MÉG A „kubelo” ÜGYÉBEN
„Néhány litván nyelvi jövevényszóról” című tanulmányában S. Karaliūnas új etimológiát javasol a litván kūbilas szóra, és kétségbe vonja a Laukuvából feljegyzett kūbelas változat hitelességét. A tények azt mutatják, hogy ez a kétség alaptalan.
Már régóta ismert, hogy egyes žemaitiai nyelvjárásokban bizonyos szavakban az -ilas képző mellett az -elas képző is előfordul. Az -elas képzőről szólva P. Skardžius a többi nyelvjárási példa mellett a žemaitiai nyelvjárásból a krėtelas „rázással használt szita”2 szót említi. A Litván Nyelv Szótárában ezt találjuk: erželas II1 835, II2 1151 (S. Daukantas írásaiból), krėtelas VI 522 (Šilalėből, Tirkšliaiból és S. Daukantas írásaiból). V. Grinaveckis a žemaitiai nyelvjárásból az -elas képzővel az alábbi szavakat jegyezte fel: brėzgėls ~ brizgelas, ėržėls ~ eržėlas, sprāgėls ~ sprāgelas3, továbbá ezeken kívül még: krėtelas, Siāutelai (Šilalė járásbeli falu).4
A Litván nyelvatlasz anyaga5 azt mutatja, hogy a sprāgelas alak a žemaitiai nyelvjárásokban meglehetősen széles körben használatos (Būdv iečiai, Eigirdžiai, Gargždai, Kerviai, Kuršėnai (Rekčių km.), Leckavą, Mickiškė, Padvarėliai, Pajūris, Pėžaičiai, Pievenai, Pikeliai, Plikiai, Priekulė, Ramūčiai, Rietavas, Skabučiai, Šiauduva, Šilalė, Švėkšna, Tirkšliai, Tryškiai, Vainutas). Néha mindkét alak párhuzamosan használatos: sprāgilas és sprāgelas (Eidžiotai, Kaunatava, Puokė, Šlapgirė, Židikai).
E cikk szerzői az -elas képzővel az alábbi szavakat jegyezték fel: diobels (Užventis), ėržėls, krētē·ls (Pāvandėnė, Viekšniai), diobā·ls ~ dėbelas, ėržėls, krātā·ls ~ krėt elas (Švėkšna).
Egyes nyelvjárásokban, ahol saját -elas képzős szavak vannak, ezekhez jövevényszavak is társultak: āsilas, kātilas, kūbilas6, amelyeket így ejtenek: ēsēls ~ ėselas, kūbelas7, ē·sē·ls (Pāvandėnė), kā·tē·ls, kōbē·ls (Pāvandėnė, Viekšniai), kōbē·ls (Vainutas), kūbels (Kuršėnai, Rekčių km.), kā·tā·ls8 ~ kātelas, kōbā·ls ~ kūbelas (Švėkšna). Az e-s alakú kūbilą S. Daukantas is írja: „...kerekeket, küllős szekereket, szánokat, szánkókat vagy szánkákat, kubelusokat és más edényeket készített...“9 „Egyenlő arányban maguk készítették el a háztartási bútorokat, így: kubelusokat, hordókat, werpeleseket...“10
Mindez azt mutatja, hogy az kūbelas (e-vel) nem véletlen jelenség. Ezt megerősítik a švėkšnai kā·tā·ls, kōbā·ls alakok, amelyekben az a ebben az esetben csak e-ből keletkezhetett, különösen pedig a Plaškiaiból feljegyzett kūbelus alak (többes számú tárgyeset)11.
B. Vanagienė, V. Vitkauskas
1 Lásd: Iš lietuvių leksikologijos ir leksikografijos (Lietuvių kalbotyros klausimai, 12), Vilnius, 1970, p. 181—183. A tanulmány szerzője ezt írja: „Laukuvából ismert e szó kūbelas változata LKŽ VI 748 (ha az e itt nem az i-t jelöli, amelyet a žemaitiai nyelvjárásban szélesen ejtenek).”
2 P. Skardžius, Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius, 1941, p. 175.
3 Vl. Grinaveckis, Az északnyugat-zemaitiai nyelvjárások fonetikai sajátosságai és fejlődésük. — A Vilniusi Állami Pedagógiai Intézet tudományos munkái, 11, Vilnius, 1960, p. 44.
4 V. Grinaveckis, Šalteniai, nem pedig Šaltiniai. — Nyelvművelés, 16, Vilnius, 1969, p. 62.
5 A Litván Nyelvatlasz számára készített kéziratos térkép anyagára támaszkodunk.
6 Bár S. Karaliūnas által javasolt etimológia nagyon érdekes, mégis nehéz lemondani arról a hagyományos magyarázatról, amely a szót a szláv (germán eredetű) kъblъ szóval kapcsolja össze (lásd E. Fraenkel, Litauisches etymologisches Wörterbuch, Göttingen, 1962, p. 304.)
7 Lásd V. Grinaveckis idézett tanulmányait.
8 Talán a hasonló kiejtésből keletkezett a katalas (A. Juška szótárából), LKŽ, 5, p. 404.
9 Budą Senowęs-Lētuwių Kalnienų ir Žamajtių iszraszę Pagal Senowęs Rasztų Jokub's Laukys, Petropilie, 1845, p. 21.
10 Ugyanott, 71. o.
11 Lietuvių kalbos tarmės (Chrestomatija), Vilnius, 1970, p. 170.
222