, Trak, lásd: Babrūkas, Bebrinkos-tó.

Bebr-ūkas Jz, lásd Bebrūkas. Képző: ūka-, lásd Sk ŽD 139.

Bebr-usai Bebrusų falu, Anturkės járás, Mlt; lásd: Babr-ūkas. Képző: -usa-, lásd Sk ŽD 314.

Be-dùgnis 1. Ežiu falu, Gaurės járás, Trg; 2. Žemaitkiemio falu, Užliedžių járás, Kn; 3. Pažemio falu, Labanoro járás, Ut; 4. Dvirežių falu, Minkūnų járás, Rk; 5. Mačiūnų falu, Kapčiamiesčio járás, Lzd; 6. Aušrinės falu, Vilkiautinio járás, Lzd;

221

7. Jurgionių falu, Kristapiškių ap. Jz; 8. Meldaičiai, Šetekšnų ap. Rk; 9. Daujočių falu, Aulelių ap. An; 10. Tverų ap. Rt; 11. Kaimynų falu, Vilūčių ap. Ut; 12. Zubiškių ap. Kšd; 13. Dubičiai Vrn; 14. Ažušilė Ign; 15. Strigailiškio falu, Palūšės ap. Ign; 16. Klepočių falu, Grendavės ap. Trak; 17. Kuršių falu, Dauglaukio ap. Trg; 18. Skapiškis Pnd: feneketlen ‘fenék nélküli’; vö. lett Bezdibenis tó En LV I 100.

Bedugnys 1. Giedrupys Jūžintai Rk, 2. Duokiškis Rk; lásd Bedugnis.

Begālis Tauragnai Ut: begālis ‘vég nélküli’; vö. lett Bezgale tó En LV I 101.

Berč-iūnų-tó < Berč-iūnai falu, Kopūstynės ap. Zr: családnév Berč-iūnas, vö. litván családnév Berčys, Berčius, lett családnév Ber-iņš, porosz Bert-ing tó Ger ON 20.

Bėlys Švnč, vö. litván családnév Bėlė Kl LWK, lett Beles, En LV I 97, porosz Bel-yn, Belle-garben Ger ON 19.

Berna-kampė Šasių falu, Babtų ap. Kn: bérnas + kampas, vö. lett Berni tó En LV I 103, és további -kampis végűek: Gūčkampis falu Ar, Krēt-kampis falu Lekėčiai Šk.

Bernotų-tó < Bernōtai falu, Jotainiškių ap. Nmč: családnév Bēr-nōtas.

Bėrža Pilveliškių dűlő, Giedraičiai Mlt, vö. Bėrža folyó ugyanott, Bėržė folyó Trg, lett Bērze folyó, porosz helynevek Bersen: litván bēržas ‘nyírfa’.

Berž-iena Degsnių falu Rk, vö. lett Bērž-iena folyó En LV I 106, lásd Bėrža. -iena képző, vö. Med-ienos folyó Vegeriai Akm, Sus-iend folyó Kvr, lásd még Sk ŽD 288.

Bėrž-inis Vygrelių falu, Dotanų ap, Klvr, lásd Bėržą; -inja- képző.

Bėrž-inis 1. Seniškio falu, Kaltanėnų ap. Švnč; 2. Ąžuolija Mielagėnai Ign; lásd Bėrža. -inja képző.

Berž-onkos-tó < Berž-onka falu, Ausieniškių ap. Vvs, lásd Bėrža; szláv -onka képző.

Berž-oras Beržoro falu, Platelų ap. Pln, lásd Bėrža, -ora- képző, vö. Auks-oras falu Rt, Liep-oras folyó Kriukai Jnš Sk ŽD 307.

Berž-uōlis Semeliškės Vvs, vö. Berž-uōlė folyó ugyanott, lett Bērž-uole dűlő En LV I 105, lásd Bėrža; -uolją- képző, lásd Sk ŽD 189.

Berž-uol-iūkas Semeliškės Vvs, lásd Beržuōlis; -jūka- képző.

Berž-uonis Kurkliečių falu Rk, vö. lett Bērž-uone folyó En LV I 106, lásd Bėrža. -uonja- képző, lásd Sk ŽD 284.

Ber-žuvys Senadvaris Grigaliūnų ap. Švnč; lásd Bėrža; -uvja- képző, lásd Sk ŽD 384.

Best-inis Balčiai Steponiškių ap. Zr, vö. Best-inis dauba Kirdonių k. Gulbinių ap. Brž, Best-īnė kūdra Niaukonių k. Gustonių ap. Ps; lett. Beste folyó, Bēst-upis patak: lit. bēsti ‘szúrni, döfni’, lett. best ‘ásni, eltemetni’ LVV I 280; -inja- képző.

Be-vardis 1. Žičkų k. Mindūnų ap. Mlt; 2. Kunigiškių k. Šventupio ap. An: bevardis ‘névtelen’.

Be-žuvis Čiulų mš. Mindūnų ap. Mlt: bežuvis ‘hal nélküli’.

Bib-iškis Andriūnų k. Daugai Al, vö. a családneveket: Bib-ikas, Bib-ilius, lett. Bi-bas patak: lit. bibas ‘pénisz’, lett. bibis ‘együgyű, ostoba ember’, bibis ‘férfi nemi szerv’, LVV I 293, 303.

Bý-gaudas Koselniškių k. Semeliškės Vvs: személynév Bý-gaudas, vö. a Bý-bartas, Bý-gaila, Bý-tautas és Gaud-rimas, Gaud-vilas⟧ személynevekkel.

222

Bij-otė Padubysys Šl, vö. Bij-otas folyó, Batakiai Skdv, Bij-otai falu, birtoknév Bij-otas; eredeti helynevek: Byoten Ger ON 20, birtoknév Byot, Byote, Tr PN 18; képző: -otė, lásd Sk ŽD, vö. Kal-otė falu, Klp.

Bild-ėlis Pašventys Dainių ap. Jrb, vö. Bildžiai falu Kirtimų ap. Viln, Bild-ėniai Batakų ap. Skdv, családnevek Bildą, Bildž-iūkas, lett. Bild-ėri patakok, régi Bilden Ger ON 20, vö. lit. bildūkas ‘manó, kobold, kis ördög’, lett. bildēt ‘beszélni, mondani’ LVV I 295.

Bilsas 1. (Baltajis) Vilkanastrų falu, Didžiasalio körzet, Lzd; 2. (Juodajis) Didžiasalio faluban, Lzd; vö. Bilz-gis patak, (<Bils-gis, képző: -gja-, lásd Sk ŽD 103) Viešintos An, lett Bils-kalniņš domb, En LV I 110.

Bimbal-inė Irtoganų faluban, Lauko Sodos körzet, Tl, vö. Bimba-lis töv, lett Biñ-bala szó: bimbalas „bögöly” + képző -inė.

Bimb-ėris Ažut, Ažutaunis faluban, Sokiškių körzet, Zr, litván Bimb-iri-ižė̃s falu, Ciulėnų körzet, Mlt, lett Biñb-eris víznév. En LV I 110: litván bimbė ‘gyékény’ + képző -erja-, lásd Sk ŽD 305.

Bingis Paburgė Jogaudų ap. Pln, vö. Bing-ėliai falu Merkinės ap. Vrn, vö. családnevek Bing-ėlis, Biñg-inas; lett. helynevek Biñdže, Biñgalis En LV I 111, régi személynév Binge Tr PN 19: bingus ‘szép, csinos, heves’ LKŽ I 683.

Bing-utė Drūckėnai falu Vrn, lásd Bingis + képző -utė.

Birž-ánskų ežeras < Birž-ánskai falu Ps, vö. családnév Birž-ánskis.

Birž-ulis Naujieji Kalniškiai település Varn, 1421-ben lacum Byrzuby CD 741, vö. Biržai város, Birž-upys folyó Jūžintai Rk, lett Birž-ulis falu, Birze falu LV I 111, porosz Birs-uke tó Ger ON 21: litván biržė ’nyírfaliget, nyíres’, lett birzs ’nyírfaliget’ LVV I 299 + képző -ulja-.

Birž-in-ėlis Biržūnai Bikenų község Zr, lásd Birž-ulis + képző -ūna- + -ėja-.

Bit-aitis Bitaičio falu Rudilių község Kp, vö. Bitą folyó ugyanott. Bit-upis folyó Šiluva Klm, családnév Bit-aitis, lett Bit-aži falu En LV I 115, porosz Bit-pelkis Ger ON 21: litván bitė ’mézelő méh’ + képző -äitja-.

Bytaut-onių-tó < Bytaut-ónys Žilinų ap. Vrn: avd. Bytautas (vö. a régi családnévvel Bytowe Tr PN 19) + suf. -onja-.

Bit-ežeris Bitenų falva Pgg, vö. Bitė folyó ugyanott: bitė + ežeras, lásd Bitaitis.

By-vaiñ-ėlis Jakėnų ap. Ažvinčių mš. Zr, lásd Byvaiñis + suf. -ėlja-.

By-vaiñis Ažvinčių mocsár, Jakėnų ap. Zr, vö. Bỹ-vainė erdő Tl, By-vainiai falu Kepalių ap. Jnš: személynév By-vainis, vö. a Bỹ-tautas; Bỹ-gaudas tó személynevekkel.

Bizd-ūkas Sabališkių k. Pakalniškių ap. Vvs, vö. lett. Bizdēņi En LV I 115, lit. bizd-ikas „ilyen rovar”, bizd-inas „bimbalas” LKŽ I 706. Suf. -uka-.

Bizd-uk-ėlis Kakliniškių k. Pakalniškių ap. Vvs, lásd Bizd-ūkas + suf. -ėlja-.

Biž-inys Mikytų és Sėtūjų falvakból, Šk, vö. Bižas folyó Kaltinėnai, Varn, Biž-iniai tó Mikytų faluból, Šk, mocsár Bižys; lett Biž-eni tó, Biza-masts mocsár, porosz családnév Bise Tr PN 19, vö. lett bizat || bizuot ‘kószál, ide-oda rajzik, fut’ LLV I 303. Képző: -inja-.

Blinda Porų falu, Kelių ap. Sr, vö. Blindis folyó Dainių falu Rs, Blind-ija folyó Gudžiūnai Kdn, Blind-upis folyó Kdn, lett Blīdene, továbbá vö. lit. Blendž-iava folyó Plateliai Pln, óporosz Blende-lauk német ON 21: lit. blindė, blendė, blendis ‘salix caprea’.

223

Blinkų ežeriokas < Blinkai falu, Žukliškių körzet. Zr, vö. vezetéknév: Blinka, Blinkis, Blinkus, lett Blinkas, vö. En LV I 199; vö. lit. blįnkinti LKŽ I 750.

Bliūdelis 1. Geidukoniai falu, Bukaučiškiai körzet, Al; 2. Valentai falu, Kapčiamiestis körzet, Lzd; 3. Padumbrė falu, Varėna körzet, Mlt; 4. Kulionys falu, Čiulėnai körzet, Mlt; 5. Babrų birtok, Veisiejai körzet, Lzd; 6. Rudnia, Vrn; 7. Paceikinė, Ceikiniai körzet, Ign; 8. Nmč, vö. Bliūd-alis folyószakasz, Dilbiškė, Žarėnai körzet, Tl, porosz Bludow folyó, Ger ON 21: bliūdelis ‘kis tálka’, lásd Fr LEW 50.

Bliūd-ėnis Labariškiai falu, Joniškis körzet: bliūdas ‘tál’, vö. Bliūdėlis; -enja- képző.

Bliūd-inis Luokesos falu, Mlt, lásd Bliūd-ėlis, Bliūd-ėnis; -inja- képző.

Bliūdys Zavytiškis falu, Varėna körzet, Mlt, lásd Bliūdelis.

Bliž-ūnka Linučių faluból, Videniškio járás, Mlt, vö. lett Bližn-plava En LV I 120, porosz családnév Blisio Fr PN 19: litván bližas ‘kancsal’ LKŽ I 764. Szláv képző: -žinka-.

Bób-inis Jadaugiųből, Sadūnų járásából, Zr, vö. lett Bābas mocsár En LV I 90, porosz helynevek Bab-aten Ger ON 14 (lásd Bg Ž CXXXIX): litván bóba, vö. bóbinis: Būta ežero — bobinis ‘sekély, kicsi, csak nők fürdésére való’ LKŽ I 786, vagy: bóba ‘olyan rövid, nagy szájú, elöl fekete, hátul szürke hal’. Képző: -inja-.

Bobr-in-ėlis Bobrinėlių faluból, Girišių járásából, Zr, lásd Bobrinis. Képző: -ilja-.

Bobr-inis Bobrinės falu Girišiai járás Zr: szl. bòbras ‘hód’ LKŽ I 787.

Bobítės ežerėlis Fedoriškiai falu, Joniškis, Nmč: bobūtė LKŽ I 788.

Bóg-injų ežeras < Bóg-iniai Vidžiai mezőváros, BTSR, vö. Bog-ūtis.

Bog-ūtis Avižieniai falu Lzd, vö. Bóginiai kisváros Vidžiai BTSR, helynévi alakok: Bogys, Bóg-uta, Bóg-vilas, porosz Bog-athenis Ger ON 21; vö. litván boginti ‘vezetni, húzni, vonszolni’ LKŽ I 791. Képző: -ūja-, vö. Kers-ūtis falu Merkinė Vrn.

Bokšių ežeras < Bokšiai falu, Seivai község, Suvalkai járás, vö. Bókš-einiai falu, Gedgaudiškė körzet, Skdv, személynevek: Bokšys, Bokšaitis, porosz víznevek: Boxen Ger ON 22.

Brād-esas Kirklių falu Sudeikiai járás Ut, vö. Brad-esā folyó Užpaliai Ut, lett Brād-umas folyó, lett Bradas tó En LV I 123: litván brādas ‘nagy mocsár, ingovány; gázló’ LKŽ I 802; lett brads ‘die Furt’ LVV I 322. Képző: -esa-, vö. Rūd-esas tó Anturkė Mlt, Sk ŽD 311.

Brad-es-ėlis Sudeikiai falu Ut, Brād-esas. Képző: -ėlja-.

Brāšk-iškių ežeriukas < Brāšk-iškiai falu, Mlt.

A Brazgių-tó < Braggiai falu Kunigiškiai közigazgatási körzetében, Kvr; vö. a Brazgys vezetéknévvel, a lett Brazģi faluval és a Brazgas vezetéknévvel. En LV I 126.

Brēsl-avē Breslauja járásában, BTSR; vö. a lett Bręsl-ava falunévvel, a Bresliņš víznévvel: lett braslis, brasla „gázló, olyan hely, ahol át lehet gázolni”, brasls „sekély” LVV I 324.

Briaunís Bjorų falu Jagėlonys közigazgatási körzetében, Vvs; vö. a lett Braiņis faluval. En LV I 125, litván vezetéknév: Briaunys, Briauna: litván briaunà „valaminek a széle, éle”.

Braun-iūkas Bjorų falu Jagėlonys közigazgatási körzetében, Vvs, lásd Briaunís; képzője: -juka-.

Brid-vaišis Tytuvėnai, Klm; vö. a Brideikis patakkal Kaukakalnisnál, Alvitas, Vlkv, valamint a Brid-ikis, Brid-ulis vezetéknevekkel és a lett Brid-ulis faluval. En LV I 131: litván bridà „átkelés a folyón”

224

a folyón” LKŽ I 850. A második alkotóelemhez vö. Vaiš-upis folyó Al, Vaiš-vė patak Juozapava mellett, Krš, és a Vaišys. vezetéknév.

Párhuzamos névként fordul elő a Brėd-vaisis (kiejtése: bri’d-vaisis), amely valószínűleg másodlagos alak — a Brid-vaišio név népi etimológia útján keletkezett változata: brėdis „jávorszarvas” + veistis.

Brėdž-ežeris Kimbar iškės I Antalieptė, Zr: brėdis „jávorszarvas” + ežeras „tó”; vö. Vilk-ažeris tó Čivonių M. falunál, Lzd.

Bruž-ok-ėliai (két tagból álló név) Degučiai, Zr; vö. a Bružas, Bružis vezetéknevekkel, a lett Bru-zis vezetéknévvel és a Bruz-ilas két tagból álló névvel. En LV I 135; képzői: -oka- + -elja-.

Būd-asas Varniškio falu Šventupio közigazgatási körzetében, An; vö. Būd-iškė patak Laukiakiai mellett, Šau kėnai, Užv, Būd-umas hely a Kuršių-lagúnában, a lett Budas falu. En LV I 139, porosz helynév: Bude-waio Ger ON 23: litván būd-umas „mély hely, mélyedés” LKŽ I 923, lett bud-ulis „valaki, aki valamit felás” LVV I 345. Képzője: -asa-, lásd Sk ŽD 311.

Bud-gin-ūkas Būdginai falu Žarėnai közigazgatási körzetében, Tl: Bud-ginas személynév (Būd-ginas) (< Būt-gi-nas) + -uka- képző.

Būd ra-gaidis Šližiai Kurkliai közigazgatási körzetében, Kvr; vö. a Budrą, Budrį vezetéknevekkel és a lett Būd ras helynévvel. Fn LV I 139; a második alkotóelemhez vö. a Gaidus, Gaid-umas vezetéknevekkel, Sk ŽD 212, a lett Gaide folyóval, LV I 288, valamint a porosz Gaiden helynévvel, Ger ON 34.

Būd-riškio ežeras < Būd-riškis II falu Aleksandr avėlė közigazgatási körzetében, Rk: a Budrą, Budrį vezetéknevekhez kapcsolódik: litván budrūs „éber”. Képzője: -iškja-.

Budrių ežeras < Budriai falu Kvr: a Budrįs. vezetéknévhez kapcsolódik.

Būd-viečių ežeras < Būd-viečiai falu Liubavas közigazgatási körzetében, Klvr: būda „kunyhó” + vieta. „hely”.

Būgnėlis Ei čiai Gaurė közigazgatási körzetében, Trg: būgnėlis. „dobocska”.

Būkienės-tó Pakalniai falu, Kurkliai járás, Kvr: családnév Būkienė.

Bul-ūtų-tó < Bulōtai falu, Dusios járás, Jon: családnév Bul-ōtas vesd össze a lett Bul-otas faluval. En LV I 141, pr. Bul-ithien Ger ON 24.

Bul-ėnų-tó < Bul-ėnai falu, Kurtuvėnai járás, Šl; vesd össze a családnevekkel Bulą, Būl-tįkas, Bulvys, a lett Bul-eme faluval. En LV I 142.

Bund-inis Papliaušys, Kirdeikiai járás, Ut; vesd össze a Bund-iškių faluval, Žiežmariai járás, Kšd, a Bun d-oris folyóval Saločiai-nál, Ps; családnevek: Bund-inis, Bund-žius, lett Bundas falu. En LV I 144, pr. helynév Bunde, Bund-ike Tr PN 21.

Burč-iōkas Kumečiai falu, Jurgėžeriai járás, Klvr; vesd össze a Burč-iškiai faluval, Linkaučiai járás, Klm, a lett Burč-ava faluval. En LV I 147, pr. helynév Burthe, Burt-in Tr PN 21; vesd össze a litván burč-ionis ‘ilyen ősi litván pap’ LKŽ I 965 szóval. Képző: -joka-.

Burg-ālis Paburgė, Jogaudai járás, Pln; lásd Burgis + -ālįa- képző, lásd Sk ŽD 174.

Burgis Paburgė, Jogaudai járás, Pln; vesd össze a Burg-ūžiai faluval Šk, Rs, a Burg-enai faluval Ps, a Burg-ėlis folyóval Betygala mellett, Ar, a Burg-upelis-szel Rtv, a lett Būrga dűlőnévvel, a Būrģis tóval. En LV I 147, pr. Burg-elin tó, vv. Burg-in Ger ON 24: litván burgė ‘mocsár, sáros hely, pocsolya’, burgėti ‘a mélyből előtör, csörgedezik, folyik, cuppog’ LKŽ I 967, lett burg-ulis ‘felszálló vízbuborék’ LVV I 353.

Burk-ālė Bilioniai falu, Laumėnai járás, Varn; vesd össze a Burk-ėnai faluval, Pūt vės járás, Šil, a Burk-ila faluval Glintiškiai járás, Nmc, a lett Burkas faluval. En LV I 147: litván bur-kioti ‘kortyol, csobogva iszik’ LKŽ I 971, burkti ‘dagad, megduzzad, megpuffad, megdagad’ LKŽ

15. Kalbotyros klausimai, IV

225

I 973, lett. burka „nagy jégnyílás, amelyen át be lehet vinni a hálókat” LVV I 353.

Burōka-raiščio tava < Burōka-raistis falu Nedingės körzetében, Vrn: helynév. Burōkas + raišas.

Busilų tava < Busilai falu Mylionys körzetében, Švnč: helynév. Būsilas < būsilas „gólya” Fr LEW 67.

Buv-einių tava Eičiai Gaurė körzetében, Trg; vö. Buv-ainiai falu Rudiškiai körzetében, Jnš, Buv-einės tanya Trg területén; vö. lit. buv-einė ‘egykori lakóhely, lakott hely, házak helye’ LKŽ I 1001–2.

Buž-ionių-tó < Buž-iōnys falu, Breslauja járás BTSR, vö. a következő névvel: Būžas, Būžys, Būž-onas, lett Buzi vö.: bužys ’rovar, bogár’ Fr LEW 29; képző: -oni-, lásd Sk ŽD 275.

A Litván SZSZK tavainak nevei

Б. И. САВУКИНАС

Összefoglalás

A cikk 135 tó nevét magyarázza, vagyis az összes jelenleg ismert, B betűvel kezdődő litván tónevet. A tónevek etimológiai értelmezése a megfelelő litván, lett és porosz tulajdonnevek összehasonlításán alapul. Amikor a balti nyelvi anyag nem ad kellő magyarázatot a tónevek jelentésére, más indoeurópai nyelvek megfelelő szókincsét is bevonja.

226