ACTA LINGUISTICA LITHUANICA

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI XLII (2000)

Jonas KLIMAVIČIUS

Lietuvių kalbos institutas, Vilnius

JÓTEVŐ, GONOSZTEVŐ, SEMMITTEVŐ –

SZÍNTISZTÁN LITVÁN SZAVAK

A semmittevőt rendszerint a jótevő és a gonosztevő mellé sorolják, ha egyáltalán nem feledkeznek meg róla. A kutatóknak és a nyelvi normák megalkotóinak egyaránt hiányzik még a pontosság és a valódi világosság. Természetes volna, hogy a normák megalkotói kutatásokra támaszkodhassanak – sajátjaikra vagy a nyelvtörténészekére.

A KPP¹ szerint a jótevő hibr., a semmittevő – hibr. KPP² szerint a jótevő n. vert. A semmittevő KPP¹ és KPP² – haszontalan, gonosztevő, semmittevő. A gonosztevő – ki tudja, miért – sem a KPP¹-ben, sem a KPP²-ben nem szerepel. Egyébként nem a semmittevő, hanem mindenekelőtt a gonosztevő lenne gonosztevő. A KT szerint a jótevő vert., a semmittevő – hibr. A KNK szerint a jótevő ismét n. vert., a semmittevő – hibr. A Litván Állami Nyelvi Bizottság által jóváhagyott, súlyos nyelvhelyességi hibákat tartalmazó jegyzék a szóalkotási hibák közé sorolja az idegen szóelemeket – 2.1.5. -dėjas, -a – főnévi elem, például: geradėjas, -a = jótevő, -nő; niekadėjas, -a = semmittevő, haszontalan, gazember; piktadėjas, -a = gonosztevő.

Pranas Skardžius „Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen“ című doktori disszertációjában (Kaunas, 1931) a semmittevő nem szerepel, a másik kettő pedig nem egészen egységes módon jelenik meg. Az egyiknél a hibrid jelleget hangsúlyozza, a litván jellegnek pedig csak a hatását állapítja meg; a másiknál a litván jelleget hangsúlyozza, a szláv jellegnek pedig csak a hatását: „geradėja „Wohltäter“: <…>. Zwitterbildung aus p. dobrodziej od. wr. добродѣй und lit. gėras „gut“; wobei auch lit. dėti „legen“ herangezogen wurde. <…>; piktadėja(s) „Übeltäter“: <…>. Aus lit. piktas „böse“ und dėti „legen“ nach wr. злодѣй od. p. złodziej gebildet. <…>“.

El kell mondani, hogy azok között az elődök között, akikre Skardžius támaszkodik – A. Brückner, A. Leskien, E. Berneker, F. Sommer, E. Fraenkel –, hiányzik K. Būga. Būga 1911-es „Apie lietuvių asmens vardus” című tanulmányának („Lietuvių tautoje” közölték, akárcsak később Skardžius disszertációját) „Dvikamieniai sudėtiniai daiktavardžiai galūnėmis -as ir -a vienaskaitos vardininke” című fejezetében éppen a piktadėjas és a semleges nemű piktadėja magyarázata szerepel: „;: pa-deio aba padare Širvydo PS 155, “ K. Būg RR I 216. Vagyis a szóalkotás alapján magyarázza, mindenféle szláv elem nélkül! És olyasmit is megmagyaráz, amit Skardžius egyáltalán nem magyaráz, s amit kölcsönzéssel sem lehet megmagyarázni: a semleges nemű alakok geradėja, piktadėja végződése, az -a nem származhat a szláv -ej végződésből! A semleges nemű „kéttövű összetett” (azaz összetett szóként létrejött) cselekvőt megnevező alakok egész sorát sorolja fel ott Būga – akiplėša, daugnora, gal(v)žuda, gernora, naktibalda, niektauža, pasalkandė, pikžodžia, saunora, varlamuša, … És

58

Būga 1912-es „Lituanica” című tanulmányának „К вопросу о хронологии литовских заимствований с русского” fejezetében szintén ezt támasztja alá: „В слово nedelia введено é из *deti „делать“ (ср. pa-deio vagy padare Ширвид Sak. Punktay 155²⁴, pa-deii „помогать“, gera-dej-a-s „добро-дей“)“ K. Būg RR I 346. Eszerint a geradėjas is a dėti igére vezethető vissza, méghozzá konkrétan annak „csinálni” jelentésére, amelyet K. Sirvydből (csak?) adatoltak, és meglehetősen különös módon adtak meg: *dėti „делать“. Így aztán egészen váratlanul arra jutunk, hogy a geradėjas, piktadėjas nemcsak litván szavak, hanem szemantikailag is éppúgy motiváltak, mint a geradarys, piktadarys!

Būga a rövid padeio aba padare kifejezésre hivatkozott [a régi írásokban az a(r)ba / alba kötőszó szinonimáit gyakran kapcsolják össze], ráadásul lengyel szövegbeli megfelelő nélkül, mert nem az 1629-es kétnyelvű eredetire, hanem Richard Garbe 1884-es, csak litván nyelvű utánnyomására támaszkodott. Az 1629-es eredetiben ez áll: Sukietino weydus saw tabiau negi vota. Sirdi sawo padeio aba padare kayp adamantu / akmeni kiečiausi – Serce swe uczynili iáko diámént kamień natward[3]y [I 381]. Nem szabad elfelejteni, hogy a fordítás litvánból, nem pedig lengyelből készült!

Az LKŽ II₁ „dėti” szócikkében ez a Sirvydas-mondat nem szerepel (és az LKŽ II₂-ben sem). Az LKŽ II₂-ben a dėti 11. jelentése „készíteni”, de csak „(bizonyos ételeket)” – sajtot, kolbászt, káposztát –; az alapjelentéssel való kapcsolat világos (a káposzta eltevésének jelentése pedig egészen közeli hozzá). Többet mond a dėti 1. aljelentése: „valamivel bevonódni, valami kialakul a felszínen (jég, kéreg stb.)” (valamint harmat, var, rüh esetében is) – itt valóban sokkal inkább a kialakulásról, mint a bevonódásról van szó. Talán a legbeszédesebb és legjellemzőbb a dėti 18. visszaható jelentése: „keletkezni, történni, lefolyni”; különösen az ilyen mondatok: Oras nuo to dedasi šaltas Zapyškis. Mums nelaimė dėjosi – apvogė Darbėnai. Különösen a nelaimė dėjosi kifejezés fontos, mivel rendszerszerű – paradigmatikus – jelenségről van szó, a dedasi egyes szám harmadik személyű alak pedig gyakori, és mivel csak a visszaható forma maradt fenn, ez már a paradigma széthullásának jele. Ez a szemantika archaikus és maradványszerű jellegéről is tanúskodik. Egyébként a destis alakot is adatolták ebben a jelentésben, mégpedig Sirvydasnál: Teip destis su velinu (így történik az ördöggel) Punktai sakymu II 70. A dėti szemantikájának részletesebb tárgyalása itt nem szükséges; csak érdekes összevetni a lett dēt igével: elsődleges szemantikája elhalványult, de a dēties „keletkezni” még mindig nemcsak a szokásos likties (ar notikt), hanem az eredeti dēties is.

A téma folytatása sok mindent elárul, de nem mindent. Az 1939-ben kiadott, A. Salys és P. Skardžius által szerkesztett nyelvhasználati tanácsadó könyvecskében, a „Kalbos patarėjas”-ban nincs geradėjo, niekadejo és piktadėjo. Prano Skardžius alapvető „Lietuvių kalbos žodžių daryba” című munkájában (Vilnius, 1943) sem szerepelnek, tehát Skardžius nem tekintette őket litván képzéseknek. És Antanas Salys? A „Lietuvių rašomosios kalbos žodyno” II. kötetében (Heidelberg, 1951), amelyet M. Niedermannas, A. Sennas és már A. Salys szerkesztett, niekadejas, -o = niekadarbis, -bė – tehát éppúgy szerepel, mint a geradėjas, -o = geradaris, -rė (geradėjystė = geradarybė) az I. kötetben (1932), amelyet M. Niedermannas, A. Sennas és F. Brenderis szerkesztett. A III. kötetben, amelyet A. Sennas és A. Salys állított össze, némileg más a helyzet; Salys talán ekkorra már bátrabban nyúlt hozzá: piktadėjas, -o (veraltet) = (rlt.) piktadarys, -rė; piktadėjystė, -ės (veraltet) = (rlt.) piktadarybė. A rlt. rövidítés jelentése: „reinlitauisch (Hinweis auf die

59

einheimische Entsprechung eines Fremdwortes); valóban litvánul”. Vagyis a piktadėjas valóban litván megfelelő, de valóban idegen eredetű volna? Hiszen még a veraltet, azaz „elavult” minősítés is szerepel mellette. Nem lexikográfiai kompromisszumról van szó Salys véleménye és a jóval inkább meggyökeresedett nyelvi normázási gyakorlat között?

Nem annyira szükségszerűségből, mint inkább a teljesség kedvéért kell folytatnunk a történetet. K. Morkūnas „Konstantino Širvydo „Punktų sakymų” veiksmažodis (Indeksas)” című munkájában a padėti igének csak a szokásos „letenni, lefektetni; segíteni” jelentéseit adja meg, a „megcsinálni” jelentést nem, jóllehet a Būga által említett helyen előforduló padėjo alakot rögzíti (I 381) LKK XX 172.

J. Balčikonis 1957-ben röviden megjegyezte a geradėjas (=geradarys) szóról: „A szó második fele, a „-dėjas”, a lengyel „dobrodziej” szóból kölcsönzött elem” J. Balč RR II 283. Balčikonis írásainak 1978-as kiadásához írt bevezető tanulmányukban Aldonas Pupkis és Vytautas Mažiulis a geradėjas szót a hibrid alakok közé sorolják, a -dėjas elemet pedig még képzőnek is tekintik (ugyanott, 30), vagyis mintegy elválasztják a dėti igétől. Zigmas Zinkevičius 1988-ban a geradėjas ir piktadėjas szavakat a „különféle tükörfordítások és átalakított alakok” között említi, megjegyezve: „a -dėjas elemhez vö. dėti” LKI III 138.

A tisztázat elkészülte előtt, mintha Filias Fogg bukkant volna fel, megjelent Birutė Kabašinskaitė „Lietuvių kalbos liaudies etimologija ir artimi reiškiniai” című munkája (Vilnius, 1998). A Geradėjas rövid említést kap a „Kontaminacijos ir liaudies etimologijos ryšys” alcímben: gera-d-ėj-as „jótevő”: *geradėjas (vö. lengyel dobrodziej, ófehérorosz dobrodėj „ua.”) és dėti (dėjo)” (81). Skardžiusra és elődeire támaszkodik. Ugyanebben az alfejezetben ismét a dėti hatásával érvel: „a nedėlia, nedėlė ’hét, vasárnap’ (vö. ófehérorosz nedėlja ’ua.’) a dėti hatására alakult” (86). Itt az általam említett Būga-féle összefüggésre is hivatkozik (K. Būg RR I 346), de nem érti meg, hogy Būga itt a dėti igét „csinálni” jelentésben használja (vagyis a ne-dėlia úgy motivált, mint a szláv ne-dėlja – „nem-csinál”, azaz nem munkanap!). A „Liaudies etimologijos” című fejezet megpróbálja a niekadėjas szó szláv előképét megkeresni: „niekadėjas…” (vö. orosz niegodiai ’ua.’ és más szláv szavak), a niekas, dėti alapján átalakult, és a ’teljesen ártatlan, semmi köze hozzá, nem tud semmiről’ aljelentést nyerte el (LKŽ VIII 771 skk.)” (27).

Nincs szükség semmiféle szláv előképre, mert a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas litván szavak. Magyarázatuk régóta megrekedt, mert nem figyeltek fel 1) egy egyszerű tényre – a semlegesnemű alakokra: geradėja, piktadėja; és 2) arra, hogy Būga röviden, de világosan litván szóképzésüket a dėti „csinálni” igéből származtatta. Ezt a hosszú tehetetlenséget Kabašinskaitė is tovább vitte: talán ő volt az első, aki a niekadėjas másik jelentését is megpróbálta megmagyarázni (az ő megfogalmazásában: aljelentését), de nem mélyedt el sem Būga gondolatában, sem az akadémiai szótár adataiban.

A régóta foglalkoztató aljelentésről (az ötlet is ebből indult ki) majd később beszélek.

Most, hogy meggyőzőbben zárjuk le a geradėjo, piktadėjo, niekadėjo litván voltának ügyét, az ellentétes oldalról is meg kell vizsgálódnunk. A legfontosabb a geradėjas – geradaris, piktadėjas – piktadarys, niekadėjas – niek(a)darys (és más) párhuzamossága.

60

Ezt még akkor is mérlegelni kellene, ha a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas idegen szavak lennének – hogyan, mikor, hol és kinek a számára keletkeztek, és hogyan használatosak a geradarys, piktadarys, niek(a)darys alakok? Ha pedig a geradėjas, piktadėjas, niekadėjas litván szavak, akkor miért van még szükség a geradarys, piktadarys, niek(a)darys alakokra?

A Geradėja(s) ir piktadėja(s) nyelvjárásokban és régi írásokban szélesebb körben és régebb óta használatos, mint a niekadėjas.

Az LKŽ III adatai szerint a semleges nemű geradėja J. Morkūnas postillájából, K. Sirvydas szótárából és a „Punktai sakymų”-ból, valamint D. Kleinas nyelvtanából való; a későbbi geradėjas P. Ruigys és F. Neselmanas szótáraiból (F. Kurschat szótárában – geradėjis), ám nem egészen világos, hogy a geradėjystė melyik forrásból származik: M. Petkevičius katekizmusából, K. Sirvydas szótárából, S. B. Chilinskis Bibliájából vagy P. Ruigys szótárából; a geradėjysta pedig J. Morkūnas postillájából. A hasonló korú (ameddig az általunk viszonylag új keletű írások visszanyúlnak) geradaris M. Daukša postillájából való, a geradarystė ir geradarymas pedig K. Sirvydas szótárából. A nyelvjárásokban a geradaris széles körben adatolt: Skapiškisben, Kupiškisben, Joniškėlisben, Žemaičių Kalvarijában. Kortársai közül az LKŽ IX adatai szerint a piktadėja, piktadėjas, piktadaris (-ys): piktadėja B. Vilento, M. Daukša postillája, J. Morkūnas postillája, K. Sirvydas szótára és a „Punktai sakymų”, valamint Krause szótára alapján adatolt; a piktadėjas M. Daukša postillájából, M. Mažvydastól, B. Vilentótól, J. Bretkūnastól, S. Bitneristől, F. V. Hako szótárából, P. Ruigystól és F. Kurschat szótárából (az -is változat L. J. Rėza Bibliájából és S. Daukantastól); a piktadėjystė K. Sirvydas szótárából; a piktadaris K. Sirvydas szótárából; a piktadarys M. Daukša postillájából és K. Sirvydas szótárából; a piktadaringas pedig K. Sirvydas szótárából. A nyelvjárásokban a piktadarys csak Smalvose területről adatolt, a piktadariauti pedig Stačiūnaiból; a későbbi szótárak és írások tanúsága szerint ennél jóval szélesebb nyelvjárási elterjedtsége van. A geradėjo(s) – geradario és piktadėjo(s) – piktadario közötti semmiféle területi elkülönülés nincs és nem is volt.

A különbség más természetű: a geradarys, piktadarys maguk is átlátszó szerkezetűek, és azt mondják: geradarystę / piktadarystę daryti, o geradėjo, piktadėjo motivációja (egyébként szemantikailag azonos) már elhomályosult; sehol sem adatolt a geradėjystę / piktadėjystę padėti, csak az, hogy megtenni: Kada anas kam padarė geradėjystą Armoriškėben (LKŽ III). Žmonės padaro tankiai piktadėjystę dėl menko pelno Jonas Balvočius-Gerutis (LKŽ IX). Vajon ez a különbség időrendi is? Valószínűleg igen: amikor a geradėjas, piktadėjas szóban a dėti ige (majdnem) elvesztette a „tenni” jelentését, és motivációja elhomályosult, megjelent (vagy csak elterjedt?) a geradarys, piktadarys.

Bár ez az időrend nem különösebben fontos, mintha mégis alátámasztaná a niekadėjo ir niekadario összevetése: az LKŽ VIII adatai szerint a niekadėjas (-us, -is) 2. „aki semmit sem ér, hitvány ember” jelentésben viszonylag későn adatolt – M. Miežinis szótárában, A. Juška szótárában (a nyelvjárásokból: Dusetosban, Plateliuose); a 3. „aki semmi komolyat nem csinál, semmirekellő, lusta” jelentésben P. Ruigys szótárában (a nyelvjárásokból: Prienai, Krosna); a niekudarys (-is) 2. „aki ostobaságokat csinál, léha, tréfacsináló, tréfamester, csínytevő” jelentésben M. Daukša postillájában, K. Sirvydas szótárában, továbbá F. Kurschat szótárában (a nyelvjárásokból: Merkinėben, Giedraičiaiban, Žemaičių Kalvarijában); az 1. „aki semmiségeket csinál, lusta, naplopó” jelentésben A. Baranauskas és későbbi írások adatolják. A niekadarys változat 1. „aki mindenféle semmiséget művel, hitvány ember” és 2. „aki értéktelen dolgot készít” jelentése csak alkalmi írásos említésekből ismert.

61

A Niek(a)dario talán valamivel korábbi elterjedésének lehetséges következménye a szinonimáinak bősége is (a geradario és piktadario szavakkal ellentétben), valamint azok szűk vagy viszonylag szűk elterjedtsége és olykor többértelműsége: niekadarbis 1. „aki semmiségeken dolgozik, haszontalanságokkal foglalkozik” (A. Juška szótára, A. Juška dalai, Girkalnis) (és niekdarb(i)uoti – Skirsnemunė, Tilžė), 2. „henyélő, naplopó, dologtalan” (és niekdarbystė – F. Kurschat szótára), 3. „aki rosszul csinál valamit, ügyetlen” (J. Šlapelis), 4. „aki bolondozik, tréfacsináló, tréfamester” (A litván írott nyelv szótára II); a niekadarbis (Kupiškis, Palevenė) lásd: niekadarys; niekdirbys „aki haszontalanságokkal, szükségtelen vagy haszontalan dolgokkal foglalkozik” (Kairiai, M. Šalčius); a niekadirbys (írások) lásd: niekadarys; továbbá ritka a dykadárbis 2. „aki semmiségeken dolgozik” (Dusetos) (1. „aki ingyen dolgozik”). Itt figyelembe kell venni a szemantika bizonyos, az első tagtól függő meghatározatlanságát is: a „semmittevő – lusta” könnyebben különül el a „semmiségeket tevő” jelentéstől, de ez utóbbi kettős értelme – „semmiségek” mint gonosztettek, illetve mint jelentéktelenségek vagy képtelenségek – gyakran elmosódik. E tekintetben a piktadario is különbözik ritka szinonimájától, a blog(a)dāris (-ys) „aki rosszat tesz, rosszul viselkedik” (LKŽ I₂): a blogas jelentése „gonosz” is (megfelel a piktas – piktadarys szavaknak), de általában csupán „rossz, hitvány”. A cikk témája szempontjából azonban ez nem különösebben fontos. Még felvethető, hogy a niek(a)dario és a niekadeju viszonyában valamennyi szerepe lehetett egy másik, még nem vizsgált niekadejas szónak is. De hagyjuk.

Az LKŽ VIII ezt a niekadejo szót nem B. Kabašinskaitė által említett, már tárgyalt szó jelentésárnyalataként tartja számon, hanem éppen ellenkezőleg: xniekadejas 1. „aki semmiben sem vétkes, akinek semmi köze hozzá, aki semmiről sem tud (valamit illetően)”. Ez azonban nem régi írásokból származó szó. Ez nem jelzi, hogy új keletű lenne – talán egyszerűen nem volt rá szükség az adott témában, vagy talán csak nem került bele a hatalmas szógyűjteményből kiválogatott anyagba. A nyelvjárásokban a felső-litvánban (de nem a keletiben) és az alsó-litvánban egyaránt ismert: Tėvas dedas niekadėju Joniškis. Išvertė pieną ir stovi kai niekadėjas Marijampolė. Eina kaip niekadėjas, lyg niekas nieko (mintha nem ő tette volna) Šunskai. Pats nulaužė peilį, pametė po suolu ir sėdi niekadėjas Seredžius. Aš tyčia viską režiu į akis, o jin tyli kaip niekadėja Joniškis. Iš ryto sugrįžęs namo, kaip niekadėjas su kitais dirbau laukuose V. Pietaris. (Az LKŽ VIII-ból még egy mondat hátravan, de arra később lesz szükség.)

Vajon itt a jelentés egyszerű fejlődéséről van szó (akár az LKŽ VIII értelmezését követjük, akár éppen ellenkezőleg, B. Kabašinskaitėét), vagy már enantioszémiáról, esetleg homonímiáról?

A választ a további adatok segítenek megtalálni (amelyeket B. Kabašinskaitė meg sem említ) – mindenekelőtt a xniekadeja határozószó 1. „mintha mi sem történt volna” jelentésű használata: Čia jam niekadėja pamaži bevaižiuojant su sykiu pradėjo labai skaniai kvepėti A. Schleicher „Litauisches Lesebuch und Glossar” című műve, 185. Atėjo ir sėdi sau niekadėja Griškabūdis. Aš taip, lyg nieko nemanydamas, niekadėja nuėjau ir užtikau juos vagiant Sudargas (2. „véletlenül” F. Kurschat szótára). Feltűnő, hogy mind az 1. főnévi niekadėjas, mind a niekadėja határozószó nyelvjárási elterjedtsége nem jellemző szláv jövevényszavakra (még a tükörfordításokra vagy hibrid alakokra sem). A legfontosabb a teljesen világos motiváció, amely nem homályosult el, mint a niekadėjo 2. ir 3. esetében.

62

Itt annak magyarázatát kell beilleszteni, miért nincs a niekadeja főnévnek semlegesnemű alakja, ha volt geradėja, piktadėja. Ha korunkig nem maradt fenn a geradėja, piktadėja, akkor a határozószói használat talán még gyorsabban kiszorította a semlegesnemű alakot: niekadaėja (noha a közösnem már amúgy is kiszorította mint kényelmesebb – megkülönböztetőbb alak). A litván jelleg érzetét többféleképpen is megerősítik és megszilárdítják az azonos jelentésű határozószó azon alakjai, amelyek világosan nem azonosíthatók a nem litván -dėjas elemmel (állítólag litvánosított formában), és nem is vezethetők le belőle: niėkdėlė 1. „bármiféle cél nélkül, mintha semmi dolga sem volna, mintegy véletlenül”: Aš taip sau, niėkdėlė Eržvilkas. Ir pas mus niėkdėlė užsuk Jurbarkas (2. „titokban, mások szeme elől rejtve”: Kai jie visi susės valgyti, tu niėkdėlė prislįnk prie lango ir pasiklausyk, ką jie šnekės Skirsnemunė); nuleisti niėkdėlė „nem törődni vele”: Jisai nuleido niėkdėlė Daukšiai; niėkdėliais (niėkdėliais J. Barono žodynas, 1932) lásd niėkdėlė: 1. Niekdėliais ims by ką man ir pagerins: taip prie lengvesnio darbo pastatys, tai pasiūs kur ant kokio pusdienio Žemaitė (2. Tu jam niekdėliais pasakyk, kad kiti negirdėtų Girdžiai); niėkadėliais „mintha mi sem történt volna” (J. Jablonskis). Itt az orosz niegodiai szó nyomának sincs. A niekadejo „gonosztevő” szóból való fejlődésnek sincs semmi nyoma. Ellenkezőleg: ezek a határozószók kétértelműek. Még egy, a niekadeją 2. és 3. jelentéséhez (szemantikailag) hasonló főnév is létezik – ¹niėkdėlis „rossz, értéktelen tárgy, semmiség”: Ne be to, kad niėkdėlis neįkliūtų ir bobai kuriai Žemaitė; ²niėkdėlis, -ė „naplopó, lusta”: Ta niėkdėlė nieko nedirba, tik tinginiaują Panevėžys. Az utolsó mondat jelentősen kiterjeszti az elterjedési területet is (bár az nem összefüggő).

Most ideje felidézni a niekadejo 1. szócikkből kihagyott illusztráló mondatot: Nieku dėjęs (kaip niekadeja) nuvėjau pas kaimyną Kvedarna. Nem a megfelelő helyre került, de figyelmünket egy másik fontos irányba tereli – a névmás és a főnév niekas (niekai) frazeológiájára: ¹niekas pron. def. – nieku dėjęsis „mintha semmit sem tett volna, mintha mi sem történt volna, színlelve”: Į stubą įėjęs sėdos kai pirm to nieku dėjęs[is] prie vakarienės K. Jurkšaičio pasakos 11 (taip pat yra F. Neselmano, F. Kuršaičio, A. Juškos žodynuose); niekų (niekuõ) dėtas (nedėtas) „valamilyen ügyben érintett, semmi köze hozzá, nem vesz részt benne, ártatlan”: Buvo bajoraitis vaikiukas niekuo nedėtas, bet plikis M. Valančius. Jis niekuo nedėtas (nenusidėjęs), nekaltas J. Jablonskis; ²niekas sm. – nieku dėti „nem törődni vele”: Jis nieku dėjo, kad ana durna, by tik graži Švenčionys; ¹niekai sm. pl., niekai – niekais leisti (nudėti) „nem törődni vele”: Aš tą vekselį niekais nudėjau Veiveriai.

Így már csak ki kell egészíteni ezt a niekadejo 1., niekadeja adv., niekdėlė, niek(a)dėliais litván motiváció szemantikai komplexumát a dėti szó jelentéseinek és frazeológiájának megfelelő adataival: dėti 14. „valaminek tekinteni” <…>|| „valaminek tartani”: Ar tu esi beprotis, ar mane už beprotį dedi? Kartena. Ji buvo gražuole dedama J. Balčikonis; 17. „színlelni, megjátszani”: Deda negirdų Tverečius. Juoku dėjusis ir pasakiau Šatės [Itt szerepel ez is: Nieku dėjęsis (tartum be priežasties), nuėjau prie kaimyno Kvedarna]; 19. visszaható, személytelen „látszani”: Kaip tau dedas, ar jis gerai padarė? Daugel iškis; dėti ant juoko „nevetség tárgyává tenni”: Ką čia save dedi ant juoko su tais niekais! Darbėnai; kaip dedamas „aki nem reagál, közömbös”: Juk ans žmogus ir yr kaip dedamas (amit akarsz, tehetsz vele, semmit sem szól) Salantai; to dėtas „arra szánt”

63

„arra szánt”: Ta diena to dėta – važiuokim, kad ir lyn Plateliai. Ide még a dėmės (: dėi) frazeológia is illik: dėl dėmės „színlelve, komolytalanul”: Dėl dėmės dirba vaikiš, t. y. dėl slisties [t. y. dėl akių] A. Juškos žodynas; tą dėmę daryti „úgy tenni, mintha csinálna valamit”: Ans darbo nedirba, tik tą dėmę daro Kvedarna; tai dėmei „csak úgy, mellékesen”: Ans yr tik tai dėmei, o nieko nedirb Kretinga.

Ezt a bizonyítást végül a „Lietuvių rašomosios kalbos žodyno” II. kötetének tárgyalásával is alá lehet támasztani: niekadėja adv. „ohne bestimmte Absicht, von ungefähr” (A. Schleicher idézett mondatával), niekėle adv. „unverzüglich, ungesäumt” (itt a tágabb adatok hiánya és az idézett írott példa félreértése miatt hibáztak: Vieną sykį jam parėjo į galvą mintis aprašyti visa, ką pergyveno; taip jis niekėle paėmė stalą ir ant jo užrašė visą nuotykį), niekėdeliais adv. = niekėdele. Tehát nincsenek sem idegen eredetre utaló jegyek vagy ismertetőjegyek, sem rlt. (reinlitauisch) megfelelői. Következésképpen kétségtelenül litván.

A Niekadėjas „rosszat – gonoszságokat – tevő, elkövető (niekdarys)” és „aki semmiben sem érintett – akit nem tartanak valaminek (?), aki nem annak látszik” távoli jelentések; nagyon különböző dėti jelentések motiválják őket, de itt sem homonímiát, sem enantioszémiát nem kell feltételezni.

Következtetések

1. A Geradėjas, piktadėjas, niekadėjas szavak tisztán litvánok, nem valamiféle hibrid szláv eredetű szavak. A semlegesnemű alakok, geradėja, piktadėja teljesen kizárják a szláv eredetet – a -a nem származhat a szláv -ej-ből. A második tag, a dėti jelentése „csinálni”, tehát ugyanúgy motiváltak, mint szinonimáik: geradarys, piktadarys, niek(a)darys. A dėti ’csinálni’ jelentése archaikus – nemcsak K. Buga által már 1911-ben megadott K. Sirvydas „Punktai sakymų” című művéből vett példa alapján mutatható ki, padėio aba padare (I 381), hanem a detis ’történni, válni’ jelentéséből is (Oras nuo to dedasi šaltas Zapyškis), továbbá más, a szemantikában fennmaradt adatokból (és a lett dēties – a likties vagy notikt mellett). A geradėjas létezése talán éppen az azonos mintájú szláv szó meghonosodását akadályozta meg: dobrod(z)iejus (a szláv dobras „jókora, nagy”, dòbrai, dòbriai szó még az észak-aukštaitiai nyelvjárásba is eljutott). A geradarys(-is), piktadarys(-is), niek(a)darys(-is) szinonimák szemantikailag átlátszóak, és szintén régóta ismertek – akkor jöttek létre (vagy terjedtek csak el), amikor a geradėjas, pikta-dėjas, niekadėjas, szavak motivációja elhomályosult, mivel a dėti ige (csaknem) elvesztette a „csinálni” jelentését.

2. Az a bizonyítékokkal alá nem támasztott vélemény, hogy a niekadėjas nyelvjárási alak „aki semmiben sem vétkes, semmiben sem érintett, aki semmiről sem tud (valamivel kapcsolatban)” (Tėvas dedas niekadėju Joniškis) a nem litván eredetű niekadėjas szó egy mellékjelentése – még könnyebben megcáfolható. Litván eredetét alátámasztja a niekadėja 1. határozószó „mintha mi sem történt volna” jelentésének (Atėjo ir sėdi sau niekadėja Griškabūdis) (2. „véletlenül”) motivációja, amely egyértelműen litván [„mintha semmi dolga sem volna, semmiben sem érintett”], különösen az olyan változatoké, mint a niekėle, niek(a)dėliais 1. „bármiféle cél nélkül, mintha semmi dolga sem volna, mintegy véletlenül” (Ir pas mus niekėle užsuk Jurbarkas) (2. „titokban, mások szeme elől rejtve”), nuleisti niekėle „nem törődni vele” jelentésű használata.

64

(Jisai nuleido niekdėle Daukšiai) és a niekėdelis főnév „hitvány, silány tárgy, semmiség” jelentésben (niekėdelis, -ė „naplopó, lusta ember”).

3. A geradėjas, piktadėjas, niekadėjas szavak normativitásának megítélésekor figyelembe kell venni a visszaállítható litván jelleget, a hagyományt és a stílust is. Egyébként a niekadėjas szó „aki semmiről sem tehet” jelentésben a köznyelvben szinte egyáltalán nem használatos.

Beérkezett: 1999. 01. 26.

LITERATŪRA

J. Balč RR II – Balčikonis J. Rinktiniai raštai 2, Vilnius: Mokslas, 1982.

K. Būg RR I – Būga K. Rinktiniai raštai 1, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1958.

KNK – Kaip nereikia kalbėti. Sudarė Danguolė Mikulėnienė, Vilnius: Mokslas, 1991.

KPP₁ – Kalbos praktikos patarimai. Sudarė Aldonas Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1976.

KPP₂ – Kalbos praktikos patarimai. Sudarė Aldonas Pupkis, Vilnius: Mokslas, 1985.

KT – Kalbėkime taisyklingai. Sudarė Danguolė Mikulėnienė, Vilnius: Mokslas, 1990.

LKI III – Zinkevičius Z. Lietuvių kalbos istorija 3, Vilnius: Mokslas, 1988.

LKK XX – Lietuvių kalbos klausimai 20, Vilnius: Mokslas, 1980.

LKŽ I₂ – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius: Mintis, 1968.

LKŽ II₁ – Lietuvių kalbos žodynas 2, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų, žodynų ir mokslo literatūros leidykla, 1947.

LKŽ II₂ – Lietuvių kalbos žodynas 2, Vilnius: Mintis, 1969.

LKŽ III – Lietuvių kalbos žodynas 3, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla, 1956.

LKŽ VIII – Lietuvių kalbos žodynas 8, Vilnius: Mintis, 1970.

LKŽ IX – Lietuvių kalbos žodynas 9, Vilnius: Mintis, 1973.

GERADĖJAS, PIKTADĖJAS, NIEKADĖJAS – PURELY LITHUANIAN WORDS

Summary

The words geradėjas (Eng. benefactor), piktadėjas (Eng. evil-doer, wrong-doer), niekadėjas (Eng. villain, loafer, wrong-doer) are purely Lithuanian and not hybrid Slavonic borrowings. The meaning of their second element dėti (Eng. put) is to do, to make, thus they are motivated as well as their synonyms geradarys (Eng. benefactor), piktadarys (Eng. evil-doer), niekadarys (Eng. evildoer, wrong-doer) (they obviously evolved or spread at the time when the motivation of the former ones faded). The meaning make, do of the word dėti (Eng. put) is archaic, derived from the relics, thus the faded motivation must have stimulated an interest in their origin, which was likely to be found in Slavonic languages. In Lithuanian dialects, the word niekadėjas is known in the meaning ‘the one who has done something’ and thus is obviously motivated. Its ‘Lithuanian-ness’ is supported by the adverbs niekada (Eng. as if nothing has happened), niekdėle, niek(a)dėliais (Eng. with no particular purpose, as if by chance) and the noun niekdėlis (Eng. trifle, a worthless thing) of the same root.

65