LIETUVIŲ KALBOS GRAMATINĖ SANDARA LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA

ÓHAJTÓ MONDATOK

V. VAITKEVIČIŪTĖ

Az óhajtó mondatokkal a beszélő kifejezi kívánságát vagy jóváhagyását, illetve beleegyezését ahhoz, hogy valamilyen cselekvés megtörténjen vagy ne történjen meg, de nem ösztönzi aktív cselekvésre a hallgatót. Az óhajtó mondatok a felszólító mondatok egyik csoportját alkotják. Kifejezhetnek beleegyezést, kívánságot és jókívánságokat (gyakran érzelmi árnyalattal).

A cikk középpontjában az óhajtó mondatok grammatikai (morfológiai és szintaktikai) és lexikai eszközei állnak, amelyek strukturális alapot teremtenek a különféle modális árnyalatok kifejezéséhez¹.

Az óhajtó mondatokkal kifejezett beleegyezés azt mutatja, hogy a beszélő nem ellenzi, enged, vagy teljesen közömbös a már megtörtént vagy végrehajtani tervezett cselekvéssel szemben, de közvetlen, aktív ösztönzést nem fejez ki.

Az ilyen típusú óhajtó mondatokban a következők használatosak:

a) Az óhajtó mód különféle szintetikus alakjai.

Legyen úgy, Eglužė, ahogyan te akarod — a hajótörések ne szomorítsák el a partokat. SNErP₁ 447. Legyen hat! — tette hozzá Veronė, — de egy fillérrel se kevesebb! ŽemR I 275. Tudja csak, tegye csak, hiszen nincs nagyobb öröme annál, mint hogy kisegítsen valakit a bajból, vagy valami jót tegyen másokkal. ŽemR I 155. Végül legyen úgy, ahogyan te akarod. BalčHP 219. Hadd tegye azt az isten hátrahagyottja. BaltRn 233. Beszéljenek az emberek, amit csak akarnak. VienR I 265. Törődjenek csak a saját deszkáikkal! VienR I 281. Üvöltsenek a viharok keserű bánatot! Zengjenek az őszi kürtök! SNErR I 161.

b) Az óhajtó mód különféle analitikus alakjai a tegu(l). partikula segítségével. Ebben az esetben a logikai hangsúly a tegu(l). partikulára esik.

Legyen úgy, ahogyan mondod, uram! BalčHP 134. Csak hadd tomboljanak!.. Gud-GuzKIT 114. Aki akar, menjen csak. SimonP 219. Miért vitatkozunk mi itt a mélység miatt (semmiségek miatt), legyen csak neked igazad. (Dbk) LKŽ III 301. Hát legyen igazatok. SruogR IV

¹Az óhajtó mondatok hanglejtését, amely gyakran kulcsszerepet játszik az egyik felszólító mondattípusnak a másiktól való megkülönböztetésében, a szerző egy kifejezetten e témának szentelt cikkben fogja részletesen vizsgálni.

133

29. Legyen tíz, tizenegy lány — egy híján mind — a tizenkettedik pedig fiú, és kész! KrėvŠP 283.

Egyes nyelvjárásokban és némely író műveiben ezekben az esetekben a tegu(l) partikula helyett a tai. használatos.

Hadd kiabáljon (sírjon), ha úgy akarja. Užv. Ha el akar menni, hát menjen. Yl. Hadd menjen, hiszen hívják! Jnš. Ezúttal legyen igazad. Skn. Hadd adja el mindenét, ha úgy akarja, de a legelőt nem adjuk; kaszákkal, karókkal megyünk elébe a vevőknek — csak próbáljanak betörni! LzP I 328.

c) A kijelentő mód jelen vagy jövő idejének harmadik személyű alakjai a te. partikula mellett.

Hadd legyek eső, hadd legyek röppenő levél, hadd kísérjen az éjszaka — csak ragyogjanak a szépséges csillagok — s a léleknek virradjon fel a reggel! SruogR I 73. Úgy legyen. Eglūže, legyen úgy, ahogy te kívánod, hadd ne keserítsék meg a partokat a hajótöröttek. S.NėrP₁ 447.

Az egyetértés jelentését kívánságmondatokban lexikai eszközök is kifejezhetik: a galėti ige jelen és jövő idejű, egyes vagy többes számú második vagy harmadik személyű alakja, amely az állítmány összetételébe illeszkedik.

Ha akarod, elmehetsz. BalčGP 233. — Szeretnék menet közben még egy pipát elszívni. — Hát szívhatsz akár hármat is — felelte a király —, de ne hidd, hogy megajándékoználak az életeddel. BalčGP 256. Akár vissza sem jöhet — mormogta Manečka, és új ruhájának susogása közepette bement a házba. VienR III 106. Nem kell többé levágatnia a haját, hordhatja hosszú hajjal is. SruogDM 191. Mostantól nem tartalak többé kislánynak; ehetsz velünk egy asztalnál, velem jöhetsz a templomba is, nem kell gyalog járnod. Velem ülhetsz ugyanabban a padban is. SimonP 28. Minden héten írhatnak és kaphatnak leveleket (eddig, mint mindenki más, kéthetente írtunk és kaptunk rövid leveleket). SruogDM 191. Ha ő akarja, elmehetünk. Brt.

Az egyetértést, amelyben a közömbösség igen erőteljes árnyalata érződik, úgy fejezzük ki, hogy az egyik tagmondatban felszólító módú alakot, a másikban pedig a norėti ige jelen idejű, második személyű alakját használjuk.

Próbáld csak, ha akarod. SruogR IV 55. Ha akarod, indulj el egyedül a fejszével, a ló pedig itthon marad. KrėvRg 123. Te pedig — fordult Kukishez — ha akarsz, higgy, ha akarsz, ne higgy. KrėvRg 139.

Az egyetértést hiányos mondatok is kifejezhetik, amelyek szerkezeti alapját a tegu(l). partikula alkotja.

— Úgy legyen! — mondta magának Ilžė. — Eljön még az én órám is. SimonP 236. [Barbora] Ó, nem! Nem kell! Nem érdemlem meg... Hát legyen! Nem akarom a királyné címét. SruogR IV 464. Később úgyis újat kell venned, nem másnak. — Hát legyen! De mától vége mindennek! KrėvŠP 92.

A kívánság jelentésű kívánságmondatokban a beszélő azt fejezi ki, hogy óhajtja, kívánja vagy szeretné, ha valamilyen cselekvés bekövetkezne vagy elmaradna. Az akarati elem itt igen gyenge.

A kívánság jelentésű kívánságmondatokban a következők használatosak:

a) A feltételes mód alakjai a kad. partikula mellett.

134

Csak el ne felejtsük odaadni neki. ŽemR I 421. Bárcsak legalább olyan játék lett volna, amely tisztán ragyog, mint a vibráló csillag! MainRR I 194. Bárcsak jól végződne! BalčHP 266. Bárcsak elfogna a félelem! BalčGP 14. Ó, bárcsak lenne egy gyermekem, fehér, mint a hó, piros, mint a vér, és olyan fekete hajú, mint ennek az ablaknak a kerete! BalčGP 113. Mellkasom tele van e kehelytől, ó, bárcsak ez volna az utolsó! SNėrR I 47. Szállnak a jólét napjai, szállnak az én napjaim — bárcsak kezet nyújthatnék nekik! SNėrR I 231. Ó, bárcsak halkan kopogtatna a házon, a szürke csend unalmán!.. MiežSG 227.

Vannak példák arra, hogy a kívánságot kötőmód nélkül, csupán a kad. partikula használatával fejezik ki.

Adja Isten, hogy a szádból a fülébe jusson. Ds. Bárcsak volna egy darab föld! SNėrR I 216. Bárcsak egy cseppnyi boldogság jutna! SruogR III 139. Uram, bárcsak hamarabb bekövetkezne valami vég... VienR I 319. Bárcsak százával adna kölcsönre!.. ŽemR I 168. — Á, bárcsak nekem is ilyen csizmám volna! — kiáltott fel az öreg, amikor elővett egy pár csizmát az ágy alól. VienR III 49.

b) A kijelentő mód jelen vagy jövő idejének egyes szám harmadik személyű alakjai a te. partikulával.

Fogja majd erősebben a kezemet! VenclRn 245. Tudja meg örökre az egész világ, mire képes népünk szíve és keze! VenclRn 233. Több fényt! Több gabonát és acélt! A kiapadhatatlan forrás könnyei árasszák el az izzó tűzhelyet. SNėrR I 264. Váljon kővé a kenyér és csillagtalan éjszakává a nappal — pusztuljon el fekete pestisben, aki el akarja venni szabadságunkat. SNėrR I 330. Hulljon még egy csepp hangosan kelyhünk színültig telt tartalmába. Myk-PutP 65. Mossák le hamarosan a vérfoltokat — lépjetek a boldogság felé, szabad népek mind! Myk-PutP 224. Legyenek a gyilkosok örök időkre átkozottjai az emberiségnek! VenclRn 236.

c) A múlt idő egyes számú befejezett melléknévi igenevei a kad. partikulával.

Bárcsak végre teljesen le tudtam volna szokni a dohányzásról! (Lkš) LKŽ III 61. — Bárcsak időben odaért volna, — lehelte ő. BaltPV I 287. Bárcsak volna itt most valami harapnivaló! BalčGP 260. — Bárcsak megvacsorázhatnánk! — kiáltott fel a kakas. BalčGP 81. Bárcsak jól meglovagolhatnék egy jó csődört! CvR I 108. Bárcsak minél hamarabb kijuthatnék innen — gondolta, és érezte, hogy egész testében reszketni kezd. BaltRn 8.

Időnként a kívánságot csupán múlt idejű befejezett melléknévi igenévvel fejezik ki, a kad. partikula nélkül. Ilyenkor a mondatban az igenevekhez kapcsolódó, mennyiségi viszonyt kifejező szerkezetek fordulnak elő.

Bárcsak legalább pár kilométerrel messzebb jutottunk volna az országúttól! SruogDM 527. Ha valahogy még ezt a húsz percet kihúznánk — és megmenekülünk! SruogDM 530.

Az írott szövegekben a kívánságot igen ritkán fejezik ki az ige főnévi igenevével, a kad. partikulával.

Eszébe jut a gondolat: bárcsak én is így kocsikázhatnék. BilR I 161. Ó, bárcsak valahová eltemethetném a várakozásomat! Ó, bárcsak ne kellene többé éreznem a vágyakozást! SruogR I 138.

A főnévi igenév és a kad partikula szerkezete ebben a szerepben a beszélt nyelvben nem használatos, és az irodalmi nyelvben sem ajánlott.

135

d) A költészetben a vágyakozásba átmenő kívánság kifejezésére gyakran főnévi igenevet használnak.

Ó, bárcsak meglátnám a legdrágább kikötőt, amelyet Litvániának hívnak! SNėR I 333. Bárcsak egyetlen nyárkát élhetnék meg! SruogR III 139. Bárcsak minél előbb találkoznék a fekete óceán fölött az első fehér madárral! Mvk-PutP 63.

A jókívánság értelmű óhajtó mondatokban a beszélő valamit kíván a beszélgetőpartnerének, vagy rajta keresztül egy másik személynek. A jókívánságok mindig kívánság vagy beleegyezés árnyalatát hordozzák. A jelentés megkülönböztetésében a szövegkörnyezet és a hanglejtés segíthet.

Az óhajtó mondatok jókívánságot kifejező változataiban gyakran ugyanazokat a nyelvtani és lexikai eszközöket használják, mint a fent említett jelentésű mondatokban.

a) Az óhajtó mód analitikus alakjai a tegu(1) partikula mellett. Csak sikerüljön nekik, segítse őket az Úristen. BaltRn 238. Adjon Isten hosszú életet anyádnak. SimonP 21. Tegnap az úrnál, ma az úrnál, szálljon minden betegség az úrra. LTRn 162. [Hortenzija] Akasztassa fel magát – nincs nála jobb, nekem – ilyen nem kell. SruogR IV 471. Vigyen el benneteket a pestis, átkozottak, a föld színéről! SNėR I 304. Igyon csak mindenki, ilyen gazemberek. SruogDM 434.

Azok a jókívánságok, amelyeket főnévi névszó alanyesetével és a tegu(1) partikulával, vagy az imti ige jelen idejű, harmadik személyű alakjával és alanyesetű névszóval mondanak, megmerevedtek és frazeologizmusokká váltak.

Rápillantani, elmosolyodni és könnyedén felsóhajtani: vigyázzanak rád az istenek, vigyázzanak rád az istenek... Mvk-PutP 135. — Vigye el őket száz ördög... úgy elfáradtam... — mondta, miközben leült. ŽemR I 322. Az italával meg verje meg a mennykő! (Er) LKŽ III 576. Fehér földek ragadják el! SLT 393. Hideg napok ragadják el őket! SLT 393. Ragadja el a vég! KrėvSP 140. Az istenek behajtják ezeket az adósságokat! KrėvSP 223.

A nyelvjárásokban előfordulnak a főnévi névszó alanyesetével és a ma partikulával alkotott, megmerevedett jókívánságok.

A fatuskók vigyék el! Skr. Vigyen el a fene! Brt. Vigye el a vég! Plv.

b) A kijelentő mód jelen vagy jövő idejű, harmadik személyű alakjai a te partikula mellett.

Soha ne fogyjon ki a boldogságotok, Lengyelország, Litvánia! VencI Rn 283. Haljon meg maga a fekete halál is, varjaival együtt! SruogR I 59. Szakadjon rá az ég! SNėR I 439. Nyelje el a föld! SNėR I 439. Legyen átkozott, ha nem vezeti ki őket a rabságból! SruogR III 13.

c) A feltételes mód egyes és többes szám második személyű alakja a kad partikulával, valamint a harmadik személyű alak a kad partikulával.

Véres földet szorít az ajkához, és megcsókolva, haldokolva így szól: — bárcsak kiállnád a fájdalmat és a szenvedést, bárcsak elviselnéd a nyomorúságot és a halált, bárcsak ne kellene sírnod. ahogy nekem itt, bárcsak neked ne kellene fájdalmat átélned, bárcsak ekédet lovak, ne bombák húznák, bárcsak rozsot és búzát termesztenél, bárcsak tiszta vizéből innának, bárcsak

136

hogy csillagként ragyoghass, hogy elviseld a fájdalmat és a szenvedést, hogy meglásd, amikor az emberek a tavaszi, napfényes ünnepet ülik, szántanak és vetnek, a fájdalmat kiállva, hogy szeress, hogy virágozz, hogy kitarts, hogy élj, Föld!.. MiežSG 21. Bárcsak bitófára kerülnél! (B) SLT 390. Bárcsak elrothadnál (elpusztulnál)! (Rod). LKŽ III 682. Bárcsak kitörnéd a nyakad! (Ds) LKŽ III 77. Bárcsak élve elrothadnál! (Prn) LKŽ III 362. Pfuj, pfuj... bárcsak megdögölnél, bárcsak elsüllyednél! VienR I 104. Bárcsak valahol kitörnéd a nyakad! BalčGP 321. Nem vesztek rá, hogy ahhoz a tökfilkóhoz menjek, bárcsak meg se érnétek! ŽemR I 173—174. Sújtson le rád a mennykő! SLT 529. Bárcsak kővé dermedne (kővé változna)! (Rod) LKŽ III 717. Rogyj ide, hogy a héják széthordjanak benneteket! KrėvŠP 44. Bárcsak az ördögök hajtanák el őket mind valahová! SruogR IV 443.

A jókívánságokat olykor csak feltételes módú alakokkal, a kad. partikula nélkül mondják ki.

Dögölnél meg! SruogR IV 373. Rohadjon rád ez a hideg tél! (rš) LKŽ III 42. Ó, bárcsak meg se érnéd, te gyík! SruogR IV 428. Pfuj, bárcsak meg se érnéd! SruogR IV 425. Pfuj, ragadjon el a ragály! BaltRn 259. Rohadjon meg az ilyen élet! Gud-GuzKIT 106.

A főnévi névszó alanyesetével és a kad partikulával alkotott frazeologizmusokkal rendszerint rosszat kívánnak.

Sújtson le rád a mennykő! (Pn) LKŽ III 576. Sújtson rád a vakság! Sújtson rád az ördög! SLT 395.

A rossz kívánságokat a tegu(l), kad, ma, partikulákkal mondó kifejezések többnyire már megkövültek, szólássá és közbevetéssé váltak. Bennük a jókívánság jelentése már meglehetősen elhalványult.

d) A kívánó mód szintetikus alakjai:

Ó, Uram, adjon neked a próféta erőt. BalčHP 61. Éljen az új királyfi! BalčHP 97. Száradjon le a kezetek, ha a gyerekek ellen emelitek! MiežPŽ 54. Se föld, se asszony ne teremjen neki gyümölcsöt — ezt kell mondani minden mecsetben és gyűlésen. VienR I 146. A hegyekben, fáradt lován érje utol a vihar!.. VienR I 146.

Bizonyos jelentésű kívánó mondatok, amelyek élén az ige kívánó módú, a te, partikulával képzett alakja áll, megfelelő hanglejtéssel kimondva jelszóvá válhatnak.

Éljen a proletárforradalom! Gud-GuzKIT 139. Éljen a világforradalom! Gud-GuzKIT 213.

A jókívánságokat úgynevezett hiányos, nominativuszi vagy tagolatlan mondatokkal is kifejezik, amelyek szerkezeti alapját a főnév alanyesete, a névszók birtokos esete, a főnév -ba/-be ragos tárgyesete vagy egy határozószó alkotja.

Halál a betolakodókra! Halál!.. VienPL 48. Jaj nektek akkor, átkozottak, jaj! VienR I 33. — Sok boldog évet, sokat! — fejezte be a papocska beszédét, és a fiatal pár egészségére emelte poharát. VienR III 190. Sok boldogságot! Myk-PutP 65. Jót

137

Sok szerencsét, öregem! (trš). Sok szerencsét, fiatal barátaim! (trš). Jó utat. Jó étvágyat. Egészségedre, rokonom! SimonVK I 335. Egészségedre! SruogR IV 215. Hízz csak. Brt. — — Sok szerencsét! — kiáltott oda neki utolsó erejéből Pagirys, de a tanító már nem hallotta: előre figyelve a lövészárok fenekén kúszott, és csak azt gondolta: — Ne maradj le! Ne maradj le! Gud-GuzKIT 399. Sok szerencsét! VienR VII 423.

Jókívánságokat indulatszavakkal vagy azokhoz közel álló szókapcsolatokkal is ki lehet fejezni. Az ezekkel az eszközökkel kifejezett jókívánságok már teljesen megkövültek, és egyszerű köszönési vagy búcsúzási formulákká váltak, amelyeknek ma már úgyszólván nincs konkrét jókívánság-jelentésük.

Na, akkor Isten veled! KrevŠP 76. Isten veled, Isten erdeje! SruogDM 443. Isten veled, napocskám! SruogR I 92. Jó éjszakát, maradj, fehér vendégem. SNėrR I 27. Segítsen az Isten, Dauny! MarcinkKP 7. Szia, Vilius! SimonVK I 334. Sziasztok, barátaim! — köszöntötte Mykolas az egybegyűlteket. VnlP 501. Éljetek, éljetek, kedves búbos bankák! VaižgRR I 253. Segítsen az Isten, Katinauskai úr! LTt 280. Isten segítsen. SLT 389. — Isten veled! — suhintott egyet az ostorral a gazda. BaltPV I 29. — Isten áldja, Isten áldja, — felelte az anya. BaltPV I 29. Jó reggelt, Romai! MarcinkPKJ 13. Jó estét! SNėrR III 23. Jó napot. VienR VII 421. Légy egészséges, litván ifjúság! SNėrR I 366. Légy egészséges, kedves reggeli nap, tiszta öröm ragyogó anyja! Myk-PutP 75. Áldott légy, gyermekem! Ti pedig, vérszomjasok, legyetek átkozottak az elrabolt napért! Legyetek örökké átkozottak az egész világon! SNėrR I 304. — Legyetek átkozottak! Átkozottak... — kiáltotta a szerencsétlen, miközben a hegyről a szakadékba zuhant. VienR I 31. Légy átkozott!.. Jaj! Áruló leány. SNėrR I 441.

KÍVÁNSÁGOT KIFEJEZŐ FELSZÓLÍTÓ MONDATOK

В. ВАЙТКЯВИЧЮТЕ

Összefoglalás

Az ilyen típusú felszólító mondatokkal a beszélő azt fejezi ki, hogy kívánja, jóindulattal vagy beleegyezéssel viszonyul ahhoz, hogy valamilyen cselekvés végbemenjen vagy ne menjen végbe, de nem ösztönzi aktív részvételre a hallgatót. A cikk főként azokra a nyelvtani (morfológiai, szintaktikai) és lexikai eszközökre összpontosít, amelyeket a különböző jelentésű kívánságok kifejezésére használnak. E mondatok intonációját a szerző külön tanulmányban fogja vizsgálni.

138