LIETUVIŲ ONOMASTIKOS TYRINĖJIMAI

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, XXI (1981)

MARYTĖ RAZMUKAITĖ

A HIDRONIMÁKBÓL KÉPZETT, KÉPZŐS LITVÁN SZSZK-BELI LAKOTT HELYNEVEK

A Litván SZSZK lakott helyneveinek (oikonimáinak) jelentős része más helynevekből — hidronimákból, valamint más oikonimákból — képzőkkel alkotott származék. A cikk kizárólag a hidronimákból származó lakott helynevekkel foglalkozik; az oikonimákból képzettek áttekintésére egy másik alkalommal kerül sor.

Az áttekintést a hidronimákból eredő lakott helynevekkel kezdjük, nemcsak képzőik változatossága és nagy száma miatt, hanem azért is, mert a Litván SZSZK hidronimái maguk is nemcsak a legalaposabban feltárt, hanem hivatalosan mindenki számára hozzáférhető, egyúttal névanyagunk legrégebbi rétegét alkotják.

A Litván SZSZK oikonimáit átfogóan — a sajtóban egy-egy helynévről vagy képzőről megjelent különálló cikkeket² nem számítva — képzéstani szempontból még nem vizsgálták. Ezért e cikkben a jelenleg hivatalosan létező lakott helynevek jegyzékének³ felhasználásával át kívánjuk tekinteni a hidronimákból képzőkkel alkotott oikonimák valamennyi lehetséges esetét, és meg kívánjuk adni az itt gyakrabban előforduló képzők elterjedését.

A hidronimákból képzett oikonimák affixális és affixum nélküli képzésének általánosabb képét J. Balčikonis „Gyvenamųjų vietų pavadinimai iš ežerų ir upių vardų” című cikkében mutatta be⁴. Ebben a különféle képzésű hidronimikus oikonimákat tartalmazó jegyzékben kevés képzős származék szerepel: 85 helynév, amelyek a következő képzőkkel jöttek létre: 1) -aitis (-aitė), 2) -ėnai, 3) -iečiai, 4) -ijai, 5) -inė (-iniai), 6) -ininkas, -ininkai (-inyk-), 7) -iškis, -iškiai, -iškė, 8) -onys, 9) -(y)tis, -(u)tys, 10) -ūnai. Itt a legnagyobb oikonimacsoportot az -ėnai képzős származékok alkották (35 példa).

Az alább közölt származékok jegyzékében 27 képző található (ebbe a számba nem számítva a két nemet és a számot jelölő végződésváltozatokat, amelyeket a cikk az a, b, c alcsoportokba sorol). Az általunk gyűjtött anyag ugyancsak azt mutatja, hogy termelékenységével az -ėnai képző tűnik ki (84 példa), amely az itt közölt összes származék mintegy 30%-át teszi ki. A 260 helynevet tartalmazó jegyzékbe bekerült a képzővel alkotott oikonimák csaknem teljes köre is, amelyek hidronimákból származnak

¹ Vö. Lietuvos TSR upių ir ežerų vardynas. — V., 1963; Vanagas A. Lietuvos TSR hidronimų daryba. — V., 1970.

² Plg. Safarewicz J. Litewskie nazwy miejscowe na -iszki. — Onomastica. 1956, rocz. II, zesz. 1, s. 15—63.

³ A „Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas” című kiadványra gondolunk (V., 1974, 1. rész és 1976, 2. rész).

⁴ Balčikonis J. Lakóhelynevek tó- és folyónevekből. — In: Rinktiniai raštai. V., 1978, t. 1, p. 339—349; Бальчиконис Й. Названия литовских населенных пунктов, образованные от названий рек и озер. — In: Lingua Posnaniensis. Poznań, 1959, t. 7, s. 240—252.

199

J. Balčikonis cikkéből kivéve két falunevet — Verėduvaitė⁵ (Rs) és Antupyčiai⁶ (Btg) —, amelyek képzésének magyarázata kétségeket ébresztett. A Verėduvaitė feltehetőleg a közeli Verėduva falunév kicsinyítő képzős származéka (Rs), mivel a folyónév, Verėduva, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint ismeretlen. Az Antupyčiai falunév láthatóan nem a -yčiai képzővel alkotott származék a helyben nem adatolt *Antupis víznévből vagy hasonlóból, hanem az ant- előtaggal képzett alak annak a folyónak a nevéből, amely a falu mellett folyik: Upytė.

J. Balčikonis cikkének néhány más helyneve is kétségeket ébreszt az ilyen vagy olyan képzést illetően — a képzésükre vonatkozó megjegyzések maguknál a helyneveknél, lábjegyzetekben szerepelnek.

Mivel egy lakott hely nevét csak akkor lehet képzés szempontjából valamely víznévhez kapcsolni, ha a település az adott nevű folyó vagy tó közelében fekszik, a cikkben közölt oikonima- és víznévpéldákat a legközelebbi nagyobb lakott település rövidítésének feltüntetésével lokalizáljuk (a lakott helyek nevének rövidítéseit — a Ck — Ceikiniai (Ignalinai járás), Čb — Čiobiškis (Širvintai járás), Kdl — Kiduliai (Šakiai járás), Mdž — Modžiūnai (Švenčioniai járás), Pīn — Piniava (Panevėžysi járás), Plkn — Paluknys (Trakai járás) és Ršk — Reškutėnai (Švenčioniai járás) kivételével — lásd a 146–149. oldalon).

A képzők és származékaik a cikkben ábécérendben szerepelnek, mivel másféle sorrend, például a származékok gyakorisága szerinti, ebben az esetben nem bírna nagyobb jelentőséggel, hiszen a képzők többé-kevésbé területileg oszlanak meg.

1. -aičiai. Judr-aičiai f. (Lkc): Judrė folyó (Lkc); Lank-aičiai f. (Sk): Lankà folyó (Sk); Nosv-aičiai f. (Užp): Nosvė folyó (Užp); Trūmp-aičiai f. (Sk): Trūmpė folyó (Sk); Vilk-aičiai f. (Žr): Vilka folyó (Žr); Žvirgžd-aičiai f. (Gž): Žvirgždė folyó (Gž).

1a. -aitis. Nemūn-aitis kisváros és f. (Al): Nėmunas folyó (Al); Strūn-aitis^* f. (Švnč): Strūnà folyó és tó (Švnč).

2. -alės. Akmen-alės f. (Dr): Akmenà folyó (Dr).

2a. -aliai. Stigr-aliai f. (Kv): Stigrė folyó (Šv); Vėž-aliai f. (Šauk): Vėžys folyó (Šauk).

3. -(i)auka. Igl-iāuka f. (Igl): Yglà tó, Yglė folyó (Igl).

4. -(i)ava. Jūr-ava f. (Vš): Jūra folyó (Trg); Sasn-avà kisváros (Ss): Sasnà folyó (Ss); Sakn-iavà f. (Vs): Saknà folyó (Vs).

5. -ėčiai. Lek-ėčiai kisváros (Šk): Liėkė folyó (Lkč).

6. -elė. Kirsn-ėlė^* f. (Rdm): Kirsnà folyó és tó (Rdm); Stirn-ėlė nagyközség (Mlt): Stirnė folyó (Mlt).

6a. -eliai. Gergžd-ėliai f. (Krš): Gergždas folyó (Krš); Vygr-ėliai f. (Graž): Vygris tó (Graž).

7. -ėlė. Dabikin-ėlė^* f. (Akm): Dābikinė folyó és tó (Akm); Kretuon-ėlė nagyközség (Ršk): Kretuonà folyó (Ršk); Ringuv-ėlė f. (Krš): Ringuvà folyó (Krš).

7a. -ėlis. Tūrup-ėlis^* f. (Ldvn): Tūrupis folyó és f. (Ldvn).

8. -ėnai. Agluon-ėnai f. (Prk): Agluonà folyó (Prk); Ais-ėnai f. (Vvr): Aisė folyó (Vvr); Alksn-ėnai f. és vasútállomás (Plv): Elksnė folyó (Plv); Anykšt-ėnai f. (Btr): Anykš-

⁵ Lásd Balčikonis J. Min. veik., p. 346; Бальчиконис Й. Указ. соч., с. 248.

⁶ Lásd Balčikonis J. Min. veik., p. 348; Бальчиконис Й. Указ. соч., с. 250.

* A csillaggal jelölt helynevalakok kicsinyítő jellegű településnevek is lehetnek (itt arra gondolunk, hogy esetleg a közvetlen közelben vagy a közelben fekvő más települések nevéből is képződhettek).

200

tė folyó. Anýkštis tó (Btr); Ašv-ėnai falu (Vkš): Ašvà folyó (Vkš); Aukštup-ėnai falu (Kp): Aukštupỹs folyó (Kp); Aukup-ėnai falu (Kdn): Aukùpė folyó (Kdn); Aunuv-ėnai falu (Šauk): Aunùva folyó (Šauk); Ažýt-ėnai falu (Krk): Ažýtė folyó (Krk); Bābrung-ėnai falu (Plt): Bābrungas folyó (Plt); Bērkin-ėnai falu (Tl): Bērkina folyó (Tl); Bikav-ėnai falu (Vn): Bi-kava folyó (Vn); Bit-ėnai falu (Pgg): Bitė folyó (Pgg); Bub-ėnai falu (Rt): Bubà folyó (Rt); Bul-ėnai falu (Krtv): Bùlis folyó (Krtv); Darb-ėnai kisváros és vasútállomás (Krtn): Darbà folyó (Dr); Dub-ėnai falu (Al): Dùbis folyó (Al); Erl-ėnai falu (Slnt): Erla folyó (Slnt); Gailint-ėnai egykori falu (Mrk): Gáilintas tó (Mrk); Gam-ėnai falu (Pp): Gāmė folyó (Pp); Gaveik-ėnai falu (Ign): Gaveikis tó (Ign); Gēdik-ėnai falu (Žr): Gēdika folyó (Žr); Gerduv-ėnai falu (Grg): Gerdaujē⁷ folyó (Grg); Gyst-ėnai falu (Vl): Gystūs folyó (Vl); Gumilt-ėnai falu (Šauk): Gumiltà folyó (Šauk); Jod-ėnai falu (Pln): Jōdė folyó (Pln); Judr-ėnai kisváros (Tl): Judrà folyó (Tl); Juodup-ėnai falu (Slnt): Juodupis folyó (Slnt); Juodp-ėnai (< *Juodupėnai) falu (Šmn): Juodupė folyó (Šmn); Kaltan-ėnai kisváros és falu (Švnč): Kaltānis tó (Klt); Karkl-ėnai kisváros (Krž): Kārklė folyó (Krž); Kārklup-ėnai falu (Pjv): Kārklupė folyó (Pjv); Kārtup-ėnai falu (Jrb): Kārtupis folyó (Jrb); Kriau-k-ėnai falu (Rd): Kriáukė folyó (Rd); Kriaun-ėnai falu (Ob): Kriaunà folyó (Ob); Krosn-ėnai falu (Krsn): Krosnà folyó (Krsn); Kūlup-ėnai falu (Krt): Kūlupis folyó (Krt); Kūrtuv-ėnai kisváros (Šl): Kūrtuva folyó (Krtv); Lañkup-ėnai falu (Vš): Lankupà folyó (Vš); Lata v-ėnai falu (Tršk): Latavà folyó (Tršk); Lañkup-ėnai falu (Rk): Laukupė folyó (Rk); Lazduon-ėnai falu (Vn): Lazduonà folyó (Vn); Lýdav-ėnai kisváros és vasútállomás (Šlv): Lydūva folyó (Šlv); Liepdeg-ėnai falu (An): Liepdegỹs folyó (An); Lýlav-ėnai falu (Trg): Lylavà folyó (Trg); Lok-ėnai falu (Jon): Lokỹs || Lōkė folyó (Jon); Lukn-ėnai falu (Pln): Luknà folyó (Pln); Lump-ėnai falu (Pgg): Luñpė folyó (Pgg); Miš-ėnai falu (Pln): Mišė tó (Pln); Nevard-ėnai falu (Varn): Nevardà folyó (Varn); Not-ėnai falu (Slnt): Nōtė || Notija folyó (Slnt); Pieštv-ėnai falu (Srd): Pieštvė folyó (Srd); Piev-ėnai falu (Trk): Pievỹs folyó (Trk); Piktup-ėnai falu (Pgg): Pik-tūpė folyó (Pgg); Plunk-ėnai falu (Rt): Pluñkė folyó (Rt); Purv-ėnai falu (Vkš): Pūrvas folyó (Vkš); Račiup-ėnai falu (Kp): Račiupỹs folyó (Kp); Raudon-ėnai falu (Raud): Raudōnė folyó (Raud); Raud-ėnai falu (Rdn): Raudà folyó (Rdn); Ring-ėnai falu (Brb): Riñgis folyó (Brb); Riñguv-ėnai falu (Krš): Riñguva folyó (Krš); Sausdrav-ėnai falu (Pln): Sausdrāvas folyó (Pln); Stigr-ėnai falu (Kv): Stigrė folyó (Kv); Šak-ėnai falu (Kv): Šakà folyó (Kv); Šalp-ėnai falu (Vvr): Šalpė folyó (Vvr); Šaul-ėnai falu (Lp): Šaulỹs tó (Lp); Šerkšn-ėnai falu (Trk): Šerkšnė folyó (Trk); Šiaud-ėnai falu (Šv): Šiaudė folyó (Šv); Šlav-ėnai falu (An): Šlavė folyó (An); Týtuv-ėnai kisváros (Klm): Týtuva folyó és tó (Klm); Upit-ėnai falu (Vvr): Upità folyó (Vvr); Ūš-ėnai falu (Užv): Ūšna folyó (Užv); Varp-ėnai falu (Jon): Varpė folyó (Jon); Vaŕtul-ėnai falu (Šil): Vartulỹs folyó (Šil); Vašuok-ėnai falu (Tršk): Vašuokà folyó (Tršk); Vedeg-ėnai falu (Rt): Vedegà folyó (Rt); Viešv-ėnai falu (Tl): Viešvė folyó (Tl); Vieštōv-ėnai falu (Kl): Vieštōvė folyó (Kl); Virm-ėnai falu (Nv): Vīrma folyó (Nv); Žāig-ėnai egykori falu (Krš): Žāigis folyó (Krš); Žar-ėnai falu (Krp): Žārė folyó (Krp); Žar-ėnai (< *Žarn-ėnai) kisváros (Tl): Žarnà folyó (Žr); Žemal-ėnai falu (Rdn): Žemalė folyó (Rdn); Žvels-ėnai falu (Grg): Žvelsà folyó (Grg).

8a. -ėnas. Plon-ėnas falu (Všk): Plōnė folyó (Všk).

9. -ėsiai. Velp-ėsiai falu (Šlv): Velpė folyó (Šlv).

⁷ Valószínűleg a Gerdaujė korábbi vagy egykori szomszédos alakjából: *Gerdava || *Gerduva.

14. 91

201

10. -ica. Įstr-icà falu (Pin): Įstras folyó (Pin).

11. -iečiai. Pál-iečiai falu (Pkr): Palà folyó (Pkr).

12. -ijai. Lazd-ijai⁸ kisváros: Lazda||Lazdija folyó (Lzd); Seir-ijai⁸ kisváros (Lzd): Seirà folyó, Seirijis tó (Srj).

13. -yliai. Mok-yliai falu (Aln): Mokìà folyó, Makỹs tó (Blnk).

14. -inė. Dabrap-inė falu (Žgč): Dābrupis folyó (Žgč); Kemstrot-inė falu (Krkn): Kiemsrūtas folyó (Krkn); Merk-inė kisváros és település (Vrn), falu (Trgl): Merkỹs folyó (Vrn, Trgl); Nemenč-inė kisváros (V): Nemenčia folyó (Nmč).

15. -ynė. Sidabr-ynė falu (Jnš): Sidabrà folyó (Jnš); Vėgėl-ynė falu (Klm): Vėgėlė folyó (Klm).

16. -iniai. Grauž-iniai falu (Graž): Graužė folyó (Lbv); Lazd-iniai falu (Ad): Lazdauja folyó (Ad); Ring-iniai falu (Žgč): Ringė folyó (Žgč).

17. -ininkai. Alš-ininkai falu (Stk): Alšià || Alšė folyó (Stk); Áng-ininkai (Smn): Angỹs tó (Smn); Ánti-ininkai falu (Skdv): Ánčia folyó (Skdv); Biržtv-ininkai falu (Dr): Biržtva folyó (Dr); Dūlg-ininkai falu (Lp): Dūlgas tó (Lp); Eīm-ininkai falu (An): Eī-mė folyó (An); Gėg-ininkai falu (Pgg): Gėgė folyó (Pgg); Įlg-ininkai falu (Mrk): Įlgis tó (Mrk); Juost-ininkai falu (Tršk): Juostà, Júosta folyó (Tršk); Peršėk-ininkai falu (Ūd): Peršėkė folyó (Ūd); Sārt-ininkai falu (Žgč): Sārtė folyó (Žgč); Spengl-ininkai falu (Onš): Spenglà tó (Onš); Strėv-ininkai falu (Žž): Strėvà folyó (Žž); Šalč-ininkai város és falu (Šlčn): Šalčia folyó (Šlčn); Šiekšt-ininkai falu (Ppl): Šiekštė folyó (Ppl); Trump-ininkai falu (Žgč): Trumpė folyó (Žgč); Viev-ininkai falu (Vvs): Viev̇is tó (Vvs); Vilk-ininkai falu (Lp): Vilkė folyó (Lp); Virk-ininkai falu (Stk): Virkiùs folyó (Stk); Žib-ininkai falu (Plng): Žibà folyó (Plng).

17a. -ninkai. Ates-niñkai falu (Smn): Atesỹs tó (Smn); Dusėl-ninkai falu (Ūd): Du-sėlė tó (Ūd); Glūos-ninkai falu (Smn): Glūosnė folyó (Smn); Gruož-ninkai falu (Onš): Gruožė folyó, Gruožỹs tó (Onš); Kertau-ninkai falu (Žž): Kertìs folyó (Žž); Mūs-ninkai kisváros (Šr): Musė folyó (Msn); Nevėž-ninkai falu (Tršk, Nj): Nevėžis folyó (Tršk, Nj); Obel-ninkai (< *Obelij-ninkai?) falu (Smn): Obelijà tó (Smn); Plasap-ninkai (< *Pla-saup-ninkai) falu (Btr): Plasaupė folyó (Btr); Sám-ninkai település (Onš): Sámė folyó, Sámis tó (Onš); Švái-ninkai (< *Šuoj-ininkai) falu (Sml): Šuoja folyó (Sml).

17b. -ninkas. Vabal-ninkas település (Brž): Vabalà folyó (Vb).

18. -iškė. Cedrōn-iškė falu (Šauk): Cedronas folyó (Šauk); Dausýn-iškė falu (Krž): Dausinas tó (Krz); Gérv-iškė falu (Šll): Gérvė folyó (Šll); Įlg-iškė falu (Smal): Ilgỹs tó (Smal); Saman-iškė falu (Ck): Samānis tó (Ck); Sandrauš-iškė falu (Šlv): Sandrauà folyó (Šlv); Skirpt-iškė (< *Skirpst-iškė) falu (Gdl): Skirpṡtas folyó (Gdl); Višak-iškė falu (KzR): Višakis folyó (KzR); Vaipon-iškė falu (Klvr): Vaiponė falu (Klvr).

18a. -iškės. Alksn-iškės falu (Gdl): Alksnė folyó (Gdl); Bikel-iškės falu (Dgc): Bikėlė folyó (Dgc); Dubrav-iškės falu (Srj): Dubravà folyó (Srj); Karnel-iškės falu (Dbg): Karnė-lis tó (Dbg); Kỹv-iškes falu (Rkn): Kyvė folyó (Rkn); Limin-iškės falu (Dgc): Liminas tó (Dgc); Mineik-iškės falu (Dgc): Mineikis tó (Dgc); Mül-iškės falu (Brš): Mūlys folyó (Brš); Pravien-iškės falu és vasútállomás (Rmš): Praviena || Pravėna folyó (Rmš).

Ezek a J. Balčikonis említett cikkében közölt oikonimák akár képző nélküli képzésűek is lehetnek, vö. Lazd-ijai város: Lazdija folyó, Seir-ijai kisváros: Seirijis tó.

202

18b. -iškis. Apeik-iškis falu (Ob): Apeikė folyó (Ob); Balbiėr-iškis város (Prn): Barbierà folyó (Brb); Ėlm-iškis falu (An): Ėlmė folyó, Ėlmis tó (An); Grauź-iškis település (Skp): Grauźė folyó (Skp); Juodup-iškis település (Ob): Juodupis folyó (Ob); Kiaun-el-iškis falu (Lkm): Kiaunà folyó, Kiaũnas tó (Lkm); Kumpōn-iškis falu (Sb): Kumpōnas folyó (Sb); Kumpuol-iškis falu (Ob): Kumpuõlis tó (Antz); Kūp-iškis város (Kp): Kupà folyó (Kp); Savėl-iškis falu (Pkr): Savėlis folyó (Pkr); Taurūp-iškis falu (Šš): Taurūpis folyó (Šš); Upėl-iškis falu (Blnk): Upėlė folyó (Blnk); Vilkav-iškis város és vasútállomás: Vilkavjà folyó (Vlkv).

18c. -iškiai. Aist-iškiai falu (Brt): Aistà folyó (Brt); Akmen-iškiai falu (Šmk): Akmenė folyó (Šmk); Amaly-iškiai falu (Igl): Āmalvas tó, Amalvė folyó (Igl); Armen-iškiai falu (Srd): Armenà folyó (Srd); Čiōt-iškiai falu (Užv): Čiōtupis folyó (Užv); Daũb-iškiai falu (Pp): Daubà folyó (Pp); Demen-iškiai falu (Srj): Dėmenas tó (Srj); Drūtav-iškiai falu (Gr): Drūtupis folyó (Gr); Dubin-iškiai falu (Plk, Kr): Dubinė folyó (Plk, Kr); Dums-iškiai falu (Jon): Dūmsė folyó (Jon); Eisrav-iškiai falu (Pgg): Eisrava folyó (Pgg), Gausant-iškiai falu (Vl): Gausantė folyó (Vl); Gulbin-iškiai falu (Ldvn, Plv): Gulbinas folyó (Ldvn, Plv); Juod-iškiai falu (Šr): Juodė folyó (Šr); Kilėv-iškiai falu (Dbk): Kilėva folyó (Dbk); Kuin-iškiai falu (Šll): Kuñė folyó (Šll); Kupr-iškiai falu (Klm): Kuprė folyó (Klm); Liaud-iškiai falu és település (Bsg): Liaudė folyó (Bsg); Paik-iškiai falu (Kps): Paikis folyó (Kps); Pent-iškiai falu (Grš): Pentà folyó (Grš); Plv-iškiai kisváros (Vlkv): Plvė folyó (Plv); Rāguv-iškiai falu (Krtn): Rāguva egykori folyó (Krtn); Raudėn-iškiai falu (Klvr): Raudėnis tó (Klvr); Serbent-iškiai falu (Brž): Serbentà folyó (Brž); Šilup-iškiai falu (Kdl): Šilupis folyó (Kdl); Uōg-iškiai falu (Vks): Uogÿs folyó (Vks); Vāigu-viškiai falu (Plk): Vāiguva folyó (Plk); Žiūr-iškiai falu (Kp): Žiurà tó (Kp).

19. -yškiai. Jot-yškiai falu (Gl): Jotijà folyó (Gl); Rik-yškiai falu (Erž): Rikijà folyó (Erž); Vilk-yškiai kisváros (Šlu): *Vilkija > Vilka folyó (Pgg).

20. -ka. Jaugil-ka k. (Krk): Jaugilà up. (Krk); Kaimėn-ka vs. (Čb): Kaimenà up. (Čb); Kamãi-ka k. (Čb): Kamajā up. (Čb); Lankup-kà k. (Všt): Lankupà up. (Všt); Lapaĩ-ka k. (Vvs): Lapojà up. ir ež. (Vvs); Lukštin-ka k. (Mlt): Lūkštinis ež. (Mlt); Mušāl-ka k. (Tj): Mušėlė up. (Tj); Nevėž-ka k. (Kur): Nevėža up. ir ež. (Kur); vs. (Tršk): Nevėžis up. (Tršk); Šlavin-ka vs. (JnšM): Šlavinas ež. (JnšM); Žiežmār-ka vs. (Vvs): Žiežmarà up. (Vvs).

21. -ōčiai. Seirij-ōčiai falu (Srj): Seirijis tó (Srj).

22. -ojai. Prāgaly-ojai falu (Akm): Pragalyȳs folyó (Akm).

23. -onai. Gėl-v-onai kisváros és falu (Šr): Gėlve folyó (Glv).

24. -(i)oniai. Knieb-ióniai falu (Grk): Kniebà folyó (Grk).

24a. -(i)onys. Griež-iónys falu (An): Griežà || Griežià folyó (An); Juod-ónys falu (Msn): Juodà folyó (Msn); Liel-iónys falu (Stk): Lielius tó (Stk); Luk-ónys (<*Lukn-onys) falu (Plkn): Luknà folyó és tó (Plkn); Mer-iónys falu (Pbrd): Merà || Merià folyó (Pbrd); Mēž-iónys falu (Mdž): Mēžià || Mēžė folyó (Mdž); Myl-iónys falu (Švnč): Mylė folyó és tó (Švnč); Pien-iónys falu (Kvr): Pienià folyó (Kvr); Svyl-iónys falu (Ad): Svylà folyó (Ad); Vėl-iónys falu (Dglš): Vėlys tó (Dglš).

25. -ūčiai. Širv-ūčiai falu (Krtv): Širva tó (Krtv).

26. -ukai. Rib-ukai falu (Šlv): Ribà folyó (Šlv).

14*

203

27. -ūnai. Dumbl-ūnai falu (Kp): Dumblỹs || Dumblis patak (Kp); Nemaj-ūnai || Neman-ūnai falu (Brš): Nẽmumas || Nẽmanas patak (Brš).

Az oikonimák külön csoportját alkotják a vízrajzi eredetű prefixális származékokból képzett helynevek. Ezek olyan lakott helyek nevei, amelyeket nem közvetlenül víznevekből, hanem közvetítő elem révén — egy helyet jelölő prefixális köznévből vagy oikonimából — alkottak. E származékok a következő képzőkkel fordulnak elő: -iečiai, -ininkai, -ninkai, -iškės, -iškis, -iškiai.

Paištr-iečiai falu (Pmp): paištrai (-ė, -ys) vagy *Paištriai (-ė, -ys) < Įstras patak (Pmp); Patatul-iečiai falu (Vb): patatuliai (-ė, -ys) vagy *Patatuliai (-ė, -ys) < Tātula patak (Vb); Pāvies-ininkai (< *Paveisiej-ininkai) egykori falu (Vs): paveisiejai (-ė, -ys) vagy *Paveisiejai (-ė, -ys) < Veisiejis tó (Vs); Pamiš-ninkai falu (Lnkv): pamišis vagy Pamišis falu (Lnkv) < Mūša patak (Lnkv); Pakerm-iškės falu (Dgč): pakerniai (-ė, -ys) vagy *Pakerniai (-ė, -ys) < Kernỹs tó (Dgč); Pakert-iškės falu (Žž): pakertai vagy Pakertai falu (Žž) < Kertùs tó (Žž); Paner-iškės falu (Vvs): paneriai vagy Paneriai falu (Vvs) < Nerìs folyó; Pagilb-iškis falu (Ktk): pagilbỹs vagy Pagilbỹs falu (Ktk) < Gilbà patak (Ktk); Paskard-iškis falu (Slk): paskardė (-ys), paskardžiai vagy *Paskardė (-ys), *Paskardžiai < Skaŕdžius patak (Slk); Palied-iškiai falu (Prnv): paliedė (-is, -ys), paliedžiai vagy *Paliedė (-is, -ys), *Paliedžiai < Liedas patak (Prnv); Užžukary-iškės falu (Mšg): užžuk arv iai (-ė, -is, -ys) arba *Užžuk arv iai (-ė, -is, -ys) < Karvỹs tó és falu (Mšg).

A tanulmány nem gyűjti össze valamennyi, víznevekkel összefüggésbe hozható prefixális képzésű oikonimát – csak a világosabb, kevesebb kétséget ébresztő eseteket tartalmazza⁹. Az itt bemutatott anyag azonban így is lehetővé teszi, hogy általánosabb képet alkossunk e helynévcsoportól. Természetesen, ha nem ismerjük azokat a képzőket, amelyekkel oikonimák más szavakból, például személynevekből, más oikonimákból vagy köznevekből képződnek, nehéz most megmondani, hogy ezek közül mely képzők sajátosak, vagyis kizárólag a víznevekből képzett lakotthely-nevek alkotására használatosak. Úgy tűnik, itt a legjellemzőbbek a patronimikus típusú képzők -aičiai, -ėnai, -onys, -ininkai, -ninkai, amelyek többes számú oikonimaalakokat hoznak létre.

E képzők némelyike, például -aičiai, -ėnai, -onys, jelentésében nagyon közel áll a személynévi képzőkhöz, ezért a lakott helyek nevei mint gyűjtőfogalmak az ilyen típusú képzőkkel többes számú végződést kapnak. Magát a képzőt, annak valamely alakját, ahogyan általában a képzés eszközeit is, gyakran az a konkrét objektum határozza meg, amellyel a lakott hely neve kapcsolatba kerül; ezért az egyes származéktípusokban (víznévi, oikonimikus, köznévi) különböző képzőtípusok lehetnek túlsúlyban. A víznevekből képzett származékokban alighanem a patronimikus típusú képzők a leggyakoribbak, ami – úgy tűnik – nem mondható el a más oikonimákból vagy személynevekből alkotott, más típusú képzős oikonimákról, mert a név és az objektum közötti eltérő viszonyok (kicsinyítő jelleg, hovatartozás stb.) a domináns képzőtípust is meghatározzák.

Ha megvizsgáljuk a víznevekből képzett, termékenyebb származékok képzőinek elterjedését Litvániában, láthatjuk, hogy némelyikük meglehetősen jól körülhatárolható areákat alkot. Gyakran ezek egybees-

⁹ Például a város neve, Įsrutis || Įsrutỹs (ma Csernyahovszk, kalinyingrádi terület), amelyet J. Balčikonis a képzős származékok közé sorol, képző nélküli is lehet, mégpedig ugyanannak a folyónak a nevéből, Įstrà közvetlen átvételével, annak gyakoribb változata, Įsrutis || Įsrutỹs.

204

nak a nyelvjárási területekkel. Például a legtermékenyebb képző, -ėnai¹⁰ egész Litvániában elterjedt, de a žemaitiai nyelvjárásokban – a déli (dūnininkai) peremvidék kivételével – mondhatni egyedüli a víznevekből képzett oikonimákban.

A -onys¹⁰ képző gyakrabban fordul elő a keleti aukštaitiai (Anykščiai, Kavarskas, Musninkai környéki) és a dzūk terület keleti, illetve délkeleti részének (Daugėliškis, Pabradė, Švenčionėliai, Švenčionys, Adutiškis, Trakai környéki) helyneveiben.

A -ininkai, -ninkai képzőknek nincsenek egyértelműen kirajzolódó elterjedési határaik. Talán néhány kisebb területük valamivel jellegzetesebb — a žemaitiai dūnininkai és déli peremvidékük területén (Skaudvilė, Žygaičiai, Tauragė, Pagėgiai környékén), valamint Litvánia délkeleti részén (Žiežmariai, Vievis, Stakliškės, Trakai, Onuškis, Butrimonys, Simnas, Ūdrija, Leipalingis, Merkinė, Šalčininkai környékén).

E másik (személynévi, patronimikus) típusba tartozó képzők, köztük a -aičiai¹⁰, nem túl termékenyek; mindegyikhez csupán egy-két vagy néhány származék tartozik.

Az -išk- elemet tartalmazó képzők, bár termékenyek, nemcsak a víznevekből alkotott oikonimákra jellemzők, hanem más névfajtákból, különösen személynevekből képzett alakokban is elterjedtek¹¹. Érdekes, hogy az ilyen képzőkkel alkotott, víznevekből képzett származékok mindkét nemű és számú alakjainak elterjedése is viszonylag areális jellegű. Például az -iškės Északkelet-Litvániában (Zarasai, Degučiai, Utena környékén), Délkelet-Litvániában (Dubingiai, Maišiagala, Vilnius környékén) és Dél-Litvániában (Birštonas, Kapsukas környékén) elterjedtek; az -iškė a keleti dzūk terület kisebb körzeteiben (Smalvos, Ceikiniai környékén), valamint a žemaitiai dūnininkai és peremvidékük területén (Šaukėnai, Kražiai, Šilalė, Šiluva környékén) található; az -iškiai leginkább a nyugati aukštaitiai területen, a Nemunas mentén és Užnemunėben tömörül; az -iškis pedig a keleti aukštaitiai terület különböző részein fordul elő.

Egészen más típusú képzők a -ava, -inė, -ynė, amelyek nemcsak víznevekből képzett származékokban fordulnak elő. Gyűjtő vagy helyet jelölő jelentésűek¹², ezért ezek a képzők csak egyes számú oikonimaalakokat hoznak létre. Víznevekből képzett származékuk nem sok van, így számottevő elterjedési területek sem alakulnak ki.

KÖVETKEZTETÉSEK

1. A Lietuvos TSR településneveinek hidronimákból való képzésében produktív a képzőképzés (27 képzőcsoport).

2. A hidronimákból képzett származékokban a képzők két jelentéstípusa rajzolódik ki: a) személynévi (patronimikus) és b) hely-, illetve gyűjtőjellegű jelentés.

3. A hidronimákból képzett oikonimák képzésében jellemzőbbek a személynévi típusú képzők, amelyek a származékok többes számú alakjait hozzák létre; e típus legproduktívabb és meghatározó képzője a -ėnai, amely Litvánia csaknem egész területén elterjedt.

4. A jellegzetesebb képzők elterjedésének kisebb-nagyobb mértékben körülhatárolható területei alakulnak ki.

¹⁰ Feltételezhető, hogy az -aičiai, -ėnai, -onys képzők elterjedési területei az oikonimák származékaiban egybeesnek az -aitis, -ėnas, -onis személynévképzők elterjedési területeivel. Ez részben már látható, ha szem előtt tartjuk a személynévképzők 17. századi elterjedését. — Vö. Maciejauskienė V. A litván személynévképzők elterjedése a 17. században. — In: Lietuvių kalbotyros klausimai. V., 1977, t. 17, p. 159—168.

¹¹ Vö. Safarewicz J. Min. veik., p. 57—63.

¹² Lásd: Lietuvių kalbos gramatika. — V., 1965, t. 1, p. 396—404, 419—421.

205

A hidronimákból képzett településnevek a Litván SZSZK-ban

Összefoglalás

A „Litván SZSZK közigazgatási-területi felosztásának kézikönyvében” bemutatott településnevek anyaga alapján, 1. és 2. rész („Lietuvos TSR administracinio-teritorinio suskirstymo žinynas“. — V., 1974, d.1 ir 1976, d. 2), a képzős településnevek egyik csoportját, a hidronimákból képzett településneveket vizsgáljuk. E nevek szerkezetében (mintegy 260 példa) 27 képző különíthető el. Ezek a képzők két típusba sorolhatók: 1) a személyek megnevezésekor használt, képzésbeli jelentésük szerint ehhez közel álló (patronimikus) képzők, amelyek a településnevek többes számú alakjait hozzák létre, valamint 2) helyet vagy csoportosulást kifejező képzők, amelyek a településnevek egyes számú alakjait alkotják.

Megállapítható, hogy a hidronimákból képzett településnevek esetében az 1. (patronimikus) típusú képzők a legelterjedtebbek (pl. -ėnai, -onys, -ininkai, -ninkai stb.); ezek közül a legproduktívabb az -ėnai (segítségével a származékos településnevek mintegy 30%-a jön létre).

Állításunk szerint néhány produktívabb képző, például -ėnai, -onys, -iškė, -iškės, -iškis, -iškiai esetében többé-kevésbé világosan körülhatárolható nyelvföldrajzi területek állapíthatók meg.

209